A tragédiák nem eshetnek ki a nemzet emlékezetéből
2015. március 22.
A történelmet nem lehet meg nem történtté tenni, a meggyilkolt áldozatokat feltámasztani, de a tragédiákra emlékeztetni kell, hogy ne essenek ki a közösség, a nemzet emlékezetéből – mondta Semjén Zsolt vasárnap a Gánthoz tartozó Kápolnapusztán.
A miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei település 70 évvel ezelőtti tragédiájára és a második világháború befejezésére emlékezve hangsúlyozta: a tiszteletet meg kell adni azoknak, akik az elmúlt évszázadok diktatúráinak áldozatul estek, és jeltelen sírban nyugszanak.
A kápolnapusztai eseményeket felidézve Semjén Zsolt azt mondta: a győztesek bosszúja volt ez a védtelen lakosokkal szemben.
1945. március 16-án szovjet katonák a falu minden, 15 évnél idősebb férfi lakosát agyonlőtték. Akkoriban a településen mintegy 20 család élt.
1944 őszétől az erdőben orosz felderítők jelentek meg, akik a Vértes alatt húzódó síkságon a német és magyar hadműveleteket távcsővel figyelték. Búvóhelyként elfoglaltak egy vadászházat, és elhajtottak egy borjút. Az állat gazdája a nyomokat követve rátalált a rejtekhelyre, ahonnan négy férfi és egy rádiós nő elmenekült, de a szovjet parancsnokot elfogták, és a németekhez vitték kihallgatásra. A férfinak sikerült megszöknie, és átjutott a Csákvártól nyugatra húzódó frontvonalon a szovjet alakulatokhoz.
Később az ő utasítására keresték a feltételezett árulókat, akik a csendőröket elvezették a búvóhelyre. A településen megjelentek a 2. ukrán front felderítő zászlóaljának katonái, és a férfi lakosokat agyonlőtték.
A Vértesi Erdő Zrt. 2013-ban, a 68. évforduló alkalmából állított emléktáblát a településen.
Semjén Zsolta vasárnapi megemlékezésen arra hívta fel a figyelmet: a magyarokról azt mondják, szeretnek újratemetni és gyásznapokat ülni, holott “semmi mást nem teszünk, mint az emlékezéssel igazságot szolgáltatunk”.
Megjegyezte, hogy a végtisztességhez mindenkinek joga van, és erre minden nemzet ügyel. Magyarország is kegyelettel gondozza a Budapestet bombázó angol és amerikai pilóták sírját, és súlyt fektet arra, hogy “az országot megszálló katonák sírjai rendben legyenek” – mondta.
“Úgy tartjuk, hogy az ellenség addig ellenség, amíg fegyver van a kezében, ha megsebesül vagy fogságba esik, már csak ember, ha elesik már csak áldozat.”
Kocsis Mihály a Vértes Erdő Zrt. vezérigazgatója a kápolnapusztai tragédiáról szólva kiemelte: az utókor kötelessége, hogy tanuljon a múltból.
A tragédiára 1993-ig semmi nem emlékeztetett, akkor a temetőben keresztet állítottak. A kereszt előtti emléktáblán a következő felirat olvasható: “Kápolnapuszta lakóinak és áldozatainak emlékére, a múlt örök tanulságaként. Utókor, emlékezz! Háború, kitelepítés, halál.”
(Forrás: MTI)
Ismét Semjén Zsolt a KDNP elnöke
2015. március 21.
Ismét Semjén Zsoltot választotta elnökévé a Kereszténydemokrata Néppárt szombati tisztújító országos választmányi ülésén. Az eddigi pártelnök egyedüli jelölt volt a posztra. A küldöttek döntöttek a hét alelnök személyéről – Bagdy Gábor, Hargitai János, Harrach Péter, Rétvári Bence, Seszták Miklós, Simicskó István és Soltész Miklós –, valamint a 24 tagú országos elnökség összetételéről. A zárt ülésen határoztak arról is, hogy Latorcai János marad az országos választmány elnöke.
Az ülésen Surján Lászlót a párt tiszteletbeli elnökének választották.
