Az egyház kétezer éves történelme folyamán mindig fókuszában tartotta a művészetet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony kiállításának megnyitóján a fővárosban. A kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese szerint a művészet mindig közvetlenebbül, mindig egyszerűbben, mindig szemléletesebben tud az emberre hatni, ezért jelentős ez a kiállítás is.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: nagyon bízik abban, hogy a kiállítás képeit majd szerte a Kárpát-medencében és a diaszpórában láthatják a magyarok. Hozzátette: a pünkösdi hangulatot varázsolja a gyönyörűen felújított Várkert Bazárba a Nemzetstratégiai Intézet vándorkiállítása, amelyen kortárs művészek alkotásain keresztül találkozhat a látogató a Boldogasszony sokrétű ábrázolásaival. Kitért arra is, hogy a csíksomlyói kegytemplom és kolostor a szobor alkotásának ötszázadik évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetett a kegyhelyen 2014. szeptember 14-téől 2015. szeptember 15-éig. Ez a felhívás szolgált apropóul e tárlat megrendezéséhez. Felidézte, hogy a hagyomány szerint az első keresztény műalkotás, amelyet Lukács evangélista festett, Szűz Máriát ábrázolja, és amikor az egyház előjöhetett a katakombákból, hatalmas templomokat, bazilikákat épített, és ezek mind-mind a szépet sugallják és közvetítik az emberek felé. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy Szent II. János Pál pápa külön a művészekhez intézett egy levelet, amelyben szintén a szépre és az alkotásra hívta fel a figyelmet. Semjén Zsolt egyúttal örömtelinek nevezte, hogy ma Magyarországon egyre inkább újra megfelelően értékelik a szakrális művészetet.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az építészet meghatározó keretein belül a kép, a szín, a mozdulat, a tömeg, a fény és a tekintet arzenáljában az Isten anyja is ott van és ott lesz, amíg az asszonyok részt vehetnek a teremtés misztériumában, hiszen ők „közvetlen munkatársai a teremtőnek”. A kiállítás szervezői, házigazdái és a kiállító művészek a békesség, a jóindulat, a testvériség és az anyaság képeivel ellensúlyozzák a mai korban uralkodó világméretű békétlenséget. „Háborúk csapkodnak szinte minden földrészen, menekültek holttesteit ringatják a tengerek, a pénz isteni hatalomra tör és a szabadság eszméit felfalni látszik a szabadosság” – jelentette ki Fekete György.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében kiemelte: Mária életmentő, engesztelő, kegyelemközvetítő erejére korunknak különösen nagy szüksége van. 1917-ben ugyanis a világtörténelemben olyan eszme jelent meg, amely hivatalos ideológiává tette az ateizmust, szervezetten és erőszakosan terjesztette az istentagadást, pusztította az istenhitet és annak valamennyi intézményét. Ez az ateizmusra és materializmusra épített világbirodalom azonban összeomlott, a „mi dolgunk pedig az, hogy az élet szentségét, a szépség, a jóság, az igazság és a hűség, a felelősség és a hazaszeretet hitét mutassuk fel” – mondta.
A kiállítás, amelyen a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt magyar művészének alkotása látható Szűz Máriáról, június 7-éig lesz látogatható a Várkert Bazárban, majd vándorútra indul a Kárpát-medencében. A rendezvényen mások mellett részt vett Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, valamint a történelmi egyházak képviselői.
(Forrás: MTI)
A kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye
2015. május 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár részt vett az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel kedden rendezett nemzetközi konferencián, Budapesten.
Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.
Felidézte, hogy néhány napja ért véget a FUEN 60. kongresszusa, s azt mondta: Magyarország külön üdvözli az ülés határozatát, amelyben az Európai Unióban működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatainak alkalmazását, a régiók történelmi, kulturális, nyelvi, vallási és hagyományos értékeinek figyelembe vételét kéri Romániától és Szlovákiától.
Elkötelezett partnerei maradunk a FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben – rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.
Kitért arra, hogy a FUEN tevékenységének egyik kiemelkedően fontos eleme a “Minority SafePack” elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amellyel azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében – jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.
Hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például az RMDSZ soraiból került ki. Az aktív tagság lehetővé teszi, hogy a közösségek nemzetközi téren is rámutathassanak egy-egy országban fennálló visszás helyzetre, különösen pedig annak megerősítésére szolgál, hogy a kisebbségek helyzete nem az ország belügye – jegyezte meg Potápi Árpád János.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár.
Megjegyezte: nagyon hamar eltűnhet az a kisebbség, amelynek nincsenek meg az oktatási intézményei.
A legnagyobb probléma, amivel küzdenek, az ukrán helyzet – jelezte, hozzátéve: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek össze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg – közölte.
A szervezetben több mint kilenc kisebbség képviselteti magát, közte a romániai magyarok. A FUEN a szolidaritás mellett a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat is igyekszik megmutatni – közölte.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet, amelynek a FUEN fontos szervezete. Hozzátette: a FUEN 32 országból mintegy 90 tagszervezettel a legnagyobb ernyőszervezete az őshonos kisebbségeknek.
Az elnököt és a szervezet magyar alelnökét, Vincze Lorántot a tanácskozás előtt fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár.
(Forrás: MTI)
Minden ország szuverén döntése az értékválasztása
2015. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi okokból és tapasztalatokból Magyarország számára stratégiai érdek az euro-atlanti integráció elősegítése – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a NATO parlamenti közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának plenáris ülésén hétfőn a Parlamentben.
A kormányfő helyettese kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú.
Kitért arra is, az elmúlt napokban Macedóniában bekövetkezett tragikus és nyugtalanító események is igazolják, hogy a NATO térség iránti figyelme, a régióval kapcsolatos elkötelezettsége nem csökkenhet, ennek még a látszata is elkerülendő.
A miniszterelnök-helyettes szerint mindez megerősíti, hogy szükséges fenntartani a NATO bővítési perspektíváját. Felidézte, hogy az elmúlt évek NATO-csúcstalálkozói sorra hitet tettek a szövetség elkötelezettségéről a “nyitott ajtó politikájának” folytatása mellett. Az állam- és kormányfők legutóbb tavaly ősszel, Walesben erősítették meg ezt, egyúttal feladatul szabva és kilátásba helyezve, hogy a tagállamok külügyminiszterei 2015 decemberében vizsgálják meg a tagságra törekvő országok között egyértelműen élenjáró Montenegró meghívásának lehetőségét.
Rögzítette: Magyarország Montenegrót felkészültnek tartja a tagságra. Meghívása ösztönzőleg hathat a többi aspiráns országra is, hogy mielőbb teljesíthessék a NATO-tagság feltételeit – mondta Semjén Zsolt. Szerinte ebből logikusan levezethető a magyar álláspont változatlansága, hogy a meghívásokra az egyéni érdemek és a teljesítmény alapján kerüljön sor, a felkészültebbnek ne kelljen bevárnia a kevésbé felkészültet.
Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az aspiráns országok is mielőbb előrelépjenek a meghíváshoz szükséges reformok végrehajtásában, annak érdekében hogy a szövetség tagjaivá válhassanak. Ezek az országok – Montenegró mellett – Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, Magyarország a nemzetközi jogból fakadó alapelvnek tartja, hogy minden ország szuverén döntése az értékválasztása, saját sorsának alakítása, esetleges NATO-tagsága.
Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről – az előbb említettek jegyében – ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára.
“Meggyőződésünk, hogy az euroatlanti integrációs perspektíva sokat hangoztatott hitelességét az idén decemberi döntés kiválóan demonstrálná minden érintett és a külvilág felé. A bővítési döntés fontos a reformelkötelezettség fenntartása érdekében is” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kérdés nem kerülhet le a szövetség napirendjéről.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal is, hogy a bővítést támogató tagállamoknak a konszenzusépítés, az aspiránsoknak pedig a kritériumok teljesítése terén számos tennivalójuk marad. Semjén Zsolt azt ígérte, hogy Magyarország NATO-keretben és kétoldalú alapon egyaránt továbbra is következetesen támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás.
Úgy fogalmazott: a NATO sikerességének záloga napjainkban is a szolidaritás. Szolidárisnak kell lenni azokkal a tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat, legyen szó akár a Baltikumról, akár Lengyelországról, akár a radikálisok délkeleti előretöréséről vagy a déli és közép-európai szövetségeseknek – így Magyarországnak is kihívást jelentő – nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlen menekültáradatról.
