A KDNP és a Fidesz szövetsége a legsikeresebb
2014. szeptember 27.
A kereszténydemokrácia az európai és a magyar szellemi és politikai történet szerves része – hangoztatta Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes a KDNP ünnepi jubileumi választmányi ülésén. Orbán Viktor szerint kereszténydemokrata kormányzás kell Magyarországon. Semjén Zsolt ünnepi beszédét itt olvashatja.
A kereszténydemokrácia az európai és a magyar szellemi és politikai történet szerves része – hangoztatta Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes a kisebbik kormánypárt ünnepi jubileumi választmányi ülésén. Elmondta: 70 éve alakult az elődpárt és 25 éve alakult újjá a KDNP, és ma is egyetlen világnézeti pártként szerepelnek a politikai palettán. A KDNP nem változott, az általa képviselt igazság örök értékeken nyugszik. Semjén Zsolt – aki részletesen ismertette a párt megalakulását és újjászervezését – köszönetet mondott a jelen lévő Orbán Viktor kormányfőnek, hogy át lehetett menteni a kereszténydemokrata hagyományokat a legnehezebb időkben is.
Döntő fontosságú volt a KDNP és a Fidesz szövetségének megkötése, lehetővé vált, hogy a kereszténydemokrata értékek ne sérüljenek. Az együttműködés Magyarország és az unió történelmének legsikeresebb konstrukciója, amit valaha kitaláltak – mondta, kiemelve: soha ennyi jelöltjük nem volt, és minden esély megvan arra, hogy ezt az értékrendet abszolút többséggel győzelemre vigyék az önkormányzati választáson. Kifejtette: minden politikai program és cselekedet a mögötte álló emberképen alapul, ha ez torz és téves, az arra épülő társadalom is az lesz. A keresztény antropológiából következik a keresztény politikai cselekvés, a liberális individualizmus helyett a perszonalitást, a kommunista kollektivizmus helyett a szolidaritást és a szubszidiaritást állítva középpontba.
Rétvári Bence, a párt alelnöke kiemelte: még sokszor 70 év áll a párt előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: az elmúlt negyedszázadban elsősorban nem templomok, hanem Tescók épültek a településeken. Míg 70 éve nagy és erős egyház állt az akkori kereszténydemokraták mögött, a kereszténydemokrácia progresszív vonulat volt. Ezután elindult egy nagyfokú szekularizáció, amit felerősített a fogyasztói társadalom. Sokan ateistává váltak, de ez szerinte csak három másodpercig tart, mert utána az ateista materialistává válik. A vallási kiüresedés ugyanakkor többféle veszélyt hordoz, az üresség helyére sokszor a radikalizmus költözik. Az elmúlt hetven évben volt két kísérlet az egyház ellehetetlenítésére, de mindkét kísérlet tragédiával végződött – utalt a kommunizmusra és a nácizmusra, majd hozzátette: nem szabad, hogy 70 év múlva skanzenben mutogassák a kereszténységet, a kereszténydemokratáknak nagyon fontos szerepük van Magyarországon is.
Surján László, a párt alelnöke szerint a mai nyugati világ kiábrándító, az európai civilizáció válsága tapasztalható. “Erkölcsi szempontból lerázhatjuk a kritikájukat, mint kutya a vizet”, ugyanakkor bekerültünk az európai politika ütközőzónájába, és érthető, ha az elöl állót ütik a legjobban – mondta, és megállapította: a támadásokban az Európai Néppárt mindig kiállt mellettünk. Aljas és tisztességtelen, és az ország egészének árt az a hisztéria, ami zajlik – mondta, kitérve a Navracsics Tibor uniós biztosi kinevezése miatt indított támadásokra.
Harrach Péter frakcióvezető az elődök helytállását méltatta, akik nem lettek árulók olyan időkben, amikor mások azzá váltak. Utalva a közelgő választásokra, kitért arra, hogy a KDNP önkormányzati szinten is képviseli a keresztény értékrendet a közéletben. Minden településen olyan szövetségi együttműködést alakítottak ki, amely reményei szerint komoly eredményt hoz majd. Bízik benne – folytatta -, hogy a frakció és a párt is erőteljesebben tud majd működni, mint eddig. A szervezetépítés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: a szövetségi rendszer nagy lehetőségeket rejt, de saját identitásuk következetes képviseletére is szükség van.
