Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.

A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.

Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, “arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen 150-en vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a 100 ezredik magyar diák látott el külhoni magyar területre.

Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése – mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.
A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának – mutatott rá.
A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.

A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.

A KMKF plenáris ülése délután zárónyilatkozat elfogadásával zárul.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Mikheil Janelidze grúz külügyminisztert szerdán a Parlamentben fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A vendéglátó hangsúlyozta, Magyarország támogatja az EU vízumliberalizáció lehetőség szerinti mielőbbi bevezetését Grúziára vonatkozóan. A tárgyalás során a felek reményüket fejezték ki, hogy a befektetési és gazdasági kapcsolataink is hamarosan a kétoldalú politikai aktivitás szintjét fogják tükrözni. A gazdasági együttműködés perspektivikus területei lehetnek, többek között: a mezőgazdaság, az energetika, a vízgazdálkodás, valamit a gyógyszeripar.

A miniszterelnök-helyettes üdvözölte az országaink között korábban megindult közvetlen légi járatok adta lehetőségeket is. A két politikus nagy jelentőséget tulajdonított a kétoldalú oktatási csereprogramnak, a Stipendium Hungaricumnak, mely lehetővé teszi egyetemi hallgatók kölcsönös fogadását, ami mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálja.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A jordániai látogatáson tartózkodó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma Ammanban találkozott a jordán Parlament vezetőivel. Átef Tarawnével a Képviselőház, ill. Faiszal Fajezzel, a Szenátus elnökével véleményt cseréltek kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséről, valamint nemzetközi kérdésekről.

A felek mindkét részről méltatták a magyar-jordán kormány- és parlamentközi kapcsolatok alakulását. Semjén Zsolt átadta a jordán szenátusi elnök számára Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének hivatalos meghívását.

A parlamenti vezetők mellett a jordán kormány több tagjával találkozva Semjén Zsolt hangsúlyozta Magyarország érdekeltségét az atomenergetikai, a vízügyi együttműködés fejlesztésében, kereskedelmi és befektetési kapcsolataink dinamizálásában. Aláhúzta: fontosnak tartjuk a Stipendium Hungaricum ösztöndíj kínálta lehetőséget több száz jordán diák magyarországi felsőoktatására. A Machaerus-i magyar régészeti feltárások megtekintése után Semjén Zsolt rámutatott a kulturális és tudományos együttműködés fejlesztésében rejlő lehetőségekre is.

A két ország közös kihívásként tekint a szélsőség és a terrorizmus elleni fellépésre. A jelenlegi migráns és menekült válság kezelésekor kiemelten fontos ennek figyelembe vétele. Magyar és jordán részről is a szíriai háború mielőbbi, tárgyalásos rendezését hangsúlyozták, mint a válságból kivezető egyetlen utat. Magyarország nagyra értékeli Jordánia szerepét a szíriai menekültek befogadásában, s támogatja, hogy az ország minden segítséget megkapjon az Európai Uniótól az ezzel kapcsolatos terhek viselésében.

A miniszterelnök-helyettes ma részt vesz az ammani nagykövetség Március 15-i nemzeti ünnepi megemlékezésén is.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Nagykanizsai Református Egyházközség és a Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány 17. alkalommal rendezte meg a Kanizsai Esték előadássorozatot. Központi témájuk a Magyarság, keresztyénség, reformáció. Pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke volt az est előadója.

A KDNP elnöke előadásában hangsúlyozta, a magyar kormány egész politikája arra irányul, hogy az egyetemes magyarság megmaradjon. Semjén Zsolt hozzátette, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátosságok ötvözete, amit csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Ezért nagyon fontos identitásunk, hagyományaink, kultúránk megőrzése és ápolása.

A miniszterelnök-helyettes előadásában beszélt az Európai Unió felépítéséről, valamint a migránshelyzetről is. Azt mondta különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági migránsok között. Előbbiek segítése humanitárius kötelességünk, míg utóbbiak befogadása nemzetünk, és keresztény kultúránk végét jelentheti.

