Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint Erdélyben a magyar összefogás a történelem erkölcsi és politikai parancsa. Az RMDSZ Kolozsváron zajló 12. kongresszusát több magyarországi párt elnöke, a határon túli magyar szervezetek vezetői és egy erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is köszöntötte.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet.

Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét.

„Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne elfogadott az EU-ban. Kijelentette: vissza kell utasítani mindent, ami az erdélyi magyar elképzeléseket összemossa a rasszizmussal és a szélsőségességgel.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatokban Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. „Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés. Ez rajtunk nem fog múlni” – nyomatékosította.

A miniszterelnök-helyettes olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés” sikeres legyen. Orbán Viktor köszönetet mondott Kelemen Hunornak, amiért az elmúlt négy évben a nemzeti ügyekben összefogva, egymás partnereiként dolgozhattak.

Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a határon túli magyarságnak is az erős, befolyással bíró, nemzeti érdeket képviselni tudó Magyarország tud jó partnere lenni. Ehhez pedig be kell fejezni „a politikai hidegháborút” Magyarországon és a határokon túl egyaránt.

A pártelnök úgy vélte, hogy a „pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében” politizáló RMDSZ a magyar-román együttélés új korszakát teremtette meg. Kijelentette, újra kell éleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, fel kell éleszteni a közös magyar-román kormányülések gyakorlatát.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kijelentette, hogy az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről” Magyarországon is példát vehetnének. A pártelnök támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és a környezettudatosságot is a kongresszus figyelmébe ajánlotta. Kijelentette, meg kell akadályozni, hogy a globális nagyvállalatok a környezet veszélyeztetésével termeljék ki a térség altalaji kincseit. Álláspontja szerint a verespataki ciántechnológiás aranybányászás veszélyt jelentene a Tisza vízmedencéjére.

Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – részletezte az elnök. A pártelnök az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik.

Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték. Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság üzenetét, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljaiak, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének az elnöke a horvátországiak, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarok üzenetét tolmácsolta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön hivatalában fogadta Szameh Sukri egyiptomi külügyminisztert.

A kormányfő helyettese a tárgyalások során méltatta a magyar-egyiptomi kapcsolatok fellendülését, melynek eredményeként számos lehetőség nyílhat együttműködésünk további erősítésére.

Szameh Sukri  külügyminiszter nagyra értékelte az Egyiptom felé nyitott magyar kormányzati politikát. Semjén Zsolt együttérzését fejezte ki a külügyminiszternek a közelmúltban Egyiptomban elkövetett terrorista támadások áldozatai miatt.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP üdvözöli az osztrák alkotmánybíróság döntését az üzletek vasárnapi zárva tartásáról Az osztrák alkotmánybíróság társadalompolitikai okokból elutasította az üzletek vasárnapi nyitva tartását akarók keresetét, megvédve a szabad vasárnapot. Az alkotmánybíróság elutasító ítélete erőteljesen védi a vasárnapi pihenőnapot, amely a családok nyugalmát és együttlétét szolgálja.

„Minden európai társadalomban megvan a heti pihenőnap, amelyet vallási, pihenési vagy társadalom- és családpolitikai alapon határoztak meg”, és ez felülír minden más érdeket, például a multinacionális cégek profitérdekét. Példaértékűnek tartjuk az osztrák szociáldemokrata politikusok és szakszervezetek hiteles munkásvédelmi fellépését, amiből a magyarországiak is tanulhatnának.

Bebizonyosodott továbbá, hogy teljes mértékben valótlan volt Demján Sándor és Dávid Ferenc (VOSZ) és Gaskó István (Liga Szakszervezet) riogatása és politikai célzatú hisztériakeltése az elbocsátásokról és a forgalom jelentős visszaeséséről. A VOSZ több tízezres elbocsátásokat és – a forgalomcsökkenés miatti esetleges bevételkiesések pótlására – új adókat és adóemeléseket vizionált. Gaskó István pedig 50-55 ezer dolgozó elbocsátásáról beszélve próbált riogatni. Mindennek szöges ellentéte bizonyosodott be.

A KDNP keresztényszociális elkötelezettsége alapján minden velünk szembeni gyűlöletkeltés és gyalázkodás ellenére halad előre – az immár az osztrák alkotmánybíróság által is megerősített – úton.
Semjén Zsolt elnök

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az Országházban fogadta Paul Richard Gallagher érseket, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkárát – mondta el Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az érsek Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének negyedszázados jubileuma alkalmából érkezett hivatalos látogatásra Budapestre.

A megbeszélés során a felek áttekintették a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok alakulását. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta az Alaptörvényünkbe foglalt keresztény értékeket, melyeket hazánk következetesen képvisel a nemzetközi fórumokon is – mondta Havasi Bertalan, aki hozzátette: a tárgyaláson részt vett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország számára a kereszténység nemzetmegtartó tényező is – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat – fejtette ki Szijjártó Péter.

Semjén Zsolt a kormányfő helyettese előadásában áttekintette a diplomáciai kapcsolatok elmúlt huszonöt évének és a kétoldalú megállapodások megkötésének gyakorlatát és azt mondta: a szentszéki-magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, ami lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja.

