A művészet megtisztít, más emberré tesz
2014. november 06.
Budapesten is bemutatták a Kisléghi Nagy Ádám festőművész ikonokat, portrékat, szenteket és bibliai alakokat ábrázoló alkotásait felvonultató festményalbumot, amely a Magyar Napló gondozásában jelent meg.
Kisléghi Nagy Ádám, a szent festője címmel jelent meg az alkotó műveit bemutató művészeti album Daniel Estivillnek, a római Gregoriana Pápai Egyetem művészettörténet professzorának bevezető tanulmányával, amely magyarul, angolul és olaszul olvasható.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kötet bemutatóján azt hangsúlyozta, hogy “Kisléghi Nagy Ádám művészete és személye prófétai jellegű, s művészetében a kulcsszó a szent.” Hozzáfűzte: az alkotó attribútuma az alázat, a hitvallásos tanúságtétel és az élet szentsége. Mint mondta, Kisléghi Nagy Ádám élete és művészete egymástól elválaszthatatlan.
“A művészet megtisztít, más emberré tesz” – mondta Kisléghi Nagy Ádám, hozzátéve: “amit az emberek a szívükbe zárnak, az sosem fog elavulni, de amit nem szeretnek, az az enyészetté válik.” Véleménye szerint az a művészet, amikor az alkotás “beleszól” az életbe.
Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője felidézte: a szombathelyi székesegyházban látta először Kisléghi festményeit. “Látszott, hogy ezek a képek izzóan mai hitvallást jelenítenek meg” – fogalmazott, hozzátéve: kevesen vannak, akik meg tudnak felelni a kihívásnak, amikor a figuralitás, a művészet hittel teli inspirációi újra előtérbe kerülnek.
Kisléghi Nagy Ádám 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, ahol mestere Sváby Lajos volt. 1995-ben a Művelődési és Közotatási Minisztérium ösztöndíjasaként a Római Magyar Akadémián, 1998-ban állami Eötvös-ösztöndíjasként az Universita di Napoli Frederico II művészeti tanszékén (Nápoly) tanult.
A tiborszállási és mérki görögkatolikus templomok ikonosztázait 1987-ben festette meg, 1990-ben festett freskót a rákoscsabai görögkatolikus templom homlokzatára, valamint Apokalipszis-freskót egy Barcelona melletti falu templomában. Az olasz Madognanaban 1996-ban seccót festett egy falusi templom homlokzatára, 1997-ben ikonkeresztet a zalaegerszegi római katolikus templomba. A Szűz Mária életét ábrázoló festménysorozatot 1999-2003-ig festette meg a szombathelyi székesegyházban.
Az erőteljes fény-árnyék hatású olajfestményei elsősorban Caravaggiót és Zurbarant idézik. Képei vallásos, elsősorban keresztény, bibliai tárgyú alkotások, ikonokat is fest.
A következőkben közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Az orthodoxia bátorsága – Kisléghi Nagy Ádám a Szent festője-
Kisléghi Nagy Ádám művészete és személye prófétai jel, mégpedig három értelemben: az Akit, az ahogy és az aki vonatkozásában.
A kulcsszó Kisléghi Nagy Ádám művészetében: a Szent.
Persze a művészet, amennyiben művészet, mindig valamiképpen a Voltaképpeniről szól, valamiképpen mindig az Abszolútumra, a Szentre irányul. Ez lehet keresés, lehet perlekedés, lehet a szent hiányának fájdalma, vagy lehet reflektálatlan is, de valamiképpen a Szentre irányul. Kisléghi Nagy Ádám művészete azonban nem a keresés, a perlekedés, a hiány fájdalma vagy a reflektálatlanság anonimitása, hanem egyenesen a Szentre irányul. Következésképpen az ő művészetének nem tárgya van, hanem Tárgya van: a Szent. Mivel a Szentről, mint Szentről szól, ezért mintegy attribútuma: a hitvallásos tanúságtétel.
Az Aki után van az ahogy. A megszentelt forma.