Megjegyezte: a mediterrán térség menekültügyi helyzete aggasztó, és erre a problémára is érzékenyek. Hozzátette: minden esetben a probléma forrását kell kezelni, Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell a működésképtelen államokat, ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak. Egyúttal szükségesnek nevezte a részletes és körültekintő menekültügyi politika kidolgozását, végrehajtását.
Jelezte: támogatják a NATO Oroszországgal kapcsolatos politikáját.
A keleti irányból érkező fenyegetésekkel összefüggésben megerősítette a korábban elhangzottakat, hogy ezekre a szövetségnek megfelelő és határozott választ kell adnia. Magyarország szolidáris a leginkább érintett államokkal, figyelemmel követi az ukrán válságot, több formában is segítséget nyújt, támogatja Ukrajna fejlődését és demokratikus reformjait. Ennek részeként fontos a kisebbségek jogainak védelme – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
(Forrás: MTI)
Tata kész befogadni Szent II. János Pál szobrát
2015. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Amennyiben Franciaország elutasítja az európai kultúra keresztény gyökereit és lerombolásra ítéli az északnyugat-franciaországi Ploermel terén állított Szent II. János Pál szobrot, úgy az Európa Díjas Tata városa otthont ad a lebontásra ítélt műalkotásnak. Tata kereszténydemokrata polgármestere kész befogadni a szobrot, mert a városban a szent pápát tisztelet övezi, korábban már teret is neveztek el róla.
A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a polgármestert ebben a törekvésében. Napjainkban különösen időszerű felidézni Robert Schuman, az EU alapító atyja gondolatát: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed”.
Semjén Zsolt
a KDNP elnöke
(semjenzsolt.hu)
A munka az elsődleges a tőkével szemben
2015. május 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Néppárt a szociális igazságosság szempontjából mérsékelten baloldali felfogást képvisel, mert a munkát elsődlegesnek tekinti a tőkével szemben – mondta a KDNP elnöke a párt székesfehérvári alapszervezete megalakulásának 25 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen. Semjén Zsolt közölte: hamarosan a KDNP lesz az egyetlen olyan politikai formáció, amely az 1990-es évek elején meghirdetett programpontjai közül valamennyit megvalósítja.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a politikai jobb- és baloldal csak két „koordinátarendszerben” helyezhető el. Az egyikben, amely a tradicionális értékeket veszi figyelembe, a KDNP markánsan jobboldali párt, de a másik koordinátarendszer szerint, amelyet a munka-tőke tengely jellemez, mérsékelten baloldali felfogást képvisel. Utóbbi megközelítés szerint a néhai SZDSZ szélsőjobboldali volt, hiszen a tőkét képviselte a munkával szemben. Megjegyezte: a Prohászka Ottokár által megtestesített szociális igazságosság tekintetében a KDNP lényegesen baloldalibb, mint a magát baloldalinak mondó társaság, mert a multik érdekeit képviselik, a bankok extraprofitjáért aggódnak.
A pártelnök kiemelte, hogy Székesfehérvárhoz a magyar történelem három olyan óriása (Szent István király, Szabó Dezső protestáns gondolkodó, Prohászka Ottokár püspök) kötődik, akik személyükben szimbolizálják a kereszténydemokraták három legfontosabb alapértékét, a kereszténységhez, a nemzethez és a szociális igazságossághoz való hűséget. Semjén Zsolt rámutatott, hogy Szent István a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar államot, ezért a magyarhoz hasonló keleti népekkel szemben hazánk máig fennmaradhatott. Szerinte nem keresztényi felfogás, hogy hívő emberként valakit nem érdekel hazája sorsa, senki nem lehet közömbös a jövő iránt, tehát keresztényi kötelezettség és küldetés a világ, a haza és a szűkebb környezet sorsával törődni. Szabó Dezsőre utalva kiemelte, “Isten az égi haza mellett földi hazát is adott az embernek, ezért égi hazájához hűtlen, aki földi hazájával nem törődik”.
