Mindszenty József bíboros, hercegprímásra emlékeztek újmiséjének századik évfordulóján szülőfalujában, Csehimindszenten. A Vas megyei község katolikus temploma előtti téren Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét, amelyen részt vett Alberto Bottari de Castello Magyarország apostoli nunciusa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Erdő Péter szentbeszédében elmondta: Mindszenty József szülői házának egyszerűsége a názáreti ház képét idézi, a „ház lelke” pedig mélyen vallásos édesanyja, aki a bíboros életében mindvégig erősítő, éltető, eligazító jó szellem maradt.
Szólt arról, hogy Mindszenty fáradhatatlanul dolgozott, odaadóan imádkozott és mindig tevékeny szeretettel fordult a közösség gondjai felé, miközben életében gyakran találkozott az erőszakkal, a szenvedéssel, amelynek nemcsak szemlélője, hanem maga is elszenvedője volt.
Püspöki és később prímási megnyilatkozásai világosak és erőteljesek voltak, stílusukban gyakran egyéniek, de a bennük szereplő témák és állásfoglalások mégis hasonlítanak számos más püspöki és pápai beszédhez megnyilatkozáshoz – hangsúlyozta.
Erdő Péter szerint a katolikus püspököknek azért kell foglalkozniuk városuk, országuk, népük ügyeivel, mert a világnézet, a vallás, a gyakorlatban is következményekkel jár. Szavai szerint ugyanakkor nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad iránymutatást az embernek.
„A püspök szerepe a tanúságtétel, és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között” – mondta.
Erdő Péter szentbeszédében rámutatott: amikor Mindszenty József elfogadta a prímási kinevezést, tudatában volt annak, hogy az milyen következményekkel járhat. Végrendeletében maga vallott erről amikor megjegyezte: olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel.
Mindszenty József rendíthetetlenül képviselte mindazt, amiben hitt, teljes szívéből és lelkéből szerette Istent és embertársait, érzékeny volt minden sérelemre és embertelenségre, szenvedélyesen szerette a hazáját és az egyházát. Szavai szerint Mindszenty, akinek boldoggá avatási ügye már a római szakaszban jár, méltó arra, hogy példaképünk legyen.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében biztos erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József életpéldáját, akiről szólva kiemelte: soha nem kellett felülvizsgálnia értékrendjét és nézeteit, mindig a jó oldalon állt.
Szavai szerint lelkisége évtizedeken keresztül a nemzeti identitás megtartását jelentette mind a határon túl, száműzetésben élni kényszerült magyarok számára, sőt jelentős szerepe volt abban is, hogy felnyitotta a nyugati országok szemét a szocialistának nevezett ideológia lényegét illetően.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke emlékeztetett arra, hogy Mindszenty Józsefet egyaránt üldözték a nácik és a bolsevikok, ezzel bizonyítva, hogy mindkét ideológia keresztényellenes és emberellenes.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Mindszenty József életszentségét ma már ellenségei sem kérdőjelezik meg, Magyarország új alaptörvénye pedig teljesen rehabilitálta felfogását, vagyis azt, hogy alkotmányos és állampolgári kötelességének tett eleget, amikor beleavatkozott a politikába.
A szentmise befejező részében a hívek Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak, majd Déri Péter csehimindszeti plébános mondott köszönetet azoknak, akik lehetővé tették a község katolikus templomának felújítását, amit alig két hete szentelt újra Veres András szombathelyi megyéspüspök. Elmondása szerint szintén állami támogatásból és adományokból sikerült felújítani Mindszenty szülőházát is, amely ma múzeumként és zarándokhelyként szolgál.
(Forrás: MTI)
Kárpátaljai diákokat fogadott Semjén Zsolt
2015. július 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Erzsébet-tábor szervezésében kárpátaljai magyar diákok látogattak Budapestre, a fiatalokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fogadta a kormány nevében pénteken a Parlamentben.
Semjén Zsolt kiemelte: a kárpátaljai magyar diákok nehéz helyzetből érkeztek, Ukrajnában és Kárpátalján háborús állapotok vannak. Hangsúlyozta, minderről a kárpátaljai magyarság nem tehet, nem ők vették el az Ukrajnában élő több tízmillió orosztól a nyelvi jogokat. Ez a háború, ami ott folyik, nem az ukrajnai magyarság háborúja, és nem a mi háborúnk – mondta a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hozzátette: bármi történik, az ottani magyarság számíthat Magyarországra, ha kell, a magyar kormány biztosítani fogja a magyar pedagógusok járandóságát, a magyar kisgyermekek étkeztetését vagy a lelkészek megélhetését.
Ha a helyzet úgy alakul, átjöhetnek Magyarországra, itt nem bevándorlóként tekintenek majd rájuk, itt itthon vannak. Bármi történik, van országotok, van hazátok, Magyarország – szólt a fiatalokhoz a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: az Országgyűlés talán most még csak egy érdekes épület számukra, de ha elmúlnak 18 évesek, az ő szavazatuk is dönteni fog arról, hogy mi történik ebben az épületben.
A most budapesti látogatásra érkező több mint kétszáz gyermek megtekintette a Sándor-palotát, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot. Megismerkedtek a Parlament történetével, megtekintették a Szent Koronát, a koronázási jelvényeket és a kormányőrség bemutatóját.
Az esemény háttéranyaga szerint a magyar kormány 3 ezer 8-14 év közötti kárpátaljai magyar gyermek üdülését támogatja, ezzel is kifejezve segítő szándékát.
A pályázat lebonyolításában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyújt segítséget. A kárpátaljai magyar diákok június 20-tól augusztus 28-ig tíz héten át, hétnapos turnusokban magyarországi fiatalokkal üdülnek együtt.
