Maria Assunta Accili, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövetének felkérésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt az Itália nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson kedden, a Budapesti Olasz Kultúrintézet dísztermében. Az ünnepségen Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius vezetésével a hazánkba akkreditált nagykövetek, a magyarországi olasz közösség tagjai, valamit számos közéleti személyiség vett rész.
Az alábbiakban Semjén Zsolt köszöntőjét közöljük.
Tisztelt Nagykövet Asszony!
Köszönöm szépen a meghívást az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepére – örömmel jöttem, hogy elhozzam Magyarország Kormányának köszöntését.
Tisztelettel köszöntöm a megjelent Nagykövet Asszonyokat és Urakat, a diplomáciai testület többi tagját, az Olasz Kulturális Intézet igazgatónőjét, a kormányzat valamint a kulturális és társadalmi élet jeles képviselőit.
Kiemelten is üdvözlöm a magyarországi olasz közösséget és Itália magyar barátait. Az ő szerepük bizony megkerülhetetlen az országaink közötti hagyományosan jó viszony ápolásában és erősítésében.
Hagyományosan jó viszonyt említettem… amit a történelem időnként beárnyékolt ugyan, de el nem sötétített. Éppen a napokban emlékeztünk meg annak centenáriumáról, hogy Olaszország belépett az I. világháborúba, s az olasz fronton egymásnak feszültek magyar és olasz katonák.
Tavaly novemberben elzarándokoltam az Isonzóhoz, a Doberdó-fennsíkra, ami olyannyira beleivódott a magyar emlékezetbe, hogy népdal is szól róla.
Eszembe jutottak Ferenc pápa szavai, aki nem sokkal korábban a közeli osztrák-magyar és az olasz temetőt egyaránt felkereste, s azt mondta: „A bölcsek sajátja, felismerni tévedésüket, fájlalni és megbánni azt, bocsánatot kérni és megsiratni”.Felmentem én is a Monte San Michele csúcsára, s ott mélyen megérintett a jól ismert emléktábla: „Olaszok és magyarok hősiesen küzdve itt testvérré lettek a halálban”.
Számomra ez az emléktábla is tanúsítja az olasz és a magyar nép bölcsességét, mely már rögtön a Nagy Háború után megsiratta egymás halottait is.
Hadd említsem meg, hogy Áder János köztársasági elnök úr két nap múlva keresi fel a Doberdót, hogy tisztelegjen ott, ahol a legnagyobb magyar temetők egyike található.
Nem véletlen, hogy éppen a nemzeti összetartozás napján teszi ezt, hangsúlyozandó, hogy az ott elesett elődeink is a magyar nemzethez tartoznak, s így kötelességünk megemlékezni róluk.
Köszönettel tartozunk Olaszországnak, s különösen az egykori front közelében lakóknak, amiért akkor is gondozták hősi halottaink sírjait, amikor nekünk, magyaroknak nem adatott meg a lehetőség, hogy megtegyük.
No de a mai este az ünnepé: Isten éltesse Olaszországot, Isten éltesse az olasz-magyar barátságot!
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt felavatta Chernel István szobrát
2015. május 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Születésének 150. évfordulója alkalmából szobrot állítottak Chernel István ornitológusnak Agárdon, Kontur András szobrászművész alkotását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel vasárnap.
Chernel István olyan tehetség volt, akinek „adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet”. Nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának, amit apja folytatott, mivel évről évre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról – mondta Semjén Zsolt.
Chernel a jogi egyetem elvégzése és egy év közigazgatási gyakornokság után „börtönből szabadult sasnak érezve magát” végre hódolhatott természetszeretetének. Kutatott, jegyzetelt, múzeumban dolgozott, járta az országot, rajzolt, festett, vadászott és leginkább megfigyelt és gyűjtött, majd 34 éves korára összeállította azóta is páratlan értékű könyvét, a Magyarország madarai című kiadványt – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. Itthon és külföldön hézagpótló mű született, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert „szívének, lelkének egész melegségével írta” – tette hozzá.
A könyv elkészítése érdekében Chernel István a Kárpátoktól az Al-Dunáig bejárta az egész országot, de „legtovábbra állapodott meg a Fejér megyei, kies Velencei-tónál, ahol a madárélet olyan hatalmas kibontakozására lelt, amely párját ritkítja kivált az őszi és tavaszi vonulás időszakában” – mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint szobrának megalkotásával egy újabb álom valósult meg L. Simon László államtitkár és Tóth István polgármester nagy ívű elképzeléséből, hogy a Velencei-tó agárdi parti sétányán létrejöjjön a tóért és környezetéért sokat tevő természettudósok és természetírók panteonja. Emlékeztetett arra, hogy tavaly Herman Ottó halálának századik évfordulója, most Chernel István születésének 150. évfordulója adta az apropót, miközben a két személy közel állt egymáshoz, hiszen mester és tanítványa voltak.