Legitim dolog a Szentre való irányultság vonatkozásában is például a szürrealista, avantgarde, stb. művészet. De Kisléghi Nagy Ádámnak a sajátsága, hogy a Szentre a szent hagyomány által irányul. (Gondoljunk arra, hogy a megszentelt formák nyugat vonatkozásában az itáliai festészet, kelet vonatkozásában pedig az ikon.) E tekintetben attribútuma: az alázat. Ez a második prófétai jel.
Itt szükséges egy teológiai megjegyzést tenni, igazából a kérdés az az, hogy a Szent ábrázolható-e egyáltalán? Az Ószövetség válasza – sőt minden kereszténységen kívüli válasz – az, hogy nem. Mégpedig azért nem, mert a Szent, az Aszolútum nem ragadható meg emberi formában. Egyedül a kereszténység az, amiben megjelenik a Szentnek a Képe. Mégpedig azért, mert maga a Voltaképpeni, maga az Abszolút, maga a Szent vált Képpé. Maga az Isten vált Képpé Jézus Krisztusban. Krisztus, mint az Isten Ikonja, egyszer és mindenkorra lehetővé tette a Szentnek a képi ábrázolását. „Aki engem lát, látja az Atyát.” És miután Isten népe Krisztus misztikus teste, ebből következően a Szent ábrázolása legitim Isten népe tekintetében is, elsősorban a Boldogságos Szűzanya vonatkozásában, másodsorban a szentek vonatkozásában, hiszen ha egyszer Isten népe Krisztus teste, és Krisztus Isten Képe, akkor Isten népének tagjaira is átsugárzik az Atya képmásisága.
Meg kell jegyeznem, hogy a fő vád Kisléghi Nagy Ádámmal szemben az, hogy „szentkép festő”. (Ez persze abszurd vád, hiszen ha lehet valaki tájképfestő, lehet valaki csendélet festő, akkor miért nem lehet valaki szentképfestő?) De ennél sokkal lényegibb dologról van szó. Kisléghi Nagy Ádám nem szentkép festő – az Ecclesia Szövetkezetnél kapható szentképek értelmében -, hanem ő a Szent Képének a festője. Nagy Sz-szel és nagy K-val.
Elmondok egy történetet. Barátilag elmondták döntési pozícióban lévő elismert művészek, hogy miért nem kaphat meg egy bizonyos művészeti elismerést Kisléghi Nagy Ádám, amire Mádl Ferenc köztársasági elnök úr és Karl-Josef Rauber apostoli nuncius úr terjesztették fel. Az indoklás, amiért nem kaphat, az az, hogy: „szentképeket fest”. Ezért „nem tükröződik ezekben a képekben a művész személyes állásfoglalása.” És megsúgták, hogy ha az Utolsó vacsorát úgy festené meg – szó szerint mondom –, hogy Jézus Krisztus az egyik kezében hamburgerrel, a másik kezében Coca-colával állna az Eucharisztia alapításakor, akkor ez már kifejezné a művész személyes véleményét, és akkor ez már művészet lenne. Ezért Kisléghi Nagy Ádámnak az attribútum-szerű erénye a bátorság. Az ortodoxiának a bátorsága! Az ortodoxiának a bátorsága a herezis korában. A szinkretista gnoszticizmus időszakát idézi most a világ, aminek a lényege az, hogy az igazságok nevében definitíve tagadja az Igazságnak a létét. Miután Kisléghi Nagy Ádám a katolicitás nevében tanúságot tesz az Igazságról, ez tolerálhatatlan mindazoknak, akiknek alapdogmája az, hogy nem létezik nagybetűs Igazság, csak a különböző kisbetűs igazságok világa. Ezért Kislégi Nagy Ádám botrány mindazok szemében, akik a kisbetűs igazságok nevében tagadják a nagybetűs Igazságot. Hát ezért nem kaphatta meg azt a bizonyos elismerést.