Rajtuk kívül még közel 1200 gyermek érkezik Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából a Határtalan túra részeként.
(Forrás: MTI)
Tisztelgés Szabad György emléke előtt
2015. július 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Megrendüléssel értesült a Kereszténydemokrata Néppárt Szabad György professzor úr, a rendszerváltozást követő szabadon választott parlament első elnökének haláláról.
Személyében a történelmet kiválóan ismerő tudóst és egyetemi tanárt, a reá váró történelmi feladatot felkészülten vállaló, magas tisztségét méltósággal ellátó embert tiszteltünk. Szabad György az egyetemi katedrán és az elnöki pulpituson egyaránt tanított, visszaidézte a magyar parlametarizmus – általa kiválóan ismert – fényesebb időszakának emlékét. Szavaival, gesztusaival stílust adott a kommunista diktatúrából ébredő stílustalan világnak.
És neki köszönhetjük azt is, hogy az új magyar demokrácia születésénél számos alkalommal felidézte pártunk alapító atyjának, Barankovics Istvánnak történelmi küzdelmét a nyilas és kommunista diktatúrákkal szemben.
A magyar kormány támogatja a vajdasági magyaroknak juttatandó források adó- és illetékmentességét, és a kölcsönösség elvén ez vonatkozna a szerb kormány magyarországi szerbeknek nyújtandó támogatásaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI kérdésére. A kormányfő helyettese jelezte, hogy mindez az adójogszabályok módosítását vonhatja maga után.
Ismertetése szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vetette fel, hogy a Vajdaságba, az ottani magyarság részére érkező támogatások, segélyek legyenek adó- és illetékmentesek. A kölcsönösség elvén ugyanez vonatkozna a szerb kormány által a magyarországi szerb kisebbségeknek nyújtott támogatásokra.
Ezt a magyar kormány támogatja, és fel is vetette a héten tartott magyar-szerb kormány ülésen, ahol pozitív fogadtatásra talált, és rögzítették a megoldandó kérdések közé.
Semjén Zsolt jelezte, hogy mindez az adójogszabályok módosítását vonhatja maga után – hozzátette: elfogadták a kisebbségi vegyes bizottság felállítására vonatkozó javaslatát, és Aleksandar Vucic szerb kormányfő utasítást adott a szerb bizottsági elnök kinevezésére tíz napon belül. Magyar részről a testületet Kalmár Ferenc vezeti majd.
A vegyes bizottság a felvetést várhatóan megvitatja majd és remények szerint a jogszabályokat is módosíthatják – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Ugyanakkor ha egy országgal nincs ilyen egyezség, akkor értelemszerűen a hatályos adó- és illetéktörvények a mérvadóak – jegyezte meg Semjén Zsolt, például a kárpátaljai magyar támogatásokkal összefüggésben.
A kormány azt szeretné, hogy amit Magyarország nyújt a külhoni magyaroknak támogatásként, az ne legyen adó és illetékköteles, és ebben az esetben természetesen ezt a magyar fél is biztosítja az itteni kisebbség esetében.
Ahol egyelőre nincs ilyen megállapodás, ott addig a hatályos törvényeket kell figyelembe venni – jelentette ki Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Negyvennyolc előterjesztés az őszi ülésszakon
2015. június 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Negyvennyolc előterjesztés elfogadását helyezi kilátásba decemberig a kormány őszi törvényalkotási programja, amelyből kiderül, a kabinet további ágazatokban is bevezetné az életpályamodellt, és új törvényt hozna az adózás rendjéről. A parlament honlapján elérhető, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum szerint szeptemberben a májusban benyújtott, új közbeszerzési törvényjavaslat elfogadásával indulhat a törvényhozási munka.
Júliusban kerülhet a Ház elé és októberben fogadhatják el a DNS-profil, valamint az ujj- és tenyérlenyomat nyilvántartásba vételének és kezelésének reformjáról szóló változtatásokat.
Októberben dönthetnek a pszichológus kamara létrehozásáról is, továbbá ugyanebben a hónapban szavazhatnak a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté alakításáról is.
A közszolgálati dolgozóknak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állományának szóló életpályamodellekről októberben kezdhetnek tárgyalni a képviselők, mindkét indítvány elfogadására a következő hónapban lehet számítani. A pedagógus életpályamodellt várhatóan egy hónappal később terjeszthetik ki a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei nevelőkre és a gyermekvédelem örökbefogadási tanácsadóira.
A nemzetgazdasági miniszter adózás rendjéről szóló új törvényjavaslata októberben érkezhet, végleges szövegéről pedig már novemberben dönthetnek.
A bírósági végrehajtás eljárási szabályainak reformja is októberben kerülhet a napirendre, a kormány az erről szóló indítvány elfogadását azonban már decemberre valószínűsíti.
Az év utolsó hónapjában szavazhatnak a gyermekjóléti jelzőrendszer erősítését, valamint a gyermekétkeztetés szabályainak ésszerűsítését célzó javaslatról is.
Decemberben dönthetnek még a külügyi szabályozás egységesítésére törekvő előterjesztésről is, amely a külképviseletekre és a külszolgálatot teljesítő személyekre vonatkozó alapvető keretrendelkezéseket is meghatározhatja.
(Forrás: MTI)
Az erdészszakma és az egyesület bizonyította hazaszeretetét
2015. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Napokon belül lezárul az új vadászati törvény koncepciójának társadalmi egyeztetése, ajogszabály a tájegységi szemléletű vadgazdálkodás alapjait fekteti le – mondta Semjén Zsolt az Országos Erdészeti Egyesület 146. vándorgyűlésen pénteken, Kaposváron. Nemzetpolitikusként pontosan tudom, hogy az erdészszakma és az egyesület történelme során bizonyította töretlen hazaszeretetét, erősítette a magyarság szövetét – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az egyesület, amely Európa legrégebbi erdész civil szervezete kiemelt szerepre hivatott, úgy az erdő, mint a vadászati és természetvédelmi törvény korszerűsítésében.
Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke bejelentette: a magyar erdészek csatlakoznak Áder János köztársasági elnök kezdeményezéséhez, és arra kérnek minden erdőt szerető embert, hogy az Élő Bolygónk (elobolygonk.hu) honlapon keresztül aláírásukkal hívják fel a világ vezetőinek figyelmét a környezeti fenntarthatóság fontosságára. Az erdész szakmát évszázadokkal ezelőtt pont a fenntarthatóság igénye hívta életre, és az erdészek azóta is napi munkájuk során érzik a következő generációk érdekeit figyelembe vevő gazdálkodás felelősségét – tette hozzá az egyesület elnöke.
Az értékteremtő erdőgazdálkodás mottóval megrendezett kétnapos rendezvényen, amelynek SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. immár harmadik alkalommal házigazdája, több mint 700-an vesznek részt. A Kárpát-medence legrangosabb erdészeti találkozójaként hirdetett szakmai fórumon az ország valamennyi hazai állami erdészeti vállalata képviselteti magát, és a határon túlról – Erdélyből és a Felvidékről – is szép számmal érkeztek résztvevők.
A vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója után a résztvevők különböző – a zselici tájhoz, Kaposvárhoz és a Deseda tóhoz kötődő – programok közül választhattak. A hat szakmai program betekintést enged az erdőterületek kezelésének aktuális kérdéseibe, az erdő turisztikai működésébe, a helyben létesült jelentős ökoturisztikai infrastruktúra üzemeltetésének gyakorlatába.
Az elmúlt évek vándorgyűléseinek gyakorlatát követve a találkozó előtt tartották meg az Év erdésze verseny döntőjét. A kétnapos versenyt Tóth Péter, a Gyulaj Zrt. erdésze nyerte meg, így a következő versenyig ő az Év erdésze cím birtokosa. A második helyezett Péter Krisztián, a SEFAG Zrt. erdésze, míg a harmadik helyet Varga László, az Északerdő Zrt. versenyzője szerezte meg.
(Forrás: MTI)
Együttérzésünket fejezzük ki az örmény katolikus közösség tagjainak
2015. június 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Megrendüléssel értesültünk Őboldogsága XIX. Nerszész Bedrosz örmény katolikus pátriárka haláláról. Imáinkban megemlékezünk tiszteletre méltó személyéről, Isten irgalmába ajánlva lelkét. Az alábbiakban közöljük Semjén Zsoltnak Fülöp Ákoshoz, a Budapesti-Örmény Katolikus kormányzóhoz címzett levelét.
Főtisztelendő Fülöp Ákos
Budapesti-Örmény Katolikus kormányzó úr
Főtisztelendő Atya!
Megrendüléssel értesültünk Őboldogsága XIX. Nerszész Bedrosz örmény katolikus pátriárka haláláról. Imáinkban megemlékezünk tiszteletre méltó személyéről, Isten irgalmába ajánlva lelkét. Főtisztelendő Atyán keresztül fejezzük ki együttérzésünket a hazánkban élő örmény katolikus közösség tagjai felé.
Alig egy hónappal ezelőtt, Pünkösd ünnepére készülve köszönthettem őt a Parlament épületében, amikor hazánkban tett első látogatása alkalmával visszatekintettünk az örmény katolikusok magyarországi hagyományaira. Bízom abban, hogy a pátriárka személyes buzdítása lélekben továbbra is segíti az itt élő örmény közösség életét, erősíti a hívek összetartozását.
Budapest, 2015. június 26.
Együttérzéssel:
Semjén Zsolt
A kényszer szülte a kerítés ötletét
2015. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország erején felül veszi ki a részét a menekülteket kibocsátó háborús övezetek konszolidálásából, a szerb-magyar határra tervezett kerítés ötletét pedig a kényszer szülte. Az atv.hunak adott interjúban közölte: a vasárnapi zárva tartás népszerűtlensége ellenére sikertörténet, a kormánynak pedig a Fidesz a hardvere, a KDNP pedig a szoftvere.
Pártjának kormánykoalícióban betöltött szerepe azért fontos szerinte, hogy a hazai jobboldal ne járjon úgy, mint a szerinte az önfelszámolás útjára lépett baloldal, amely több mint egy évtizede elvesztette identitását. Semjén Zsolt úgy látja: a baloldal összeomlásának nyertese a Jobbik lehet, amely nagy valószínűséggel a Fidesz-KDNP 2018-as kihívója lesz.
Meglepő volt Szijjártó Péter szerdai bejelentése a magyar-szerb határon felállítandó 175 kilométer hosszú kerítésről. Hogyan született meg a döntés?
Miért volt meglepő a bejelentés? Hiszen Bulgária is megépítette a maga kerítését, a spanyolok is megépítették, a franciák, svájciak, németek és az osztrákok is lezárták a határaikat az illegális migránsok előtt.
Kósa Lajos néhány napja még azt mondta, hogy a kormány nem gondolkodik a határok fizikai lezárásában, hanem jogi megoldáson dolgozik. Ehhez képest okozott meglepetést a bejelentés. Mi vezetett ehhez a döntéshez?
