Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint a magyarság megmaradása szempontjából nem elég egy erős Magyarország, az erős Kárpát-medencei szervezettség, hanem kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása is.

Erről a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten beszélt, amikor megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyarság nem azért lett világnemzet, mert azzá szeretett volna válni, hanem világháborúk, levert forradalmak következményeként alakult így. „Ha már világnemzet lettünk, az abban rejlő pozitív lehetőségeket ne hagyjuk veszendőbe menni” – hangsúlyozta.

A kormányfőhelyettes felidézte: amikor a Magyar Diaszpóra Tanács gondolata felmerült, megkérdezték a magyar szervezetek vezetőit, hogy mi segítene leginkább. Ezután született meg 2011-ben a Kőrösi Csoma Sándor-program gondolata. A programnak akkora sikere volt, ami őt is meglepte – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: először ötvenen, tavaly és az idén pedig már százan utazhatnak.

Azoknak, akik most utaznak a magyar közösségekhez, az a feladatuk, hogy a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyekben a kint élők, és azok is, akik pár évre tanulni, dolgozni mennek, egyfajta otthonra lelhetnek – mondta.

Semjén Zsolt két változást említett az elmúlt időszakhoz képest a külhoni szervezetek véleménye alapján: a déli féltekén májustól október végéig, az északin augusztustól május végéig tart majd a misszió, a kinti tartózkodás 9 hónapos lehet, s míg korábban a tengerentúlra fókuszáltak, most jóval nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió.

Elmondta: idén Kanadába 16-an, Amerikába 21-en, Európába 38-an utaznak, Latin-Amerikában 11-en, Dél-Afrikában egy, Izraelben és Új-Zélandon két-két, Ausztráliában kilenc fiatal segíti a magyar közösségeket.

A kinti magyarok legfontosabb kívánsága az volt, hogy az oktatás náluk is megvalósulhasson – jelezte Semjén Zsolt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 372-en jelentkeztek a programra, és közülük választotta ki két bizottság a kiutazókat. Reményei szerint a program segítségével megállíthatók, adott esetben vissza is fordíthatók az asszimilációs folyamatok ezen közösségeknél. Jelezte: párhuzamosan augusztusban elindul a Petőfi Sándor-program, amelynek célja hasonló, de elsősorban a Kárpát-medencére és a monarchia egykori országaira koncentrálnak.

A programra a 20. évét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhettek, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, kiemelkedő és a magyar diaszpóra számára kiválóan hasznosítható a szakmai felkészültségük és/vagy közösségszervező, hagyományőrző tevékenységben vesznek részt. A program célországai között új helyszínként Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szerepel az idei évben.

A harmadik alkalommal, egymilliárd forintos kerettel meghirdetett program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, nemzeti identitásának megerősítése, a közösségi és kulturális élet megszervezése, fejlesztése.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vasárnapi zárva tartás bevezetése siker – közölte Semjén Zsolt a Mandinernek adott interjúban. A KDNP nemrég újraválasztott elnöke elmondta: pártja nem egyértelműen jobboldali, viszont mindent elért, amire lehetősége volt. A miniszterelnök-helyettes a lapnak arról is beszélt: ő szorgalmazta az RMDSZ-szel való kiegyezést, nemzetpolitikai célja pedig az egymillió új magyar állampolgár a ciklus végéig. 

„B..-jál meg, KDNP, s külön Semjén Zsolt…” Hallotta a dalt?

Ennél elmésebb támadás sose érjen minket. Ha ez a társaság megdicsérne, lelkiismeret-vizsgálatot tartanék. Támadnak, tehát jó úton járok.

Társaság? Valaki bepöccent azon, hogy önök miatt nem tud vasárnap vásárolni és írt erről egy dalt. 

Ez így kissé hihetetlen. Nyilván egy érdekcsoport van emögött, amely a szabad vasárnap miatt indít támadást a kormány és persze a kereszténység ellen.

A kormányban benne van, de ön lenne a kereszténység? Vagy a KDNP?

A vasárnapnak talán van köze a kereszténységhez. A szabad vasárnap pedig a KDNP egyik nagy sikere. Százezer kereskedelmi dolgozó legelemibb munkavállalói jogairól van szó, úgyhogy elég bizarr, amikor baloldaliak és szakszervezetek támadják. Az, hogy mindenkinek járjon a vasárnapi pihenőnap, amelyet a családjával együtt tölthet, a legrégebbi szociáldemokrata követelés.

Nem vettük észre, hogy munkavállalók tömegei vagy szakszervezetek követelték volna itthon az intézkedést. Egy világnézeti párt, önök tudták jobban helyettük, mi a jó nekik.

Óriási tévedés. Például a Frivaldszky Gáspár vezette civil szervezet itthon képviseli évtizedek óta a szabad vasárnapot, de nemzetközi mozgalom is szerveződött már e köré. Számos szakszervezettel beszéltünk, akik támogatták.

Családokra hivatkozik, miközben az új rendszerben csak a családi boltok nyithatnak ki vasárnap. Az nem baj, ha ők dolgoznak?

A család a családi boltban együtt van vasárnap. A cél tehát megvalósul.

A pincérnek talán nincs családja?

A közszolgáltatásoknak működniük kell vasárnap is – a rendőrségnek, a tűzoltóságnak…

Az étterem nem közszolgáltatás.

Nem, de az, hogy a családok vasárnap, a szabadnapjukon be tudjanak ülni egy étterembe, fontos és támogatható. Az intézkedés másik értelme persze valóban az, hogy a kis üzleteket hozzuk helyzetbe a multikkal szemben. Harmadszor: egy adott kultúrkörben vannak hagyományok. A vasárnap a kereszténységből következően az általános pihenőnap Európában. A francia forradalom alatt már kísérleteztek az eltörlésével, de nem jött be. Akik támadják a szabad vasárnapot…

A vasárnapi zárva tartást támadják.

Az helyesen szabad vasárnap.

Maga a szó is abból jön, hogy vásárnap.

A magyar nyelvben. Máshol meg az Úr napjából.