A pártelnök elmondta, hogy ma a KDNP az egyetlen történelmi párt Magyarországon. 1944-ben alapították meg a náci és nyilas uralommal szemben, 1947-ben parlamenti választást nyert, de nem kormányozhatott, majd 1989-ben újraszerveződött, rendszerváltó párt lett és a Fidesszel alkotott szövetségi konstrukcióban ma a legsikeresebb pártok egyike Európában és a magyar történelemben. Semjén Zsolt közölte: hamarosan a KDNP lesz az egyetlen olyan politikai formáció, amely az 1990-es évek elején meghirdetett programpontjai közül valamennyit megvalósítja. Akadt, amelyet az Antall-kormány vagy az első Orbán-kormány idején, többségét pedig az elmúlt években. Mint mondta, jelenleg is zajlik a nemzet közjogi egyesítése, a határon túli magyarok állampolgársághoz juthatnak és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Szólt arról is, hogy megvalósult a szabad vasárnap intézménye, amely a keresztény kultúrkörben történelmileg kialakult pihenőnap, csakúgy, mint az iszlámnak a péntek, vagy Izraelben a szombat. A pártelnök az utolsó, megvalósulás előtt álló programpontként a családok csődvédelmét jelölte meg, amely jövő héten kerül a Parlament elé.
Földi Zoltán, a KDNP székesfehérvári elnöke elmondta, hogy az alapszervezet 1990. február 7-én alakult meg a Prohászka-templom hittantermében 20-25 ember jelenlétével. Úgy vélte, teendőjük volt az elmúlt 25 évben is, de maradt belőle a jövő emberének, amely értéket akar alkotni, a gyermeket értéknek tekinti és arra is neveli őket.
Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szerint 25 év alatt nemcsak elindult egy élet, egy mozgalom, egy harc, hanem életképes, felnőtt, jelen van és jövője is van. Az egyház megpróbál kovásza lenni a társadalomnak és a maga eszközeivel – igehirdetés, hitoktatás, családtámogatás – erősíti a társadalmat, valamint formálja és alakítja, hozzátéve, további ezerféle módja van ezeknek, de azok már nem egyházi, hanem politikai eszközök. Hangsúlyozta, hogy az egyház természetes szövetségese annak a közösségnek, amely a maga sajátos eszközeivel próbálja megvalósítani az egyház tanításait.
(Forrás: MTI)
Senkit nem rúgtak ki
2015. május 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A vasárnapi korlátozás bevezetése óta kiderült, emiatt senkit nem rúgtak ki, sőt, a forgalom tíz százalékkal nőtt, a dolgozók pedig a visszajelzések alapján kifejezetten hálásak – hangoztatta Semjén Zsolt a Mélymagyar című műsorban, az Echo Tv-n.
Ellentmondásos, hogy miközben az egész világon a legrégebbi szociáldemokrata követelések közé tartozik a szabad vasárnap, hazánkban éppen a szocialisták és egyes szakszervezetek támadják az intézkedést – erről is beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorában, az Echo TV-n. A kereszténydemokrata politikus rámutatott, bár a multik érdekeit kiszolgáló „kórus” korábban ötvenezer kereskedelmi dolgozó elbocsájtásáról és gazdasági visszaesésről beszélt, a vasárnapi korlátozás bevezetése óta kiderült, emiatt senkit nem rúgtak ki, sőt, a forgalom tíz százalékkal nőtt, a dolgozók pedig a visszajelzések alapján kifejezetten hálásak. Emlékeztetett, több mint százezer kereskedelmi dolgozónak nem volt korábban állandó pihenőnapja, ebben a kérdésben szükség van a társadalom szolidaritására. Semjén kitért arra is, Ausztriában az Alkotmánybíróság védte meg a vasárnapi zárva tartás intézményét, ezt az ottani szakszervezetek üdvözölték.
A miniszterelnök-helyettes az egyházi törvény kapcsán kiemelte, a nemzetbiztonsági kockázat kiszűrése végett volt szükség arra, hogy a parlamenthez kerüljön az elismert felekezetek bejegyzéséről való döntés joga. Szerinte abszurd érvekre hivatkozva marasztalta el a jogszabályt a strasbourgi bíróság, az pedig az SZDSZ egyik ősbűne volt, hogy a rendszerváltozáskor bevezetett szabályozás nyomán több száz, részben csalási szándékkal létrejött felekezetet ismert el hivatalosan az állam, az ezzel járó kedvezményekkel együtt.
