Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kommunikációs igazgatója péntek hajnalban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány Déli nyitás stratégiájával összhangban nyitották meg csütörtökön egy időben a két kereskedőházat Afrika két kiemelkedő fejlődést mutató országában, így e célpiacokon is elérhetővé válhatnak a „kiváló minőségű magyar termékek és kapcsolt szolgáltatások”.

Az MNKH szerint a külgazdasági együttműködés elindítása mérföldkő Magyarország és a két afrikai állam között, hiszen korábban csupán érintőlegesek voltak a gazdasági kapcsolatok.

Zambia az elmúlt évtizedben elsősorban a rézbányászatnak, a mezőgazdaság térnyerésének és a világ legnagyobb felszín alatti ivóvízkészletének, Namíbia pedig különleges természeti adottságainak köszönhetően erőteljes gazdasági növekedésbe kezdett – jelezték.

A tájékoztatás szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a zambiai fővárosban, Lusakában tartott megnyitó beszédében szükségesnek nevezte a jelenlétet a fejlődő afrikai országokban. Mára Zambia és Namíbia is jelentős felvevő piacot jelenthet az agrártechnológiához, a mezőgazdasághoz, az infrastrukturális fejlesztésekhez, a vadgazdasághoz, valamint a könnyűiparhoz kapcsolódó termékeket és kapcsolt szolgáltatásokat nyújtó hazai kis- és középvállalkozásoknak – mondta.

„Az együttműködés első lépéseként a Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében az elkövetkezendő három évben a két országból összesen 60 ösztöndíjas diák érkezhet Magyarországra, az általuk meghatározott felsőoktatási szakokra” – idézte a közlemény a miniszterelnök-helyettest.

Kun Gábor, az MNKH vezérigazgató-helyettese a tájékoztatás szerint úgy nyilatkozott, hogy „Zambia és Namíbia e térségben gazdasági vezető szerepet fog betölteni, így az elkövetkezendő időszakban a magyar termékek és szolgáltatások piaci jelenléte külgazdasági szempontból stratégiai kérdés”.

A közlemény szerint a két kereskedőház megnyitásával egy időben magas szintű tárgyalások kezdődtek többek közt a zambiai vadgazdálkodási struktúra magyar módszer szerinti megújításáról, egy ötezer állat befogadására képes sertéstelep és a hozzá kapcsolódó tangazdaság, vágóhíd, húsfeldolgozó- és csomagolóüzem létrehozásáról, illetve egy helyi kommunális szintű fejlesztési program megvalósításáról is. A tervek közt szerepel továbbá gabonatárolók, silók és műtrágyagyárak felépítése, mezőgazdasági berendezések kivitele, a zambiai Nakondéban egy kereskedelmi és ipari park kialakítása, illetve magyar élelmiszeripari termékek és egészségügyi eszközök, gyógyszerek exportja is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Emléktáblát avattak Kovács Károly Zoltán, a KDNP rendszerváltás utáni újjászervezésében fontos szerepet betöltő egykori politikus tiszteletére csütörtökön Mosonmagyaróváron.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a párt elnöke a nyugdíjas agrárszakemberek találkozója keretében tartott eseményen azt mondta: Kovács Károly Zoltán megmutatta, hogy lehet hiteles keresztényi életet élni politikusként.

Kovács Károly Zoltán a politikai érdeklődésének engedve nézett olyan párt után, amely a hitvallásának megfelelt, ahol megtalálta a keresztényi, a szociális és a nemzeti elkötelezettséget, ilyen párt volt az akkori Demokrata Néppárt (DNP) – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a politikus nem azért választotta az emigrációt 1949-ben, hogy “kényelmes életet éljen, hanem hogy a DNP értékeit meg tudja menteni egy olyan időre, amikor azt majd újra lehet éleszteni”. Az ő emigrációjának a lényege az volt, hogy megmutassa a szabad világnak: a DNP “soha nem lesz társutas párt, soha nem fogja megtagadni saját értékeit” – hangoztatta a pártelnök.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a magyaróvári születésű politikus mindig is tudta, mi a magyar valóság, mert nem szakadt el hazájától. Ezért is tudott a rendszerváltás után a párt újjászervezésében a segítségükre lenni, és olyan háttérszerepet betölteni, amelynek révén a KDNP az Antall-kormány idején kormánypárt lett.

