A diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében
2015. február 26.
Az embertelen, ezért istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Semjén Zsolt a község római katolikus templomában tartott eseményen azt mondta, a történelem “szemétdombjára” került a Szovjetunió, “a bolsevik ateizmus birodalma”, de az elmúlt negyedszázadban megjelent visszaemlékezések és emlékiratok továbbra is a magyarság elé vetítik a kommunizmus rémtetteit.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette, mivel az emberek hajlamosak felejteni, ezért időként el kell olvasni egy-egy gulág-emlékiratot vagy örök mementóként fel kell idézni a Pócspetriben 1948 júniusában, az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozáson történt eseményeket.
A miniszterelnök-helyettes beszédében felidézte, a Magyarországon a második világháború után rövid időn belül hatalomra jutó kommunista diktatúra mindent megtett az egyház felszámolására és megtörésére, a háború utáni években pedig megkezdte az egyházi hátterű szervezetek teljes felszámolását. Az 1947-es “kékcédulás” választás előtt az új választási névjegyzékből közel egymillió új választót töröltek, köztük papokat, szerzeteseket és apácákat.
Az egyházi iskolák államosításáról 1948 nyarán született törvény, ezt megelőzően mintegy nyolcszáz falu és város követelte a tervezet eltörlését – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, ebben a feszült légkörben konstruálta meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) az úgynevezett Pócspetri-ügyet.
1948. június 3-án a falusiak a templomi istentiszteletről a községháza elé vonultak, így tiltakozva a helyi egyházi iskolájuk elvétele ellen. Két rendőr erőszakkal próbálta kiszorítani a tömeget, ám az egyik rendőr puskájával véletlenül halálra sebezte magát. Az ÁVH Asztalos János helyi plébánost, Som István tanítót, Királyfalvi Miklós segédjegyzőt, valamint Kremper Ferenc napszámost és Vitéz Gábor földművest letartóztatta, őket a falu felnőttjeinek nagy részével együtt megverték, hárman később belehaltak a sérüléseikbe – idézte fel a miniszterelnök-helyettes a községben történteket.
A rögtönítélő bíróság július 11-én kihirdetett ítéletben Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst halálbüntetéssel, Som Istvánt életfogytiglani börtönnel sújtották. Királyfalvit még aznap éjjel felakasztották, a plébános halálbüntetését Tildy Zoltán köztársasági elnök életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta.
Ezután következett Mindszenty József letartóztatása, majd a bíboros kirakatpere és elítélése 1949 februárjában – jelezte Semjén Zsolt. Hozzátette, ezután több kereszténydemokrata politikus kényszerű emigrációjával, bebörtönzésével és internálásával a még működő, egyetlen jelentős országgyűlési frakció is megszűnt létezni.
A kommunisták elérték a céljukat, az egyházat, mint társadalmi tényezőt kiszorították a közéletből, a diktatúra évtizedeiben pedig több mint 1200 pap szenvedett börtönbüntetést vagy internálást – emlékeztetett beszédében a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt ugyanakkor megjegyezte, “a mártírok vére magvetés”, azaz a megpróbáltatások ellenére a helyi egyházközség az elmúlt hetven évben több papot és egy püspököt is kinevelt az egyháznak.
A templomi istentisztelet és ünnepség után Semjén Zsolt felavatta Asztalos Jánosnak az imaház külső homlokzatán emelt emléktábláját, amelyet Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök szentelt fel.
(Forrás: MTI)
Az egyház az emberek gyarapodását segíti
2015. február 26.
Az emberek testi és lelki gyarapodását segíti, ha az egyház szabadon betöltheti szolgálatát – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Máriapócson.
Semjén Zsolt a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye új zarándokközpontjának ünnepélyes avatásán arról beszélt: felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindenkinek az az érdeke, hogy testi és lelki értelemben az ember szabadon kibontakozhasson, ebben pedig az egyháznak nagyon fontos szerepe van. Hozzátette, hogy ha az Istennel való kapcsolat kinyílik, akkor az erőt ad a napi problémákban megfáradt embereknek életük rendezéséhez, saját boldogulásukkal pedig a társadalom javát szolgálják.
