Példát mutat a Nyugat-magyarországi Egyetem
2014. szeptember 11.
Az egész ország számára irányt mutat, példát ad a Nyugat-magyarországi Egyetem tudományból, tradícióból, hazaszeretetből – hangoztatta az intézmény keddi, soproni tanévnyítóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kiemelte, szenvedéllyel oktatják a diákokat, s a legújabb ismeretek átadásához is a legrégebbi tradíciókat felhasználva nyúlnak az intézményben, amelyben, például egyfajta egyenruhával is megjelenik a hajdani és a jövőbeni hallgatók közösségéhez tartozás, az alma mater történelmisége pedig “az az értéktöbblet, amit nem lehet semmi mással pótolni”.
“A tradíciók ápolása olyan karizmája és karaktere a soproni egyetemnek, amire büszke lehet”, jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a volt és jelenlegi diákok kötődése az a fundamentum, ami az egyetem jövőjét jelenti.
Fekvésével az egyetem “predesztinálva van a hűségre és a nemzethűségre”, amiben a felvidéki örökség is szerepet kap, hiszen az intézmény megérte a Szent István-i Magyarország szétszakítását és a gyökerek elvágásának kísérletét, “de ahogy mi egy nemzetnek vagyunk a tagjai, úgy a soproni diákok is egy egyetemnek a polgárai, függetlenül attól, hogy a történelem viharai hova húzkodták határokat vagy hova üldözték el őket”, emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Faragó Sándor, az intézmény rektora az eseményen azt emelte ki, az egyetem mind felszereltségében, mind szakember-bázisában alkalmas arra, hogy a legmodernebb tudást adja meg hallgatóinak, akik közül mintegy 2700-an kezdik meg elsőévesként tanulmányaikat az öt központ valamelyikében. Kiemelte, hogy az elmúlt hét esztendőben mintegy 20 milliárd forintnyi fejlesztés zajlott az egyetemen, jelenleg is másfél tucatnál több projekt fut.
A rektor megemlítette, a 280. tanévét kezdő egyetem nem csupán szakembereket, de “jó embereket is nevelt”, példaként hozva az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést, amely lehetővé tette, hogy népszavazást követően Magyarországhoz tartozzon Sopron városa. Utalt arra, hogy a harcokban az egyetem négy diákja életét áldozta a hazáért.
(Forrás: MTI)
Cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése
2014. szeptember 07.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a legfontosabb feladat a nemzetpolitika új irányának megfogalmazása, ezek közé tartozik a támogatáspolitika egyszerűsítése és a pályázati rendszer átalakítása. Minderről a szombaton kezdődött XIII. Kufstein konferencián beszélt, amelyet az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) rendeztek.
Az államtitkár a konferencia résztvevőit köszöntve ígéretet tett, hogy a találkozón elhangzott felvetéseket beillesztik a stratégiai munkába. Ez a tanácskozás azért is fontos, mert az ausztriai magyarok mellett számos európai ország magyar közösségeinek képviselői is itt vannak – emelte ki az államtitkár és hozzátette: a külhoni magyarok közösségeinek vannak speciális helyi problémáik, de az őket foglalkoztató alapkérdések, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, ugyanazok. Vagyis az identitás megőrzés, a nyelv és kultúra generációkon való átadása.
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: a cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése, és a meglévő források ésszerűbb felhasználása, valamint a pályázati rendszer újragondolása. “Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi uniós pályázatokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák.” Ezzel nagyobb létbiztonságot teremthetnénk a helyi magyar gazdaságoknak és a fiatalok számára is nagyobb perspektívák nyílnának.
A találkozón, amelynek aktualitását az első világháború kitörésének százéves évfordulója adja, felolvasták Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter köszöntő szavait, aki az első női Nobel-díjas osztrák írónő, Bertha von Suttner Le a fegyvert! című, híres könyvére utalva úgy fogalmazott: ez a kérés sajnos semmit sem vesztett aktualitásából.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a világháború kitörésének századik évfordulóján az a feladatunk, hogy megemlékezzünk a hősökről és az áldozatokról egyaránt, akik így foglalhatják el méltó helyüket a történelemben. Kiemelte: az évfordulón tiszta lapot kell nyitni, az egyik fő keresztény értéket képviselve meg kell bocsátani ellenfeleinknek.