Latorcai János választmányi elnök a párt 70 évvel ezelőtti megalapítását és történetét felidézve kiemelte: az alapítók világosan látták, hogy elvi és politikai okokból egyaránt szükség van önálló, ideológiai alapokon nyugvó, valóban világnézeti pártra. Szólt arról is, hogy a KDNP újjászervezésében kiemelt szerepet játszott Varga László, Isépy Tamás és Rapcsák András. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás mérföldkövet jelentett, olyan átfogó reformsorozatba kezdett a kormány, amely működő állam létrejöttéhez vezetett. A kereszténydemokrata értékeket nyíltan valló alaptörvény, az összmagyarság iránti elkötelezettség, a családi adórendszer egyaránt olyan változások, amelyek jelzik, jó irányba haladnak. A jövőt csak stabil alapokra lehet felépíteni, ez nem lehet más, mint a nemzeti keresztény gondolat.
Orbán Viktor szerint kereszténydemokrata kormányzás kell Magyarországon
Orbán Viktor miniszterelnök szerint kereszténydemokrata kormányzásra van szükség Magyarországon, egy liberális demokrácia ugyanis nem lett volna képes például a rezsicsökkentésre vagy a devizahitelesek megsegítésére.

A kormányfő a KDNP ünnepi választmányi ülésén úgy fogalmazott, megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban. Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől.
Megjegyezte, a kereszténydemokrácia nagyjainak, Konrad Adenauernek vagy Robert Schumannak a gondolatai ma nem minősülnének politikailag korrektnek. Ezért nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket – mondta Orbán Viktor, aki szerint – ismételte meg már korábban kifejtett véleményét – egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.
Egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása, így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit. E csoportok szerint – folytatta a miniszterelnök – ha valaki nem fogadja el a liberális eszmerendszert, az valójában a diktatúra híve, akit azonnal együtt emlegetnek Kínával, Oroszországgal vagy éppen Szingapúrral. Magyarország azonban a Nyugat elválaszthatatlan része.
Gondolatmenetét Magyarországra kivetítve úgy fogalmazott: egy liberális demokrácia nem lett volna képes arra, hogy nekimenjen a rezsiszámláknak, hogy segítő kezet nyújtson devizahitelesek százezreinek, hogy megadóztassa a multikat, a nagy energiaszolgáltatókat és a bankokat. Nem lett volna képes az önkormányzatok kimenekítésére az adósságcsapdából, hogy újratervezze az adórendszert, és arra sem, hogy célul tűzze a teljes foglalkoztatottságot. Ezért kell kereszténydemokrata kormányzás Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő azt is mondta, hogy az Európai Unió mindaddig befejezetlen projekt marad, amíg a kontinens keresztény gyökereiről szóló passzus nem kerül a helyére. Kiemelte azt is, hogy manapság a kereszténység a legüldözöttebb a vallás.

Beszédében a KDNP-t a magyar közélet nagy, jelentős és befolyásos pártjának nevezte a miniszterelnök, aki az ifjabb párt, a Fidesz elnökeként köszöntötte az idők próbáját kiálló szövetségesüket és szövetségüket.
Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti kormány vagyunk, kereszténydemokrata szellemiségben kormányzunk minden magyar ember érdekében – zárta szavait a választmányi ülésen Orbán Viktor.
Az ünnepségen – amelyen egyházi vezetők is részt vettek – részletet vetítettek le a kereszténydemokrácia 70 éves történetét bemutató dokumentumfilmből, Barankovics-emlékérmet adtak át Dzsingisz Gábor diplomatának.
A kormány számára a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb
2014. szeptember 26.
A kárpátaljai magyarok biztonságát nevezte a legfontosabbnak a magyar kormány számára Orbán Viktor pénteken Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján.
A hagyományosan a beregszászi református templomban tartott ünnepségen elmondott beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta: a tanévkezdet, a diákok jelenléte azt bizonyítja, hogy a több évtizedes magyar főiskolának nemcsak küzdelmekkel teljes múltja és jelene, hanem reményteli jövője is van.
“Úgy látom, Kárpátalján tudják és éltetik azt az évszázados igazságot, hogy úgy dolgozzunk, mintha minden rajtunk múlna, de úgy imádkozunk, mintha minden Isten akarata volna” – tette hozzá.
“Az egész nemzet nevében köszönöm, hogy szerte Kárpátalján megőrzik és hirdetik Kosztolányi Dezső vallomását, amely szerint Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – mondta a miniszterelnök.
