Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Michael R. Turner, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke levélben köszönte meg a vendéglátó magyar kormány nevében felszólaló Semjén Zsolt beszédét. Az alábbiakban a levél udvariassági fordítását közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

A NATO Parlamenti Közgyűlés nevében szeretném megköszönni Önnek, hogy részt vett a tavaszi ülésszakon és felszólalt a Közgyűlés plenáris ülésén, amelyre a Parlament csodálatos épületében került sor. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ilyen szép helyszínen rendezhettük meg az ülésszakot. Tisztában vagyok azzal, hogy Ön rendkívül elfoglalt, és éppen ezért vagyok különösen hálás, amiért időt szakított a Közgyűlés előtti felszólalásra.

Mint azt bizonyára tudja, a plenáris ülésen nem tudtam részt venni, de értesültem arról, hogy felszólalásában a NATO bővítési folyamatának fontosságát, valamint a Nyugat-Balkán következetes támogatását hangsúlyozta. Ez két olyan prioritás, amelyet a NATO Parlamenti Közgyűlésében és az Egyesült Államok Kongresszusában én is komolyan támogatok. Ezzel kapcsolatban nagy örömömre szolgál, hogy a plenáris ülésen a Közgyűlés elfogadta Balla Mihálynak, a NATO bővítés témájában benyújtott képviselői indítványát.

A tavaszi ülésszak átütő siker volt és ehhez az Ön felszólalása nyomatékosan hozzájárult. Még egyszer köszönöm.

Tisztelettel,

Michael R. Turner

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Halimah Yacob asszonyt, a Szingapúri Köztársaság parlamentjének elnökét csütörtökön a Parlamentben fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A felek nagyra értékelték a két állam kapcsolatát és a gazdasági, oktatási, illetve kulturális együttműködés eddig megtett lépéseinek folytatását, valamint az együttműködés erősítését szorgalmazták. A miniszterelnök-helyettes Magyarország keleti nyitás politikájának fontos eredményei között említette a Szingapúri Magyar Kereskedőház tavalyi megnyitását, egyben méltatta a nagy múltra visszatekintő üzleti kapcsolatainkat.

A városállamot képviselő politikus kijelentette, hazánkra, mint fontos partnerre tekintenek a közép-európai régióban. Szingapúr elsősorban gazdasági szempontból fontos délkelet-ázsiai partnere hazánknak, ezért kereskedelmi kapcsolataink bővítése és a magyarországi befektetések szempontjából elengedhetetlen a magas szintű politikai párbeszéd rendszeressége. Szingapúrban több magas szintű magyar politikus és szakmai delegáció is látogatást tett a közelmúltban, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki helyi kormányzati és parlamenti partnereivel találkozott.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a kormány június 16-17-ére – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a parlamenti honlapon közzétett indítványából.

Az országgyűlési törvény értelmében a Ház évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június 15-éig, illetve szeptember elsejétől december 15-éig.

A miniszterelnök-helyettes a rendkívüli ülés megtartását 17 indítvány mielőbbi elfogadásának, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárásának szükségességével indokolta.

A kezdeményezés melléklete szerint ezen előterjesztések közé tartozik a 2016-os költségvetési javaslat, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítvány, az adóhivatalra vonatkozó szabályok megváltoztatására irányuló törvényjavaslat, az e-kártya megvalósításához kapcsolódó, valamint a menedékjogról szóló törvény módosítását célzó javaslat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön a fővárosi Magyarság Házában.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.

Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne – mutatott rá.

Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában. A magyarságot Semjén Zsolt szerint két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és “a felelőtlen kardcsörtetés”, amely „kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak”.

A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és a „megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.

„Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen – akár nagyhatalmi konspiráció – nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot” – fejtette ki a kormányfő helyettese, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk – mondta.

Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok – rögzítette.

Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart.

Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra – rögzítette, hozzátéve: a magyar államnak katalizátor szerepe van, a kereteket a nemzetnek kell személyes kapcsolatokkal megtölteni. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálgyökerekkel behálózzák az egész Kárpát-medencét – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén – rögzítette és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.

A honosítással összefüggésben megerősítette: tartani tudják a célt, és a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt, azaz naponta ötszáz “nemzettársunk kéri, hogy honfitársunk lehessen” – jelezte.