Az eseményen Barankovics-emlékérmet vett át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Párkányi Ferenc, a KDNP Fejér megyei szervezetének volt elnöke. Az emlékérem odaítéléséről a KDNP elnöksége és a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma dönt. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik Magyarország fejlődésének előmozdításáért, a keresztény szellemiség és a kereszténydemokrácia megerősítésért kiemelkedő munkát végeztek. Elismerő oklevelet kapott Dárday Vilmos egykori ügyvezető titkár és Déry Zoltán, aki korábban a párt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetében töltött be vezető tisztségeket.
A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egyikben hitet tesznek az ukrajnai konfliktus békés rendezése és egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte mellett. A második dokumentumban felemelik szavukat a vallásgyalázással szemben, amelyet nem lehet más jogokkal legitimmé tenni. A harmadik nyilatkozatban kiállnak – erkölcsi kötelességből is – az Iszlám Állammal szembeni fellépés mellett, a dzsihadisták által elkövetett keresztényüldözésekkel szemben.
A nap folyamán tisztújítást tartottak a KDNP ifjúsági szervezeténél, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnél is. A szervezet új elnöke Nacsa Lőrinc lett. A közlemény szerint Nacsa Lőrincet egyértelmű többséggel választotta elnökévé az IKSZ. Az új vezető tervei szerint következetesen és magabiztosan képviseli majd az ifjúság ügyeit és a keresztény értékeket. Egy megújuló csapatban, új lendülettel készül elvégezni az előtte álló feladatokat. Az eddig az ifjúsági szervezet egyházügyi munkacsoportját vezető Nacsa Lőrinc a közgyűlésen kiemelte, hogy az a szilárd alap, amit a keresztény és kereszténydemokrata értékek jelentenek, az egész szervezet számára közös. Hozzátette: az idén 15 éves IKSZ-ben továbbra is mindenki számára lesz hely, aki ezt a közös alapot magáénak tudja, hogy mindenki dolgozhasson és kivegye a részét a feladatokból és a sikerből is. Bejelentette azt is, hogy az IKSZ elindítja a Netet Nekünk! Programot, ami a fiatalok internethez és eszközökhöz jutását segítené.
A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is.
A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának ülésén elfogadott dokumentumok
Politikai nyilatkozat – Ukrajnai helyzet
Az elmúlt időszakban Ukrajnában tapasztalt aggasztó események hosszú hónapok óta magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét, nyugtalanságot, bizonytalanságot keltve a környező országokban is. Súlyos gazdasági válság, a keleti megyékben zajló fegyveres konfliktus nehezíti a keleti szomszédunkban élők, köztük kétszázezer magyar nemzettársunk életét.
A Kereszténydemokrata Néppárt az ország kormányzásában részt vevő, felelős politikai erőként figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló folyamatokat.
Meggyőződésünk, hogy a helyzet megnyugtató megoldása csakis a béke helyreállítása lehet, ezért minden, erre irányuló erőfeszítést támogatunk. Hazánk számára egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte elsődleges érdek.
Különösen fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség biztonságos és nyugodt körülmények között boldogulhasson szülőföldjén, megőrizhesse önálló életlehetőségeit, közösségi jogait. Ukrajnában élő magyar testvéreink számára ezért a béke helyreállítása a legfőbb szempont, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a minszki megállapodást valamennyi fél végrehajtsa.
Üdvözöljük, hogy a Magyar Katolikus Egyház és számos szervezet, köztük a KDNP ifjúsági társszervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is adományokat gyűjt a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarok megsegítésére. Az egymás iránti szolidaritás ilyen kifejeződése a magyarság természetes összetartozásának és egységének érzését erősíti mindnyájunkban.
Budapest, 2015. március 21.
Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya
+
Határozat az Iszlám Állam (ISIS) elítéléséről, valamint a közel-keleti keresztények és más kisebbségek védelméről
2015. március 21.