Az emléktáblát Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette.

Kovács Károly Zoltánt (1924-2008) a hazai kereszténydemokrácia egyik megteremtőjeként tartják számon. Tanulmányait az 1940-es években a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjénél, a Magyar Királyi Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán végezte el. 1947-ben, 23 évesen lett az Országgyűlés tagja. 1949-ben politikai okokból Németországba emigrált, ahol agrárkutatóként és a Szabad Európa Rádió szerkesztőjeként dolgozott. 1989-ben bekapcsolódott a hazai kereszténydemokrata párt újjászervezésébe. 1993-ban végleg hazatért.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a találkozón közölte, a kormány célja, hogy minél több ember tudjon megélni a mezőgazdaságból, hogy a magyar vidéket élettel lehessen megtölteni, a fiatalokat ott lehessen tartani. A kormány birtokpolitikája az, hogy nyolcvan százalékban kisgazdaságok, húsz százalékban nagygazdaságok legyenek – tette hozzá a politikus.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer akkor tud működni, ha van következő generáció. Ezért kezeli prioritásként a kormányzat, hogy minél több gyermek szülessen, ezért vannak a családi adókedvezmények – tette hozzá.

Semjén Zsolt beszéde:

Kovács K. Zoltán emléktáblájának avatása

Óvár, 2015. április 23.

1947 tavaszán újult erőre kapott a Demokrata Néppárt szervezeteinek kiépítése. A kereszténydemokrata párton belül ekkor állt egybea három alkotó elem. Találkozott a Barankovics vezette értelmiségi csoport, a feloszlatott katolikus tömegmozgalmakban nevelkedett paraszti-alkalmazotti réteg és az akkorra már erősen leszalámizott Kisgazdapárt kereszténydemokrata irányzata. Összefogásukat spontán erősítette a kommunista ösztönzésre felerősödött egyházellenes akciók sora, amelyek a püspöki kar többségét és a vidéki alsó papságot is a Demokrata Néppárt támogatására sarkallta.

Ebben a légkörben indult a fővárosba tájékozódni Kovács K. Zoltán, a frissen végzett óvári gazdász. Közéleti aktivitása már az előző években is megmutatkozott. Egyetemi tanulmányai idején a szellemi ellenállás tagjaként népi irodalmi esteken vett részt, földosztásban tevékenykedett, tagja volt az Emericana Bajtársi Szövetségnek, téli gazdasági tanfolyamokat vezetett újgazdák részére. Belépett a Nemzeti Parasztpártba is, ahol a progresszív katolikus vonal erősítésének gondolatát képviselte. Látva azonban a pártban az erős kommunista befolyást, rövidesen otthagyta őket.

Óvári barátai kérték meg, tájékozódjon egy kicsit Budapesten a pártok, lehetőségek felől. Első útja Kovács Imréhez vezetett, aki ismervén Kovács K. Zoltán erős katolikus kötődését, felhívta a figyelmét a Barankovics-pártra. A fiatal gazdász örömmel találkozott itt a két háború közötti keresztény reformnemzedékkel, akik már a szociális mozgalmakban hathatósan megnyilatkoztak. Felismerte továbbá a Néppártban a Mariten-féleperszonalista gondolkodást, ami már korábban nagy hatással volt rá.

