Isten kegyelmével
2016. május 30.
A Huba utcai Kármelhegyi Boldogasszony-templomban és rendházban május 28-29-én kétnapos konferencián emlékezett meg a magyarországi kármelita rend arról, hogy ötven évvel ezelőtt, 1966. május 29-én adta vissza lelkét a Teremtőnek Marcell atya, kármelita szerzetes. A rendezvény nyitóbeszédét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tartotta.
Semjén Zsolt konferencia megnyitó beszédében elmondta: tavaly ünnepeltük a keresztény misztika egyik legnagyobb alakja, a kármelita Avilai Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulóját. Az ő és Marcell atya élete is egyértelműen megmutatja, hogy mindnyájan meg vagyunk hívva a lelki élet teljességére, hogy a belső várkastély felragyogjon. Ez teljesen független a hivatásunktól, élethelyzetünktől. Semjén Zsolt föltette a kérdést, mit jelent a Miatyánkban szereplő fohász: „Jöjjön el a Te országod”. Jelenti egyrészt azt, amit Szent Pál mond, hogy az idők végezetén megvalósul Isten egyetemes uralma. Másrészt azt is jelenti, hogy engedjük be a szívünkbe Jézus Krisztust. A miniszterelnök-helyettes szerint nem keresztény magatartás az, ha valaki úgy gondolkozik: elmegyek vasárnaponként a szentmisére, próbálok katolikus elvek szerint élni, de egyébként nem törődöm azzal, hogy mi lesz a hazámmal, mi történik a világban. A keresztségben kapott küldetésünk ugyanis arra szól, hogy a mi kis világunkat – ahová a Gondviselés kegyelméből kerültünk – elmozdítsuk az evangélium irányába, próbáljuk meg a környezetünkben Krisztus királyságát építeni. Tanárként, orvosként, lelkipásztorként, ki-ki a maga területén. Semjén Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta: a magunk ereje soha nem elég ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon, ehhez mindig szükségünk van Isten kegyelmére.
Felidézte Marcell atya Szépszeretet című önéletírásából azt a részt, amelyben egy színházi élményét meséli el: a főszereplő házaspár sokféle nehézséggel néz szembe, és végül már csak abban reménykednek, hogy majd a szolgálólányuk, Vica megoldja a gondjaikat. Marcell atya ezt úgy értelmezte, hogy amit mi nem tudunk megoldani, azt majd a Szűzanya közbenjárása révén megoldjuk, Isten kegyelmével. Marcell atya teljes mértékben ráhagyatkozott Krisztusra és Máriára, minden gondját eléjük tárta. Ez a máriás lelkület különösen fontos nekünk, világban élő embereknek. Természetesen mindent meg kell tennünk, ami rajtunk múlik, de emellett ne felejtkezzünk el kérni a Szűzanya közbenjáró segítségét. Hagyatkozzunk mindenkor a Gondviselésre, és ne a saját akaratunkhoz ragaszkodjunk. Erre példa nekünk Marcell atya élete.
Semjén Zsolt szerint Marcell atya és a szentek tekintetében három dolgot kell különösen végiggondolnunk. Az egyik, hogy a szentek radikálisan felszólítanak bennünket, hogy törekedjünk az életszentség megvalósítására. A másik, hogy az Úristen az Ő végtelen kegyelméből úgy rendezi el a világ dolgait, hogy mindig legyenek közöttünk szentek, a legsúlyosabb megpróbáltatások, legsötétebb diktatúrák idején is. Végül pedig a szentek segítenek rajtunk azáltal, hogy közbejárnak értünk Istennél. Semjén Zsolt állítja: személyes életében többször is megtapasztalta, hogy Marcell atya közbenjárt érte az Úrnál.
(Forrás: magyarkurir.hu)
Tempfli József szolgálata példát ad számunkra
2016. május 25.