Az MTI kérdésére a kabinetfőnök elmondta: a nemzetérdek miatt a sorskérdéseket állandóan életben kell tartani, és beszélni kell róluk, ezért különösen fontos a Kufstein-konferencia. Nem szabad hagyni, hogy az emigrációban élő polgárok eltávolodjanak az anyaországtól, hanem kölcsönösen segíteniük kell egymást az otthoniakkal.
A tanácskozáson bemutatták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének frissen megválasztott elnökét, Hollós Józsefet is. Közleményében az új elnök örömének adott hangot, hogy a magyar kisebbség e rendezvénnyel nemcsak életjelet ad magáról, hanem a tanácskozáson résztvevők ismét megvitatják a Magyarországon kívül élők identitás- és integrációs problémáit.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke megnyitó beszédében szintén a megbékélés jegyében elmondta: el kell jutnunk az egymásra mutogatás helyett a beismerésig, csak így közelíthetnek a népek igazán egymás felé.
Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozások az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A Felsőpulyán tartott idei konferencia a Háború és béke címet viseli és központi témája az első világháború kitörésének százéves évfordulója. Mindazonáltal a szórványmagyarságot leginkább foglalkoztató kérdések, az identitás, a megmaradás, a magyar nyelv és az oktatás témáiról is mindig szó esik. Idén húsz országból több mint 250 résztvevő jött el.
(Forrás: MTI)
Átadták a Magyar Termék Nagydíj pályázat elismeréseit
2014. szeptember 04.
Hatvanhat magyar termék és szolgáltatás kapta meg az idén a Magyar Termék Nagydíjat, a pályázatot kiírók tanácsa nyolc nívódíjat ítélt oda, és tíz szervezet adományozott különdíjat. A díjátadó eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt.
Az elismeréseket szerdán adták át az Országházban rendezett ünnepségen.
Az idén tizenhetedik alkalommal kiírt Magyar Termék Nagydíj pályázat az innovációt, a munkahelyteremtést, az exportorientációt helyezte a középpontba.
Ebben az évben először ítélték oda a nívódíjak közül az életmű-díj elismerést, amelyet Esztergályos Jenő tanár, a tizenötszörös Magyar Termék Nagydíjas Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft. ügyvezetője vett át Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől, aki átadta az általa alapított elnöki különdíjat is a Csomiép Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft.-nek, amelyet Mészáros Antal ügyvezető vett át.
Magyar Termék Nagydíj Pályázat Sajtókövete Nívódíjat kapott az MTVA és az MTI alkotói közössége, Régiók Díja elismerésben részesült a kolozsvári Sapientia Alapítvány és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Kárpát-medencéért Nívódíjat vett át Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár.
Kövér László köszöntőjében a minőségi szemlélet fontosságát hangsúlyozta, amelynek terjesztéséhez a Magyar Termék Nagydíj pályázat is hozzájárul, mivel a legjobbakat díjazza, és mutatja, hogy a gazdasági életben működnek minőséget szem előtt tartó vállalkozások.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar nemzet egységének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a magyar állam támogatja a magyar identitás megőrzését, a közjogi egyesítést az állampolgárság megadásával, a Magyar Termék Nagydíj pályázat is szem előtt tartja az egységes magyar nemzet szemléletet.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke elmondta, hogy a kormány és a vállalkozások az elmúlt években sokat tettek az innovatív, versenyképes termékek kül- és belpiaci megjelenéséért.
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a márkaépítésre, a termékvédelemre egyre többet fordítanak a világban. Példaként említette, hogy 2011-ben 486 milliárd dollárt fordítottak márkaépítésre, 2008. és 2013. között a 100 legismertebb brand 19-24 százalékkal tudta növelni piaci értékét. A hivatal elnöke szólt arról is, hogy a magyar tudásintenzív ágazatok jelentős mértékben járulnak hozzá az uniós GDP-hez.
Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója a kiíró tanács nevében elmondta, hogy a védjegyek odaítélése biztosítja a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság talpra állását.
Az ügyvivő igazgató ismertette, hogy a szakértői zsűri több mint 100 pályázatot bírált el, a kiírókhoz csatlakozott Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség révén pedig a szellemi tulajdon védelme kiemelten jelent meg az értékelésben. A 18 pályázati főcsoportban díjazottak 34 százaléka budapesti, 66 százaléka megyei telephellyel rendelkezik. Az elmúlt tizenhét évben, vagyis a pályázat meghirdetése óta mintegy 486 nagydíjat ítéltek oda mintegy 3000 terméknek, szolgáltatásnak – mondta Kiss Károlyné.
A Magyar Termék Nagydíj pályázatot az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft., a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (új nevén Nemzeti Befektetési Ügynökség), a Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Tüv Rheinland InterCert Kft. írta ki a Közbeszerzési Hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával.
(Forrás: MTI)
Minden jó, ami átjárhatóvá teszi a határokat
2014. szeptember 03.
Kárpát-medencei Online Oktatási Centrummal bővült az Óbudai Egyetem képzési kínálata. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a centrum bemutatóján hétfőn a fővárosban kiemelte: az online képzések lehetővé teszik, hogy egyre nagyobb számban tudjanak külhoni hallgatók is bekapcsolódni a legmagasabb szintű oktatási formába, ami elősegíti megmaradásukat.
Rámutatott: a magyar nemzet legnagyobb tragédiája a szétszabdaltság. A magyar nemzetnek ezért minden jó, ami határtalan, és átjárhatóvá teszi a határokat. Az online oktatási forma az évtized forradalma, egy olyan lehetőség, amit mindenképpen ki kell használni – emelte ki.
A miniszterelnök-helyettes szerint bár a mester-tanítvány személyes viszonya nem pótolható, de a mai viszonyoknak megfelelő, tömeges kapcsolattartás adekvát formája az online oktatási forma.
Hozzátette: a nagyobb anyagi lehetőségű országok könnyen megengedhetik maguknak újabb és újabb egyetemek, laboratóriumok építését. Az online oktatás ugyanakkor lényegében ingyenes, a “legszociálisabb képzési forma”, s természetesnek nevezte, hogy támogatják. A központról szólva hangsúlyozta: államilag akkreditált elismert képzésekről van szó, amelyek magyar nyelven zajlanak. Rögzítette: egy nemzet megmaradása szorosan összefügg a nyelvvel.
Kitért arra: semmiképpen nem cél olyan képzések támogatása, ami elszív diákokat a kinti intézményektől. Ezek az online képzések azonban lehetővé teszik, hogy egyre nagyobb számban tudjanak a hallgatók bekapcsolódni az oktatásba magyar nyelven, ami elősegíti a megmaradásukat – jegyezte meg.
Palkovics László, felsőoktatási államtitkár azt mondta: a képzési forma egy új, innovatív terméke a magyar felsőoktatásnak, amelyet a külföldi hallgatók Magyarországra vonzásához hasonlított. Ez az eszköz a tudás megosztásának újabb módja – mutatott rá. A kezdeményezést támogatandónak tartotta és megjegyezte: a felsőoktatási stratégia fontos eleme a hasonló oktatási formák segítése. A képzés emellett jól beilleszthető a duális képzési formák közé is – jelezte.
Fodor János, az Óbudai Egyetem új rektora kiemelte: az idei tanév több változást hoz, ezek közül meghatározó, hogy új vezetés irányítja az egyetemet. Feladatának tartja, hogy biztosítsa az egyetem töretlen és dinamikus fejlődését, elképzelései középpontjában az eredményes működés áll – hangoztatta.