Kitért arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően immár negyedszerre újraindult a vegyes bizottsági munka. Első eredményként 2010. december 27-én a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megállapodást írt alá – az 1997-es vatikáni megállapodás keretein belül -, amely rendezte a járadékkiegészítést a katolikus egyház számára, és az egyházi oktatási és szociális intézményeknek járó – ám az előző kormány által a Vatikáni Szerződést sértő módon ki nem fizetett – összegek kifizetését. A kormány azután úgy alakította át a vonatkozó jogszabályokat, hogy megfeleljenek az egyenlő finanszírozás elvének, és így a közfeladatot ellátó egyházi intézmények – az iskoláktól a kórházakon át a múzeumi gyűjteményekig – ugyanolyan támogatást kaphassanak, mint az ugyanilyen állami és önkormányzati intézmények, azaz ne szenvedjenek diszkriminációt.

A 2012 októbere és 2013 júniusa között megtartott hat vegyes bizottsági ülés során öt főbb témakörben született egyetértés: így arról, hogy 2010 decemberében a kormány és az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által aláírt megállapodás releváns részei beépülnek a nemzetközi szerződésbe, ami 5,3 milliárdos forrást jelentett, valamint arról, hogy Pápai Magyar Egyházi Intézet státusát, működésének feltételeit nemzetközi szerződésben rögzítik. Egyetértés született arról is, hogy a magyar állam biztosítja, az egyház közcélú tevékenysége és intézménye a hasonló tevékenységet folytató állami és/vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult, s biztosítják a személyi jövedelemadó (szja) tényleges egy százalékának felosztását az egyházak (és a kiemelt költségvetési cél) között. Az állam fedezetet nyújt továbbá a katolikus egyház által végzett hittan- és erkölcstanoktatásra, beleértve mind a kötelező, mind a fakultatív hitoktatást. Emlékeztetett: az 1997-es vatikáni megállapodást módosító új egyezményt 2013. október 21-én, Alberto Bottari de Castello nunciussal írta alá a Parlamentben, s az 2014. február 10-én, a ratifikációs okmányok cseréjével hatályba is lépett.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a katolikus egyház független az állami hatalomtól, saját autonómiával bír, amelyet a történelemben mindig is büszkén védelmezett, önmeghatározása szerencsés módon találkozik a demokratikus államok manapság általánosan elfogadott hozzáállásával. Semjén Zsolt idézte az alaptörvényt is, miszerint állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Hozzátette: a kérdés manapság nem is annyira a különválasztás, az önállóság, hanem sokkal inkább a két fél együttműködésének lehetősége és módja. Az egyház csak az államtól van elválasztva, de nem a társadalomtól, sőt, küldetése ugyanahhoz a társadalomhoz szól, amelynek szolgálatára az állam létrejött.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte. Rámutatott: az elmúlt ezer év a veszteségek, sikerek, kudarcok és az újrakezdések időszaka volt. Felidézte, hogy a kommunizmus idején az állam el akarta tiltani az embereket attól, ami ezer évig itt volt, s itt van “köztünk”. Úgy gondolták, mindent el kell venni a keresztény közösségektől, ami eszköz, leginkább ki kell venni a kezükből a nevelés eszközét. Negyven év múlva a rendszerváltozás idején egyértelművé vált: a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, csak szétverni, s nem lehet sikeressé és boldoggá tenni egy országot.

25 éve az volt a kérdés: azok az értékek, amelyek segítettek két diktatúrában embernek maradni, hogyan működnek a szabadság – nagyon sokszor az álszabadság – világában, hozzátéve: az örök érték és a korszerűség egymásnak nem mond ellent. Megjegyezte: most utólag úgy szeretnék látni, hogy ami 65 éve kezdődött és 1990-ben végződött, egy epizód volt a történelemben, és bíznak benne, az is marad. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy ma 461 katolikus intézményben 111 020 gyermek tanul óvodától középiskoláig, míg a egyházi oktatásban 200 ezren vesznek részt. Az egyházi oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte keresztény hagyományait – fogalmazott, hozzátéve: hogy milyen lesz Magyarország, az azon múlik, hogyan nevelnek az iskolában és a családban.

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián.