Azzal kapcsolatban, hogy a minap egy francia közigazgatási bíróság lebontásra ítélte II. János Pál pápa köztéri szobrát egy kisvárosban, Semjén Zsolt úgy fogalmazott, ha Franciaország megtagadja keresztény gyökereit, azzal saját „franciaságát” is megtagadja. Szerinte egyébként szó sincs az ítéletben emlegetett értéksemlegességről, sokkal inkább arról, hogy az állam egy jakobinus, szabadkőműves ideológiát emel ki, s részesít előnyben a többihez képest.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a zambiai fővárosban, Lusakában tartott megnyitó beszédében szükségesnek nevezte a jelenlétet a fejlődő afrikai országokban. Mára Zambia és Namíbia is jelentős felvevő piacot jelenthet az agrártechnológiához, a mezőgazdasághoz, az infrastrukturális fejlesztésekhez, a vadgazdasághoz, valamint a könnyűiparhoz kapcsolódó termékeket és kapcsolt szolgáltatásokat nyújtó hazai kis- és középvállalkozásoknak – mondta.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kommunikációs igazgatója péntek hajnalban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány Déli nyitás stratégiájával összhangban nyitották meg csütörtökön egy időben a két kereskedőházat Afrika két kiemelkedő fejlődést mutató országában, így e célpiacokon is elérhetővé válhatnak a „kiváló minőségű magyar termékek és kapcsolt szolgáltatások”.
Az MNKH szerint a külgazdasági együttműködés elindítása mérföldkő Magyarország és a két afrikai állam között, hiszen korábban csupán érintőlegesek voltak a gazdasági kapcsolatok.
Zambia az elmúlt évtizedben elsősorban a rézbányászatnak, a mezőgazdaság térnyerésének és a világ legnagyobb felszín alatti ivóvízkészletének, Namíbia pedig különleges természeti adottságainak köszönhetően erőteljes gazdasági növekedésbe kezdett – jelezték.
A tájékoztatás szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a zambiai fővárosban, Lusakában tartott megnyitó beszédében szükségesnek nevezte a jelenlétet a fejlődő afrikai országokban. Mára Zambia és Namíbia is jelentős felvevő piacot jelenthet az agrártechnológiához, a mezőgazdasághoz, az infrastrukturális fejlesztésekhez, a vadgazdasághoz, valamint a könnyűiparhoz kapcsolódó termékeket és kapcsolt szolgáltatásokat nyújtó hazai kis- és középvállalkozásoknak – mondta.
„Az együttműködés első lépéseként a Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében az elkövetkezendő három évben a két országból összesen 60 ösztöndíjas diák érkezhet Magyarországra, az általuk meghatározott felsőoktatási szakokra” – idézte a közlemény a miniszterelnök-helyettest.
Kun Gábor, az MNKH vezérigazgató-helyettese a tájékoztatás szerint úgy nyilatkozott, hogy „Zambia és Namíbia e térségben gazdasági vezető szerepet fog betölteni, így az elkövetkezendő időszakban a magyar termékek és szolgáltatások piaci jelenléte külgazdasági szempontból stratégiai kérdés”.
A közlemény szerint a két kereskedőház megnyitásával egy időben magas szintű tárgyalások kezdődtek többek közt a zambiai vadgazdálkodási struktúra magyar módszer szerinti megújításáról, egy ötezer állat befogadására képes sertéstelep és a hozzá kapcsolódó tangazdaság, vágóhíd, húsfeldolgozó- és csomagolóüzem létrehozásáról, illetve egy helyi kommunális szintű fejlesztési program megvalósításáról is. A tervek közt szerepel továbbá gabonatárolók, silók és műtrágyagyárak felépítése, mezőgazdasági berendezések kivitele, a zambiai Nakondéban egy kereskedelmi és ipari park kialakítása, illetve magyar élelmiszeripari termékek és egészségügyi eszközök, gyógyszerek exportja is.
(Forrás: MTI)
Emléktáblát avattak Kovács Károly Zoltán tiszteletére
2015. április 23.
Ossza meg ismerőseivel!