Semjén Zsolt beszélt még arról, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Tudatosítani kell a világban, és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kér olyat, amire ne lenne példa az unióban, illetve ne lenne általánosan elfogadott. Amit másnak lehet, azt nekünk is szabad, ha ez nem így lenne, azt fogadnák el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk, ami nem igaz – jelentette ki Semjén Zsolt.

Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen. Noha pár éve még nem így volt, de mára a magyar megmaradás szempontjából a  legfontosabb témákban társadalmi és politikai egyetértés van – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.

A központi ünnepségen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, egyházi méltóságok és Schmitt Pál akkori köztársasági elnök.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Maria Assunta Accili, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövetének felkérésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt az Itália nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson kedden, a Budapesti Olasz Kultúrintézet dísztermében. Az ünnepségen  Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius vezetésével a hazánkba akkreditált nagykövetek, a magyarországi olasz közösség tagjai, valamit számos közéleti személyiség vett rész.

Az alábbiakban Semjén Zsolt köszöntőjét közöljük.

Tisztelt Nagykövet Asszony!

Köszönöm szépen a meghívást az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepére – örömmel jöttem, hogy elhozzam Magyarország Kormányának köszöntését.

Tisztelettel köszöntöm a megjelent Nagykövet Asszonyokat és Urakat, a diplomáciai testület többi tagját, az Olasz Kulturális Intézet igazgatónőjét, a kormányzat valamint a kulturális és társadalmi élet jeles képviselőit.

Kiemelten is üdvözlöm a magyarországi olasz közösséget és Itália magyar barátait. Az ő szerepük bizony megkerülhetetlen az országaink közötti hagyományosan jó viszony ápolásában és erősítésében.

Hagyományosan jó viszonyt említettem… amit a történelem időnként beárnyékolt ugyan, de el nem sötétített. Éppen a napokban emlékeztünk meg annak centenáriumáról, hogy Olaszország belépett az I. világháborúba, s az olasz fronton egymásnak feszültek magyar és olasz katonák.

Tavaly novemberben elzarándokoltam az Isonzóhoz, a Doberdó-fennsíkra, ami olyannyira beleivódott a magyar emlékezetbe, hogy népdal is szól róla.

Eszembe jutottak Ferenc pápa szavai, aki nem sokkal korábban a közeli osztrák-magyar és az olasz temetőt egyaránt felkereste, s azt mondta: „A bölcsek sajátja, felismerni tévedésüket, fájlalni és megbánni azt, bocsánatot kérni és megsiratni”.Felmentem én is a Monte San Michele csúcsára, s ott mélyen megérintett a jól ismert emléktábla: „Olaszok és magyarok hősiesen küzdve itt testvérré lettek a halálban”.

Számomra ez az emléktábla is tanúsítja az olasz és a magyar nép bölcsességét, mely már rögtön a Nagy Háború után megsiratta egymás halottait is.

Hadd említsem meg, hogy Áder János köztársasági elnök úr két nap múlva keresi fel a Doberdót, hogy tisztelegjen ott, ahol a legnagyobb magyar temetők egyike található.

Nem véletlen, hogy éppen a nemzeti összetartozás napján teszi ezt, hangsúlyozandó, hogy az ott elesett elődeink is a magyar nemzethez tartoznak, s így kötelességünk megemlékezni róluk.

Köszönettel tartozunk Olaszországnak, s különösen az egykori front közelében lakóknak, amiért akkor is gondozták hősi halottaink sírjait, amikor nekünk, magyaroknak nem adatott meg a lehetőség, hogy megtegyük.

No de a mai este az ünnepé: Isten éltesse Olaszországot, Isten éltesse az olasz-magyar barátságot!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben fogadta a Szaúdi Súra Tanács Szaudi-Magyar Baráti Csoportjának küldöttségét. A szaúdi parlament képviselői Dr. Fayez Abdullah Alshehry, a csoport elnökének vezetésével tájékoztatást adtak a két ország kapcsolatainak alakulásáról és azok bővítésének lehetőségiről.

Nagyjelentőségűnek is igen sikeresnek nevezték Kövér László házelnök, közelmúltban tett szaúdi látogatását. A Miniszterelnök-helyettes felhívta a szaúdi delegáció figyelmét a túrizmus, azon belül a magyar gyógyvizekben és gyógyhelyekben rejlő lehetőségekre. Méltatta a magas színvonalú, nemzetközi hírű magyar felsőoktatást és örömét fejezte ki, hogy nagyszámú szaúdi diák tanul magyar egyetemeken. A találkozón részt vett Mohammad A. Al Matrafi, a Szaúdi Arábiai Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Születésének 150. évfordulója alkalmából szobrot állítottak Chernel István ornitológusnak Agárdon, Kontur András szobrászművész alkotását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel vasárnap.

