A klímaváltozás időzített bomba
2015. szeptember 30.
Közös otthonunk a teremtett világ címmel rendezett konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bírálta az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait.
Az eseményen Áder János köztársasági elnök az összefogás fontosságát hangsúlyozta a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kövér László házelnök a természet és a társadalom rendje közti szoros kapcsolatra hívta fel a figyelmet, míg V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár együttműködést, párbeszédet és közös fellépést sürgetett a környezetvédelem terén.
A konferencián a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás időzített bomba, ha így folytatjuk, néhány év múlva már arra sem lesz szabadságunk, hogy eldöntsük: a saját, a gyerekeink, vagy az unokáink életében robbanjon-e. Áder János kiemelte: a klímaváltozás tagadása, a közömbösség és a piac mindenhatóságába vetett hit egyaránt tévút.
Ferenc pápa legújabb enciklikáját idézve az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedést és a fejlődést éppúgy nem lehet a biztonság feláldozásával, bolygónk kisemmizésével elérni, ahogy valódi békét sem nyerhetünk háború által. Áder János hozzátette: nem mindegy, hogy a fejlődésnek mennyi az ára és mi az eszköze.
A köztársasági elnök kijelentette: a természet megóvása, a környezet védelme mindannyiunk ügye, feladata és felelőssége, hiszen mindenkit egyformán érint. Hozzátette: a környezetkárosító jelenségek hatásai nem ismernek országhatárokat. A környezet védelme, az ökológiai katasztrófa megakadályozása, a klímaváltozás feltartóztatása nem pusztán néhány kihaló növény és állatfajról, hanem az emberiség megmentéséről szól.
Az Országgyűlés elnöke szerint a természet rendje nem tartható fenn a társadalom rendje nélkül. Kövér László úgy fogalmazott: a természeti rend záloga az emberi felelősség, s az önmagunk iránti, elődeink és utódaink iránti felelősség az emberi erkölcsből fakad. Kiemelte: akik az emberek erkölcseit, illetve az ezeket meghatározó közösség – azaz családi, hitbéli, nemzeti – önazonosságát rombolják, azok a környezetet és a természetet is rombolják.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kritikával illette az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait. Szavai szerint ezen tömörülések ideológiája a természet védelmét hangsúlyozza, ugyanakkor az ember és társadalom vonatkozásában hallani sem akarnak a természet rendjére való hivatkozásról. Ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, hogy a család egy férfi és egy nő házasságára, kapcsolatára épülő természetes közösség, vallják a természet rendje szerint az élet szentségét, a fogantatástól a természetes halálig.
Nem fenntartható az a modell, hogy a környezettől folyamatosan elveszünk, és a folyamat végén hulladékot, szennyezett vizet, mérgezett levegőt bocsátunk vissza – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a zöld gazdaság kérdését nem elég a technológiai megoldásokkal kezelni, szükség van a gondolkodás átalakítására, a világért érzett felelősség erősítésére, a környezettudatosság növelésére.
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy felnövőben van egy nemzedék, amelyik a szüleinél fontosabbnak tartja a környezet ügyét, kerüli a vegyszeres, génmanipulált ételeket, kedveli a helyi zöldségeket, az öko-turizmust, a közösségi kerteket – a politikusoknak pedig az a feladatuk, hogy segítsék és támogassák ezt a folyamatot. Hozzátette: a környezet ügyében együttműködésre van szükség, hiszen nem lehet szétválasztani a közigazgatást, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket a kérdésben.
V. Németh Zsolt beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a közös gondolkodás és cselekvés iránti elköteleződés jegyében külön rendezvényt szervez 2015. november végén a magyarországi egyházak környezeti tevékenységeinek segítéséért.
(Forrás: kormany.hu)
Semjén Zsolt üdvözli a Kovászna Megyei Törvényszék döntését
2015. szeptember 29.
Üdvözöljük a Kovászna Megyei Törvényszék jogerős döntését, miszerint a Magyar Polgári Párt által szervezett 2014. június 4-i, Nemzeti Összetartozás Napi megemlékezésen a magyar emberek nem sértettek törvényt azzal, hogy a magyar himnuszt elénekelték.