Kovács K. Zoltán és a Demokrata Néppárt sorsa itt mindörökre összeforrt. Alig érkezett haza, már hívták Győrbe, ahol a püspökség környezetében szerveződött a DNP a választásokra. A párt megyei listáján –fiatal kora ellenére – a hetedik helyet ajánlották az akkor már eléggé ismertgazdásznak. Zoli bátyánk komoly válaszút elé került, hiszen már megvolt az egyetem üzemi tanszékére a kinevezése. A rektornak pedig ígéretet tett, hogy nem politizál. Úgy gondolta, a hetedik hely amúgy sem lehet befutó, a nevét pedig szívesen adta. Itt bizony tévedett.

Ahogy többször is mesélte nekünk, a választások utáni hajnali órákban a szomszéd tanárnő dörömbölt az ajtaján. Ébredjen Zolika,képviselő lett! És nemhogy ő, hanem a sorrendben utána következő is. Így nyolcan jutottak a megyei listáról a Képviselőházba.

A Demokrata Néppárt az érvényes szavazatok 16,4 százalékával a második legtöbb szavazatot szerző párttá vált. Az új választást kiíró Baloldali Blokk pártjai azonban már előre megegyeztek a kormányzás és a hatalom kisajátításában, a módszerekben pedig nem válogattak. Az 1947-es mint a kékcédulás választás ment át a köztudatba.

A Néppárt vezetősége világosan látta, hogy váratlan választási sikere következtében nehéz helyzetbe került. Meg kellett felelnie a társadalom felfokozott várakozásának, ugyanakkor számolnia kellett a Rákosi irányította koalíció, illetve a szovjet hadsereg jelenlétével és a Moszkvára támaszkodó Kommunista Párt egyeduralomra törő türelmetlen hatalmi igényével.

Ebben a fenyegető légkörben a Demokrata Néppártnak határozott elszántságra volt szüksége ahhoz, hogy a nyomasztó túlerő, és később a növekvő rendőrhatósági nyomás ellenére is megalkuvás nélkül vállalja meghirdetett programjának és ezen keresztül az ország és a társadalom alapvető szabadságjogainak képviseletét. A párt felelőssége annál is nagyobb volt, mert az 1945-ös, majd az 1947-es választás is bebizonyította, hogy az ország lakosságának többsége a keresztény, demokratikus és a népi-nemzeti eszményt vallja a materialista, marxista világnézettel szemben.

A néppárti képviselőgárda számos, elméletileg kiválóan képzett egyénisége és a mindennapi élet gondjait tapasztalatból ismerő bátor tagja a következő 18 hónap során minden lényeges kérdésben szilárdan megállta a helyét. Elhangzott beszédeik, felszólalásaik és interpellációik a magyar kereszténydemokrácia és az evangéliumi humanizmus elméleti alapvetésének tekinthetők napjainkban is.

Kovács K. Zoltán búcsút intett a katedrának, leköszönt egyetemi állásáról, és mint a parlament legfiatalabb tagja, megkezdte képviselői munkáját. Az Országgyűlésben mindenekelőtt földművelésügyi témákkal foglalkozott. Igazi konstruktív ellenzékiségről tett tanúbizonyságot. Például egy interpellációjában üdvözölte a gazdajegyzői intézmény létrehozását, de kifogásolta a kinevezésekben érvényesülő pártpolitikai elfogultságokat.

Munkáját képviselőtársai is nagyra értékelték. 1948 őszén mandátumáról leköszönő elődje helyére őt választották a képviselőcsoport titkárának. Utolsó országgyűlési felszólalásában 1949. január 24-én a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor állást foglalt a mezőgazdaság kollektivizálását előkészítő törvényjavaslat ellen, és sürgette az igazi szövetkezeti szolgáltató hálózat kiépítését. Ez a gondolat sokszor visszaköszönt hosszú évtizedek során a Szabad Európa Rádiónál eltöltött ideje alatt Zoltán Károly mezőgazdasági műsoraiban.