Emléktáblát avattak Kovács Károly Zoltán, a KDNP rendszerváltás utáni újjászervezésében fontos szerepet betöltő egykori politikus tiszteletére csütörtökön Mosonmagyaróváron.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a párt elnöke a nyugdíjas agrárszakemberek találkozója keretében tartott eseményen azt mondta: Kovács Károly Zoltán megmutatta, hogy lehet hiteles keresztényi életet élni politikusként.
Kovács Károly Zoltán a politikai érdeklődésének engedve nézett olyan párt után, amely a hitvallásának megfelelt, ahol megtalálta a keresztényi, a szociális és a nemzeti elkötelezettséget, ilyen párt volt az akkori Demokrata Néppárt (DNP) – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a politikus nem azért választotta az emigrációt 1949-ben, hogy “kényelmes életet éljen, hanem hogy a DNP értékeit meg tudja menteni egy olyan időre, amikor azt majd újra lehet éleszteni”. Az ő emigrációjának a lényege az volt, hogy megmutassa a szabad világnak: a DNP “soha nem lesz társutas párt, soha nem fogja megtagadni saját értékeit” – hangoztatta a pártelnök.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a magyaróvári születésű politikus mindig is tudta, mi a magyar valóság, mert nem szakadt el hazájától. Ezért is tudott a rendszerváltás után a párt újjászervezésében a segítségükre lenni, és olyan háttérszerepet betölteni, amelynek révén a KDNP az Antall-kormány idején kormánypárt lett.
Az emléktáblát Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette.
Kovács Károly Zoltánt (1924-2008) a hazai kereszténydemokrácia egyik megteremtőjeként tartják számon. Tanulmányait az 1940-es években a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjénél, a Magyar Királyi Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán végezte el. 1947-ben, 23 évesen lett az Országgyűlés tagja. 1949-ben politikai okokból Németországba emigrált, ahol agrárkutatóként és a Szabad Európa Rádió szerkesztőjeként dolgozott. 1989-ben bekapcsolódott a hazai kereszténydemokrata párt újjászervezésébe. 1993-ban végleg hazatért.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője a találkozón közölte, a kormány célja, hogy minél több ember tudjon megélni a mezőgazdaságból, hogy a magyar vidéket élettel lehessen megtölteni, a fiatalokat ott lehessen tartani. A kormány birtokpolitikája az, hogy nyolcvan százalékban kisgazdaságok, húsz százalékban nagygazdaságok legyenek – tette hozzá a politikus.
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer akkor tud működni, ha van következő generáció. Ezért kezeli prioritásként a kormányzat, hogy minél több gyermek szülessen, ezért vannak a családi adókedvezmények – tette hozzá.
Semjén Zsolt beszéde:
Kovács K. Zoltán emléktáblájának avatása
Óvár, 2015. április 23.
1947 tavaszán újult erőre kapott a Demokrata Néppárt szervezeteinek kiépítése. A kereszténydemokrata párton belül ekkor állt egybea három alkotó elem. Találkozott a Barankovics vezette értelmiségi csoport, a feloszlatott katolikus tömegmozgalmakban nevelkedett paraszti-alkalmazotti réteg és az akkorra már erősen leszalámizott Kisgazdapárt kereszténydemokrata irányzata. Összefogásukat spontán erősítette a kommunista ösztönzésre felerősödött egyházellenes akciók sora, amelyek a püspöki kar többségét és a vidéki alsó papságot is a Demokrata Néppárt támogatására sarkallta.
Ebben a légkörben indult a fővárosba tájékozódni Kovács K. Zoltán, a frissen végzett óvári gazdász. Közéleti aktivitása már az előző években is megmutatkozott. Egyetemi tanulmányai idején a szellemi ellenállás tagjaként népi irodalmi esteken vett részt, földosztásban tevékenykedett, tagja volt az Emericana Bajtársi Szövetségnek, téli gazdasági tanfolyamokat vezetett újgazdák részére. Belépett a Nemzeti Parasztpártba is, ahol a progresszív katolikus vonal erősítésének gondolatát képviselte. Látva azonban a pártban az erős kommunista befolyást, rövidesen otthagyta őket.