Az Országházban, a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson a miniszter kiemelte: a magyar keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, különösen, ha azokat üldöztetés éri, a békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, ezért a kormány katonák küldésével járulna hozzá az Iszlám Állam elleni fellépés sikeréhez, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, ezért is csak a békés megoldást tartja elfogadhatónak Ukrajnában. A keresztény alapokon álló külpolitika jegyében Magyarország sosem mond le egyetlen állampolgáráról sem, bárhol kerülnek veszélybe, igyekeznek segíteni. Hozzátette: vallásdiplomáciai feladatait a kormány nem tudná sikeresen elvégezni az egyház folyamatos támogatása nélkül.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a világban nagy horderejű és egyre gyorsabb változások zajlanak, sokszor elképzelhetetlen mértékű, brutális erőszak üti fel a fejét a világ különböző pontjain. Ebben a helyzetben fontos a szembenézés a valósággal, és világossá kell tenni, hogy ezek a változások olyan kihívások elé állítják a világot, amelyekre az nincs felkészülve. Úgy vélte, a legsúlyosabb kihívásokra máig nem tudtak választ adni, és a válaszok keresése a világ politikai és egyházi vezetőinek felelőssége. Mint mondta, a változások odáig vezettek, hogy szélsőséges és brutális ideológiák által vezérelt eszmék a terror eszközével fenyegetik a velük egyet nem értőket. Könyörtelen támadás érte az értékrendünket, civilizációnkat, a terrorizmus előretörése Európában mára valóság lett. Közölte: Európának össze kell fognia közel-keleti és észak-afrikai barátaival, nem lehet megfutamodni.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításakor Magyarország éppen kezdett fellélegezni a diktatúra után, de már elkezdték lerakni a szabad és demokratikus Magyarország alapjait. Az 1990-ben aláírt dokumentum jelezte, hogy Magyarország új alapokra, azokra a közös értékekre építi a jövőjét, amelyet a Szentszék is képvisel. Hozzátette: a munkának még nincs vége, a belső, lelki helyreállítás folyamata még a kezdetén tart, pedig erre egész Európában szükség van, és mindennek fontos szereplője az egyház.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és ez mindig az egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensúlyának és kulturális arculatának. A bíboros több történelmi eseményt idézett fel, amelyek összefonták Magyarország és a Vatikán történelmét. Emlékeztetett arra is, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom kiutasította a nunciatúrát Budapestről, így a Szentszék és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. 1990-ben a diplomáciai kapcsolatok 25 évvel ezelőtti helyreállítása jelképes értékű volt, jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek családjába. Erdő Péter kiemelte: ma is értékes az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, hiszen nemcsak a magyar egyház és társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és együttműködéséhez is.

Alberto Bottari de Castello nuncius köszöntőjében felidézte, hogy a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok mintegy ezer évre nyúlnak vissza, és a diplomáciai kapcsolatoknak voltak jó és nehéz pillanatai egyaránt. Most azért vannak itt, hogy emlékezzenek, ünnepeljenek és megerősítsék az együttműködésre irányuló akaratukat.

Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 1990-től a katolikus egyház intézményeivel, munkájával hozzájárul Magyarország morális újraépítéséhez. Kitért arra, hogy a keresztény örökségre hivatkozik a magyar alaptörvény is, a keresztény értékeken alapul annak megszövegezése.

A konferencián részt vettek a diplomáciai testület képviselői, jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter egykori kormányfő.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Több mint 650 millió forinttal támogatja a kormány a kárpátaljai magyarságot az ukrajnai nehéz helyzetre tekintettel – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Közölte: ebből a keretből 486 millió forintot biztosítanak csaknem kétezer pedagógus jövedelem-kiegészítésére. Emellett 116 millió forintot különítettek el négyezer óvodáskorú gyermek étkeztetésének támogatására és 50 millió forintot a lelkészek munkájának segítésére – jelezte, hozzátéve: utóbbi összeg 400, főleg szórványközösséget gondozó lelkésznek jelent támogatást.

Semjén Zsolt kitért arra is, a kormány a döntést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) javaslata alapján hozta meg. A KMKSZ előzetesen egyeztetett a kárpátaljai pedagógus szövetséggel és a történelmi egyházakkal is.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Magyarország a békében érdekelt, és minden jó, ami a béke felé mutat, és minden rossz, ami a háborús helyzetet élezi.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár felidézte Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felhívását, amelyet Budapest és a megyei jogú városok felé tettek, kérve a segítségüket a kárpátaljai települések támogatásában. Jelezte: a folyamatot szeretnék koordinálni, ezért valamennyi magyar önkormányzatot levélben keresnek meg a segítségnyújtás érdekében.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszönetet mondott a támogatásért, és úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság történetének egyik legsúlyosabb válságát éli. A háborús helyzet, a sorozások mellett a mély gazdasági válság miatt is igen nehéz a helyzet, a pénz szinte teljesen elértéktelenedett, az árak – közte a fűtésé, az energiahordozóké – jelentősen emelkedtek. Jelenleg egy kezdő tanár fizetése 17 ezer forintnak felel meg, míg az átlagkereset 30 ezer forintnak, de a legmagasabb kereset sem éri el az 50 ezer forintot. A nyugdíjak 14 ezer forint körül vannak.

Mint mondta, nagyon örülnek a szolidaritási hullámnak, az anyaország támogatásának, egyúttal hangsúlyozta: remélik, a háborús, válságos időszak minél hamarabb véget ér. Szeretnének Kárpátalján megmaradni – fogalmazott az elnök.

Semjén Zsolt az M1 aktuális csatornának a sajtótájékoztató előtt azt is elmondta: a pedagógusoknak, a lelkészeknek, valamint a gyermekek étkeztetéséhez nyújtandó anyagi támogatással több mint 10 ezer embernek segítenek. A segélyezést a KMKSZ, a helyi pedagógusszövetség és a helyi karitatív szervezetek segítségével bonyolítják le – tette hozzá. Megjegyezte, a testvérvárosi rendszer segítségével – vagyis ha egy magyar település örökbe fogad egy kárpátaljai falut – meg is duplázódhat a kárpátaljai magyarságnak nyújtott segítség.