Megrendülten értesültünk Tempfli József püspök úr haláláról, kereszténydemokrata közösségünk őszinte együttérzéssel osztozik a Nagyváradi Egyházmegye papjai és hívei gyászában. Szeretettel és tisztelettel őrizzük kiemelkedő személyének emlékét, lelkét a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk.
Püspök úr halála az erdélyi magyar közösség nagy vesztesége, de Magyarországon is érezzük hiányát, megbecsüléssel tekintünk életművére. A Nagyváradi Egyházmegyét majd két évtizeden át kormányozta, híveit, papjait alázattal szolgálta. A próbatételek idején lelkipásztorként, püspökként és elkötelezett közéleti emberként a hit erejével adott erőt, reményt és példát hívőknek és útmutatást keresőknek egyaránt. A rábízottakért vállalt atyai felelősséggel fogta egybe a romániai rendszerváltozás nyomán újjáéledő magyar egyházi és közösségi éltetet. Rendületlenül küzdött az egyháztól a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszaszerzéséért. Nyugalomba vonulása óta – míg gyengülő egészsége engedte – fáradhatatlanul misézett és prédikált, megtisztelte közösségeink ünnepeit.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes levélben fejezte ki együttérzését Tepmfli József utódának, Böcskei László nagyváradi megyéspüspöknek.
Tempfli József nagyváradi római katolikus püspököt 85 éves korában érte a halál. Vasárnap ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, s hétfőn helyezik örök nyugalomra.
(semjenzsolt.hu)
A jeruzsálemi ortodox pátriárkát fogadta Semjén Zsolt
2016. május 24.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos magyarországi látogatásra érkezett III. Theophilos jeruzsálemi görög ortodox pátriárka.
A kormányfő helyettese kedden a Parlamentben megbeszélés folytatott III. Theophilossal, a tárgyalás során a felek áttekintették a Szentföld helyzetét, valamint a keleti keresztény közösségek életét érintő kérdéseket.
Semjén Zsolt tájékoztatást adott a magyarországi ortodoxia és az állam kapcsolatáról, az egyházi intézmények működéséről, a hazánkban élő görög közösség spirituális és kulturális szerepének jelentőségéről. A jeruzsálemi görög ortodox pátriárkát látogatása során egyházi részről fogadja Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, emellett III. Theophilos felkeresi a Pannonhalmi Bencés Főapátságot is, ahol Várszegi Asztrik főapáttal folytat megbeszélést. A pátriárka Szentendrén a szerb püspöki templomban együtt imádkozik a magyarországi ortodoxia főpapjaival és vezető képviselőivel.
(semjenzsolt.hu)
Az elismeréseket nem lehet visszavonni
2016. május 24.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint minden kormánynak az általa odaítélt állami elismerésekért kell vállalnia a felelősséget.
Semjén Zsolt a Jobbik törvénymódosító javaslatáról, amely szerint állami kitüntetést vissza kell vonni akkor, ha az elismerésben részesített személyt a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélte, az MTI-nek azt mondta: a kitüntetésekről szóló törvény alapvető szempontja, hogy az elismeréseket nem lehet visszavonni és nem lehet posztumusz odaítélni.
A kormányfő helyettese, aki az állami kitüntetési ügyekért felelős, kifejtette: azért nem helyes a visszavonás, mert akkor soha nem lesz vége a folyamatnak, és a különböző kormányok elkezdik értékelni ki az, aki visszamenőleg morálisan méltó az elismerésre, és ki az, aki nem.
Felmerült például Lukács Györgytől, Kertész Ákosig a Kossuth-díj visszavonása. De ha egy esetben visszavonnának elismerést, “legitimálnának” mindenkit, akitől nem vonják vissza – mutatott rá.