A. A Közel-Keleten, mindenekelőtt Irakban és Szíriában megerősödött szélsőséges és dzsihádista Iszlám Állam (ISIS) mára közvetlen biztonsági és emberi jogi válsághelyzetet idézett elő, és terjeszkedése fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre, így Magyarországrais.
B. Az ISIS agressziója valamennyi etnikai és vallási csoport ellen irányul a térségben. Ezek közül is kiemelt célpont a keresztény közösség, amelyet teljes elpusztítás, szétszóratás, kifosztás és kulturális tisztogatás fenyeget.
C.Becslések szerint az iraki keresztények több mint 70%-a menekült el (mára 1.8 millió helyett 400 ezren maradtak a térségben), illetve Szíriában több mint 700 000 keresztény kényszerült szülőföldje elhagyására.Az ISIScélzott kulturális és vallási tisztogatást hajt végre, amelynek részeként a jelentések szerint több mint 100 templomot rombolt le Irakban ésSzíriában.
D. A harmadik Orbán kormány külpolitikája felismerte a szélsőséges iszlám jelentette veszélyt, a külügyekben képviselt elítélő álláspontja egyértelmű, összhangban van az ISIS-szalszemben képviselt európai és nemzetközi politikával.
E. Az ISIS gyors terjeszkedése, valamint a közelmúlt európai terrortámadásaimára a közélet és a külpolitika homlokterébe állította szélsőséges iszlám jelentette kihívást. Mindez számos vetületet hordoz magában:biztonságpolitika, humanitárius ügyek, migráció, nemzetközi pénzügyek és kereskedelem, kulturális örökség védelme, nemzetközi szövetségi rendszer, emberi jogok védelme, vallások és kultúrák közötti párbeszéd.
F.Az idő egyértelműen megérett arra, hogy a kormányzati szerepet betöltő kereszténydemokrata erő, a KDNP további erőfeszítéseket vállaljon ez ISIS elleni hazai fellépés, valamint az üldözött közösségek, így a keresztények védelme érdekében.
Tekintettel a fentiekre a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya
1. emlékeztet a hazai kereszténydemokrata hagyományból fakadó politikai és erkölcsi kötelességére, a szükséget szenvedők irányába kifejezett általános emberi, valamint a keresztény szolidaritás alapvető fontosságára;
2. emlékeztet a már elfogadott politikai állásfoglalásaira, amelyekben határozottan kiáll a különösen veszélyeztetett közel-keleti keresztény egyházak és híveik, valamint más kisebbségek megóvása és fennmaradása érdekében, valamint elutasítja az erőszak ésa vallásüldözés minden formáját;
3. hangsúlyozza, hogy az ISIS célja a közel-keleti térség kétezer éves keresztény kultúrájának teljes felszámolása, ezáltal nyílt támadás akeresztény alapokon álló európai kultúrkör ellen is;
4. leszögezi, hogy a Közel-Keleten üldözött kisebbségeknek, különösen az őshonos keresztény közösségeknek nyújtandó humanitárius segítség emberiességi és politikai szükségszerűség;
5. nagyra értékeli a magyar Kormány eddigi intézkedéseit, amelyekkel hozzájárult a térségben kialakult súlyos menekülthelyzet enyhítéséhez;
6. támogatjaa Kormány további, az ország teherbíró képességével arányos politikai éspénzügyi szerepvállalásátaz üldözöttek részére történő nemzetközi segítségnyújtásban, alapszükségleteik biztosításában, mindenekelőtt a menekülttáborokban tartózkodóknak nyújtandó élelmezés, gyógyszerellátás, lakhatás és oktatás terén;
7. indokoltnaktartja mindazonhazai felelősségvállalást, amelyekkelMagyarország hozzá kíván járulni a fokozott nemzetközi katonai kapacitásbővítéshez az ISIS elleni küzdelemben;
8. aggodalmát fejezi ki a már jelenleg is nehéz migrációs helyzet várható súlyosbodása miatt;hangsúlyozza, hogy valamennyi hazai és nemzetközierőfeszítésnek arra kell irányulnia, hogy elősegítsék az őshonos közösségek helyben maradását;
9. kezdeményező szerepet vállal a hazai kormányzati politikában a fenti kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában, mindenekelőtt a humanitárius felelősségvállalás fokozásában;
10. minden lehetséges eszközzel támogat a politikai döntéshozatalkeretébenés kommunikációban egyaránt valamennyikormányzati, egyházi vagy civil kezdeményezést, amelyek a közel-keleti segítségnyújtásra irányulnak;
11. ösztönzi a kormányzati vezetői tisztséget betöltő kereszténydemokrata politikusokat, országgyűlési képviselőket, a KDNP vezető testületeit, munkacsoportjait, műhelyeit, alapítványait, hogy intézkedéseikben és stratégiai munkájukban fordítsanak kiemelt figyelmet az üldözött és szenvedő keresztényekkel történő szolidaritás vállalására.