1948 nyarától erősen nőtt a Baloldali Blokk nyomása, egyre több ellenzéki képviselő került az államvédelmi hatóság személyes ellenőrzése alá. Ez eleinte még több komikus helyzetet idézett elő, de egyre erőszakosabbá vált, az ávósok már a képviselőterem ajtajában álltak. Rákosi Barankovicshoz címzett január végi beszélgetésnek álcázott ultimátuma egyértelművé tett: nincs tovább.

A néppárt képviselői közül 12-en választották az emigrációt, 22-en szenvedtek rövidebb-hosszabb ideig tartó börtönbüntetést. De a többi képviselő sorsa is mellőzés, állásvesztés, kitelepítés lett, megszenvedték a kommunizmus eszköztárában lévő megaláztatások szinte minden formáját.

Komoly adósság még, hogy a képviselőcsoport tagjainak életét megírja valaki. Hiszen többük sorsa egy XX. századi Jókai regénybe illő. Külön történet az emigráció tagjai, akik kényszerű távollétük alatt egész életükben tevékenykedtek hazájuk, Magyarország érdekében.

Menekülésük története is kalandregénybe illő. Kovács K. Zoltánaz induló vonatból ugrott ki Győrben, hogy lerázza az akkor már dupla ávós kíséretet. Öt képviselőtársával és menyasszonyával, Etelkával vágott neki egy borús éjszakán a szántóföldeknek, hogy elérjék az osztrák határt. Csoportjuk út közben három részre szakadt. Etelka elvesztette a kesztyűjét, és mire meglelték, a többiek már tovább mentek. Akik visszajöttek a keresésükre, csak Zoltán időközben letett könyveit találták, eközben saját társaikat is elvesztették. De itt jó a történet vége, mert mindnyájan átértek. És elkezdődött a számkivetés negyven éve, a szabad európás időszak, majd eljött a rendszerváltozás ideje és a hazatérés.

Amint hazatért, munkához látott: szervezte a KDNP-t, létrehozta a Barankovics Alapítványt, tapasztalatait igyekezett a médiában is hasznosítani. És nem kért semmit. Nem akart képviselő lenni, pedig többször felkínálták neki.

Mi volt a titka annak, hogy aki ismerte az becsülte és szerette őt? Azt hiszem az a rendíthetetlen hűség, amivel szolgálta a hazáját, az a tiszteletet kiváltó becsületesség, hogy minden szava, írása, beszéde, rádió szereplése az utolsó hangig vállalható, és az a szeretet, ami lényéből sugárzott.

Most kicsit meghatódva állok itt az egykori óvári diák, néppárti képviselő, a Szabad Európa Rádió Zoltán Károlya, a KDNP fáradhatatlan napszámosa, az atyai barát táblája előtt. De a meghatódottságba büszkeség is vegyül, hogy ilyen elődök nyomdokába léphetünk.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlamentben fogadta NGUYEN Hoa Binht, Vietnám legfőbb ügyészét, aki Polt Péter legfőbb ügyész meghívására tartózkodik hivatalos látogatáson Magyarországon.

A tárgyalás során a kormányfő helyettese méltatta a két ország dinamikusan fejlődő gazdasági és kulturális kapcsolatait, utalva a közelmúltban Hanoiban tett hivatalos látogatása tapasztalataira. Biztosította vietnámi vendégét, hogy Magyarország szívesen fogad az ázsiai országból érkező egyetemi hallgatókat, akik ösztöndíjas képzés keretében folytathatnak jogi tanulmányokat és szerezhetnek diplomát egyetemeinken.

Semjén Zsolt méltatta a korábban Magyarországon végzett vietnámi szakemberek hazai elismertségét, akik országukban jelentős beosztásokban dolgozva erősítik kapcsolatainkat.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt erről hétfőn az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még “keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.

Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.

A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg.

Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: “minden lehet és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.

Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.

Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érintik. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100-120 település projektjeit tudják támogatni.     Emellett a Mi Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra látogatóközpont és kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint Erdélyben a magyar összefogás a történelem erkölcsi és politikai parancsa. Az RMDSZ Kolozsváron zajló 12. kongresszusát több magyarországi párt elnöke, a határon túli magyar szervezetek vezetői és egy erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is köszöntötte.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet.

Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét.

„Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne elfogadott az EU-ban. Kijelentette: vissza kell utasítani mindent, ami az erdélyi magyar elképzeléseket összemossa a rasszizmussal és a szélsőségességgel.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatokban Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. „Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés. Ez rajtunk nem fog múlni” – nyomatékosította.

A miniszterelnök-helyettes olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés” sikeres legyen. Orbán Viktor köszönetet mondott Kelemen Hunornak, amiért az elmúlt négy évben a nemzeti ügyekben összefogva, egymás partnereiként dolgozhattak.

Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a határon túli magyarságnak is az erős, befolyással bíró, nemzeti érdeket képviselni tudó Magyarország tud jó partnere lenni. Ehhez pedig be kell fejezni „a politikai hidegháborút” Magyarországon és a határokon túl egyaránt.

A pártelnök úgy vélte, hogy a „pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében” politizáló RMDSZ a magyar-román együttélés új korszakát teremtette meg. Kijelentette, újra kell éleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, fel kell éleszteni a közös magyar-román kormányülések gyakorlatát.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kijelentette, hogy az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről” Magyarországon is példát vehetnének. A pártelnök támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és a környezettudatosságot is a kongresszus figyelmébe ajánlotta. Kijelentette, meg kell akadályozni, hogy a globális nagyvállalatok a környezet veszélyeztetésével termeljék ki a térség altalaji kincseit. Álláspontja szerint a verespataki ciántechnológiás aranybányászás veszélyt jelentene a Tisza vízmedencéjére.

Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – részletezte az elnök. A pártelnök az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik.

Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték. Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság üzenetét, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljaiak, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének az elnöke a horvátországiak, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarok üzenetét tolmácsolta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön hivatalában fogadta Szameh Sukri egyiptomi külügyminisztert.

A kormányfő helyettese a tárgyalások során méltatta a magyar-egyiptomi kapcsolatok fellendülését, melynek eredményeként számos lehetőség nyílhat együttműködésünk további erősítésére.

Szameh Sukri  külügyminiszter nagyra értékelte az Egyiptom felé nyitott magyar kormányzati politikát. Semjén Zsolt együttérzését fejezte ki a külügyminiszternek a közelmúltban Egyiptomban elkövetett terrorista támadások áldozatai miatt.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP üdvözöli az osztrák alkotmánybíróság döntését az üzletek vasárnapi zárva tartásáról Az osztrák alkotmánybíróság társadalompolitikai okokból elutasította az üzletek vasárnapi nyitva tartását akarók keresetét, megvédve a szabad vasárnapot. Az alkotmánybíróság elutasító ítélete erőteljesen védi a vasárnapi pihenőnapot, amely a családok nyugalmát és együttlétét szolgálja.

„Minden európai társadalomban megvan a heti pihenőnap, amelyet vallási, pihenési vagy társadalom- és családpolitikai alapon határoztak meg”, és ez felülír minden más érdeket, például a multinacionális cégek profitérdekét. Példaértékűnek tartjuk az osztrák szociáldemokrata politikusok és szakszervezetek hiteles munkásvédelmi fellépését, amiből a magyarországiak is tanulhatnának.

Bebizonyosodott továbbá, hogy teljes mértékben valótlan volt Demján Sándor és Dávid Ferenc (VOSZ) és Gaskó István (Liga Szakszervezet) riogatása és politikai célzatú hisztériakeltése az elbocsátásokról és a forgalom jelentős visszaeséséről. A VOSZ több tízezres elbocsátásokat és – a forgalomcsökkenés miatti esetleges bevételkiesések pótlására – új adókat és adóemeléseket vizionált. Gaskó István pedig 50-55 ezer dolgozó elbocsátásáról beszélve próbált riogatni. Mindennek szöges ellentéte bizonyosodott be.

