Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend előtti felszólalása az alábbiakban olvasható.

Parlament, 2025. május 20.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, képviselő úr: „A Niceai Zsinat 1700 éves évfordulója” címmel. Öné a szó.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1700 éve definiálta az egyház azt a hitvallást, ami nem kizárólag keresztény hitünk fundamentuma, hanem egész civilizációnké. Döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy nyugati gondolkodásunk és egzisztenciális létformánk alapját jelentő személyfogalmunk ennek az egyetemes zsinatnak, illetve az ókeresztény Szentháromság-tani és krisztológiai vitáknak köszönhető – Barsi Balázs kifejezésével –, annak mintegy mellékterméke.

Mindennek jelentőségét mutatja az is, hogy XIV. Leó pápa első külföldi útja – szándéka szerint – Niceába vezet.

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói ediktummal a kereszténységet religio licitává, azaz szabadon gyakorolhatóvá tette. Így, amikor kitört az ariánus vita, az már a Birodalmat is érintő ügy volt. A császár a szembenálló feleket kompromisszumos forma elfogadására biztatta a Birodalom érdekében.

A Niceában összegyűlt püspökök a keresztényüldözés világából érkeztek, sokuk személyesen élte át Diocletianus és Maximianus császár üldözéseit. A megjelentek egy mártírhadseregre hasonlítottak, sokan megcsonkítva, megvakítva, a kínzások nyomait magukon viselve érkeztek a zsinatra. Azoknak, akik ennyit szenvedtek a hit megvallásáért, nem mondhatta meg a császár, hogy miképpen higgyenek Krisztusban. Ezért Konstantin szerepének túlhangsúlyozása téves történelmi szempontból.

A konstantini korban a teológiai viták a nyilvánosságot foglalkoztató ügyek voltak, így az ariánus vita következtében csaknem az egész keleti kereszténység két pártra szakadt. A dogmatikai viták miatt szükségessé vált egy olyan egységes hitvallási szöveg, amely – az apostoli igehirdetés megvallása és helyes értelmezése mellett – explicit módon tisztázni tudta a vitatott kérdéseket. Az egész keleti egyházat áthálózó ariánus szakadás arra az elhatározásra vezette Nagy Konstantint, hogy 325-ben Niceában egyetemes zsinatot hívjon össze.

A zsinatok soha nem akarták a Szentírás és a teljes hitletétemény minden szavának helyes értelmezését megszabni, hanem csak az éppen vitatott és nagy fontosságú témákban a tévtanitásokkal szemben állást foglalni.

Az egyház alig hagyta maga mögött a gnosztikus herezist, az arianizmus kihívásával kellett megküzdenie. Arius azt tanította, hogy a Fiú az Atya teremtménye, a Szentháromság pedig csak az emberi elgondolásban van. Arius, aki jelen volt a zsinaton, úgy nyilatkozott, hogy „theosznak mondják Krisztust, de nem az”, a Szentháromság pedig egymásnak alárendelt személyekből áll. És ebben áll Arius állításainak veszélye, aminek elfogadásával az igaz Isten mindig elérhetetlen lenne számunkra, az ember pedig megváltatlan lenne.

A zsinati atyák határozottan elutasították Ariusnézeteit, tehát tudták, hogy miben nem hisznek, de azt sokkal nehezebb volt megfogalmazni, hogy miben hisznek, hogy miként isteni természetű Jézus Krisztus, azt, hogy miként lehet az Atyának és Fiúnak egymáshoz való kapcsolatát úgy kifejezni, hogy a monoteizmus sértetlen maradjon.

A tévtanítás cáfolatához nem volt elég a Szentírás szavaira támaszkodni, mert maga a bibliai nyelvezet által felvetett és meg nem válaszolt kérdések okozták a problémát. Mit jelent az „Isten Fia” kifejezés? Hogyan értelmezendő az „Egyszülött Isten”? Ezért a görög filozófia és a latin jog nyelvi készletéből kellett terminológiát kölcsönözni. Tovább nehezítette az egységes formula megtalálását, hogy eltérő volt a püspökök anyanyelve, ráadásul a használt szavak többjelentésűek voltak. Hosszas keresés után találták meg a pontos formulát, ami kifejezi az egyház hitét, s ami vízválasztó az ortodoxok és az ariánusok között: a homoousziosz kifejezést, ami ugyan mint szó nem szerepel a Szentírásban, de – Szent Ágoston mondása szerint – lényegileg szentírási, ami Krisztus abszolút istenségét, az Atyával való teljes lényegi egységét hangsúlyozza, hiszen akkor tud minket megváltani és Istennel egyesíteni, ha ő egyszerre valóságos ember és valóságos Isten. A homoousziosszal a hitvallás a Fiúnak az Atyával való egylényegűségét vallotta meg, szemben az ariánus homoiousziosszal, ami pusztán hasonlóságot jelent. A különbség valójában nem egy „i” betű, hanem minden: a kereszténység döntő pontja és lényege.

Egyszer Jézus megkérdezte tanítványait: „Ti kinek mondotok engem?” És az egyház – Isten népének hitérzéke és a Szentlélek asszisztenciája által – a niceai hitvallással válaszol: Hiszünk Jézus Krisztusban, aki egylényegű az Atyával. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Dohány utcai zsinagóga, 2025. január 19.

Tisztelt Megemlékezők!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Történelmünk egyik legnagyobb tragédiájának helyszínén állunk ma. Fővárosunkon letörölhetetlen nyomokat hagyott az a kegyetlenség, aminek a budapesti „nagy gettó” utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, kevesebb, mint két héten belül pedig már le is zárták. Hamarosan több tízezer embert zsúfoltak itt össze, akik éheztek és leírhatatlan körülmények között szenvedtek.

Az emberek tömegesen haltak meg a gettóban, naponta 80-120 ember vesztette életét, december végén pedig – a szovjet ostromgyűrű bezárulásával – még súlyosabbá vált a helyzet. A budapesti gettó végül a szovjet csapatok közeledésének hírére nyolcvan évvel ezelőtt felszabadult, a nyilas őrség eltűnt. Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója volt a budapesti. A gettó felszabadulása után megközelítőleg 3000 temetetlen holttestet találtak, amelyek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban temették el.

A Soá és az itt történt borzalmak óta immár eltelt nyolc évtized, de meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak.

Hazánkban ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye. Itt nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, az itt élő zsidóság biztonságban gyakorolhatja vallását, aki pedig ellátogat ide, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést.

A zsidó közösségek képviselőivel összefogva mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindez így is maradjon. Az elmúlt évek során a Kormány többször is világossá tette: az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít. Fontos kihangsúlyozni, hogy ténylegesen minden formájával szemben, hiszen az antiszemitizmus több irányból és módon megnyilvánulhat, nem csupán az úgymond „hagyományos” antiszemitizmus formájában. Az utóbbi évtized geopolitikai eseményei folytán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, valamint egyre többet találkozhatunk olyan hangokkal, amelyek gyakran támadják Izrael államot, s nem egyszer magát a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Természetesen nincs olyan ország a világon, amellyel szemben tilos lenne kritikával élni, azonban a kritikákba bújtatott anticionizmust és antiszemitizmus eddig sem toleráltuk és ezután sem fogjuk megtűrni.

A 2023. október 7-i terrortámadás óta több figyelmet kell szentelnünk az antiszemitizmus elleni fellépésre. Mi, Magyarországon abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy számos intézkedést meghoztunk már évekkel ezelőtt. A teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel ezek közül néhányat: a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény természetesen a nemzet szerves részének tekinti a magyarországi zsidóságot, míg a Btk. büntetni rendeli önkényuralmi jelkép használatát, a közösség elleni uszítást, bűncselekménnyé nyilvánítja a közösség tagja elleni erőszakot, valamint a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. 2019. február 18-án a Kormány elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott antiszemitizmus-definíció alkalmazásának előmozdításáról szóló Korm. határozatot, míg a tavalyi évben – soros EU-elnökségünk ideje alatt – megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia is, amely a zsidó közösségek képviselőivel folytatott közös munka eredménye.