Chernel István olyan tehetség volt, akinek „adottságait nemzedékek során munkálta ki a természet”. Nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának, amit apja folytatott, mivel évről évre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról – mondta Semjén Zsolt.

Chernel a jogi egyetem elvégzése és egy év közigazgatási gyakornokság után „börtönből szabadult sasnak érezve magát” végre hódolhatott természetszeretetének. Kutatott, jegyzetelt, múzeumban dolgozott, járta az országot, rajzolt, festett, vadászott és leginkább megfigyelt és gyűjtött, majd 34 éves korára összeállította azóta is páratlan értékű könyvét, a Magyarország madarai című kiadványt – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. Itthon és külföldön hézagpótló mű született, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert „szívének, lelkének egész melegségével írta” – tette hozzá.

A könyv elkészítése érdekében Chernel István a Kárpátoktól az Al-Dunáig bejárta az egész országot, de „legtovábbra állapodott meg a Fejér megyei, kies Velencei-tónál, ahol a madárélet olyan hatalmas kibontakozására lelt, amely párját ritkítja kivált az őszi és tavaszi vonulás időszakában” – mondta a politikus.

Semjén Zsolt szerint szobrának megalkotásával egy újabb álom valósult meg L. Simon László államtitkár és Tóth István polgármester nagy ívű elképzeléséből, hogy a Velencei-tó agárdi parti sétányán létrejöjjön a tóért és környezetéért sokat tevő természettudósok és természetírók panteonja. Emlékeztetett arra, hogy tavaly Herman Ottó halálának századik évfordulója, most Chernel István születésének 150. évfordulója adta az apropót, miközben a két személy közel állt egymáshoz, hiszen mester és tanítványa voltak.

L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára bemutatott két könyvet, Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás, és A vadászat nemes élvezete, válogatás Chernel István vadászati írásaiból és vadásznaplóiból (szerkesztő: Majthényi László) címűt. Úgy vélte, mindkettő hiánypótló mű, amelyekből kiderül, hogy nem Hermann Ottó volt az utolsó nagy magyar polihisztor, hanem talán tanítványa, Chernel István.

Chernel István ornitológus, vadászíró és természettudós 1865. május 31-én született Kőszegen. Egész életét a madaraknak szentelte. 1887-ben Erdélyben barátkozott össze a polihisztor természettudóssal, Herman Ottóval, aki az elsők között szorgalmazta a Velencei-tó halászata néprajzi vonatkozásainak feltárását. Ő hívta fel tanítványa, Chernel István figyelmét a tó természeti, madártani értékeire, és bízta meg ornitológiai vizsgálatokkal.

Chernel elhivatottan járta a Velencei-tó nádasait, hogy kutassa az ottani madárvilágot, amely munkája eredményeként a szakemberek és később a vendégek körében is ismertté vált.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédnek teljes szövegét.

CHERNEL ISTVÁN SZOBRÁHOZ

Tisztelt Ünneplők!

Egy újabb álom valósult meg államtitkár úr és polgármester úr nagy ívű elképzeléséből, mármint, hogy a Velencei tó parti sétányán létre jöhessen a tóért és környezetéért sokat tevőtermészettudósok és természetírók panteonja. A személyek kiválasztásában a kerek évfordulók a segítségükre siettek. Tavaly Hermann Ottó halálának századik évfordulójára emlékeztünk, idén pedig Chernel István születésének százötvenedik évfordulóját ünnepeljük.

A két személy közel állt egymáshoz, mondhatnák: mester és tanítvány. 1916-ban, Hermann Ottó halála után a Madártani Intézet vezetői székében Chernel István követte a nagy természettudóst. Tragikus módon csak rövid idő adatott, 1922-ben, még fiatalon elhunyt. Szülővárosában, Kőszegen helyezték örök nyugalomra, ahol számos emlék, így az általa létrehozott arborétum, a Chernel-kert emlékeztet munkásságára. De ne vágjunk a dolgok eleibe.