A sajtótájékoztató vágatlan verziója a Kormányportál Sajtószobában letölthető.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint a magyarság megmaradása szempontjából nem elég egy erős Magyarország, az erős Kárpát-medencei szervezettség, hanem kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása is.

Erről a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten beszélt, amikor megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyarság nem azért lett világnemzet, mert azzá szeretett volna válni, hanem világháborúk, levert forradalmak következményeként alakult így. „Ha már világnemzet lettünk, az abban rejlő pozitív lehetőségeket ne hagyjuk veszendőbe menni” – hangsúlyozta.

A kormányfőhelyettes felidézte: amikor a Magyar Diaszpóra Tanács gondolata felmerült, megkérdezték a magyar szervezetek vezetőit, hogy mi segítene leginkább. Ezután született meg 2011-ben a Kőrösi Csoma Sándor-program gondolata. A programnak akkora sikere volt, ami őt is meglepte – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: először ötvenen, tavaly és az idén pedig már százan utazhatnak.

Azoknak, akik most utaznak a magyar közösségekhez, az a feladatuk, hogy a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyekben a kint élők, és azok is, akik pár évre tanulni, dolgozni mennek, egyfajta otthonra lelhetnek – mondta.

Semjén Zsolt két változást említett az elmúlt időszakhoz képest a külhoni szervezetek véleménye alapján: a déli féltekén májustól október végéig, az északin augusztustól május végéig tart majd a misszió, a kinti tartózkodás 9 hónapos lehet, s míg korábban a tengerentúlra fókuszáltak, most jóval nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió.

Elmondta: idén Kanadába 16-an, Amerikába 21-en, Európába 38-an utaznak, Latin-Amerikában 11-en, Dél-Afrikában egy, Izraelben és Új-Zélandon két-két, Ausztráliában kilenc fiatal segíti a magyar közösségeket.

A kinti magyarok legfontosabb kívánsága az volt, hogy az oktatás náluk is megvalósulhasson – jelezte Semjén Zsolt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 372-en jelentkeztek a programra, és közülük választotta ki két bizottság a kiutazókat. Reményei szerint a program segítségével megállíthatók, adott esetben vissza is fordíthatók az asszimilációs folyamatok ezen közösségeknél. Jelezte: párhuzamosan augusztusban elindul a Petőfi Sándor-program, amelynek célja hasonló, de elsősorban a Kárpát-medencére és a monarchia egykori országaira koncentrálnak.

A programra a 20. évét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhettek, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, kiemelkedő és a magyar diaszpóra számára kiválóan hasznosítható a szakmai felkészültségük és/vagy közösségszervező, hagyományőrző tevékenységben vesznek részt. A program célországai között új helyszínként Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szerepel az idei évben.

A harmadik alkalommal, egymilliárd forintos kerettel meghirdetett program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, nemzeti identitásának megerősítése, a közösségi és kulturális élet megszervezése, fejlesztése.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vasárnapi zárva tartás bevezetése siker – közölte Semjén Zsolt a Mandinernek adott interjúban. A KDNP nemrég újraválasztott elnöke elmondta: pártja nem egyértelműen jobboldali, viszont mindent elért, amire lehetősége volt. A miniszterelnök-helyettes a lapnak arról is beszélt: ő szorgalmazta az RMDSZ-szel való kiegyezést, nemzetpolitikai célja pedig az egymillió új magyar állampolgár a ciklus végéig. 

„B..-jál meg, KDNP, s külön Semjén Zsolt…” Hallotta a dalt?

Ennél elmésebb támadás sose érjen minket. Ha ez a társaság megdicsérne, lelkiismeret-vizsgálatot tartanék. Támadnak, tehát jó úton járok.

Társaság? Valaki bepöccent azon, hogy önök miatt nem tud vasárnap vásárolni és írt erről egy dalt. 

Ez így kissé hihetetlen. Nyilván egy érdekcsoport van emögött, amely a szabad vasárnap miatt indít támadást a kormány és persze a kereszténység ellen.

A kormányban benne van, de ön lenne a kereszténység? Vagy a KDNP?

A vasárnapnak talán van köze a kereszténységhez. A szabad vasárnap pedig a KDNP egyik nagy sikere. Százezer kereskedelmi dolgozó legelemibb munkavállalói jogairól van szó, úgyhogy elég bizarr, amikor baloldaliak és szakszervezetek támadják. Az, hogy mindenkinek járjon a vasárnapi pihenőnap, amelyet a családjával együtt tölthet, a legrégebbi szociáldemokrata követelés.

Nem vettük észre, hogy munkavállalók tömegei vagy szakszervezetek követelték volna itthon az intézkedést. Egy világnézeti párt, önök tudták jobban helyettük, mi a jó nekik.

Óriási tévedés. Például a Frivaldszky Gáspár vezette civil szervezet itthon képviseli évtizedek óta a szabad vasárnapot, de nemzetközi mozgalom is szerveződött már e köré. Számos szakszervezettel beszéltünk, akik támogatták.

