Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kulcsfontosságúnak tartja a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hogy a tömb- és szórványmagyar területeken minél több gyermek elsajátítsa a magyar nyelvet.

Semjén Zsolt pénteken, a magyar nyelv napján kárpát-medencei óvodásokat köszöntött, akik magyar verseket szavaltak egy időpontban, több helyszínen. Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága termében tartott rendezvényen Semjén Zsolt kiemelte, a magyar nemzet megmaradásához három dolog kell. Első helyen a magyar nyelv védelmét és megmaradását említette, majd kitért a kulturális, történelmi tudatra, “a sorsközösség tudatára”. A megmaradást szolgálja a nemzet közjogi egységének megteremtése, hogy “mindannyian magyar állampolgárként élhessünk” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a gyermekek megtanuljanak magyarul, mondván, ez teszi lehetővé a szellemi kibontakozást. Semjén Zsolt szerint a magyar Nobel-díjasok magas száma szorosan összefügg a nyelvünkkel. Teller Edét idézte, aki, amikor kérdezték, minek köszönheti természettudományos eredményeit, úgy válaszolt: Ady Endrének. Azt lehet ugyanis az élet bármely területén tudományosan is megfogalmazni, amit nyelvileg is ki tudunk fejezni – érvelt a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt a kormányzati programok közül kitért az óvodások és kisiskolások évének elindítására, és hangsúlyozta: az a cél, hogy a tömb- és a szórványmagyarságban a magyar nyelvet minél többen elsajátíthassák. Felidézte az ünnepnap alkalmából, hogy 1844. november 13-án fogadta el a pozsonyi országgyűlés azt a törvénycikkelyt, ami államnyelvnek mondta ki a magyar nyelvet. A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította ünnepnappá ezt a napot.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar nyelv az összetartozás ismérve és a megmaradás záloga. Ez a különleges nyelvi kód a legfőbb összekapcsoló erő – tette hozzá, majd rámutatott: a magyar nyelv világ szerte 14 millió embert köt össze. A bizottsági elnök kiemelte a magyar nyelv összetartó erejét, amely a  viharos évszázadokban is megtartotta a magyarságot.

A bizottsági ülésteremből kézdivásárhelyi óvodásokat kapcsoltak. A rendezvény keretében közel tízezer magyar óvodás szavalta el ugyanazokat a verseket világszerte, hogy így ünnepelje közösen a magyar nyelv napját.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a fővárosi Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti. Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómia törekvéseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük.

Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.

Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet. A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta.

Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt. Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, s ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.

Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben a parlamenti pártok körében és a magyar társadalomban konszenzus van. Így abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, ehhez elválaszthatatlanul a szavazati jog és megilleti őket az autonómia. A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta.

Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél. Ami másnak jár, az nekünk is jár, amit másnak szabad, azt nekünk is szabad – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki rögzítette: ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum vagy önfeladás.

Kitért arra is, hogy nincsen “egyenautonómia-koncepció”, ahány nemzetrész van annyiféle koncepciót kell kidolgozni, saját testre szabott módon, s ebben segíteni kell a külhoni nemzetrészeket. Nem Budapestről kell megmondani, egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, más a tömbmagyarságot megillető területi, és más a szórványmagyarság kulturális autonómiája – fejtette ki.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott utalva a tanácskozás címére rámutatott: reményei szerint olyan párbeszéd kezdetén vannak, amelynek végén az Értjük egymást mögé pont kerülhet. Az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar párbeszéd mellett a szomszédos államokkal való párbeszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósítását emelte ki. Hozzátette: ő azt vállalta, hogy segíti a kooperációt és a párbeszédet.

A szórvány és a tömbmagyarság közötti kooperáció elengedhetetlen, hogy a szülőföldön való megmaradást és boldogulást segíteni tudják – mutatott rá Szili Katalin, aki kitért arra, hogy egy egészen új Európában élnek a 21. században, és ebbe kell elhelyezni elképzeléseiket. Az autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre, kizárólag európai keretek között – rögzítette.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt: az anyanyelv meghatározza egyúttal a világlátást is.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója vitaindítójában kiemelte: az autonómia nem is annyira nyelvi, hanem politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés. Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelenítésére utal – mondta, és szembe állította heteronómiával, ami megalkuvás, beolvadást jelez. A homogenizáció pedig semmi mást nem jelent, mint asszimilációt – mutatott rá.

