A kirgíz külügyminisztert fogadta Semjén Zsolt
2016. július 06.
Semjén Zsolt az Országházban fogadta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Erlan Abdildajev kirgíz külügyminisztert. A magyar kormányfő helyettese a szerdai megbeszélésen hangsúlyozta, a Magyarország és Kirgizisztán közötti kapcsolatok az utóbbi időben lendületes fejlődésnek indultak, és ennek folytatása mellett elkötelezettek vagyunk.
Semjén Zsolt rámutatott, továbbra is törekszünk bővíteni egyezményes kapcsolatainkat: gazdasági együttműködési megállapodás megkötésével, gazdasági vegyes bizottság felállításával, valamint oktatási megállapodás keretében. Magyarország a jövő egyik világgazdasági központjának tekinti a jelentős ásványi és nyersanyagkincsekkel rendelkező Közép-Ázsiát. Ezért is támogatjuk az EU és Kirgizisztán, valamint az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés fejlesztését.
A miniszterelnök-helyettes a megbeszéléses során kiemelte, Magyarország a közös kulturális gyökerek, a nomád múlt miatt hagyományosan nagy érdeklődéssel tekint Közép-Ázsiára, így Kirgizisztánra. A magyar keletkutatók többször is jártak a térségben: az egyik legjelentősebb Almásy György 1900-ban tett expedíciója. Az útról írt részletes könyve fontos forrás a kirgiz etnográfusok számára. Jövőre ünnepeljük a neves utazó születésének 150. évfordulóját, ami jó alap a közös kulturális és tudományos programokhoz.
Semjén Zsolt emlékeztetett, Almásy György munkásságának emlékeit a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi, az anyag egy turkológiai együttműködés alapját jelentheti, mindemellett a magyar őskutatáshoz is jelentősen hozzájárulna. A kormányfő helyettese bejelentette, az oktatási téren való együttműködésünk részeként Magyarország a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében huszonöt kirgíz egyetemi hallgató számára teremt tanulmányi lehetőséget a műszaki felsőoktatás, az orvosi és más felsőfokú képzések területén.
A kirgíz fél szintén nagyra értékelte a két nemzet történelemének közös gyökereit, melyekre mint a magyar-kirgíz együttműködés alapjára tekint. Erlan Abdildajev külügyminiszter kifejtette, Kirgizisztánban nagy nyitottsággal és örömmel fogadják Magyarország Keleti Nyitás politikáját. Országaink gazdasági és kulturális kapcsolataiban nagy lehetőségeket látnak, melyet a jövőben minél szorosabb együttműködés keretén belül kívánnak fejleszteni.
(Forrás: kormany.hu)
El kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket
2016. június 23.
Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes Sepsikőröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén – melynek díszvendége Áder János köztársasági elnök – fejtette ki az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteit.
Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.
Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.
A miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. “Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében” jelentette ki Semjén Zsolt.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.
Zámbó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a “összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több min3t ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. “A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is” – jelentette ki Tamás Sándor.
Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek, aki beszédében köszöntötte a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését.
(Forrás: MTI)
Budapestnek fontos a kárpátaljai magyar közösség
2016. június 21.
Semjén Zsolt, a miniszterelnök helyettese kedden fogadta a Budapesten hivatalos látogatáson tartózkodó Hennagyij Moszkalt, Kárpátalja megyei közigazgatásának vezetőjét – tájékoztatta a kormany.hu-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A felek a Országházban folytatott tárgyaláson áttekintették a kárpátaljai magyar közösség helyzetét, számba véve az utóbbi idők eredményeit. A megbeszélésen érintették a terület közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését, szóba került, hogy vizsgálják a magyar részvétel lehetőségét az útépítési munkálatokban – tájékoztatott Havasi Bertalan.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt vezeti a megalakuló Nemzeti Címer Bizottságot
2016. június 15.
Nemzeti Címer Bizottság alakul, amely az önkormányzatok címereit véleményezi, s szükség esetén javaslatokat tesz azok címertani hagyományoknak megfelelő kialakítására.
A bizottság feladata, hogy a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok már meglévő, valamint tervezett címereit szakmai szempontok alapján véleményezze, szükség szerint javaslatokat fogalmazzon meg a „címertani hagyományoknak megfelelő kialakítására”.