A kényszer szülte. Európa legbaloldalibb kormánya, a Hollande-kormány is lezárta a határokat. Az osztrákok és a németek a schengeni előírásokon átlépve teszik ugyanezt, tehát nem csak délen, hanem nyugaton is kényszerhelyzet alakult ki. Nincs vita abban, hogy segíteni kell azokon a szerencsétlen embereken, akik akár politikai, akár gazdasági okból elhagyják a szülőföldjüket. A humanitás jegyében a gazdagabb és civilizált országoknak ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy az érintett embereknek ne kelljen eljönniük. A saját országaik rendszerein túlmenően, nagyhatalmi játszmák és tévedések következménye, hogy ez a helyzet létrejött, aminek embercsempész gazemberek a vámszedői.
Magyarország erején felül járul hozzá, hogy konszolidálódjanak ezeknek az országoknak a viszonyai, hiszen katonai, orvosi és humanitárius missziót vállaltunk Afganisztánban és Irakban, Szíriában is segítettek magyarok. A politikai menekülteket természetesen be kell fogadni, de őket meg kell különböztetni azoktól, akik egy jobb megélhetés reményben keltek útra. Őket is megértjük, de az ő esetükben nincs ilyen kötelességünk és reális lehetőségünk sem.
“És látni kell, hogy az ezekből az országokból érkező emberek tekintetében nagy a kockázata, hogy integrálhatatlanok, mert nem akarnak nemhogy asszimilálódni, de integrálódni sem, és az európaival sokszor ellenséges kulturális, vallási, mentalitásbeli háttérből érkeznek.”
A kockázatok között ott szerepel a terrorveszély is. Ez nem előítélet, hanem utóítélet, keserves tapasztalati tény. Például az Iszlám Állam által uralt területekről jövő embereket nemzetbiztonsági szempontból szinte lehetetlen biztonsággal beazonosítani.
A Terrorelhárítási Központ vezetői azt nyilatkozták, hogy még a megnövekedett migrációval együtt sincs Magyarországon terrorveszély.
Potenciálisan nyilvánvalóan az illegális migrációval együtt nő a kockázat is, pontosan azért teszünk hathatós intézkedéseket, hogy ennek elejét vegyük. Magyarország persze azt is megtehetné, hogy kitáblázza, merre van Ausztria és Németország és szépen átengedi a tömegeket abba az irányba, ők meg csináljanak velük, amit tudnak. Ez azonban részint rossz néven vennék, mondván hogy nem korrekt velük szemben, részint – előbb-utóbb – szemrebbenés nélkül vissza fogják őket toloncolni ide.
De hát most éppen ez zajlik.
Ezért építjük meg a kerítést, megakadályozva az illegális bejutásukat, és jogszabályban meghatározzuk, melyek a biztonságos országok. Görögország, Szerbia – mint EU-s és EU tagjelölt országok – biztosan azok. Ott senkinek az élete nem forog veszélyben.
A kormányülés alatt felhívtam Pásztor Istvánt, a vajdasági magyarok vezetőjét, aki támogatta a kerítés felépítését, mégpedig azért, mert már a Vajdaságban is tarthatatlan állapotok vannak. Ha viszont nyilvánvaló a migránsok előtt, hogy nem tudnak beszökni Magyarországra, akkor annak sem lesz értelme, hogy a Vajdaságban maradjanak. Tehát a rajtuk lévő nyomás is csökken.
Ön szerint egy drótkerítés eltántorít egy olyan szíriai menekültet, aki tűzön-vízen át eljutott Szabadkáig?
A határt határőrök fogják őrizni. Ez nem egy magyar know-how, hiszen az EU-ban kerítés van a török-bolgár határon, vagy Spanyolországban. [Az utóbbi kerítés nem az Ibériai-félszigeten található, hanem Észak-Afrikában; a Marokkóba ékelődő Ceuta spanyol várost választja el az afrikai országtól – a szerk.] De egy tengeren túli példát is említhetünk, az amerikai-mexikói határt.
Egy világnézeti párt vezetőjeként hogyan tudja összeegyeztetni a kerítés felállítását a pápa tegnapi üzenetével, miszerint sehol a világon ne zárják be az ajtókat a menekültek előtt?
Pontosan a pápa szavai szerint: a menekültek előtt nyitva van az ajtónk. A hozzánk érkező emberek óriási többsége azonban nem menekült, hanem egy jobb gazdasági élet reményében elindult migráns. És érdemes itt egy fontos erkölcsi kérdést tisztázni. Más természetű a személyes dimenzió, mert az az én erkölcsi döntésem, hogy a saját érdekeimet alárendelem-e egy másik embernek, beengedve őt az életembe, vállalva a kockázatokat. És más természetű az állam tekintetében, ahol a közösség érdekeit kell képviselnem. A magyar nemzetnek az az érdeke, hogy ne tegyük ki annak a veszélynek, hogy integrálhatatlan migráns tömegek zúdulnak az országra.
“Ezért ha én politikai vezetőként nem a nemzet érdekeit nézem, azt alárendelem az idegen migránsok érdekeinek, akkor esküszegő lennék.”
Az az elvárás, hogy szó szerint minden migráns előtt nyitva legyen az ajtónk, azért is veszélyes, mert ezzel azt üzenjük azoknak az embereknek, akik még ott maradtak Afganisztánban, Irakban, Észak-Afrikában, hogy jöjjenek ők is betelepülni Európába, Magyarországra. Az otthon maradottakat is arra akarjuk bíztatni, hogy keljenek útra? Szerencsés dolog egy ilyen üzenet velünk és velük szemben? És mi lesz a vége? A jobb élet reményében harmadik világ milliárdnyi migránsa költözik be Európába?
Az Eurostat szerint 2014-ben a Magyarországra érkezett menekültek 40 százaléka jött háborús övezetből. 41 ezer kérelmező közül 16 ezer háborús okok miatt hagyta el az otthonát.
