Az öt éve elfogadott Alaptörvény minden magyar alkotmánya, Magyarország pedig minden magyarnak az országa – hangoztatta Semjén Zsolt előadásában, amelyet A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az alaptörvény tükrében címmel szombaton Ópusztaszeren tartott konferencián.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat záró programján kiemelte: az alkotmány és a hozzá kapcsolódó állampolgársági törvény megteremtette a lehetőséget a nemzet közjogi egyesítésére, ami az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára.
Minden magyar, bárhol éljen a világban, akár az utódállamokban, akár a diaszpórában, teljes jogú állampolgár lehet, mert egy magyar nemzet van – jelentette ki a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Az alkotmány pedig nem pusztán az államszervezet megfogalmazása, hanem a nemzet politikai kifejezője.
Az Alaptörvény kimondja a más nemzetekkel való együttműködés szándékát, és minden nemzet értékeinek tiszteletét – fogalmazott, hozzátéve: ez alapján követelhető meg saját nemzeti értékeink tisztelete is.
Az új alkotmány megalkotását Deák Ferenc tettéhez hasonlította, aki az 1867-es kiegyezés után közjogilag is rendezte a helyzetet.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a mai magyar valóságot a történelmi hagyományainkkal összekötő Alaptörvény – a keresztény államalapítás és a keresztény Európához való kapcsolódás kapcsán – egyedül Szent Istvánt nevezi meg. Ennek kapcsán pedig a Szent Koronát, valamint a történelmi alkotmányhoz való viszonyt tételesen is említi – tette hozzá.
Semjén Zsolt emlékezetesnek nevezte Antal József kijelentését, aki azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Az utódállamok és az akkori ellenzék részéről nagy vihart kavaró bátor kiállás, azonban történelmi távlatból ma már „enyhe megfogalmazásnak” tekinthető – fogalmazott.
Ezért kulcsfontosságúnak nevezte az Alaptörvénybe bekerült mondatot, mely szerint Magyarország nemcsak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen a világban.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Bár az Alkotmányt 1949 és 1989 között több alkalommal módosították, 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya.
(Forrás: MTI)
A kormány a nemzet érdekeit védi
2016. október 01.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP soproni vezetésével találkozott Semjén Zsolt a párt elnöke pénteken. A népszavazási kampány finisében tartott rendezvényen Firtl Mátyás a város kereszténydemokrata országgyűlési képviselője és a soproni szervezet vezetői tájékoztatták a párt első emberét a helyi kampányban végzett munkáról.
Az aktivisták standolással és a részvételre buzdító levelek személyre szóló eljuttatásával is kivették részüket a sorsdöntő népszavazás sikerre vitele érdekében. Semjén Zsolt a NEM szavazatok fontosságát hangsúlyozta Magyarország és Európa keresztény értékei megvédése és megtartása érdekében. Hangsúlyozta, a miniszterelnök és kormány intézkedései és nemzetközi megnyilatkozásai nemzet érdekeit védik. Keresztény emberként kötelezettségeink vannak: caritas a szenvedő, üldözött ember iránt, védelem a szervezett migrációval szemben.
Kérte, hogy a soproni kereszténydemokraták a kampány finisében is segítsék meggyőzni a polgárokat, hogy mindenki vegye ki részét hazánk védelméből és menjen el szavazni október 2-án.
(semjenzsolt.hu)
A közösségekre tekintünk
2016. szeptember 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint máig érvényes, és a családpolitikát érintő hatása van XIII. Leo pápa idén 125 éves enciklikájának.
A kormányfő helyettese, a KDNP elnöke erről a Fókuszban: a mai Európa keresztény értékei a Rerum Novarum fényében címmel rendezett tanácskozáson beszélt csütörtökön a fővárosban.
Semjén Zsolt azt mondta: az, hogy hol van egy adott tudomány etika határa, nem szaktudományos, hanem erkölcsi kérdés. Ha az erkölcsöt, az etikát kivonnák a tudományból, a horror-sci-fi világába jutnának. Ha pedig a szakralitást kivonnák a művészetekből, szintén “nagyon sovány dolgot kapnánk” – tette hozzá, hangsúlyozva: az evangéliumnak küldetése van, szól a társadalomhoz. Az evangélium maga az igazság, és mindenkor, minden földrajzi ponton van relevanciája – fogalmazott Semjén Zsolt.
