Az Év nemzetközi törvényhozója díjat (International Legislator Award) adták át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az amerikai székhelyű vadászati világszervezet (SCI) Las Vegas-i konvencióján. Az utazás és a rendezvényen való részvétel költségeit – a szokásoknak megfelelően – a meghívó szervezet fedezte.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kiemelte, a kormányfő helyettese, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést pénteken.
A konvención nagy számban vettek részt az Egyesült Államok vezető gazdasági és politikai személyiségei, akik előtt Semjén Zsolt ismertette az új magyar vadászati törvényt, és meghívta a nemzetközi szervezetet a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra – tette hozzá Havasi Bertalan.
Egyes sajtótermékekben megjelent híresztelésekkel szemben a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményt adott ki, miszerint a Népszava és más médiumok valótlan állításával ellentétben, az utazás és a rendezvényen való részvétel minden költségét – a szokásoknak megfelelően – a meghívó szervezet fedezte.
(Forrás: MTI)
A külhoni magyarság gazdaságilag is erősödjön meg
2016. január 29.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány 750 millió forinttal támogatja a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programot – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a tematikus év nyitókonferenciáján elmondta: a program célja, hogy gazdaságilag megerősödjön a magyarság a külhoni területeken. További célként jelölte meg, hogy emelkedjen a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkavállalókat alkalmaznak, valamint, hogy minél nagyobb vagyon összpontosuljon magyar kézben.
A miniszterelnök-helyettes arra számít, az idei tematikus évre biztosított kormányzati támogatás sok más forintot is megmozgat majd, és elkezdi “pörgetni” a gazdasági életet a Kárpát-medencében.
A keret magában foglalja forrástérkép készítését, munkaerőpiaci kutatásokat, konzultációkat, képzéseket, valamint hitelt és vissza nem térítendő támogatásokat.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar nemzet a szülőföldjén megmaradjon, fontos a kulturális támogatás, a közjogi kötelék az állampolgárság megadásával, de emellett az anyagi hátteret is biztosítani kell. Ezért az utóbbi egy évben kiemelt hangsúlyt fektettek a gazdasági támogatásra, ami a tematikus évek meghirdetésében is látható – mutatott rá, és felidézte, hogy előző évben a külhoni magyar szakképzést segítették.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra is: a kormány Délvidéken 50 milliárdot biztosít, részint hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában, a gazdaság megerősítésére.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: az a cél, hogy minél több magyar gyermek szülessen, és minél többen járjanak magyar intézményekbe. Csak rájuk fókuszálva, építve lehet a nemzetet fejleszteni – fogalmazott.
Elmondta: a program keretéből 525 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege, ebből 3-6 millió forintra pályázhatnak az egyes, 40 év alatti külhoni magyar vállalkozók. Számításai szerint mintegy 120 nyertes pályázó lesz.
Az a cél, hogy minden szempontból egy gazdasági egységként fogják fel a Kárpát-medencét, és a gazdaságpolitikai szemléletet erősítsék a nemzetpolitikában is – jelezte, és kitért arra is, hogy folytatják a szakképzés támogatását is.
Szeretnék felmérni azt is, milyen elképzeléseik vannak a külhoni magyar fiatal vállalkozóknak, mire van szükségük – jelezte.
A tanácskozáson, amelyen 187 fiatal magyar külhoni vállalkozó vett részt, a közreműködő tárcák és háttérintézmények elvi megállapodást írtak alá a program megvalósításáról. A program technikai lebonyolítását a Bethlen Gábor alapkezelő végzi.
(Forrás: MTI)
Középpontban a magyar kulturális értékek megőrzése
2016. január 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Passauban tárgyalt csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bajorországi látogatása során, Franz Meyer alsó-bajorországi járási vezető meghívására, ahol a baráti légkörű megbeszélésen a hosszú évekre visszamenő bajor-magyar történelmi kapcsolatokat és a szoros barátságot méltatták – tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az egyeztetésen szóba került a migrációs válság, melynek kapcsán a miniszterelnök-helyettes tájékoztatta vendéglátóit a magyar kormány hivatalos álláspontjáról. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális bevándorlás megszüntetése.