A testület elnöke a miniszterelnök általános helyettese, Semjén Zsolt. A bizottságnak öt állandó tagja van: a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János vagy az általa kijelölt állami vezető, valamint – a bizottság elnökének felkérése alapján – a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója (Haszonicsné Ádám Mária) vagy képviselője, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke (Pandula Attila) vagy az általa kijelölt tag és a címertan területén elismert heraldikai szakértő. A bizottság szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést.
(semjenzsolt.hu)
Képbe foglalt imádság
2016. június 12.
Kereszténységünkben, magyarságunkban, akaratunkban és alázatunkban erősítenek minket Latorcai-Ujházi Aranka ikonjai – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a művész gyomaendrődi kiállításának vasárnapi megnyitóján. A KDNP elnöke szerint Latorcai-Ujházi Aranka, az Országgyűlés alelnökének felesége művészetében a „keleti és a nyugati kereszténység hagyományai”, valamint „a művész akarata és a misztikus alázata” egyszerre jelenik meg.
Latorcai-Ujházi Aranka ikonjaiból a gyomaendrődi Kis Bálint Általános Iskola névadójának szentelt háromnapos jubileumi ünnepségsorozat keretében, Képbe foglalt imádság címmel nyílt tárlat.
Semjén Zsolt megnyitó beszédében kiemelte: Latorcai-Ujházi Aranka, az iskola egykori diákja, Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének felesége művészetében a „keleti és a nyugati kereszténység hagyományai”, valamint “a művész akarata és a misztikus alázata” egyszerre jelenik meg.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint az ikonok jól érzékeltetik, hogy csak Közép-Európában, azon belül is csak Magyarországon készülhettek. Mint mondta, a 11. századig a kelet és a nyugat teológiája és művészete „egyben volt”, ám a 13. századtól a nyugati világon a mozgás, a formabontás, az egyén és a szabadság került a középpontba, míg keleten megmaradt a mozdulatlanság, és továbbra is a közösség, a hagyomány és az engedelmesség maradt a centrumban. Jól mutatja ezt a Szent Istvánról készült ikon, akit – addig egyedüliként – a keleti és a nyugati kereszténység is szentjeként ismert el – húzta alá Semjén Zsolt.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy az ikonok a keresztény gyökerekhez való visszatérés értékét közvetítik.
Latorcai-Ujházi Aranka a július 1-ig látható tárlat megnyitóján hangsúlyozta: ő csak eszköz, művészetéhez Isten adja az impulzusokat.
A háromnapos rendezvénysorozatot megnyitó vasárnapi ünnepségen beszédet mondott Ágostonné Farkas Mária, az iskola vezetője is, aki felidézte, hogy az intézmény 15 éve vette fel Kis Bálint tanító nevét, akinek hétfőn jubileumi emlékünnepséget is szentelnek.
A programsorozat részeként rendeznek rendhagyó órákat egykori diákok részvételével, szülő-gyermek előadóestet, Kis Bálint-próbát és családi napot is. Kiállítás nyílik Latorcai-Ujházi Aranka babagyűjteményéből is, amelyet a művész szülővárosának adományozott.
Kis Bálint (1828-1896) Jósvafőn született, Losoncon, majd Debrecenben végezte tanulmányait. Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcolt. 1851-ben Debrecenben érte a gyomai református egyház meghívása a tanítói állásra. 1863-tól 1885-ig tanított a felsőbb fiúosztályokban. 1885-ben gyakori betegeskedései miatt megvált állásától, és ebből az alkalomból érdemei elismeréséül a gyomai református egyház örökös presbiterré választotta.
Kis Bálint 36 évig nevelt és tanított céltudatosan, mintegy 1500 tanítványa szerette és tisztelte őt. Egyike volt azoknak, akik a modern pedagógia elveit elfogadta. Az értelem fejlesztésére helyezte a fő hangsúlyt, nem volt híve a könyv nélküli magoltatásnak. Gyakran ő maga készítette a szükséges eszközöket. Tanítványait az olvasás szeretetére, az erkölcsös életre nevelte.