Családokra hivatkozik, miközben az új rendszerben csak a családi boltok nyithatnak ki vasárnap. Az nem baj, ha ők dolgoznak?

A család a családi boltban együtt van vasárnap. A cél tehát megvalósul.

A pincérnek talán nincs családja?

A közszolgáltatásoknak működniük kell vasárnap is – a rendőrségnek, a tűzoltóságnak…

Az étterem nem közszolgáltatás.

Nem, de az, hogy a családok vasárnap, a szabadnapjukon be tudjanak ülni egy étterembe, fontos és támogatható. Az intézkedés másik értelme persze valóban az, hogy a kis üzleteket hozzuk helyzetbe a multikkal szemben. Harmadszor: egy adott kultúrkörben vannak hagyományok. A vasárnap a kereszténységből következően az általános pihenőnap Európában. A francia forradalom alatt már kísérleteztek az eltörlésével, de nem jött be. Akik támadják a szabad vasárnapot…

A vasárnapi zárva tartást támadják.

Az helyesen szabad vasárnap.

Maga a szó is abból jön, hogy vásárnap.

A magyar nyelvben. Máshol meg az Úr napjából.

Magyarországon vagyunk.

Igen. Mi a kérdés?

Hát az, hogy nincs-e ellentmondás. Tradícióra hivatkozik, miközben hagyományosan a vásárok napja a vasárnap.

Európában és Magyarországon a vasárnap a pihenőnap. Ausztriában, Bajorországban is szabad a vasárnap.

Ott igen, nálunk viszont nem. Az autógyárak munkásai itthon vasárnap is dolgoznak. Csak a boltok vannak zárva.

Az a helyes, ha minél inkább általános lesz a szabad vasárnap, de van korlátja: a gazdaság teherbíró képessége. Elsősorban a kereskedelmi dolgozókat sújtotta a probléma, úgyhogy megtettünk egy nagy lépést az érdekükben, aztán ha módunk lesz rá, megnézzük, mit tehetünk még.

Viszont nem szöszölnek hatástanulmányokkal.

Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is. Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán.

Igaz a pletyka, hogy most Orbán Viktor ötlete volt a zárva tartás, amellyel a multikat akarta megszorongatni; s önök csak megkapták, hogy képviseljék az ötletet?

Legádázabb ellenségeinknek is el kell ismerniük, hogy mindig ugyanazt mondjuk. A KDNP 1989-es programjából volt, ami már egy-két év alatt megvalósult; akadt olyan is, amire egy évtizedet kellett várni; van ami most valósult meg, de mindig célt érünk. A szabad vasárnap bevezetésének nekifutottunk az előző ciklusban is. Matolcsy miniszter úr hosszú kormányzati és elnökségi ülés után azt mondta akkor, hogy bár az intézkedés társadalmi hatását tekintve nincs vita, az ország teljesítőképessége még nem bírja el ezt. Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.

Varga Mihály még néhány hónapja is azt mondta, hogy gazdaságilag megalapozatlan az ötlet. 

Kétségkívül hosszú vitánk volt a gazdasági minisztériummal. Az ország azonban annyit fejlődött 2011 óta, hogy most már nem akceptáltuk ezt az érvet. Varga Mihály azt is mondta, hogy jó kompromisszumos megoldást fogunk kötni. Így lett. Az autógyárakra és másra nem terjesztettük ki, a kereskedelmi dolgozókra igen.

A vadászat mikor jön? A DK már követeli, hogy vasárnapra tiltsák be azt is.

Micsoda hülyeség ez? A vadászat, a horgászat és a kirándulás nem munka, hanem szabadidős tevékenység. A szabad vasárnap épphogy lehetővé teszi, hogy az ember kikapcsolódjon egyik vagy másik által.

Mikor vadászott utoljára?

Úgy egy hónapja.

Mit lőtt?

Sajnos semmit.

Az elmúlt mondjuk fél évben azért sikerült valamit?

Persze. Bár az ember nem dicsekszik a zsákmányával, de most az egyszer kivételt teszek: a télen terítékre hoztam egy vadkant.

Katolikusként nincs gondban ezzel?

Miért?

Decemberben főcímek voltak arról, hogy Ferenc pápa szerint az állatok is mennyországba juthatnak. 

Akkor tévesek voltak a főcímek.

Az viszont nem, hogy VI. Pál azt mondta: állatainkat egy nap Krisztus örökkévalóságában látjuk majd viszont. Vadászként ön akkor gyilkos. 

Ebben az esetben, ha ön eszik egy szelet rántott húst, akkor kannibál.

Ezek szerint igen. 

Na, tegyük akkor ezt rendbe teológiailag. János apokalipszisében az új ég és az új föld, a mennyei Jeruzsálem azt jelenti, hogy az egész teremtés meg fog újulni. Ez azonban nem jelenti, hogy itt ennek a világnak a keretei között ne ennek a világnak a szabályai szerint kellene élni. Az ember fogazata például mutatja, hogy növényevő és húsevő egyszerre, mégsem mondjuk, hogy ha megeszünk egy szelet kenyeret, azzal bűnt követtünk el, mert megöltük a búzát, amely szintén megújul majd egyébként a mennyei Jeruzsálemben.