Kiemelte: egy kitüntetés arra az időszakra és teljesítményre vonatkozik, amiért odaítélték. Az, hogy az illető utólag mit tett, vagy kiderül róla a korábbi időszakból valami, az az akkori értékelését nem befolyásolja – fejtette ki Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese rámutatott, minden kormánynak az általa odaítélt elismerésekért kell vállalnia a felelősséget. Kitért arra is, hogy a posztumusz elismeréseknél is vita volt a törvény megalkotásakor, és ahogy a visszavonásnál, itt is azt az álláspontot képviselte, hogy erre ne legyen mód.
Azt mondta: ilyen alapon a Magyar Szent István-renddel először magát Szent Istvánt kellene kitüntetni. Ennek megint nem lenne vége, ezért posztumusz kitüntetés nincs, de arra természetesen van mód, hogy ha a döntés és az átvétel között a díjazott meghal, a családja átveheti az elismerést – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Állami kitüntetéseket adott át Semjén Zsolt a Parlamentben
2016. május 17.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben Szabó Ferenc jezsuita szerzetesnek, illetve a lovagkereszt elismerést Lovászy László Gábornak, az Európai Parlament tanácsadójának. A kitüntetéseket Áder János köztársasági elnök adományozta, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a hazánk szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeknek.
Szabó Ferenc jezsuita atya termékeny és sokoldalú, a teológia, a filozófia és az irodalom területén egyaránt kiemelkedő életműve, valamint a római emigrációja idején a nyugati szakirodalomtól elzárt magyar szellemi és kulturális életet gazdagító tevékenysége elismeréseként – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.
*
Dr. Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfalván született 1931-ben. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe. Az 1956-os forradalmat követően távozott az országból. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Teológiából 1966-ban doktorált Párizsban. Negyed századon át volt a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője. Római évei alatt magyar nyelvű, filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt hazai hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait, és ezzel rendkívül fontos kultúrmissziót töltött be. 1992-ben visszatért Magyarországra, s a Távlatok című negyedéves folyóirat főszerkesztője lett. 2000-2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, jelenleg pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának óraadó tanára. A 70-es évektől kezdve szinte minden évben jelent meg teológiai, irodalomtörténeti vagy verses kötete.
Dr. Lovászy László Gábor, a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését szolgáló, illetve a szociálpolitika területén nemzetközi szervezetekben is végzett, elkötelezett szakmai munkája, valamint interdiszciplináris oktatói és széles körű közéleti publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át.
*
Dr. Lovászy László Gábor 1973-ban született. Néhány napos korában vesztette el hallásának közel 80 százalékát. A szegedi egyetemen Állam- és Jogtudományi karán diplomázott 2000-ben, a rákövetkező években pedig a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen folytatta tanulmányait, majd a francia Államigazgatási Főiskola és magyar Külügyminisztérium közös képzésén EU-szakos posztgraduális diplomát szerzett. A hallássérültekért végzett érdekvédelmi és a szociális ágazati minisztériumban végzett munka mellett védte meg tudományos munkáját, melynek témája a fogyatékos emberek jogi helyzete Európában, és szerzett tudományos fokozatot. 2009 óta az Európai Parlamentben dolgozik Kósa Ádám magyar néppárti képviselő szakmai tanácsadójaként foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi témákban. 2013 óta tölti be a fogyatékos személyek jogaival foglalkozó ENSZ bizottság szakértői helyét. Számos hazai és nemzetközi konferencia előadója, egyetemi tudományos kurzusok vezetője.
(semjenzsolt.hu)
Ami másnak jár, nekünk is jár
2016. április 21.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint minden jó, ami közelebb visz a határon túli magyar nemzetrészek autonómiájának megteremtéséhez és minden rossz, ami ettől eltávolít.
Semjén Zsolt a Joggal Európában című, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott autonómiatörekvéseket áttekintő könyvének bemutatóján csütörtökön, Budapesten azt mondta: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ennek feltétele, hogy minden nemzetrésze megmaradjon, a nemzetrészek megmaradása pedig az autonómia megvalósulásától függ – fejtette ki. Ha van autonómia megmaradunk, ha nincs, akkor ez kérdéses – fogalmazott a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: az autonómiatörekvések és -követelések nem függhetnek a környező országok, utódállamok politikai szituációjától és tetszésétől, ezek megvalósulásához ragaszkodni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a külhoni nemzetrészek is akarják az autonómiát és ezért lépéseket is tegyenek.