Kifejtette: amikor egy keresztény párt megalkotja a programját, azt az egyház társadalmi tanítására tekintve teszi. Egy párt politikai programja ugyanakkor nem következik egyenesen az evangéliumból vagy egy pápai enciklikából, de ihleti azt valamilyen formában. Az evangélium igazságait akarja megvalósítani “az itt és most keretei között” – mondta.
Semjén Zsolt szerint a kereszténység “zsenialitása”, hogy megment mind a marxi, negatív, pesszimista, mind a rousseau-i, optimista utópiától. Mint mondta, tudjuk, hogy mindig van lehetőség a jóra, hiszen “Isten képmására lettünk teremtve mindannyian, és az ember nem egy rossz állat”, amit meg kell formálni valamilyen gépezet által. Az adott korban, amikor az enciklika megjelent, a két utópia megjelent politikai ideológia formájában is – mutatott rá, hozzáfűzve: az optimista utópia, a korlátlan liberalizmus lényege a minél kevesebb állam, szabályozó szerep nélkül, a kommunizmus és marxizmus, mint másik utópia pedig azt mondja, hogy az ember eredendően rossz, s olyan társadalmi struktúrát kell létrehozni, amely a végén megteremti a szocialista, azaz a jó embertípust.
Ezen körülmények között születik meg a Rerum Novarum – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az említett ideológiákkal vitatkozva, de egységbe hozza mindazt, amire a liberalizmus és a szocializmus nem képes. Ugyanakkor rögzíteni kell: az egyház tanítása nem szintézise a liberális és a szocialista politikának.
Semjén Zsolt szerint ennek mára hatóan is komoly következményei vannak, a családtámogatásoknál így sikerült elérni, hogy az atomisztikus társadalmi szemlélet helyett a közösségre tekintsenek. Ennek jegyében tették választhatóvá a családi adózást, ami egyáltalán nem csak adótechnikai kérdés – hangsúlyozta.
A szolidaritásból pedig az következik, hogy nemcsak a családi adózást vezették be, hanem azt is, hogy az, aki a kedvezményeket nem tudja érvényesíteni, a társadalombiztosítás terhére megtehesse.
(Forrás: MTI)
Test és lélek összetartozik
2016. szeptember 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel csütörtökön a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban a Szent Lázár feltámasztása című szobrot. Az ünnepségen azt kérte, hogy a szobor figyelmeztessen mindenkit a szegények és betegek iránti kötelességére.
A Szent Lázár nevét 15 éve viselő salgótarjáni megyei kórházban Semjén Zsolt szólt arról, hogy Lázár neve összefonódott a betegápolással és a gyógyítással, erre utal a keresztes hadjáratok idején a betegek istápolására létrehozott Szent Lázár Lovagrend, és kórházuk, a főként leprásokat gyógyító Lazaret is.
A salgótarjáni Szent Lázár Kórház természetesen nem Lazaretum, hanem olyan hely, ahol elhivatott orvosok és ápolók szakszerűen, lelkiismeretesen látják el a város és környék betegeit, szolgálják mielőbbi felépülésüket; tudatában vannak annak, hogy test és lélek összetartozik, lelketlenül a testet sem lehet gyógyítani – mondta Semjén Zsolt.
Ismertette azt is: János evangéliumának egyik ismert jelenete az, amikor Jézus feltámasztja Lázárt, Mária és Márta testvérét; a feltámadt Lázár alakja erősen inspirálta a művészetet az ókortól napjainkig, az evangéliumokban a feltámasztott Lázár mellett a szegény Lázár történetét is olvashatjuk.
Bercsényi Lajos főigazgató az ünnepségen elmondta, a csaknem ezer dolgozót alkalmazó kórház Nógrád megye legnagyobb intézménye, a fekvőbetegek száma évi 24 ezer, a járóbetegeké több százezer.
Úgy fogalmazott: a gyógyításhoz szükséges feltételek, műszerek, segédeszközök és a naprakész szakmai tudás rendelkezésre állnak, de a gyógyításhoz hitre is szükség van a gyógyító és a gyógyított ember között.