Szintén a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy 2024. október 15-én az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem tekintetében, amely rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban. A tanácsi nyilatkozat elfogadását megelőzően a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adott otthont az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet támogatására irányuló uniós stratégia végrehajtásával foglalkozó munkacsoport ülésének.

Mindez annak a közös munkának az eredménye, amit hosszú évek óta folytatunk a zsidó közösségekkel együttműködve, és amely illeszkedik a Kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépésbe, amelynek három legfontosabb iránya továbbra is az oktatás, a közéleti kommunikáció és a jogi fellépés.

Tisztelt Megemlékezők!

A budapesti gettó borzalmait, az áldozatokat és azokat a bátrakat, akik igyekeztek segíteni őket sosem felejtjük el, ahogyan sosem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem. Az egykor ezen az utcákon lejátszódó terrort ma már a világ egyik legpezsgőbb, legélettelibb zsidó vallási és közösségi élete váltotta fel, a világhírű zsinagógákat pedig nap mint nap tömegek csodálják meg, a világ minden tájáról ideérkezve.

Az áldozatok és a túlélők előtt tisztelegve továbbra is dolgozzunk azért, hogy ez a jövőben se változzon meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

– Előadásában illusztrációként klasszikus filmekből idézett. Azt, hogy a történelmünket formáló tetteket, eseményeket újra és újra vissza kell idézni – mert igaz ugyan, hogy „a politikában, ami van, az nincs”, mert egy idő után az emberek természetesnek veszik azt, ami már megvan –, mert a tanulságok levonása és ezek értékelése az egész politikai közösségünk számára megtartó erő.

 – Az Excaliburban van az a tanulságos jelenet, amikor Camelot lovagjai győzelmük csúcsán ünnepelnek, de Merlin megállítja azzal, hogy véssétek emlékezetetekbe ezt a pillanatot, és emlékezzetek rá, és mondjátok majd el fiaitok fiainak is, hogy ott voltatok Artúrral azon az éjszakán a hegyen, „mert embernek végzete, hogy felejt”.

Mert korunk végzete, hogy elveszett a mainstream politikában a történelmi távlat és felelősség, csak az számít, hogy másnap mit írnak a médiában (social media platformjain, portáljain). Már négyéves ciklusban sem kalkulálnak, hanem csak kommunikációs termékekben, amik semmilyen összefüggésben sincsenek sem egymással, sem a történelmi kontinuitással. Ezzel szemben mi nem atomisztikusan tekintünk magunkra és szerepünkre, hanem úgy, hogy Árpádtól, Szent Istvántól induló egyetlen szerves ív részei, fejezete vagyunk az örök magyarságnak!

– Idézte a Gyűrűk Urából azt a részt, amikor Aragorn segítségül hívta a holtakat.

– Ez nem pusztán fantázia, hanem szimbóluma annak a tapasztalatnak, hogy a történelem óriási erő itt és most! Gyönyörű példa erre a magyar hagyományban Csaba királyfi serege a Csillagösvényen, aki a legreménytelenebb helyzetben győzelemre segíti népét. Vagyis annak a tudata, hogy a nemzet történelmi közösség, így hőseink életpéldái erőt adnak a mai magyaroknak. Ennek a legenda műfajában mintegy újrafogalmazása, ahogy Szent László három évszázaddal halála után népe védelmére kel, amikor Moldvában a tatárok ellen harcolva, reménytelen helyzetben segítségül hívják. Csodaszépek Arany János balladájának zárósorai a nagyváradi kriptájának „nem szavajátszó” őrétől: „Hogy három nap a sírboltban / Lászlót hiába kereste; / Negyednapra átizzadva / Találtatott boldog teste.”

Keresztény szempontból mintegy előképei, megsejtései annak a teológiai igazságnak, hogy valamiképpen Szent Mihály arkangyal seregében harcolunk. Hiszen nem csak látható, de láthatatlan szellemi harcban vagyunk! Az egyház a küzdő, tisztuló és diadalmas egyház egysége. Az angyalok és szentek harcostársaink, nem csak életpéldájukkal, mint történelmi tanuláság vagy hősköltemény, hanem perszonálisan konkrét közbenjárásukkal!

(Székelyföldi estek, 2024. október 10.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Görögkatolikusok évszázados öröksége című centenáriumi kiállításon.

Miskolc, 2024. szeptember 19.

Beszédemben először arról beszélek, hogy miről nem beszélek. A mai nap négyen szereplünk: Atanáz püspök, Múzeum igazgató úr, és a Szent Efrém Énekkar. Nem beszélhetek a görögkatolikus egyház és az egyházmegye történetéről, mert nyilvánvaló, hogy püspök atya többet ért a görögkatolikus egyház történetéhez, különösen a saját egyházmegyéjéhez, mint én. Nem beszélhetek a kiállítás művészettörténeti vonatkozásairól sem, mert igazgató úr felkészültebb nálam művészettörténetből, különösen a saját kiállításából. És azt is el kell ismernem, hogy Bubnó Tamás jobban énekel, mint én, tehát e tekintetben sem vagyok versenyképes. (Így ebből a szituációból is látszik, hogy ahogy a határidő nagy ihlető, úgy a kényszer is lehet múzsa.) Tehát nem fogok most az egyházmegye évszázados történetéről beszélni, sem a kiállítás művészettörténeti vonatkozásairól, sőt énekelni se fogok, hanem mindössze néhány sajátos szempontról szeretnék szólni.

A kiállításon találkozunk bizánci templomtérrel, ami a szent térre utal; azután a kiállítás végig kísér az emberi életen a keresztelőtől az utolsó kenetig, és az egyház ünnepei pedig végigkísérnek minket Isten népének üdvtörténetén, ami a szent időre utal; és itt vannak a megszentelt dolgok, liturgikus eszközök, ikonok.

Szellemi lények vagyunk, ezért játsszunk el a gondolattal – megjegyzem ha nem volnánk szellemi lények, akkor semmilyen gondolattal sem játszanánk –, hogy mivel nem egyedül vagyunk szellemi lények, hanem az angyalok is szellemi lények, mi lenne, ha angyalok lennénk?

Mi a különbség az angyalok, és köztünk, emberek között? Például az, hogy mi a világot csak az érzékszerveinken keresztül tudjuk megismerni, az érzékszerveinken keresztül jut a tapasztalati valóság a tudatunkba, míg az angyalok – mint tisztán szellemi lények – közvetlenül fogják fel a valóságot. Nekünk érzelmeink, hangulataink vannak, amik befolyásolják megismerésünket, míg az angyaloknak ilyen értelemben nincsenek hangulat-hullámzásaik. Mi csak következtetéssel tudunk gondolkodni, az angyalok egyszerűen megragadják a valóságot úgy, amint van. Mindez lefordítva a mindennapok nyelvére azt jelenti, hogyha nekünk embereknek – például nekem – migrénem van, akkor a legzseniálisabb filozófiai előadást sem fogom tudni fölfogni, és hogyha például a parókus úr pösze, akkor lehet a legihletettebb teológiai prédikáció, pusztán azért, mert vicces volta elviszi a figyelmem, vagy azért, mert bosszant, de nem tudok odafigyelni, és nem fogom megérteni a prédikációt. Mivel nem angyalok vagyunk, hanem emberek, ezért szükségünk van arra, hogy az érzékszerveinkkel megragadható módon tudjuk a valóságot a tudatunkba hozni, szükségünk van az érzelmekre, a hangulatokra, és szükségünk van a logikánkra, hogy eljussunk az igazság felismerésére. Ezért van teológia és művészet.