Chernel István olyan tehetség volt, akinek adottságait nemzedékek során át munkált ki a természet. Már nagyapja természetszeretetében komoly rész jutott az ornitológiának. Édesapja ezt folytatta, esztendőről, esztendőre feljegyzéseket készített a madarak vonulásáról. István, mondhatjuk már a bölcsőtől hozta magával a természetszeretetet, és a tudományok iránti vonzódást.

Mindazonáltal apja határozott kívánságára jogot végez és közigazgatási gyakornokként helyezkedik el a megyénél, igaz egy jó évre rá beadja lemondását. Naplójának tanulsága szerint ekkor „börtönből szabadult sasnak” érzi magát.

Kutat, jegyzetel, múzeumban dolgozik, járja az országot, rajzol és fest, vadászik, de mindenekelőtt, megfigyel és gyűjt. Figyeli a madarak életét, de mindeközben feljegyzi vadászatra, halászatra vonatkozó szólásokat-mondásokat is.

„Mindig úgy vagyok az ornitológiával, mintha a gondviselés adta volna a lelkembe a hozzá való kedvet, és egy egész nemzet előtt felelős lennék érette, mely megró, ha nem járok el benne lelkiismeretesen.” – írja menyasszonyának. Lázasan dolgozott, és ez meghozta az eredményt. 34 éves korára összeállt az azóta is páratlan értékű könyve, a „Magyarország madarai”.

Tanítványa róla szóló munkájában idézi azt a dedikációt, amit Chernel a szülei könyvébe írt: „Amit az örökké szép és mindig igaz Természet templomában, annyi sok helyen, annyi sok felejthetetlen órában egy fél életidőn át tapasztaltam, megfigyeltem és most áhítatos pillanatokban összefoglalva leírtam: íme nyújtom át Nektek. Olvassátok és találjatok benne annyi élvezetet és tanulságot, mint amennyit a könyv alkotása szerzett.”

Munkájához bejárta az országot „Kárpátoktól le az Al-Dunáig”, de mint írja „legtovábbra állapodtam meg a Fejér megyei kies Velencei tónál. A madáréletnek olyan hatalmas kibontakozására találtam ott, mely ritkítja párját, kivált a tavaszi és őszi vonulás szakában…”

Egy itthon és külföldön egyaránt hézagpótló, népszerű, igazi magyar alkotás született. Igen népszerű lett a mű, mert írója a szigorúan tudományos szemlélet mellett szívének-lelkének egész melegségével írta. Kérdezhetnék a kétkedők, mitől magyar egy tudományos mű? Nos, attól, hogy magyarul, magyar szellemben, magyar észjárással szól a magyarokhoz, és így adja ezt a világ tudtára.

Mert ez a könyv nem csak a madarakról és élet megnyilvánulásaikról szól. Az országot nyitott füllel járó szerző beleszőtte könyvébe a nép ajkáról hallott szólás-mondásokat, elnevezéseket, közmondásokat, népdalokat. De ami a legkülönlegesebb, megjelenik az irodalom. Sorra olvashatjuk, hogyan is jelentek meg Petőfi, Arany, Tompa Mihály, Vörösmarty és társaik verseiben kedvenc madaraik.

Hölgyeim és Uraim!

Tegyünk most egy rövid kalandozást jeles költőink ornitológiájában, idézve szigorúan Chernel munkájából.

A gólya és a fecske a magyarság legválasztottabb tavasz hirdetője és nyár búcsúztatója.

„Haza tér a

Fecskemadár

Zöld ruhát ölt

Künn a határ” írja Pósa Lajos a tavaszról.

Vagy ugyanez Tompánál:

„Megenyhült a lég, vidul a határ

S te újra itt vagy jó gólyamadár”

Arany János hívogató szóval várja őket

„Tavaszi fecskék, dal kedvesei

Jertek el Isten kőmívesei”

„Jön az ősz megy a gólya már

Hideg neki ez a határ”

Így búcsúztatja Petőfi a madarat, máshol szól mindkettőről:

„Üres már a fecskefészek

Itt az eszterhéj alatt,

Üres már a gólyafészek

Tetején a kéménynek

Vándor népe ott halad”

A fecskéről a népdalok is sűrűn szólnak:

„Nincs szebb madár a fecskénél

Barna piros menyecskénél”

Vagy szól a dal a kis „postásról”:

„Menj szeretőm ablakába

Röpülj az ő szobájába

Te kis fecske azt izenem

Hogy őtet most is szeretem”