A főigazgató köszönetet mondott a kórházat 25 éve segítő Szent Lázár Lovagrendnek, és mindazoknak, akik adományai révén elkészülhetett Molnár Péter szobrászművész egészalakos szobra, amelynek talapzatán ez a mondat áll János evangéliumából: “De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.”
Az aulában felállított alkotást méltató, szintén salgótarjáni Földi Péter festőművész elmondta: kőbe faragottan látjuk, hogy a sziklasír mélyéből tétova léptekkel kilép Lázár, magán tartva a halotti leplet, arcán az a felismerés, hogy ő a krisztusi csoda bizonyítéka.
A Szent Lázár feltámasztása című szobrot Beer Miklós váci megyéspüspök áldotta meg, imádságában azt kérve, hogy Jézus barátja, Szent Lázár, aki visszajött a halálból, adjon reménységet minden betegnek, hogy az élet ura vissza tudja adni az egészséget, és ő az, aki végül örök életet szán nekünk.
(Forrás: MTI)
Tévedés összekeverni a menekültek ügyét a munkaerőhiánnyal
2016. szeptember 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A miniszterelnök-helyettes a legsúlyosabb tévedésnek nevezte a menekültek ügyének összekeverését a munkaerőhiány és a demográfia kérdésével.
Semjén Zsolt kedden, a Fejér megyei Polgárdiban tartott lakossági fórum előtt újságíróknak azt mondta: bebizonyosodott, hogy “a magyar kormány járt a józan ész útján, a német politika pedig életidegen vonalon mozgott”. A miniszterelnök KDNP-s helyettese közölte: aki valóban menekült, arról humanitárius és keresztény kötelesség gondoskodni, azonban csak az tekinthető menekültnek, akinek élete nemzeti, vallási vagy politikai meggyőződése miatt veszélyben van. Ez azonban az érkezők töredékére igaz csak, és a valódi menekültekről is elsősorban a szülőföldjükön kell gondoskodni – tette hozzá.
Semjén Zsolt a munkaerőkérdésről szólva kifejtette: ha igaz lenne a németek állítása, hogy munkaerőhiány miatt támogatják a bevándorlást, akkor Spanyolországból vinnének dolgozókat, ahol rendkívül magas a munkanélküliség. Ráadásul a migránsok jó része soha az életben nem fog integrálódni, nem akar dolgozni, nem akar megtanulni németül, nincs szakmája és analfabéta – mondta.
Ha Magyarországon több százezer muszlim lesz, akkor létrejön egy párhuzamos társadalom, és állandó társadalmi konfliktusok alakulnak ki – figyelmeztetett. Miután pedig jobbak a demográfiai mutatóik, “pillanatokon belül” felforgatják a befogadó ország életformáját, kultúráját, nemzetiségi, vallási örökségét, aminek beláthatatlanok a következményei – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes szerint Angela Merkel német kancellár politikája törvénytelen és antidemokratikus: törvénytelen, mert nem tartotta be a schengeni megállapodást és “úgy hívott ide milliókat, hogy nem kérdezte meg a többi országot”, antidemokratikus, mert elfelejtette megkérdezni a német népet, kivel akarnak együtt élni.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a migráció kérdésében nem szabad hibázni. “Ha most hibázunk, azt nem lehet helyrehozni: ha itt lesz több százezer muszlim, soha többet nem lehet őket innen kitenni, gyerekeink fejkendősök között járnak majd iskolába és a saría fenyegetése alatt kell élnünk” – fogalmazott.
Törő Gábor a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a mintegy százötven jelenlévő előtt kijelentette: sorsfordító népszavazás lesz október 2-án, amely párbeszédet teremthet a magyar kormány és Brüsszel között.
(Forrás: MTI)
Megalakult a Nemzeti Címer Bizottság
2016. szeptember 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Megtartotta alakuló ülését a Nemzeti Címer Bizottság az Országházban kedden. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével és heraldikai szakértők – Bertényi Iván és Pandula Attila professzorok – részvételével működő testület feladata, hogy segítse a helyi és nemzetiségi önkormányzatok jelképeinek szakszerű megalkotását – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.