(Forrás: kanizsatv.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius főcelebrálásával mutattak be szentmisét március 10-én a budapesti Szent István-bazilikában, hálaadásként Szentatyánkért, Ferenc pápáért megválasztása harmadik évfordulója alkalmából. A hálaadó szentmisén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is.

A szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és az MKPK tagjai.

A hálaadó szentmisén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Darák Péter, a Kúria elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának  egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, Ilan Mor, Izrael nagykövete, a diplomácia testület tagjai és az állami hivatalok képviselői.

Jorge Mario Bergoglio, addigi Buenos Aires-i érsek 2013. március 13-án lett Krisztus 266. helytartója. Ő az első Dél-Amerikából származó és az első jezsuita pápa.

Alberto Bottari de Castello szentbeszéde

Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindnyájuknak, akik ma itt nagy számban összegyűltek, hogy megünnepeljük Ferenc pápa, a Katolikus Egyház főpapja megválasztásának harmadik évfordulóját. Számunkra ez az évforduló mély lelki jelentőséget hordoz, mert szemünk elé állítja azt a momentumot, amelyben a katolikusok Krisztus szavainak megvalósulását látják: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.”

Különleges számunkra ez a mai alkalom, az emlékezésé és az ünneplésé, amelyen imádkozunk Ferenc pápáért, aki három évvel ezelőtt foglalta el Szent Péter székét.

Ferenc pápa azóta viseli az egész egyház vezetésének a felelősségét ezekben a nehéz időkben. Pontifikátusát az első pillanattól kezdve az egyház lelki megújulásának szentelte, így akarva bennünket átvezetni az evangelizáció egy új fejezetén. Ferenc pápa nemrég megosztotta velünk, hogy élénken foglalkoztatja a kérdés, miként tudná az egyház betölteni küldetését, mégpedig azt, hogy tanúságot tegyen az irgalmasságról. Ezért határozta el, hogy ezt az esztendőt az irgalmasság rendkívüli szentévének nyilvánítja, amely a Szeplőtelen Fogantatás ünnepével vette kezdetét 2015. december 8-án és idén november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul majd be.

Szándékát Ferenc pápa így magyarázza: „Az irgalmasság az Evangélium alapvető üzenete, hiszen az irgalmas Isten az, aki minden férfit és nőt arra hív, hogy térjenek vissza őhozzá.” A Szentatya továbbá sürget bennünket, hogy az Úr szavainak fényénél éljük életünket: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” „Az Egyház számára újra elérkezett az idő, hogy a megbocsátás örömteli hirdetésének adja át magát. Itt az ideje, hogy visszatérjünk a lényegeshez, és magunkra vállaljuk fivéreink és nővéreink nehézségeit és gyöngeségeit. A megbocsátás olyan erő, amely föltámaszt az új életre, és megajándékoz a bátorsággal, hogy reménnyel tekintsünk a jövőbe.”

Ferenc pápa az irgalmasság szemével tekint a világba, és így értelmezi a napjainkban végbemenő fájdalmas eseményeket is, az erőszak terjedését, a terrorcselekményeket és a humanitárius katasztrófákat, amelyek számtalan áldozatot követelnek szerte a világban. Az emberiségnek ezekre a tragédiáira reagálva Ferenc pápa nemrég egy Úrangyala imádság alkalmával megjegyezte: „A menekültek és a tömeges elvándorlás kihívás elé állít bennünket.” A Szentatya buzdít bennünket, hogy „cseréljük fel a félelem, a közöny és a kirekesztés magatartásformáit, amelyek végül is az »eldobás kultúráját« jelentik, egy olyan magatartással, amelynek alapját a »találkozás kultúrája« képezi. Egyedül ezáltal sikerül felépíteni az igazságosabb, testvériesebb és jobb világot.”