A KDNP keresztényszociális elkötelezettsége alapján minden velünk szembeni gyűlöletkeltés és gyalázkodás ellenére halad előre – az immár az osztrák alkotmánybíróság által is megerősített – úton.
Semjén Zsolt elnök

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az Országházban fogadta Paul Richard Gallagher érseket, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkárát – mondta el Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az érsek Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének negyedszázados jubileuma alkalmából érkezett hivatalos látogatásra Budapestre.

A megbeszélés során a felek áttekintették a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok alakulását. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta az Alaptörvényünkbe foglalt keresztény értékeket, melyeket hazánk következetesen képvisel a nemzetközi fórumokon is – mondta Havasi Bertalan, aki hozzátette: a tárgyaláson részt vett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország számára a kereszténység nemzetmegtartó tényező is – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat – fejtette ki Szijjártó Péter.

Semjén Zsolt a kormányfő helyettese előadásában áttekintette a diplomáciai kapcsolatok elmúlt huszonöt évének és a kétoldalú megállapodások megkötésének gyakorlatát és azt mondta: a szentszéki-magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, ami lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja.

Kitért arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően immár negyedszerre újraindult a vegyes bizottsági munka. Első eredményként 2010. december 27-én a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megállapodást írt alá – az 1997-es vatikáni megállapodás keretein belül -, amely rendezte a járadékkiegészítést a katolikus egyház számára, és az egyházi oktatási és szociális intézményeknek járó – ám az előző kormány által a Vatikáni Szerződést sértő módon ki nem fizetett – összegek kifizetését. A kormány azután úgy alakította át a vonatkozó jogszabályokat, hogy megfeleljenek az egyenlő finanszírozás elvének, és így a közfeladatot ellátó egyházi intézmények – az iskoláktól a kórházakon át a múzeumi gyűjteményekig – ugyanolyan támogatást kaphassanak, mint az ugyanilyen állami és önkormányzati intézmények, azaz ne szenvedjenek diszkriminációt.

A 2012 októbere és 2013 júniusa között megtartott hat vegyes bizottsági ülés során öt főbb témakörben született egyetértés: így arról, hogy 2010 decemberében a kormány és az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által aláírt megállapodás releváns részei beépülnek a nemzetközi szerződésbe, ami 5,3 milliárdos forrást jelentett, valamint arról, hogy Pápai Magyar Egyházi Intézet státusát, működésének feltételeit nemzetközi szerződésben rögzítik. Egyetértés született arról is, hogy a magyar állam biztosítja, az egyház közcélú tevékenysége és intézménye a hasonló tevékenységet folytató állami és/vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult, s biztosítják a személyi jövedelemadó (szja) tényleges egy százalékának felosztását az egyházak (és a kiemelt költségvetési cél) között. Az állam fedezetet nyújt továbbá a katolikus egyház által végzett hittan- és erkölcstanoktatásra, beleértve mind a kötelező, mind a fakultatív hitoktatást. Emlékeztetett: az 1997-es vatikáni megállapodást módosító új egyezményt 2013. október 21-én, Alberto Bottari de Castello nunciussal írta alá a Parlamentben, s az 2014. február 10-én, a ratifikációs okmányok cseréjével hatályba is lépett.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a katolikus egyház független az állami hatalomtól, saját autonómiával bír, amelyet a történelemben mindig is büszkén védelmezett, önmeghatározása szerencsés módon találkozik a demokratikus államok manapság általánosan elfogadott hozzáállásával. Semjén Zsolt idézte az alaptörvényt is, miszerint állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Hozzátette: a kérdés manapság nem is annyira a különválasztás, az önállóság, hanem sokkal inkább a két fél együttműködésének lehetősége és módja. Az egyház csak az államtól van elválasztva, de nem a társadalomtól, sőt, küldetése ugyanahhoz a társadalomhoz szól, amelynek szolgálatára az állam létrejött.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte. Rámutatott: az elmúlt ezer év a veszteségek, sikerek, kudarcok és az újrakezdések időszaka volt. Felidézte, hogy a kommunizmus idején az állam el akarta tiltani az embereket attól, ami ezer évig itt volt, s itt van “köztünk”. Úgy gondolták, mindent el kell venni a keresztény közösségektől, ami eszköz, leginkább ki kell venni a kezükből a nevelés eszközét. Negyven év múlva a rendszerváltozás idején egyértelművé vált: a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, csak szétverni, s nem lehet sikeressé és boldoggá tenni egy országot.