Nehéz időket élünk, súlyos kihívások érték Ukrajna polgárainak biztonságát – emlékeztetett Orbán Viktor. Ennek kapcsán kijelentette: a magyar kormány számára a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb.
“Mi, magyarok ugyanis hisszük, hogy a nemzet különböző országokba szakított és vándorolt tagjai egyetlen test részeit képezik. Ha az egyik tag szenved, akkor vele együtt érez valamennyi, és azon dolgozik, hogy számára minél előbb gyógyulást szerezzen” – fogalmazott. “Én úgy látom, hogy a kárpátaljai magyarság mai élete egy néma népszavazás a béke mellett, ezért minden olyan intézkedést és kezdeményezést üdvözlünk, amely a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálja, és minden olyan szankciót ellenzünk, ami az önök életét még nehezebbé tenné” – jelentette ki.
Kifejtette: amikor egy közösség arra teszi fel az életét, hogy olyan kulturális intézményeket hozzon létre, mint amilyen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, azt mutatja a világnak, hogy él, és azt üzeni, hogy élni akar. Azt üzeni, hogy van ereje az élethez, és van elég tudása is ahhoz, hogy ezt az erőt megsokszorozza – fűzte hozzá.
A kormányfő emlékeztette több száz fős hallgatóságát, hogy 2013 áprilisában együttműködési megállapodást kötött a beregszászi magyar főiskolával, és ennek köszönhetően befejeződött az intézmény felújítása. Szerinte erre a megállapodásra a pecsétet az anyaországi és a kárpátaljai magyarok együtt tették rá áprilisban, és a magyarok a választási eredménnyel kimondták, hogy az önbecsülés és összetartozás útját választották a kishitűség és a szétszakítottság helyett. Jelentős fejleménynek nevezte, hogy május óta képviselője van a kárpátaljai magyarságnak az Európai Parlamentben.
Orbán Viktor, hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben a magyaroknak össze kell tartaniuk, és reménykedniük kell abban, hogy a sötét fellegek elvonulnak Ukrajna egéről, de ez – mint fogalmazott – nem két nap alatt fog megtörténni. “Nekünk, magyaroknak ezért most kell okosnak, higgadtnak, bátornak és tetterősnek lenni” – fűzte hozzá.
A kormányfő elmondta: aki megnézi a magyar nemzetstratégia költségvetési tételeit, az láthatja, hogy a legtöbb pénzt az anyanyelvű oktatásra költjük el, egyetemeket, főiskolákat tartunk fenn szerte a Kárpát-medencében, az iskolarendszer minden szintjén elősegítjük az anyanyelvű oktatást.
Hozzátette: külön öröm számunkra, hogy 2010 után a magyar gazdaságot sikerült úgy megerősítenünk, hogy súlyos és jelentős összegekkel járulhat hozzá a Rákóczi-főiskola rendbetételéhez és fejlesztéséhez is.
A diákokhoz fordulva a kormányfő kijelentette: azok, akik a továbbtanulásukhoz a Rákóczi-főiskolát választották, fontos döntést hoztak a saját életükre nézve és létfontosságút a nemzet egésze szempontjából.
“A kárpátaljai magyaroknak ma elsősorban erős Magyarországra van szükségük, s örömmel jelenthetem, hogy Magyarország hosszú évtizedek óta nem volt olyan erős, mint most. Magyarország az Európai Unió és a NATO büszke és sikeres tagja, gazdasága biztosan áll a lábán, és nemzeti és nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy Magyarország ígéretes és szép jövő előtt áll” – mondta a kormányfő.
Az ünnepségen Orbán Viktort a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által alapított, most először odaítélt Rákóczi-díjjal tüntették ki.
Beszédében Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és az anyaországnak a felsőoktatási intézménynek nyújtott támogatásért. Ennek köszönhetően – fogalmazott – az elmúlt másfél évben többet fejlődött a főiskola, mint a korábbi két évtizedben. Emlékeztetett, hogy felépült a főiskola kétezer négyzetméternyi alapterületű új szárnya, amelyben beindult az államilag elismert diplomákat biztosító felsőfokú szakképzés. Ennek keretében idén száz diák kezdi el négy éven át tartó tanulmányait a korszerű gyakorlati tudást nyújtó öt szakirány valamelyikében – mondta, emlékeztetve, hogy a főiskolán közel ezer diák számára kezdődött el az új tanév.

A tanévnyitó ünnepség résztvevői egy perces néma főhajtással emlékeztek meg a főiskola egykori végzőséről, Timoscsuk Mihályról, aki az ukrán hadsereg katonájaként a kelet-ukrajnai harcokban vesztette életét.