Tehát mivel emberek vagyunk, szükségünk van szimbólumra. Szent helyre, mint a templom; szent időre, mint az ünnepek; és szükségünk van olyan szent dolgokra, mint az áhítathoz a liturgikus zene, vagy az ikonok.

Az ikonok tekintetében reflektálnunk kell arra, hogy az Isten képi ábrázolása sehol sem lehetséges, és ezért sehol sem legitim, kivéve a kereszténységet. A kereszténységen kívüli vallások – beleértve a zsidóságot és az iszlámot is – tiltják Isten ábrázolását. És ebben van igazság, mert nyilvánvaló, hogy a végtelen Istent nem lehet véges formában ábrázolni, mert meghamisítanánk pont a végtelenségét. Az abszolút Istent nem lehet relatív módon ábrázolni, mert meghamisítanánk pont az abszolút voltát. A transzcendens Istent nem lehet immanens módon ábrázolni, mert meghamisítanánk a transzcendenciáját. (Persze lehet próbálkozni az analógiával, hogy például ha ilyen szép a teremtett világ, milyen szép lehet annak Alkotója, stb, de az Abszolútum esetébe kérdéses az analógia, mert ugyanakkor Isten – mert Isten – egészen más. Hiszen Isten nem egy a létezők közül, hanem maga a Lét. Aki Van. Tehát a Személyes Abszolútum ábrázolása ésszerűen tiltott. Ez alól csak a kereszténység kivétel. Mégpedig azért, mert egyedül, csak és kizárólag a kereszténység tud arról, hogy Isten emberré lett. Verbum incarnatus est.*

Hogy Istent ábrázolni lehet, az azért van, mert megtestesült a názáreti Jézusban, aki így valóságos ember és valóságos Isten.** Ezért aki Jézus evangéliumát hallgatja, Istent hallgatja, aki Jézust látja, Istent látja, aki Jézus ikonját nézi, Istent nézi. Miért? Azért, mert Jézus Krisztus Isten ikonja. Ezért lehetséges és legitim a kereszténység szent hagyományában az ikon, mert a názáreti Jézus Isten ikonja. Isten akarta, hogy Jézusban, mint ikonban látható legyen.

De mi a helyzet a szentek ikonjaival? Az egyház Krisztus misztikus teste, ebből az is következik, hogy az Ő teste beteljesült életű tagjainak az ábrázolása és tisztelete szintén  legitim. A szentek Krisztust tükrözik***, beteljesült módon mutatják be a kegyelem megvalósulását, ezért ikonjuk is legitim. (Nem véletlen, hogy a hagyomány úgy tudja, hogy Lukács evangélista nem csak szavakkal írta le Mária élettörténetét, például a Jézus gyermekségéről szóló részben, hanem ecsettel is lefestette****. Vagy idézhetjük Veronika kendőjének legendáját Krisztus arcával.)

Persze vannak, akik idegenkednek az ikonoktól. Vagy mert a fenti gondolatmenetet  nem így gondolták át, vagy mert méltatlan – például babonás – formákkal találkoztak, vagy csak egyszerűen távol áll tőlük az ikonok világa.

Tudjuk, hogy a természetfölötti a természetesre épül, ezért kezdjük azzal, ami természetes. Minden családban vannak képek. Nálunk is ott állnak a zongorán a családi fényképek. A mindennapi életben szeretteink képei ott vannak életünk színterén. Családi képek a zongorán, őseink és hőseink képei a falon. Tehát az emberi természet rendjében, mindennapi  világunkban is ott vannak azoknak a képei, akiket szeretünk, és akik szeretnek minket.

A természetfölötti rendben, az üdvösségben, az a szeretet, ami itt volt közöttünk, az nem szakad meg, hanem az itteni szeretet ott transzcendens távlatot kap! Megint csak a hétköznapok nyelvén: a nagymamám azzal a szeretettel, amivel szeretett engem, most is szeret a Mennyországban. Sőt, mennyivel jobban és hatékonyabban szerethet a nagymamám a Mennyországból, mint egy kis somogyi faluból!

Ezen alapszik a szentek közbenjárásának tanítása, és ezen alapszik a szentek közösségének hitvallása. Az ikonok pontosan ezt jelenítik meg! A szentek közösségét, a szentek közbenjárását az ikonok teszik megélhetővé.

*V.ö.: Jn. 1,1., 1,14.
**V.ö.: unio hüpostatika
***V.ö.: Assisi Szent Ferenc, mint Alter Christus
****V.ö.: Salus Populi Romani ikon

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde Slachta Margit síremlékének avatásán.

Fiumei úti sírkert, 2024. szeptember 18.

140 éve született Slachta Margit szerzetesnővér, az egyház társadalmi tanításából fakadó szociális munka elkötelezettje, a Magyar Országgyűlés első női tagja. Isten és a Haza iránti megingathatatlan szeretete, a szolidaritás élethivatásként való megélése szilárd bástyává tette egy viharos korban.

Slachta Margit német-francia-történelem szakos tanár, alapításától, 1908-tól tagja a Szociális Missziótársulatnak, mely egyszerre volt a világra nyitott rend és modern szociális intézmény.

Keresztény feministaként szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratokat, felismerve az írott sajtó erejét. 1923-ban több nővértársával együtt elhagyja a Szociális Missziótársulatot és megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg. Slachta Margit a korban nőként és főleg szerzetesnővérként szokatlan módon a politika eszközeit választotta ahhoz, hogy mély hitéből sarjadó szociális eszméit megvalósítsa.

​Saját maga úgy fogalmazta meg útjának stációit és motivációját, hogy a tevékeny szeretet először a szenvedők jajkiáltásai iránt ébred fel, ezt követően keresi a bajok gyökerét – ma az egyház társadalmi tanítása nyelvén ezt úgy mondanánk, hogy a strukturális igazságtalanságok okait –, s „az apostolkodás szellemével kívánja nemesíteni az emberpalántákat”, azaz az iskolák felé fordul, és a „szürke nővérek” arra is hivatást kaptak, hogy az „államhatalom nyelvén beszélve” politikai és jogi eszközökkel munkálkodjanak.

Ezért alapítja a Keresztény Női Tábort, amely a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani. 1920-ban volt az első olyan választás Magyarországon, amikor nők is szavazhattak, ekkor Budapest I. kerületében nyerve, első női képviselőként jutott be a Parlamentbe. Jelmondata így hangzott: „Hiszek minden jog forrásában és minden törvény szerzőjében, az egy örök Istenben”. IV. Károly királyhoz, a Habsburg Házhoz hű legitimizmusa hozzájárult ahhoz, hogy a Horthy-rendszer megszilárdulását követően, mandátuma lejártakor, a Szociális Missziótársulat elöljárója határozatban hívta vissza a közéletből. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke Haller István és Huszár Károly, korábbi miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Slachta parlamenti elvesztése a keresztény politika egészének „csatavesztés” és vissza kell őt hozniuk.

A második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt pedig életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Lélek szava című folyóirata nyíltan náciellenes volt, 1943-ban pedig a szlovákiai zsidók tervezett deportálása kapcsán kiharcolt egy pápai audienciát, aminek eredményeként XII. Piusz pápa tiltakozásra szólította fel a püspököket és a deportálás végül elmaradt. A Szociális Testvérek Társasága Margit testvér vezetésével bújtatta az üldözötteket a náci megszállás alatt, ennek lett vértanúja Boldog Salkaházi Sára. Izrael állam még életében, 1969-ben a Világ Igaza kitüntetést adományozta Slachta Margitnak.