A kereszténydemokrata politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapjára utalva hangsúlyozta, az ateizmusra és istentelenségre épülő kommunizmus árnyékában a zarándokközpont átadása szimbolikus jelentőséggel bír. Helyreállt a dolgok normális rendje, azaz együtt van az egyház, az állam, a megye és az önkormányzat, illetve együtt vannak a magyarországi és az erdélyi magyarok – fogalmazott Semjén Zsolt.
“Isten népe van együtt, és skizofrén dolog, amikor megpróbálják szétválasztani, széthasítani a hívő embert az állampolgártól” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: “egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és állampolgárai a hazának”.
Semjén Zsolt kitért arra: minden politikai program és államfelfogás a mögötte álló emberkép függvénye. Ha ez az emberkép torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom torz és embertelen legyen – mutatott rá a politikus. Hozzátette, az állam feladata az emberek életminőségének javítása, ehhez azonban szellemi-lelki értelemben szükség van az egyház sajátos szolgálatára is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt: Magyarországon és Erdélyben azok az igazán erős közösségek, amelyek jövőjük tervezésekor figyelemmel vannak az egyházra és a keresztény értékekre.
A politikus utalt arra, az állam és az egyház viszonya árnyaltabb Romániában, mint Magyarországon, a román állam ugyanis még nem rendezte a romániai magyar történelmi egyházak és a romániai görög katolikus egyházak ingatlanjaival és tulajdonaival kapcsolatos kérdést. Visszafelé is foroghat a történelem kereke, már visszaszolgáltatott ingatlant államosíthatnak, már megszerzett jogokat visszavonhatnak, de nem szabad úgy tennünk, mintha ennek nem lenne jelentősége – fogalmazott Kelemen Hunor.
A beszédek előtt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspöke szentelte fel és áldotta meg a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, több mint 649 ezer euróból (198 millió forint) felépült új zarándokközpontot. A Mária sugara – Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című, 1,3 millió euró (397 millió forint) költségvetésű nagyprojekt egyik elemeként elkészült, mintegy 600 négyzetméteres központban a zarándokok fogadására, rendezvények és konferenciák megtartására is alkalmas termeket alakítottak ki, illetve a létesítmény négy kisebb – tárgyalásokra, gyóntatásra, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas – helyiséggel is rendelkezik. Az új épületben orvosi szoba, vizesblokkal felszerelt baba-mama szoba, egy játszóház és egy kegytárgybolt egyaránt helyet kapott.
A program keretében a máriapócsi zarándokház felépítésén kívül a Máriapócs-Szatmárnémeti vonal mentén a nagykárolyi görög katolikus templom és közvetlen környezetének felújítása, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus plébániatemplom épületének felújítása, valamint a szatmárnémeti román görög katolikus Popp Aurel-kápolna rekonstrukciója is megvalósult.
(Forrás: MTI)
710 ezer külhoni magyar adott be honosítási kérelmet
2015. február 25.
Eddig összesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és mintegy 670 ezren tették le az állampolgársági esküt – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szerdai ülésén.
Az új állampolgárok 66 százaléka erdélyi, 17 százaléka vajdasági, 14 százaléka kárpátaljai magyar – tette hozzá az államtitkár.
A Bethlen Gábor Alapról szólva – az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint – kiemelte: annak célja egységbe fogni a nemzetpolitikai forrásokat, egységes támogatási rendszert működtetni az átláthatóság, hatékonyság és az ellenőrzés szellemében. A pénzeszközeinek kezelését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi és a nemzetpolitikára fordítandó összeg 2015-ben eléri 17,62 milliárd forintot.
A Magyarság Házában tartott ülésen az államtitkár kitért arra is, hogy 2010-es újraindítása óta ötödször ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet, amely egyhangúlag fogadta el a zárónyilatkozatot. A Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben dolgozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely negyedik ülését tartotta. Míg az első ülésén még 49-en vettek részt, tavaly már 78 résztvevő kapcsolódott be a munkába.
Szólt arról is, hogy 2013 és 2014 után idén is meghirdetik a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek célja a magyar önazonosság és a magyar nemzet összetartozásának megerősítése, a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudásának fejlesztése a magyar közösségekben való tevékenység és a Magyarországgal való kapcsolattartás ösztönzése. Tavaly 5 kontinens 24 országába utazott száz ösztöndíjas, és közel egymilliárd forint állt rendelkezésre.