Orbán Viktor Beregszászon megbeszélést folytatott Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével. Hazautazása előtt a kíséretében lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével együtt megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületrészét.
(Forrás: MTI)
Felkiáltójel egész Európa számára
2014. szeptember 26.
Különleges bibliákból, misekönyvekből és egyházi könyvekből nyílt kiállítás csütörtökön Nyíregyházán. A tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, “egy bibliagyűjtemény, amely a magyarságnak a Szentíráshoz való évszázados kötődését bizonyítja, felkiáltójel nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára”.
A Biblia “vallási és civilizációs értelemben is fundamentuma belső identitásunknak” – mondta. Hozzátette, ha az egyén vagy a nemzet elveszíti a kereszténységet, akkor a lelkét veszíti el, anélkül pedig nincs jövője.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett és köszöntőt mondott Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely polgármestere és Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök. A Hajdúdorogi Egyházmegye vezetője beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy az érdeklődők ne csak érdekes kiadványokat lássanak a gyűjteményben, hanem otthon is kinyissák saját bibliájukat, “olvassák, és találkozzanak Isten szavával, mert így válik élővé, teremtő erővé az ige”.
Kozma Péter megyei kormánymegbízott a városházán kiállított mintegy 30 darabos gyűjteményének legrégebbi darabja egy 1626-ből való katolikus Biblia, amely Bécsben jelent meg Káldy György jezsuita szerzetes fordításában. A tárlaton látható többek közt egy 1664-ből származó, gót betűs imakönyv és az 1660-ból származó Váradi-biblia egyik példánya is.

Utóbbival kapcsolatban Kozma Péter a tárlaton elmondta: 1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást. A nyomtatás 1657-ben megkezdődött, ám a közbeszólt törökök Nagyváradra való benyomulása. A béke egyik feltétele volt, hogy a nyomdát és a papírokat átvigyék Kolozsvárra, és ott fejeződhessen be 1660-ban az utolsó példányok nyomtatása – ismertette Kozma Péter, hozzátéve, hogy ebből az imakönyvből mindössze 1500 példány készült.
A tárlaton megtekinthető emellett számos, a 18. és a 19. században készített imakönyv, és több, a 20. század elején készült különleges biblia is. A kiállítás október 2-ig látható a nyíregyházi városházán.
(Forrás: MTI)
Érdemes volt vállalni a politikusi lövészárkot
2014. szeptember 25.
Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök helyettese, nemzetpolitikáért felelős miniszter – erdélyi származású édesanyja révén – különös felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. A kereszténydemokrata politikus aki feleségével – egykori gimnáziumi osztálytársával -, három gyermeküket nevelik, beszélt személyes és politikai énjéről, és néhány diákkori vagányságába is beavatott. Helyi Téma interjú.
– Családi indíttatásra kezdett érdeklődni a politika iránt?
– Mint minden családban, nálunk is szólt a rádió, szüleim, nagyszüleim, barátaink megvitatták a politikai eseményeket. Történelemről sokat beszéltünk, például számomra evidencia volt Trianon ismerete, hiszen édesanyám erdélyi. Ottmár atyánál voltam elsőáldozó, aki, ahogy mondták, „csak adminisztratív tévedésből volt néha szabadlábon” és akivel kapcsolatban Paskai bíboros úr – aki ferences rendtársa volt -, azt mondta, hogy „tőle vannak az oroszlán körmök”. Különben elég vagány gyerek voltam.
– Hallhatunk néhány történetet, mivel keserítette a szüleit és tanárait?
– A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba jártam, és persze Pink Floyd, Led Zeppelin rajongó voltam, (mi tagadás: vagyok). A gimnázium úgy kezdődött, hogy a nyári szünetet meghosszabbítva, gondoltam ideje benézni a suliba. Czine Erzsébet volt a magyartanárnőnk, aki pechemre éppen röpdolgozatot íratott. Kérdés: ki volt Antigoné? Fogalmam se volt, így beírtam: Antigon felesége. Rendes botrány lett belőle. A szünetben odajött hozzám egy szőke hajú srác: Bayer Zsolt vagyok és melléd ülök. Önfeledten torpedóztunk az utolsó padban, mikor Schneider Zsuzsa néni matektanárnő felírt egy képletet azzal, hogy kis Semjén folytassa. A bátyám után, aki szintén odajárt korábban és matematikus, azt hitte, hogy velem is sikere lesz. Bayer odasziszegte: B2! Én teljes határozottsággal bemondtam a B2-őt, Zsuzsa néni beletemetkezik az egyenletbe, majd: mi az, hogy: B2?!? A barátom a torpedó tippjét súgta oda, mert az, hogy felelek, nem volt ok a parti megszakítására. Az is emlékezetes történet, amikor az Erkel Színházban voltunk egy diákelőadáson, elég gyenge produkció volt, és mi persze elszórakoztattuk magunkat. Erre kiszólt az egyik színész, hogy zavarnak minket, mire visszaszóltam: maguk is minket. Mondanom se kell, az egész osztályt kitették a színházból.