A bíróság által ma meghozott határozat egyértelműen kimondja, hogy a prefektus jogtalanul szabott ki bírságot a rendezvényt szervezőkre.
Elfogadhatatlan lenne, hogy egy európai uniós országban bárkit retorzió ér amiatt, mert nemzeti himnuszát elénekli. Ez a mentalitás, ami a Ceauşescu-diktatúra szellemét idézi, most egyértelműen megbukott. Természetes a Kovászna megyei magyarság elvárása, hogy Sebastian Cucu megyei prefektusnak bocsánatot kell kérnie a magyar emberektől és le kell vonnia méltatlanná válásának konzekvenciáját.
(Forrás: kormany.hu)
A gazdáknál maradjon a haszon
2015. szeptember 24.
Elkészült a Harangod-Mag cégcsoport húsüzeme Megyaszón, a 420 millió forintba került létesítményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen.
A miniszterelnök-helyettes avató beszédében egyebek mellett arról szólt, hogy ez a beruházás egybeesik a kormány stratégiai célkitűzésével, amellyel arra ösztönzi a gazdákat, hogy minél inkább készterméket állítsanak elő és nem alapanyagot. Úgy fogalmazott: akik a feldolgozással és a késztermék előállításával foglalkoznak, azok “mind meggazdagodtak”.
Semjén Zsolt szerint ha egy cég csak alapanyagot termel, akkor a “hasznot mindig azok fogják lefölözni, akik a kész terméket állítják elő”.
A megyaszói cégcsoport az agrárium teljes vertikumában működik, megtermeli az alapanyagot, amelyet feldolgoz, és “eljut a késztermékhez”, és ez a legkifizetődőbb, a leggazdaságosabb – tette hozzá.
A politikus szólt az öntözéses gazdálkodás fontosságáról is. Mint mondta, a kormány stratégiai célkitűzése, hogy az “árvízvédelmet úgy kapcsolja össze az öntözéssel, hogy minél több vizet fogjunk meg, és az ország minél több területe legyen öntözött”. Azok a gazdák és agrárvállalkozások, amelyek nem tudnak öntözni, nehéz helyzetbe kerülnek, akik pedig tudnak öntözni, azok kiváló minőségű terméket tudnak elő állítani – szögezte le, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy gyakorlatilag ingyen, vagy minél olcsóbban tudjanak öntözni a gazdák.
Semjén Zsolt a megyaszói üzem beruházásával kapcsolatban szólt a munkahelyteremtés fontosságáról is. Mint mondta: lényeges, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok állattenyésztéssel is foglalkozzanak, mert ez teszi lehetővé, hogy helyben minél többen jussanak munkához.
A növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó, mintegy kétszáz embert alkalmazó nyolc tagvállalatból álló Harangod-Mag a húsüzem beruházásához csaknem 100 millió forintot nyert uniós pályázaton. Az üzem éves vágókapacitása 10 ezer sertés, 600 szarvasmarha, és 600 tonna húskészítményt szállít majd a piacra.
(Forrás: MTI)
Gereben Ágnes az egész magyar népet tanította
2015. szeptember 22.
Gereben Ágnes az egész népét tanította, s egész életére az intellektuális becsületesség és bátorság volt jellemző – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Budapesten, a történész, irodalomtörténész, műfordító, kritikus emléktáblájának avatóünnepségén. Közölte: a magyar nemzet és értelmiség mellett ő személyesen is köszönettel tartozik Gereben Ágnesnek a kapott segítségért, amikor az orosz politika vagy egyházpolitika útvesztőjében kellett őt navigálnia.
Semjén Zsolt arról beszélt: a tudós és férje, Kun Miklós történész valószínűleg más által teljesíthetetlen, múlhatatlan szolgálatot tett a magyar nemzetnek és értelmiségnek a bolsevizmus történetének feltárásában, egyesítve a történészi és a diktatúrák kutatásához térségünkben nélkülözhetetlen irodalomtörténeti felkészültséget.
