Semjén Zsolt fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét
2015. augusztus 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Parlamentben fogadta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét.
A délvidéki magyar közösség vezetője tájékoztatást adott a helyi magyarságot érintő ügyekről, a kormány által támogatott – anyanyelvünk, nemzeti kultúránk – megtartását segítő vajdasági programok helyzetétől. Magyarország kormánya stratégiai partnerként tekint a VMSZ-re, a közösen kialakított programokat a jövőben is folytatják.
A megbeszélés során a két politikus érintette az épülő határzár kérdését, megállapodtak arról, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást a fejleményekről.
(Forrás: kormany.hu)
A kulturális és a politikai nemzet fogalmai szétválaszthatatlanok
2015. augusztus 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint augusztus 20. arra szólít minden magyart, hogy legyen „kis Szent István az élet azon helyén, ahova a gondviselés állította”.
Semjén Zsolt kedden, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán, a Parlamentben úgy fogalmazott, hogy Szent István országépítő munkája akkor vihető tovább, ha mindenki kis Szent Istvánként tevékenykedik saját őrhelyén.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a magyar nemzet megmaradása egyrészt a nyelvi, kulturális és történelmi azonosságtudat megőrzésén, valamint az ehhez szükséges közjogi keretek biztosításán múlik.
Példaként említette, hogy Szent István a keresztény állam létrehozásával közjogi egységbe foglalta a magyar nemzetet, így a törzsek Magyarországából létrehozta az apostoli Magyar Királyságot. „Innentől kezdve ez az acélabroncs tartotta meg a kulturális értelemben vett nemzetet” – fogalmazott, hozzátéve, a kulturális és a politikai nemzet fogalmai azóta is szétválaszthatatlanok.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az államnak mindezek miatt szimbolikusan is el kell ismernie azokat, akik munkájukkal segítik a magyarság azonosságtudatának megőrzését.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, a kormánynak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek eredményeként egyre több magyar születhet. A kabinetnek ösztönöznie kell azt is, hogy a Kárpát-medencében és a szórványban minél több fiatal válasszon magyar anyanyelvű iskolát – tette hozzá, majd példaként említette a külhoni magyar szakképzés megerősítésének szándékát.
Összesen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén Miholcsa József erdélyi szobrász, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a felvidéki Dunaág Néptáncműhely, valamint a KOR-ZÁR verséneklő műhely, a vajdasági Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport, a kárpátaljai Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes, a Hollandiában élő Tóth Miklós István református lelkész és a Kanadában működő Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Egyházközség és Magyar Iskola vehette át a díjakat.
(Forrás: MTI)
A fegyvertartásra vonatkozó szabályok szigorúak maradnak
2015. augusztus 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Módosítana a fegyvertörvényen Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A magyar szabályozás jelenleg ugyanis csak a törvényben meghatározott célokra – sport, vadászat, önvédelem és szolgálatteljesítés – engedélyezi az éles lőfegyverek tartását. A régi, kiemelkedő eszmei értékkel bíró fegyvereket ezért az esetek jelentős részében hatástalaníttatni kell, ami viszont egyet jelent a fegyver tönkretételével.
Hasonlóan az oldtimerekhez, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné elérni, hogy a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek is külön szabályozás alá essenek a jövőben – mondta a Magyar Nemzetnek a kereszténydemokrata politikus. Példaként említette, ha egy ritka, első vagy második világháborús puskát a gazdája nem tudja vadász- vagy sportfegyverként bejegyeztetni, akkor hatástalanítani kell, és ez egyet jelent a tönkretételével.
„Ez, bátran ki merem mondani, egy barbár eljárás. A gépkocsiknál maradva körülbelül olyan, mintha egy 1930-as évjáratú, gyönyörűen felújított járműnek a benzintankját és a motorját át kéne fúrni, a kerekét pedig kiönteni betonnal, hogy véletlenül se lehessen közlekedni vele” – mutatott rá a KDNP elnöke.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, a technikai vívmányok megőrzése – legyen szó akár különleges fegyverekről, vagy másról – végeredményben nemzeti érdek is, hiszen egy-egy látványos magángyűjtemény számos látogatót vonzhat az országba. A politikus célja tehát egy olyan törvénymódosítás, amely a fegyvertartási engedély birtokában, ellenőrzött körülmények között lehetőséget ad a régi, jelentős eszmei értékkel bíró fegyverek tartására.