Semjén Zsolt a niedernburgi kolostorban Szent István király felesége, Boldog Gizella királyné sírjánál rótta le tiszteletét, mely az évezredes múltú bajor-magyar barátság egyik legfontosabb jelképe. A koszorúzás után találkozott a kolostorban működő Gizella Leányiskola magyar gyökerű diákjaival. A beszélgetést követően egyeztetett a Passauban működő magyar szervezetek vezetőivel, a megbeszélés középpontjában a magyar kulturális értékek megőrzése állt – áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a miniszterelnök-helyettes szerdán este Münchenben a Bajor Vadászati Egyesület újévi fogadásának nemzetközi fővédnökeként megbeszélést folytatott Helmut Brunner bajor élelmiszeripari, mezőgazdasági és erdészeti ügyekért felelős miniszterrel, Joachim Hermann belügyminiszterrel, Ludwig Spaenle oktatásért, kultúráért tudományért és művészetekért felelős miniszterrel, Winfried Bausback igazságügyi miniszterrel, valamint Ulrike Scharf környezet- és fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel. A rendezvényen mintegy 80 bajor parlamenti képviselő, valamint a bajor politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége vett részt.
(Forrás: MTI)
A kormány nagy hangsúlyt helyez a diaszpórára
2016. január 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány segít a Németországban szerzett diplomák, oklevelek honosításában, a magyar állampolgárok Németországban született gyermekei pedig a konzulátusok közreműködése révén azonnal megkaphatják útlevelüket – mondta Semjén Zsolt, miután Münchenben tárgyalt a bajorországi magyar szervezetek vezetőivel.
Semjén Zsolt telefonon adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány “különös hangsúlyt helyez a diaszpórára”, hiszen korábban “nagyon elhanyagolt” volt a magyarságnak ez a része. Ezért a kormány “végigjárja” a közösségeket, nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is, és felméri, hogy miként segíthet a magyar identitás megőrzésében.
A bajorországi közösségek szervezeteinek vezetőivel folytatott megbeszélésen a résztvevők “nagyon örültek” a kormány azon vállalásának, hogy a magyar állampolgárok gyermekeinek születésük után rögtön kiállítják az útlevelet, mert a család így utazhat Magyarországra.
Tárgyaltak arról is, hogy míg Németországban elismerik a magyarországi felsőoktatásban szerzett diplomákat, okleveleket, fordítva ez nem mindig történik meg, ami azért gond, mert “sokan hazajönnének Magyarországra”, de a kint szerzett speciális végzettséget nem minden esetben ismerik el. Ezért a kormány áttekinti az ügyet, és a legrövidebb időn belül meghozza a szükséges határozatokat – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Fontos feladatnak nevezte az emigráns szervezetként alapított egyesületek, társulatok megújítását. Rámutatott, hogy 1990 után “a szó szerint vett emigráns szervezetnek nincs realitása, hiszen nincsenek emigránsok”. Ezért az a feladat, hogy a “gyökerében tiszteletre méltó emigráns szervezeteket átalakítsuk” olyan magyar szervezetté, amelyekben “otthon érzik magukat azok is, akik csak pár évre jöttek ki” tanulni vagy dolgozni, nyelvet tanulni, vagy éppen Bajorországba házasodtak – mondta Semjén Zsolt.
Bajorországban és a tartomány fővárosában, Münchenben “pezsgő magyar élet” van, és a helyi szervezetek vezetőivel folytatott tárgyaláson felmerült egy “magyar ház” alapításának gondolata is – tette hozzá Semjén Zsolt.
Az intézmény lehetne egyebek között a kultúra és a magyar nyelvoktatás központja. Létrejöttéhez az szükséges, hogy a helyi közösség “megszervezze és akarja”, és ebben az esetben a magyar állam is megteszi a dolgát, mint ahogy nemrégiben Torontóban, ahol egy ingatlan megvételével támogatta a magyar ház kialakítását – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a müncheni magyar közösség nagy létszáma önmagában is indokolja egy ilyen intézmény megalapítását.