Duray Miklós szerint tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: területi és kulturális. Emellett vannak átmeneti állapotok is, erre példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Ő magát nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem magyarnak – fogalmazott.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felidézte, hogy az elmúlt 25 évben megfogalmazódtak az autonómiaigények, megszületettek a vonatkozó tervezetek, és egyúttal belső viták mellett tematizálódott ez a kérdés. A többségi állam részéről fő szabályként negatív viszonyulás tapasztalható, nemzetközi porondon megfogalmazódtak ugyan pozitív javaslatok, de nincs kötelező érvényű dokumentum ezen a téren – összegzett.

Rögzítette: az autonómia legitimációja nem kérdés, a kisebbségnek ez biztosíthatja a reprodukcióját. Nem szabad várni a közösségépítéssel az önrendelkezés eléréséig, csak erős közösségek tudják az autonómiát kivívni – mutatott rá az igazgató, és fontosnak nevezte az anyaország szerepét, hozzáállását is. Tájékoztatni kell a többségi nemzetet is, el kell magyarázni a törekvéseket – közölte.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és a legbrutálisabb üldöztetések között is hűségesen kitartott a hit és a magyarság mellett – fogalmazottSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele című kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosban.

Semjén Zsolta magyar kormány nevében köszönetét és mélységes elismerését fejezte ki a görögkatolikus egyháznak, és azt mondta: legyenek meggyőződve arról Kárpátalján, hogy bármi történjék is, mindig minden körülmények között számíthatnak Magyarországra, a magyar nemzetre és a magyar kormányra.

A kormányfő nemzetpolitikáért és egyházi diplomáciáért felelős helyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a második világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandóak áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem tértek vissza.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között, 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus egyház felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és ortodox egyház közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvezett az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei estek áldozatul.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. 1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás.

Rámutatott: az elmúlt negyed század annak a bizonyítéka, hogy meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében több mint 100 új templom épült, 420 parókián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük hét magyar – fejtette ki Semjén Zsolt.

A kiállítást Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus lelkésze szervezte és rendezte.

A megtekinthető tárgyakat bemutatva kiemelte: a görögkatolikus mártír papokra és családokra úgy tekintenek, mint akik éltetik és erősítik az egyházmegyéjüket. Méltatta azokat a híveket, akik mindvégig kitartottak a görögkatolikus vallás mellett. Mi mindvégig görögkatolikusok voltunk és így is akarjuk megélni hitünkben – fogalmazott.

A tárlat a vallásgyakorlást tiltó éveket mutatja be tablókon, tárgyakon, könyveken keresztül. Egyebek között látható az elhurcolt görögkatolikus papok életrajza, fényképei, népi imakönyvek, lágerben és illegalitásban használt liturgikus tárgyak. Kiállították az 1949-ben 25 évnyi kényszermunkatáborra ítélt felsőveresmarti görögkatolikus pap, Bendász István hagyatékának egy jelentős részét, illegalitásban vezetett sematizmusokat, papi nyilvántartásokat, anyakönyveket, az illegalitásban működő papok adatait.

Bendász Dániel adatai szerint Kárpátalján ma megközelítőleg 350 ezer görögkatolikus él, ebből 23-25 ezer magyar görögkatolikus. Más források szerint, a hívek száma ennél jóval kevesebb, 220 ezer, a magyarok közül pedig mintegy 15 ezer fő görög katolikus. A kiállítás december 13-ig látható a fővárosi Magyarság Házában.

Semjén Zsolt beszéde a „25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele” című kiállítás megnyitóján a Magyarság Házában

“A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem is tértek vissza.

A történelmi munkácsi egyházmegye, amelynek területe 13 északkeleti vármegyét foglalt magába, sokszázezer görög szertartású ortodox hívőnek nyújtott lelki otthont, nemzetiségtől függetlenül. A 14. századtól imádkoztak itt ruszinok, románok és magyarok, közösen őrizve ősi hagyományaikat.

1646-tól indult az a közel egy évszázadot átölelő mozgalom, amelynek következményeképp az egyházmegye – elismerve a pápa főhatóságát – a katolikus egyházba tagolódott. Ettől kezdve beszélhetünk görögkatolikus egyházról. A magyar királyok azzal igyekeztek támogatni ezt a mozgalmat, hogy biztosítani akarták a görögkatolikus klérus és a hívek társadalmi egyenjogúságát. 1771-ben Mária Terézia kánonilag is megalapította a munkácsi egyházmegyét, és ezzel elkezdődött a görögkatolikus egyház kulturális felemelkedése.