A gyomai reformátusság egyházi, iskolai, kulturális felemelkedésének virágkorát élte tevékenysége idején. Kis Bálint nem alapított családot, de magához vette szegénységben élő rokonait és gondoskodott róluk. Az iskola volt az otthona, akkor volt boldog, ha tanítványai között lehetett.
(Forrás: MTI)
A cél MKP parlamenti párttá válása
2016. június 12.
„A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a felvidéki Érsekújvárban, az MKP tisztújító kongresszusán mondott beszédében. A KDNP elnöke szerint ugyan az MKP a legutóbbi választáson nem jutott be a parlamentbe, de nagyon komoly eredményt ért el, nagyon komoly erő és érték van benne.
A felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán díszvendégeként mondott rövid beszédében Magyarország kormánya nevében „a magyar pártként” üdvözölte a jelenlévőket, ami kongresszusi küldöttek soraiban szűnni nem akaró tapsot váltott ki.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan ismét parlamenti párttá lennie. De nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarok lakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja, amely mögött nagyon komoly erő és érték van. „A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára” – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta: a politikai cél az, hogy az MKP parlamenti párttá váljon, de látni kell azt is, hogy az MKP regionális pártként is hatalmas és nagyon erős értéket képvisel. Rámutatott: a Kárpátalján a KMKSZ egy regionális párt, mégis ugyanolyan fontosnak számít Magyarország számára mint a parlamenti képviselettel rendelkező külhoni magyar pártok.
Berényi József, volt MKP elnök a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán mondott értékelő beszédében az elmúlt évek – a helyi magyar közösség életét és a párt jövőjét leginkább befolyásoló – történéseit idézte fel, köztük az MKP által a különböző választásokon elért, többnyire jónak értékelt eredményeit is. Berényi az eredmények között említette az első szlovákiai, magyar államfőjelölt, Bárdos Gyula indítását valamint azt is, hogy a 2016-os parlamenti választásokon nyitott és „egyesült” listát sikerült indítania a pártnak, amit akkor is előrelépésnek tartanak, ha nem sikerült bejutniuk a parlamentbe.
Hangsúlyozta: a parlamenti választás – amelyen az MKP-nak 30 ezer szavazat hiányzott a parlamentbe való bekerüléshez – megmutatta „nagyon nagyok a gondok” s azok abból eredeztethetőek, hogy nagyon komoly identitásváltáson megy át a felvidéki magyarság, amire viszont nagyon nehéz megtalálni a válaszokat. „Erre a jelenségre nekem is inkább kérdéseim, mint válaszaim vannak” – jegyezte meg.
Az MKP volt elnöke beszédében kitért a felvidéki magyar párt és a Most-Híd vegyes párt közötti viszony alakulására is. Elmondta: az MKP kész volt egy nyílt, tisztességes és egyenlő felek közti koalíciós lista felállítására, de a Most-Híd ezt elutasította ezt, mivel az MKP nem volt hajlandó feladni pártidentitását és ragaszkodását az etnikai politizáláshoz. „Én továbbra is úgy gondolom, hogy ragaszkodnunk kell az etnikai párthoz, pedig látható, hogy nagy nyomás lesz a következő vezetésre, hogy ezt adja fel” – tette hozzá.
Az MKP tisztújító kongresszusának küldöttei az új elnök mellett párt új alelnökeit, teljes elnökségét valamint – a párton belüli második legmagasabb tisztségnek – az OT-elnöknek a személyéről is szavaznak. Az elnöki posztra Őry Péter önkormányzati alelnököt és Menyhárt Józsefet, a párt dunaszerdahelyi járási elnökét jelölték.
Az eredményeket a tervek szerint késő délután ismertetik.
(Forrás: MTI)
Mindkét diktatúra vértanúja volt
2016. június 10.
Mindszenty József a 20. század erkölcsi iránytűje volt, mert egész életében, minden helyzetben, minden előjelű diktatúrában az igazság oldalán állt, és ezzel példát mutatott nemzetének – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.
A politikus a Jézus Szíve ferences plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidéző szobor avatásán arról beszélt: Mindszenty Józsefet “minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta”: Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban.