– A feleségét is a gimnáziumban ismerte meg.
– Gabriella igazi jó kislány volt, épp az ellentétem. A 2. osztálytól – 15 éves korunktól – kezdve jártunk, és tíz évvel később, amikor befejezte a Zeneakadémiát, akkor házasodtunk össze. Őmiatta jártam az iskolakórusba, ahogy Hölvényi György barátom is, aki szintén ott udvarolt. Nem állíthatom, hogy javítottuk az összhangzást.

– Mondana néhány szót a családjáról?
– Három gyermekünk van, Emese idén végez a jogon, Botond másodikos a Közgázon, Álmos most érettségizik a ferences gimnáziumban. Sokat beszélgetünk filozófiáról, történelemről és politikáról, de egyikük sem akar politikus lenni.
– Honnan jött az indíttatás, hogy teológiát tanuljon?
– Mindig is a filozófia érdekelt, ezért civil hallgatóként beiratkoztam a katolikus teológiára, ott az egyház társadalmi tanítása volt a kutatási területem, és ezen keresztül ismertem meg a kereszténydemokráciát. Tehát nem politikai, hanem filozófiai alapon. Amikor 1988-89-ben a történelmi pártok újjáalakultak, akkor kapcsolódtam be a történelmi Barankovics pártba, ami az Új Ember szerkesztőségében kezdett újjászerveződni, Kereszténydemokrata Néppárt néven.
– Hogy viseli a politikai támadásokat?
– Inkább szórakoztatnak. Ha az ellenfeleim egyszer megdicsérnek, azonnal lelkiismeret vizsgálatot fogok tartani. A titok, hogy meg kell különböztetni magamban Semjén Zsoltot, aki én vagyok, és azt, ami a „Semjén Zsolt politikai termék”. A kettő persze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nem azonos. Aki összekeveri a kettőt, azt a politikai élet előbb-utóbb megviseli.
– Mire a legbüszkébb pályafutása során?
– Pártelnökként arra, hogy sikerült feltámasztani és parlamenti, majd kormánypárttá tenni a Kereszténydemokrata Néppártot, mi vagyunk az egyetlen történelmi párt a magyar politikai palettán. Az egyházpolitikában sikerült elérni, hogy Szent István királyunkat 2000-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Pátriárka ortodox szentté nyilvánította, így a mi Szent Istvánunk az 1054-es nagy egyházszakadás óta az első közös szentje a nyugati és keleti kereszténységnek. És természetesen a magyar nemzet egyesítése, ennek a ciklusnak a végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár! Mindezért érdemes volt vállalni a politikusi lövészárok létét.
Brockhauser Edit
(Forrás: Helyi Téma)
A kormány küldetése az ország újjáépítése
2014. szeptember 23.
A kormány küldetése az ország újjáépítése, ami nemcsak nagyberuházásokat jelent, hanem a legkisebb településeken történő fejlesztéseket is magában foglalja – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Balatonfenyves imremajori településrésze ivóvíz-hálózatának átadó-ünnepségén kedden.
A beruházást a korábban kutakból származó víz magas bórtartalma tette szükségessé, ami miatt a majorban élő 160 ember évek óta csak lajtos kocsiból jutott iható vízhez. Az uniós támogatással, nettó 90 millió forintból megvalósult hálózat részeként 3,5 kilométer hosszú vezeték, valamint a rendszerhez tartozó műtárgyak épültek meg.

Semjén Zsolt kifejtette, a vezetékes ivóvíz kiépítése azért is fontos, mert az államnak kötelessége garantálni a lakosság alapvető ellátását, amihez biztosítani kell a villanyt, a gázt és a vizet. Ez nem lehet piaci viszonyok, vagy ár-érték arány kérdése, és az alapvető ellátást biztosító rendszerek nem kerülhetnek magánkézbe – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte a balatonfenyvesi beruházást azért is, mert nemzeti érdek a vidék megtartó erejének növelése. Az öt évig húzódó fenyvesi projekt tanulságát is levonva azt mondta, államigazgatási szempontból át kell tekinteni, hogyan lehet csökkenteni a bürokráciát az érintett területeken.