Idén a program célországai bővültek, az új helyszínek között szerepel Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. A déli féltekén 2015. május 1 – 2015. október 31. között, az északi féltekén 2015. augusztus 1 – 2016. május 31. között tartózkodnak kinn az ösztöndíjasok.
Új kezdeményezés a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítendő a Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára induló program. Ez az egykori Monarchia területére terjed majd ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot is.
A tervek szerint ötven magyar fiatalt küldenek ki, a pályázatot márciusban írják ki. A várhatóan Petőfi-program elnevezésű kezdeményezésre 350 millió forintot különítenek el.
Potápi Árpád János célként a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitásának megerősítését, a közösségi hálózatok kiépítésének segítését jelölte meg.
Az államtitkár szólt még a Mikes Kelemen programról, amelynek célja, hogy a diaszpóra könyvtári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról
Három kontinens (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália) hét országának 13 gyűjtőpontjára érkeztek meg az adományok 2014. január 1. és szeptember 30. között, és 100 ezer könyvnyi anyag gyűlt össze. Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár veszi gondozásba a könyveket, a másodpéldányok a Kárpát-medencei könyvtárakban és iskolákban kapnak helyet – közölte.
(MTI)
Érkezzen gáz Törökországból
2015. február 24.
Azon kell dolgozni, hogy Törökország felől gáz érkezhessen majd Közép-Európába, így Magyarországra is – mondta Orbán Viktor kormányfő Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójáról .
„Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is” – mondta a miniszterelnök, aki magyar célként azt fogalmazta meg, hogy – más államok mellett – Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra déli irányból, Törökország felől, és így „2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását”.
Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is elesett, és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: „honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából lényegében blokád alatt vagyunk, mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg.
Tehát „Magyarország egy beszorított helyzetben van”, ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd – közölte Orbán Viktor.
A magyar–török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.
Elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító „Kelet vagy Nyugat” kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, „Kelet és Nyugat” – fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.
A magyar–török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom.
Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.
A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének.
Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.
Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak a magyarok vízummentes utazásának lehetőségéért Törökországba. Egyúttal elfogadta török kollégája meghívását országába.
A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette.
Orbán Viktor azt válaszolta: „az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém”. Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. „Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség” – mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség.
Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, „amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik”, jelentős sikereket értek el.
Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres – jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy „ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni”.
Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának – mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapesten.
A török kormányfő kedden tárgyalt magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Törökország nyitott az együttműködésre az energetikát illetően, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak.
Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatja Törökország EU-csatlakozását.
(Forrás: MTI)
Aradi szoborrongálás
2015. február 16.
Magyarország kormánya felháborodással ítéli el az aradi vértanúk szobrának meggyalázását. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közleménye.
Ez a primitív és barbár cselekedet semmivel sem mentegethető provokáció. Magyarország kormánya elvárja, hogy a román rendőrség minél előbb kerítse kézre a bűnösöket.
(semjenzsolt.hu)
Egységes szemléletű törvények készülnek
2015. február 12.
A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara – megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat – elkészítette a vadászati törvény koncepcióját – mondta a miniszterelnök-helyettes, az OMVV elnöke.
Semjén Zsolt erről a 22. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) Nemzetközi Kiállításon beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által, a nagyvadgazdálkodás időszerű kérdéseiről rendezett konferencián. Elmondta: az idei év fontos feladata az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények előkészítése, és beterjesztése az Országgyűlésnek.
A vadászati törvény három fontos szempontot rögzít majd. Kimondja, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.
Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az a cél, hogy “az arasson, aki vetett”, ez pedig rövidebb időszak alatt nem lehetséges.Továbbá a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítása – tette hozzá.
Bitay Márton Örs, a FM állami földekért felelős államtitkára az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonította.
Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani – mondta az államtitkár -, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.
A természetvédelmi törvénynek zsinórmértéknek kell lenni az átalakítás során, hogy a jövő nemzedékek számára is hasznos intézkedések szülessenek. Ezért az említett három törvényt kódexszerűen kellene elfogadni, “a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia” – vélekedett Bitay Márton Örs.