Ezért volt döntő fontosságú, hogy Ágnes esetében a professzionális történész és az irodalomtörténész egybeesett – jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve, tökéletes nyelvtudása mellett ritka tulajdonsága volt hatalmas személyes tapasztalata és ismeretségi köre. „Tudta, kikkel kell beszélni és hova kell nyúlni” az archívum hatalmas adattömegében, mely, még élő szemtanúkat kell megszólaltatni, hogy hitelesen deríthessen fel egy addig fehér foltot – mondta a politikus.
Hangsúlyozta: Antiszemitizmus a Szovjetunióban című könyvének megírásával lehetőséget adott az egész magyar baloldalnak, hogy szembenézzen azzal, ami a kommunizmus idején történt, ami tökéletesen mutatja, hogy a bolsevizmus és a nácizmus gyökerében mennyire hasonló; a diktatúrák mennyire hasonló természetűek.
Ágnesnek és Miklósnak megvolt és megvan az a karizmája, hogy az egész néphez tud szólni – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy mindketten remekül hozzák közel a történelmet előképzettség nélküli emberek számára is.
Semjén Zsolt közölte: a magyar nemzet és értelmiség mellett ő személyesen is köszönettel tartozik Gereben Ágnesnek a kapott segítségért, amikor „az orosz politika vagy egyházpolitika útvesztőjében” kellett őt navigálnia.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra emlékeztetett: Gereben Ágnes fantasztikus munkát végzett, publikációi mögött olyan aprólékos munka búvik meg, hogy „vagy egy kiterjedt csapatot működtetett, vagy pedig életének, napjának mind a 24 óráját ennek a tevékenységnek szentelte”, így tárt fel olyan adatokat, iratokat, amelyek elengedhetetlenek múltunk megértéséhez.
„Az ő érdeme az, hogy nagyon sok magyar polgár szembesülhetett azzal, hogy mindabban, amiben valami utópisztikus módon hitt, és amiről komolyan azt gondolta, hogy beteljesülhet, és egy jobb, szabadabb, boldogabb életet hozhat el az embereknek, amögött igazából milyen félelmetes terrorgépezet működött, és milyen módon játszotta ki az embereket egymással szemben” – fogalmazott Varga Mihály.
Gereben Ágnes 1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966 és 1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ugyanebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel.
Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanára volt. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténeti tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált.
Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.
A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel.
2010-ben megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki. Gereben Ágnes március 17-én, életének 68. évében hunyt el.
Gereben Ágnes március 17-én hunyt el, hétfőn töltötte volna be 68. életévét. Az emléktáblát szülőházának homlokzatán helyezték el a VII. kerületben.
(Forrás: MTI)
A számítógépes világ nem egyenlő a valósággal
2015. szeptember 12.
A legszélesebb egyeztetéssel és konszenzussal, a leginkább szakmai alapokra helyezve született meg a vadászati törvény tervezete, amelyet a jogi kontroll után a következő hetekben hoznak nyilvánosságra – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az országos vadásznapon és megyei horgásztalálkozón szombaton a Nógrád megyei Szécsényben.
Semjén Zsolt, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke hozzátette: a magyar vadgazdálkodást a következő húsz évre meghatározó új vadászati törvény olyan minőségű lesz, hogy nemcsak a vadászat történetében, hanem a magyar jogtörténetben is kiemelt helyet kaphat. Kifejtette: a rendszerváltáskor eldőlt kérdésekről már nem érdemes vitát nyitni, így arról, hogy a vad állami tulajdon vagy hogy a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik. A törvénytervezet fontos részének nevezte az élőhelyek fejlesztését, és mint elmondta, keresztülvitték a horgászok legfontosabb kérését is, így minden természetes víz horgászati kezelésbe kerül.