Magyarországon vagyunk.

Igen. Mi a kérdés?

Hát az, hogy nincs-e ellentmondás. Tradícióra hivatkozik, miközben hagyományosan a vásárok napja a vasárnap.

Európában és Magyarországon a vasárnap a pihenőnap. Ausztriában, Bajorországban is szabad a vasárnap.

Ott igen, nálunk viszont nem. Az autógyárak munkásai itthon vasárnap is dolgoznak. Csak a boltok vannak zárva.

Az a helyes, ha minél inkább általános lesz a szabad vasárnap, de van korlátja: a gazdaság teherbíró képessége. Elsősorban a kereskedelmi dolgozókat sújtotta a probléma, úgyhogy megtettünk egy nagy lépést az érdekükben, aztán ha módunk lesz rá, megnézzük, mit tehetünk még.

Viszont nem szöszölnek hatástanulmányokkal.

Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is. Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán.

Igaz a pletyka, hogy most Orbán Viktor ötlete volt a zárva tartás, amellyel a multikat akarta megszorongatni; s önök csak megkapták, hogy képviseljék az ötletet?

Legádázabb ellenségeinknek is el kell ismerniük, hogy mindig ugyanazt mondjuk. A KDNP 1989-es programjából volt, ami már egy-két év alatt megvalósult; akadt olyan is, amire egy évtizedet kellett várni; van ami most valósult meg, de mindig célt érünk. A szabad vasárnap bevezetésének nekifutottunk az előző ciklusban is. Matolcsy miniszter úr hosszú kormányzati és elnökségi ülés után azt mondta akkor, hogy bár az intézkedés társadalmi hatását tekintve nincs vita, az ország teljesítőképessége még nem bírja el ezt. Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.

Varga Mihály még néhány hónapja is azt mondta, hogy gazdaságilag megalapozatlan az ötlet. 

Kétségkívül hosszú vitánk volt a gazdasági minisztériummal. Az ország azonban annyit fejlődött 2011 óta, hogy most már nem akceptáltuk ezt az érvet. Varga Mihály azt is mondta, hogy jó kompromisszumos megoldást fogunk kötni. Így lett. Az autógyárakra és másra nem terjesztettük ki, a kereskedelmi dolgozókra igen.

A vadászat mikor jön? A DK már követeli, hogy vasárnapra tiltsák be azt is.

Micsoda hülyeség ez? A vadászat, a horgászat és a kirándulás nem munka, hanem szabadidős tevékenység. A szabad vasárnap épphogy lehetővé teszi, hogy az ember kikapcsolódjon egyik vagy másik által.

Mikor vadászott utoljára?

Úgy egy hónapja.

Mit lőtt?

Sajnos semmit.

Az elmúlt mondjuk fél évben azért sikerült valamit?

Persze. Bár az ember nem dicsekszik a zsákmányával, de most az egyszer kivételt teszek: a télen terítékre hoztam egy vadkant.

Katolikusként nincs gondban ezzel?

Miért?

Decemberben főcímek voltak arról, hogy Ferenc pápa szerint az állatok is mennyországba juthatnak. 

Akkor tévesek voltak a főcímek.

Az viszont nem, hogy VI. Pál azt mondta: állatainkat egy nap Krisztus örökkévalóságában látjuk majd viszont. Vadászként ön akkor gyilkos. 

Ebben az esetben, ha ön eszik egy szelet rántott húst, akkor kannibál.

Ezek szerint igen. 

Na, tegyük akkor ezt rendbe teológiailag. János apokalipszisében az új ég és az új föld, a mennyei Jeruzsálem azt jelenti, hogy az egész teremtés meg fog újulni. Ez azonban nem jelenti, hogy itt ennek a világnak a keretei között ne ennek a világnak a szabályai szerint kellene élni. Az ember fogazata például mutatja, hogy növényevő és húsevő egyszerre, mégsem mondjuk, hogy ha megeszünk egy szelet kenyeret, azzal bűnt követtünk el, mert megöltük a búzát, amely szintén megújul majd egyébként a mennyei Jeruzsálemben.

Ha megeszem a rántott húst, hogy életben maradjak, az azért más, mint amikor ön lelövi a szalonkát, s pusztán szórakozásból öl. 

Csak a pontosság kedvéért, a vadászat nem szórakozás, hanem szenvedély. Az ember antropológiai természetéből következik. Ahogy a szerelem. Az Úristen az embert ide helyezte, ebbe a világba, mintegy kertbe, hogy kertészként gondozza azt. Két tévedést lehet elkövetni ezzel a feladattal kapcsolatban. Az ipari lobbi lebetonozná az egész kertet. Ez az egyik. A másik véglet meg hagyná, hogy elvadult dzsumbuj legyen a kert. A küldetésünk az, hogy műveljük, hogy virágzó kertet hozzunk létre. Ahhoz viszont kellenek szerszámok. A vadász kezében a fegyver pontosan az, ami a kertész kezében a metszőolló. A vaddisznóknál minden koca ellik évente öt malacot. Ha az összes disznó megmaradna, úgy néhány év alatt tönkretennék az erdőt, a vetéseket, az élőhelyet, így elpusztítanák azt, s ezzel magukat is. Ma már nincsenek nagy ragadozók, a természet rendjét tehát csak a fenntartható vadászat képes biztosítani.

Az előbb ismerte el, hogy szenvedélyről van szó.

Persze. A sportvadászat szenvedély, amely nagyon mélyen gyökerezik az ember antropológiájában. Mindenkinek az őse vadászott. Az öné is. Természetes, hogy benne van az emberben ez az ösztön.

Szóval a mennyország az állatok számára nincs nyitva?

Nincs. A mennyország, Isten színe látása, a Szentháromság belső életében való sajátos részesedés lehetősége a szellemi lények számára valóság. A teremtés egésze is meg fog újulni valamilyen formában, benne minden teremtménnyel, de a kettő nem keverendő össze. Ezért aztán az, aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasználását összekeveri egy ember megölésével vagy megevésével, az elmebeteg. Visszatérve a kérdésére, a Szentatya sem mondhat mást egyébként, mint ami a keresztény hitletétemény, szavait tehát mindenkor ennek fényében kell értelmezni, nem pedig mondjuk a New York Times szenzációhajhász újságírói által kiagyalt főcímekből. Nagyon szép hagyománya egyébként az egyháznak a Hubertus-mise, s számos szent vadászott.