Ezeket egyenként kell megvizsgálni, de nyilvánvaló, hogy Magyarország nem tud mindenkit befogadni. Ráadásul biztonságos országokból. Olaszország és Görögország mellett Magyarországon van a legnagyobb migrációs nyomás. Nekünk lenne a leginkább érdekünk, hogy Brüsszel reális megoldással álljon elő. Hát ehhez nagy hit kell, ismerve Brüsszel impotenciáját… És meddig várjunk rájuk? Nekünk már az is jó, ha nem segítenek, de legalább ne akadályozzanak minket! Itt nem lehet tehetetlenkedni, mert ha most hibázunk, generációkra lesz élhetetlen a hazánk.
Az európaitól eltérő kulturális és vallási háttérrel az iszlámra utalt, ugye?
Schöpflin György londoni tapasztalatai alapján mondta nagyon találóan, hogy nem azonos kockázata van annak, ki milyen kulturális-vallási-mentalitásbeli háttérrel érkezik. Meg kell nézni, hogy akár Párizsban, akár Londonban a terrorcselekmények elkövetőinek jelentős része nem első, hanem második vagy harmadik generációs, jó iskolába járt, jólétben él és mégis ellenségnek tekinti a befogadó országot és annak kultúráját.
Orbán Viktor a napokban az arab bankárok fórumán azt mondta, hogy a magyarok nagy szellemi civilizációs építménynek tekintik és tisztelik az iszlámot.
Ez így is van. De a nemzeti érdek alapján nem tehető egyenlőség jel egy tisztázatlan hátterű migráns és egy ismert török vagy arab üzletember között, aki befektet az országba.
Nemrég felmerült egy hatalmas mecset megépítésének terve Budapesten. Ön támogatná a mecsetépítéseket Magyarországon?
A vallásszabadság mindenkit megillet, ilyen építkezés azonban akkor lehetséges, ha azt az ott élők is elfogadják.
Komolyan gondolta múlt heti sajtótájékoztatóján, hogy a baloldal potenciális szavazókat lát a menekültekben?
Persze. Az említett migránsok, akik a magyar nemzethez és keresztény civilizációhoz nem kötődnek, inkább lesznek baloldali szavazók, mint konzervatívok. Szociális szempontból is így van ez. De szerintem a baloldali pártok egymásra licitálnak bevándorlás-pártiságban, ami ugyan a baloldal egésze tekintetében irracionális, hiszen a szavazóik nagy része nem akar bevándorlást, de a baloldali pártok egymással vívott harca, egymáshoz viszonyított pozícionálása fontosabb, mint a baloldali tábor egésze.
“Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a bevándorlást ellenző baloldali szavazók még inkább átmennek a Jobbikhoz…”
Azért is hiteltelen a baloldal politikája, mert 2004-ben a külhoni magyarok állampolgársága tekintetében a legszélsőségesebb szociális demagógiát vitték a külhoni magyarok ellen, mondván, hogy százezrével fognak betelepedni, elveszik az itteniek munkahelyét, egészségügyi ellátását, stb. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként és Ujhelyi István a Fiatal Baloldal vezetőjeként kifejezetten azzal kampányolt a külhoni magyarok ellen, hogy ez ötszáz milliárdjába kerül az országnak, mindenkinek tizenháromezer forintba havonta, elveszik a fiatalok munkahelyeit. Ezek után ennek a baloldalnak semmilyen erkölcsi alapja nincs bevándorlás-pártiként tetszelegni.
Nem ugyanilyen megfontolásból helyezkedik a Fidesz is a jobboldalon, amikor a Jobbik szavazói között népszerű témákat teszi magáévá?
Ez olyan súlyú ügy, ami messze felülírja a pártpolitikai szempontokat. Mellékesen – mintegy következmény-szerűen – a kormány határozott fellépése védelem a Jobbik további térnyerésével szemben is.
A Jobbik szinte folyamatosan erősödik. Azt hallani, hogy kormánykörökben is komolyan tartanak tőle.
Az MSZP tíz százalék alatt áll, és a liberális bevándorlás-politikája miatt a szocialista párt megmaradt szavazóiból még többen át fognak menni a Jobbikhoz. Ennek pedig komoly következményei lesznek az egész magyar politikai paletta vonatkozásában. Az MSZP előidézheti azt a helyzetet, hogy 2018-ban a Jobbik lesz a Fidesz-KDNP kihívója.
Mi a stratégiájuk velük szemben? Megpróbálják megosztani őket a náci-nem náci törésvonal mentén, és mondjuk kiegyeznek a mérsékelt szárnnyal?
A Jobbik ellenzéke a kormánynak, durva ellenfele a Fidesz-KDNP szövetségnek, elég megnézni, hogy például a kuruc.info hogy gyaláz minket. Ha erős közbiztonság van, ha a kormány határozottan cselekszik bevándorlás-ügyben, akkor ez megakadályozza, hogy az elbizonytalanodott szavazók átmenjenek a Jobbikhoz. De a baloldal önfelszámoló politikája miatt könnyen kialakulhat egy lengyel típusú helyzet. (Azzal a megjegyzéssel, hogy a PIS, mint egy népi katolikus konzervatív párt lényegileg más karakterű, mint a Jobbik.)
Baloldalon kit tartanak nagyobb ellenfélnek, Gyurcsányt vagy az MSZP-t?
Gyurcsánnyal nem tudok elképzelni párbeszédet. Reális veszélyt mostanság egyik baloldali párt sem jelent a kormánypártokra.
Visszatérve a bevándorlásra: Balog Zoltán azt mondta, hogy neki nem ízlése szerint való a nemzeti konzultációt erősítő plakátkampány. Ön hogyan vélekedik erről?