Semjén Zsolt kitért többek között arra is, az új törvény értelmében minden földtulajdonosnak jogában áll rendelkeznie saját területe vadászati hasznosításáról vagy megbízhat valakit, hogy ő rendelkezzen, de ha egyiket sem teszi, akkor – a korábbi gyakorlattal ellentétben – helyettük sem bizottság, sem jegyző nem rendelkezhet. Az agrárgazdálkodónak és a vadászatra jogosultnak együtt kell működnie a vadkárelhárításban, így például egyeztetniük kell, hogy a gazdálkodó mit vet a vadkárral különösen veszélyeztetett területen és legalább öt méteres sávot kell hagynia az erdő és a kultúrterület között. A haszonbérlet tíz helyett húsz év lesz az új törvény tervezet szerint – sorolt példákat Semjén Zsolt. Közölte, hogy mintegy ötven vadgazdálkodási körzetet alakítanak ki, ezek élén az állam által fizetett tájegységi fővadászok állnak majd. A vadászatra jogosultak ezzel szakmai segítséget, a hivatásos vadászok pedig egyfajta védelmet kapnak.
A törvénytervezet eleme az is, hogy megkezdett négy hektáronként hivatásos vadászt kell alkalmazni. Semjén Zsolt Szécsényben elmondta azt is, hogy 2021-ben, az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján nagyszabású vadászkiállítást rendeznek, ami bemutatja a magyar vadászatot, vadgazdálkodást, a vadászati kultúrát, a lovassportot, a kutyás világot, a solymászatot, a gasztronómiát, borászatot, művészetet, valamint a horgászatot is. Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke arra emlékeztette a résztvevőket, hogy 310 évvel ezelőtt, 1705. szeptember 12-én a szomszédos Borjúpáston kezdődött meg a II. Rákóczi Ferenc által összehívott szécsényi országgyűlés. Ennek az évfordulónak köszönhető, hogy Nógrád megye először rendezhetett országos vadásznapot.
A megyei elnök a vadászok és horgászok feladatának nevezte, hogy megmutassák a természettől egyre inkább elszakadó új nemzedéknek, hogy a számítógépes világ nem egyenlő a valósággal. Íjász- és solymászbemutató, vadászkürtös térzene, trófea- és természetfotó-kiállítás is színesítette a vadász- és horgásznap szécsényi programját. Fogadalmat tettek a szombaton felavatott ifjú Nimródok és Dianák, a vendégeket gasztronómiai bemutatóval, bor- és pálinkakóstolóval is várták.
(Forrás: MTI)
Egység nélkül nincs magyar érdekérvényesítés Kárpátalján
2015. szeptember 07.
A magyar egység a feltétele a magyar érdek érvényesítésének Kárpátalján – üdvözölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt, hogy a két meghatározó ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) napközben választási együttműködést kötött.
Semjén Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között kialakult konstruktív együttműködés és a példaértékű megállapodás a kárpátaljai magyar közösség érdeke, „hiszen a magyar egység az érdekeink érvényesítésének feltétele”.
A legteljesebb körű magyar önkormányzati képviselet sikeres megjelenítése a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulásának egyik legfontosabb eszköze – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
A KMKSZ és az UMDSZ a 2015. október 25-re kitűzött ukrajnai helyhatósági választásokon folytatandó együttműködésről kötött megállapodást.
A vadgazdálkodási körzetek valódi ökológiai egységek
2015. szeptember 05.
A magyar erdészeti-, vadászati- és gasztronómiai kultúra nemzeti érték, amelyet generációk építettek fel, és azt a ma emberének kötelessége megóvni és gyarapítani – jelentette ki a földművelésügyi miniszter szombaton a Fejér megyei Soponyán, a IX. Országos Vadgasztronómiai Fesztiválon.
Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország vadászati nagyhatalom, ennek ellenére az éves vadhúsfogyasztás Magyarországon mindössze 30-40 dekagramm fejenként. Úgy vélte, ilyen fesztiválokra és ehhez hasonló rendezvényekre van szükség a fogyasztás növeléséhez, a magyar vadhús kiemelkedő márkává fejlesztéséhez.