A harmadik vonatkozás, amiben prófétai jel Kisléghi Nagy Ádám, az az életszentség. Én nem vitatom azt, hogy a személyes élet és a művészi életmű olykor elválhatnak egymástól. Gondoljunk a költészetben a francia szimbolistákra, pl. Rembaudra, aki megírja az életművét és elmegy rabszolga kereskedőnek. Vagy mondjuk a magyar irodalomban Adyra. Vitathatatlan az életművük és menthetetlenül esendők. De Kisléghi Nagy Ádám nem ehhez a körhöz tartozik, hanem Rubljovhoz. Aki úgy festette a Szentháromság ikont, hogy folyamatos imádáságban volt, és ezért a festménye a személyes imádságának, Isteni kapcsolatának egyfajta tárgyiasulása. Ebben az értelemben mondom azt, hogy Kisléghi Nagy Ádám harmadik prófétai jel volta az életszentség, az, hogy a művészete és a személyes élete elválaszthatatlan.
Összefoglalólag: Kisléghi Nagy Ádám háromszoros prófétai jel. Először is a Szentre, mint Szentre irányul, művészetében hitvallásos, tanúságtevő módon. Másodszor prófétai jel a forma tekintetében, ez a megszentelt hagyomány vállalása, aminek attribútuma az alázat. Harmadszor pedig életének és a művészetének az egységéből kifolyólag az életszentség.
Ezekkel a gondolatokkal köszönöm őneki Isten népe és az én személyes életem tekintetében is a művészetét.
(Elhangzott a Piarista Gimnáziumban, 2014. november 6-án)
(semjenzsolt.hu)
A legnagyobb magyar temető
2014. november 04.
Nemzeti zarándokhellyé szeretné alakítani a magyar kormány Doberdóban, a Magyar Kápolnát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek miután kedden lezárta az első világháború kirobbanása centenáriumához kapcsolódó magyar megemlékezések sorát.
A kormányfő helyettese – aki koszorút helyezett el a magyar kormány nevében a helyszínen – jelezte: a nemzeti zarándokhely kiépítéséhez szükséges szellemi és anyagi erőforrásokat rendelkezésre fogják bocsátani.
Semjén Zsolt kiemelte: nagyon sok magyar utazik Olaszországba nyaralni ezen az útvonalon, és az a szándék, hogy minél többen keressék fel ezt a helyszínt, amely számos honfitársunk nyughelye.
A miniszterelnök-helyettes közlése szerint először Doberdóban helyezték el a megemlékezés koszorúját, a Magyar Kápolnában. A kápolnát Boldog IV. Károly király jelölte ki, amikor jelen volt a harcok idején. Semjén Zsolt felidézte, hogy a kápolna környéke mintegy tízezer magyar katona nyughelye.
Hozzátette: Doberdó környékén százezer magyar honfitársunk veszítette életét a harcokban, az olasz fronton pedig mintegy 200 ezer magyar katona esett el. A I. világháborúban összesen 650 ezer magyar veszett oda – jegyezte meg, majd úgy fogalmazott: “a legnagyobb magyar temető” Doberdónál és környékén van.
Az ünnepség második állomásaként a magyar delegáció a Szent Mihály hegyen helyezett el koszorút, a keresztnél, ahol mintegy 150 ezer magyar katonának állítottak emléket. Semjén Zsolt közlése szerint a jelenlegi kormány hivatalba lépéséig nem ápolták ennek a kultuszát. A szocializmus idején semmiféle megemlékezés nem volt, csak az olaszok gondozták a magyar sírokat, Rákosi Mátyásék pedig elégették a katonák névsorát és beosztását, ami a magyar katonai archívumokban szerepelt.
Ezt követően ellátogattak a Redipuglia temetőbe, ahol 14 550 magyar katona nyugszik, óriási többségüket tömegsírba temették. A résztvevők itt is koszorút helyeztek el.
A miniszterelnök-helyettes az emlékhellyel összefüggésben megemlítette, hogy Ferenc pápa a közelmúltban szentmisét mondott itt. A katolikus egyházfő nagyapja is részt vett a piávei harcokban, s az egyházfő, aki az olasz katonasírok előtt kereste fel az osztrák-magyar katonasírokat, a megbékélést hirdette gesztusával – mondta.
A megemlékezéseken részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke is.