Ha megeszem a rántott húst, hogy életben maradjak, az azért más, mint amikor ön lelövi a szalonkát, s pusztán szórakozásból öl. 

Csak a pontosság kedvéért, a vadászat nem szórakozás, hanem szenvedély. Az ember antropológiai természetéből következik. Ahogy a szerelem. Az Úristen az embert ide helyezte, ebbe a világba, mintegy kertbe, hogy kertészként gondozza azt. Két tévedést lehet elkövetni ezzel a feladattal kapcsolatban. Az ipari lobbi lebetonozná az egész kertet. Ez az egyik. A másik véglet meg hagyná, hogy elvadult dzsumbuj legyen a kert. A küldetésünk az, hogy műveljük, hogy virágzó kertet hozzunk létre. Ahhoz viszont kellenek szerszámok. A vadász kezében a fegyver pontosan az, ami a kertész kezében a metszőolló. A vaddisznóknál minden koca ellik évente öt malacot. Ha az összes disznó megmaradna, úgy néhány év alatt tönkretennék az erdőt, a vetéseket, az élőhelyet, így elpusztítanák azt, s ezzel magukat is. Ma már nincsenek nagy ragadozók, a természet rendjét tehát csak a fenntartható vadászat képes biztosítani.

Az előbb ismerte el, hogy szenvedélyről van szó.

Persze. A sportvadászat szenvedély, amely nagyon mélyen gyökerezik az ember antropológiájában. Mindenkinek az őse vadászott. Az öné is. Természetes, hogy benne van az emberben ez az ösztön.

Szóval a mennyország az állatok számára nincs nyitva?

Nincs. A mennyország, Isten színe látása, a Szentháromság belső életében való sajátos részesedés lehetősége a szellemi lények számára valóság. A teremtés egésze is meg fog újulni valamilyen formában, benne minden teremtménnyel, de a kettő nem keverendő össze. Ezért aztán az, aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasználását összekeveri egy ember megölésével vagy megevésével, az elmebeteg. Visszatérve a kérdésére, a Szentatya sem mondhat mást egyébként, mint ami a keresztény hitletétemény, szavait tehát mindenkor ennek fényében kell értelmezni, nem pedig mondjuk a New York Times szenzációhajhász újságírói által kiagyalt főcímekből. Nagyon szép hagyománya egyébként az egyháznak a Hubertus-mise, s számos szent vadászott.

Szent Ferenc meg prédikált a madaraknak. De kinek a pap, kinek a papné. 

Persze. Kapisztrán Szent János ferences vezetésével pedig Nándorfehérvárnál aprították a törököt. E szívemnek kedves témákon kívül a KDNP-ről is lesz szó?

Hogyne! Főleg, hogy március végén újra elnökké választották. Miért nem indult senki ön ellen? Mást nem érdekel ez a munka?

Általános támogatással engem választottak. Hogy jut ebből arra a következtetésre, hogy mást nem érdekel? Logikailag ebből az következik, hogy olyan eredményeket értünk el, amelyek önmagukért beszélnek, s a párt egésze ezt az utat akarja járni a jövőben is.

Milyen utat?

A KDNP-nek sajátos karaktere van, amely alapján teljesen egyedülálló a magyar politikai palettán. Először is: Mi vagyunk az egyetlen történelmi párt a parlamentben – hacsak a szocialisták nem tekintik magukat annak… A mi pártunkat ’44-ben a nácik ellen alapították, ’45-ben folytatták a küzdelmüket a vörös diktatúra ellen, ’47-ben Barankoviccsal megnyerték a választást és ez volt az egyetlen párt, amelynek tagjai egytől-egyig börtönbe kerültek vagy az emigrációt választották, de egyikük sem lett kollaboráns. 1990-ben Antall József kormányában rendszerváltoztató kormánypárt lettünk. Mi maradtunk. Hol vannak a történelmi pártok? A szocdemek, a kisgazdák? Vagy a nagy rendszerváltoztató pártok? Az SZDSZ? Az MDF? Nekünk parlamenti frakciónk van, a főispánoktól a polgármesterekig az ország egész területén jelen vagyunk. Úgy, hogy minden programpontunkat megvalósítottuk. A családi adózástól kezdve a nemzet közjogi egyesítésén át. Az utolsót, a családok csődvédelmét most nyújtjuk be és idén meglesz az is.

Minden programpontot megvalósítottak? Abortusz?

Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati élet fogantatásától védett, de a konkrét törvényi szabályozás csak olyan lehet, amit az adott társadalom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire lehetőségünk volt, a többi párt közben vagy nem tudta megvalósítani a programpontjait, vagy ma már egészen mást mond, mint a kezdetekkor.

A Fideszről beszél!

Ott üdvös fejlődést láthatunk. A KDNP mindig ugyanazt mondta, és meg is cselekedtük.

Csak éppen választáson nem mérették meg magukat, inkább bekúsztak a Fidesz hátán.