A miniszterelnök-helyettes egyébként az elmúlt években több jelentős változtatást ért el a fegyverekkel kapcsolatos szabályozások terén. Ő volt az egyik élharcosa a házi lőszerszerelés és újratöltés legalizálásának. Korábban a töltényeket csak a boltban lehetett vásárolni, ám az Ausztriától Németországon és Anglián át az Egyesült Államokig ismert és engedélyezett gyakorlat meghonosításával a magyar vadászok és sportlövők is lehetőséget kaptak arra, hogy egy szaktanfolyam elvégzése után a céljaiknak megfelelő lőszert állítsanak elő maguknak. Ezzel nemcsak pénzt spórolnak meg, hanem javíthatják eredményeiket, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mivel lő az ember.
A politikus a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette: az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a fiatal sportolók számára sikerült megteremteni a lehetőséget a nagy kaliberű fegyverek használatához. A miniszterelnök-helyettes által említett módosítás egy felnőtt, tulajdonképpen az edző jelenlétében szabadabb fegyverhasználati lehetőséget biztosít a fiataloknak.
„Eddig a tizennyolc éven aluliakra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoztak. Az előírások betű szerinti követése akadályozta a fejlődésüket, a versenyzői karrierjük kibontakozását, amit az egyesületek hol így, hol úgy próbáltak kompenzálni” – magyarázta Semjén Zsolt, majd megjegyezte: a sportlövőink rendszerint kiváló eredményeket érnek el a megméretéseken, ezért is fontosnak tartja, hogy az utánpótlás a legjobb felkészítést kapja.
Semjén Zsolt végül leszögezte: a törvénymódosítások célja az ésszerűsítés volt, miközben nem lett könnyebb fegyverhez jutni, hiszen a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szabályok változatlanul szigorúak.
(Forrás: MTI)
Minden magyarnak megadjuk!
2015. augusztus 05.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar állampolgárság felvételére biztatta a kárpátaljai magyarokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, miután ötvenöt ottani magyar gyereket fogadott szerdán a Parlamentben.
A miniszterelnök-helyettes újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: minden kárpátaljai magyart megillet az állampolgárság. Vegyék is fel, mert ez egy lehetőség, hogy teljes jogú európai uniós polgárként kinyíljon számukra a világ – mondta, hozzátéve: akkor vannak biztonságban, ha van magyar útlevelük.
Semjén Zsolt a kárpátaljaiakhoz és a felvidékiekhez azzal az üzenettel fordult, hogy bár néhány ország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ez szerinte hosszú távon fenntarthatatlan. A globalizációból fakadóan egyre többen dolgoznak külföldön, akik megszerzik az adott ország állampolgárságát – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: Csehország már megtette, és Szlovákia esetében is idő kérdése a kettős állampolgárság elismerése.
Ukrajnában valójában nem a magyarság miatt ellenzik a kettős állampolgárságot, hanem az ott élő csaknem húszmillió orosz miatt – tette hozzá. Kijelentette: Magyarország annak ad állampolgárságot, akinek akar; “minden magyarnak megadjuk”, és ezt nem kötjük senkinek az orrára. Az, hogy ki a magyar állampolgár, gyakorlatilag államtitok – fogalmazott.
Semjén Zsolt közölte: az állampolgársági kérelmek száma meghaladta a 750 ezret, több mint 700 ezren tettek esküt, és a kérelmek száma év végére várhatóan eléri a 800 ezret. Megerősítette, hogy a kormányzati ciklus végére várhatóan meglesz az egymillió esküt tett új magyar állampolgár.
Kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyarság olyan háborús helyzetben van, amiről nem tehet, nagyhatalmi játszmák áldozata. Velük is meg akarják fizettetni ennek az árát, amikor “törvénytelenül katonának hívnak be magyarokat”. Ugyanakkor nem ők vették el a sokmilliós nemzetiségtől a nyelvi jogokat, nem ők felelősek azért. ami a Krímben és a Donyeckben történik – emelte ki, és jelezte: Magyarországra bármikor jöhetnek, itt biztonságban lesznek.