Óvári barátai kérték meg, tájékozódjon egy kicsit Budapesten a pártok, lehetőségek felől. Első útja Kovács Imréhez vezetett, aki ismervén Kovács K. Zoltán erős katolikus kötődését, felhívta a figyelmét a Barankovics-pártra. A fiatal gazdász örömmel találkozott itt a két háború közötti keresztény reformnemzedékkel, akik már a szociális mozgalmakban hathatósan megnyilatkoztak. Felismerte továbbá a Néppártban a Mariten-féleperszonalista gondolkodást, ami már korábban nagy hatással volt rá.
Kovács K. Zoltán és a Demokrata Néppárt sorsa itt mindörökre összeforrt. Alig érkezett haza, már hívták Győrbe, ahol a püspökség környezetében szerveződött a DNP a választásokra. A párt megyei listáján –fiatal kora ellenére – a hetedik helyet ajánlották az akkor már eléggé ismertgazdásznak. Zoli bátyánk komoly válaszút elé került, hiszen már megvolt az egyetem üzemi tanszékére a kinevezése. A rektornak pedig ígéretet tett, hogy nem politizál. Úgy gondolta, a hetedik hely amúgy sem lehet befutó, a nevét pedig szívesen adta. Itt bizony tévedett.
Ahogy többször is mesélte nekünk, a választások utáni hajnali órákban a szomszéd tanárnő dörömbölt az ajtaján. Ébredjen Zolika,képviselő lett! És nemhogy ő, hanem a sorrendben utána következő is. Így nyolcan jutottak a megyei listáról a Képviselőházba.
A Demokrata Néppárt az érvényes szavazatok 16,4 százalékával a második legtöbb szavazatot szerző párttá vált. Az új választást kiíró Baloldali Blokk pártjai azonban már előre megegyeztek a kormányzás és a hatalom kisajátításában, a módszerekben pedig nem válogattak. Az 1947-es mint a kékcédulás választás ment át a köztudatba.
A Néppárt vezetősége világosan látta, hogy váratlan választási sikere következtében nehéz helyzetbe került. Meg kellett felelnie a társadalom felfokozott várakozásának, ugyanakkor számolnia kellett a Rákosi irányította koalíció, illetve a szovjet hadsereg jelenlétével és a Moszkvára támaszkodó Kommunista Párt egyeduralomra törő türelmetlen hatalmi igényével.
Ebben a fenyegető légkörben a Demokrata Néppártnak határozott elszántságra volt szüksége ahhoz, hogy a nyomasztó túlerő, és később a növekvő rendőrhatósági nyomás ellenére is megalkuvás nélkül vállalja meghirdetett programjának és ezen keresztül az ország és a társadalom alapvető szabadságjogainak képviseletét. A párt felelőssége annál is nagyobb volt, mert az 1945-ös, majd az 1947-es választás is bebizonyította, hogy az ország lakosságának többsége a keresztény, demokratikus és a népi-nemzeti eszményt vallja a materialista, marxista világnézettel szemben.
A néppárti képviselőgárda számos, elméletileg kiválóan képzett egyénisége és a mindennapi élet gondjait tapasztalatból ismerő bátor tagja a következő 18 hónap során minden lényeges kérdésben szilárdan megállta a helyét. Elhangzott beszédeik, felszólalásaik és interpellációik a magyar kereszténydemokrácia és az evangéliumi humanizmus elméleti alapvetésének tekinthetők napjainkban is.
Kovács K. Zoltán búcsút intett a katedrának, leköszönt egyetemi állásáról, és mint a parlament legfiatalabb tagja, megkezdte képviselői munkáját. Az Országgyűlésben mindenekelőtt földművelésügyi témákkal foglalkozott. Igazi konstruktív ellenzékiségről tett tanúbizonyságot. Például egy interpellációjában üdvözölte a gazdajegyzői intézmény létrehozását, de kifogásolta a kinevezésekben érvényesülő pártpolitikai elfogultságokat.
Munkáját képviselőtársai is nagyra értékelték. 1948 őszén mandátumáról leköszönő elődje helyére őt választották a képviselőcsoport titkárának. Utolsó országgyűlési felszólalásában 1949. január 24-én a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor állást foglalt a mezőgazdaság kollektivizálását előkészítő törvényjavaslat ellen, és sürgette az igazi szövetkezeti szolgáltató hálózat kiépítését. Ez a gondolat sokszor visszaköszönt hosszú évtizedek során a Szabad Európa Rádiónál eltöltött ideje alatt Zoltán Károly mezőgazdasági műsoraiban.