A kormány az élet minden területén segít, hogy a diaszpóra tagjai “magyar életet élhessenek”, és a bajorországi magyarság is meg tudja őrizni identitását – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Az együttműködés nemzeti parancs
2016. január 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt. A miniszterelnök-helyettes ezt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában jelentette ki csütörtökön.
Év- és helyzetértékelésében elmondta, hogy most már “zökkenő nélkül” működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek “minden magyarnak az otthonai lehetnek”, azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni – jegyezte meg.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpát-medencére is. A Petőfi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórának.
Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek “egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják”. Úgy fogalmazott: az első “finomhangolás” az volt, amikor a szakképzésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha “nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni”.
Kifejtette, hogy a Vajdaságban egy példátlan kezdeményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás, részint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehetővé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Ukrajnában “részben háborús, részben anarchikus” állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor “a legnagyobb probléma a létbizonytalanság”, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.
Szlovákiáról és Romániáról Semjén Zsolt azt mondta, hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is a rendelkezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a támogatások odaítélésénél elsősorban Szerbiára és Ukrajnára összpontosít.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok” a Felvidéken, és a visegrádi együttműködés keretében a politikai kapcsolatok is jobbak, mint valaha. Úgy fogalmazott: “történelmi dolog”, hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ védelmében. Mindez “megágyaz” annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel – nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz.
A magyar-román viszony ugyanakkor nagyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát “sajnos visszalépésről kell hírt adnunk” – mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor “tudatosan rombolták” a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “ha a jobbközép végre összeszedi magát” Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja “összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldöntötték, hogy az RMDSZ a legerősebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttműködés “nemzeti parancs”.
(Forrás: MTI)
A magyarság szolgálata örök
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta idén a Duna-díjat. A televíziós elismerést hétfőn Budapesten adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt méltatásában arról beszélt, hogy az 1949-ben létrejött, mára mintegy 50 ezres taglétszámú felvidéki civil szervezet mindig az ottani magyarság megmaradásáért küzdött.
A magyarság érdekében végzett munka elismeréseként adományozott díjat egy olyan kulturális egyesület kapta az idén, amely az “ahogy lehet körülményei között” mindig a nemzet szolgálatát végezte – fogalmazott.
Semjén Zsolt szólt arról: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, több mint hat évtizede létrehozott szervezet az idők során többször változott, de fennmaradt mint a magyarság érdekvédő képviselete. A pártutasításra létrehozott szervezet hamar a saját lábára állt és önálló utat kezdett – mutatott rá.
Semjén Zsolt azt mondta: a Csemadok-történet a kisebbségi magyar sors, az “ahogy lehet lét” tükre. A Csemadok üzenete az, hogy bárhogy változnak a korok, bármilyen politikai rezsimek és rendszerek vannak, “a magyarság és a magyarság szolgálata örök” – tette hozzá.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy 23 éve kezdte meg adását a Duna Televízió, amely azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított nemzetrészeket összekösse a magyar szóval és a magyar kultúra erejével.
Elmondta, a díjat azon személyek és egyesületek kapják, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért, és a magyar identitástudat megerősítéséért. Az elismerést immár negyedszer ítélték oda, azt először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész.
A díjat Semjén Zsolt és Dobos Menyhért adta át Bárdos Gyulának, a szövetség elnökének.
Bárdos Gyula a díj átvétele után arról beszélt, hogy bár a pártállam hozta létre a szervezetet, lehetőségük nyílott anyanyelvükön, a magyar kultúrát és hagyományaikat ápolni.
Ha nem volna Csemadok, akkor nagyon rossz szellemi kondícióban lenne a felvidéki magyarság – hangsúlyozta Bárdos Gyula.
Szavai szerint a díj is hozzásegíti őket ahhoz, hogy tevékenységüket még erőteljesebben végezzék.
“Mi is, felvidéki magyarok a magyar nemzet részét képezzük” – hangsúlyozta Bárdos Gyula.
A Duna-díjat a Duna Televízió fennállásának 20. évfordulója alkalmából, 2012-ben alapították. A díjat évente olyan alkotónak vagy szervezetnek ítélik oda, aki vagy amely a Duna Televízió működéséhez, tevékenységéhez és céljai eléréséhez tevékenyen hozzájárult. Utóbbiak közül kiemelendő a magyar kultúra ápolása a határon túl.