25 éve az volt a kérdés: azok az értékek, amelyek segítettek két diktatúrában embernek maradni, hogyan működnek a szabadság – nagyon sokszor az álszabadság – világában, hozzátéve: az örök érték és a korszerűség egymásnak nem mond ellent. Megjegyezte: most utólag úgy szeretnék látni, hogy ami 65 éve kezdődött és 1990-ben végződött, egy epizód volt a történelemben, és bíznak benne, az is marad. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy ma 461 katolikus intézményben 111 020 gyermek tanul óvodától középiskoláig, míg a egyházi oktatásban 200 ezren vesznek részt. Az egyházi oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte keresztény hagyományait – fogalmazott, hozzátéve: hogy milyen lesz Magyarország, az azon múlik, hogyan nevelnek az iskolában és a családban.

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián.

Az Országházban, a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson a miniszter kiemelte: a magyar keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, különösen, ha azokat üldöztetés éri, a békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, ezért a kormány katonák küldésével járulna hozzá az Iszlám Állam elleni fellépés sikeréhez, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, ezért is csak a békés megoldást tartja elfogadhatónak Ukrajnában. A keresztény alapokon álló külpolitika jegyében Magyarország sosem mond le egyetlen állampolgáráról sem, bárhol kerülnek veszélybe, igyekeznek segíteni. Hozzátette: vallásdiplomáciai feladatait a kormány nem tudná sikeresen elvégezni az egyház folyamatos támogatása nélkül.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a világban nagy horderejű és egyre gyorsabb változások zajlanak, sokszor elképzelhetetlen mértékű, brutális erőszak üti fel a fejét a világ különböző pontjain. Ebben a helyzetben fontos a szembenézés a valósággal, és világossá kell tenni, hogy ezek a változások olyan kihívások elé állítják a világot, amelyekre az nincs felkészülve. Úgy vélte, a legsúlyosabb kihívásokra máig nem tudtak választ adni, és a válaszok keresése a világ politikai és egyházi vezetőinek felelőssége. Mint mondta, a változások odáig vezettek, hogy szélsőséges és brutális ideológiák által vezérelt eszmék a terror eszközével fenyegetik a velük egyet nem értőket. Könyörtelen támadás érte az értékrendünket, civilizációnkat, a terrorizmus előretörése Európában mára valóság lett. Közölte: Európának össze kell fognia közel-keleti és észak-afrikai barátaival, nem lehet megfutamodni.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításakor Magyarország éppen kezdett fellélegezni a diktatúra után, de már elkezdték lerakni a szabad és demokratikus Magyarország alapjait. Az 1990-ben aláírt dokumentum jelezte, hogy Magyarország új alapokra, azokra a közös értékekre építi a jövőjét, amelyet a Szentszék is képvisel. Hozzátette: a munkának még nincs vége, a belső, lelki helyreállítás folyamata még a kezdetén tart, pedig erre egész Európában szükség van, és mindennek fontos szereplője az egyház.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és ez mindig az egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensúlyának és kulturális arculatának. A bíboros több történelmi eseményt idézett fel, amelyek összefonták Magyarország és a Vatikán történelmét. Emlékeztetett arra is, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom kiutasította a nunciatúrát Budapestről, így a Szentszék és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. 1990-ben a diplomáciai kapcsolatok 25 évvel ezelőtti helyreállítása jelképes értékű volt, jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek családjába. Erdő Péter kiemelte: ma is értékes az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, hiszen nemcsak a magyar egyház és társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és együttműködéséhez is.