Szent Ferenc meg prédikált a madaraknak. De kinek a pap, kinek a papné. 

Persze. Kapisztrán Szent János ferences vezetésével pedig Nándorfehérvárnál aprították a törököt. E szívemnek kedves témákon kívül a KDNP-ről is lesz szó?

Hogyne! Főleg, hogy március végén újra elnökké választották. Miért nem indult senki ön ellen? Mást nem érdekel ez a munka?

Általános támogatással engem választottak. Hogy jut ebből arra a következtetésre, hogy mást nem érdekel? Logikailag ebből az következik, hogy olyan eredményeket értünk el, amelyek önmagukért beszélnek, s a párt egésze ezt az utat akarja járni a jövőben is.

Milyen utat?

A KDNP-nek sajátos karaktere van, amely alapján teljesen egyedülálló a magyar politikai palettán. Először is: Mi vagyunk az egyetlen történelmi párt a parlamentben – hacsak a szocialisták nem tekintik magukat annak… A mi pártunkat ’44-ben a nácik ellen alapították, ’45-ben folytatták a küzdelmüket a vörös diktatúra ellen, ’47-ben Barankoviccsal megnyerték a választást és ez volt az egyetlen párt, amelynek tagjai egytől-egyig börtönbe kerültek vagy az emigrációt választották, de egyikük sem lett kollaboráns. 1990-ben Antall József kormányában rendszerváltoztató kormánypárt lettünk. Mi maradtunk. Hol vannak a történelmi pártok? A szocdemek, a kisgazdák? Vagy a nagy rendszerváltoztató pártok? Az SZDSZ? Az MDF? Nekünk parlamenti frakciónk van, a főispánoktól a polgármesterekig az ország egész területén jelen vagyunk. Úgy, hogy minden programpontunkat megvalósítottuk. A családi adózástól kezdve a nemzet közjogi egyesítésén át. Az utolsót, a családok csődvédelmét most nyújtjuk be és idén meglesz az is.

Minden programpontot megvalósítottak? Abortusz?

Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati élet fogantatásától védett, de a konkrét törvényi szabályozás csak olyan lehet, amit az adott társadalom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire lehetőségünk volt, a többi párt közben vagy nem tudta megvalósítani a programpontjait, vagy ma már egészen mást mond, mint a kezdetekkor.

A Fideszről beszél!

Ott üdvös fejlődést láthatunk. A KDNP mindig ugyanazt mondta, és meg is cselekedtük.

Csak éppen választáson nem mérették meg magukat, inkább bekúsztak a Fidesz hátán.

Hogyhogy bekúsztunk? Az emberek a Fidesz-KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyertünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar, sőt, az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója. Logikailag két lehetőség van: vagy az van, hogy a KDNP fantasztikus értéket képvisel, amelyet a Fidesz felismert; vagy az, hogy én hoztam össze valamilyen zseniális megállapodást. Utóbbit a kötelező szerénység okán is kizárhatjuk.

A katolikus egyházzal való jó viszonyt hozzák a Fidesznek, ugye?

Az sem magától van. Különben életem fő műve, hogy szerepem lehetett Szent István bizánci szentté avatásában, amellyel az 1054-es egyházszakadás óta az első közös szentje lett Keletnek és Nyugatnak. Más egyházpolitikai munkám is maradandónak bizonyult az ingatlanrendezéstől a történelmi egyházakkal kötött szerződésekig. A Fidesz mindenesetre bölcsen felismerte a KDNP értékét, az események pedig igazolták ezt a döntést.

Önök viszont elvileg különböznek a Fidesztől, azért van saját pártjuk. 

Minden keresztény párt alapproblémája, hogy ha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanítása szerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik a közízléssel. Támogatottság híján pedig fennáll a veszély, hogy hitbuzgalmi egylet leszünk, nem pedig a társadalmat valóban alakítani képes politikai erő. A másik lehetőség, hogy nem ragaszkodunk annyira az egyházias dolgokhoz, akkor viszont egy idő után a kiüresedés veszélye leselkedik ránk. Én egyikben sem vagyok partner. Nem akarok hitbuzgalmi egylet elnöke lenni, de olyan néppárté sem, amely nem mer kiállni az egyházias keresztény értékek mellett. Mi semmit sem kényszerülünk feladni és mégis minden célunkat elértük. A Fidesz-KDNP szövetség az igazság-többség problémájára a megoldás. A KDNP ugyanakkor nem egyértelműen jobboldali párt, még akkor sem, ha általában csak egy jobb-bal koordináta-rendszert szokás használni. A nemzet, a család, az egyház értékeinek képviselete miatt mi markánsan jobboldalinak számítunk; a néhai SZDSZ ilyen értelemben szélsőbaloldali párt volt, amely anarchonihilista módon tagadta ezeket az értékeket.

Öt éve nincsenek a parlamentben.

Jó, csak az évtizedes harc belém ivódott… A lényeg, hogy van egy másik koordináta-rendszer is, a munkáé és a tőkéé. Keresztény pártként mi azt mondjuk, hogy a munka az elsődleges, s a tőkének mindig van társadalmi vetülete. Ebben a koordinátarendszerben mi tehát mérsékelt baloldaliak vagyunk, a néhai SZDSZ pedig szélsőjobboldali volt, hiszen a tőke primátusát, ráadásul a multinacionális tőke primátusát képviselte.

Ha már tőke és primátus. Amikor Erdő Péter prímás is Tarsoly Csabával üzletelt, lehet hitelesen tőkeellenesnek lenni?