A megnyitó keretében felavatták annak a világelső trófeával rendelkező őzbaknak a szobrát, amelyet 1965-ben ejtettek el Martonvásár közelében.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta: az őzbak a bizonyíték arra, hogy a magyar vadgazdálkodás világra szóló csodákat képes produkálni.
A földművelésügyi miniszter megjegyezte a széles körű társadalmi vita és a törvényalkotási folyamat után hamarosan elkészül a törvénytervezet szövege.
Semjén Zsolt kiemelte: a koncepció tükrözi a vadásztársadalom véleményét, valamennyi magyar vadásztársaság véleményét kikérték. A koncepciót egyeztették a magyar gazdálkodókkal, erdészetekkel, környezetvédőkkel és számtalan más szervezettel, mint a solymászoké, a hagyományőrző egyesületeké vagy a kutyatartóké.
Közölte, hogy a törvénytervezet szemléletét alapvetően az élőhelyfejlesztés gondolata határozza meg, mert abban teljes nézetazonosság van, hogy a vadállomány létszáma és minősége elsősorban az élőhelytől függ és nem a vadászattól.
A miniszterelnök-helyettes vadgazdálkodási szempontból kiemelkedőnek nevezte, hogy a vadásztársaságok haszonbérlete 20 évre emelkedik, mert egy szarvasbika golyóérettsége 10-12 év, vagyis 10 év alatt nem lehetne valódi vadgazdálkodást folytatni.
Szólt arról is, hogy kialakítanak 48 olyan vadgazdálkodási körzetet, amely teljesen lefedi az ország területét és valódi ökológiai egységet képez. Ezek élén lesz egy-egy államilag fizetett fővadász, aki biztosítja a szakszerű és minőségi vadgazdálkodást – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes beszélt a 2021-ben Magyarországon megrendezésre kerülő vadászati világkiállításról is, ahol a vadászat mellett a horgászat is bemutatkozik, de lesznek kutya- és solymászbemutatók, illetve fogathajtó vb is.
Jelezte, hogy erre az alkalomra a magyar vadászati irodalom klasszikus műveit is kiadják, valamint 25 milliárd forintból a budapesti állatkert a világ egyik legmodernebb állatkertjévé válik addigra.
L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a vadászat hagyomány, a vadászat kultúra. Mióta a magyarság a Kárpát-medencében él, azóta a népművészetben, az akadémikus művészetben jelen van a tárgyiasuló képi világ, amit a vadászat jelent – mondta.
Megemlítette, hogy az őzbak szobrának alkotója Bíró Lajos szobrászművész, aki rendkívül érzékenyen képes állatokat ábrázolni. Fejér megyében két alkotása volt látható eddig: az agárdi irodalmi emlékfal egyik domborműve és Iszkaszentgyörgyön Amadé László barokk költő, politikus és katona bronz mellszobra.
Közölte, hogy a kormánynak nagy tervei annak Soponyán: a múlt héten 33 milliárdos keretösszeggel elindított Nemzeti Kastélyprogam keretében felújítják a helyi Zichy-kastélyt, ahol Semjén Zsolt javaslatára a mezőföli vadászati hagyományokat bemutató kiállítás is helyet kap.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, hogy Magyarország a dámszarvas trófeák tekintetében a világranglista első 50 helyéből harmincat birtokol, a gímszarvasokhoz hasonlóan pedig az első tízből ötöt. Az őztrófeák között a világ 50 legnagyobbjából 16 magyar, az első tízben hat található.
Az 1965-ben elejtett martonvásári őzbak trófeája 266,5 gramm súlyú volt és 228,68 pontjával világrekordnak számított. Világelsőségét 1983-ig tartotta meg, azóta egy svédországi baké az első hely.
(Forrás: MTI)
Közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medencében élő embereket
2015. szeptember 04.
Bartók Béla szobrát avatta fel szülőhelyén, a romániai Nagyszentmiklóson Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pénteken. A nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő halála 70. évfordulójának emléket állító műalkotást az erdélyi település önkormányzata és a Pro Bartók Egyesület kezdeményezte. A szobrot a nagyszentmiklósi, egykori Nákó kastély előtt leplezte le a magyar kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt ünnepségen elmondott beszéde az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Elnök úr! Hölgyeim és Uraim!