Az alakuló ülésen elmondott elnöki köszöntőjében Semjén Zsolt hangsúlyozta a szimbólumok fontosságát a közösségek életében, identitásuk kialakulásában és megerősítésében. Kifejtette, hogy a testület munkájával ehhez kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti Címer Bizottság első ülésén elfogadta ügyrendjét, majd a Felsőlajos, Szombathely, Kiskunlacháza, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címerével kapcsolatos javaslatokat tárgyalta meg – tudatta Havasi Bertalan.
A testület évente legalább négy alkalommal vizsgálja heraldikai szempontból a bizottság elé terjesztett önkormányzati címertervezeteket. Szükség esetén ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, valamint segítséget nyújt a heraldikai szabályoknak megfelelő jelképek megalkotása érdekében.
A kormány a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi törvény felhatalmazása alapján egy júniusi rendeletében intézkedett a Nemzeti Címer Bizottság felállításáról.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta Ukrajna új nagykövetét
2016. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Bemutatkozó látogatáson fogadta Nepop Ljuba asszonyt, Ukrajna Magyarországra akkreditált új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban.
A találkozó során áttekintették a két ország kapcsolatát, a gazdasági fejlesztések lehetőségeit, kitérve a kárpátaljai vonatkozásokra is. Az új nagykövet már két alkalommal is teljesített diplomáciai szolgálatot hazánkban, 1997-2000 között attaséként, 2007-2008 között pedig követ-tanácsosi beosztásban.
A kiváló török-magyar kapcsolatok bizonyítékaként tekintettek a török és a magyar kormány tagjai a Gül Baba türbe és környezete közös finanszírozású rekonstrukciós munkálataira a felújítás kezdete előtt tartott keddi helyszíni sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felidézte: Recep Tayyip Erdogan elnök magyarországi látogatásán állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a két fél közösen újítja fel az emlékhelyet és környezetét Budapesten. Ehhez a hátteret a kiváló török-magyar kapcsolatok adják, hiszen “mindketten türk népek vagyunk” – fogalmazott.
Semjén Zsolt elmondása szerint a beruházás terveinek elkészítésekor hasonlóan fontos szempont a történelmi hűség és az, hogy a környék lakói is kedvüket leljék az emlékhelyben. A felújítást ezért komoly régészeti feltárás előzte meg; a rekonstrukció egyaránt figyelembe veszi a középkori, de a későbbi emlékeket is – számolt be.
Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes kiemelte: a történelemben időnként egymással versengő török és magyar nép szoros rokonságot és barátságot ápol. Ehhez a barátsághoz sokat adott hozzá Gül Baba, aki 1541-ben, Nagy Szulejmán hívására jött Budára, hogy kolostort hozzon létre – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Gül Baba a béke és együttélés hirdetője volt, a rekonstrukció ezért a két fél számára egyaránt fontos. A török miniszterelnök-helyettes külön köszönetet mondott a beruházás támogatásáért Magyarország miniszterelnökének.
Veysi Kaynak nagy fontosságúnak értékelte, hogy a türbe környékének egyik utcáját nemrég a török fővárosról nevezték el. Mint felidézte, Törökországban júliusban “fontos és szomorú esemény” történt, a puccskísérlet, megjegyezte azonban: “egy olyan Európában, amely a jogra, a szabadságra és a demokráciára alapul, ilyesmi nem mengedhető”. Magyarország a többi európai országnál gyorsabban reagált és Európából a magyar külügyminiszter látogatott először Törökországba – méltatta Szijjártó Péter ankarai vizitjét.
Veysi Kaynak elmondása szerint szerdán Szulejmán és Zrínyi halálnak évfordulójára rendeznek ünnepséget Szigetváron, ennek során a török miniszterelnök-helyettes találkozik a magyar és a horvát államfőkkel, és átadja Recep Tayyip Erdogan elnök üdvözletét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte a két ország bővülő gazdasági és kereskedelmi együttműködését. Beszámolója szerint csaknem 900 török diák tanul ma Magyarországon, 2014-ben észak-ciprusi érdekképviselet nyílt Budapesten és több mint félezer török vállalat működik Magyarországon. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke jelzésértékűen emelkedett, 2015-ben már elérte a 2,8 milliárd dollárt, miközben több magyar vállalat is megvetette a lábát Törökországban, amely a második legnépszerűbb tengerparti üdülőhely a magyarok számára – közölte a miniszter. Mint hangsúlyozta, Magyarország bízik a keleti nyitásban és abban, hogy Törökország az EU kapujaként tekint hazánkra.