Aki életében bármilyen kapcsolatban volt Tarsoly Csabával, az összefüggésbe kerül a Quaestor tisztességtelen ügyeivel is? Az Esztergomi Főegyházmegyének a prímási bor termék miatt volt köze a Quaestorhoz. Nagyon nem korrekt, amikor fotókat mutogatnak és azt sugallják általuk, mintha az egyház benne lett volna valami tisztességtelen ügyben. Én soha életemben nem találkoztam Tarsoly Csabával, de politikában élő emberként én is rengeteg emberrel találkozom. Amíg nincs tudomásom arról, hogy az adott illető erkölcsileg vállalhatatlant művelt, miért ne találkoznék az illetővel?

Sokakkal kell? Orbánt mintha sokkal inkább Lázár János helyettesítené, nem ön, a hivatalos miniszterelnök-helyettes.

Lázár János a kancellária jellegű ügyeket viszi a Miniszterelnökségen, ami nem ütközik az én feladataimmal. Már csak azért sem, mert az én portfólióm körülbelül: Goethe és a világegyetem. A nemzetpolitika persze nagyon hangsúlyos benne. Életcélom, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Érzelmileg, személyesen is az. Anyám erdélyi: én tudom, milyen az, amikor valakit egy életen át bozgoroznak. A honosítással nekik szolgáltatunk igazságot.

Az RMDSZ-szel való fideszes-kormányzati kiegyezés az ön sikere?

Az RMDSZ-szel való kiegyezést szorgalmaztam. Elfogadom természetesen, hogy egy nagy szövetségben, amilyen a Fidesz-KDNP, mindenkinek megvan a maga baráti köre, amely politikai hatásokkal is járhat. Ez egyébként helyes. Annál erősebb a magyarság szövete. A személyes kapcsolatok  viszont nem egyenlőek egy kormány politikájával. Azt kell látni, hogy ha az RMDSZ nem jutna be a bukaresti parlamentbe, akkor oda nem egy másik magyar párt fog kerülni, hanem csak román pártok, és akkor a magyar politizáló értelmiség ideológiai alapon előbb-utóbb beolvadna a román pártokba és vége lenne a magyar képviseletnek. Egyúttal az RMDSZ-t arra kell buzdítani, hogy visszatérjen a szövetségi jelleghez és integrálja azokat, akiket lehet. Kelemen Hunorral mindenesetre történelmi lépést tettünk meg, kölcsönös bizalom van az RMDSZ és a magyar kormány között. Ennek eredményeként a honosításban immár az RMDSZ is részt vesz.

Akik húsz éve Bukarestben vannak, azok a románokkal való bizniszelésben lehetnek érdekeltek, nem?

Ez kétségkívül probléma, mégis: ha nem lett volna magyar képviselet Bukarestben, akkor mi lenne ma?

Lehet, hogy autonómia.

Nem mondja komolyan. A románok még ennyit sem adtak volna. Nem akarom laudálni az RMDSZ eredményeit, nyilván el lehetett volna érni többet is, de negligálni sem helyes.

A Híd-Most szlovákiai tevékenységével is ilyen megengedő?

Az más történet. Az RMDSZ-szel lehetett rengeteg vitánk, de például Markó Béla azt sosem vonta kétségbe, hogy az RMDSZ etnikai alapú magyar párt. Bugár Béla és a Most-Híd nem ilyen. A Délvidéken látszott, milyen veszélyt jelent ez a politika. Ott a Demokrata Pártban lévő magyarok is megszavazták azt a jogfosztást, hogy mint „a megszállók leszármazottai”, a magyarok ne részesülhessenek kárpótlásban. Ezt aztán megoldottuk, mert elmentem Szabadkára és elmondtam, hogy ha így, akkor mi megvétózzuk az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. A szerbek visszavonták a jogfosztást, de a veszély jól látható. Amit a Híd-Most művel, az az asszimiláció irányába hat, mert először jön a vegyes párt, utána egy szlovák pártban a magyar tagozat, végül a szlovák pártban pár magyar. Mindemellett az lenne helyes, ha a Magyar Közösség Pártja, ahol csak lehet, megállapodna velük. Beláthatatlan veszteséget okozna a felvidéki magyarságnak, ha nem lenne magyar párt a pozsonyi parlamentben. Ezért mondom, hogy nekünk minden magyar egyaránt fontos.

(Forrás: mandiner.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke március 27. és április 1. között hivatalos látogatáson tartózkodik Vietnamban a Hanoiban megrendezett Interparlamentáris Unió 132. közgyűléséhez kapcsolódóan.

A magyar miniszterelnök-helyettes vietnami partnerével, Hoang Trung Hai miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, míg Latorcai János Nguyen Thi Kim Ngan asszonnyal, a vietnami Nemzetgyűlés alelnökével találkozott – tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-t.

Havasi Bertalan közölte: a delegációt fogadta Truong Tan Sang vietnami államelnök. A találkozó során a felek érintették a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében biztosított, 100 főre emelt vietnami kvótát, a magyar kötött segélyhitelből létesítendő Vörös-folyó felszíni víztisztítómű projektet, és a szintén ebből a forrásból felépítendő Can Tho-i onkológiai kórház projektjét.

A tárgyalópartnerek áttekintették a további lehetőségeket vietnami szakemberek képzésére – ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve: a vietnami fél örömét fejezte ki a Ho Si Minh-városi magyar főkonzulátus újranyitása kapcsán.

A delegációt fogadta Nguyen Tang Nhon bíboros, Hanoi érseke is. Ezt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Magyar Országgyűlés IPU-csoportjának képviselői találkoztak a Vietnami-Magyar Baráti Társaság vezetőségével.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A történelmet nem lehet meg nem történtté tenni, a meggyilkolt áldozatokat feltámasztani, de a tragédiákra emlékeztetni kell, hogy ne essenek ki a közösség, a nemzet emlékezetéből – mondta Semjén Zsolt vasárnap a Gánthoz tartozó Kápolnapusztán.

A miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei település 70 évvel ezelőtti tragédiájára és a második világháború befejezésére emlékezve hangsúlyozta: a tiszteletet meg kell adni azoknak, akik az elmúlt évszázadok diktatúráinak áldozatul estek, és jeltelen sírban nyugszanak.