(Forrás: MTI)
Üdvözöljük a szerb miniszterelnök bejelentését
2014. november 03.
Magyarország kormánya megnyugvással fogadta, hogy hetven év után végre megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
Üdvözöljük a szerb miniszterelnök mai Szabadkai bejelentését és az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok előtti főhajtását, mely a szerb-magyar megbékélés szimbolikus állomása. A szerb politika mostani lépése Magyarország régi törekvésével találkozott.
Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
(Forrás: Kormányportál)
A vad és hal gasztronómiája jusson el mindenkihez
2014. október 30.
Helyre kell állítani a vadászat becsületét, de ezt csak úgy lehet elérni, ha a társadalomnak is be tudjuk mutatni a vadászat kultúráját – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztségét is betöltő kereszténydemokrata politikus a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége által rendezett vadásznapon elmondta: a vadászat megismertetésében nagyon fontos szerepet játszanak a szakmai események keretében szervezett interaktív vadászati bemutatók és kiállítások mellett a kormányzati kezdeményezések, például a vadhús közétkeztetésbe történő bevonásának minisztériumi támogatása is.
Lehetővé kell tenni, hogy a vad és hal gasztronómiája eljusson az emberekhez, mert ez is egy lépés ahhoz, hogy a társadalom elfogadja a vadászatot és a horgászatot – fogalmazott Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes szavai szerint, ha ezeket az értékeket sikerül bemutatni, akkor nagyobb lehet a vadászat “a természet rendje és a normalitás szerinti elfogadottsága.” A vadásztársakhoz szólva felidézte, néhány évvel ezelőtt még támadások érték a szarvasbőgés időszakát, most azonban a közmédia híradásaiban már bemutatják ezt a fontos vadászati eseményt – tette hozzá.
Néhány szélsőséges hangot leszámítva, komoly helyről alig éri már támadás a vadászatot, a társadalom óriási többségével sikerül megértetni, hogy a szenvedély, a vadgazdálkodás és a vadászati kultúra szempontjából mi a vadászat lényege – jelentette ki Semjén Szolt. Legyen minél több vadászati múzeum – folytatta a miniszterelnök-helyettes -, a nagy “zászlóshajó”, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum mellett szükséges régiós múzeumok létrehozása, amelyek az adott terület sajátos vadgazdálkodását és vadászati értékeit mutatják be.
Fontos, hogy a kisebb településeken is legyenek falumúzeumok vagy emlékszobák, ahol a helyi trófeákat lehet bemutatni – szögezte le a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt rámutatott, ez kötődést ad és a helyi értékeket be tudja mutatni, ezzel párhuzamosan pedig növekszik azoknak a vadászoknak a száma is, akik a köz javára bocsátják saját gyűjteményüket és bemutatják a vadászélet alatt összegyűjtött tárgyi és tapasztalati anyagot.
“Adja az Isten, hogy minél több igaz vadász legyen, és minél inkább megértse az egész magyar társadalom, hogy a magyar vadászat bizony hungarikum, mindannyiunk közös öröksége” – zárta szavait a miniszterelnök-helyettes.
Kiss B. Zoltán, a szervező szövetség vezetője köszöntőjében felidézte, a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége 1990-ben alakult meg tizenkét vadásztársasággal.
A beregi kisvárosban szervezett vadásznapon több mint 140 emlős és madár preparátumot, valamint vadtrófeát bemutató állandó interaktív kiállítást is rendeztek, amelyet Semjén Zsolt, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár jelenlétében nyitottak meg.
A színes programok keretében vadászházat adtak át, megtartották a hivatásos vadászok versenyét, gímszarvas és dámszarvas trófeabírálatot rendeztek. A vadásznap délutáni részében konferenciát tartanak a gímszarvasról, kora este pedig világjáró vadászok úti beszámolóját hallgathatja meg a közönség.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt British Columbiában
2014. október 15.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes folytatva vancouveri programját, a mai napon British Columbia parlamenti képviselőjével és más személyiségekkel találkozik. A megbeszélésen a felek áttekintik a British Columbia-i magyar szervezetek programjainak és pályázatainak kanadai és magyar támogatását.