Nem bonyolódnék esztétikai-ízlésbeli kérdésekbe. Az utolsó plakát, ami nekem igazán tetszett az a „Távárisi konyec” volt. Ez plakát-vita túldimenzionált, teljesen marginális epizód magához a bevándorlás-kérdéshez képest. A nemzeti konzultáció viszont fontos, erre azért van szükség, hogy a kormány sziklaszilárd alapon tudjon állni, amikor Brüsszellel tárgyal, és ehhez ismerni kell a népakaratot. Különben a plakátok tartalmával – törvényeink betartása, kultúránk tisztelete, munkánk védelme – teljesen egyetértek, mert mindhárom állítás evidencia.
Lázár János építészkamarai beszédében kritikusan értékelte az ország helyzetét, az állam működését, és ezek szerint a kormány nem mindenben volt sikeres. Az egyik legerősebb állítása az volt, hogy senki se álmodjon arról, hogy a következő húsz évben versenyképes fizetésekkel itthon tudjuk tartani a munkavállalókat.
De törekszünk rá. Noha nem vagyok Lázár János szóvivője, de néhány dolgot látni kell. Azon túl, hogy sokkal jobb a helyzet az államrezon szempontjából, mint 2010 előtt volt, ezek a mondatok egy építész-szakmai fórumon hangzottak el, nyilván ezzel összefüggésben.
“Öt év óta nincs olyan fél év, hogy a kormányülések napirendjén ne szerepeljen az építészeti szabályok, bürokrácia csökkentése.”
E tekintetben Jánosnak igaza van, részsikereink ellenére a bürokrácia vezet…
Lázár János nem csupán az építész szakmáról beszélt, hanem az ország versenyképességéről, illetve versenyképtelenségéről. És bizonyos gazdasági adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van Európában, például az egy főre eső GDP tekintetében hátulról a 4. helyen állunk.
Gazdasági tekintetben aligha vitathatóak az eredmények, pláne ha a 2010 előtti adatokkal hasonlítom össze.
4 millió ember él a létminimum környékén, 1,4 millióan a szegénységi küszöb alatt. A miniszterelnök által vázolt lépések a kilábalástól a gyarapodásig eléggé megcsúsztak.
Ez persze attól függ, mit tekintünk létminimumnak, szegénységi küszöbnek. Kihoztuk az embereket a devizahitelből, életpályamodelleket tudunk garantálni, GDP 3% fölött, deficit stabilan 3% alatt, infláció nincs, munkanélküliséget levittük 7% közelébe, úgy, hogy 2010-ben egy csődközeli állapotban lévő országot vettünk át. A gazdasági sikert sem Brüsszel, sem az IMF nem vonja kétségbe, pedig nem mondhatom, hogy a szívükbe vagyunk zárva.
A Gyere haza fiatal program eddig nem sok eredményt hozott, ami azt mutatja, hogy nem vonzó lehetőség a hazatérés 400 ezer kivándorolt magyar munkavállaló számára.
A lengyelekhez vagy a csehekhez képest még mindig kevésbé állunk rosszul kivándorlás tekintetében. Ráadásul ez nem is kivándorlás, hiszen az unió egy gazdasági tér, ezen belülre mennek. Vegyük ehhez hozzá, hogy az Egyesült Királyság vagy Norvégia olyan lehetőséget tud kínálni, amilyet mi közép- és kelet-európaiak – alapvetően történelmi okok miatt – nem tudunk ajánlani. Inkorrekt módon ezek az országok közül vannak, akik olyan szakmák tekintetében, mint mondjuk az orvosok, nem csinálnak hazai képzést, hanem ráálltak a kelet-európai jól képzett orvosok elszívására. De ahogy Magyarország anyagi helyzete erősödik, úgy tudunk egyre jobb ajánlatot tenni nekik, még ha ez belátható ideig nem éri is el a norvégok szintjét. Viszont, ha itthon biztosított a tisztességes megélhetése és a saját hazájában a társadalmi státusza, megbecsültsége, akkor a kettő együtt már elég a maradásra vagy a hazatérésre.
A vasárnapi zárva tartást siker sztoriként tálalja a KDNP, miközben a felmérések szerint az emberek kétharmada elutasítja. Nem érzi, hogy az emberek magánszférájába avatkozás szülte ezt a népharagot?
Nem. Mit kellene egy kereszténydemokrata pártnak képviselnie, ha nem a szabad vasárnapot? Eredményesen képviseltük és megvalósítottuk. Ezt is nehéz vádként beállítani. Két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban megfontolni. Az egyiket az osztrák alkotmánybíróság is kimondta, miszerint a kereskedelemben dolgozó százezer embernek joga van a mi kultúrkörünkben általánosan elfogadott pihenőnaphoz – és ez a vasárnap – mégpedig azért, mert a családok együttlétét ez garantálja. Kétségtelen, hogy ez a társadalom bizonyos részének kellemetlenséget jelenthet…
A többségének…
…, mert vasárnap nem fog tudni vásárolni. Viszont a kereskedelemben dolgozó százezernyi munkavállaló szempontja olyan legitim szempont, ami erősebb érv, mint az az esetleges kellemetlenség, hogy vasárnap nem lehet vásárolni. Megjegyzem, hogy ez a legrégebbi szociáldemokrata és szakszervezeti követelés.
“Életemben nem értettem egyet Szanyi Tiborral, de most igaza volt,…”
…amikor azzal támadta az MSZP vezetését, hogy egy magát baloldalinak mondó párt a multi szupermarketek mellé áll és liberális retorikát folytat a szabad vasárnap ellen, ahelyett, hogy azt követelné a kormánytól, hogy az iparban is vezesse be!
Hol itt a sikertörténet?