Mindszenty személyes életútja azt bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik rendszer “egygyökerű és lényegileg hasonló, mind a kettő istentelen és embertelen”.
A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Úgy folytatta: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem lett volna az ő és az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor “Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az eurokommunizmusba”.
Franciaországban vagy Olaszországban “egy lépésre voltak a kommunista pártok, hogy hatalomra kerüljenek”, de Mindszenty és a magyar forradalom időben felébresztette az embereket – mondta.
SemjénZsolt közölte: a hercegprímás “nem illetéktelenül avatkozott a politikába, egyszerűen állampolgári kötelességét teljesítette”.
Az ő életében ugyanis – illegitim megszállások alatt – az 1937-es történelmi alkotmány volt érvényben, amely alapján a hercegprímás volt az ország legfőbb közjogi méltósága, ezért ő ” az alkotmányból következő közjogi kötelességét teljesítette” – tette hozzá.
Mindszentyt azzal is vádolják, hogy legitimista, királyságpárti volt, “de ezt legitim módon tette”, mert a királyságot Magyarországon legitim módon soha nem törölték el. A második világháború utáni ideiglenes kormánynak erre nem volt felhatalmazása, és amikor az államformát megváltoztatták, szovjet megszállás volt, tehát nem volt szabad döntési lehetősége a magyar népnek – érvelt a miniszterelnök-helyettes.
Úgy vélekedett, hogy Mindszenty azért a 20. erkölcsi iránytűje, mert “minden helyzetben, egész életében, minden előjelű diktatúrával szemben a jó oldalon állt, az igazság oldalán állt, és ezáltal példát mutatott az egész nemzetének”.
A magyar állam – tiszteletben tartva azt, hogy nem avatkozik szakrális kérdésekbe – mégis minden eszközzel támogatja Mindszenty József boldoggá avatását, “mert a magyar nép a hitérzéke alapján pontosan tudja, hogy Mindszenty szent” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A szobor- és kertavató ünnepségen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mindszenty 1917-ben hittanárként érkezett Zalaegerszegre, majd 1919-től 25 éven át volt a zalai megyeszékhely apátplébánosa.
“A 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi alakja” a városban töltötte aktív éveinek jelentős részét, és nevéhez iskolafejlesztés, templomépítés, múzeum- és nyomdaalapítás is fűződik – mondta.
A polgármester hozzátette: a Modern városok program keretében Mindszenty-múzeum és -zarándokszállás is épül a zalai megyeszékhelyen, és a mostani avatással hivatalosan elindul a több mint ötmilliárd forintos városfejlesztést jelentő Mindszenty program.
A Mindszenty-kertet és a Párkányi Raab Péter szobrászművész által készített életnagyságú gránitszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Ocsovai Grácián ferences plébános.
(Forrás: MTI)
Az emigráció magyarsága nagy figyelmet igényel
2016. június 06.
A Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasai olyan “őrhelyre” mennek, ahol az egész magyar nemzetet képviselik – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az idei programok hétfői budapesti zárókonferenciáján.
Egyértelmű volt, hogy az emigráció magyarsága nagy figyelmet igényel – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, és felidézte a Magyar Diaszpóra Tanács megalakítását. A Kőrösi Csoma Sándor-program eredetileg nem szerepelt a tervek között – jegyezte meg, hozzátéve: maguk sem gondolták, hogy ekkora sikere lesz.
Emlékeztetett: 2013-ban az ösztöndíjasok számát és a program költségvetését megduplázták.
Kitért arra, hogy az ösztöndíjasoknak jelentős szerepük van az állampolgárság felvételének segítésében is, az összmagyarság szempontjából ez a legfontosabb. Ugyanakkor az is fontos – tette hozzá -, hogy az utódállamok állampolgárságát is megtartsák az érintettek, külföldön, külföldről ugyanis így tudnak voksolni.
Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a nyugati magyar szervezetek alapvetően emigráns szervezetek, ez azonban mára elvesztette eredeti jelentését. Fontos, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek olyan magyar szervezetekké alakuljanak át, amelyek minden magyar “otthonai” lehetnek, azoké is, akik dolgozni vagy tanulni mentek ki.