Életrajzírói megemlékeznek egy szimbolikus képről, melyben mintegy összesűrűsödik Slachta Margit személye és munkássága: 1944. karácsonyán néhány testvére kíséretében egy teherautóra szerelt karácsonyfával járta az ostromlott Budapest utcáit. A jármű hangszórójából karácsonyi énekek szóltak, miközben zúgtak a felettük elhúzó bombázók.

Slachta a háborút követően újra életet lehelt mozgalmába, a Keresztény Női Táborba. 1944-1945. fordulóján tagja a KDNP tervezett pártvezetésének, de a Barankovics-Mindszenty véleménykülönbség és az a politikai-stratégiai döntés, hogy a KDNP modern polgári pártként szakított az első világháború utáni keresztény kurzus politikájával, eltávolította a kereszténydemokratáktól.

1945-ben a fővárosi helyhatósági választáson sem a kereszténydemokrata párt, sem a Keresztény Női Tábor nem kapott indulási engedélyt, ezért a Független Kisgazdapárt listáján jutottak két-két helyhez. Az 1945-ös országgyűlési választásokon – a Keresztény Női Tábor önállóságát megtartva, de egy másik párt listáján – pártonkívüli jelöltjeként jutott be a Parlamentbe. Erre azért volt szükség, mert a Keresztény Női Tábor ekkor sem kapta meg a hatóságoktól az önálló indulás jogát.

Míg a 20-as évek eleji ciklusában szociálpolitikai és nőjogi kérdésekben szólalt fel, addig az 1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki. Memorandumot juttatott el ez ENSZ-hez és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. A világháborút lezáró békeszerződés előkészítése és a határon túli magyar testvérei iránti felelősségvállalás oly erős kiállásra sarkallta, hogy Némethy Jenő kisgazda képviselő elismerően a Parlament egyetlen férfijaként beszélt a törékeny szerzetesnővérről.​Kiállt azok mellett, akiknek „nincs saját hangjuk”. Tudta, hogy a változásokhoz neki is politikai hatalomra van szüksége, mert „nem szállhat szembe kard ellen nádpálcával”.  

​1947-ben a Keresztény Női Tábor önálló pártként indult a parlamenti választáson, Mindszenty bíboros hagyta jóvá a szervezeti szabályzatát. Négy mandátumot szerzett és ott ért el sikereket, ahol a nagyobb keresztény pártok nem indultak, így nem érhette az a vád, hogy megosztja a keresztény-nemzeti szavazatokat.

Kovács K. Zoltán, a történteket megélő kereszténydemokrata képviselőként úgy emlékezett vissza Slachta és a kereszténydemokraták viszonyára, hogy az eltérő hangnem és a politikai realitás másképp való felfogása ellenére azonos céljuk volt: az egyház társadalmi tanításával összhangban lévő társadalmi viszonyok megteremtése, amit csak erősített több kereszténydemokrata képviselő és a szerzetesnővér kiváló személyes kapcsolata. Slachta a megalakuló új Országgyűlésben a marxista osztálytársadalommal a krisztusi demokráciát helyezte szembe, miközben az Egyházat, a szentistváni hagyományból sarjadó nemzeti értékeket és a nők gazdasági-politikai jogait védte, a teljes magyarság elszánt védelmezőjeként. Margit testvér a Gondviselés által neki rendelt feladatként élte meg, hogy hozzájáruljon a pogány káosz megkereszteléséhez.

Tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, melyet „Úristen nélküli falanszternek” tartott. Legemlékezetesebb küzdelme az egyházi iskolák államosítását megelőző parlamenti viták során rajzolódott ki. Slachta, Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen. A Marosán György és elvtársai által folyamatosan támadott, megalázott és félbeszakított törékeny idős nővér 1948 júniusában 2500 levelet vitt be a Parlamentbe, melyek a szülői szervezetek és az egyházközségek tiltakozásai voltak. Slachta a másfél évnél alig hosszabb ciklus felében tudott csak aktívan politizálni: a tervgazdaságot ellenző felszólalása miatt Kéthly Anna 60 napra, az iskolatörvény vitáját követően pedig Marosán György egy évre záratta ki az országgyűlési munkából.

1949-ben a püspöki kar – a politikai viszonyok miatt – jobbnak látta, ha nem támogatja parlamenti indulását, amit a választási bizottság amúgy sem hagyott jóvá. Slachta Margitot megrendítette Mindszenty bíboros letartóztatása és a hercegprímásra zúdított hamis vádak özöne. Több hónapos hazai rejtőzés után angolszász követségi kapcsolatain keresztül két rendtársával előbb Ausztriába, majd Amerikába utazott. Szerzetestestvéreinek írt búcsúleve tanúsága szerint számolt azzal az eshetőséggel, hogy a diktatúra hatóságai miatt nem fog tudni hazatérni. Ez a félelem valósággá lett, Slachta pedig Buffaloban, a Szociális Testvérek Társaságának amerikai rendházában élt emigrációban. Itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven több beszédet mondott a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta. Ott hunyt el 1974-ben.

Slachta Margit jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül. Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy szeretettel harcoljon az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Rendtársa és életrajzírója, Mona Ilona az ószövetségi próféták kiállásához hasonlította Slachta sokak számára naivitásnak tűnő politikáját. De Slachta Margit tisztában volt azzal, hogy a végső győzelem csak Istennel és Istenben lehetséges, minden más csupán átmeneti. Ahogy fogalmazott: „mindent az örök cél és lélek szempontjából ítélek meg.” Vallotta, hogy „a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer.”

Kovács K. Zoltán így summázta Slachta Margit életművét, hogy olyan társadalmi és gazdasági rend építéséért küzdött, melynek középpontjában az Isten képére teremtett ember és ennek megfelelő társadalom kialakításának szolgálata áll.”

Margit testvér, életpéldáddal és közbenjárásoddal segíts minket ebben!

Semjén Zsolt beszéde az alábbi videón tekinthető meg:

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke augusztus végén villáminterjút adott a Gondola.hu és a Vasárnap.hu portáloknak. Az alábbiakban ezek a beszélgetések olvashatók.

Kényes kérdések, karcos válaszok

– Győrffy Balázs fideszes európai parlamenti képviselő nőverésbe keveredett részegen…

– Amint kijózanodott, azonnal lemondott minden tisztségéről. Így jól látható a különbség közte és Magyar Péter között…

– És mit gondol, a Novák-ügyben játszott szerepe miatt le kellene mondania Balog Zoltán református püspöknek?

– Ha bármit mondanék – mivel az én felelősségem a magyar állam egyházpolitikája –, ezzel a Református Egyház belső ügyébe avatkoznék, amivel megsérteném az egyház szabadságát, miközben én az egyházszabadság védelmezésére vagyok hivatott. Ez Balog Zoltán lelkiismereti döntése.

– Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta Önről, hogy „báránybőrbe bújt farkas”.

– Gyucsány, mivel leépült alkoholista és köztudomásúlag pszichopata, ráadásul nemzetáruló – soha ne felejtsük el, hogy a kormányfői székből nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, kirekesztve határon túli véreinket a magyar állampolgárság lehetőségéből, miközben idegen migránsok tömegét szabadította volna az országra –, na ezért nem szoktam rá reagálni. Megjegyzem, 2010 előtt, miközben a Fideszből és a KDNP-ből éveken át csak Navracsics Tibor meg én voltunk bent a parlamenti ülésteremben, ketten harcolva vele és az egész balliberális kormánykoalícióval szemben, pár év alatt totálisan leamortizáltuk. Mostanában azért nem válaszolok neki, amiért nem rúgunk a döglött sakálba. És azért sem, mert ő a hasznos idióta. Nem kisebbítve saját érdemeinket, de nem biztos, hogy négyszer kétharmadunk lenne nélküle… Tehát kedves keresztény-nemzeti-polgári barátaim, azt javaslom nektek, hogy igaz ugyan, hogy Gyurcsány lényege az antikriszitianizmus és a hugarofóbia, de mivel hasznos idióta, most ne bántsátok a „Ferit”.