A most a Parlamentbe látogató gyerekekről szólva kiemelte: fontos, hogy lássák Magyarországot, de legalább ennyire fontos, hogy a magyarországi gyerekek intézményes formában együtt legyenek külhoni magyarokkal. Ez a garancia arra, hogy nem fogják “leukránozni” vagy turistának nézni őket. Ahol már személyes kapcsolatok vannak, ott evidencia, hogy ők ide haza jönnek – mutatott rá Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: fontos az is, hogy minden magyar gyerek – itthonról és a határon túlról is – ellátogasson a Parlamentbe, ez ugyanis az ő országgyűlésük. A külhoni magyarság esetében ez különösen fontos, nekik, magyarként jár az, hogy ők a Parlamentben és ebben az országban otthon legyenek – fogalmazott.
Sipos Géza, a csoport vezetője, a beregszászi Sámuel Alapítvány elnöke köszönetet mondott azért, hogy a magyar kormány testvérként tekint rájuk és nem feledkezik el róluk. Kiemelte: nagyon sokat jelentenek nekik a bátorító szavak.
Az ötvenöt kárpátaljai magyar gyerek a Sámuel Alapítvány és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szervezésében látogat Magyarországra. Olyanok kaptak helyet a csoportban, akik soha nem jártak még Budapesten. A kétnapos körúton Kelet-Magyarország és Budapest történelmi nevezetességeivel ismerkednek.
(Forrás: MTI)
Nem lehet egymástól elkülöníteni a testet és a lelket
2015. július 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a szív- és érrendszeri betegek, valamint cukorbetegek rekreációját segítő tanösvényt a budapesti Hárs-hegyen.
A miniszterelnök-helyettes ez alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a tanösvény kialakítása példaértékű társadalmi összefogás, a kórház, az intézményt működtető egyház, az erdészet, az állam és a civil világ együttműködésének eredménye.
Közölte, az intézményben folyó munka megfelel annak a keresztény felfogásnak, miszerint nem lehet egymástól elkülöníteni a testet és a lelket.
A politikus az egyházi intézmények 20. századi történetét felidézve úgy vélekedett, hogy az 1950-es évek elején a nemzeti kultúra egésze szenvedett kárt, amikor államosították az egyházi iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket.
A tanösvény átadását levélben üdvözölte Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. A miniszter azt írta, hogy az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció által működtetett kórház a névadójához méltóan követi Szent Ferenc módszerét, a krisztusi természet szerinti bánásmódot.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség vezetője arról szólt, hogy a kórháznak nem csupán a gyógyítás, hanem a megelőzés és az egészségkultúra terjesztése is a feladata. A Szent Ferenc Kórház vezetése azt ismerte fel, hogy az embert a környezetével együttesen lehet gyógyítani – mondta.
Zambó Péter, a területet biztosító Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója közölte: az erdészetnek az a célja, hogy a magyar erdőket minél inkább az egészségmegőrzés szolgálatába állítsák.
Toldy-Scedel Emil, az intézmény főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy bár a szív- és érrendszeri betegek akut ellátása Magyarországon ugyanolyan eredményes, mint Nyugat-Európában, egy éven belül mégis sokkal több, szívinfarktuson átesett beteg hal meg nálunk, mint a fejlettebb országokban.
Közölte: ennek a megfelelő rehabilitációs programok hiánya az oka, ezért bocsátották útjára az Út az egészséghez programot.
Tájékoztatása szerint egy infarktusos beteg ellátása 1,2 millió forintba kerül, a tanösvényt pedig mindössze 5 millió forint felhasználásával alakították ki. Ezért terveik között szerepel, hogy országszerte még 7-8 további tanösvényt hoznak létre.
A szív jelzéssel ellátott, a kórház szomszédságából induló túraútvonalak 5,1, és 2,7 kilométer hosszúak. Az erdei utak mentén pulzusmérőpontokat jelöltek ki, továbbá igény szerint teleszkópos túrabotot, pulzusmérő karórát és szívritmusmérőt bocsátanak a látogatók rendelkezésére.
Kovács K. Zoltán, volt DNP képviselő, a Szabad Európa Rádió Zoltán Károlya, a KDNP fáradhatatlan napszámosának hitvese, Etelka meghalt. Hamvait ma délután, hét évvel ezelőtt elhunyt férje mellett, a Nemzeti Sírkert kereszténydemokrata parcellájában helyezték örök nyugalomra.