Erről vitát kell kezdeményezni a többségi nemzetrészekkel, és meg kell értetni, hogy ezek a törekvések nem irányulnak a többségi nemzet ellen. A tapasztalatok azt mutatják, ahol megvalósult az autonómia, minden fél jól járt és ez lehet a garanciája a békés létnek.
Hozzátette: az autonómia koncepciókat nem Budapesten kell meghatározni, minden nemzetrésznek testre szabott módon magának kell kidolgoznia a saját koncepcióját, vagy koncepcióit, s azt a legitim magyar szervezeteknek kell képviselniük. Ehhez a magyar kormány minden segítséget meg fog adni – ígérte.
Kitért arra is, hogy Erdélyben a tömbmagyarság esetében a területi autonómia, a partiumi magyarság esetében a kulturális autonómia speciális formája, míg a csángók esetében a személyelvű autonómia lehet a megoldás. A különböző koncepciók ugyanakkor függnek az adott utódállam a történelmi és kulturális viszonyaitól, például a délvidéki, vajdasági autonómia koncepciót nem lehet egy az egyben átemelni Kárpátaljára.
Megjegyezte: a tömbterületeken Trianon óta most fordul elő először, hogy a magyarság “asszimilál” például vegyes házasságok révén a többségi nemzethez tartozókat. Szerbia és Ukrajna vonatkozásában a délvidéki és kárpátaljai részeken olyan vegyes házasságokból származók, akiknek már alig pislákolt a magyar identitása elkezdtek a magyarság ügyei felé fordulni. Ezt szeretnék tovább erősíteni, ezért például a kulturális támogatások összegét olyan mértékben emelték meg, amire korábban nem volt példa.
Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak tartotta, hogy noha magyar belpolitika elég viharos, de nemzetpolitikai téren a három legfontosabb kérdésben – az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia szükségessége – teljes politikai és társadalmi konszenzus van.
A magyar államnak pedig offenzívát kell indítani az összes nemzetközi fórumon az autonómia törekvések érdekében, hiszen “ami másnak jár, nekünk is jár” – összegzett.
A könyvet áttekintve kiemelte, hogy az végig veszi a körülöttünk lévő nemzetrészeket és elemzi ott lévő helyzetet, lakossági arányokat, összetételt, és terminológiailag is tisztázza a fogalmakat
Kérdésre szólt arról is: a kisebbségi jogok szempontjából csalódás az Európai Unió. Nem gondolták, hogy a szervezetben meg lehet tenni azt, amit ma Szlovákiában, hogy a magyar orvos a magyar betegével elvileg nem beszélhetne magyar nyelven. Hozzátette: arra nem számíthatunk, hogy az unió az utódállamok felé ezt ki fogja kényszeríteni, de az unióban megvalósult autonómia formákat tudjuk követelni.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében a magyarság száma és aránya folyamatosan csökken, bár a fogyás mértéke eltérő ütemű. A tömbmagyarság arányaiban nem, de számában csökken a Kárpát-medencében, a szórványban viszont drasztikus a fogyás, van olyan hely, ahol a 75-80 százalékot is eléri. Az a cél, hogy minden lehetséges módon próbálják megállítani ez a folyamatot – rögzítette az államtitkár, aki szerint az elmúlt években a nemzet közjogi egyesítése mellett nagy lépéseket tettek, hogy gazdasági értelemben is egy térről beszéljenek.
A könyv közös munka eredménye, abban részt vettek a Kárpát-medencei külképviseletek, konzulátusok, és hozzájárult összeállításához a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Bethlen Gábor alap is. Olyan kötetről van szó, amely hasznos segítség lehet a mindennapokban is. Új autonómia koncepciót nem tartalmaz, az eddigieket tárják az olvasók elé. Autonómiát ugyanakkor csak úgy lehet teremteni, ha az érintettek igénylik és mindent megtesznek ennek érdekében – hangsúlyozta.