– A napokban a Szociális Testvérek Társasága szobrot állít alapítójuknak, Slachta Magit tiszteletére, amit Ön avat. Mi ma az aktualitása Slachta Margitnak?

– Slachta Margit keresztény feminizmusa azt akarta, hogy a nők valóban  nők lehessenek. A mai transz-gender ideológia azt, hogy férfiak…

– A napokban megjelent könyvének a címe is karcos: A józan ész ellenforradalma.

– Az lmbtq, woke, stb. ideológia, amit ránk akarnak kényszeríteni, a téboly „forradalma”, amire egy reális válasz adható: a józan ész ellenforradalma!

(Az interjút Balogh László készítette,
gondola.hu, 2024. augusztus 29.)

A székesegyházak rekonstrukciójáról és a Pázmány új kampuszáról

– Ma van az Esztergomi Főszékesegyház rekonstrukciójáért hálát adó ünnepi szentmise. Ön annyit mondott, hogy: megígértük, megcsináltuk.

– És ahogy ígértem, a történelmi egyházak összes püspöki székesegyházát, és mindezen túl a Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk és 200 újat építettünk!

– Mindennek valóban maradandó, emberöltőkre szóló távlata van.

– Ez a történelmi távlat például akkor tudatosult bennem, amikor negyed százada egyházügyi államtitkár koromban aláírtam – ezernyi, a kommunista rendszer által elvett egyházi ingatlan visszaadásán, rendezésén túl –, hogy visszaadom a Katolikus Egyháznak a Szent István Bazilikát és a Mátyás templomot. Ilyenkor megtapasztalja az ember, hogy Isten a történelem ura!

– Mi az, ami még hátra van?

– 2020 tavaszán törvényjavaslatot nyújtottam be, amit elfogadva az Országgyűlés megalkotta  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óriási ingatlanjuttatásáról szóló törvényt, és vállaltuk azt is, hogy kulcsrakészre építjük meg. A Károli Gáspár Református Egyetemnél már megtettük ezt. Nemzeti ügy, hogy megépüljön a Pázmány a Belváros közepén, mint minden tekintetben XXI. századi katolikus universitas!

– A baloldal pártjai és a baloldali polgármester is támadja…

– Hát persze. A bolsevik reflexek, bolsevik reflexek. De ettől se nekem, se Lázár Jánosnak nincsenek álmatlan éjszakáink. Mi mindenkivel korrekt, méltányos viszonyra törekszünk az ügy érdekében, van akivel lehet, kár, hogy van aki konfrontációra játszik. De ahogy a mondás tartja: a kutya ugat, a karaván halad.

– Mi az, ami még prioritás?

– A Pázmány mellett szívügyem az általunk a konstantinápolyi ortodox egyháznak, az Egyetemes Patriarchátusnak átadott és teljes rekonstrukció alatt álló volt Károlyi-palota a belvárosi Múzeum utcában, ahol keleti keresztény testvéreink bizantológiai és teológiai dialógus központot fognak működtetni. E két mű méltó mai megvalósulása és szimbóluma Szent István örökségéhez való hűségünknek!

(Az interjút Gerzsenyi Krisztián készítette,
vasarnap.hu, 2024. augusztus 31.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az Antall József 1990 és 1993 között rögzített, kormányüléseken elmondott hozzászólásait tartalmazó kötetetek bemutatóján.

VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, 2024. május 23.

Az intellektuális becsületesség alapján néhány mondat beállítottságom tekintetében. A pártom vonatkozásában, kormánypárt voltunk Antall József kormányában a Magyar Demokrata Fórummal és a Független Kisgazdapárttal. Ez természetes elkötelezettséget jelent Antall József miniszterelnök urunkhoz és örökségéhez. Személyes vonatkozásban pedig én az egész politikába úgy kerültem, hogy Bolberitz Pál professzor úr biztatott rá, akinek én kedvenc tanítványa voltam, ő pedig Antall Józsefnek volt a kedves tanítványa. Tehát mind kereszténydemokrata, mind személyes alapon Antall József tisztelője vagyok.

Nemzetpolitika és az egyházpolitika tekintetében szintén meghatározó számomra Antall József. Amikor azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ez reveláció volt. Akkor addig lehetett elmenni, hogy ki merte mondani, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Innen már csak egy lépés volt, amikor a státusztörvény alapján a magyar igazolványokat kiállítottuk. És most, amivel a nemzet közjogi egyesítése megtörtént, 1 millió 200 ezer határon túli honfitársunk kapta meg a magyar állampolgárságot.

Az egyházpolitika tekintetében ő mondta nekem, hogy nem a templom köveibe kell befektetni, hanem az egyházi iskolákba. Ő maga piarista diák lévén, pontosan tudta, hogy mit jelent a keresztény civilizáció védelmében is az, hogy az egyházi gimnáziumokból jövő következő generáció értelmisége meghatározó helyeken legyen a magyar életben. A gondviselés különleges kegyelme, hogy a magyar történelem sorsfordulóján egy olyan államférfit adott nekünk, mint Antall József. Hasonlóan a kiegyezésnél Deák Ferencet, az első világháború után Bethlen Istvánt, és a szocializmus után Antall Józsefet. A fundamentumokat Antall József rakta le.

Ortega y Gassettől, a zseniális spanyol filozófustól származik az a meglátás, hogy az emberiség történelmén végigvonul a visszavágyódás a múltba, az előző korokba. Miért? Azért, mert itt és most, a jelen feszítésében nem ismerjük a megoldásokat a kihívásokra. Egy korábbi kor esetében viszont pontosan tudjuk, hogy milyen megoldások voltak, milyenek lehettek volna a legjobbak. (A mohácsi csatát a hadtörténészek ma könnyedén megnyerik visszamenőleg…) Ez az oka annak, hogy az emberiség visszavágyódik korábbi korokba, mert annak a megoldásait ismeri a kihívásokra. Mindig a mi saját korunk a legbonyolultabb és a legnehezebb, mert nem ismerjük a válaszokat. Itt és most kell megtalálnunk a helyes válaszokat. Most ezen felvezetés alapján: amikor elkezdtem beleolvasni a könyvbe, őszintén megmondom, hogy egy bizonyos kritikai attitűd is volt bennem – ha ez nem szemtelenség –, hogy itt egy elmulasztott lehetőség, ott ilyen-olyan tévedések, illúziók. De rögtön utána a csodálat! Az a csodálat, hogy Antall József nem tévesztett utat, és lerakta a fundamentumokat. A fundamentum letétetett, és ez elsősorban Antall József karizmájának és államférfiúi nagyságának köszönhető.