A társadalom szép lassan elfogadja, és már most látszik, hogy az emberek megváltoztatták a vásárlási szokásaikat. Azokat a gazdasági érveket pedig, amelyekre az ellenzők felépítették az ellenkampányukat, az élet megcáfolta. Demján Sándor még külön adó kivetését is vizionálta, amelyet a gazdaságból kieső bevételek miatt kényszerül majd kivetni a kormány. A Liga elnöke felhevülten tömeges elbocsátásokról beszélt. Mindennek az ellenkezője történt: a bevásárlás szépen áttevődött péntekre, szombatra, hétfőre, a kereskedelmi forgalom nőtt, újabb munkahelyeket generálva ezzel, a kis családi boltok jól jártak, és az érintett munkavállalók is jórészt úgy nyilatkoztak, hogy fontos nekik a családjukkal eltöltött vasárnap.
Miért nem kérdezték meg erről is az embereket egy nemzeti konzultáció keretében?
Mert ez véleménynyilvánítási mód csak az ország egészét érintő legfontosabb kérdésekben tartható, különben elveszíti a jelentőségét. A szabad vasárnap számomra nagyon fontos, de az ország egésze, működése, jövője szempontjából nem akkora súlyú, mint mondjuk a bevándorlás kérdése.
Orbán Viktort mivel sikerült meggyőzni? Mert ő többször is úgy nyilatkozott, hogy ezt a kérdést bízzák az emberekre, és mindenki döntse el, hogy mikor akar vásárolni?
Ez nagy menetelés volt. A KDNP egyik karizmája, hogy nem adja fel. Mi vagyunk az egyetlen párt, akiknek lényegében valamennyi programpontja megvalósult. Utolsóként most nyáron ér révbe a családi csődvédelemmel kapcsolatban kezdeményezett elképzelésünk. A szabad vasárnap tekintetében valóban olykor éles vitákat folytattunk a szövetségesünkkel éveken át. Személy szerint hosszú beszélgetéseken vagyok túl Matolcsy Györggyel és Varga Mihállyal. Végül is az ország gazdasági teljesítőképessége tette lehetővé programunk megvalósítását.
A kormánykoalíción belüli szereposztással kapcsolatban ön korábban úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz a hardver és a KDNP a szoftver. Az előbb azt mondta, hogy valamennyi programpontjukat megvalósították, olykor a Fidesz kezdeti ellenállását legyűrve. Most is így közelíti meg a két párt közötti együttműködést?
Az 1994-es választáson a jobboldal több szavazatot kapott, mint a baloldal, a liberálisokkal mégis nekik lett kétharmados parlamenti többségük, mert ők egyben voltak, mi pedig darabokban. Ebből következett a polgári szövetség gondolata, hogy a jobboldal akkor tudja a szavazati többségét mandátumtöbbségre váltani, ha összefogunk.
“Szellemi értelemben a Fidesz-KDNP azon fundamentumon nyugszik, amelynek lényege, hogy egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége. Ha egy politikai oldal elveszíti a szellemi forrásvidékét, akkor előbb-utóbb kiüresedik és szétesik.”
A baloldalnak most pont ez a problémája. A Horn Gyula által létrehozott nagy baloldali gyűjtőpártot Gyurcsány Ferenc azért tudta apró darabokra szétverni – ami önmagában is politológiai csoda –, mert az MSZP elveszítette a baloldaliságát, majd tulajdonképpen Gyurcsánnyal az SZDSZ átvette az MSZP irányítását és egy kvázi-liberális párttá váltak a szocialisták. A KDNP világnézeti pártként a kereszténységhez kapcsolja a szövetséget, és ebből kiindulva érhet el a Fidesz olyan széles társadalmi rétegeket is, akik nem különösebben kötődnek a kereszténységhez. De a szellemi forrásvidék nem lehet bizonytalan.
Azt mondja, hogy minden programpontjukat meg tudták valósítani ebben a koalícióban, míg tudjuk, hogy a Fidesz ezt nem mondhatja el magáról. Akkor ennek a konstrukciónak önök az abszolút nyertesei. A jövőben is bármit kitalálnak, akár a társadalmi többség ellenében is, azt a Fidesz támogatni fogja?
Semmi olyant nem javasoltunk és javasolunk, ami ne következne a kereszténydemokrata, keresztény-szociális felfogásból. Emiatt teljesen kiszámíthatóak vagyunk. Lehet, hogy olyat is képviselünk, ami a közízléssel nem feltétlenül találkozik, például a magzati élet védelmét beleírtuk az Alaptörvénybe, de azt azért nem mondhatja senki, hogy a KDNP-nek, mint keresztény pártnak, ne kellene védelmeznie a magzati életet.
(Forrás: atv.hu)
Zlinszky János hazatért
2015. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Tiszteletre méltó alakja egyike volt azon generáció tagjainak, akik előttünk járva tanúi voltak a XX. század vérzivataros éveinek. A nehéz esztendőket egyenes gerinccel, emelt fővel élték meg, tartásukat tovább adták az utódok számára.
Nyolcvanadik születésnapján így írt róla egy tanítványa: „A professzor úr ereje és lendülete nem e világból való, nem emberi erő, hanem a Lélek ereje, amely segítségére siet mindazoknak, akik jó cél érdekében hittel, áldozattal vállalva kérik… Nekünk azt tanította – személyes tapasztalatból – a növekedést Isten adja.”
Életében, sorsában megjelent a megszállás alatt lévő ország keserű sorsa. Habár elvégezte az egyetemet, jogi diplomájához csak jóval később, már a forradalom után juthatott. Addig építőmunkáként, ácsként dolgozott derűs arccal. Aztán volt vállalati jogász, később már ügyvéd is, majd a Miskolci Egyetem – igaz már ötven éves kora fölött – meghozta neki, mint a római jog professzorának a tanítás lehetőségét.