+
Nyilatkozat
A Kereszténydemokrata Néppárt védi az emberi életet és méltóságot. Elítél minden erőszakos cselekményt, különösen a terrorizmust. Ugyanígy elítéli az emberi méltóság ellen elkövetett bűnöket, így egy közösség identitásának, tagjai meggyőződésének, az általa tisztelt személyeknek gyalázását vagy kigúnyolását. Alapvető emberi jogból, a lelkiismereti és vallásszabadságból következik mások meggyőződésének tiszteletben tartása. Ennek a jognak megsértése elfogadhatatlan. A vallásgyalázást más jogokkal – például a véleménynyilvánítás szabadságával – magyarázni és védeni nem lehet. Egy sokszínű társadalomban csak akkor van béke és biztonság, ha tiszteljük egymás meggyőződését.
(semjenzsolt.hu)
Ötszáz éve született Avilai Nagy Szent Teréz
2015. március 18.
Ahogyan a geográfiára Kolumbusz felfedezése vagy a fizika tudományára Albert Einstein felismerése, valahogy úgy hatott a teológia-misztikára Avilai Nagy Szent Teréz. Teresa de Ahumada – vagyis közismert nevén Avilai Szent Teréz – ötszáz éve, 1515. március 28-án született. Semjén Zsolt napirend előtti felszólalása.
Életének körülményeit figyelembe véve – emberi számítás szerint – nem sok valószínűsége volt annak, hogy neve fennmaradjon az emberiség emlékezetében. Először is azért, mert a spanyol aranykorban oly nagyra tartott spanyol nemesi vér helyett „csak” erényeket és szellemi műveltséget örökölhetett az őseitől, akik toledói zsidó kereskedő származásukat el kellett hogy rejtsék a világ elől. Másodsorban Teréz gyakran megtapasztalhatta, hogy a magukat befolyásosnak és műveltnek vélt férfiak őt csak egy „tudatlan nőnek” tartják. Harmadszor pedig azért, mivel egy kármelita kolostor szigorú világába szólt a hivatása, ami szintén aligha jelenthetett esélyt arra, hogy ismertté váljon.
– Kolostorában élénk figyelemmel kísérte kora eseményeit, s fájdalommal élte meg a keresztények közötti véres háborúkról és az újonnan felfedezett kontinensen élő népek evangelizálása helyetti leigázásáról hallott híreket. A világ hatalmasait közvetlenül nem érhette el, de magához Istenhez bármikor fordulhatott. A világ megváltoztatását a maga személyével kezdte. Saját önző énjével a másik ember iránti szeretet megéléséhez, az igazság kereséséhez és a lelki szabadságra való eljutáshoz szükséges erények végsőkig eltökélt gyakorlásával szállt szembe. Idővel más nők is csatlakoztak hozzá, belőlük építette fel az evangéliumi egyszerűségre és szeretetre, teljesen Istenre hagyatkozó és Isten akaratát kereső közösségét.