Engedjenek meg nekem még egy megjegyzést, amiért persze lehet, hogy támadni fognak, de az, hogy szó szerinti jegyzőkönyv, vagy hangfelvétel készül egy kormányülésről: őszintén szólva számomra úgy tűnik, hogy így lehetetlen kormányozni… Mégpedig azért lehetetlen – legalábbis nagyon nehéz –, mert minden szónak nyoma van, így a kockázat is benne van, hogy kikerül a sajtóba, amit rögtön kiforgatnak. Egy konkrét probléma megoldása tekintetében nagyon nehéz pc módon fogalmazni, sőt, sokszor az embernek ki kell próbálni az ellenfél érveit is. Hiszen csak akkor tudom használni a pajzsomat, hogyha kipróbáltam az ellenfél kardját. Egy vitában, amíg kikristályosodik egy álláspont, akkor az embernek vannak olyan mondatai, amivel nem is teljes mértékben ért egyet, csak kipróbál egy érvet, akár ellenérvet. Mintegy az ördög ügyvédjeként. Nagyon nehéz úgy kormányülést tartani, hogy minden mondatnak nyoma van, pláne egy koalíciós kormány – tehát konkurens pártok – esetében. Ezért van az, hogy ahol a jogszabályok előírják a szószerinti jegyzőkönyvezést – például a németeknél -, ott előtte tartanak egy koalíciós egyeztetést, ahol minden felvétel nélkül megbeszélnek mindent, majd pro forma tíz perc alatt lezavarnak egy kormányülést, ahol a koalíciós egyeztetésen elfogadott döntéseket csak jegyzőkönyvbe mondják. Hihetetlen teljesítmény, amit Antall József tett, hogy miközben minden szava megvan, minden mondata vállalható – még akkor is, hogyha azért ez biztosan nehézkesebbé tette a kormányüléseket -, és mégis megoldotta a problémákat.

Most miután azt gondolom, hogy a könyv sokkal érdekesebb, mint az én expozém, ezért néhány szemelvényt hadd olvassak föl belőle, mintegy kedvcsinálóként. És olyan szempontból is, hogy mennyire aktuális minden szó, amit Antall József elmondott. Például az ellenzék tekintetében ’90. augusztus 2-án a következőt mondja:

„Bármilyen kérdésben, ami a parlament elé kerül, nem számíthatunk valami megfontolt és össznemzeti érdekeket szem előtt tartó és annak pártérdekeket alávető magatartásra, hanem arra kell számítani, hogy (…) az ellenzék minden lehetőséget ki fog használni arra, hogy belekössön, kritizálja. Azért mondom ezt el, hogy semmi illúziója se legyen egyetlen kormánytagnak sem abban a kérdésben, hogy valamilyen racionális érvelés ezt át tudja hidalni.”

A koalíció tekintetében azt mondja: „Az államtitkárok külső megnyilatkozásai nem lehetnek ellentétesek, eltérő koalíciós partner esetében sem a miniszterével. Ha nem ért vele egyet, külön felhívhatja. (…) Tehát nem lehet a minisztérium esetében, hogy mondjuk a kisgazda miniszter nyilatkozatát kifogásolja akár az MDF-es, vagy a kereszténydemokrata államtitkár. Először házon belül, vagy párton keresztül juttathatja el az ellenvéleményét.”

A bürokrácia által készített felkészítő anyagok vonatkozásában: „A Minisztertanács elé kerülő anyagoknál, (…) tehát a hosszú anyagoknál, amit megkapnak a miniszterek, amiben nemigen tudnak gyors állásfoglalást hozni, minden esetben készüljön egy egyoldalas rezümé ezekről, a lényegről. (…) Mi az, ami a fő politikai döntést igénylő neuralgikus rész.” Megjegyzem, egy miniszternek az egyik legelső feladata, hogy az ember a saját bürokráciájával megharcoljon. Az apparátus a dolog természetéből eredőben be akarja bizonyítani, hogy csak ő ért hozzá szakmailag. És általában szakmailag valóban jobban ért hozzá. Csak a miniszter azért van ott, hogy a politikai akaratot keresztülvigye. Tehát az első lépés a politikai érdekérvényesítésre – az értékeink és érdekeink elérésére -, hogy az ember a saját bürokráciájával megharcoljon. És annak az első lépése, hogy ne fulladjon bele abba a tengernyi iratba, amit a bürokrácia azért készít, hogy a miniszter ne igazodjon el a valódi kérdésekben, hanem a technikai részletekbe mielőbb fulladjon bele. Tehát ezért ésszerű elvárása Antall Józsefnek az, hogy egy oldalba legyen összefoglalva, a summa és az esszencia.

Vagy például, amikor külön kitért a miniszterek érzékenységére: „Kérnem kell a kormány tagjaitól, hogy semmit ne terjesszünk úgy elő, (…) hogy ha nem fogadják el azt, amit mondok, akkor lemondok. (…) Egyikőnk sem úgy vállalta most a miniszterséget, hogy úgy gondolta, hogy itt egy sikersorozatnak lesz a képviselője. (…) Egy kamikazefeladatot vállaltak azok, akik ezt vállalták.”

Nagyon szellemesek a történelmi anekdoták, hiszen mindig a történész szemével is látta a dolgokat. „Bárcziházi Bárczy István jegyzőkönyvvezetése mellett a két világháború között magam is láttam, aki kitűnően tudott rajzolni, s hihetetlenül unta a Minisztertanácsokat, s ennek következtében számtalan minisztertanácsi jegyzőkönyvből hiányzik a szöveg, de kitűnő karikatúrák vannak a miniszterekről. Ezt csak Kajdi Józsefnek ajánlottam a figyelmébe.” Megjegyzem – ezt most én mondom -, ha Kajdi József ezt megfogadta volna, akkor most nem egy könyvbemutatón lennénk, hanem egy képzőművészeti tárlaton…

Vagy például a bulvársajtó, a revolver-újságírás tekintetében, mikor azt mondta: „A sajtó jelentékeny része, amíg negyven évig hazugságokat írt, most kívánja ezt folyamatosan kiélni a nagy szabadság keretében a teljes felelőtlenség irányába. Ez egy lehetetlen állapot, jönnek a zuglapok, nincs sajtóerkölcs.” Megjegyzem, ehhez ma még hozzátehetjük, hogy most már bárki lehet internetes „újságíró”, ha van egy mobiltelefonja…

Annak idején bejelentettem a Napkelte bojkottját, most itt találom a legjobb érvet e mellett és milyen igaza van Antall Józsefnek: „Az az egyik megoldás, hogy nem adnak interjút bizonyos lapoknak. A nyugatnémet kormány tagjai is például nem adnak interjút bizonyos lapoknak, és bizonyos műsorokban nem lépnek föl. Tehát mindez részünkről is megfontolandó. (…) Lehet, hogy kétszer üres székre fognak mutatni, de ebből majd mindenki számára kiderül, hogy az adott személynek, vagy az adott műsorban a Kormány tagjai nem hajlandók nyilatkozni. (…) Egy kormányhoz közel álló napilapot minden eszközzel meg kell teremtenünk.”

És amikor betelt a pohár, azt mondja: „A világon ilyen nincs, hogy a sajtó odahasalhat fél méterre tőlünk. Ezt is rögzítsük, és kérem, hogy a Ház foglalkozzék vele, mert nonszensz, hogy a Reformnak – vagy mit tudom én, hogy minek a fotósa -, napi tíz órában ott hasal előttem, és várja, hogy mikor fogom a fülem piszkálni, hogy ezt a pillanatot lefotózhassa.”

Gyöngyszem a miniszterelnök helyettesítése, ami egy tökéletes példa Antall József fanyar humorára: „A jövő héten lesz három olyan nap, (…) amikor Izraelben leszek, (…) és Für Lajost kérem arra, hogy ebben a három napban lássa el a helyettesítésemet. (…) Így legalább helyt adunk a sajtó olyan híresztelésének is, hogy Für Lajos fúr engem. Azt szeretném, hogy Für Lajosnak addig módja legyen átvenni a hatalmat a hátam mögött.”

Majd a következő ülésen visszatért ugyanerre: „Elnézést, hogy késve kezdjük az ülést, mert már mai nap volt, amikor megérkeztünk az éjjel! Köszönöm Für Lajosnak, hogy itt helyettesített az átmeneti időszakban, és nem hajtott végre katonai puccsot. Noha kértem rá, hogy a távollétemben ezt a megoldás tegye meg, de elhalasztotta.”

És miután a kormányülések gyakran másnap a hajnali órákig is eltartottak, következő megjegyzést tette: „Nagy megelégedéssel néztem, hogy ma mások alszanak, és mások vannak ébren. (…) a kormányzati munkamegosztás érvényesül, most teljesen más alvók vannak.”