A Duna-díjjal oklevél, Bencsik János képzőművész bronz Madonna-szobra és egymillió forintos pénzjutalom jár.
(Forrás: MTI)
Megújult a sebészeti osztály
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet megújult sebészeti osztályát hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt az átadón azt mondta, karácsony előtt a felújított osztálynál szebb ajándékot nem is lehetett volna adni a betegeknek, hiszen gyógyulásukra hat a környezet is. Hozzátette, elsősorban az állam feladata a kórházak támogatása, de jó látni, hogy vannak magánemberek és cégek is, akik, illetve amelyek hálás betegként vagy barátként segítik egy kórház felújítását.
A 32 ágyas sebészeti osztály kilenc kórtermében kicserélték a nyílászárókat, kifestették a szobákat és a folyosót, kicserélték a padlót, valamint megújult a nővérpult is. A beruházás a csepeli önkormányzat és a Dunagép Zrt. támogatásával valósult meg a Magyar Sebészek Alapítványon keresztül.
Vályi-Nagy István, a ferencvárosi kórház főigazgatója elmondta, az intézményben jelenleg is zajlik egy több mint kétmilliárd forintos fejlesztés, ennek részeként átállnak a digitális képalkotó vizsgálatok végzésére, ultrahang-berendezéseket vásároltak, továbbá zajlik a többi telephely épületeinek felújítása is. A jövő évre tervezik a számítástechnikai rendszer egységesítését, amely a Szent László és a Szent István kórház egyesítése óta várat magára – tette hozzá.
A Szent István és a Szent László kórház is az 1800-as évek végén nyílt meg a IX. kerületben, ezeket 2007. július 1-jén egyesítették, ma az egyesített intézményhez tartozik a Merényi Gusztáv Kórház és a Jahn Ferenc Rehabilitációs Centrum is.
(Forrás: MTI)
Migráció: karitáció és önvédelem
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Példátlanul sikeres a Fidesz és a KDNP szövetsége – közölte Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Értékelése szerint sem a magyar, sem az unió politikatörténetében nincs példa arra, hogy egy politikai közösség a hetedik választást nyeri meg abszolút többséggel. A KDNP elnöke úgy fogalmazott: nagy dolgokat tettek, és ezért nagy erők mozdulnak meg ellenük.
Magyarország 2010-ben nem csak az államcsődöt kerülte el, de azóta növekszik hazánkban a gazdaság, csökkentek az adóterhek, az államháztartási hiány és gyakorlatilag nincs infláció – mondta Semjén Zsolt a műsorban. A kormány véghezvitte a történelem legnagyobb rezsicsökkentését – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki az idei év nemzetpolitikai summájaként a nemzetegyesítést említette: közel nyolcszázezer fő kapott magyar állampolgárságot, főként a kedvezményes honosítással.
Semjén Zsolt szerint ez nem csak adminisztratív, de érzelmi kapcsolatot is jelent, hiszen az állampolgárság jogi kereteit a kulturális nemzethez tartozással kell kitölteni. Egyszerre vagyunk kultúr- és politikai nemzet. „Az állampolgárság tekintetében nem csak az érték-, hanem az érdekközösség is egy legitim dolog.” Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarságnak az állampolgárság a menekülést is jelenti egy olyan katonai szolgálat alól, amihez semmi közük.
Az első ciklusban inkább olyan szimbolikus dolgokon volt a hangsúly, ami az identitás megőrzésére irányult, például az állampolgárság, kulturális támogatás, de eljött az idő, hogy konkrét gazdasági segítséget nyújtsunk. Megjegyezte, hogy például a vajdaság tekintetében 50 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a magyar vállalkozások számára.
A legnagyobb kihívást most a migráció kérdése jelenti – mondta a miniszterelnök-helyettes. Magyarország bebizonyította a világnak, hogy meg tudja védeni a határait. „Az Európai Unió konferenciákat tart csupán, de nem volt eredményes.” Karitáció a migránsokkal szemben, de önvédelem a migrációval szemben – Semjén Zsolt szerint egyre elfogadottabb az uniós polgárok körében ez a gondolat.