Lombár Gábor (független) Balatonfenyves polgármestere Imremajor történetét ismertetve arról is beszélt, hogy az egészséges vezetékes ivóvízellátás öt éve vált különösen fontossá, mivel az uniós elvárásoknak nem megfelelő értékek miatt már csak lajtos kocsiból fogyaszthattak vizet az itt élők. A major ivóvíz-hálózatának kiépítésére az önkormányzat pályázatát kiemelten kezelte a kormány, mégis sokáig húzódott a megvalósítás a számtalan bürokratikus akadály, illetve a hatóságok ellentmondásos engedélyezési gyakorlata miatt – mondta, hozzátéve, hogy a következő feladat a major szennyvízhálózatának kiépítése lesz.
(Forrás: MTI)
Baloldali támadás a kettős állampolgárság ellen
2014. szeptember 19.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az Index hírportál, valamint annak alapján az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai “tudatos torzítással, teljesen ellenőrizetlen forrásokból származó híresztelések alapján” támadást indítottak a kettős állampolgárság ellen. Semjén Zsolt erről a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogáton beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.
A kereszténydemokrata politikus az Index cikkére reagálva elmondta, a szomszédos országokban működő “kevésbé baráti” titkosszolgálatok akciókat indítottak az állampolgárság akadályozására. Ezeknek a titkosszolgálati akcióknak lényege, hogy dezinformáció alapján fiktív honlapokat hoznak létre, valamint azokra fiktív anyagokat töltenek fel, és azokra hivatkozva korrupciós visszaéléseket sejtetnek az állampolgárság körül – magyarázta.
Szomorú, hogy bizonyos baloldali médiumok Magyarországon átvették ezeket a híreket – mondta Semjén Zsolt, majd rögzítette: aki külföldi titkosszolgálattal működik együtt magyar nemzeti célokkal szemben, az hazaárulást követ el. A miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra is, akinek tudomása van arról, hogy bűncselekménnyel szereznek magyar állampolgárságot, annak feljelentési kötelezettsége van.
Aki ennek nem tesz eleget, szintén bűncselekményt követ el – tette hozzá. Semjén Zsolt a kormány nevében visszautasította a magyar államigazgatást ért korrupciós vádat. Ha korrupciós eset felmerült, akkor az ellen magyar állam a legszigorúbban lépett fel – hangsúlyozta a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt szerint a honosítás során az érintett többszörös szűrőn, azaz titkosszolgálati, nemzetbiztonsági, rendőrségi és államigazgatási ellenőrzésen esik át.
A kormánypárti politikus a sajtótájékoztatón a rezsicsökkentéssel kapcsolatban kifejtette, a kormány a multinacionális közműszolgáltatókkal szemben az emberek oldalára állt, a nagy nemzetközi nyomás ellenére a kabinet megakadályozza, hogy a cégek extraprofitot “vegyenek le” a lakosságról és kivigyék azt az országból.
A devizahitelesek kormány általi megmentését példátlan történelmi tettnek nevezte Semjén Zsolt, aki szerint ebben az ügyben “az igazságosság most übereli a formális jogászkodást.” Az apró betűs szövegekben lévő kitételek nem lehetnek okok arra, hogy az igazságossággal szemben meghozott szerződések terhét egyoldalúan csak az emberek viseljék – magyarázta.
(Forrás: MTI)
A Fidesz-KDNP képviseli a szociális igazságosságot
2014. szeptember 19.
A KDNP egyértelműen kiáll amellett, hogy a kormány visszaállamosítson mindent, ami közműszolgáltatással kapcsolatos, mert csak így garantálható az emberek ellátási biztonsága – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, pártelnök csütörtöki csákvári lakossági fórumán.
Semjén Zsolt egy helyi étteremben mintegy 250 ember előtt elmondta: a rezsicsökkentés “tisztán gazdasági terméknek indult és nem politikainak”. A rezsicsökkentés indokának nevezte, hogy a gazdasági válság és a 2010-es kormányváltás után a magyar középosztály elkezdett megtakarítani, de nem vásárolt.