Ferenc pápa arra int bennünket, hogy tiszteljük az emberi méltóságot, legyünk részvéttel mások sorsa iránt és tápláljuk az igaz testvériség lelkületét, ahogy béke világnapi üzenetében mondta: „A testvériség a béke alapja és útja, mely arra hív, hogy legyőzzük a közömbösséget.”

A Szentatya különös figyelmet szentel a vallásközi párbeszéd előmozdításának is. A béke embereként ismerik, aki a testvériség hídjait építi az összes vallás között. „A nem keresztény vallásokkal folytatandó párbeszédet – a különböző nehézségek, különösen a mindkét félnél mutatkozó fundamentalizmus ellenére is – az igazságban és szeretetben nyitott magatartásnak kell jellemeznie.”

Ennek az évnek egy különleges momentuma volt Ferenc pápa és Őszentsége Kirill pátriárka találkozója Kubában. A történelemben első alkalommal találkozott egy pápa és az Orosz Ortodox Egyház pátriárkája, ami történelmi előrelépést jelent a párbeszéd és az együttműködés útján.

Számos apostoli út is gazdagította az elmúlt három esztendőt. Novemberben, első afrikai útja során Ferenc pápa látogatást tett Kenyában, Ugandában és a Közép-afrikai Köztársaságban, hogy elvigye a béke, a kiengesztelődés és a belső megosztottságot legyőző párbeszéd üzenetét. Nemrég Mexikóban járt, ahol a Guadalupei Szűzanya kegyhelyénél imádkozott, eljuttatva a remény és a szolidaritás üzenetét, amelyek oly fontosak az illető országnak. Már javában folynak az előkészületek a soron következő XXXI. Ifjúsági Világtalálkozóra, amelyre júliusban Krakkóban kerül sor, és amely az irgalmasság témája köré épül föl: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.”

A világot mélyen megérintette a Laudato si’ kezdetű enciklika, amelyben a pápa társadalmunk valós problémájáról, a súlyos környezetszennyezésről értekezik. A Szentatya kéri, legyünk alázattal a környezet felé, hogy megvédjük közös otthonunkat, Földanya nővérünket, minden természeti kincsével együtt.

Ferenc pápára emlékezünk ma, akik összegyűltünk a Szent István-bazilikában. Mi, katolikusok, imáinkba zárjuk a Szentatyát, Péter utódját, akit Isten arra választott ki, hogy megerősítsen bennünket hitünkben. Mindannyian szeretjük őt, és remélem, ezt személyesen át tudom adni neki jövő hónapban, amikor találkozunk. Akik pedig közülünk más felekezet vagy vallás követői, eljöttek, hogy kifejezzék tiszteletüket és megbecsülésüket e nagy személyiség, Ferenc pápa iránt, aki hivatkozási pont a jobb, békésebb világért folytatott párbeszédben és kölcsönös megértésben.

Szívből örülünk, hogy itt vannak, és hálásak vagyunk figyelmességükért. Köszönjük.

Isten áldja Ferenc pápát, Isten áldja az egyházat, Isten áldja Magyarországot, Isten áldja az egész világot. Amen.

(Forrás: magyarkurir.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák” az Európai Unióban jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Semjén Zsolt pénteken Pascal Fontaine Út Európa szívébe című könyvének budapesti bemutatóján Pilinszky János költőt idézve azt mondta: az Európai Unió olyan állapotban van, hogy erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák”, mert a gazdasági válság és a migráció képében Európát két olyan kihívás érte, amelyre nem volt felkészülve.

A KDNP elnöke a kereszténydemokrata képviselőcsoport és az Európai Néppárt 1953 és 2009 közötti európai parlamenti történetéről szóló könyv bővített magyar kiadásának bemutatóján, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a kereszténydemokrácia által képviselt örök értékeket és józan észt állította szembe az Európai Unió bürokráciáját szerinte uraló “68-as társaság” erkölcsi relativizmusával és doktrinerségével.