Közel ötven esztendeig éltek boldog házasságban, Etelka igazi társa és támasza volt férjének. Ha kicsit visszanézünk a múltba, látjuk őket idős korukban is kézen fogva, egymás iránti nagy szeretetben.
Már közös életük kezdete is kalandregénybe illő volt. Zoli bácsi az induló vonatból ugrott ki Győrben, hogy lerázza az akkor már dupla ávós kíséretet. Öt képviselőtársával és akkor még menyasszonyával, Etelkával vágtak neki egy borús éjszakán a szántóföldeknek, hogy elérjék az osztrák határt. Csoportjuk út közben három részre szakadt. Etelka elvesztette a kesztyűjét, és mire meglelték, a többiek már tovább mentek. Akik visszajöttek a keresésükre, csak Zoltán időközben letett könyveit találták meg, s közben saját társaikat is elvesztették.
A történet jól végződött, mert mindnyájan átértek. És elkezdődött a számkivetés negyven éve, a szabad európás időszak, majd eljött a rendszerváltozás ideje és a hazatérés.
Etelka néni most ismét útra kelt, és követi szeretett hitvesét. Isten nyugosztalja, nyugodjanak békében!
(semjenzsolt.hu)
Elérte a 750 ezret az állampolgársági kérelmek száma
2015. július 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Elérte a 750 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és a 700 ezredik ember is letette az állampolgársági esküt – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MTI-nek szerdán adott nyilatkozatában.
Semjén Zsolt a számok alapján tarthatónak látja azt a célt, hogy a ciklus végére, azaz 2018 elejére – a kedvezményes honosítással – meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Ők azok, akik korábban nem voltak magyar állampolgárok, de a magyar kultúrához kötődnek, beszélik a nyelvünket, és a felmenőik a Magyar Királyság területéről származtak – mondta.
Ezen kívül – folytatta a KDNP elnöke – a tervek szerint a ciklus végére megközelíti majd a százezret azoknak a száma, akik esetében nem honosítanak, hanem megállapítják az állampolgárságukat. Ők jellemzően olyanok, akiknek a szülei vagy a nagyszülei a mai Magyarország területéről mentek ki például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Ezek a leszármazottak születetten magyar állampolgárok – hiszen magyar állampolgártól származnak -, de nem volt megállapítva a magyar állampolgárságuk – ismertette.
A miniszterelnök helyettese a legszigorúbb államigazgatási folyamatnak nevezte az állampolgársági eljárást, amit azzal indokolt, hogy minden kérelmezőt legalább háromszorosan ellenőriznek: közigazgatási, közbiztonsági és nemzetbiztonsági kontroll alatt zajlik a procedúra.
Szavai szerint a honosítás a magyar állam történetében példátlan munka, amelyet “Magyarország a jövőben is töretlen lendülettel folytat”.
“Fontos látni azonban, hogy az utódállamok ellenérdekeltek a honosításban, ezért például dezinformációkkal igyekeznek azt akadályozni, de nem sok sikerrel, sőt úgy tűnik, mostanra többé-kevésbé ők is beletörődtek abba, hogy a honosítás egy példátlanul sikeres, elgáncsolhatatlan folyamat” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Beszámolt továbbá arról, hogy a külhoni magyarok körében a konzulátusok konzuli napokat szerveznek – jellemzően kisebb településeken is – a honosítási eljárás intézése érdekében.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta azt is: a nemzetpolitika “egységes ívet alkot” 2010-től kezdve, amikor lefektették az alapokat az alkotmányban, az állampolgársági, valamint a nemzeti összetartozásról szóló törvényben. A kormány pedig egy jottányit sem fog változtatni e sikeres nemzetpolitikán – jelentette ki.
Semjén Zsolt jelezte ugyanakkor, hogy a nemzetpolitikai munka bővül. Erre példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor-programot – amelyben magyarországi fiatalokat küldenek ki a diaszpóra magyar szervezeteihez, hogy segítsék azok közösségépítő munkáját -, továbbá a különböző, például a külhoni óvodákra, iskolákra fókuszáló tematikus éveket. Megjegyezte azt is, hogy nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a külhoni fiatalok szakképzésének támogatására, valamint a gazdaságra, ami szerinte kulcsfontosságú az egzisztencia megteremtésében.