Elismerés volt számára, hogy 1989-ben, a rendszerváltozás hajnalán választott öt alkotmánybíró egyike lehetett. Az újjá alakult Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának első dékánja lett, ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény értékrendű jogászgenerációk útra bocsájtásában.
Élete utolsó percéig dolgozott. Tanított, írt, publikált, a Kegyeleti Bizottság tagjaként élénk közéleti tevékenységet folytatott.
Zlinszky János hazaért. A Jóisten megadta neki a kegyelmet, hogy nem tesz már többet a vállára, kipróbálta őt eléggé. Nyugodjék békében.
(semjenzsolt.hu)
A baloldal Magyarország-ellenes propagandát folytat
2015. június 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint a baloldal felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandát folytat, amikor meg akarja akadályozni, hogy a kormány megvédje a magyar embereket a kontroll nélküli bevándorlók tömegétől.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón úgy értékelte: a baloldal kétszeresen felelőtlenül és álságosan viselkedik. Gyurcsány Ference akkori kormányfő és Kovács László szocialista politikus megszólalásait idézve közölte: 2004-ben a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen léptek fel, most pedig ugyanez a baloldal ismét felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandával akarja megakadályozni a veszélyes migránsok elleni fellépést.
Semjén Zsolt azt mondta: abban nincs és nem is lehet vita, hogy az emberiesség nevében hozzá kell járulnia minden civilizált országnak ahhoz, hogy akik akár gazdasági, akár politikai, vallási okokból kényszerülnek menekülni, azok emberi életet élhessenek a saját szülőföldjükön.
A magyar kormány jelentős összegekkel járult hozzá Afganisztánban, Irakban a helyzet javításához, és Szíriában is humanitárius segítségnyújtás történik részben állami, részben egyházi, civil szervezetek közreműködésével – jelezte.
Kiemelte: akik valóban politikai, vallási vagy etnikai okokból menekülnek, azokat az emberiesség jegyében be kell fogadniuk a civilizált országoknak. Sorsukban sokszor a nagyhatalmi játszmák, tévedések is közrejátszanak, “az arab tavasz is őszbe fordult” – jegyezte meg Semjén Zsolt. Ugyanakkor az ország és a nemzet előtti felelősség jegyében túl kell lépni a politikailag korrekt beszéden – folytatta -, mert ez lehet, hogy politikailag beleillik a fősodorba, de azzal a veszéllyel nem képes szembenézni, amivel Európa és Magyarország kénytelen.
Közölte, egyszer lehet egy országot élhetetlenné tenni, ha integrálhatatlan tömegek jönnek ide, az generációk múlva is érezteti a hatását. A tapasztalatok szerint nemcsak asszimilálhatatlan, hanem integrálhatatlan tömegekről van szó, amelynek tagjai az európaitól idegen, sőt néhány esetben ellenséges kulturális, vallási háttérből jönnek, és mentalitásban is veszélyesek az itt élőkre – fogalmazott Semjén Zsolt, aki azt mondta: nem állítja, hogy mindenki potenciális terrorista, de nagy a veszélye annak, hogy nem lehet integrálni az érkezőket. További probléma, hogy ezeknek az embereknek a nemzetbiztonsági ellenőrzése szinte megoldhatatlan – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva hozzátette: nincs ellene annak, hogy gazdasági migránsokat fogadjon be Magyarország, de csak olyanokat, akik a javára válnak.
Asszimilálódni nem kötelező, de integrálódni igen, tiszteletben kell tartani, hogy ez egy keresztény hátterű ország – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte: a bevándorlás tipikusan olyan ügy, amelyben konszenzusra lenne szükség. Reméli, ez meg fog születni, és a baloldal, ahogy belátta, hogy 2004-ben rossz úton járt, most is felismeri majd ezt. Szerinte a baloldal azt gondolja, ha sokan jönnek Európán kívülről, és jelentős részük állami segélyből él, akiknek idegen a hagyományunk, a keresztény kultúrkör, majd baloldali szavazók lesznek.
A plakátkampány Semjén Zsolt szerint túl van dimenzionálva, az egy epizód, kommunikációs eszköz, de a kérdéskör ennél fontosabb és összetettebb. A plakátok azt mondják, hogy azoknak, akik ide jönnek, tiszteletben kell tartaniuk a törvényeinket és a kultúránkat, ezek a törvénysértő módon ide érkezőknek szólnak. Ha valaki igazolja, hogy miért politikai, vallási üldözött, annak az ügyét tisztességesen el kell bírálni. További felvetésre kitért arra, a közeljövőben lesz szerb-magyar kormányülés, ahol nem lesz egyszerű a déli határok védelmét a szerb féllel megértetni.
Harrach Péter frakcióvezető kiemelte: kettős felelősség terheli őket, egyrészt az európai kultúra és Magyarország lakossága, valamint a bajba jutott ember megsegítése iránt. Kijelentette: amikor a korlátlan bevándorlást engedélyezik, akkor veszélyeztetik az európai kultúrát és a polgárok biztonságát, ami nem lehet megoldás.
Megjegyezte: idén a bevándorlók száma már meghaladta a tavalyi egész éves adatot, több mint 50 ezer felett van. Az is prognosztizálható, hogy a Németországból és Ausztriából való visszatoloncolás miatt a szám radikálisan nőni fog – mutatott rá, kiemelve: hazánk lakossága nem képes arra, hogy a bevándorlók ilyen tömegét fogadja
Keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen – mondta Harrach Péter, aki a hajléktalanok megsegítését hozta fel példaként. Amikor rajtuk segíteni akar valaki, nem úgy teszi, hogy befogadja az otthonába – közölte.