Értékelése szerint ez a “68-as vonal” uralja a EU parlamentjét, az uniós bürokráciát, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol zöldnek nevezve magát, és erkölcsi értelemben mindent relativizál, ugyanakkor doktriner módon a saját ideológiájához akkor is ragaszkodik, ha az a valósággal teljesen ellenétben van. Az értékek relativizálására példaként a svéd liberálisokat hozta fel, akik a nekrofíliát és az egyenes ági rokonok közötti szexuális kapcsolatot akarták legalizálni.

A migráció kérdésével kapcsolatban leszögezte: katasztrofális következményekkel jár, ha összekeverik a menekültek ügyét, a munkaerő behívását és a demográfiai kérdéseket. Szerinte ugyanis a világtól elszakadt doktriner ideológia éppen ezt teszi. Hangsúlyozta, hogy a demográfiai kérdéseket az országoknak saját maguknak kell megoldaniuk, ezért evidensnek nevezte annak támogatását, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Értékelése szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az európai kultúrkörön kulturális és etnikai értelemben kívülről engedünk be tömegeket, demográfiai okokra hivatkozva.

“Ezt egyszer lehet elrontani (…), és velük kell együtt élni, nemcsak nekünk, hanem a gyerekeinknek és az unokáinknak is” – fogalmazott. Semjén Zsolt emberi jogi alapon, a keresztény humanitás jegyében természetesnek tartja az életükért menekülők befogadását, de szerinte ezt csak annyi ideig kell megtenni, amíg a menekült életének veszélyeztetése ténylegesen fennáll. “Ha ez megszűnt, akkor szépen menjen haza” – mondta. Hangsúlyozta: a menekültkérdésnek a munkaerőhiányhoz sincs semmi köze. “Ha Németországnak munkaerőhiánya van, akkor miért nem Spanyolországból visznek át, európai kultúrkörből munkásokat, akik ráadásul nem analfabéták, európai nyelvet beszélnek, nem tekintik ellenségnek a német civilizációt?” – tette fel a kérdést.

A KDNP elnöke szerint a “68-as társulattal” szemben a kereszténydemokrácia az örök értékeket, a tízparancsolatot és a józan észt képviseli. Hangsúlyozta: ma Magyarországon a KDNP az egyetlen történelmi, világnézeti és keresztényszociális párt.

Rocco Buttiglione, a kereszténydemokrata Unione di Centro Italia párt országos tanácsának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az evidenciák valóban elbukni látszanak Európában a nő és férfi közötti kapcsolat esetében is. Hangsúlyozta: ezért mondanak nemet az azonos neműek házasságára és mindenekelőtt az azonos nemű párok örökbefogadási jogára. Szerinte ma egész Európa keresi az identitását, a néppártok és a kereszténydemokrácia is válságban van és populista mozgalmak kerülnek előtérbe.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő az alapértékek képviseletét hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a hitben élő ember, legyen keresztény, muzulmán vagy zsidó, megérti egymást, mert az alapvető értékek minden vallásban fellelhetők.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma Szényei Gábor alelnök kezdeményezésére még 2013-ban döntött arról, hogy kiadja Pascal Fontaine munkáját. Az európai fordítások sorában a magyar kötet egyedülálló abból a szempontból, hogy az eredeti szöveg kibővült a hazai kereszténydemokrácia párhuzamos történetének bemutatásával.