Kérem, engedjék meg, hogy Magyarország kormánya nevében tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket.
Nagy öröm számomra, hogy ma, a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság invitálására, a világhírű zeneszerzőre, zongoraművészre, népdalgyűjtőre, Bartók Bélára emlékezve, itt lehetek Önökkel. Példaadó, hogy a 2001-ben létrejött Pro Bartók Társaság célul tűzte ki a zeneszerző emlékének, szellemiségének ápolását, életművének közkinccsé tételét szűkebb pátriájában. Rendkívüli alkalom a mostani, amelynek során Nagyszentmiklós elöljárói, Bartók Bélát szülővárosa díszpolgárává avatják. S halálának 70. évfordulójára emlékezve közösen leplezzük le azt a szobrot, amely a magyar zeneszerző munkásságának legmeghatározóbb korszakára emlékeztet majd.
Az 1881. március 25-én, Nagyszentmiklóson született Bartók Béla zeneszerető és zeneértő családban nevelkedett. Apja, idősebb Bartók Béla a város földműves-iskolájának igazgatója volt, komoly zenei tehetség, aki zongorázott, gordonkázott, műkedvelő zenekart szervezett, s még a komponálással is megpróbálkozott. Édesanyjától, a kiválóan zongorázó tanítónőtől, Voit Paulától kapta első zongoraleckéit, akiről önéletrajzi írásában így emlékezik meg: „Azt hiszem zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem.”
Az ifjú Bartók zeneszerzői munkásságára a német klasszika, a nemzeti romantika, a verbunkos és a népies műdalirodalom volt meghatározó. Kezdetben Brahms és Dohnányi hatottak rá legerősebben. Első, nagyszabású hazafias kompozícióit követően, fokozatosan kezdte fölfedezni a különbséget a népzene és az általa korábban népdalnak hitt népies műdal között. 1905-től egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtésnek. Fonográffal járta a falvakat, s gyűjtéseit tudományos részletességgel kezdte feldolgozni. Ezzel egyidejűleg elkezdett népzenén alapuló modern kompozíciókat is írni. Különösen érdekelték a népi muzsika archaikus vonásai. Munkásságához nagyszerű társra talált Kodály Zoltán személyében. Mintegy 13 ezer dallamot számláló magyar népzenei anyagot gyűjtött, s maga is részt vett az ezekből készült lemezsorozat hangfelvételének munkálataiban. Népzenegyűjtő munkásságát kiterjesztette a szomszéd népek népzenéjének, a Kárpát-medence autentikus dallamkincse, motívumai tanulmányozására is.
A főként román és szlovák nyelvterületen folytatott kutatásai mellett később Észak-Afrikában, s Törökországban is gyűjtött. A román népzene szépsége és változatossága annyira megkapta, hogy elhatározta, megtanul románul, s így járta végig fonográfjával Erdély románok lakta területeit.
E gazdag dallamvilág nyomai ezt követően vonósnégyeseiben, zongoradarabjaiban, színpadi műveiben, kórusműveiben egyaránt fellelhetők. A népzenei anyag gyűjtéséért, rendszerezéséért, munkásságának elismeréseképpen 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta.
Nagyszőlős, Beszterce, Erdély, Pozsony után a Zeneakadémiát Pesten végzi. Meghatározó mesterei: Erkel László, Thomán István, Koessler János, Dohnányi Ernő. Zongoristasikerekben gazdag, hangversenytermek ünnepelt művésze.
Akik most itt állunk, fontos tudnunk, hogy Bartók többször is visszatért szülővárosába, az első világháború előtt és után is. 1903. április 13-án itt tartotta első nyilvános hangversenyét a Fekete Sas szállodában, nagy sikerrel. Érkezését a Felső-Torontál helyi lap adta hírül, ilyenformán: „Bartók Béla legközelebb európai körútra indul, hogy művészetét bemutathassa a vén Európának. Büszkék lehetnek a nagyszentmiklósiak, hogy Bartók Béla szülővárosa iránt érzett kegyeletből önálló hangversenyeinek sorozatát április 13-án, Nagyszentmiklóson kezdi meg.”