A csehszlovák államhoz csatolt, majd a kérészéletű magyar fennhatóság után a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között. 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus vallás felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és az ortodox egyházak közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvez az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei esnek áldozatul mindenütt, ahol az államot a kommunista párt irányítja. Ez alól gondviselésszerűen kivételt jelentett Magyarország, ahol továbbra is élhetett, sőt fejlődhetett a görögkatolikus egyház.

A vértanúk sorát Demjanovics Péter parókus nyitotta meg, aki 1942 és ’44 között a Magyar Országgyűlésben felsőházi tag volt. 1944-ben letartóztatták, és hazaárulás címén kivégezték. Kórházi betegágyán lőtték agyon. Vértanú lett az egyházmegye püspöke, a 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor, és a Tódor püspök által titkosan szentelt két püspök, Orosz Péter és Chira Sándor.

1949 októberében Nyikolaj Szergejevics Hruscsov, akkor Ukrajna első titkára Sztálinnak írt jelentésében győzelemittasan számolt be a görögkatolikus egyház likvidálásáról. Érdemes néhány részletet kiragadni a jelentésből, ami igen jól tükrözi a barbár folyamatot. „Ukrajna nyugati és Kárpátontúli megyéinek felszabadítása a Szovjet Hadsereg által e megyék lakóssága körében mozgalmat váltott ki az Uniátus Egyház, mint a Vatikán ágentúrájának likvidálásáért, amely ellenségesen viszonyult a szovjet kormány és a párt intézkedéseihez és a nacionalista bandák aktív segítőtársa volt.”

A jelentés további részében beszámol arról, hogy a hatóságok utasítást kaptak, hogy ne akadályozzák az Elszenderedés napi, ünnepi pravoszláv búcsút, amit levélben köszöntött a pátriárka is. „A hívek előtt Makárij érsek, üdvözölte a pravoszláv lakósságot és gratulált az unió likvidálásával, a Vatikántól és a római pápától való megszabadulásával és az orosz Pravoszláv Egyházzal való teljes újraegyesülésével kapcsolatban… Az ünnepre összegyűlt lakósság kifejezte háláját a Szovjet Hadseregnek, a pártnak és a kormánynak az ukrán néppel való újra egyesülése miatt.”

A jelentés végén természetesen utal a további feladatokra, amik pillanatnyi kétséget nem hagynak senkiben, hogy a pravoszláv egyházra csak mint eszközre volt szükség. „Az Uniátus Egyház likvidálásával kapcsolatos nagy munka lefolytatása után a nyugati és a Kárpátontúli megyékben lépéseket foganatosítunk a tömegpolitikai munka megerősítése és a tudományos-felvilágosító propaganda vonatkozásában azzal, hogy kiragadjuk a lakósságot és különösen az ifjúságot a vallás befolyása alól.”

A több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. Vértanúk életüket áldozva, papok börtönben és kényszermunkában sínylődve tartottak ki a végsőkig. Voltak, akik látszólag kompromisszumot kötöttek az elnyomó államhatalommal, hogy megóvják nyájukat a szétszóratástól. Titkos püspökök igyekeztek biztosítani az apostoli folytonosságot, nem adva fel az újjászületés reményét. Családi, baráti kapcsolataik révén a magyarországi papok és hívek is szerény lehetőségeik szerint támogatták kárpátaljai hitsorsosaikat.

1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás. A legalizálási folyamat, amelynek során a görögkatolikus egyház szeretné visszakapni elkobzott templomait, parókiáit, persze korántsem zökkenőmentes. Az illegalitásból a napfényre lépett titkos hierarchiának számos nehézséggel kell szembenéznie, melyek nem csupán anyagi jellegűek. A nagy birodalom olvasztótégelyében jelentős népmozgások folytak, napjainkban pedig új államok keresik identitásukat, s ebbe a keretbe akarják szorítani az egyházakat is. A munkácsi egyházmegye azonban megtartotta egyházi önállóságát, püspöke közvetlenül a római Szentszék alá tartozik. A görögkatolikus egyház hívei számban megfogyatkozva, de új lendülettel keresik a megújulás összes lehetőségét. Ebben kezdettől fogva számíthattak a Hajdúdorogi Egyházmegye támogatására. Magyarországi görögkatolikus papok jártak át a határon túlra, hogy segítsenek a szolgálatban azokon a magyar parókiákon, ahol még nem volt önálló magyar pap. Mindmáig tizenöt papnövendék nevelkedett a testvéri szemináriumban, Nyíregyházán, ahol az oktatás már a II. vatikáni zsinat s az azt követő ökumenizmus szellemében folyik. Erre különösen nagy szükség van a régi sebek lassan gyógyuló folyamatában.