A miniszterelnök-helyettes végül nyomatékosította: Magyarország senkinek sem ad ki állampolgársági információt. Ezért arra biztat, hogy aki olyan országban él, amely nem ismeri el a kettős állampolgárságot – ilyen például Szlovákia -, az jöjjön át bátran Magyarországra, itt elintézik a honosítás államigazgatási eljárását, és megkapja a magyar útlevelét.
Jelezte azt is, hogy a Demokrácia Központok mellett megállapodtak az RMDSZ-szel is a honosítást támogató irodahálózatról, ami segít annak biztosításában, hogy a kérelmek száma változatlanul magas maradjon.
(Forrás: MTI)
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”
2015. július 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A közösségeiket érintő legfontosabb történéseket értékelték, továbbá legfontosabb célkitűzéseiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői a harmadik Martosi Szabadegyetem keretében tartott, “Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” nevet viselő nemzetpolitikai fórumon szombaton. A nagy érdeklődés mellett zajlott fórum résztvevői a nemzetpolitika témái mellett az illegális bevándorlásról is állást foglaltak, rendkívüli súlyú és gyors megoldást igénylő problémaként jellemezve azt.
A rendezvényen Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vettek részt.
Berényi József a bevándorlás kapcsán kijelentette: kisebbségi párt vezetőjeként is azt vallja, hogy a szervezett illegális bevándorlásnak nemet kell mondani és olyannak kell megtartani Európát, amilyennek ismerjük. Pásztor István a jelenleg zajló tömeges illegális bevándorlást az elmúlt fél évszázad legjelentősebb problémájának nevezte, Buda várának a törökök által történt elfoglalásához hasonlítva azt. Wetzel Tamás a jelenségről úgy vélekedett: ma már nem a menekültek beáramlásról lehet beszélni hanem újkori népvándorlásról.
Az egyes külhoni magyar régiók aktuális helyzetének ismertetése során Berényi József felidézte a pártja által a tavaly ősszel tartott helyhatósági választásokon elért jó eredményeket, rámutatva: az akkor megszerzett országos szinten harmadik legjobb eredmény ugródeszka lehet az MKP számára ahhoz, hogy bekerüljön a pozsonyi parlamentbe a jövő tavasszal sorra kerülő, a felvidéki magyarság szempontjából kulcsfontosságúnak nevezett választásokon. Kérdésre elmondta: a választásokig már aligha kerül sor együttműködést célzó egyeztetésre köztük és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt között, tekintve, hogy ennek lehetőségét Bugár Béla pártja a tavalyi év végétől többször is elutasította.
A fórum résztvevői a jövő évi szlovákiai parlamenti választások kapcsán közösen álltak ki a Berényi vezette MKP parlamentbe jutásának szükségessége mellett. Ezzel összefüggésben Pásztor István úgy fogalmazott: minden külhoni magyar politikai képviselet számára “létfontosságú” az, hogy az MKP jövőre parlamenti párt legyen. Megjegyezte: az ehhez vezető lépéseket azonban csak az a felvidéki magyar közösség tudja megtenni.
Kelemen Hunor az elmúlt egy év eseményeit felidézve az erdélyi magyarság szempontjából az egyik legnagyobb változásként az új államfő megválasztását, illetve pártjának a kormányból történő kilépését említette. Elmondta: Romániában az elmúlt 25 év is kevés volt arra, hogy a jogállami intézmények működtetése a nyugati berendezkedés alapján történjen, ennek egyik jele, hogy nem sikerül betartatni a meglévő törvényeket. Ennek jellegzetes példája – mondta utalva erdélyi magyar politikusok ellen indult eljárásokra – hogy a korrupció ellenes harc álcája mögé bújva a román hatalom “politikai karaktergyilkosságokat” követ el magyar tisztségviselőkkel szemben. Rámutatott: a jelenlegi viszonyokat jellemzi az is, hogy a román állami biztonsági stratégiában az erdélyi magyarságot azzal vádolták meg, hogy a közösség az autonómiatörekvései miatt veszélyforrást jelent a közbiztonság alakulására.