– Műveivel mások számára is megközelíthetővé tette az ember belső világát, így a mai antropológiai és pszichológiai tudományok előfutáraként is értelmezhetjük. A katolikus egyház első női egyházdoktoraként Teréz hatása egyetemes, nem kizárólag a hívő keresztények, hanem más vallásúak, sőt még magukat ateistáknak valló gondolkodók is rácsodálkoznak, ahogy ajtót nyit – a bennünk is megtapasztalható – végtelenre. Henri Bergson francia filozófus számára Teréz műveinek olvasása a személyes és transzcendens Istennel való találkozását jelentette. A német Edmund Husserl filozófus tanítványa és asszisztense Edith Stein – vagyis a nemrégiben szentté avatott Terézia Benedikta kármelita nővér – az agnoszticizmus hosszú évei után pedig a következő szavakkal fejezte be Teréz Önéletrajzának olvasását: „Ez az igazság”.
– A magyar kármelita szerzetes, Marcell atya a következő szavakkal kommentálta Edith Stein tapasztalatát Avilai Szent Terézzel kapcsolatban: „Teréz felfedezte a lelkek nehézkedési törvényét, amint kortársa, Kepler a testekét. Teréz írásaiban a nehézkedési törvény áttörését hirdeti, amikor kivitelezi a lélek felemelkedésének felszabadító jó hírét.” Ez a jó hír, Teréz élettapasztalata itt és most, személy szerint nekünk is szól. Ahogyan ő mondta: zűrzavaros mindennapi létünk olyan, „mint egy rossz éjszaka egy rossz szállodában”. De belső világunkban, belső várkastélyunkban megtalálhatjuk a tökéletesség útját a Végtelenre, a Voltaképpenire, a személyes Abszolútumhoz.
(semjenzsolt.hu)
In memoriam Gereben Ágnes
2015. március 18.
Mély fájdalommal értesültünk Gereben Ágnes haláláról.
Lenyűgöző egyéniségű és intellektusú egyetemi oktató, népszerű televíziós személyiség, aki tömegeket vonzott a képernyő elé történelmi előadásaival, feltárva a XX. század történelmének fehér foltjait.
Kezdeti munkáiban nagyszerű tanulmányokkal gazdagította az irodalomtörténetet: Csehovról, Bábelről, vagy a glasznoszty irodalmáról. Miután elmélyült kutatásokba kezdett a szovjet világ rejtelmeiben, korábban ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva teremtett fórumot eltitkolt múltunk felderítéséhez, cáfolva a XX. század történelemének sötét időszakát relativizáló manipulációkat. Soha nem késő fényt gyújtani a fejekben, ez volt ars poeticája.
Írt és beszélt az egyházüldözésről, zsidók és keresztények üldözéséről, a hadifoglyok kálváriájáról, az éhínségekről, a gulágok poklairól, a gyermekfoglyokról.
Munkássága a Szovjetúnió titkos dokumentumaira, politikai bizottsági határozatokra, titkosrendőrségi jelentésekre, kihallgatási jegyzőkönyvekre épült. De a száraz tények színes, érdekfeszítő megismertetésén túl, mindig ott volt az érző ember, az őrá oly jellemző humanitás erkölcsi iránytűjével, aki munkásságával millióknak igyekezett kései elégtételt nyújtani, napjaink emberét pedig a múlt tanulságaival felvértezni a jövőre.
Budapest, 2015. március 18.
A KDNP elnöksége, országgyűlési képviselőcsoportja és tagsága nevében, Semjén Zsolt elnök
(semjenzsolt.hu)
Angliai magyar szervezetekkel találkozott Semjén Zsolt
2015. március 15.
Közel 40 magyar szervezet képviselőjével külön is találkozott angliai látogatása során Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szombaton az MTI-nek elmondta, a találkozón áttekintették a honosítás, a magyar iskolák és gyülekezetek helyzetét, tapasztalatait és kéréseit.
Szó volt emellett a nyugati diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programról.
Semjén Zsolt, aki a március 15-i rendezvényekre érkezett Londonba, előzőleg a magyar nagykövetség ünnepségének szónoka volt, illetve állampolgársági eskütételen vett részt.
(Forrás: MTI)
Tisztújítást tart a KDNP
2015. március 15.
Tisztújítást tart a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) március 21-én, az elnöki posztért egyetlen jelöltként Semjén Zsolt jelenlegi pártvezető indul.