L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bemutatott két könyvet, Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás, és A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból (szerkesztő: Majthényi László) címűt. Úgy vélte, mindkettő hiánypótló mű, amelyekből kiderül, hogy nem Hermann Ottó volt az utolsó nagy magyar polihisztor, hanem talán tanítványa, Chernel István.
Chernel István ornitológus, vadászíró és természettudós 1865. május 31-én született Kőszegen. Egész életét a madaraknak szentelte. 1887-ben Erdélyben barátkozott össze a polihisztor természettudóssal, Herman Ottóval, aki az elsők között szorgalmazta a Velencei-tó halászata néprajzi vonatkozásainak feltárását. Ő hívta fel tanítványa, Chernel István figyelmét a tó természeti, madártani értékeire, és bízta meg ornitológiai vizsgálatokkal.
Chernel elhivatottan járta a Velencei-tó nádasait, hogy kutassa az ottani madárvilágot, amely munkája eredményeként a szakemberek és később a vendégek körében is ismertté vált.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédnek teljes szövegét.
CHERNEL ISTVÁN SZOBRÁHOZ
Tisztelt Ünneplők!
Egy újabb álom valósult meg államtitkár úr és polgármester úr nagy ívű elképzeléséből, mármint, hogy a Velencei tó parti sétányán létre jöhessen a tóért és környezetéért sokat tevőtermészettudósok és természetírók panteonja. A személyek kiválasztásában a kerek évfordulók a segítségükre siettek. Tavaly Hermann Ottó halálának századik évfordulójára emlékeztünk, idén pedig Chernel István születésének százötvenedik évfordulóját ünnepeljük.
A két személy közel állt egymáshoz, mondhatnák: mester és tanítvány. 1916-ban, Hermann Ottó halála után a Madártani Intézet vezetői székében Chernel István követte a nagy természettudóst. Tragikus módon csak rövid idő adatott, 1922-ben, még fiatalon elhunyt. Szülővárosában, Kőszegen helyezték örök nyugalomra, ahol számos emlék, így az általa létrehozott arborétum, a Chernel-kert emlékeztet munkásságára. De ne vágjunk a dolgok eleibe.
Chernel István olyan tehetség volt, akinek adottságait nemzedékek során át munkált ki a természet. Már nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának. Édesapja ezt folytatta, esztendőről, esztendőre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról. István, mondhatjuk már a bölcsőtől hozta magával a természetszeretetet, és a tudományok iránti vonzódást.
Mindazonáltal apja határozott kívánságára jogot végez és közigazgatási gyakornokként helyezkedik el a megyénél, igaz egy jó évre rá beadja lemondását. Naplójának tanulsága szerint ekkor „börtönből szabadult sasnak” érzi magát.
Kutat, jegyzetel, múzeumban dolgozik, járja az országot, rajzol és fest, vadászik, de mindenekelőtt, megfigyel és gyűjt. Figyeli a madarak életét, de mindeközben feljegyzi vadászatra, halászatra vonatkozó szólásokat-mondásokat is.
„Mindig úgy vagyok az ornitológiával, mintha a gondviselés adta volna a lelkembe a hozzá való kedvet, és egy egész nemzet előtt felelős lennék érette, mely megró, ha nem járok el benne lelkiismeretesen.” – írja menyasszonyának. Lázasan dolgozott, és ez meghozta az eredményt. 34 éves korára összeállt az azóta is páratlan értékű könyve, a „Magyarország madarai”.
Tanítványa róla szóló munkájában idézi azt a dedikációt, amit Chernel a szülei könyvébe írt: „Amit az örökké szép és mindig igaz Természet templomában, annyi sok helyen, annyi sok felejthetetlen órában egy fél életidőn át tapasztaltam, megfigyeltem és most áhítatos pillanatokban összefoglalva leírtam: íme nyújtom át Nektek. Olvassátok és találjatok benne annyi élvezetet és tanulságot, mint amennyit a könyv alkotása szerzett.”