A kápolnapusztai eseményeket felidézve Semjén Zsolt azt mondta: a győztesek bosszúja volt ez a védtelen lakosokkal szemben.

1945. március 16-án szovjet katonák a falu minden, 15 évnél idősebb férfi lakosát agyonlőtték. Akkoriban a településen mintegy 20 család élt.

1944 őszétől az erdőben orosz felderítők jelentek meg, akik a Vértes alatt húzódó síkságon a német és magyar hadműveleteket távcsővel figyelték. Búvóhelyként elfoglaltak egy vadászházat, és elhajtottak egy borjút. Az állat gazdája a nyomokat követve rátalált a rejtekhelyre, ahonnan négy férfi és egy rádiós nő elmenekült, de a szovjet parancsnokot elfogták, és a németekhez vitték kihallgatásra. A férfinak sikerült megszöknie, és átjutott a Csákvártól nyugatra húzódó frontvonalon a szovjet alakulatokhoz.

Később az ő utasítására keresték a feltételezett árulókat, akik a csendőröket elvezették a búvóhelyre. A településen megjelentek a 2. ukrán front felderítő zászlóaljának katonái, és a férfi lakosokat agyonlőtték.

A Vértesi Erdő Zrt. 2013-ban, a 68. évforduló alkalmából állított emléktáblát a településen.

Semjén Zsolta vasárnapi megemlékezésen arra hívta fel a figyelmet: a magyarokról azt mondják, szeretnek újratemetni és gyásznapokat ülni, holott “semmi mást nem teszünk, mint az emlékezéssel igazságot szolgáltatunk”.

Megjegyezte, hogy a végtisztességhez mindenkinek joga van, és erre minden nemzet ügyel. Magyarország is kegyelettel gondozza a Budapestet bombázó angol és amerikai pilóták sírját, és súlyt fektet arra, hogy “az országot megszálló katonák sírjai rendben legyenek” – mondta.

“Úgy tartjuk, hogy az ellenség addig ellenség, amíg fegyver van a kezében, ha megsebesül vagy fogságba esik, már csak ember, ha elesik már csak áldozat.”

Kocsis Mihály a Vértes Erdő Zrt. vezérigazgatója a kápolnapusztai tragédiáról szólva kiemelte: az utókor kötelessége, hogy tanuljon a múltból.

A tragédiára 1993-ig semmi nem emlékeztetett, akkor a temetőben keresztet állítottak. A kereszt előtti emléktáblán a következő felirat olvasható: “Kápolnapuszta lakóinak és áldozatainak emlékére, a múlt örök tanulságaként. Utókor, emlékezz! Háború, kitelepítés, halál.”

 (Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ismét Semjén Zsoltot választotta elnökévé a Kereszténydemokrata Néppárt szombati tisztújító országos választmányi ülésén. Az eddigi pártelnök egyedüli jelölt volt a posztra. A küldöttek döntöttek a hét alelnök személyéről – Bagdy Gábor, Hargitai János, Harrach Péter, Rétvári Bence, Seszták Miklós, Simicskó István és Soltész Miklós –, valamint a 24 tagú országos elnökség összetételéről. A zárt ülésen határoztak arról is, hogy Latorcai János marad az országos választmány elnöke.

Az ülésen Surján Lászlót a párt tiszteletbeli elnökének választották.

Az eseményen Barankovics-emlékérmet vett át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Párkányi Ferenc, a KDNP Fejér megyei szervezetének volt elnöke. Az emlékérem odaítéléséről a KDNP elnöksége és a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma dönt. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik Magyarország fejlődésének előmozdításáért, a keresztény szellemiség és a kereszténydemokrácia megerősítésért kiemelkedő munkát végeztek. Elismerő oklevelet kapott Dárday Vilmos egykori ügyvezető titkár és Déry Zoltán, aki korábban a párt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetében töltött be vezető tisztségeket.

A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egyikben hitet tesznek az ukrajnai konfliktus békés rendezése és egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte mellett. A második dokumentumban felemelik szavukat a vallásgyalázással szemben, amelyet nem lehet más jogokkal legitimmé tenni. A harmadik nyilatkozatban kiállnak – erkölcsi kötelességből is – az Iszlám Állammal szembeni fellépés mellett, a dzsihadisták által elkövetett keresztényüldözésekkel szemben.

A nap folyamán tisztújítást tartottak a KDNP ifjúsági szervezeténél, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnél is. A szervezet új elnöke Nacsa Lőrinc lett. A közlemény szerint Nacsa Lőrincet egyértelmű többséggel választotta elnökévé az IKSZ. Az új vezető tervei szerint következetesen és magabiztosan képviseli majd az ifjúság ügyeit és a keresztény értékeket. Egy megújuló csapatban, új lendülettel készül elvégezni az előtte álló feladatokat. Az eddig az ifjúsági szervezet egyházügyi munkacsoportját vezető Nacsa Lőrinc a közgyűlésen kiemelte, hogy az a szilárd alap, amit a keresztény és kereszténydemokrata értékek jelentenek, az egész szervezet számára közös. Hozzátette: az idén 15 éves IKSZ-ben továbbra is mindenki számára lesz hely, aki ezt a közös alapot magáénak tudja, hogy mindenki dolgozhasson és kivegye a részét a feladatokból és a sikerből is. Bejelentette azt is, hogy az IKSZ elindítja a Netet Nekünk! Programot, ami a fiatalok internethez és eszközökhöz jutását segítené.

A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is.

A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának ülésén elfogadott dokumentumok

Politikai nyilatkozat – Ukrajnai helyzet

Az elmúlt időszakban Ukrajnában tapasztalt aggasztó események hosszú hónapok óta magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét, nyugtalanságot, bizonytalanságot keltve a környező országokban is. Súlyos gazdasági válság, a keleti megyékben zajló fegyveres konfliktus nehezíti a keleti szomszédunkban élők, köztük kétszázezer magyar nemzettársunk életét.