Az államtitkár szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása; továbbá rendezni kell a hivatásos vadászok státuszát; emellett csökkenteni kell az elkerített területeket, “csak a szakmailag indokolt kerítéseket szabad fenntartani; a tervezés során a térségi szemléletet kell erősíteni; és felül kell vizsgálni a különleges rendeltetésű területek besorolását. A vadkár becslésére hasonló metodikát kell alkalmazni, egységes vadkár-becslési protokollra van szükség – tette hozzá.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke többek között arról beszélt, hogy a NAK-nak 12 ezer olyan tagja van, aki az erdő- és a vadgazdálkodásban érintett, ezért nem véletlen, hogy a NAK szervezeti keretein belül e témával külön kamarai osztály foglalkozik. Az ágazat súlyát jelzi az is, hogy a NAK az ügy támogatása érdekében több stratégiai megállapodást is kötött – mondta az elnök.
(Forrás: MTI)
A KDNP üdvözli az igenek győzelmét a szlovákiai népszavazáson
2015. február 09.
Üdvözöljük az igenek győzelmét a szlovákiai népszavazáson. A szlovák nép tanúságot tett a közös keresztény értékekről és a normalitásról. Véleményük visszatükrözi, amit Magyarország Alaptörvényébe foglalt a család védelméről.
Semjén Zsolt elnök
Kereszténydemokrata Néppárt
(semjenzsolt.hu)
Obama elnök elítélte a vallás gyilkos szándékú eltérítőit
2015. február 06.
Barack Obama amerikai elnök elítélte mindazokat, akik „eltérítik a vallást a saját gyilkos szándékaik érdekében”. Az elnök csütörtökön a hagyományos éves washingtoni nemzeti imareggelin beszélt erről. A washingtoni rendezvényen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki magánlátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban.
Hangsúlyozta, hogy „kimondhatatlan barbárságot” követ el a vallás nevében az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, amely egy „kegyetlen, gonosz halálkultusz” követője. Rámutatott, hogy a Párizsban, Pakisztánban és a világon máshol elkövetett erőszakcselekmények azt mutatják, a hitet és a vallást ki lehet úgy csavarni, hogy fegyverként legyen felhasználható.
Hangsúlyozta a lelkiismereti szabadság, de egyúttal az alázat és a visszafogottság fontosságát is az összetett, modern társadalmakban. Mint mondta, a szólás szabadsága fontos, de fel kell lépni az ellen, ha valaki sérti mások vallási meggyőződését. Obama hangoztatta, hogy azok az országok erősek, amelyekben minden vallást üdvözölnek.
Az amerikai elnök kitért az állam és az egyház szétválasztásának fontosságára is, ami, mint mondta – szemben az autokráciákkal és teokráciákkal – lehetővé teszi, hogy a polgárok félelem és kényszer nélkül, valódi meggyőződésből gyakorolhassák hitüket.
Obama elnök beszédében „jó barátjának” nevezte a mintegy 3600 fős közönség soraiban helyet foglaló dalai lámát. Kijelentette, hogy Tibet száműzetésben élő vallási vezetője „erőteljes példája annak, hogy mit jelent a gyakorlatban a könyörületesség”.
A Fehér Ház különleges figyelmének megnyilvánulása volt, hogy a dalai láma oldalán ült Valerie Jarrett, az elnök egyik legbizalmasabb tanácsadója. Az eseményen az elnök és a tibeti vallási vezető csak köszöntötte egymást és Obama úgy hajtatott el a helyszínről, hogy ott nem folyatott külön megbeszélést a hozzá hasonlóan Nobel-békedíjas vendéggel.
Barack Obama korábban három alkalommal folytatott magánmegbeszélést a dalai lámával, de ezek tartalmáról a kínai érzékenységre való tekintettel nem adtak ki tájékoztatást. A mostani elnök elődje, George W. Bush ezzel szemben 2007-ben személyesen köszöntötte a tibeti vallási vezetőt a Kongresszusi Aranyérem átadásának alkalmából.
A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség az imareggelit megelőzően figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy ne találkozzon külön is a dalai lámával.
Köszönet az RMDSZ-nek
2015. február 02.