Munkájához bejárta az országot „Kárpátoktól le az Al-Dunáig”, de mint írja „legtovábbra állapodtam meg a Fejér megyei kies Velencei tónál. A madáréletnek olyan hatalmas kibontakozására találtam ott, mely ritkítja párját, kivált a tavaszi és őszi vonulás szakában…”
Egy itthon és külföldön egyaránt hézagpótló, népszerű, igazi magyar alkotás született. Igen népszerű lett a mű, mert írója a szigorúan tudományos szemlélet mellett szívének-lelkének egész melegségével írta. Kérdezhetnék a kétkedők, mitől magyar egy tudományos mű? Nos, attól, hogy magyarul, magyar szellemben, magyar észjárással szól a magyarokhoz, és így adja ezt a világ tudtára.
Mert ez a könyv nem csak a madarakról és élet megnyilvánulásaikról szól. Az országot nyitott füllel járó szerző beleszőtte könyvébe a nép ajkáról hallott szólás-mondásokat, elnevezéseket, közmondásokat, népdalokat. De ami a legkülönlegesebb, megjelenik az irodalom. Sorra olvashatjuk, hogyan is jelentek meg Petőfi, Arany, Tompa Mihály, Vörösmarty és társaik verseiben kedvenc madaraik.
Hölgyeim és Uraim!
Tegyünk most egy rövid kalandozást jeles költőink ornitológiájában, idézve szigorúan Chernel munkájából.
A gólya és a fecske a magyarság legválasztottabb tavasz hirdetője és nyár búcsúztatója.
„Haza tér a
Fecskemadár
Zöld ruhát ölt
Künn a határ” írja Pósa Lajos a tavaszról.
Vagy ugyanez Tompánál:
„Megenyhült a lég, vidul a határ
S te újra itt vagy jó gólyamadár”
Arany János hívogató szóval várja őket
„Tavaszi fecskék, dal kedvesei
Jertek el Isten kőmívesei”
„Jön az ősz megy a gólya már
Hideg neki ez a határ”
Így búcsúztatja Petőfi a madarat, máshol szól mindkettőről:
„Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetején a kéménynek
Vándor népe ott halad”
A fecskéről a népdalok is sűrűn szólnak:
„Nincs szebb madár a fecskénél
Barna piros menyecskénél”
Vagy szól a dal a kis „postásról”:
„Menj szeretőm ablakába
Röpülj az ő szobájába
Te kis fecske azt izenem
Hogy őtet most is szeretem”
Tompánál pedig ott van a haza iránt érzett fájdalmában:
„Neked két hazát adott a végzeted
Nekünk csak egy volt, az is elveszett”
Tompa Mihály jó megfigyelő, s a madarak igen széles köréből merít verseiben, csak néhányat idézek:
„A bibic fenn kering
Vagy lenn begyeskedik”
„Ahol nemes túzok sétálgat a mezőn
Amely nyúlárnyékot s ördögbordát terem”
„Szárcsák csapata óvakodva gyűl
S a kotormányon hosszú sorba ül”
A kócsagról a nép körében az járta, ha egy puskás ember megsebesítette, és összevérezte magát, a büszke madár a véres tollai kitépkedte, ezt örökíti meg Tóth Kálmán versében:
„Síró hattyú voltam szenvedéseim taván
Hanem majd ezután büszke kócsag leszek
Legdrágább tollait kitépi a madár
Ha gyilkos óntól összevéreztetett”
(Ha már éppen a kócsagnál tartunk, mindenképpen szólnunk kell arról, hogy 1901-től létezik hazánkban madárvédelmi törvény, ami akkor még a hasznos madarakra vonatkozott, de Európában először pont a kócsag kapcsán 1912-ben született jogszabály, védelem a kipusztulás elkerülése érdekében.)
De folytassuk még egy kicsit az irodalmi kalandozásunkat. Költőink sokat tudtak a madarakról, de odafigyeltek a néphagyományokra is. S miután az emberek eleve közelebb álltak a természethez, így bátran nyúltak a madarak tulajdonságai által felkínált hasonlatokhoz.
„Csak sast nemzenek a sasok” írja Berzsenyi a nagyságról, „Vagyok pelikánja kietlen vadonnak” mondja Arany. A szürke gém után nevezte a népnyelv gémlábúnak a németet:
„Isten hozzád gyáva német
Úgy nézlek mint tarka gémet”
Halált, háborút hoz a kuvik Bozay Pál versében:
„S kiáltom kuvik tuhu
S mondják lesz dögvész háború”
A szarka, azon túl, hogy a tolvajra is használják, csörgésével érkező vendéget jósol. Petőfi is kérdezi:
„Nos fiuk nem szólt a szarka
Házfödélteken?