Az elmúlt negyedszázad annak a bizonyítéka, hogy a meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében ezalatt több mint száz új templom épült, 420 paróchián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük 7 magyar. Negyven városban és faluban végeznek magyar nyelvű istentiszteletet, Karácsfalván pedig anyanyelven folyik az oktatás a Sztojka Sándor Líceumban. Kárpátaljai zarándokok róják le hálájukat a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyen az Istenszülő könnyező kegyképe előtt. “

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben fogadta a Budapesti Afrika Fórumon részt vevő Dr. Joseph Bol Chant, a dél-szudáni felsőház elnökét.

A kormányfő helyettese találkozó során kifejtette, érdekünk, hogy olyan együttműködési lehetőségeket keressünk Dél-Szudánnal, amelyek kölcsönösen előnyös gazdasági, oktatási, kulturális vagy sportkapcsolatok kialakítása előtt nyithatja meg az utat meg a két ország között. A dél-szudáni politikus nyitottságát hangsúlyozva rámutatott, ezt bizonyítja, hogy az előző fórumhoz hasonlóan a mostani rendezvényen is fontosnak tartotta képviselni hazáját.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány üdvözli a kárpátaljai magyar közösség összefogásának eredményét a vasárnap tartott önkormányzati választásokon – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettesének értékelése szerint már a jelenlegi részeredmények alapján megállapítható, hogy a két magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei közös listája stabilan elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Rámutatott: az összefogás eredményeként a beregszászi polgármester választáson – a két magyar párt támogatásával – fölényes győzelmet aratott Babják Zoltán. A részeredmények mutatják, hogy a tömbmagyar települések zömében a járási megmérettetésen is a KMKSZ listája vezet, ez az összeredményeket is jelentősen befolyásolja, például a nagyszőlősi, ungvári és beregszászi járásokban.

Az adatok bizonyítják, hogy az összefogás üzenete eljutott a kárpátaljai magyarság tagjaihoz, és az elért sikerekhez nagyban hozzájárult az is, hogy a Magyarországon dolgozók, tanulók éltek szavazati jogukkal, és részt vettek a szavazáson – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A mostani helyhatósági választásokon fogott össze először a két meghatározó kárpátaljai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, hogy közös jelöltlistát állítson a Kárpátalja megyei tanácsba (közgyűlésbe) és más önkormányzatokba.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt hivatalos nigériai látogatásának második napján felkereste az abujai nagymecsetet, ahol a miniszterelnök-helyettest Ibrahim H. Jega, az Országos Iszlám Tanács főtitkára és Alhaji Adamu Baba Yinusa, a nemzeti nagymecset vezetőségének elnöke fogadta – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-val.

Tájékoztatása szerint Semjén Zsolt a kormány nevében őszinte együttérzését fejezte ki a pénteki ima alatt az észak-kelet-nigériai Yola városában történt terrorcselekmény miatt.

A Boko Haram szélsőséges muzulmán terrorszervezetnek tulajdonított akció következményeként több mint 40 muzulmán hívő életét vesztette, és mintegy százan megsebesültek.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy a terror sem nemzetet, sem vallást nem ismer. “A muzulmán hit iránti tiszteletünk alapján is a terrorizmus valamennyi formáját határozottan elutasítjuk” – idézte Semjén Zsolt szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.     Nigéria vallási vezetői köszönetüket fejezték ki Magyarország szolidaritásáért, és hitet tettek a muzulmán-keresztény testvériség mellett. Rámutattak arra, hogy a Boko Haram a nigériai nemzet ellensége, amellyel szemben az egyház és a kormányzat közösen lép fel – közölte Havasi Bertalan.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nigériában tesz hivatalos látogatást Semjén Zsolt csütörtöktől szombatig – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormány.hu-t.

A miniszterelnök-helyettest a fővárosban, Abujaban hivatalában fogadja Muhammadu Buhari nigériai államfő. Találkozójukon a két ország kapcsolatainak erősítéséről folytatnak eszmecserét.

Útja során egyházi vezetőkkel is tárgyal a magyar kormányfő helyettese – közölte Havasi Bertalan. Megbeszélést folytat Ignatius Ayau Kaigama Jos-i érsekkel, a Nigériai Püspöki Konferencia elnökével, illetve felkeresi az Abuja-i Nagymecsetet és találkozik Ibrahim H. Jega-val, az Országos Iszlám Tanács főtitkárával.