Ezt megelőzően Semjén Zsolt találkozott a helyi magyar iskola diákjaival, tanáraival, valamint a szülőkkel, és megbeszélést folytatott az anyanyelv oktatásához szükséges magyar tankönyvek biztosításáról.
Útja során látogatást tesz a magyar hívek lelki gondozását ellátó Szigeti Miklós lelkész betegágyánál, és megbeszélést folytat Molnár András tiszteletbeli főkonzullal az állampolgárság kérdéseiről, különös tekintettel a honosítási eljárás eddigi tapasztalataira.
A miniszterelnök-helyettes látogatásának fontos állomása az a találkozó a soproni egyetem erdőmérnöki karának egykori hallgatóival, akik 1956-ban a forradalmat követő megtorlások elől menekülve együtt választották az emigrációt. Ez az évfolyam Vancouverben lelt otthonra, és a Magyarországon szerzett magas színvonalú szakmai tudását Kanada javára kamatoztatta. Semjén Zsolt díszebéd keretében adja át számukra a Nyugat-magyarországi Egyetem vezetőinek köszöntését, és tolmácsolja azokat az emlékező szavakat, melyek az egyetem évzáró diplomaosztó ünnepségén hangzottak el Sopronban.
A látogatás során Semjén Zsolt fővédnökként magyar művészeti és kulturális kiállítást nyit meg, emellett a helyi magyar szervezetek részvételével tartott számos találkozón és fórumon vesz részt a Magyar Házban.
(semjenzsolt.hu)
Kanadai magyarokat keresett fel Semjén Zsolt
2014. október 14.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Kanadába utazott, a vancouveri magyarság meghívására. A programok során közösen hajtanak fejet a helyi közösségek tagjaival az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emléke előtt.
Semjén Zsolt Vancouverben felkereste a katolikus magyar közösséget, ahol szentmisén vett részt, ezt követően pedig fórumot tartott a magyar katolikus templomnál, majd látogatást tett a Kálvin Református Magyar Iskolában.
(semjenzsolt.hu)
Hitet és erőt kell meríteni őseink példájából
2014. október 07.
Az ünnepségek, történelmi megemlékezések értelme, hogy a magyarság erőt merítsen ősei példájából, és levonja a tanulságokat – mondta a Békés megyei Újkígyóson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután felavatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt új szobrot kedden.
Ünnepi beszédében Semjén Zsolt kiemelte: egy létszámában kis nép akkor maradhat fenn, ha minden egyes tagjában benne él az egész magyar történelem és kultúra.
Leszögezte: nincs még egy olyan nép, amelyik arányát tekintve annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyar, és nincs még egy olyan “család” a történelemben, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház.
A feladat és a kihívás azonos volt az államalapításkor, 1848-49-ben és 1956-ban – mondta Semjén Zsolt. Szent Istvánnak a kereszténység felvétele és a szuverén magyar állam megteremtése volt a feladata. 1848-49-ben a polgári átalakulást és a nemzeti függetlenség kivívását tűzték zászlajukra a forradalmárok és szabadságharcosok, 1956-ban pedig a kommunista rendszer helyett a jogállamiság megteremtése, a szovjet uralom helyett a függetlenség kivívása volt a fő cél – sorolta a történelmi példákat a politikus.
“Most is hasonló feladat előtt állunk” – mondta. Kifejtette: most az a cél, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon; előbbit szolgálja a nemzet egységesítése az állampolgárság kiterjesztésével.
“Magyarnak lenni küldetés, hogy megmaradjunk” – hangoztatta Semjén Zsolt, hozzátéve: “ha mi eltűnünk, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb”.
A miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy magyarságunkban megerősödjünk, “fontos a büszkeség, amit történelmünk nagyjaitól vehetünk és tanulhatunk, és fontos a történelmünkben lévő tanulságok levonása, hogy mi az, ami a megmaradásunkhoz kell”.