Az Óbudai Egyetem elkötelezett a Kárpát-medencei magyar nyelvű képzés, az anyanyelven történő oktatás mellett és a szülőföldön maradás legfontosabb feltételének a helyben megvalósuló képzéseket tartják. Az intézmény székhelyen kívüli képzést folytat Szabadkán, és a mostani tanévtől Székelyudvarhelyen.
Az oktatási centrum szeptembertől kísérleti jelleggel négy ingyenes online kurzussal kezdi meg tevékenységét. Az érdeklődők megismerkedhetnek a jazz kultúrtörténetével, az egyéni és csoportos problémamegoldó technikákkal, a pedagógia alapjaival és az ergonómia területével.
A résztvevők időkorlát nélkül férnek hozzá a kurzusokhoz, amelyek 2015-től továbbiakkal bővülnek a tervek szerint – jelezte a rektor, aki elmondta: több intézménnyel is egyeztettek már a témában. Hozzátette: külhoni magyar intézmények is tehetnek fel online kurzusokat.
(Forrás: MTI)
2018-ra egymillióan szerezhetnek magyar állampolgárságot
2014. augusztus 27.
Kormányzati prioritás, hogy 2018-ra egymillióan szerezhessék meg a magyar állampolgárságot és élhessenek az ezzel együtt járó joggal – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Szentendrén, a 26. Kárpát-medencei főiskolás táborban.
Wetzel Tamás a Rákóczi Szövetség által szervezett, 110 külhoni hallgató részvételével zajló nyári táborban tartott előadásán kiemelte, hogy továbbra is töretlen az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt. Hozzátette: eddig több mint 70 országból érkezett mintegy 660 ezer kérelem, és eddig egyszerűsített honosítással 600 ezren szereztek állampolgárságot.
A helyettes államtitkár felidézte: az egyszerűsített honosítást 2010-ben tette lehetővé az Országgyűlés, megszüntetve a korábbi bürokratikus akadályokat, s azóta bebizonyosodott, hogy ez sikertörténetté vált. Emlékeztetett rá: 2010 előtt évente ötezren kérelmezték az állampolgárságot, 2011-ben viszont a számuk már 200 ezerre ugrott.
Az elmúlt négy évet értékelve Wetzel Tamás kijelentette, hogy számos jó program és kezdeményezés indult el, és egyebek mellett a Bethlen Gábor Alap létrehozását említette. Kitért arra is, hogy a határon túli támogatáspolitikában jelentős összegek forognak az utóbbi időszakban, egy közelmúltbeli felmérés szerint mintegy 20,5 milliárd forintot fordít a kormányzat a határon túli célokra minisztériumokon, állami vállalatokon keresztül.
Wetzel Tamás a feladatok között említette a folyamatos kapcsolattartást is a regionális magyar érdek-képviseleti szervezetekkel. Konszenzusteremtő, a helyi magyarság legitim képviselőit meghallgató politikára van szükség – mondta.
(Forrás: MTI)
A kormány támogatja a külhoni magyarság autonómiatörekvéseit
2014. augusztus 26.
A magyar kormány “teljes mellszélességgel” a külhoni magyarság autonómiatörekvései mögött áll – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külképviseleti vezetők értekezletén hétfőn a fővárosban.
Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált.
Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. Az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít – rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: “ha másoknak jár, nekünk is jár”, “amit másoknak szabad, nekünk is”.
“Nem vagyunk másodrangú polgárok és másodrangú emberek” – jelentette ki, hozzátéve: vissza kell utasítani, ha az autonómia kérdésében szélsőségességgel vádolják Magyarországot.
Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.
A kormányfő helyettese segítséget kért abban, hogy ha az állampolgársági eljárás során akár az űrlapoknál a nagykövetek még látnak lehetőséget az egyszerűsítésre, jelezzék. Egyúttal megköszönte az eddigi visszajelzéseket. Ami az egyszerűsítésnél jogilag lehetséges, meg fogják tenni – hangsúlyozta.
Megjegyezte: nemzeti érdekből olyan embereket is tudnak honosítani, akik szorosan véve nem férnek bele a szabályokba. Példaként a magyarországi görögöket említette, akik közül többen évtizedekkel ezelőtt elveszítették a magyar állampolgárságot, amikor a görögöt választották.