Vagy ki álmodja meg, hogy ma
Vendégetek leszen?”
De megerősíti ezt a népdal is:
„Csörög a szarka a kerti fán
Vendég érkezik még ma tán”
A fülemile pedig a tiszta szerelem szimbóluma, megint csak Petőfitől:
„Pedig én kakas nem vagyok
Hanem fülemile vagyok
Egy a fészkem egy a párom
Egyért élek a világon”
És persze a történelmi versekben is jelen vannak. Chernel könyvében a karvaly a turul. Ma leginkább a kerecsen sólyommal azonosítják. (De semmiképpen nem a millennium idején a szobrászatban divatossá vált keselyű ábrázolással.) Arany is külön szerepelteti őket a Keveházában:
„Azért vijjog a keselyű,
Azért szállong turul, s ölyű”
A mondásokban sokat szerepel a holló is. Holló volt, hattyú lett mondják az őszülőre, beszélnek hollófürtökről, Nagypénteken mossa a holló a fiát, utalnak korai költésére, és Arany János is megénekli a levélvivőt, talán legismertebb versében.
Az utóbbi időben öröm volt látni, hogy rangos, a természet világával foglalkozó lapjainkban, így a Nimród és az Állatvilág hasábjain nagyon szép és méltó írások jelentek meg Chernel Istvánról.
Eddig a magyar madártan tudósáról beszéltem, de nekem, mint vadásznak okvetlenül említést kell tennem Chernelről, a vadászról is, aki nemcsak hogy szenvedélyes vadász volt, de erről már kora ifjúkorában publikált, élvezetes vadásznaplót vezetett, munkálkodott a Nemzetközi Vadász Kongresszuson, és részt vett a vadászati törvényjavaslat előkészítésében. Vadászatában is – mint a madártanban -, egyesült benne a természet szeretete és a tudományosság.
Megjelenik ez könyvében is. Csak, hogy egyet felidézzek, igencsak szemléletesen ír a Velence tavi nagy tavaszi vadászatról, amin minden nevezetes vadász, szerte Európából, ha tehette, részt vett. Ladikok tömkelege indult el a déli part felől, átfogva az egész tavat. Mikor a vöcsök és réce hadakat a parthoz szorították, azok gyors repüléssel indultak visszafelé, akkor kezdődött a vadászat. És lőhettek bármennyit, ez másnapra már meg sem látszott, szinte ugyanannyi úszkált a tavon. Viszont a halgazdaság is jól járt a tavaszi vadászattal.
De tudunk még más érdekességet is róla. Norvégiai tanulmányútjáról hazatérve sítalpakkal felszerelkezve érkezett meg. Őt tartjuk a magyarországi síelés meghonosítójának. 1897-ben megjelentette „A lábszánkózás kézikönyve” munkát – ami ma már keresett könyvritkaság – a síelésről szóló első kézikönyv.
Köszönet illeti mindazokat, akik munkálkodtak azon, hogy Chernel István szobrot kapjon itt a tóparti panteonban, és köszönet mindazoknak, akik azért tesznek, hogy kiváló tudósunk mind szélesebb körben ismertté váljon.
(Forrás: MTI)
A kormány nem támogatja a szórvány kiürítését
2015. május 30.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, és nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a “gyöngyhalász-stratégiát” sem – közölte Semjén Zsolt.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ezt Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában tudatta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke áprilisban, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt arról beszélt, hogy a szórványkollégiumokat alapvetően a tömbmagyarság által lakott területeken működtetné, és ugyanezt a receptet alkalmazná a diaszpórára is az asszimiláció ellen.
A maszol.ro portál május közepén írt arról, hogy székelyudvarhelyi iskolába próbálják csábítani a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) képviselői azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. A portál idézte, hogy Szász Jenő két évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is megütközést keltett, amikor az úgynevezett gyöngyhalászmódszert emlegette. Ennek lényege a magyarságához jobban ragaszkodó embereknek a szórványból a tömbmagyarságba való telepítése.
A kormányfő helyettese az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: a magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, éljen akár Magyarországon, akár külhoni tömbben vagy szórványban.
Ennek megfelelően több programot működtetnek, számos támogatást nyújtanak a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizhessék identitásukat.
“Nem támogatunk olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a gyöngyhalász-stratégiát sem” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki kitért arra is, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően kutatási, felmérési és elemzési munkákat végez, illetve tárgykörébe tartozó kérdésben javaslatokat tesz, nem része a végrehajtó hatalomnak.