A könyv szerzője, Pascal Fontaine politológus 1974 és 1979 között Jean Monnet, az unió egyik alapító atyjának titkáraként dolgozott, majd előbb adminisztrátorként, később kabinetfőnökként az Európai Parlament egyik elnöke, Pierre Pflimlin munkáját segítette, végül 1995 és 2008 között az EP-frakció főtitkárhelyettese volt. A monográfia frakcióülések és tanácskozások, valamint az európai parlamenti viták jegyzőkönyveinek felhasználásával készült, amelyeket belső használatra készített jegyzetek, memoárok, a legfontosabb főszereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

A mintegy 150 oldalas magyar kiegészítést a Barankovics István Alapítvány kereszténydemokrácia tudásbázis kutatócsoportja – Szabó Róbert muzeológus, Petrás Éva történész és Kiss Mária Rita, történész és politológus – készítette.

(Forás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán a kormányfő helyettese beszélt az állampolgársági kérelmekről, a külhoni magyar fiatal vállalkozók tematikus évéről és a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról.

Semjén Zsolt tájékoztatta a nemzeti összetartozás bizottságát, hogy eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték.

Az állampolgársági kérelmek közül 28 ezret utasítottak el – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, ez reális szám.

Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. Attól, hogy kulturális területen biztosítják a magyar identitást, még nem biztos, hogy valaki a szülőföldjén marad, ha nehéz a gazdasági helyzet – indokolta a kezdeményezést. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Előbbiben 100 ösztöndíjas vesz részt és közel egymilliárdos a keret, utóbbiban 50 ösztöndíjast küldenek ki és 350 milliós forrás áll rendelkezésre. Szólt a testvér települési programról, amelyre 150 milliós keretet fordítanak. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.

Közlése szerint felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen a magyar, a diaszpórában a vegyes házasságokban, minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjen a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.

Kitért arra, hogy tavaly a nemzetpolitikai terület támogatása – a tárcák forrásait nem számítva – mintegy 22 milliárd volt, az összeg folyamatosan bővült az elmúlt esztendőkkel. Rögzítette: a kormány elsősorban katalizátor szerepre törekszik.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra idén is 500 millió áll rendelkezésre és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Az államtitkár szerint a Kárpát-medencében nem munkanélküliség, hanem munkaerő-hiány van, és a szülőföldön való boldogulás egyik eszköze lehet a szakképzés fejlesztése. Kitért az idei programra és jelezte: áprilisban pályázatot hirdetnek a külhoni magyar vállalkozóknak 525 milliós kerettel, egy-egy vállalkozó 3-6 millióra nyújthat be kérelmet. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel diaszpóra központ létrehozása, a források rendelkezésre állnak, felhasználják a Mikes és Julianus programok tapasztalatait, az összegyűlt értékeket. 80 millió forintot fordítanak a Márton Áron emlékévre, a programok már elindultak – jelezte.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta: Joggal Európában címmel áttekintést készítettek a különböző autonómia törekvésekről és a szomszédos országok jogi szabályozásáról, arról, mennyiben szolgálhatja az önrendelkezést. A megbízott hasonló látlelet készítene a szórvány magyarságról is.

Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román-magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Üdvözölte a gazdaságfejlesztési programot, de azt mondta, egyre kevésbé átláthatók ezek a források. Bírálta a pályázati pénzek elosztását is. Várható-e, hogy a Most-Híddal való kiegyezés a hétvégi szlovákiai választási eredmények ismeretében – kérdezte.  Kiss László (MSZP) a külügy és a nemzetpolitika lépései között nem érez összhangot, szintén megjegyezte a rossz román-magyar kapcsolatokat, és provokációnak nevezte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását. Szászfalvi László (KDNP) szerint a szórványt középpontba kell állítani, és kiemelte az egyházak lehetséges szerepvállalását.

Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státusz, amit Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációt. Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentsék, de ezt nem szeretnék. Más kérdés kapcsán azt mondta, a Hídhoz való viszony fundamentális, ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik velük, akkor a magyar kormány nem ellenzi, de a Most-Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve – mondta Semjén Zsolt, akinek komoly fenntartásai vannak a párttal kapcsolatban. Kitért arra is, ha a polgármesterek kérik, készek közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogy Kárpátalja esetében is biztosítják a szükséges forrásokat. Jelezte: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatják, ők tudták az ottani magyar közösséget megszólítani.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Talán elkerülhetők lettek volna mind a nácizmus, mind a bolsevizmus borzalmai, ha a politika hallgatott volna az egyház tanítására – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól szóló konferenciakötet bemutatóján hétfőn Budapesten. Semjén Zsolt rámutatott: a katolikus egyház nem kizárólag a tanításával mutatott irányt, hanem aktívan mentette is az embereket a náci és a bolsevik időkben.

Kiemelte Angelo Rotta apostoli nuncius szerepét, aki „sok zsidó honfitársunkat megmentette”, a nácizmus bukása után, a bolsevizmus idején mégis fasisztaként ítélték el és kiutasították az országból. Személye és sorsa mutatja a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, és azt a tanulságot, hogy az istentelen rendszer mindig embertelen, az embertelen rendszer pedig mindig istentelen is egyben – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt felidézte: hol helyettes államtitkárként hol miniszterelnök-helyettesként végig részt vett a szentszéki-magyar vegyes bizottságok munkájában. E munka során a legszembeötlőbb az volt számára, hogy nem létezik a magyar társadalomnak olyan területe, ahol ne lenne jelen az „egyház szolgálata” – mondta.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott: az Apostoli Szentszék delegációjával tárgyalni a „legizgalmasabb, legpezsgőbb dolog”, hiszen a világegyház éppen világegyház voltából kifolyólag el tudja mondani, hogy egy bizonyos problémát hogyan kezelnek más országok. Ezért ezek a tárgyalások az egész állam működése szempontjából is tanulságosak és inspirálók voltak.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: az Apostoli Szentszék az egész katolikus egyházat képviseli, így Magyarország kapcsolata a Szentszékkel a „saját valóságunkkal, saját kultúránkkal és életünkkel való kapcsolat is”.

A bíboros szólt arról, hogy Magyarországnak mindig volt kapcsolata a Szentszékkel, még ha nem is mindig közvetlen diplomáciai kapcsolat. Magyarország számára ez a kapcsolat nagyon értékes, és fontossága mutatja azt is, hogy hogyan szeretne Magyarország az európai népek családjában helyet foglalni.

Erdő Péter szerint a kereszténység olyan közös eleme az európai népek kultúrájának, amely lehetővé teszi, hogy minden nép megtartsa saját azonosságát, ugyanakkor az azonos értékek mentén közös cselekvésre is képessé teszi őket.

Alberto Bottari de Castello, apostoli nuncius köszöntőjében úgy fogalmazott, a most megjelent kötet „közös értékeinkhez való szeretetteljes ragaszkodásunk jele”.

A Magyarország és a Szentszék 1920 és 2015 között diplomáciai kapcsolatait bemutató kötet a 2015 áprilisában a Parlamentben és 2015 júniusában a Római Magyar Akadémián tartott konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és előadások szerepelnek. A könyv törzsanyagát a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetével foglalkozó tanulmányok teszik ki. A kötet harmadik része a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállítását és az elmúlt 25 év kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megnyílt Budapesten a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás, a nemzetközi kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez.

Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog – tette hozzá.

Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot – mondta.

Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg. A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik – a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet – hangsúlyozta.

Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára. Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe.

Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát – jelezte. A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket – mondta Szűcs Lajos.

A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át Dr. Bernáth Zoltán jogtudósnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma a Parlament épületében a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át Dr. Bernáth Zoltán jogtudósnak, a hazai igazságszolgáltatás területén a jogszerűség és az igazságosság iránti elkötelezettséggel több évtizeden át kimagasló színvonalon végzett szakmai munkája, nagyhatású tudományos és oktatói tevékenysége, valamint példamutató életútja elismeréseként.

A kitüntetést a századik életévét most betöltő jogtudósnak a Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára adományozta.

(Forrás: kormany.hu)