A Kereszténydemokrata Néppárt az ország kormányzásában részt vevő, felelős politikai erőként figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló folyamatokat.

Meggyőződésünk, hogy a helyzet megnyugtató megoldása csakis a béke helyreállítása lehet, ezért minden, erre irányuló erőfeszítést támogatunk. Hazánk számára egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte elsődleges érdek.

Különösen fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség biztonságos és nyugodt körülmények között boldogulhasson szülőföldjén, megőrizhesse önálló életlehetőségeit, közösségi jogait. Ukrajnában élő magyar testvéreink számára ezért a béke helyreállítása a legfőbb szempont, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a minszki megállapodást valamennyi fél végrehajtsa.

Üdvözöljük, hogy a Magyar Katolikus Egyház és számos szervezet, köztük a KDNP ifjúsági társszervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is adományokat gyűjt a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarok megsegítésére. Az egymás iránti szolidaritás ilyen kifejeződése a magyarság természetes összetartozásának és egységének érzését erősíti mindnyájunkban.

Budapest, 2015. március 21.

Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya

+

Határozat az Iszlám Állam (ISIS) elítéléséről, valamint a közel-keleti keresztények és más kisebbségek védelméről

2015. március 21.

A. A Közel-Keleten, mindenekelőtt Irakban és Szíriában megerősödött szélsőséges és dzsihádista Iszlám Állam (ISIS) mára közvetlen biztonsági és emberi jogi válsághelyzetet idézett elő, és terjeszkedése fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre, így Magyarországrais.

B. Az ISIS agressziója valamennyi etnikai és vallási csoport ellen irányul a térségben. Ezek közül is kiemelt célpont a keresztény közösség, amelyet teljes elpusztítás, szétszóratás, kifosztás és kulturális tisztogatás fenyeget.

C.Becslések szerint az iraki keresztények több mint 70%-a menekült el (mára 1.8 millió helyett 400 ezren maradtak a térségben), illetve Szíriában több mint 700 000 keresztény kényszerült szülőföldje elhagyására.Az ISIScélzott kulturális és vallási tisztogatást hajt végre, amelynek részeként a jelentések szerint több mint 100 templomot rombolt le Irakban ésSzíriában.

D. A harmadik Orbán kormány külpolitikája felismerte a szélsőséges iszlám jelentette veszélyt, a külügyekben képviselt elítélő álláspontja egyértelmű, összhangban van az ISIS-szalszemben képviselt európai és nemzetközi politikával.

E. Az ISIS gyors terjeszkedése, valamint a közelmúlt európai terrortámadásaimára a közélet és a külpolitika homlokterébe állította szélsőséges iszlám jelentette kihívást. Mindez számos vetületet hordoz magában:biztonságpolitika, humanitárius ügyek, migráció, nemzetközi pénzügyek és kereskedelem, kulturális örökség védelme, nemzetközi szövetségi rendszer, emberi jogok védelme, vallások és kultúrák közötti párbeszéd.

F.Az idő egyértelműen megérett arra, hogy a kormányzati szerepet betöltő kereszténydemokrata erő, a KDNP további erőfeszítéseket vállaljon ez ISIS elleni hazai fellépés, valamint az üldözött közösségek, így a keresztények védelme érdekében.

Tekintettel a fentiekre a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya

1. emlékeztet a hazai kereszténydemokrata hagyományból fakadó politikai és erkölcsi kötelességére, a szükséget szenvedők irányába kifejezett általános emberi, valamint a keresztény szolidaritás alapvető fontosságára;

2. emlékeztet a már elfogadott politikai állásfoglalásaira, amelyekben határozottan kiáll a különösen veszélyeztetett közel-keleti keresztény egyházak és híveik, valamint más kisebbségek megóvása és fennmaradása érdekében, valamint elutasítja az erőszak ésa vallásüldözés minden formáját;

3. hangsúlyozza, hogy az ISIS célja a közel-keleti térség kétezer éves keresztény kultúrájának teljes felszámolása, ezáltal nyílt támadás akeresztény alapokon álló európai kultúrkör ellen is;

4. leszögezi, hogy a Közel-Keleten üldözött kisebbségeknek, különösen az őshonos keresztény közösségeknek nyújtandó humanitárius segítség emberiességi és politikai szükségszerűség;

5. nagyra értékeli a magyar Kormány eddigi intézkedéseit, amelyekkel hozzájárult a térségben kialakult súlyos menekülthelyzet enyhítéséhez;

6. támogatjaa Kormány további, az ország teherbíró képességével arányos politikai éspénzügyi szerepvállalásátaz üldözöttek részére történő nemzetközi segítségnyújtásban, alapszükségleteik biztosításában, mindenekelőtt a menekülttáborokban tartózkodóknak nyújtandó élelmezés, gyógyszerellátás, lakhatás és oktatás terén;

7. indokoltnaktartja mindazonhazai felelősségvállalást, amelyekkelMagyarország hozzá kíván járulni a fokozott nemzetközi katonai kapacitásbővítéshez az ISIS elleni küzdelemben;

8. aggodalmát fejezi ki a már jelenleg is nehéz migrációs helyzet várható súlyosbodása miatt;hangsúlyozza, hogy valamennyi hazai és nemzetközierőfeszítésnek arra kell irányulnia, hogy elősegítsék az őshonos közösségek helyben maradását;

9. kezdeményező szerepet vállal a hazai kormányzati politikában a fenti kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában, mindenekelőtt a humanitárius felelősségvállalás fokozásában;

10. minden lehetséges eszközzel támogat a politikai döntéshozatalkeretébenés kommunikációban egyaránt valamennyikormányzati, egyházi vagy civil kezdeményezést, amelyek a közel-keleti segítségnyújtásra irányulnak;

11. ösztönzi a kormányzati vezetői tisztséget betöltő kereszténydemokrata politikusokat, országgyűlési képviselőket, a KDNP vezető testületeit, munkacsoportjait, műhelyeit, alapítványait, hogy intézkedéseikben és stratégiai munkájukban fordítsanak kiemelt figyelmet az üldözött és szenvedő keresztényekkel történő szolidaritás vállalására.