Szili Katalin elmondta: egy év alatt állították össze a kötetet, amely az elmúlt 25 év autonómiatörekvéseit tekinti át, illetve azokat a jogi kereteket amelyeket Európai biztosít.
Kiemelte: Magyarország és a magyar nemzet európai keretek képzeli el az autonómia koncepciók megvalósítását. Nemcsak a tömbben, hanem a szórványban élők autonómia törekvéseivel is foglalkozni kívánnak – jelezte.
A kötetben arra is kitérnek, hogy maguk a közösségek milyen fogalmakat használnak, a koncepciók mit tartalmaznak. Közölte: következő lépésként a személyelvű autonómia feltételeit tekintik át, az ezzel összefüggő összegzést novemberben, a magyar szórvány napjára szeretnék az asztalra tenni.
(Forrás: MTI)
A kormány szolidáris a külhoni magyar egyházi közösségekkel
2016. április 21.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével az erdélyi egyházi ingatlanok helyzetéről, visszaállamosításának veszélyéről – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-t.
Semjén Zsolt megerősítette, hogy Magyarország kormánya szolidáris a külhoni magyarság egyházi közösségeivel a Romániában tapasztalható visszaállamosítási törekvésekkel szemben – közölte a sajtófőnök.
(MTI)
A hazájukért éltek és haltak
2016. április 18.
Befejeződött Kállay Miklós (1887-1967) egykori miniszterelnök családi kastélyának, valamint a mellette álló Wolkenstein-kastélynak a rekonstrukciója Kállósemjénben. A csaknem 1,2 milliárd forintba kerülő beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközségben.
A kereszténydemokrata politikus beszédében emlékeztetett arra, hogy a Kállayak és a család ősi fészkéül szolgáló korábbi Szabolcs vármegye története évszázadokon át összefonódott, együtt küzdöttek a török ellen és kivették részüket a szabadságharcokból úgy Rákóczi mellett, mint 1848-ban. A Kállay család és a magyar érdekek képviselete összetartozik, amelyet Kállay Miklós miniszterelnöksége bizonyít – tette hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes történelmi visszatekintésében felidézte, Kállay Miklós Magyarország 20. századi történelmének legválságosabb éveiben állt az ország élén, miniszterelnöksége idején az ország már hadban állt a Szovjetunióval és hadüzenetet kapott a nyugati szövetséges hatalmaktól.
Kállayra jutott az a szerep, hogy Bárdossy László miniszterelnöksége után megpróbálja a lehetetlent, azaz a magyar érdekek képviseletét – fogalmazott a kormányfő-helyettes. Elmondta, hogy a két nagyhatalom, Németország és Szovjetunió között “vergődő” Magyarország miniszterelnökeként az volt a feladata, hogy a legkisebb veszteséggel kormányozza ki országát a háborúból, ezt pedig a nyugati szövetségesek irányába történő diplomáciai nyitással kívánta elérni.
Emlékiratai az ország 1942 és 1944 közötti történelmének az egyik legfontosabb memoárja, amelyben a kormányfő a bel- és külpolitikai helyzetértékeléséről és tisztánlátásáról ad tanúbizonyságot – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Kállay Miklós mellett Teleki Pál, Tisza István és Bethlen István élete is azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban nem volt könnyű Magyarország miniszterelnökeként dolgozni. “Személyükben a nemzetért felelősséget vállaló, hazájukat őszintén szerető, javáért munkálkodó, igazi államférfiakat tisztelhetünk, akiknek sorsukban végzetük is közös volt: a hazájukért éltek és haltak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Köszöntőjében Belicza László, Kállósemjén Fidesz-KDNP-s polgármestere a beruházás részleteiről szólva elmondta, hogy a műemléki és természeti védettséget élvező kúria felújítására több mint egymilliárd forintot fordítottak egy európai uniós és állami támogatású pályázat révén. Kállay Miklós és családja részére barokk stílusban, 1763-ban felépített, az elmúlt évtizedekben erősen leromlott állapotú kúria a beruházás révén – a mellette lévő, eddig magtárként használt Wolkenstein-kastéllyal együtt – teljesen megújulhatott.