A hivatalos látogatás során Semjén Zsolt és Rókusz László orvos ezredes, a HM Egészségügyi Központjának főorvosa a Zariában működő Ahmadu Bello Egyetem részére a gyógyításhoz és a kutatáshoz szükséges felszereléseket ad át Magyarország adományaként, segítve a fertőző betegségek leküzdésében végzett nigériai orvosi munkát.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Példamutató életpályája, valamint a magyar népművészetet egyedülálló módon gazdagító alkotótevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Sárdi János kékfestő iparművésznek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott át a parlament Gobelin termében.

Sárdi János 1920-ban született Mohácson. A kékfestő mesterséget Auth Rezső műhelyében tanulta ki 1933–36 között. Ezután Újpesten Nagy József műhelyében sajátította el a kelme- és fonalfestést, illetve a vegytisztítást. A háború után visszatért Auth Rezső műhelyébe.

1946-ban tett mestervizsgát, majd 1947-ben megnyitotta műhelyét Nagynyárádon, ahol kisiparosként dolgozott. Mintakincsét az idős vagy elhunyt mesterek nyomódúcaival gyarapította, de maga is készített a piaci igényeknek megfelelő mintákat. Sárdi János termékeit a Népművészeti Tanácsnál folyamatosan zsűriztette. Munkáival kiállításokon és vásárokon is részt vett.

1983-ban önálló kiállítása volt Pápán. Pályázatokon indult, melyeken különböző díjakkal ismerték el munkáját. Műhelyét évente több ezer látogató kereste fel, nemcsak magyarok, hanem Európa különböző országaiból és a tengeren túlról is.

Sárdi János kékfestő iparművész számos kitüntetés birtokosa. A Népművészet Mestere-díjat mesterségbeli tudásáért 1988-ban kapta meg. Egyedülálló munkássága elismeréseként Nagynyárádon díszpolgári címet kapott, s alkotásai bemutatására évről évre fesztivált szerveznek.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében.

Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak.

Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig “minősíthetetlen stílusú támadások” érték Magyarországot.

Hangsúlyozta: ennek ellenére Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy a két ország minél több szálon legyen összekötve. Ennek egyik jó példája az lenne, ha az osztrák és szlovák határhoz hasonlóan, “minél több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra, hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, az emberek között pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat”.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a történelmi múlt nem szakítható el a jelentől és a jövő útkeresésétől.

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság – különösen Aradon és a szórványban – ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét. “Szórványban élet-halál kérdése megmutatni, hogy vagyunk, és hogy bele akarunk szólni sorsunk irányításába” – mondta.

Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett.

Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak a római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét – tizenkét tábornokot és egy ezredest -, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarság megmaradása és a magyar kultúra megőrzése érdekében a kanadai diaszpórában végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Molnár András vancouveri tiszteletbeli főkonzulnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta át csütörtökön a Parlamentben.

Molnár András laudációja

Molnár András az 1960-as évek elején vándorolt ki Magyarországról. Felsőfokú tanulmányainak elvégzése után Luzernből Vancouverbe telepedett át, ahol építőipari vállalkozásba kezdett. Az általa alapított Molnar Group évtizedek óta Brit Kolumbia egyik vezető ingatlanfejlesztő cége. Molnár András a rendszerváltás utáni Magyarország elsőként kinevezett tiszteletbeli konzuljai közé tartozik, 1995-ben tiszteletbeli főkonzuli rangot kapott.

Molnár András az önkéntesen vállalt tiszteletbeli konzuli munkáját mintegy negyed évszázada nagy empátiával végzi, mindig nagy hangsúlyt fektetve a hazánk és Brit Kolumbia közötti kapcsolatok élénkítésére és mélyítésére, a magyar kultúra terjesztésére. Az általa vezetett főkonzulátus látja el – Magyarország Ottawai Nagykövetségének felügyelete mellett – a tartományban bajba jutott magyar állampolgárok érdekképviseletét.

Főkonzulként külön figyelmet fordít a honosítás bevezetése óta rendszeresített kihelyezett konzuli fogadónapok helyi megszervezésére és lebonyolítására, a magyar közösségekkel való kapcsolattartásra. Tiszteletbeli főkonzuli feladatai mellett Molnár Andrásnak jelentős szerepe van a brit kolumbiai magyarság és az anyaország kapcsolatának ápolásában, a diaszpórában élő magyarok magyarságtudatának fenntartásában és a magyarság egyesítésében. Személye töretlen megbecsülésnek és köztiszteletnek örvend úgy a helyi magyar közösségekben, mint a tartományi és kanadai üzleti és politikai körökben.