Közlése szerint eddig 610 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és nem csökkent a beadványok száma. Tarthatónak nevezte, hogy a ciklus végére 1 millió új magyar állampolgár legyen.
A miniszterelnök-helyettes szólt a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozásáról és a Kőrösi Csoma Sándor programról, utóbbi keretében a korábbi ötven helyett száz fiatal utazott a határon túlra, hogy segítse a diaszpóra magyarságát.
Semjén Zsolt kitért a magyarság értékeinek megőrzését célzó Mikes-programra, kiemelve, raktárakat hoztak létre, ahonnan az állam költségén szállítják haza az összegyűjtött könyveket, levéltári emlékeket. Beszámolt a nemzeti regiszter létrehozásáról is, amely az interneten keresztül lehetővé teszi a kapcsolattartást, ezt angol nyelven is elérhetővé tették.
Az egyházi diplomáciára térve többi között azt mondta: “reménységük van arra”, hogy a Szent Márton-évfordulón (2016-ban)Ferenc pápa Magyarországra látogat. A magyar diplomácia természetes kötelességnek nevezte, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett, hangsúlyozva, ez nem vallási, hanem civilizációs kérdés.
(Forrás: MTI)
Szuverén Magyarország
2014. augusztus 21.
Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen. Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán.
Kijelentette: az egri országzászló hitvallás Szent István műve mellett, az ünnep pedig alkalom arra, hogy erőt és büszkeséget merítsünk őseink példájából, és levonjuk történelmünk tanulságait.
Szent István műve zseniális, mert azért hozta létre a magyar államot, hogy a magyar nemzet megmaradjon, a Szent István-i mű első fundamentuma ezért a szuverén Magyarország – fogalmazott.
Hozzátette, a másik fundamentum a kereszténység, hiszen Attila hun birodalma semmivel sem volt gyengébb államalakulat, mint a Szent István-kori Magyarország, miként az avar kaganátus sem volt gyengébben szervezett, mint a honfoglalás kori Magyarország.
“Ők mégis eltűntek a történelemben, mi pedig megmaradtunk, mert nekünk volt Szent István királyunk, aki a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát. Ezért nem fognak rajtunk pusztán a politikai kényszerhelyzetek” – mondta.
A “koppánykodásra hajlamosaknak” üzenve Semjén Zsolt kijelentette: a magyarság megmaradása szempontjából Szent István összehasonlíthatatlanul értékesebb volt, mint Koppány. Ha akkor a koppányi úton megy tovább Magyarország “fejjel a betonfalnak”, akkor most nem lennénk itt és nem beszélnénk magyarul – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a Szent István-i mű harmadik fundamentuma az országépítés; az ezer éve megalkotott vármegyék és egyházmegyék ma is állnak.
“Ez az ország azonban csak akkor fog épülni, ha mindannyian kis Szent Istvánként nemzetépítők vagyunk azon a helyen, ahová a gondviselés állított minket” – mondta.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Csak a magyarság adhatta az egyetemes emberiségnek Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bartók Bélát, ezért ha eltűnünk, ezek az értékek velük együtt tűnnek el. Egy létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában benne él az egész magyar történelem és kultúra – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy nincs még egy nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház.
“Visszatekintve az elmúlt évszázadokra, a magyar nemzet mindig akkor gyarapodott, amikor hűséges volt a Szent István-i örökséghez. A magyar történelem mindig akkor torkollott katasztrófába, amikor akár balra, akár jobbra lecsúsztunk erről az útról” – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
A magyar nemzet egy és oszthatatlan
2014. augusztus 20.
Tizenegy szervezet képviselője, illetve személyiség vehette át a Külhoni Magyarságért Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól kedden Budapesten, a Parlamentben.
Semjén Zsolt köszöntőjében arról beszélt: a magyar nemzet egy és oszthatatlan és csak akkor tudunk megmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrész megőrzi örökségét. A díjról azt mondta: az annak az elismerése és köszönete, hogy a kitüntetettek megőrzik és továbbépítik sajátosságaikat és ezzel az egyetemes magyarságot őrzik meg.