A komplex fejlesztés során a két épület külső és belső rekonstrukción esett át, a kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A projekt a Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállításával. Az ide látogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
A hathektáros területen található a szintén felújított, a család több tagjának és Kállay Miklósnak a hamvait őrző Kállay-kápolna, a különleges növényekkel díszített kastélyparkba pedig zenepavilont, a régi időket idéző futball- és teniszpályát létesítettek és gyermekjátékokat telepítettek. A műemlék volt urasági kiszolgáló épületében korabeli cselédszobát és kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, egy eredeti, működőképes 1928-as Ford A-modell révén pedig autóval is körbejárható a kúria és a kastélypark. Az ünnepségen a Kállay család leszármazottai mellett a kormányzat képviselői és tisztségviselői, valamint a megyei politika szereplői is részt vettek.
(Forrás: MTI)
Társadalmi kampányt indít a KDNP
2016. április 11.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciója nem szavazza meg, tartózkodni fog a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonásáról tartandó parlamenti szavazáson – mondta Semjén Zsolt pártelnök hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A kisebbik kormánypárt elnöke úgy fogalmazott: nem adják fel a harcot, társadalmi kampányt indítanak, amelynek célja, hogy megszerezzék a társadalmi többséget a szabad vasárnap mellett.
Tény, hogy nem tudták meggyőzni a társadalmat a vasárnapi munkavégzés tilalmáról, holott meggyőződése, hogy igazuk van – közölte a pártelnök, aki szerint ugyanakkor tudomásul kell venni az emberek véleményét.
Semjén Zsolt szerint mindenkinek joga van vasárnap vásárolni, de senkinek nincs joga arra, hogy másokat vasárnapi munkavégzésre kényszerítsen. A félmillió kereskedelmi dolgozónak is joga van ahhoz, hogy vasárnap a családjával legyen és a vasárnap, az vasárnap legyen – fejtette ki.
Ha a kereskedelmi dolgozók kényszeríthetők arra, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen, akkor például a fodrászok, a suszterek vagy az államigazgatásban dolgozók miért nem? Vagy az iskolákban miért nem tartanak ügyeletet? – tette fel a kérdést. Szerinte ebben a kérdésben a KDNP képviseli az egyetlen konzekvens baloldali álláspontot.
Utalt arra is, hogy Németországban és Ausztriában is zárva vannak vasárnap a boltok, majd megjegyezte: a németek, az osztrákok nem hülyék, és Franciaországban is van szabad vasárnap. Megjegyezte: a riogatások sem váltak valóra, a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal nőtt, az ott foglalkoztatottak száma 3300-zal emelkedett. A nagy multiktól a közepes kereskedelmi egységek felé mozdult el a bevásárlás, tehát a társadalmi cél is tökéletesen megvalósult – fejtette ki.
Semjén Zsolt azt mondta: a Fidesz elnökségi ülésén és a hétfői kormányülésen is „markáns vélemények” fogalmazódtak meg a kérdésben; a Fideszen belül is „színes volt a véleményskála”. Kérdésre azt mondta, a szavazáson a tartózkodásuk „egy udvarias nem”.