Alberto Bottari de Castello nuncius köszöntőjében felidézte, hogy a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok mintegy ezer évre nyúlnak vissza, és a diplomáciai kapcsolatoknak voltak jó és nehéz pillanatai egyaránt. Most azért vannak itt, hogy emlékezzenek, ünnepeljenek és megerősítsék az együttműködésre irányuló akaratukat.

Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 1990-től a katolikus egyház intézményeivel, munkájával hozzájárul Magyarország morális újraépítéséhez. Kitért arra, hogy a keresztény örökségre hivatkozik a magyar alaptörvény is, a keresztény értékeken alapul annak megszövegezése.

A konferencián részt vettek a diplomáciai testület képviselői, jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter egykori kormányfő.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Több mint 650 millió forinttal támogatja a kormány a kárpátaljai magyarságot az ukrajnai nehéz helyzetre tekintettel – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Közölte: ebből a keretből 486 millió forintot biztosítanak csaknem kétezer pedagógus jövedelem-kiegészítésére. Emellett 116 millió forintot különítettek el négyezer óvodáskorú gyermek étkeztetésének támogatására és 50 millió forintot a lelkészek munkájának segítésére – jelezte, hozzátéve: utóbbi összeg 400, főleg szórványközösséget gondozó lelkésznek jelent támogatást.

Semjén Zsolt kitért arra is, a kormány a döntést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javaslata alapján hozta meg. A KMKSZ előzetesen egyeztetett a kárpátaljai pedagógus szövetséggel és a történelmi egyházakkal is.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Magyarország a békében érdekelt, és minden jó, ami a béke felé mutat, és minden rossz, ami a háborús helyzetet élezi.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár felidézte Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felhívását, amelyet Budapest és a megyei jogú városok felé tettek, kérve a segítségüket a kárpátaljai települések támogatásában. Jelezte: a folyamatot szeretnék koordinálni, ezért valamennyi magyar önkormányzatot levélben keresnek meg a segítségnyújtás érdekében.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszönetet mondott a támogatásért, és úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság történetének egyik legsúlyosabb válságát éli. A háborús helyzet, a sorozások mellett a mély gazdasági válság miatt is igen nehéz a helyzet, a pénz szinte teljesen elértéktelenedett, az árak – közte a fűtésé, az energiahordozóké – jelentősen emelkedtek. Jelenleg egy kezdő tanár fizetése 17 ezer forintnak felel meg, míg az átlagkereset 30 ezer forintnak, de a legmagasabb kereset sem éri el az 50 ezer forintot. A nyugdíjak 14 ezer forint körül vannak.

Mint mondta, nagyon örülnek a szolidaritási hullámnak, az anyaország támogatásának, egyúttal hangsúlyozta: remélik, a háborús, válságos időszak minél hamarabb véget ér. Szeretnének Kárpátalján megmaradni – fogalmazott az elnök.

Semjén Zsolt az M1 aktuális csatornának a sajtótájékoztató előtt azt is elmondta: a pedagógusoknak, a lelkészeknek, valamint a gyermekek étkeztetéséhez nyújtandó anyagi támogatással több mint 10 ezer embernek segítenek. A segélyezést a KMKSZ, a helyi pedagógusszövetség és a helyi karitatív szervezetek segítségével bonyolítják le – tette hozzá. Megjegyezte, a testvérvárosi rendszer segítségével – vagyis ha egy magyar település örökbe fogad egy kárpátaljai falut – meg is duplázódhat a kárpátaljai magyarságnak nyújtott segítség.

A sajtótájékoztató vágatlan verziója a Kormányportál Sajtószobában letölthető.

(Forrás: MTI)