Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fotókat osztott meg a Facebook-oldalán szombaton a KDNP Országos Választmányának üléséről.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Istennel a hazáért és a szabadságért! KDNP Országos Választmány – FOTÓK
2025. december 06.
Lemostuk a lelki Trianon szégyenét, és megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését! – VIDEÓ
2025. december 05.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke videót töltött fel pénteken közösségi oldalára a 2004-es népszavazás évfordulóján, és azt írta mellé: lemostuk a lelki Trianon szégyenét, és megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését!
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu
Teltházas fórum Nyírbogdányban a háború ellen, a béke mellett!
2025. december 03.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fotókat tett közzé Facebook-oldalán a teltházas nyírbogdányi fórumról.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar + VIDEÓ
2025. december 02.
Száz évig, Trianon óta hátrány volt, ha valaki magyar, épp itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán, kedden.
Hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikájának filozófiai alapja a nemzet iránti elkötelezettség. Hozzátette, hogy ezen azt értik, hogy
az ember nemzeti közösségben születik, a nemzettől kapja a nyelvét, a kultúráját, a történelemtudatát, ezért a nemzeti lét: érték.”
Szavai szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ehhez egyfelől kell egy erős Magyarország, ami ennek a hátterét adja, másfelől pedig kell egy olyan nemzetpolitika, ami úgy támogatja a külhoni magyarságot, hogy az meg tudjon maradni identitásában és életlehetőségeiben – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta, hogy
a magyarság megmaradásának négy kulcseleme az identitásmegőrzés, a gazdasági támogatás, az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatása, valamint a honosítás általi nemzetegyesítés.”
Ezeket részletezve rámutatott, hogy 2010-ben csak 9 milliárd forint volt a határon túli magyarság éves támogatása, azóta évről évre százmilliárd forint jut ilyen típusú támogatásokra. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban tízezer beruházást valósítottak meg külhonban, miközben 6500 magyar intézmény, illetve szervezet működéséhez járultak hozzá. Semjén Zsolt kiemelte, hogy száz nemzetpolitikai jelentőségű intézmény kap állandó támogatást, de emellett 35 ezer nyílt pályázaton keresztül további szervezeteket is támogattak.
Arról is beszélt, hogy a határon túl hétszáz óvodát és bölcsődét felújítottak, valamint 150 újat felépítettek.
A Szülőföldön magyarul programban 100 ezer forintra emelték a külhonban magyar iskolába járó gyermekek családjainak támogatását, így ma 230 ezer gyermek tanul határon túl magyarul, magyar iskolában”
– közölte. Kitért a Határtalanul programra is, amelynek keretében jóval több, mint 10 ezer tanulmányi kirándulást szerveztek, így 600 ezer gyermek juthatott el intézményes formában külhonba.
A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 63 ezer nyertes pályázat keretében mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamnak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent.
Fontos a külhoni magyar politikai pártoknak a támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.
Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy
minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad.”
A honosításról beszélve Semjén Zsolt történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet és „nemzettársaink, honfitársaink és polgártársaink lehessenek”. Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság megállapítással, de a lényeg az, hogy 1 millió 200 ezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká” – fogalmazott.
A kárpátaljai helyzetet elemezve azt mondta, hogy az ukrán hatalom azt találta ki, hogy „fiktív bizottságokat hoz létre, hogy mutassa Brüsszelnek, a Velencei Bizottságnak, a nyugatiaknak, hogy ők mennyire komolyan veszik a kisebbségi és a nemzetiségi jogokat”. Leszögezte, hogy
a kárpátaljai magyarság legitim képviselője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.”
Hozzátette, hogy „nem fogadjuk el, hogy olyan álmagyarokat raknak oda, akik lehet, hogy származásilag magyarok, de nem a magyar érdekeket képviselik, nem a legitim magyar szervezetet képviselik, hanem alapvetően az ukrán propagandát mondják vissza brüsszeli és egyéb olyan fórumokon, ahol az ukrán állam azt akarja mutatni, hogy lépéseket tesz a nemzetiségi, kisebbségi jogok biztosítása tekintetében”.
A neki feltett kérdésekre válaszolva egyetértett azzal, hogy keményen ki kell állni a határon túli magyarságért, de rámutatott, hogy arról mindig előre egyeztetni kell a legitim külhoni magyar szervezetekkel és vezetőkkel.
A Benes-dekrétumokra feltett kérdésre válaszolva botránynak nevezte, hogy EU-s országban lehetnek kollektív jogfosztásra épülő törvények.
Kárpátaljára áttérve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy bizonyos szempontból a késői Szovjetunió ideje
a magyarság szempontjából könnyebb időszak volt, mint az ukrán nacionalizmus mostani időszaka”, mert a kialakult szituáció számos elemében katonai diktatúrára emlékeztet. Az Ukrajna területén élő kisebbségeket félelemmel tölti el az, hogy a náci kollaboráns Sztepan Bandera Ukrajna nemzeti hőse lehet”
– jelentette ki.