A miniszterelnök-helyettes szerint az ellenzék tettei ellentétesek a józan ésszel és a természetes önvédelmi ösztönökkel. Mélységesen antidemokratikus és törvénytelen, amit tesznek. „Nem kérdezték meg az európai polgárokat, hogy akarnak-e együtt élni tömegével érkezett migránsokkal, akik párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ellenségnek tekintik a mi civilizációnkat és egyáltalán nem akarják betartani a törvényeinket.”
Más a menekült és más a gazdasági bevándorló, akik tekintetében nincs kötelezettségünk – jelentette ki Semjén Zsolt. Az ellenzék összekeveri a humanitárius segítséget a demográfiai kérdéssel, a népesség pótlásával, a kettőnek egymáshoz semmi köze. Semjén Zsolt szerint az a helyes, ha Magyarországon a népességhiányt családtámogatással oldja meg a kormány. „Ha mégis kívülről kívánjuk pótolni a hiányt, olyanokat kell az országba behívni, akik az európai kultúrkörben vannak, mert ők tudnak majd integrálódni és asszimilálódni.”
Az Európai Unió vezetőinek rögeszméjévé vált az Európai Egyesült Államok, úgy hisznek ebben, mint a kommunisták a kommunizmusban. Szerintük minden problémára ez a megoldás, és ennek állnak útjában az nemzetállamok. „A nemzetállamok szétverése érdekében Európán kívülről releváns tömegeket hoznak be, amelyeket kötelezően akarnak szétteríteni, mert ezek az emberek könnyen szembefordíthatók a nemzeti érdekekkel.” Semjén Zsolt szerint az EU-nak csupán egy eszköznek kellene lennie a magyarság boldogulásához. Nem hazánknak kellene provinciává változnia a Brüsszel által uralt Európai Egyesült Államokban – zárta le az interjút a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: hirado.hu)
Kiemelt szerep a Keleti Nyitásnak
2015. december 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Tan Sri Pandikar Amin Haji Muliát, a malajziai képviselőház elnökét.
A megbeszélésen mindkét fél nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország újra megnyitotta a nagykövetséget Kuala Lumpurban. A kormányfő-helyettese a tárgyalás során hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya mind a diplomáciában, mind a gazdasági élet terén kiemelt szerepet szán a Keleti Nyitás politikájának, melynek keretében a térség jelentős államaként tekint Malajziára.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében lehetőséget teremtünk a délkelet-ázsiai országból érkező hallgatók számára, hogy hazánkban bővíthessék felsőfokú szakmai ismereteket. A malajziai parlament elnöke hangsúlyozta, országa szívesen lát magyar ösztöndíjasokat, hogy megismerjék Malajziát, az ottani gazdaság és kultúra világát együttműködésünk erősítése érdekében.
(Miniszterelnökség)
Kitüntetés a kereszténydemokrata értékrend képviseletéért
2015. december 06.
Ossza meg ismerőseivel!
A kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Barankovics Emlékéremmel tüntette ki át Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterét és Farkas Lászlót, a párt Etikai Bizottságának elnökét, akik a párt Országos Választmányának ülésén vették át a kitüntetést.
Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások minisztere1958-ban született Ózdon,nős, öt gyermek édesapja. Hitben elkötelezett életútjának állomásaibizonyságát adják annak, hogy a mag jó fölbe hullott és bő termést hozott. „A hit hűség és bizonyosság egyben, ezzel van értelme és célja az életnek”– tett tanúságot egyik legutóbbi beszédében.
Életútja az esztergályosságtól, a lelkészi szolgálaton át, a polgári Magyarország eszméje melletti közéleti szerepvállalásig, majdaz országgyűlési képviselőségen keresztül, az államtitkárságtól, egészen a miniszteri tárcáig vezet.Főtanácsadóként segítette Orbán Viktor miniszterelnök urat, és Mádl Ferenc köztársasági elnök úr egyik vezető munkatársa volt. Keresztény küldetésében mindenkor felelősséget viseltaz emberi erőforrásokért, hogy a közösség az egyén kiteljesedését szolgálhassa, aki viszont egyéni érdekei helyett, a közösség javára legyen tekintettel.