+

Nyilatkozat

A Kereszténydemokrata Néppárt védi az emberi életet és méltóságot. Elítél minden erőszakos cselekményt, különösen a terrorizmust. Ugyanígy elítéli az emberi méltóság ellen elkövetett bűnöket, így egy közösség identitásának, tagjai meggyőződésének, az általa tisztelt személyeknek gyalázását vagy kigúnyolását. Alapvető emberi jogból, a lelkiismereti és vallásszabadságból következik mások meggyőződésének tiszteletben tartása. Ennek a jognak megsértése elfogadhatatlan.  A vallásgyalázást más jogokkal – például a véleménynyilvánítás szabadságával – magyarázni és védeni nem lehet. Egy sokszínű társadalomban csak akkor van béke és biztonság, ha tiszteljük egymás meggyőződését.

 (semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ahogyan a geográfiára Kolumbusz felfedezése vagy a fizika tudományára Albert Einstein felismerése, valahogy úgy hatott a teológia-misztikára Avilai Nagy Szent Teréz. Teresa de Ahumada – vagyis közismert nevén Avilai Szent Teréz – ötszáz éve, 1515. március 28-án született. Semjén Zsolt napirend előtti felszólalása.

 Életének körülményeit figyelembe véve – emberi számítás szerint – nem sok valószínűsége volt annak, hogy neve fennmaradjon az emberiség emlékezetében. Először is azért, mert a spanyol aranykorban oly nagyra tartott spanyol nemesi vér helyett „csak” erényeket és szellemi műveltséget örökölhetett az őseitől, akik toledói zsidó kereskedő származásukat el kellett hogy rejtsék a világ elől. Másodsorban Teréz gyakran megtapasztalhatta, hogy a magukat befolyásosnak és műveltnek vélt férfiak őt csak egy „tudatlan nőnek” tartják. Harmadszor pedig azért, mivel egy kármelita kolostor szigorú világába szólt a hivatása, ami szintén aligha jelenthetett esélyt arra, hogy ismertté váljon.

– Kolostorában élénk figyelemmel kísérte kora eseményeit, s fájdalommal élte meg a keresztények közötti véres háborúkról és az újonnan felfedezett kontinensen élő népek evangelizálása helyetti leigázásáról hallott híreket. A világ hatalmasait közvetlenül nem érhette el, de magához Istenhez bármikor fordulhatott. A világ megváltoztatását a maga személyével kezdte. Saját önző énjével a másik ember iránti szeretet megéléséhez, az igazság kereséséhez és a lelki szabadságra való eljutáshoz szükséges erények végsőkig eltökélt gyakorlásával szállt szembe. Idővel más nők is csatlakoztak hozzá, belőlük építette fel az evangéliumi egyszerűségre és szeretetre, teljesen Istenre hagyatkozó és Isten akaratát kereső közösségét.

– Műveivel mások számára is megközelíthetővé tette az ember belső világát, így a mai antropológiai és pszichológiai tudományok előfutáraként is értelmezhetjük. A katolikus egyház első női egyházdoktoraként Teréz hatása egyetemes, nem kizárólag a hívő keresztények, hanem más vallásúak, sőt még magukat ateistáknak valló gondolkodók is rácsodálkoznak, ahogy ajtót nyit – a bennünk is megtapasztalható – végtelenre. Henri Bergson francia filozófus számára Teréz műveinek olvasása a személyes és transzcendens Istennel való találkozását jelentette. A német Edmund Husserl filozófus tanítványa és asszisztense Edith Stein – vagyis a nemrégiben szentté avatott Terézia Benedikta kármelita nővér – az agnoszticizmus hosszú évei után pedig a következő szavakkal fejezte be Teréz Önéletrajzának olvasását: „Ez az igazság”.

– A magyar kármelita szerzetes, Marcell atya a következő szavakkal kommentálta Edith Stein tapasztalatát Avilai Szent Terézzel kapcsolatban: „Teréz felfedezte a lelkek nehézkedési törvényét, amint kortársa, Kepler a testekét. Teréz írásaiban a nehézkedési törvény áttörését hirdeti, amikor kivitelezi a lélek felemelkedésének felszabadító jó hírét.” Ez a jó hír, Teréz élettapasztalata itt és most, személy szerint nekünk is szól. Ahogyan ő mondta: zűrzavaros mindennapi létünk olyan, „mint egy rossz éjszaka egy rossz szállodában”. De belső világunkban, belső várkastélyunkban megtalálhatjuk a tökéletesség útját a Végtelenre, a Voltaképpenire, a személyes Abszolútumhoz.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mély fájdalommal értesültünk Gereben Ágnes haláláról.

Lenyűgöző egyéniségű és intellektusú egyetemi oktató, népszerű televíziós személyiség, aki tömegeket vonzott a képernyő elé történelmi előadásaival, feltárva a XX. század történelmének fehér foltjait.

Kezdeti munkáiban nagyszerű tanulmányokkal gazdagította az irodalomtörténetet: Csehovról, Bábelről, vagy a glasznoszty irodalmáról. Miután elmélyült kutatásokba kezdett a szovjet világ rejtelmeiben, korábban ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva teremtett fórumot eltitkolt múltunk felderítéséhez, cáfolva a XX. század történelemének sötét időszakát relativizáló manipulációkat. Soha nem késő fényt gyújtani a fejekben, ez volt ars poeticája.

Írt és beszélt az egyházüldözésről, zsidók és keresztények üldözéséről, a hadifoglyok kálváriájáról, az éhínségekről, a gulágok poklairól, a gyermekfoglyokról.

Munkássága a Szovjetúnió titkos dokumentumaira, politikai bizottsági határozatokra, titkosrendőrségi jelentésekre, kihallgatási jegyzőkönyvekre épült. De a száraz tények színes, érdekfeszítő megismertetésén túl, mindig ott volt az érző ember, az őrá oly jellemző humanitás erkölcsi iránytűjével, aki munkásságával millióknak igyekezett kései elégtételt nyújtani, napjaink emberét pedig a múlt tanulságaival felvértezni a jövőre.