Potápi Árpád János beszédében azt mondta: 2011 óta minden évben olyan személyeknek illetve szervezeteknek adják át az elismerést, akik a Szent István-i örökség továbbörökítői, akik a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági életben kiemelkedő tevékenységet végeznek.
Az idén megkapta az elismerést az Erdélyi Református Egyházkerület által alapított Diakónia Keresztény Alapítvány, amely az élet megóvását, a betegek és hátrányos helyzetűek segítését, keresztény értékek képviseletét, az egyén és közösségi felelősségvállalás erősítését vallja feladatának és jelenleg négyszáz gyermekkel foglalkozik. Ugyancsak elismerést kapott a Gyulafehévári Caritas, amelynek célja a szegénységben élők társadalmi reintegrációja, motivált és szakképzett személyzet biztosítása, mindezek által a helyi közösségek fejlesztése.
A Csernátoni Haszmann Pál Múzeum szintén a díjazottak közt szerepel, az intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuját, azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartják az intézményt. Haszmann Pál pedagógus és Haszmanné Cseh Ida magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából a székely-magyar közösségnek.
A 2005-ben alakult Alsózelei Zele törzs elsődleges feladatának hagyományaink megőrzését, a népi kultúra értékeinek gyűjtését és védelmét tekinti, munkájukat az elismeréssel jutalmazták. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok méltatása során elhangzott: az 1968 márciusi Csemadok-program igazi demokratikus áttörés volt a kisebbségi magyar politikában. A nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozóan az önigazgatás és a kollektív kisebbségi jogok alapján fogalmazta meg javaslatait.
A nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozása mellett javasolta az államhatalmi és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervek, köztük nemzetiségi minisztérium létrehozását, a magyarok számára hátrányos, 1960. évi közigazgatási elrendezés kiigazítását, valamint az 1945 után hozott magyarellenes jogszabályok felülvizsgálatát. A Csemadok 1989-ben párttá alakult, ennek ellenére 50 ezres tagságát mindmáig hatékonyan képes mozgósítani.
A díjazottak közt szerepel Tamás Aladárné, Szűcs Ilona, tanítónő, aki 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot, ezt követően a szlovák kormány megfosztotta szlovák állampolgárságától. Az idén 70 éves Magyar Szó napilapot is elismeréssel jutalmazták, a méltatás során elhangzott: 1955-től a világ legjobb magyar nyelvű napilapjaként tekintettek rá, számított mit ír a Magyar Szó.
Az újság felemelte szavát a délszláv háború esztelensége, a kényszermozgósítások, a kisebbségi jogok durva megsértése, csorbítása ellen. A vajdasági magyar közösségért, nemzeti önazonosságának megtartásáért és fejlesztéséért kapott kitüntetést a 47 éve működő civil szervezet, a Középiskolások Művészeti Vetélkedője. A regionális vetélkedő évente 600 középiskolásnak ad alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk összemérésére. Szintén a díjazottak közt szerepel a Kárpátalja hetilap.
A jelenleg 110 településre eljutó újságot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapította, amely fontosnak tartja a magyar lakosság objektív tájékoztatását. A kitüntetett svédországi Őrszavak Anyanyelvápoló Egyesületet a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége alapította 1996-ban azzal a céllal, hogy évente rendezzen anyanyelvi táborokat, valamint szakmailag hangolja össze a svédországi magyar anyanyelv oktatását. A 9-10 napos anyanyelvi táborok témája minden évben egy magyar történelmi kor, mely kiegészül a Kárpát-medence földrajzának oktatásával. Idén Hunyadi Mátyás és kora lesz a fő téma.
A Kanadai Magyar Kulturális Tanács szintén elismerésben részesült, a szervezet célja összefogni a Kanadában működő magyar szervezeteket felekezeti hovatartozás nélkül, magyarság megtartó munkájuk segítése és támogatása, megakadályozni minden romboló törekvést és segítő kezet nyújtani a problémák megoldására.