A Budai Várral kapcsolatban: Azt a célt kell kitűzni magunk elé, hogy a köztársasági elnöki palota felépüljön a Teleki-palotában, a Sándor-palota elkészüljön, és a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Karmelita kolostor egy részével megtervezzük a Miniszterelnöki Hivatal elhelyezését. (…) bármilyen szállodai, üzletszerű, bazárszerű felhasználás, vagy egyéb olyan, amit igenis tervez a főváros és az egész Demszky-féle társaság, nem illik a Várhoz.

A kitüntetések tekintetében: „Azért sem tartanám meghagyni a jelenlegi kitüntetéseket, mert a legrondább kitüntetések (…) az elmúlt évtizedek kitüntetései… Nem ismerek a jelenlegi kitüntetések között olyat, amelyiket ebben a formájában, így, ahogy most kinéz, megtartanám, egyszerűen művészi, és minden más szempontból. (…) A Magyar Köztársasági Érdemrendet azt fontosnak tartanám, (…) mert az egybeesik a régi magyar érdemrenddel” és mi hozzátehetjük: és a ’48-as hagyományokkal. Megjegyzem, tőle hallottam a legegzaktabb anekdotát a kitüntetésekkel kapcsolatban: a kiegyezés után Ferenc József császár és király Arany Jánosnak adományozta a Szent István-rend lovagkeresztjét. Amikor ennek híre ment, a Főrendiházban egy arisztokrata indignálódottan azt mondta az Andrássynak, hogy most már akárki megkaphatja a Szent István-rendet? Mire Andrássy azt mondta, hogy meg tudná mondani excellenciád, hogy Michelangelo korában hogy hívták a külügyminisztert?

És az EU-s pénzekkel kapcsolatban azt mondja, „Londonban (…) éles vita bontakozott ki a Phare program kapcsán. (…) minden ilyen külső segély elsősorban a saját vezető értelmiségi munkanélküliség támogatását jelenti külföldön, másrészt kellemes szállodai helyek és nyaralások biztosítása a mi kontónkra.”

Vagy a titkosszolgálati anyagok tekintetében nyugati segítségnek számított a kormányhoz eljuttatott több külföldi minősített jelentés. A hazai titkosszolgálatok működésével kapcsolatos vitában Antall József éppen a CIA hasznavehetetlen jelentésével érvelt, szó szerint idézem: „Egy elhárító szervezet iszonyatos apparátussal és irtózatosan sok lényegtelen adat gyűjtésével is foglalkozik. Egyébként ez a CIA-ra is érvényes, azért írnak annyi hülyeséget. Meg kellett állapítanom, amióta kapom a jelentésüket, az újságból én egy óra alatt különbet írok.”

A Mi ezt valljuk vaskos köteteiből közvetlenebbül ismerhetjük meg Antall Józsefet, az államférfit. A szó szerinti jegyzőkönyvek megőrizték beszédstílusát, érzelmeit, a kormányülések hangulatát. Tanulsággal szolgál ez a mű.

Befejezésül két gondolatot hadd mondjak még el önöknek, ami számomra meghatározó Antall József örökségében. Ha ma az EU-ban vagy nemzetközi tárgyaláson ül az ember, azzal szembesül, hogy a ma, a mainstream politikusai számára csak az számít, hogy másnap mit ír a Süddeutsche Zeitung, milyen médiája lesz másnap. De az, hogy mi lesz ötven év múlva, vagy száz év múlva – amikor előjövünk ilyen szempontokkal -, úgy néznek ránk, mint a szegény őrültekre. Ennek ma nincs relevanciája. Számomra viszont az volt reveláció ebben a kötetben, hogy Antall József a történelem egészében gondolkodott, a magyar történelem kontinuitásában. Antall József a saját személyét és politikáját nem egy epizódnak látta, hanem a magyar történelem ívében! Ezért volt, hogy amikor őt olvassuk, akkor látjuk az elmúlt évszázadokat és látjuk a távlatokat. És ez nemcsak a múlt felé igaz, hanem a jövő tekintetében is igaz. Amikor például azt mondta Orbán Viktornak, hogy „Viktor, vigyázz a pártodra!” Halálos ágyán pedig testamentumként mondta Bolberitz Pálnak, hogy „keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője”. Ez az a történelmi gondolkodás, ami Antall József egyik államférfiúi karizmája!

A másik pedig az erkölcsi alap. Persze, a politikának megvan a pragmatikus mesterségbeli tudása, de Antall Józsefnél ez soha sem volt öncélú. Most nem a moralizálásra gondolok, hanem arra, hogy az ő politikai credoja – sub specie aeternitatis – erkölcsi természetű volt. Azt, hogy szó szerint életét adta a Hazáért.

(Elhangzott a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban, 2024. május 23-án.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend utáni felszólalása.

Parlament, 2024. április 29.

„Santo subito!”, „Azonnal szentté!” felkiáltásokkal és táblákkal üzentek II. János Pál pápa temetésén, 2005. április 8-án a római katolikus hívők tömegei az egyháznak. Utóda, Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa, meghallva Isten népe hangját, az előírt időnél korábban elindította a lengyel pápa kanonizációját, és 2011. május elsején Rómában, a Szent Péter téren, másfél millió katolikus hívő jelenlétében boldoggá avatta. Rekordidő alatt, kevesebb mint a halálától eltelt tíz év után vette fel a Katolikus Egyház Karol Wojtyłát szentjei sorába. Ennél gyorsabb kanonizációs pere csak Padovai Szent Antalnak volt a XIII. században.

1920 májusában született a Krakkó melletti Wadowicében. 1938-ban beiratkozott a Jagelló Egyetem filozófia karára, amikor azonban a nácik bezáratták, akkor egy kőfejtőben, majd egy gyárban dolgozott. 1942-ben lépett be az illegalitásban működő krakkói szemináriumba, és 1946-ban szentelték pappá. Rómában tanult, Keresztes Szent János hitértelmezéséről írta a doktori disszertációját. A politikai helyzet ellenére visszatért hazájába, és folytatta filozófiai-teológiai tanulmányait, miközben krakkói plébániákon szolgált és erkölcsteológiát tanított. XII. Piusz pápa 1958-ban krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Ekkor választotta a későbbi pápaságát is meghatározó püspöki jelmondatát: „Totus Tuus”, „Egészen a Tiéd”. VI. Pál pápa 1964-ben Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíborossá kreálta. Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és szerepe volt a Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. I. János Pál pápa megrendítően váratlan halála után választotta meg a konklávé pápának. Elődei iránti tiszteletből választotta a II. János Pál nevet.

október 22-én a Szent Péter téren celebrált székfoglaló miséjében hangzott el a kommunizmus lebontásában is döntő fontosságú felszólítása: „Ne féljetek! Tárjátok ki a kapukat Krisztusnak! Az ő megváltó hatalmának nyissátok föl az államok határait, a gazdasági-politikai rendszereket, a kultúra, a civilizáció, a fejlődés hatalmas területeit. Ne féljetek!”

A vasfüggöny keleti oldaláról való érkezése szimbolikus és sorsfordító volt. 27 esztendős pontifikátusa az egyik leghosszabb pápai szolgálat az egyház kétezer éves történelmében. Pápaként fáradhatatlan missziós lelkület hatotta át, 104 apostoli utazást tett a világban. Hazánkba kétszer látogatott el, 1991 augusztusában és 1996 szeptemberében. Audienciáin sok millió ember vett részt, a jubileumi szent évben nyolcmillió zarándok érkezett Rómába. A lengyel pápa felrázta, tűzbe hozta az egyházat. János Pál pápa 14 enciklikát, számos apostoli levelet és buzdítást írt. Megreformálta a kánonjogot, és pápasága alatt született meg az új katolikus katekizmus. Boldoggá és szentté avatásai közül számunkra különösen ünnepi események voltak Apor Vilmos, Batthyány-Strattmann László és IV. Károly királyunk boldoggá avatása, valamint Szent Kinga, illetve Szent Hedvig kanonizálása.