A KDNP elnöke kritikát fogalmazott meg a saját kommunikációjukat illetően, mondván, míg az ellenoldal véleménye dübörgött a médiában, az eredményeik csak nagyon nehézkesen jelentek meg.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felidézte a szabad vasárnap chartát, amelyet a párt holdudvara munkált ki. Kifejtette: ezt többek között aláírta az MSZOSZ is, és az a szakszervezet, amely a kereskedelmi dolgozók érdekeit képviselte, melléjük állt, ők hozták a szakszervezeti adatokat. Miután azonban a szocialisták nyomást gyakoroltak rájuk, kihátráltak – mondta, hozzátéve: ez egy politikai árulás volt.
A törvényt jelentős társadalmi és politikai megalapozottsággal terjesztették be, de azután az ellenérdekeltek jelentős kampányba kezdtek – közölte. Az ellenérdekeltek között nemcsak ideológiai, hanem gazdasági társaságot is értenek, nagyvállalkozókat, a nemzetközi áruházláncok képviselőit. Utóbbiak ma már azt is mondják, hogy a szabad vasárnap betiltásával akár árváltozás is történhet, mert nagyobb lesz a költségük, amit majd az árakban kell érvényesíteniük – fogalmazott. Megerősítette, ha lehetőségük lesz, a jövőben is a munkavállalók és nem a munkaadók oldalán fognak állni.
(Forrás: kdnp.hu)
Nem engedjük Brüsszel lengyelellenes kettős mércéjét
2016. április 09.
A lengyel-magyar barátságnak nem csak az elmúlt ezer évben, hanem ma is vannak aktualitásai – jelentette ki Semjén Zsolt pénteken a győri városházán, ahol a tizedszer megrendezett lengyel-magyar barátság napján Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnökre emlékeztek.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a történelem viharában már többször kipróbált barátság kifejezi a magyar-lengyel testvéri kötődést, egységünket közös érdekeink képviseletében, “így a visegrádi négyek keretében való önvédelmi szolidaritásunkat migrációs ügyben, de azt is, hogy nem engedjük Brüsszel lengyelellenes kettős mércéjét a lengyel kormánnyal és Lengyelországgal szemben”.
“A két nép közötti erős kötelék olyan minőség, amit nem szabad veszni hagyni, a kölcsönös, évszázadok alatt is megszakítatlan barátságot a mai körülmények között is ápolni kell” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében emlékeztetett arra is, hogy tíz éve, 2006. március 24-én Győrben avatta fel a két akkori köztársasági elnök, Lech Kaczynski és Sólyom László a lengyel-magyar barátságot kifejező mészkőszobrot, a két, egymásba fonódó tölgyfát a Bem téren. A győri kezdeményezést pedig egy évvel később a magyar és a lengyel parlament is felkarolta, és március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.
Semjén Zsolt beszédében felidézte Lech Kaczynski életét és 2010. április 10-ei tragikus halálát, amikor a szmolenszki repülőtéren leszállás közben lezuhant az a repülőgép, amely őt, feleségét és a lengyel politikai elit több más tagját szállította. A delegáció az oroszországi Katynba tartott, hogy fejet hajtson a 70 évvel korábban meggyilkolt több ezer lengyel katonatiszt emléke előtt.
“Lech Kaczynski úgy halt meg, ahogy élt, hazáját szolgálva” – fűzet hozzá Semjén Zsolt.
A lengyel-magyar barátság napjának tizedik évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián Piotr Naimski, a lengyel-magyar parlamenti csoport elnöke Jaroslaw Kaczynski üzenetét tolmácsolva elmondta, hogy az egykori államfő magyarokkal kapcsolatos politikája és tevékenysége az ezeréves barátságot tükrözte mindig.
A győri lengyel nemzetiségi önkormányzat által szervezett esemény végén a Győri Nemzeti Színház aulájában emléktáblát avatnak majd, Lebó Ferenc győri szobrászművész fehér márványból készült alkotását. A táblán felül Lech Kaczynski domborképe, alsó részén a lengyel-magyar barátság jelképe, az összefonódó két tölgyfa látható. Alatta magyarul és lengyelül is az olvasható, hogy “Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök győri látogatásának tizedik évfordulójára”.
(Forrás: MTI)