Budapest, 2015. március 18.

A KDNP elnöksége, országgyűlési képviselőcsoportja és tagsága nevében, Semjén Zsolt elnök

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A történelem igazságszolgáltatásának nevezte a külhoni magyarok honosítását Semjén Zsolt, aki részt vett Nagy-Britanniában élő magyarok honosítási ünnepségén.

A londoni magyar nagykövetségen március 15-e alkalmából ünnepi külsőségek közepette nyújtották át 34, Nagy-Britanniában élő magyarnak a honosítási okiratot.

A ceremónia után tartott beszédében a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a történelem viharai – elsősorban  Trianon tragédiája és a kommunista diktatúrák üldöztetései – miatt a magyarságnak csaknem a fele a határokon túl él, a Kárpát-medencében vagy szétszórva a világban.

Ahhoz azonban, hogy a magyar nemzet megmaradjon, minden egyes nemzetrészének meg kell maradnia a Kárpát-medencében és a nyugati diaszpórában egyaránt – tette hozzá.

Semjén Zsolt szerint ez akkor lehetséges, ha a magyarság közös nyelve és közös kultúrája alkotta történelmi tudatot egy “alkotmányos acélabroncs” is megerősíti, ez pedig a magyar állampolgárság.

A londoni ünnepségen állampolgárrá fogadott magyaroknak a miniszterelnök-helyettes azt mondta: történelmi jogon kapták vissza azt az állampolgárságot, amely magyarként eleve megillette őket. Ez egyben igazságszolgáltatás a honosítottak szülei, nagyszülei számára is, akiknek a Trianon utáni évszázadban gyakran kellett elszenvedniük a “hazátlan” megbélyegzést – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a magyar állam nevében megköszönte, hogy az állampolgárrá fogadottak külföldön is megőrizték hűségüket a magyarsághoz, a magyar nemzethez.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországot eddigi történelmének fordulópontjain mindig ugyanazok a célok vezérelték, és e célok középpontjában a szuverenitás megőrzése állt – mondta londoni ünnepi beszédében Semjén Zsolt.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki a londoni magyar nagykövetség által csütörtök este megtartott márciusi 15-i megemlékezés szónoka volt, kijelentette: a szuverén magyar állam megteremtése, illetve helyreállítása Szent István korában, 1848-ban és 1956-ban is egyaránt az első számú cél volt.

Semjén Zsolt szerint ma is a nemzeti szuverenitás megőrzése a feladat, mivel ez a magyar megmaradás záloga. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, minden nemzet olyan értékgazdagságot jelent, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott a szónok.

Dosztojevszkijt a világirodalomnak csak az oroszság, Wagnert a világ zeneirodalmának csak a németség, Arany Jánost, Ady Endrét és Bartók Bélát pedig egyedül a magyarság adhatta a világnak – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

“Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre, pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Isten egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk” – mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt.

Hozzátette: a magyarság megmaradása csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész, köztük a kárpát-medencei és a nyugati magyarság is megmarad.

Semjén Zsolt az egyetemes magyar megmaradásra a diaszpóra-magyarság által tett erőfeszítések egyik történelmi példájaként idézte fel, hogy Kossuth Lajos 1852-ben Angliában 22 millió magyar bankjegyet állított elő. Ferenc József személyesen indított pert Kossuth ellen, és a jogi eljárást meg is nyerte, de a politikai-erkölcsi győzelmet Kossuth aratta, mivel az akcióval “briliáns módon kimutatta” a megszálló Habsburg-hatalom illegitim mivoltát és erkölcsi védhetetlenségét – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Mindebből az következik, hogy amikor Magyarországon nem lehetett megszólalni, a magyar ügyet a diaszpóra magyarsága képviselte, mint később is hosszú évtizedeken át – hangsúlyozta. Kiemelte: ez is mutatja, hogy akkor lehetséges a megmaradás, ha a magyarság minden nemzetrésze megmarad.

Semjén Zsolt biztosította a nagy-britanniai magyarságnak a nagykövetségi rendezvényen megjelent képviselőit, hogy minden körülmények között számíthatnak a magyar államra, és Magyarország is számít rájuk.

(Forrás. MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Moszkvában megbeszélést folytatott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájával.

A szerdai találkozóról szóló, az orosz ortodox egyház kommunikációs szolgálata által az egyház honlapján közzétett közlemény szerint Kirill pátriárka nagyon fontosnak nevezte, hogy Magyarország kiáll a keresztény értékek mellett. “Az orosz ortodox egyház kitart amellett, hogy az európai kultúrában feltétlenül meg kell őrizni a keresztény dimenziót, ezért nagy rokonszenvvel és tisztelettel fogadjuk Magyarország álláspontját” – hangsúlyozta az orosz ortodox egyház vezetője.

A közlemény szerint Semjén Zsolt örömét fejezte ki, hogy lehetősége van találkozni és tárgyalni az orosz ortodox egyház első emberével, és átadta neki Orbán Viktor miniszterelnök és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek üdvözletét.

“Igaz, hogy mi keresztények harcolunk. Az alaptörvényünk miatt sokan támadtak bennünket, többek között amiatt, hogy az Isten szóval kezdődik, amiatt a rendelkezés miatt, hogy a házasság férfi és nő szövetsége, és kitartunk amellett is, hogy az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, és ettől az időtől védelmet és méltóságot érdemel” – idézte Semjén Zsoltot a közlemény.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Kirill pátriárkának Magyarország ezen álláspontjának és Európa hagyományos értékei megvédése érdekében tett erőfeszítéseinek a támogatásáért – olvasható a közleményben. 

“Büszkék vagyunk rá, hogy tavaly a magyar állam és az orosz ortodox egyház megállapodást kötött egymással, és az egyháznak ugyanolyan történelmi jogállása van, mint a magyarországi katolikus egyháznak” – idézte a miniszterelnök-helyettest a közlemény, amely szerint a felek aktuális kérdéseket is megvitattak.

(Forrás: MTI)