Óva intette a jövőben kiutazókat attól, hogy a kinti szervezetek közötti vitákba belebonyolódjanak, mint mondta, minden véleményt meg kell hallgatni, de az egyetlen lehetséges álláspont, hogy “minden magyart egyformán szeretnek”.
Nemcsak a magyar kormányt, államot, hanem a magyar nemzetet is képviselik – hangsúlyozta. Jelezte: munkájukat teljes konszenzus övezi.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a száz ösztöndíjas a Kőrösi Csoma Sándor-programban az Egyesült Államokba, Kanadába, Latin-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába utazott ki a diaszpóra magyarságához. Sok magyar közösségben nekik köszönhetően indult újra az élet – mutatott rá.
A Petőfi Sándor-program ötven ösztöndíjasa hasonló sikereket mondhat magáénak – tette hozzá az államtitkár.Grezsa István kormánybiztos úgy fogalmazott: a magyar nemzetről egységben gondolkodnak, nemzettársaink közül éljen valaki bárhol a világban, magyarként tekintenek rá.
(Forrás: MTI)
Küldetésünk a nemzet megmaradását szolgálni
2016. június 04.
Minden magyar azzal a küldetéssel születik, hogy szolgálja a nemzet megmaradását és értékeit megőrizze az egész emberiség számára – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Tehetség határok nélkül gálán a fővárosi Nemzeti Színházban.
A gyermekvédelmi ellátásban nevelkedő gyermekek részére szervezett Varázscsepp Országos Tehetségkutató Verseny győzteseit, valamint határon túlról érkező fiatalok produkcióit felvonultató, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó eseményen Semjén Zsolt elmondta: a magyar állam feladata keretet teremteni a nemzet megmaradásához, például a kettős állampolgárság megadásával és a határon túli magyar közösségek, kulturális és oktatási intézmények támogatásával, ugyanakkor a nemzet tagjainak felelőssége, hogy “hajszálgyökerek sokaságával”, személyes kapcsolatokkal szője át a Kárpát-medencét.
Mindehhez a pénteki gálához hasonló kezdeményezésekre, valamint olyan intézményekre van szükség, amelyek teret adnak a gyerekek számára a tudományos, művészeti vagy sport területén birtokolt tehetségük kibontakoztatására és személyes kapcsolatok megteremtésére a Kárpát-medence más részein élő nemzettársaikkal – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a gála jó alkalom arra is, hogy kimutassuk nyitottságunkat a szomszédos népek értékei felé.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője megnyitó beszédében kiemelte: csillogó tehetségek mutatkoznak be a pénteki gálán. A Nemzeti Színház felelősségének érzi a fiatalok felkarolását – tette hozzá.
Az esemény megnyitóját követő sajtótájékoztatón a gálát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal közösen szervező Niké Sportegyesület – Magyar Sportakadémia tiszteletbeli elnöke, Orbán Győző arról beszélt: az egyesület mintegy 10 éves tapasztalata az, hogy a szabályozott körülmények között űzött sport képes javítani a hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek esélyein.
Részt vett az eseményen Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint köszöntőt mondott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is.
(Forrás: MTI)
Kitüntetés a magyar-olasz kapcsolatok erősítéséért
2016. június 03.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából magas állami kitüntetés adott át Budapesten az Olasz Kulturális Intézetben rendezett ünnepségen június 2-án este.
Paolo Petiziolnak az Assoziazione Culturale Mitteleuropa elnökének Áder János Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta a magyar-olasz kapcsolatok fejlesztése és a közép-európai együttműködés erősítése érdekében kifejtett több évtizedes fáradhatatlan tevékenysége elismeréseként.
Paolo Petiziol közgazdász, Friuli Venezia Giulia Tartomány és az Udinei Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója, a közép-európai kulturális örökség és hagyományok ápolása terén szerzett kiemelkedő érdemeket. Az általa alapított egyesület rendezvényein mindig kiemelt szerepet szánt Magyarországnak. Mitteleuropa című folyóiratuk és Paolo Petiziol személy szerint is következetesen kiállt az elmúlt években az olasz sajtóban sokat támadott intézkedések korrekt és kiegyensúlyozott bemutatása mellett.
(semjenzsolt.hu)