1948 nyarától erősen nőtt a Baloldali Blokk nyomása, egyre több ellenzéki képviselő került az államvédelmi hatóság személyes ellenőrzése alá. Ez eleinte még több komikus helyzetet idézett elő, de egyre erőszakosabbá vált, az ávósok már a képviselőterem ajtajában álltak. Rákosi Barankovicshoz címzett január végi beszélgetésnek álcázott ultimátuma egyértelművé tett: nincs tovább.
A néppárt képviselői közül 12-en választották az emigrációt, 22-en szenvedtek rövidebb-hosszabb ideig tartó börtönbüntetést. De a többi képviselő sorsa is mellőzés, állásvesztés, kitelepítés lett, megszenvedték a kommunizmus eszköztárában lévő megaláztatások szinte minden formáját.
Komoly adósság még, hogy a képviselőcsoport tagjainak életét megírja valaki. Hiszen többük sorsa egy XX. századi Jókai regénybe illő. Külön történet az emigráció tagjai, akik kényszerű távollétük alatt egész életükben tevékenykedtek hazájuk, Magyarország érdekében.
Menekülésük története is kalandregénybe illő. Kovács K. Zoltánaz induló vonatból ugrott ki Győrben, hogy lerázza az akkor már dupla ávós kíséretet. Öt képviselőtársával és menyasszonyával, Etelkával vágott neki egy borús éjszakán a szántóföldeknek, hogy elérjék az osztrák határt. Csoportjuk út közben három részre szakadt. Etelka elvesztette a kesztyűjét, és mire meglelték, a többiek már tovább mentek. Akik visszajöttek a keresésükre, csak Zoltán időközben letett könyveit találták, eközben saját társaikat is elvesztették. De itt jó a történet vége, mert mindnyájan átértek. És elkezdődött a számkivetés negyven éve, a szabad európás időszak, majd eljött a rendszerváltozás ideje és a hazatérés.
Amint hazatért, munkához látott: szervezte a KDNP-t, létrehozta a Barankovics Alapítványt, tapasztalatait igyekezett a médiában is hasznosítani. És nem kért semmit. Nem akart képviselő lenni, pedig többször felkínálták neki.
Mi volt a titka annak, hogy aki ismerte az becsülte és szerette őt? Azt hiszem az a rendíthetetlen hűség, amivel szolgálta a hazáját, az a tiszteletet kiváltó becsületesség, hogy minden szava, írása, beszéde, rádió szereplése az utolsó hangig vállalható, és az a szeretet, ami lényéből sugárzott.
Most kicsit meghatódva állok itt az egykori óvári diák, néppárti képviselő, a Szabad Európa Rádió Zoltán Károlya, a KDNP fáradhatatlan napszámosa, az atyai barát táblája előtt. De a meghatódottságba büszkeség is vegyül, hogy ilyen elődök nyomdokába léphetünk.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta Vietnám legfőbb ügyészét
2015. április 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlamentben fogadta NGUYEN Hoa Binht, Vietnám legfőbb ügyészét, aki Polt Péter legfőbb ügyész meghívására tartózkodik hivatalos látogatáson Magyarországon.
A tárgyalás során a kormányfő helyettese méltatta a két ország dinamikusan fejlődő gazdasági és kulturális kapcsolatait, utalva a közelmúltban Hanoiban tett hivatalos látogatása tapasztalataira. Biztosította vietnámi vendégét, hogy Magyarország szívesen fogad az ázsiai országból érkező egyetemi hallgatókat, akik ösztöndíjas képzés keretében folytathatnak jogi tanulmányokat és szerezhetnek diplomát egyetemeinken.
Semjén Zsolt méltatta a korábban Magyarországon végzett vietnámi szakemberek hazai elismertségét, akik országukban jelentős beosztásokban dolgozva erősítik kapcsolatainkat.
(semjenzsolt.hu)
Nem szigorodik az állampolgársági törvény
2015. április 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt erről hétfőn az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még “keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.
Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.
A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg.
Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: “minden lehet és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.
Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.
Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érintik. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100-120 település projektjeit tudják támogatni. Emellett a Mi Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra látogatóközpont és kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.