A belső fogyasztás serkentésének egyik eszköze lett a közműcégek extraprofitjának elvétele, majd az árak radikális csökkentése, amely “pénzt hagyott a zsebekben” – mondta a politikus. Megjegyezte: az ellátási biztonság növelésének záloga az áram- és gázszolgáltató szektor teljes államosítása lesz, amelynek első lépéseként visszavásárolta az állam az E.ON-tól a gáztárolót. Ma már nem csak külföldi cégek döntik el, lesz-e fűtés télen, és ma már nem ők döntik el, mennyit fizessünk érte – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes tragikomikusnak nevezte, hogy a baloldal nem helyeselte sem a bankadót, sem a rezsicsökkentést, vagyis “a magukat szocialistának és baloldalinak mondó pártok nem az emberek, nem a bérből és fizetésből élők oldalára álltak, hanem azért hullajtottak óriáskönnyeket, mert a külföldi multiknak nem lesz elég profitja”.
“Ma hazánkban a baloldali értékeket a szociális igazságosság területén kizárólag a Fidesz-KDNP képviseli” – jelentette ki. Semjén Zsolt kiemelte: 2010-ben, amikor átvették a kormányzást, nem akartak “a fél világgal” konfliktust, és unortodox gazdaságpolitikát sem. “Egyszerűen belekényszerültünk” – mondta. Kitért arra, hogy Brüsszeltől “tiszta vizet kértek a pohárba és segítséget az ortodox gazdaságpolitikához”, de nem kapták meg, ezért indultak el azon az úton, amelynek eredményei ma már igenis látszanak.
A végrehajtott unortodox lépések között említette az egykulcsos személyi jövedelemadót, a társasági adó csökkentését, amely “levegőhöz juttatta a cégeket és pénzt hagyott az embereknél”. A költségvetési hiány gyors javítására vezették be a bankok és a multinacionális cégek megadóztatását, amely komoly támadásokat eredményezett. A miniszterelnök-helyettes szerint a következő nagy támadásokat a bankok elszámoltatása hozza, amikor megint az emberek oldalára álltak. Azt mondta, amennyiben azt sikerrel megvédik és ezzel jó példát mutatnak a többi európai országnak, akkor az “nagyon fájni fog egész Európában a bankoknak”. Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője fontosnak nevezte, hogy az október 12-ei önkormányzati választás után a polgármester és lehetőleg minden képviselő egy oldalon álljon, mert “úgy haladnak igazán a dolgok egy településen és nem oltják ki egymást az ellentétes erők”. Illés Szabolcs, a Fidesz csákvári polgármesterjelöltje közölte: programjuk a csákvári polgárok véleménye alapján állt össze. Céljaik között említette egy igazi közösségi tér, valamint városközpont és művelődési ház létrehozását, amelyeket pályázatok segítségével kívánnak magvalósítani.
(Forrás: MTI)
A szlovák Ab döntése a szlovák emberek érdekeivel is ellentétes
2014. szeptember 17.
Magyarország Kormánya csalódással értesült arról, hogy a szlovák alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította a szlovák állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt, amelyet a pozsonyi törvényhozás képviselőinek egy csoportja kezdeményezett még 2011-ben.
Ez a törvény az, ami megfosztja szlovák állampolgárságától mindazokat, akik egy másik ország állampolgárságát felveszik. Ezzel szemben a szomszédos Csehország éppen 2014. január elsejétől lehetővé tette a kettős állampolgárságot. A szlovák törvény, melyet válaszlépésként értelmeztek a magyar állampolgárság kiterjesztésére, valójában döntő többségében szlovákokat sújt, akik nem Magyarország, hanem más országok állampolgárai is. Ezért a jogszabály nem csak a magyar, hanem a szlovák emberek érdekeivel és jogaival is ellentétes.
Magyarország Kormánya a felvidéki magyarság mellett áll emberi és polgári jogaik védelmében és természetesen továbbra is minden támogatást megad számukra.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
(Forrás: Kormányportál)
Az állampolgárság kiterjesztése nemzetegyesítés
2014. szeptember 16.
Az állam elsődleges feladata, hogy gondoskodjon a magyar nemzet fennmaradásáról és az állampolgárok életminőségének javításáról – mondta Semjén Zsolt hétfőn Kőszegen a Jurisics-vár lovagtermében tartott választási fórumon.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint eredményes nemzetpolitikát csak egy erős ország tud folytatni, a nemzet pedig úgy maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad.