Bartók boldog volt az őt körülvevő családi, baráti szeretettől. Mindig szívesen emlékezett vissza a szülőfölddel való találkozásaira. Népdalgyűjtései során többször is visszatért ide, s a környékre. Búcsúlátogatására, egy romániai hangversenyturné alkalmából, 1926 februárjában került sor. Szülővárosa zenekedvelői azonban bizonyosan mindvégig nyomon követték pályafutását, ahogyan kései utódai is rendületlenül ápolják emlékét.
Ha Bartók Béla életére tekintünk, látnunk kell, lelki, szellemi értelemben egyaránt rendkívüli gazdagság örökösei vagyunk. Munkássága példa az egymás felé fordulás, egymás gondolkodásmódjának közelítésére, elfogadására is. Az egymás felé fordulás különleges eszköze a zene közös nyelve. Bartók tevékenysége minden bizonnyal közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medencében élő embereket. A ma élő ember számára is ez legfőbb üzenete, a közelebb kerülés, a közel maradás lehetőségének megtalálása. A mai világban is az egyik legnagyobb megtartó erő, ha képesek vagyunk egymás felé érdeklődéssel fordulni.
Élete, munkássága, szellemi, lelki hagyatéka példa az utókor számára, ezért is különösen fontos a Pro Bartók Egyesület tevékenysége, s az az összetartás, ami Nagyszentmiklóson a város nagy szülötte emlékének ápolásában tapasztalható.
(Forrás: kormany.hu)
Semjén Zsolt fogadta az iráni külügyminiszter-helyettest
2015. szeptember 02.
Budapesten tárgyal az iráni diplomácia vezetőjének helyettese, Majid Takht Ravanchi. A politikust szerdán a Parlamentben fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A megbeszélés során a felek a két ország együttműködésének bővítéséről folytatattak eszmecserét. A külügyminiszter-helyettes mostani útja Orbán Viktor miniszterelnök október elejére tervezett iráni látogatásának előkészítését szolgálja.
(Forrás: kormany.hu)
Kopjafák Törökbálinton
2015. augusztus 26.
Az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete és Törökbálint Város Önkormányzata Balassagyarmat (Civitas Fortissima) és Kercaszomor (Communitas Fortissima) hős polgárai emlékére kopjafát avatott, valamint megemlékezett Székelyudvarhely és Törökbálint testvérkapcsolatának 15. évfordulójáról a törökbálinti Szérűskertben.
A díszvendégekkel együtt Székelyudvarhely, Székelyderzs, Székelydobó, Gyimesbükk testvéri küldöttségei is jelen voltak. A Himnusz eléneklését követően Fábik István, az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd táncosok vonultak be a Ghymes-együttes zenéjére. Őket Elek Sándor törökbálinti polgármester, majd Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédei követték.
Az Érdi Bukovinai Székely Asszonykórus előadását Medvácz Lajos balassagyarmati polgármester beszéde követte, majd Máté Móricz és csapata táncában gyönyörködhettünk. Kapornaky Sándor kercaszomori polgármester beszédét újabb dallamok követték az Érdi Asszonykórus előadásában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében a Szent István király intelmeit idézte.
A balassagyarmati kopjafát polgármesterükkel Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettes és Elek Sándor törökbálinti polgármester, míg a kercaszomorit polgármesterükkel Dr. Aradszki András, az NFM államtitkára és Földvári László törökbálinti alpolgármester leplezte le. Utána Fábik István énekelt, majd köszöntötte a támogatókat – Törökbálint Város Önkormányzata, Törökbálinti Polgári Körök, Schola Rivulina, Barankovics István Alapítvány –, majd megajándékozta a díszvendégeket Szász János ötvösmunkáival. Az ünneplés a Szózat és Székely Himnusz eléneklésével zárult.
(Forrás: zetapress)