Semjén Zsolt az újkígyósi ünnepségen elmondta, fontosnak tartja, hogy a települések ismerjék meg saját történelmüket és saját hőseiket is, mert a magyar történelem nemcsak a nagy emberek története, hanem minden városé, falué és családé is.
Reményét fejezte ki, hogy a most felavatott emlékmű “megerősít minket magyarságunkban, nemzeti elkötelezettségünkben, patriotizmusunkban a magyar nemzet iránt és lokálpatriotizmusunkban”.
Szebellédi Zoltán (Fidesz-KDNP), Újkígyós polgármestere az ünnepségen elmondta: a rendszerváltás óta minden képviselő-testület megígérte, hogy új szobrot állít az 1948-ban felavatott emlékmű helyére, ám ez az igyekezet mindig megfeneklett. Két éve döntött úgy a település vezetése, hogy 2014-ben, Újkígyós alapításának 200. évfordulójára mindenképpen el kell készülnie az alkotásnak.
A szobor felállításához Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Nemzeti Kulturális Alapból 3 millió forintot ajánlott fel, magánadományokból pedig 2 millió forintot gyűjtöttek össze.
Az új emlékművet Gera Katalin, Újkígyósról elszármazott szobrászművész alkotta.
(Forrás: MTI)
A kereszténydemokrácia zászlóvivője volt
2014. október 07.
Magyar hazafinak, a kereszténydemokrácia zászlóvivőjének nevezte Keresztes Sándor egykori politikust a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap a Kolozs megyei Magyarokerekén. Semjén Zsolt erről azután beszélt, hogy felavatták a településen született volt vatikáni nagykövet emléktábláját.
A Barankovics István Alapítvány a KDNP újraalakulásának 25. évfordulóján tisztelgett emléktábla-állítással Keresztes Sándor, az 1944-49. között működő, a kommunisták által ellehetetlenített Demokrata Néppárt alapító tagja, volt vatikáni nagykövet előtt. A tavaly elhunyt Keresztes Sándor 1919-ben Magyarokerekén (Kalotaszentkirály község része) látta meg a napvilágot.
Semjén Zsolt, miután a kereszténydemokrata politikus fiával, Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi miniszterrel leleplezte az emléktáblát, az MTI-nek nyilatkozva közölte: Keresztes Sándornak óriási szerepe volt abban, hogy a Barankovics-pártot át lehetett menteni a rendszerváltozásra és napjainkig.
A politikus felidézte, hogy Keresztes Sándort letartóztatták a nyilasok, bebörtönözték a kommunisták, de mindvégig hű maradt a kereszténydemokráciához.
A zsúfolásig megtelt templomban tartott laudációban elhangzott: Keresztes Sándor politikai nézetei a nemzeti hagyományokra épültek, ugyanakkor a katolikus szociális reformmozgalmakban megújult, korszerű keresztény eszmények formálták.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kereszténydemokrata politikusnak jelentős szerepe volt abban, hogy II. János Pál pápa a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelte. Emellett a hatvanas évektől az erdélyi magyar kisebbség és az egyház nemzetfenntartó szerepének megőrzése érdekében üzenetközvetítői feladatot vállalt Illyés Gyula és Márton Áron között.
(Forrás: MTI)
XXII. Őszi Vásár Székelyudvarhelyen
2014. október 03.
Nem múlhat el ősz vásár nélkül Székelyudvarhelyen: idén huszonkettedik alkalommal szervezi meg ezt a Príma Press Kft. A megnyitóra október 2-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor került sor a városi sportcsarnokban. A XXII. Őszi Vásár megnyitóján fővédnökként vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A nyitónapon jelen volt Zsigmond Barna Pál főkonzul és Farkas Balázs konzul is.
Idén közel százötven kiállító termékeiből és szolgáltatásaiból lehet válogatni a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és a városi minifoci-pályán, ahol székely termékekből és minőségi borokból vihetünk haza. Az Őszi Vásárra a határon túlról is érkeztek vállalkozók, Magyarországról mintegy húszan.