Az, hogy ez a háború kitört, annak az egyik oka a kisebbségek jogfosztása és az ukrán ultranacionalizmus volt – érvelt, hozzátéve, erre a megoldás az autonómia lenne.
Egy másik kérdésre azt felelte, hogy
a Tisza Párt gazdasági elképzelései olyan következményekkel járnának, hogy például a Sapientia Egyetem fenntarthatatlanná válna.
Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a Tisza Párt és a DK között egyfajta „szereposztás” van, az utóbbi párt azt követeli, hogy vegyék el a külhoni magyarság szavazati jogát, ami egyébként mélyen alkotmányellenes és természetesen a kormánytöbbség nem engedi.
Semjén Zsolt éves meghallgatásáról, tájékoztatójáról a teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Akiben csak pislákol is a magyarság, az minden segítséget megkap a Magyar Kormánytól ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak – VIDEÓ
2025. december 01.
Akiben csak pislákol is a magyarság, az minden segítséget megkap a Magyar Kormánytól ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn a Facebook-oldalán, mely mellé az alábbi videót közölte:
semjenzsolt.hu
Áldott Adventet kívánok! – VIDEÓ
2025. november 30.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára töltött fel videót advent első vasárnapján.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu
Semjén Zsolt beszéde a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek találkozóján – VIDEÓ
2025. november 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban tekinthető meg, amit a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek találkozóján mondott csütörtökön Tatán:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármesterei találkoznak Tatán + VIDEÓ
2025. november 27.
A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel rendelkező, a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek negyedik találkozója kezdődött pénteken Tatán, az előadások és a kerekasztal-beszélgetések mellett a résztvevők ellátogatnak a vadlúd sokadalomra, amikor az Öreg-tavon ötvenezer madár mozgása figyelhető meg.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a vizes élőhelyeket védő Ramsari Egyezmény a modern nemzetközi természetvédelmi egyezmények közül a legrégebbi, 1971-ben írták alá az iráni Ramsar városában. Hozzátette,
Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, és azóta 29 területet jelölt ki ramsari területként, ezzel lefedve az ország közel három százalékát; ezek között egyedi helyet foglalnak el a Tatai-tavak, amelynek védelmét kezdetektől fogva Tata városa biztosítja.”
Semjén Zsolt kiemelte,
az Európai Unió 2024-ben megalkotott természet-helyreállítási rendelete lehetőség arra, hogy lépéseket tegyünk a klíma-adaptáció, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóbbá tétele érdekében.”
A miniszterelnök-helyettes elmondta, európai uniós társfinanszírozással, a nemzeti parki igazgatóságok kivitelezésében 60 élőhely-rekonstrukciós projekt valósul meg a 2021-2027-es költségvetési időszak során, amelyek révén 73 ezer hektáron javítják a természetközeli élőhelyek állapotát.
Michl József (Fidesz-KDNP), Tata polgármestere közölte: Magyarországon egyedüliként települése rendelkezik a „ramsari város” címmel.
A tatai pályázat az Öreg-tó madárvonulásban betöltött szerepét, és e nemzetközi viszonylatban is egyedülálló szerep megőrzéséért kifejtett helyi tevékenységet hangsúlyozza”
– tette hozzá.
A tatai vadlúd sokadalom az Öreg-tavat, valamint az ott zajló egyedülálló vadlúdvonulást állítja középpontba. Az Európa hidegebb vidékeiről érkező több tízezer vadlúd mozgásának megfigyelése köré épülő esemény az elmúlt 25 év alatt Magyarország legnépszerűbb, leglátogatottabb természetvédelmi fesztiválja lett – emelte ki a polgármester.
A ramsari egyezmény 174 országot tömörít. Első alkalommal 2017-ben hirdették meg a ramsari város pályázatot, melyre Magyarország Tatát akkreditálta. 2018-ban 18 városnak ítélték oda a kitüntető címet, a nemzetközi egyezmény rangos elismerésében akkor Tata mellett 6 kínai, 4 francia, 4 dél-koreai, valamint 1-1 madagaszkári, Sri Lanka-i és tunéziai város részesült.
A tatai találkozóra 15 ország 25 városának delegációja, valamint további számos ország, illetve nemzetközi szervezet szakértője érkezett, összesen mintegy 200-an lesznek jelen a világ minden tájáról.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az emberi jogok alapja az, hogy Isten az embert saját képmására teremtette + VIDEÓ
2025. november 26.
Az emberi jogok végső alapja az, hogy Isten az embert saját képmására teremtette – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a közösségi oldalára szerdán feltöltött videójában.
A teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
Magyarországon a megoldás az igazság és a többség kérdésére a Fidesz és a KDNP szövetsége + VIDEÓ
2025. november 26.
Névjegy
- Semjén Zsolt
- Teológus, szociológus
- Nős, három gyermek édesapja
- A KDNP elnöke, kormányfő-helyettes
- Országgyűlési képviselő
- tovább Semjén Zsolt életrajzához
- Curriculum Vitae in English