Hogyhogy bekúsztunk? Az emberek a Fidesz-KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyertünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar, sőt, az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója. Logikailag két lehetőség van: vagy az van, hogy a KDNP fantasztikus értéket képvisel, amelyet a Fidesz felismert; vagy az, hogy én hoztam össze valamilyen zseniális megállapodást. Utóbbit a kötelező szerénység okán is kizárhatjuk.

A katolikus egyházzal való jó viszonyt hozzák a Fidesznek, ugye?

Az sem magától van. Különben életem fő műve, hogy szerepem lehetett Szent István bizánci szentté avatásában, amellyel az 1054-es egyházszakadás óta az első közös szentje lett Keletnek és Nyugatnak. Más egyházpolitikai munkám is maradandónak bizonyult az ingatlanrendezéstől a történelmi egyházakkal kötött szerződésekig. A Fidesz mindenesetre bölcsen felismerte a KDNP értékét, az események pedig igazolták ezt a döntést.

Önök viszont elvileg különböznek a Fidesztől, azért van saját pártjuk. 

Minden keresztény párt alapproblémája, hogy ha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanítása szerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik a közízléssel. Támogatottság híján pedig fennáll a veszély, hogy hitbuzgalmi egylet leszünk, nem pedig a társadalmat valóban alakítani képes politikai erő. A másik lehetőség, hogy nem ragaszkodunk annyira az egyházias dolgokhoz, akkor viszont egy idő után a kiüresedés veszélye leselkedik ránk. Én egyikben sem vagyok partner. Nem akarok hitbuzgalmi egylet elnöke lenni, de olyan néppárté sem, amely nem mer kiállni az egyházias keresztény értékek mellett. Mi semmit sem kényszerülünk feladni és mégis minden célunkat elértük. A Fidesz-KDNP szövetség az igazság-többség problémájára a megoldás. A KDNP ugyanakkor nem egyértelműen jobboldali párt, még akkor sem, ha általában csak egy jobb-bal koordináta-rendszert szokás használni. A nemzet, a család, az egyház értékeinek képviselete miatt mi markánsan jobboldalinak számítunk; a néhai SZDSZ ilyen értelemben szélsőbaloldali párt volt, amely anarchonihilista módon tagadta ezeket az értékeket.

Öt éve nincsenek a parlamentben.

Jó, csak az évtizedes harc belém ivódott… A lényeg, hogy van egy másik koordináta-rendszer is, a munkáé és a tőkéé. Keresztény pártként mi azt mondjuk, hogy a munka az elsődleges, s a tőkének mindig van társadalmi vetülete. Ebben a koordinátarendszerben mi tehát mérsékelt baloldaliak vagyunk, a néhai SZDSZ pedig szélsőjobboldali volt, hiszen a tőke primátusát, ráadásul a multinacionális tőke primátusát képviselte.

Ha már tőke és primátus. Amikor Erdő Péter prímás is Tarsoly Csabával üzletelt, lehet hitelesen tőkeellenesnek lenni?

Aki életében bármilyen kapcsolatban volt Tarsoly Csabával, az összefüggésbe kerül a Quaestor tisztességtelen ügyeivel is? Az Esztergomi Főegyházmegyének a prímási bor termék miatt volt köze a Quaestorhoz. Nagyon nem korrekt, amikor fotókat mutogatnak és azt sugallják általuk, mintha az egyház benne lett volna valami tisztességtelen ügyben. Én soha életemben nem találkoztam Tarsoly Csabával, de politikában élő emberként én is rengeteg emberrel találkozom. Amíg nincs tudomásom arról, hogy az adott illető erkölcsileg vállalhatatlant művelt, miért ne találkoznék az illetővel?

Sokakkal kell? Orbánt mintha sokkal inkább Lázár János helyettesítené, nem ön, a hivatalos miniszterelnök-helyettes.

Lázár János a kancellária jellegű ügyeket viszi a Miniszterelnökségen, ami nem ütközik az én feladataimmal. Már csak azért sem, mert az én portfólióm körülbelül: Goethe és a világegyetem. A nemzetpolitika persze nagyon hangsúlyos benne. Életcélom, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Érzelmileg, személyesen is az. Anyám erdélyi: én tudom, milyen az, amikor valakit egy életen át bozgoroznak. A honosítással nekik szolgáltatunk igazságot.

Az RMDSZ-szel való fideszes-kormányzati kiegyezés az ön sikere?

Az RMDSZ-szel való kiegyezést szorgalmaztam. Elfogadom természetesen, hogy egy nagy szövetségben, amilyen a Fidesz-KDNP, mindenkinek megvan a maga baráti köre, amely politikai hatásokkal is járhat. Ez egyébként helyes. Annál erősebb a magyarság szövete. A személyes kapcsolatok  viszont nem egyenlőek egy kormány politikájával. Azt kell látni, hogy ha az RMDSZ nem jutna be a bukaresti parlamentbe, akkor oda nem egy másik magyar párt fog kerülni, hanem csak román pártok, és akkor a magyar politizáló értelmiség ideológiai alapon előbb-utóbb beolvadna a román pártokba és vége lenne a magyar képviseletnek. Egyúttal az RMDSZ-t arra kell buzdítani, hogy visszatérjen a szövetségi jelleghez és integrálja azokat, akiket lehet. Kelemen Hunorral mindenesetre történelmi lépést tettünk meg, kölcsönös bizalom van az RMDSZ és a magyar kormány között. Ennek eredményeként a honosításban immár az RMDSZ is részt vesz.