(Forrás: MTI)
Számítunk rátok és ti is mindig számíthattok ránk
2014. augusztus 20.
A magyarság akkor marad meg, ha minden nemzetrész megmarad – hangoztatta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este a Vendégségben Magyarországon elnevezésű ünnepi rendezvényen, a budapesti Clark Ádám téren.
Semjén Zsolt itthoni és határon kívülről érkezett magyar fiatalokhoz fordulva arról beszélt, hogy az egyetemes magyarság csonkulna meg, ha valamelyik nemzetrész elveszne. Közölte, a magyar állam kötelessége és feladata, hogy a közös kultúrát, a közös nyelvet, a történelmi sorsközösségünket segítsen megélni.
A miniszterelnök-helyettes az állam természetes kötelességének nevezte a magyar nemzet közjogi egyesítését. Erre utalva bejelentette, eddig már több mint 600 ezer határon túli magyar tett esküt. Azt is mondta, várakozásai szerint a mostani parlamenti ciklus végére egymillió lesz az esküt tett új magyar állampolgárok száma.
Kijelentette, az egész magyarságnak tudnia kell, bárhol is él a világban, hogy Magyarország és a magyar kormány mögöttük áll. “Számítunk rátok és ti is mindig számíthattok ránk” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Újabb lobokógat vontak fel Kézdivásárhelyen
2014. július 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében vontak fel újabb nagy méretű székely zászlókat a székelyföldi Kézdivásárhely egykori katonaneveldéje előtti téren. Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország azt az autonómiakoncepciót fogja támogatni, amit az erdélyi magyarság megalkot magának. A zászlófelvonásra azt követően került sor, hogy Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a rendezvényre kibocsátott városházi engedélyt és ezzel fefüggesztette az engedély hatályát.
Kézdivásárhely polgármestere újabb engedélyt bocsátott ki a rendezvény megtartására – tudta meg az MTI a városháza szóvivőjétől.
Semjén Zsolt a zászlófelvonási ünnepségen románul is megköszönte Kovászna megye prefektusának az országos reklámot. Kijelentette: az Európai Unióban nincs precedens arra, hogy egy nemzeti közösséget korlátozzanak szimbólumai használatában. Hozzátette, hogy Magyarországon a román közösség olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar, és oda tűzi ki azokat, ahová akarja.
Semjén Zsolt azt is elmondta, Magyarország azt az autonómiakoncepciót fogja támogatni, amit az erdélyi magyarság megalkot magának.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere beszédében elmondta, a furfangos eszű székelyeknek meg lehet tiltani valamit, de nem érdemes. Hozzátette: annyiszor vonnak fel újabb zászlókat, ahányszor szükség lesz rá. „A zászlók újra lobognak, jelzik, hogy a székelyek kiállnak a jogaikért” – jelentette ki a polgármester.
A zászlófelvonás mintegy ezer résztvevő előtt zajlott. Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aktivistái 500 kis zászlót osztottak ki a tömegben.
Kézdivásárhelyen 2013 március 15-én is Semjén Zsolt jelenlétében vontak fel nagy méretű székely zászlókat a város főterén álló Gábor Áron-szobor melletti zászlórudakra. A zászlókat május 30-án a polgármester eltávolíttatta, miután a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletben rendelte azt el. Tiltakozásképpen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái 50 székely zászlót tűztek ki a város főterén álló épületekre.
Bokor Tibor polgármester már májusban közölte, hogy új helyszínen, a város főterétől mintegy száz méterre, az egykori katonanevelde elé állítják fel a zászlórudakat, vonják fel a zászlókat.
Szombatra virradóra a Gábor Áron szobor mellett is újabb zászló jelent meg. Ismeretlenek egy piros-fehér-zöldre festett zászlórudat állítottak fel, amelyre nagy méretű székely zászlót vontak fel.
A 18 ezer lakosú Kovászna megyei város lakosságának 91 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson.
(Forrás: MTI)
">
kdnp.hu