Hangsúlyozta azt is: a szórványban élő magyarság segítésének hangsúlyos eszköze az anyanyelvű oktatás fenntartása, illetve megszervezése ezekben a térségekben.
(Forrás: MTI)
Az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez
2015. május 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, Marosvásárhelyen pedig az önálló orvosi fakultáshoz – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a marosvásárhelyi magyar orvosképzés beindításának 70. évfordulója alkalmából pénteken rendezett megemlékezés résztvevőihez intézett levelében.
Rámutatott: a kizárólag magyar tanítású nyelvű intézményként létesült Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nemzetiségi jellegét a kommunista diktatúra idején az akadémiai közösség megkérdezése nélkül erőszakkal változtatták meg.
A miniszterelnök-helyettes arra bíztatta az erdélyi magyarokat: ragaszkodjanak ahhoz, ami az övék volt, ugyanakkor a magyar kormány támogatásáról biztosította jogküzdelmüket.
(Forrás: MTI)
Hazánkba látogatott XIX. Nerszesz Bedros örmény katolikus pátriárka
2015. május 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Parlamentben fogadta XIX. Nerszesz Bedros örmény katolikus pátriárkát, aki négynapos látogatásra érkezett hazánkba. Az egyházfőt – a budapesti örmény katolikus közösség kérésének eleget téve – Erdő Péter bíboros hívta meg.
Magyarországon mintegy ezer éve él örmény kisebbség, amely aktívan segítette a magyarokat az idegen hatalmak elleni harcokban, és tevékeny részt vállalt a kulturális életben. A mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető látogat Magyarországra.
Semjén Zsolt a találkozó során történeti visszatekintés keretében méltatta az örmény katolikusok magyarországi hagyományait. Kifejezte örömét, hogy helyi közösségük lelki életét megélénkítette a pátriárka – a magyarországi hívek lelki gondozását segítő – személyes küldötte Robert Badchah, aki a római örmény szeminárium rektora is egyben. A tárgyalásokat követően, az örmény egyházfő megtekintette a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. A pátriárkát Székely János esztergomi segédpüspök, Héray András a Püspöki Konferencia irodavezetője és Robert Badchah atya kísérte el a megbeszélésre.
(semjenzsolt.hu)
Az egyház mindig fókuszában tartotta a művészetet
2015. május 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Az egyház kétezer éves történelme folyamán mindig fókuszában tartotta a művészetet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony kiállításának megnyitóján a fővárosban. A kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese szerint a művészet mindig közvetlenebbül, mindig egyszerűbben, mindig szemléletesebben tud az emberre hatni, ezért jelentős ez a kiállítás is.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: nagyon bízik abban, hogy a kiállítás képeit majd szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában láthatják a magyarok. Hozzátette: a pünkösdi hangulatot varázsolja a gyönyörűen felújított Várkert Bazárba a Nemzetstratégiai Intézet vándorkiállítása, amelyen kortárs művészek alkotásain keresztül találkozhat a látogató a Boldogasszony sokrétű ábrázolásaival. Kitért arra is, hogy a csíksomlyói kegytemplom és kolostor a szobor alkotásának ötszázadik évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetett a kegyhelyen 2014. szeptember 14-téől 2015. szeptember 15-éig. Ez a felhívás szolgált apropóul e tárlat megrendezéséhez. Felidézte, hogy a hagyomány szerint az első keresztény műalkotás, amelyet Lukács evangélista festett, Szűz Máriát ábrázolja, és amikor az egyház előjöhetett a katakombákból, hatalmas templomokat, bazilikákat épített, és ezek mind-mind a szépet sugallják és közvetítik az emberek felé. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy Szent II. János Pál pápa külön a művészekhez intézett egy levelet, amelyben szintén a szépre és az alkotásra hívta fel a figyelmet. Semjén Zsolt egyúttal örömtelinek nevezte, hogy ma Magyarországon egyre inkább újra megfelelően értékelik a szakrális művészetet.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az építészet meghatározó keretein belül a kép, a szín, a mozdulat, a tömeg, a fény és a tekintet arzenáljában az Isten anyja is ott van és ott lesz, amíg az asszonyok részt vehetnek a teremtés misztériumában, hiszen ők „közvetlen munkatársai a teremtőnek”. A kiállítás szervezői, házigazdái és a kiállító művészek a békesség, a jóindulat, a testvériség és az anyaság képeivel ellensúlyozzák a mai korban uralkodó világméretű békétlenséget. „Háborúk csapkodnak szinte minden földrészen, menekültek holttesteit ringatják a tengerek, a pénz isteni hatalomra tör és a szabadság eszméit felfalni látszik a szabadosság” – jelentette ki Fekete György.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében kiemelte: Mária életmentő, engesztelő, kegyelemközvetítő erejére korunknak különösen nagy szüksége van. 1917-ben ugyanis a világtörténelemben olyan eszme jelent meg, amely hivatalos ideológiává tette az ateizmust, szervezetten és erőszakosan terjesztette az istentagadást, pusztította az istenhitet és annak valamennyi intézményét. Ez az ateizmusra és materializmusra épített világbirodalom azonban összeomlott, a „mi dolgunk pedig az, hogy az élet szentségét, a szépség, a jóság, az igazság és a hűség, a felelősség és a hazaszeretet hitét mutassuk fel” – mondta.