A kisebbik kormánypárt az MTI kérdésére közölte: a megyei választmányoktól érkezett jelölések alapján jelenleg Semjén Zsolt az egyetlen jelölt az elnöki posztra.
Az országos választmány 165 tagból áll, az elnök megválasztásához 50 százalék plusz egy szavazat szükséges.
Az országos választmány zárt ülésén hét alelnököt is választanak – e posztra nyolcan pályáznak -, emellett megválasztják a 24 tagú országos elnökséget is.
A KDNP tájékoztatása szerint helyi szinten teljes tisztújítás zajlott le. Feloszlatás Egerben és Budapest XIII. kerületében történt, az új alapszervezetek alakulása részben megtörtént, részben folyamatban van.
A KDNP ifjúsági szervezetében, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnél is új elnököt választanak március 21-én.
(Forrás: MTI)
A történelem igazságszolgáltatása a külhoni magyarok honosítása
2015. március 15.
A történelem igazságszolgáltatásának nevezte a külhoni magyarok honosítását Semjén Zsolt, aki részt vett Nagy-Britanniában élő magyarok honosítási ünnepségén.
A londoni magyar nagykövetségen március 15-e alkalmából ünnepi külsőségek közepette nyújtották át 34, Nagy-Britanniában élő magyarnak a honosítási okiratot.
A ceremónia után tartott beszédében a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a történelem viharai – elsősorban Trianon tragédiája és a kommunista diktatúrák üldöztetései – miatt a magyarságnak csaknem a fele a határokon túl él, a Kárpát-medencében vagy szétszórva a világban.
Ahhoz azonban, hogy a magyar nemzet megmaradjon, minden egyes nemzetrészének meg kell maradnia a Kárpát-medencében és a nyugati diaszpórában egyaránt – tette hozzá.
Semjén Zsolt szerint ez akkor lehetséges, ha a magyarság közös nyelve és közös kultúrája alkotta történelmi tudatot egy “alkotmányos acélabroncs” is megerősíti, ez pedig a magyar állampolgárság.
A londoni ünnepségen állampolgárrá fogadott magyaroknak a miniszterelnök-helyettes azt mondta: történelmi jogon kapták vissza azt az állampolgárságot, amely magyarként eleve megillette őket. Ez egyben igazságszolgáltatás a honosítottak szülei, nagyszülei számára is, akiknek a Trianon utáni évszázadban gyakran kellett elszenvedniük a “hazátlan” megbélyegzést – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes a magyar állam nevében megköszönte, hogy az állampolgárrá fogadottak külföldön is megőrizték hűségüket a magyarsághoz, a magyar nemzethez.
(Forrás: MTI)
Magyarország számít a nagy-britanniai magyarságra
2015. március 13.
Magyarországot eddigi történelmének fordulópontjain mindig ugyanazok a célok vezérelték, és e célok középpontjában a szuverenitás megőrzése állt – mondta londoni ünnepi beszédében Semjén Zsolt.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki a londoni magyar nagykövetség által csütörtök este megtartott márciusi 15-i megemlékezés szónoka volt, kijelentette: a szuverén magyar állam megteremtése, illetve helyreállítása Szent István korában, 1848-ban és 1956-ban is egyaránt az első számú cél volt.
Semjén Zsolt szerint ma is a nemzeti szuverenitás megőrzése a feladat, mivel ez a magyar megmaradás záloga. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, minden nemzet olyan értékgazdagságot jelent, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott a szónok.
Dosztojevszkijt a világirodalomnak csak az oroszság, Wagnert a világ zeneirodalmának csak a németség, Arany Jánost, Ady Endrét és Bartók Bélát pedig egyedül a magyarság adhatta a világnak – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
“Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre, pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Isten egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk” – mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt.
Hozzátette: a magyarság megmaradása csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész, köztük a kárpát-medencei és a nyugati magyarság is megmarad.