Tompánál pedig ott van a haza iránt érzett fájdalmában:

„Neked két hazát adott a végzeted

Nekünk csak egy volt, az is elveszett”

Tompa Mihály jó megfigyelő, s a madarak igen széles köréből merít verseiben, csak néhányat idézek:

„A bibic fenn kering

Vagy lenn begyeskedik”

„Ahol nemes túzok sétálgat a mezőn

Amely nyúlárnyékot s ördögbordát terem”

„Szárcsák csapata óvakodva gyűl

S a kotormányon hosszú sorba ül”

A kócsagról a nép körében az járta, ha egy puskás ember megsebesítette, és összevérezte magát, a büszke madár a véres tollai kitépkedte, ezt örökíti meg Tóth Kálmán versében:

„Síró hattyú voltam szenvedéseim taván

Hanem majd ezután büszke kócsag leszek

Legdrágább tollait kitépi a madár

Ha gyilkos óntól összevéreztetett”

(Ha már éppen a kócsagnál tartunk, mindenképpen szólnunk kell arról, hogy 1901-től létezik hazánkban madárvédelmi törvény, ami akkor még a hasznos madarakra vonatkozott, de Európában először pont a kócsag kapcsán 1912-ben született jogszabály, védelem a kipusztulás elkerülése érdekében.)

De folytassuk még egy kicsit az irodalmi kalandozásunkat. Költőink sokat tudtak a madarakról, de odafigyeltek a néphagyományokra is. S miután az emberek eleve közelebb álltak a természethez, így bátran nyúltak a madarak tulajdonságai által felkínált hasonlatokhoz.

„Csak sast nemzenek a sasok” írja Berzsenyi a nagyságról, „Vagyok pelikánja kietlen vadonnak” mondja Arany. A szürke gém után nevezte a népnyelv gémlábúnak a németet:

„Isten hozzád gyáva német

Úgy nézlek mint tarka gémet”

Halált, háborút hoz a kuvik Bozay Pál versében:

„S kiáltom kuvik tuhu

S mondják lesz dögvész háború”

A szarka, azon túl, hogy a tolvajra is használják, csörgésével érkező vendéget jósol. Petőfi is kérdezi:

„Nos fiuk nem szólt a szarka

Házfödélteken?

Vagy ki álmodja meg, hogy ma

Vendégetek leszen?”

De megerősíti ezt a népdal is:

„Csörög a szarka a kerti fán

Vendég érkezik még ma tán”

A fülemile pedig a tiszta szerelem szimbóluma, megint csak Petőfitől:

„Pedig én kakas nem vagyok

Hanem fülemile vagyok

Egy a fészkem egy a párom

Egyért élek a világon”

És persze a történelmi versekben is jelen vannak. Chernel könyvében a karvaly a turul. Ma leginkább a kerecsen sólyommal azonosítják. (De semmiképpen nem a millennium idején a szobrászatban divatossá vált keselyű ábrázolással.) Arany is külön szerepelteti őket a Keveházában:

„Azért vijjog a keselyű,

Azért szállong turul, s ölyű”

A mondásokban sokat szerepel a holló is. Holló volt, hattyú lett mondják az őszülőre, beszélnek hollófürtökről, Nagypénteken mossa a holló a fiát, utalnak korai költésére, és Arany János is megénekli a levélvivőt, talán legismertebb versében.

Az utóbbi időben öröm volt látni, hogy rangos, a természet világával foglalkozó lapjainkban, így a Nimród és az Állatvilág hasábjain nagyon szép és méltó írások jelentek meg Chernel Istvánról.

Eddig a magyar madártan tudósáról beszéltem, de nekem, mint vadásznak okvetlenül említést kell tennem Chernelről, a vadászról is, aki nemcsak hogy szenvedélyes vadász volt, de erről már kora ifjúkorában publikált, élvezetes vadásznaplót vezetett, munkálkodott a Nemzetközi Vadász Kongresszuson, és részt vett a vadászati törvényjavaslat előkészítésében. Vadászatában is – mint a madártanban -, egyesült benne a természet szeretete és a tudományosság.