A kiállítás, amelyen a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt magyar művészének alkotása látható Szűz Máriáról, június 7-éig lesz látogatható a Várkert Bazárban, majd vándorútra indul a Kárpát-medencében. A rendezvényen mások mellett részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, valamint a történelmi egyházak képviselői.
(Forrás: MTI)
Minden ország szuverén döntése az értékválasztása
2015. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi okokból és tapasztalatokból Magyarország számára stratégiai érdek az euro-atlanti integráció elősegítése – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a NATO parlamenti közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának plenáris ülésén hétfőn a Parlamentben.
A kormányfő helyettese kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú.
Kitért arra is, az elmúlt napokban Macedóniában bekövetkezett tragikus és nyugtalanító események is igazolják, hogy a NATO térség iránti figyelme, a régióval kapcsolatos elkötelezettsége nem csökkenhet, ennek még a látszata is elkerülendő.
A miniszterelnök-helyettes szerint mindez megerősíti, hogy szükséges fenntartani a NATO bővítési perspektíváját. Felidézte, hogy az elmúlt évek NATO-csúcstalálkozói sorra hitet tettek a szövetség elkötelezettségéről a “nyitott ajtó politikájának” folytatása mellett. Az állam- és kormányfők legutóbb tavaly ősszel, Walesben erősítették meg ezt, egyúttal feladatul szabva és kilátásba helyezve, hogy a tagállamok külügyminiszterei 2015 decemberében vizsgálják meg a tagságra törekvő országok között egyértelműen élenjáró Montenegró meghívásának lehetőségét.
Rögzítette: Magyarország Montenegrót felkészültnek tartja a tagságra. Meghívása ösztönzőleg hathat a többi aspiráns országra is, hogy mielőbb teljesíthessék a NATO-tagság feltételeit – mondta Semjén Zsolt. Szerinte ebből logikusan levezethető a magyar álláspont változatlansága, hogy a meghívásokra az egyéni érdemek és a teljesítmény alapján kerüljön sor, a felkészültebbnek ne kelljen bevárnia a kevésbé felkészültet.
Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az aspiráns országok is mielőbb előrelépjenek a meghíváshoz szükséges reformok végrehajtásában, annak érdekében hogy a szövetség tagjaivá válhassanak. Ezek az országok – Montenegró mellett – Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, Magyarország a nemzetközi jogból fakadó alapelvnek tartja, hogy minden ország szuverén döntése az értékválasztása, saját sorsának alakítása, esetleges NATO-tagsága.
Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről – az előbb említettek jegyében – ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára.
“Meggyőződésünk, hogy az euroatlanti integrációs perspektíva sokat hangoztatott hitelességét az idén decemberi döntés kiválóan demonstrálná minden érintett és a külvilág felé. A bővítési döntés fontos a reformelkötelezettség fenntartása érdekében is” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kérdés nem kerülhet le a szövetség napirendjéről.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal is, hogy a bővítést támogató tagállamoknak a konszenzusépítés, az aspiránsoknak pedig a kritériumok teljesítése terén számos tennivalójuk marad. Semjén Zsolt azt ígérte, hogy Magyarország NATO-keretben és kétoldalú alapon egyaránt továbbra is következetesen támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás.
Úgy fogalmazott: a NATO sikerességének záloga napjainkban is a szolidaritás. Szolidárisnak kell lenni azokkal a tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat, legyen szó akár a Baltikumról, akár Lengyelországról, akár a radikálisok délkeleti előretöréséről vagy a déli és közép-európai szövetségeseknek – így Magyarországnak is kihívást jelentő – nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlen menekültáradatról.