A megnyitón a felszólalók a vásár érdemeit emelték ki, többek között azt, hogy a térségben ez az egyik legfontosabb olyan gazdasági jellegű esemény, ami a válság és a pénzügyi nehézségek ellenére is fennmaradt több mint két évtizeden át. A szervezők szerint Udvarhelyszék gazdasági potenciáljáról kevés szó esik, ezért is fontos, hogy az Őszi Vásár minden évben teret adjon az új gazdasági kapcsolatok létesítésének.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte, hogy értékeinket fel tudjuk mutatni a nagyvilágnak, ezáltal tudatosítva ezeket magunkban is, hiszen ha mi nem menedzseljük magunkat, helyettünk senki nem teszi ezt meg. Úgy vélte, a székelyudvarhelyi vásárhoz hasonló alkalmak azért jók, mert be tudjuk mutatni a világnak az értékeket, amelyekre büszkék vagyunk. “Nemzetpolitikailag is fontos a büszkeség, hiszen egy szellemileg nagy, de létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne van a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni” – hangsúlyozta rámutatva, nincs még egy olyan nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyarság.
Az Őszi Vásár keretében tartják azt a gazdasági konferenciát és üzletember találkozót is, amelyet csütörtökön délután 15 órától nyitottak meg a Városháza Szent István termében. Itt gazdasági szakemberek engednek betekintést a térséget is érintő gazdasági témákba.
A rendezvény megnyitóján Zsigmond Barna Pál elmondta, főkonzulként olyan intézményt képvisel, amely számára meghatározó fontosságú a gazdaság – utalt arra, hogy Magyarországon immár együvé tartozik a Külügyminisztérium és a Külgazdasági Minisztérium. “Magyarország kiemelten fontosnak tartja a külgazdaságot, hiszen ennek köszönhetően tud egy ország fejlődni. Kiemelten fontosak a külső piacok, kifejezetten a romániai piac, éppen ezért mindannyiunk érdeke a két ország közötti gazdasági összefonódás erősítése” – hangsúlyozta. Rámutatott, habár Székelyföld piacáról még sok minden hiányzik, nagy lehetőség rejlik a Székely és Góbé Termékekben, illetve a turizmusban is, hiszen amennyiben fejlődik az autópályahálózat, még több külföldi látogat majd a térségbe.
Az eseményről készült fotógalériát megtekintheti a Főkonzulátus Facebook oldalán.
(Forrás: csikszereda.gov.hu)
Az egyházak képviselőivel találkozott Semjén Zsolt
2014. október 03.
A történelmi egyházak Hargita megyei vezetőivel találkozott Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke október 2-án Székelyudvarhelyen. A kormányfőhelyettes Borboly Csaba és az udvarhelyi Őszi Vásár szervezői meghívására érkezett Hargita megyébe.
A találkozón beszámolt a magyar kormány főbb intézkedéseiről, köztük a határon túli magyarságot is érintő olyan eredményekről, mint a kedvezményes honosítás – a külhoni magyar állampolgárok száma lassan eléri az egymilliót –, a keresztény szellemű alkotmány elfogadása és a hagyományos értékek védelme.
Borboly Csaba megyeelnök a közösségi tulajdon megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a közbirtokosságoknak nagy szerepük van, továbbá a fiatalok elvándorlásának problémájára is felhívta a figyelmet, amely jelenség ellen tenni kell. A megyei tanács Kisfalu programjával utóbbi célt követik, hiszen az infrastruktúra kiépítésével, illetve fejlesztésével a 300 főnél kevesebb lakosú településeken lehetőséget teremthetnek fiatal pároknak, hogy mindössze 5-6000 euróból kezdjenek új életet, ami városon jóval többe kerülne. A megyeelnök szerint a cél érdekében erősíteni kell az egyház szerepét a közéletben.
A Borboly Csaba meghívására megtartott munkaebéden a római katolikus egyház részéről jelen volt Tamás József segédpüspök, Mátyás Károly udvarhelyi főesperes, Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes, valamint Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes, a református egyház részéről Szatmári Szilárd főjegyző, az unitárius egyház részéről pedig Simó Sándor udvarhelyi esperes és Szombatfalvi József keresztúri lelkész.
(semjenzsolt.hu)