Akik húsz éve Bukarestben vannak, azok a románokkal való bizniszelésben lehetnek érdekeltek, nem?

Ez kétségkívül probléma, mégis: ha nem lett volna magyar képviselet Bukarestben, akkor mi lenne ma?

Lehet, hogy autonómia.

Nem mondja komolyan. A románok még ennyit sem adtak volna. Nem akarom laudálni az RMDSZ eredményeit, nyilván el lehetett volna érni többet is, de negligálni sem helyes.

A Híd-Most szlovákiai tevékenységével is ilyen megengedő?

Az más történet. Az RMDSZ-szel lehetett rengeteg vitánk, de például Markó Béla azt sosem vonta kétségbe, hogy az RMDSZ etnikai alapú magyar párt. Bugár Béla és a Most-Híd nem ilyen. A Délvidéken látszott, milyen veszélyt jelent ez a politika. Ott a Demokrata Pártban lévő magyarok is megszavazták azt a jogfosztást, hogy mint „a megszállók leszármazottai”, a magyarok ne részesülhessenek kárpótlásban. Ezt aztán megoldottuk, mert elmentem Szabadkára és elmondtam, hogy ha így, akkor mi megvétózzuk az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. A szerbek visszavonták a jogfosztást, de a veszély jól látható. Amit a Híd-Most művel, az az asszimiláció irányába hat, mert először jön a vegyes párt, utána egy szlovák pártban a magyar tagozat, végül a szlovák pártban pár magyar. Mindemellett az lenne helyes, ha a Magyar Közösség Pártja, ahol csak lehet, megállapodna velük. Beláthatatlan veszteséget okozna a felvidéki magyarságnak, ha nem lenne magyar párt a pozsonyi parlamentben. Ezért mondom, hogy nekünk minden magyar egyaránt fontos.

(Forrás: mandiner.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke március 27. és április 1. között hivatalos látogatáson tartózkodik Vietnamban a Hanoiban megrendezett Interparlamentáris Unió 132. közgyűléséhez kapcsolódóan.

A magyar miniszterelnök-helyettes vietnami partnerével, Hoang Trung Hai miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, míg Latorcai János Nguyen Thi Kim Ngan asszonnyal, a vietnami Nemzetgyűlés alelnökével találkozott – tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-t.

Havasi Bertalan közölte: a delegációt fogadta Truong Tan Sang vietnami államelnök. A találkozó során a felek érintették a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében biztosított, 100 főre emelt vietnami kvótát, a magyar kötött segélyhitelből létesítendő Vörös-folyó felszíni víztisztítómű projektet, és a szintén ebből a forrásból felépítendő Can Tho-i onkológiai kórház projektjét.

A tárgyalópartnerek áttekintették a további lehetőségeket vietnami szakemberek képzésére – ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve: a vietnami fél örömét fejezte ki a Ho Si Minh-városi magyar főkonzulátus újranyitása kapcsán.

A delegációt fogadta Nguyen Tang Nhon bíboros, Hanoi érseke is. Ezt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Magyar Országgyűlés IPU-csoportjának képviselői találkoztak a Vietnami-Magyar Baráti Társaság vezetőségével.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a Koreai Köztársaságban és Vietnámban tesz hivatalos látogatást – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-val. 

Havasi Bertalan elmondta: a keleti nyitás politikájának keretébe illeszkedő programok során tárgyalásokat folytatnak a vendéglátó országok kormányzati és parlamenti vezetőivel. Az országaink közötti kapcsolatok erősítése mellett helyi egyházi vezetőkkel tekintik át az Ázsiában élő keresztények helyzetét – jelezte.

Szöulban többek között Chung Ui-hwa, a Nemzetgyűlés elnöke fogadja a magyar delegációt, majd helyi egyházi vezetőkkel folytatnak megbeszélést. Hwang Woo-yea koreai miniszterelnök-helyettes és magyar kollégája a két ország közötti együttműködés erősítéséről tárgyal.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a hivatalos látogatás következő állomásán, Vietnám fővárosában, Hanoiban Truong Tan Sang államelnök fogadja hivatalában a magyar politikusokat, emellett Nguyen Thi Kim Ngan asszonnyal, a Vietnámi Nemzetgyűlés alelnökével folytatnak tárgyalásokat. Majd Pierre Van Nhon Nguyen bíborossal, Hanoi érsekével való találkozójukon a helyi keresztény egyházi közösségek helyzetéről tanácskoznak. A magyar politikusok Magyarország képviseletében részt vesznek az Interparlamentáris Unió 132. Közgyűlésének Hanoiban rendezett hivatalos eseményein.

Vietnámi látogatásán Semjén Zsolt és kísérete Magyarországon diplomát szerzett vietnámi szakemberekkel is találkozik – mondta el Havasi Bertalan.

(kormany.hu)