Teológiai tanulmányai és lelkészi szolgálata alatt erős szálakkal kötődött azegykor Kelet-német területen élők hitéletéhez és civil világához. Dolgozott békeszolgálati önkéntesként egyházi épületek újjáépítési és renoválási munkálatain. Teológiát tanult Kelet-Berlinben, az Egyesült Protestáns Egyház vendéghallgatójaként és ezekben az években aktívan részt vett az evangélikus egyház akcióiban. Tanult Halle-ban, a Luther Márton Egyetem Teológia Tanszékén. Volt a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa és publikált az egyházak és kommunizmus Magyarországon és az NDK-ban témakörben. Összekötő szerepet játszott a keletnémet „békefolyamat“ és a budapesti „Dialógus-békecsoport” között. 1989 szeptemberében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából a Kelet-Németországból menekültek lelkészeként működött a csillebérci menekülttáborban.
Itthonvállalt lelkészi és közéleti szolgálatában egyaránt a dolgok nehezebbik feléből vette ki a részét. A Budapesti Németajkú Református Egyházközség megválasztott lelkészeként az egyházközösség keretében működő Protestáns Fórum vezetőjeként közéleti és karitatív tevékenységet folytatott: Kábítószerfüggők tanácsadó szolgálata, erdélyi egyházi és emberjogi kezdeményezések támogatása. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnökeként a 2006 őszi rendőri brutalitás parlamenti kivizsgálásának kezdeményezője, 2009-ben pedig a roma gyilkosságok áldozatai családjainak segítője. A Református Egyház törvényeinek megfelelően mandátuma idejére, lelkészi szolgálatát szünetelteti. Természetesen a palásttól nem vált meg, az aratás Urának munkásaként hűségesen szolgál ma is.Jézus krisztus tanúságtavője nem csak az egyházban, de a társadalomban és a közéletben is
Farkas László
Farkas László a Kereszténydemokrata Néppárt Etikai Bizottságának elnöke. 1938-ban született Szegeden, alsóvárosi gazda családban. A család az államosításig a saját földjeiken paprikatermesztéssel foglalkozott. Farkas László nős, egy fia van.
Érettségi vizsgáját az esztergomi ferencesek gimnáziumában tette le. 1956-ban a forradalom és szabadságharc kitörésekor társaival és néhány tanárával együtt részt vett a tüntetéseken Budapesten. A középiskola elvégzése után a Szegedi Egyetem Jogi Karának hallgatója, diplomája megszerzését követően a Szegedi Tervező Szövetkezetnél volt jogtanácsos, majd ügyvédjelölt lett. A szakvizsga letétele után a 3. számú Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott, egészen a rendszerváltásig.
Ott volt a KDNP Szegedi Szervezetének 1989-es alapításánál, majd 1990-ben a szervezet elnöke lett. Meghatározó munkát végzett a helyi szervezésben és székházat is szerzett a pártnak Szegeden. 1990-ben, az önkormányzati választásokat követően tagja lett Szeged Város Közgyűlésnek. Erről a megbízatásáról lemondott, amikor felkérték a köztársasági megbízotti tisztségre, így államtitkárként tagja lett az Antall-kormánynak. 1994 nyaráig, nyugdíjazásáig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor, több dél-alföldi iskola egyházhoz történő visszakerülését segítette. A kormányváltás után, 1994-2002 között, majd 2006-tól egészen mostanáig önkormányzati képviselőként vett részt a közéleti munkában. A KDNP-ben több fontos tisztséget töltött be, jelenleg a párt Etikai Bizottságának elnöke.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének birtokosa, és hosszú ideje a Boross Péter miniszterelnök úr által vezetett 56-os Szövetség alelnöke. Munkája mellett mindig fordított időt a kertészkedésre és a gazdálkodásra. Sok egyéb megbízatást vállalt magára, volt felügyelőbizottsági és igazgatósági tag is. Több vállalkozásban is fontos szerepet játszott, így közreműködött a Szegedi Nagybani Virágpiac létrehozásában, mely a déli régió legfontosabb kertészeti központja lett.