Megjegyezte: a mediterrán térség menekültügyi helyzete aggasztó, és erre a problémára is érzékenyek. Hozzátette: minden esetben a probléma forrását kell kezelni, Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell a működésképtelen államokat, ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak. Egyúttal szükségesnek nevezte a részletes és körültekintő menekültügyi politika kidolgozását, végrehajtását.
Jelezte: támogatják a NATO Oroszországgal kapcsolatos politikáját.
A keleti irányból érkező fenyegetésekkel összefüggésben megerősítette a korábban elhangzottakat, hogy ezekre a szövetségnek megfelelő és határozott választ kell adnia. Magyarország szolidáris a leginkább érintett államokkal, figyelemmel követi az ukrán válságot, több formában is segítséget nyújt, támogatja Ukrajna fejlődését és demokratikus reformjait. Ennek részeként fontos a kisebbségek jogainak védelme – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
(Forrás: MTI)
Tata kész befogadni Szent II. János Pál szobrát
2015. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Amennyiben Franciaország elutasítja az európai kultúra keresztény gyökereit és lerombolásra ítéli az északnyugat-franciaországi Ploermel terén állított Szent II. János Pál szobrot, úgy az Európa Díjas Tata városa otthont ad a lebontásra ítélt műalkotásnak. Tata kereszténydemokrata polgármestere kész befogadni a szobrot, mert a városban a szent pápát tisztelet övezi, korábban már teret is neveztek el róla.
A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a polgármestert ebben a törekvésében. Napjainkban különösen időszerű felidézni Robert Schuman, az EU alapító atyja gondolatát: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed”.
Semjén Zsolt
a KDNP elnöke
(semjenzsolt.hu)
A munka az elsődleges a tőkével szemben
2015. május 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Néppárt a szociális igazságosság szempontjából mérsékelten baloldali felfogást képvisel, mert a munkát elsődlegesnek tekinti a tőkével szemben – mondta a KDNP elnöke a párt székesfehérvári alapszervezete megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen. Semjén Zsolt közölte: hamarosan a KDNP lesz az egyetlen olyan politikai formáció, amely az 1990-es évek elején meghirdetett programpontjai közül valamennyit megvalósítja.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a politikai jobb- és baloldal csak két „koordinátarendszerben” helyezhető el. Az egyikben, amely a tradicionális értékeket veszi figyelembe, a KDNP markánsan jobboldali párt, de a másik koordinátarendszer szerint, amelyet a munka-tőke tengely jellemez, mérsékelten baloldali felfogást képvisel. Utóbbi megközelítés szerint a néhai SZDSZ szélsőjobboldali volt, hiszen a tőkét képviselte a munkával szemben. Megjegyezte: a Prohászka Ottokár által megtestesített szociális igazságosság tekintetében a KDNP lényegesen baloldalibb, mint a magát baloldalinak mondó társaság, mert a multik érdekeit képviselik, a bankok extraprofitjáért aggódnak.
A pártelnök kiemelte, hogy Székesfehérvárhoz a magyar történelem három olyan óriása (Szent István király, Szabó Dezső protestáns gondolkodó, Prohászka Ottokár püspök) kötődik, akik személyükben szimbolizálják a kereszténydemokraták három legfontosabb alapértékét, a kereszténységhez, a nemzethez és a szociális igazságossághoz való hűséget. Semjén Zsolt rámutatott, hogy Szent István a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar államot, ezért a magyarhoz hasonló keleti népekkel szemben hazánk máig fennmaradhatott. Szerinte nem keresztényi felfogás, hogy hívő emberként valakit nem érdekel hazája sorsa, senki nem lehet közömbös a jövő iránt, tehát keresztényi kötelezettség és küldetés a világ, a haza és a szűkebb környezet sorsával törődni. Szabó Dezsőre utalva kiemelte, “Isten az égi haza mellett földi hazát is adott az embernek, ezért égi hazájához hűtlen, aki földi hazájával nem törődik”.