A lengyel kommunisták rövidlátóan úgy vélték, hogy jobb nekik Wojtyła Rómában, mint Krakkóban, de a moszkvai kommunista elit hamar átlátta a konklávé jelentőségét. Bár a moszkvai és varsói vezetés is igyekezett megakadályozni lengyelországi útját, lengyel állampolgársága miatt erre végül nem volt lehetőségük. A lengyel kommunisták a látogatás alatt végig a felszínre figyeltek: a röplapok és transzparensek számára, illetve a szocializmus elleni megnyilvánulásokra. Nem értették, hogy a lényeg a felszín alatt, a lelkekben történik. Az apostoli út napjaiban a társadalmi tudat forradalma zajlott. A lengyelországi események felgyorsították a szovjet blokk egészének összeomlását. A Vatikán külpolitikája a korábbi „menteni, ami menthető” alapállásból offenzívvá vált. Az ő történelmet formáló spirituális hozzájárulása találkozott Ronald Reagan katonai, gazdasági dominanciájával, és Mihail Gorbacsov reformjaival és józaneszű belátásával, mindez együttesen döntötte le a berlini falat, s hozta el Európa keleti fele számára a szabadságot.

Maga a pápa 1991-ben a Centesimus annusban úgy foglalta össze a kommunizmus összeomlásának okait, hogy azt elsősorban a szocializmus alapvető tévedései okozták, egy hibás antropológia, az emberi személy természetfeletti vonatkozásairól való megfeledkezés. De már akkor prófétai módon mutatott rá, hogy a létező szocializmus bukása nem jelentheti a vadkapitalizmus apoteózisát. A lengyel pápa a berlini fal leomlása után kiadott Ecclesia in Europa apostoli buzdításának üzenetét Erdő Péter bíboros így tolmácsolja számunkra: „Európában az emberek legnagyobb problémája az, hogy nincs reménységük. Értelem és értékvesztés jellemzi ma Európát.” Szent II. János Pál az európai újjászületés feltételeit így összegzi: „Térj magadhoz. Légy önmagad. Fedezd föl eredetedet. Éleszd föl gyökereidet.”

A pápa Európának szóló üzenete a magyar népnek is szól.

Nagy és szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Teremtésvédelmi Konferencián.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2023. szeptember 25.

Teremtésvédelem a bibliai kultúrkör, az ábrahámi vallások sajátja. A teremtés feltételezi, pontosabban állítja a Személyes Abszolútumot, aki – mint művész a művet – megteremti a tőle különböző, de valamilyen módon Őt tükröző teremtést, a világot, és benne saját képmásaként: az embert.

A Személyes Abszolútum tekintetében belátható, hogy az Abszolútumnak „személynek” kell lennie, mert ha nem volna személy (a szó egy természetesen sajátos értelmében), akkor hiány volna benne, nevezetesen a személy hiánya, és így abszolútum sem lenne. (A relatív – nem szükségszerűen létező, hisz lehetséges lenne, hogy ne legyen, ezért relatív – világ feltételezi egy nem relatív, hanem abszolút okát.)

A Személyes Abszolútumból következik, hogy Önmagáról – így mindenről – tökéletes tudása van, és szabadon, szeretetből teremt. Ezért a teremtett világ Őt tükrözi és Őrá irányul.

A vallások/világnézetek – amelyek a fenti valóságot nem ismerik vagy nem vallják – : szükségszerűen a világ szent vagy profán értelmezési kényszerében vannak. A panteista jellegű – jellemzően keleti – vallások/filozófiák beállítottságából következik, hogy Isten és a világ – így vagy úgy, de – végső soron azonos, és mivel Isten szent, ezért a világ is az, tehát nincs olyan lehetősége, küldetése az embernek, hogy alakítsa, csak az, hogy elfogadja. A profán szemlélet – például az ateizmusok – számára a világban nincs semmi „szent”, tehát az, az ember céljai szerint korlátlanul kihasználható. De a Biblia – Isten önkinyilatkoztatása – mást tanít. Isten szent, a világ pedig mint mű, tükrözi ezt a szentséget, ezért tisztelettel kell az embernek viszonyulni hozzá, de mivel nem szent, ezért művelhető, még pontosabban: művelendő! Tehát nem szent, de nem is teljesen profán. Ezért mondja a Biblia, hogy Isten az embert – mint az Ő képmását és képviselőjét – mintegy kertbe helyezte, hogy művelje és gondozza azt. Jézus is azt mondja: Atyám mindmáig munkálkodik, ezért én is munkálkodom. Nekünk embereknek is munkálkodni kell az Ő munkáján. És ez a munkálkodás a teremtésvédelem.

Isten a teremtéskor, mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. Mit jelent az, hogy művelje? Mit jelent egy kertet művelni? Ültetni, öntözni, tápanyaggal ellátni, kártevőktől védeni, gyomoktól megszabadítani, metszeni, hogy gyümölcsöt teremjen. Tehát nem kert az, amit lebetonoznak, de nem kert az sem, amivel nem törődnek és elvadult dzsumbuj lesz. Két tévedés van, két bűn a kerttel – pontosabban a kert Alkotójával – szemben: az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják. A teremtésvédelem küldetése, hogy – Istentől az emberre ruházott – felelősséggel kertként művelje.

Itt fontos tudatosítanunk, hogy egyfelől az ember nem létezhetne a természet nélkül, az ember egy a természettel. De másfelől azt sem lehet zárójelbe tenni, hogy a természet az emberre irányul, benne és általa válik tudatossá. Tehát az ember nem értelmezhető a természet nélkül, de – filozófiai, teológiai szempontból – a természet az emberben nyer sajátos értelmet! Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, a természet ellenében mintegy ellenségnek tekinti az embert.

Végezetül hadd mutassak rá a mai mainstream zöld ideológia és a keresztény teremtésvédelem egy döntő különbségére: ez a zöld ideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben természetellenes dolgokat propagál az ember és a társadalom esetében! Gondoljunk például a gender ideológiára. A teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért mi a természet rendjét védjük az ember és a társadalom vonatkozásában is!

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a „Keresd a békét és járj utána!” Nemzetközi Ökumenikus Konferencián.

Pannonhalmi Főapátság, 2023. szeptember 22.

Őszentsége I. Bartholomaiosz Konstantinápoly Egyetemes Patriarchája!

Eminenciás Bíboros Úr!

Excellenciás Nuncius Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Egy sajátos beszédet fogok mondani, amiben az a sajátos, hogy nem fogok beszédet mondani. Nagy a kísértés egy politikus számára, amikor a kormányát képviseli, hogy egy konferenciát kihasználjon arra, hogy ismertesse Magyarország álláspontját az orosz-ukrán háborúban, elmondja a magyar kisebbség jogfosztottságát, elmondja, hogy miért gondoljuk azt, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, és utána béketárgyalásokra. Nagy a kísértés, hogy politikai beszédet mondjak, de én azt gondolom, hogy ez itt és most nem lenne helyes. Magyarország kormánya nevében azért vagyok itt, hogy tisztelettel és figyelemmel meghallgassam, hogy az egyházak mit tanítanak nekünk. Nem beszélnünk kell most, hanem figyelnünk. Mert kiegyezni – a józan ész alapján – a politika is tud, de kiengesztelődni csak a lélek tud! És ebben megkerülhetetlen szerepe van az Egyháznak.