Nem engedhető meg, hogy az RMDSZ ne játsszon fontos szerepet a bukaresti törvényhozásban – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon a kolozsvári gálán, amelyen megalapítása 25. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ a magyar operában.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott azért, hogy az RMDSZ kiállt az etnikai alapon szerveződő pártok gondolata mellett. Úgy vélte, csak az etnikai alapú határon túli magyar pártok biztosíthatják a nemzetrészek fennmaradását.
Semjén Zsolt nyomatékosította, a Kárpát-medencei magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek Európa más országaiban nem léteznek, vagy nem általánosan elfogadottak. „Ha elfogadnánk, hogy van valami, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú polgárok vagyunk az Európai Unióban” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: Krónika)
Megnyílt a 34. postagalamb olimpia
2015. január 16.
Megkezdődött a 34. postagalamb olimpia pénteken a fővárosban, az ünnepélyes megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: nagy megtiszteltetés, hogy több évtized után ismét Magyarország adhat otthont a rendezvénynek.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a galambászat szinte egyidős az emberiséggel, hiszen postagalambra utaló jelek már II. Ramszesz sírkamrájában is találhatók.
Hozzátette: Magyarországra valószínűleg a török időkben jutott el a galambászat, történeti adatok szerint Szeged ostrománál a budai pasához az ostromlott pasa ezen az úton küldött üzenetet. Kitért arra is, hogy a postagalamb a történelem mellett a magyar irodalom részévé is vált, miután Zrínyi Miklós szintén megénekelte Szigetvár ostromáról szóló eposzában. Szólt a postagalambok első világháborúban játszott üzenetközvetítő szerepéről, és arról, hogy a német, az angol és a francia történelemben egyaránt ismertek olyan hős madarak, amelyek katonák életét mentették meg.
Az olimpia az egész ország számára tanulsággal bír, megdöbbentő, hogy egy ilyen kistermetű madár milyen képességekkel bír – emelte ki, és végül azt kívánta, a postagalambászat még tovább fejlődjön Magyarországon és az egész világon.
V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy a rendezvény lehetőséget ad a tapasztalatok kicserélésére, hogy a résztvevők megosszák tudásukat egymással. Ugyanakkor az olimpiára kilátogató vendégek is tanulhatnak a galambászoktól és a galambokról egyaránt – állapította meg.
Kiss Norbert, sportért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében szintén méltatta a postagalambsportot, majd sikeres versenyzést és tanácskozást kívánt.
Bárdos István, a Magyar Postagalamb Szövetség elnöke emlékeztetett: negyven éve adott otthont Budapest postagalamb olimpiának és nagy megtiszteltetés, hogy újra vendégül láthatják a világot.
Jelezte: a vasárnapig tartó rendezvényen 21 ország vesz részt.
José Tereso, a Nemzetközi Postagalamb Szövetség elnöke rámutatott: a galambászat élő sport, ami működik mind a mai napig.
Utalva a világ minden tájáról érkezett résztvevőkre kiemelte: elmondható, hogy a mai napon Budapest a galambászat fővárosa. Köszöntötte a résztvevőket Hegedűs Csaba, a magyar olimpiai sport 100. aranyérmese is.
A postagalambászok nemzetközi szervezete (FCI) kétévente rendezi meg az olimpiát. A galambászok azokkal a madarakkal indulhatnak, amelyek olimpiai gyűrűvel rendelkeznek és az elmúlt két évben jó eredménnyel szerepeltek több megmérettetésen.
Az olimpián két kategóriában versenyeznek egymással a galambok. A sportverseny kategóriában az elmúlt két évben elért eredményeik alapján pontozzák az állatokat, és négy távon hirdetnek eredményt: rövidtáv (100-350 kilométerig), középtáv (300 és 600 kilométer között), hosszútáv (500 és 800 kilométer között) és maraton (800 kilométer felett). Emellett az állatok szépségét is jutalmazzák az úgynevezett standard kategóriában.
Az FCI-nek 65 országból több mint 2 millió regisztrált tagja van. A szervezet olimpiájának első alkalommal Lille adott otthont 1949-ben. Magyarország legutóbb 1975-ben volt rendező. A következő olimpiát 2017-ben Belgiumban rendezik.
(Forrás: MTI)