Úgy vélte, a magyar állampolgárság kiterjesztése tulajdonképp nemzetegyesítés, amelynek köszönhetően már 500 ezer magyar állampolgárral gyarapodtunk, és a ciklus végére egymillió lesz azon külhoni magyarok száma, akik állampolgársági esküt tesznek.
A polgári kormánynak 2010-ben első dolga volt, hogy lemossa azt a szégyent, amit a 2004 decemberében a külhoni magyarsággal szemben elkövettek és amit az érintettek egy új Trianonként éltek meg – mondta.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország erős országgá váljon, a gazdaságát kellett megerősíteni, de nem úgy ahogy azt az IMF javasolta, adóemeléssel és az emberek terheinek növelésével.
A kabinet ehelyett új utat választott, csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát, támogatja a családokat és a gyermekvállalást, megadóztatta a bankokat és a multinacionális szolgáltatókat, rezsicsökkentést hajtott végre, több pénzt hagyott az embereknél – sorolta, hozzátéve, hogy mindez növelte a belső fogyasztást, ami lehetővé teszi, hogy a vállalkozások növeljék a termelést, új munkahelyeket teremtsenek, eredményeik alapján pedig több adó folyik be.
A politikus kiemelte: azokat az intézkedéseket, “amikért még nemrég a nyakunkat akarták elvágni”, most az Európai Unió több országában is bevezették, adóztatják a bankokat és rezsicsökkentést fontolgatnak.
Az önkormányzati választásokról szólva kifejtette: szerinte azok tudják majd jól képviselni egy település érdekeit, akik szót értenek a kormányzattal, a megyei közgyűlési elnökkel, a főispánnal. Ezért arra buzdította hallgatóságát, hogy szavazzanak ismét bizalmat a kormánypártok jelöltjeinek.
Ágh Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a fórumon azt hangsúlyozta: erős ország nincs erős önkormányzatok nélkül, az önkormányzatoknak pedig azon túl, hogy felelősséggel tartoznak a településükért, fontos szerepe van a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban is.
(Forrás: MTI)
Szigorú ellenőrzés mellett zajlik a honosítás
2014. szeptember 16.
A legszigorúbb államigazgatási ellenőrzés mellett és szükség esetén rendőrségi és titkosszolgálati kontrollal történik a honosítás – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MSZP és a DK keddi, sajtótájékoztatójára reagálva kiemelte: amikor a honosítási eljárással kapcsolatban visszaélés vagy visszaélési kísérlet történt, akkor az elkövetőket letartoztatták, mint az a nyilvánosság előtt is ismert.
Akinek visszaélésről van tudomása, annak feljelentési kötelezettsége is van – jelentette ki Semjén Zsolt.
Több esetben nyilvánvaló volt, hogy az ilyen provokációk és híresztelések mögött ellenérdekű titkosszolgálatok álltak, akik el akarták bizonytalanítani a külhoni magyarokat az állampolgárság felvételében.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés hazaárulás.
Felidézte azt is, hogy Vadai Ágnes és az MSZP annak idején ellenezte és a akadályozta a határon túliak honosítását, és Gyurcsány Ferenccel együtt “elkövették azt, hogy 2004. december 5-én a külhoniak állampolgársága ellen agitáltak.
A miniszterelnök-helyettes elgondolkodtatónak nevezte, hogy az Index keddi cikkét, amely a baloldal összehangolt akcióját kiváltotta, pontosan a szlovák Alkotmánybíróság döntésének idejére időzítették.
Az MSZP kedden Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes haladéktalan felmentésére szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével való visszaélésekre hivatkozva. Az ellenzéki képviselő szerint annak köszönhetően, hogy az állampolgársági törvény elfogadását követően rohamléptekkel, a megfelelő biztonsági elemek beépítése és figyelembe vétele nélkül vágtak bele a jogszabály végrehajtásába, több tízezren tehettek állampolgársági esküt hamis dokumentumok alapján.
A Demokratikus Koalíció szerint a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságainak együttes ülésen kellene foglalkoznia azzal, hogyan ellenőrzik a magyar állampolgárság megszerzését. Erről Vadai Ágnes beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Indexen megjelent egy cikk, Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot címmel.
Az Index cikkében azt írta: elképesztő maffia épült a kettős állampolgárságra, óvatos becslések szerint is tízezrével kaphattak állampolgárságot hamisított papírokkal ukránok, oroszok, szerbek. Több ukrán banda és magyar ügyvédi iroda is ráállt a hatalmas bizniszre – olvasható az írásban.
(Forrás: MTI)