Varga Mihály a kerület országgyűlési képviselőjeként reményét fejezte ki, hogy a 2,5 milliárd forintból megvalósuló komplex felújítás új tartalommal bíró közösségi tér lesz Buda és a II. kerület életében. A 2017-re elkészülő beruházással a környék újabb része válik rendezetté és otthonosabbá – hangsúlyozta.
Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere emlékeztetett: 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, a szent életű török dervis, sírja azóta is a legnyugatibb és legészakibb török zarándokhely, melyet utoljára húsz éve újítottak fel.
A beruházás keretében nemcsak a síremlék, hanem annak teljes környezete is megújul, így az ide vezető utcák, az érintett közterületek, a vízelvezető-rendszer, valamint az egykori Wagner-villához tartozó teraszos kert is újjáépül.
Tizenkét sírkőmásolattal idézik meg az egykor ott lévő török temetőt, az emlékhely környezetében kávézót, múzeumot, közösségi tereket álmodtak meg,Gül Baba türbéje így remélhetőleg az ott élőknek és a turistáknak – köztük számos török vendégnek – is kedvelt helye lesz – mondta el Láng Zsolt.
(Forrás: MTI)
Török kollégáját fogadta Semjén Zsolt
2016. szeptember 08.
Ossza meg ismerőseivel!
A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Veysi Kajnak török miniszterelnök-helyettest kedden az Országházban fogadta Semjén Zsolt.
A magyar kormányfő helyettese és török partnere kölcsönösen méltatták a két ország közötti kapcsolatokat, melyek mind gazdasági, mind kulturális téren sok szállal kötik egymáshoz nemzeteinket.
Veysi Kajnak köszönetet mondott Magyarország Kormányának, hogy határozottan kiállt a demokratikusan megválasztott török kormány mellett. Semjén Zsolt és török kollégája méltatta a budapesti Rózsadombon lévő Gül Baba türbe felújítását.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Ince pápának múlhatatlan érdemei vannak Európa keresztény öntudatának felrázásában, Magyarország török megszállás alóli felszabadításában és az iszlám hódítás megállításában.
A miniszterelnök-helyettes pénteken a főváros I. kerületében beszélt erről, amikor Buda 1686-os visszahódításának alkalmából megemlékezést tartottak és megkoszorúzták a pápa egész alakos szobrát. Semjén Zsolt felidézte a történelmi előzményeket és kitért az 1456-os nándorfehérvári diadalra, amely – emelte ki – azért következhetett be, mert a nemzet egységes volt, le tudták verni a törököt, meg tudták védeni Európát, meg tudták állítani az iszlám hódítást. Ez a nemzeti egység már nem volt elmondható 1526-ban, a mohácsi vésznél, amikor a kiállítható keresztény sereg harmada ment csupán a királlyal a mohácsi síkra. Nem volt egységes az ország és gyenge kezű volt a király is – idézte fel.
1541-ben Buda elvesztése következett, aminek örökre szóló tanulsága van – emelte ki Semjén Zsolt, aki kitért arra, hogy a nép felét a török hódítás alatt kiirtották, az országot romba döntötték, és Magyarország a Mohács előtti nagyságát, erejét, már nem tudta visszaszerezni.
Megmaradásunk annak köszönhető, hogy sikerült visszafoglalni a török hódítóktól Budát – hangsúlyozta a kormányfő helyettese. Kiemelte: akkor volt egy nagy pápa, aki felrázta Európa keresztény lelkiismeretét, pénzt és segítséget küldött a magyaroknak. Ince pápa ki merte mondani, a keresztény Magyarországnak küldetése ellenállni az iszlám hódításnak, a török megszállásnak, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, keresztény magyarok és keresztény európaiak – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kívánja, hogy Ince pápa példája meghallgatásra találjon a magyarok szívében és Európa fülében.
A Budavári Önkormányzat tizennegyedszer rendezi meg a Magyar nyelv és könyv ünnepét péntektől vasárnapig. Az ünnepségsorozat első napján hagyományőrzők által kísért menet indult az 1686-os emlékparkból. Az eseménysorozatot délután Czakó Gábor Kossuth-díjas író nyitja meg.