Megjelenik ez könyvében is. Csak, hogy egyet felidézzek, igencsak szemléletesen ír a Velence tavi nagy tavaszi vadászatról, amin minden nevezetes vadász, szerte Európából, ha tehette, részt vett. Ladikok tömkelege indult el a déli part felől, átfogva az egész tavat. Mikor a vöcsök és réce hadakat a parthoz szorították, azok gyors repüléssel indultak visszafelé, akkor kezdődött a vadászat. És lőhettek bármennyit, ez másnapra már meg sem látszott, szinte ugyanannyi úszkált a tavon. Viszont a halgazdaság is jól járt a tavaszi vadászattal.

De tudunk még más érdekességet is róla. Norvégiai tanulmányútjáról hazatérve sítalpakkal felszerelkezve érkezett meg. Őt tartjuk a magyarországi síelés meghonosítójának. 1897-ben megjelentette „A lábszánkózás kézikönyve” munkát – ami ma már keresett könyvritkaság – a síelésről szóló első kézikönyv.

Köszönet illeti mindazokat, akik munkálkodtak azon, hogy Chernel István szobrot kapjon itt a tóparti panteonban, és köszönet mindazoknak, akik azért tesznek, hogy kiváló tudósunk mind szélesebb körben ismertté váljon.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, és nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a “gyöngyhalász-stratégiát” sem – közölte Semjén Zsolt.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ezt Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában tudatta.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke áprilisban, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt arról beszélt, hogy a szórványkollégiumokat alapvetően a tömbmagyarság által lakott területeken működtetné, és ugyanezt a receptet alkalmazná a diaszpórára is az asszimiláció ellen.

A maszol.ro portál május közepén írt arról, hogy székelyudvarhelyi iskolába próbálják csábítani a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) képviselői azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. A portál idézte, hogy Szász Jenő két évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is megütközést keltett, amikor az úgynevezett gyöngyhalászmódszert emlegette. Ennek lényege a magyarságához jobban ragaszkodó embereknek a szórványból a tömbmagyarságba való telepítése.

A kormányfő helyettese az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: a magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, éljen akár Magyarországon, akár külhoni tömbben vagy szórványban.

Ennek megfelelően több programot működtetnek, számos támogatást nyújtanak a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizhessék identitásukat.

“Nem támogatunk olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a gyöngyhalász-stratégiát sem” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki kitért arra is, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően kutatási, felmérési és elemzési munkákat végez, illetve tárgykörébe tartozó kérdésben javaslatokat tesz, nem része a végrehajtó hatalomnak.

Hangsúlyozta azt is: a szórványban élő magyarság segítésének hangsúlyos eszköze az anyanyelvű oktatás fenntartása, illetve megszervezése ezekben a térségekben.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, Marosvásárhelyen pedig az önálló orvosi fakultáshoz – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a marosvásárhelyi magyar orvosképzés beindításának 70. évfordulója alkalmából pénteken rendezett megemlékezés résztvevőihez intézett levelében.

Rámutatott: a kizárólag magyar tanítású nyelvű intézményként létesült Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) nemzetiségi jellegét a kommunista diktatúra idején az akadémiai közösség megkérdezése nélkül erőszakkal változtatták meg.

A miniszterelnök-helyettes arra bíztatta az erdélyi magyarokat: ragaszkodjanak ahhoz, ami az övék volt, ugyanakkor a magyar kormány támogatásáról biztosította jogküzdelmüket.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Parlamentben fogadta XIX. Nerszesz Bedros örmény katolikus pátriárkát, aki négynapos látogatásra érkezett hazánkba. Az egyházfőt – a budapesti örmény katolikus közösség kérésének eleget téve – Erdő Péter bíboros hívta meg. 

Magyarországon mintegy ezer éve él örmény kisebbség, amely aktívan segítette a magyarokat az idegen hatalmak elleni harcokban, és tevékeny részt vállalt a kulturális életben. A mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető látogat Magyarországra.

Semjén Zsolt a találkozó során történeti visszatekintés keretében méltatta az örmény katolikusok magyarországi hagyományait. Kifejezte örömét, hogy helyi közösségük lelki életét megélénkítette a pátriárka – a magyarországi hívek lelki gondozását segítő – személyes küldötte Robert Badchah, aki a római örmény szeminárium rektora is egyben. A tárgyalásokat követően, az örmény egyházfő megtekintette a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. A pátriárkát Székely János esztergomi segédpüspök, Héray András a Püspöki Konferencia irodavezetője és Robert Badchah atya kísérte el a megbeszélésre.

(semjenzsolt.hu)