A pártelnök elmondta, hogy ma a KDNP az egyetlen történelmi párt Magyarországon. 1944-ben alapították meg a náci és nyilas uralommal szemben, 1947-ben parlamenti választást nyert, de nem kormányozhatott, majd 1989-ben újraszerveződött, rendszerváltó párt lett és a Fidesszel alkotott szövetségi konstrukcióban ma a legsikeresebb pártok egyike Európában és a magyar történelemben. Semjén Zsolt közölte: hamarosan a KDNP lesz az egyetlen olyan politikai formáció, amely az 1990-es évek elején meghirdetett programpontjai közül valamennyit megvalósítja. Akadt, amelyet az Antall-kormány vagy az első Orbán-kormány idején, többségét pedig az elmúlt években. Mint mondta, jelenleg is zajlik a nemzet közjogi egyesítése, a határon túli magyarok állampolgársághoz juthatnak és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Szólt arról is, hogy megvalósult a szabad vasárnap intézménye, amely a keresztény kultúrkörben történelmileg kialakult pihenőnap, csakúgy, mint az iszlámnak a péntek, vagy Izraelben a szombat. A pártelnök az utolsó, megvalósulás előtt álló programpontként a családok csődvédelmét jelölte meg, amely jövő héten kerül a Parlament elé.
Földi Zoltán, a KDNP székesfehérvári elnöke elmondta, hogy az alapszervezet 1990. február 7-én alakult meg a Prohászka-templom hittantermében 20-25 ember jelenlétével. Úgy vélte, teendőjük volt az elmúlt 25 évben is, de maradt belőle a jövő emberének, amely értéket akar alkotni, a gyermeket értéknek tekinti és arra is neveli őket.
Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szerint 25 év alatt nemcsak elindult egy élet, egy mozgalom, egy harc, hanem életképes, felnőtt, jelen van és jövője is van. Az egyház megpróbál kovásza lenni a társadalomnak és a maga eszközeivel – igehirdetés, hitoktatás, családtámogatás – erősíti a társadalmat, valamint formálja és alakítja, hozzátéve, további ezerféle módja van ezeknek, de azok már nem egyházi, hanem politikai eszközök. Hangsúlyozta, hogy az egyház természetes szövetségese annak a közösségnek, amely a maga sajátos eszközeivel próbálja megvalósítani az egyház tanításait.
(Forrás: MTI)
Senkit nem rúgtak ki
2015. május 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A vasárnapi korlátozás bevezetése óta kiderült, emiatt senkit nem rúgtak ki, sőt, a forgalom tíz százalékkal nőtt, a dolgozók pedig a visszajelzések alapján kifejezetten hálásak – hangoztatta Semjén Zsolt a Mélymagyar című műsorban, az Echo Tv-n.
Ellentmondásos, hogy miközben az egész világon a legrégebbi szociáldemokrata követelések közé tartozik a szabad vasárnap, hazánkban éppen a szocialisták és egyes szakszervezetek támadják az intézkedést – erről is beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában, az Echo TV-n. A kereszténydemokrata politikus rámutatott, bár a multik érdekeit kiszolgáló „kórus” korábban ötvenezer kereskedelmi dolgozó elbocsájtásáról és gazdasági visszaesésről beszélt, a vasárnapi korlátozás bevezetése óta kiderült, emiatt senkit nem rúgtak ki, sőt, a forgalom tíz százalékkal nőtt, a dolgozók pedig a visszajelzések alapján kifejezetten hálásak. Emlékeztetett, több mint százezer kereskedelmi dolgozónak nem volt korábban állandó pihenőnapja, ebben a kérdésben szükség van a társadalom szolidaritására. Semjén kitért arra is, Ausztriában az Alkotmánybíróság védte meg a vasárnapi zárva tartás intézményét, ezt az ottani szakszervezetek üdvözölték.
A miniszterelnök-helyettes az egyházi törvény kapcsán kiemelte, a nemzetbiztonsági kockázat kiszűrése végett volt szükség arra, hogy a parlamenthez kerüljön az elismert felekezetek bejegyzéséről való döntés joga. Szerinte abszurd érvekre hivatkozva marasztalta el a jogszabályt a strasbourgi bíróság, az pedig az SZDSZ egyik ősbűne volt, hogy a rendszerváltozáskor bevezetett szabályozás nyomán több száz, részben csalási szándékkal létrejött felekezetet ismert el hivatalosan az állam, az ezzel járó kedvezményekkel együtt.
Azzal kapcsolatban, hogy a minap egy francia közigazgatási bíróság lebontásra ítélte II. János Pál pápa köztéri szobrát egy kisvárosban, Semjén Zsolt úgy fogalmazott, ha Franciaország megtagadja keresztény gyökereit, azzal saját „franciaságát” is megtagadja. Szerinte egyébként szó sincs az ítéletben emlegetett értéksemlegességről, sokkal inkább arról, hogy az állam egy jakobinus, szabadkőműves ideológiát emel ki, s részesít előnyben a többihez képest.