Pásztor István a Vajdaságban az elmúlt egy év eseményei közül az újvidéki kollégium megalakítását emelte ki, amit úgy jellemzett, hogy az eddig soha nem tapasztalt lépés volt a szerb állam részéről. A VMSZ elnöke kitért a szombati srebrenicai eseményekre, az Aleksandar Vucic szerb kormányfő elleni támadásra is, azt rendkívül nagy veszélyforrásnak nevezte, olyan jelenségnek, ami a szélsőségek újbóli feltámadásának veszélyét jelzi.
Wetzel Tamás a fórumon a magyar kormány nemzetpolitikájáról szólva azt mondta: annak eszköztárában folyamatosan egyre nagyobb súlyt szánnak a gazdaságpolitikának. A magyar kormány külhoni magyar politikai partnereit firtató nézői kérdésre válaszolva úgy vélekedett: helytelen lenne, ha a magyar kormány próbálna igazságot tenni a külhoni magyar közösségek képviseletei között.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, a rendezvény több, mint száz különböző előadást, kerekasztal beszélgetést, vitafórumot, koncertet kiállítást és más kiegészítő programot kínál, közel tucatnyi belső helyszínen.
(Forrás: MTI)
A határok nélküli Európától nem tántoríthat el az illegális migráció
2015. július 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Elkészült az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakasza. A sztrádát, a Csanádpalota–Nagylak határátkelőhelyet, valamint román oldalon a Nadlac (Nagylak) és Pecica (Pécska) között megépült 16 kilométeres A1 gyorsforgalmi útszakaszt szombaton adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása.
A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő – tette hozzá.
Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszünk, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsunk meg, amely előbbre viszi közös dolgainkat – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki különösen fontosnak mondta a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását.
Az uniós integrációnak köszönhetően az elmúlt években kezdett kibontakozni a határok nélküli Európa. Bár az utóbbi hónapok eseményei rámutattak az uniót érő kihívásokra, az illegális migráció problémája és kezelése nem tántoríthat el minket az akadálymentes kapcsolattartás elősegítésétől – fogalmazott.
Semjén Zsolt közölte, várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is, annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.
Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar–román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében – mondta.
Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője közölte, az M43-as autópálya új 23,1 kilométer hosszú, kétszer kétsávos, burkolt leállósávos szakaszán három csomópont és tizennyolc híd épült. Az új útszakaszon két pihenő is létesült, egy a Krak-érnél, egy pedig Kövegynél. A beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Kft. volt, a nettó 46,49 milliárd forintos építési költség 85 százalékát uniós támogatás fedezte.
A Makó és az országhatár közötti sztrádaszakasz az e-matricás rendszerben 2015 végéig díjmenetesen használható, a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű tehergépjárművek számára díjköteles. A Csanádpalota-Nagylak határátkelőhely a román oldalon épült meg. Mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépjárműveknek, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. Két-két mérleget is építettek, és kialakítottak egy több mint száz férőhelyes kamionparkolót is.
A veszélyes anyagot és élőállatot szállító kamionoknak továbbra is a 43-as úton lévő nagylaki határátkelőt kell használniuk. A Nagylak (Nadlac)– Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
A magyar megmaradás és a magyar nyelv szoros összefüggésben van
2015. július 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák.
Semjén Zsolt az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitóján kifejtette: ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, akkor visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet visszaszorulásával, életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ha a magyar nyelv erősödik, akkor a magyar nemzet öntudata, egésze és az állam intézményes struktúrája is erősebbé válik – mondta.
A magyar megmaradás és a magyar nyelv szoros összefüggésben van – összegzett a kormányfő helyettese, aki szerint akkor tud valaki tudományos eredményt elérni a nyelvén, ha azt a nyelvet a tudományos közösség kiművelte szókészletében, fogalomrendszerében. Az anyanyelv sokkal alkalmasabb a legelvontabb gondolatok megfogalmazására, mint egy tanult idegen nyelv, bármilyen jól is beszélik azt – jelentette ki.
Semjén Zsolt kitért arra is: a magyar állam feladata és küldetése, hogy a magyar nyelvet erősítse. Fontosnak nevezte, hogy a különböző nemzetrészek képviselői a magyar nyelvet tudományos szempontból is kiműveljék.