Semjén Zsolt az egyetemes magyar megmaradásra a diaszpóra-magyarság által tett erőfeszítések egyik történelmi példájaként idézte fel, hogy Kossuth Lajos 1852-ben Angliában 22 millió magyar bankjegyet állított elő. Ferenc József személyesen indított pert Kossuth ellen, és a jogi eljárást meg is nyerte, de a politikai-erkölcsi győzelmet Kossuth aratta, mivel az akcióval “briliáns módon kimutatta” a megszálló Habsburg-hatalom illegitim mivoltát és erkölcsi védhetetlenségét – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mindebből az következik, hogy amikor Magyarországon nem lehetett megszólalni, a magyar ügyet a diaszpóra magyarsága képviselte, mint később is hosszú évtizedeken át – hangsúlyozta. Kiemelte: ez is mutatja, hogy akkor lehetséges a megmaradás, ha a magyarság minden nemzetrésze megmarad.
Semjén Zsolt biztosította a nagy-britanniai magyarságnak a nagykövetségi rendezvényen megjelent képviselőit, hogy minden körülmények között számíthatnak a magyar államra, és Magyarország is számít rájuk.
(Forrás. MTI)
Az orosz ortodox egyház vezetőjével találkozott Semjén Zsolt
2015. március 12.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Moszkvában megbeszélést folytatott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájával.
A szerdai találkozóról szóló, az orosz ortodox egyház kommunikációs szolgálata által az egyház honlapján közzétett közlemény szerint Kirill pátriárka nagyon fontosnak nevezte, hogy Magyarország kiáll a keresztény értékek mellett. “Az orosz ortodox egyház kitart amellett, hogy az európai kultúrában feltétlenül meg kell őrizni a keresztény dimenziót, ezért nagy rokonszenvvel és tisztelettel fogadjuk Magyarország álláspontját” – hangsúlyozta az orosz ortodox egyház vezetője.
A közlemény szerint Semjén Zsolt örömét fejezte ki, hogy lehetősége van találkozni és tárgyalni az orosz ortodox egyház első emberével, és átadta neki Orbán Viktor miniszterelnök és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek üdvözletét.
“Igaz, hogy mi keresztények harcolunk. Az alaptörvényünk miatt sokan támadtak bennünket, többek között amiatt, hogy az Isten szóval kezdődik, amiatt a rendelkezés miatt, hogy a házasság férfi és nő szövetsége, és kitartunk amellett is, hogy az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, és ettől az időtől védelmet és méltóságot érdemel” – idézte Semjén Zsoltot a közlemény.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Kirill pátriárkának Magyarország ezen álláspontjának és Európa hagyományos értékei megvédése érdekében tett erőfeszítéseinek a támogatásáért – olvasható a közleményben.
“Büszkék vagyunk rá, hogy tavaly a magyar állam és az orosz ortodox egyház megállapodást kötött egymással, és az egyháznak ugyanolyan történelmi jogállása van, mint a magyarországi katolikus egyháznak” – idézte a miniszterelnök-helyettest a közlemény, amely szerint a felek aktuális kérdéseket is megvitattak.
(Forrás: MTI)
Budapesten tárgyalt az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége
2015. március 05.
Hivatalában fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit, Szilágyi Zsolt elnököt, Zatykó Gyula és Zakariás Zoltán alelnököket 2015. március 5-én, csütörtökön.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői beszámoltak a pártban nemrég lezajlott tisztújító közgyűlés eredményeiről, valamint megvitatták a magyar kormány képviselőivel a nemzetpolitika aktuális kérdéseit. A felek olyan időszerű témákkal kapcsolatban is egyeztettek, mint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet, a Székely Mikó Kollégium ügye, valamint a Székely Szabadság Napja megünneplésének korlátozása.
A magyar kormány képviselői ismételten biztosították az EMNP vezetőit arról, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett Demokrácia Központok hálózata a magyar kormány stratégiai partnere, amelynek az egyszerűsített honosítási eljárásban nyújtott segítségére a kormány a továbbiakban is számít.
A megbeszélés végén a felek megvitatták az ukrajnai válság aktuális fejleményeit és aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban. A magyar kormány képviselői ismét megerősítették eddigi határozott álláspontjukat, miszerint az ukrajnai konfliktus kizárólag békés, tárgyalásos úton rendezhető.
(Forrás: kormany.hu)