Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az oktatási és kulturális területek támogatása mellett a gazdaságfejlesztés felé mozdul el a jövőben a nemzetpolitika, segítendő a helyben boldogulást – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIV. ülése után tartott sajtótájékoztatón.

Kifejtette: 2010 óta minden évben jelentős összeggel nőtt a nemzetpolitika pénzügyi kerete, idén 19 milliárdról 23 milliárdra emelkedett. Kitért a vajdasági gazdaságfejlesztési programra is, amelyre 50 milliárdos keretet biztosítanak. Ebből 30 milliárd a kedvezményes hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás. A program az ottani magyarság megmaradását segíti, és célja, hogy az adott térség gazdasági fejlődése meginduljon. Nincsenek kizárva ugyanakkor a nem kizárólag magyar tulajdonú vállalkozások sem – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy – a külhoni magyar szakképzés éve után – jövőre a külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítik majd a tematikus év keretében.

Arról, hogy sportközvetítéseket nem tudják magyar nyelven nézni a külhoni magyar területeken élők, azt mondta: erről már folynak a tárgyalások. Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy a magyar kormány nevében az unió szakbiztosához és a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottsághoz fordult, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) pedig egy szakmai levelet küldött.

Véleménye szerint jó esély van arra, hogy belátható időn belül megállapodás születik a magyar álláspontnak megfelelően. Ugyanakkor megjegyezte: a kérdésre Brüsszelben versenyjogot korlátozó helyzetként tekintenek.

Emellett a jogtulajdonosok felé pénzügyi ajánlatot tettek, azaz Magyarország kész megvásárolni a sugárzási jogokat a Kárpát-medence magyarlakta területeire.

Megkeresték az érintett államok médiumait is, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek – jelezte. Magyarország nyitott arra, hogy az itt élő románság nézhesse románul az olimpiát, cserébe például az erdélyi, felvidéki magyarság pedig magyarul nézhesse a közvetítéseket. Ez ügyben is jól állnak, csak Romániával nem sikerült megállapodni, de még egyszer ajánlatot tettek – jelezte.

Kérdésre közölte: a tárgyalásokat alapvetően az MTVA folytatja majd le, a költségvetési fedezet rendelkezésre áll.

Semjén Zsolt arról a törvényről, amely a szlovák kisiskolák bezárását rendeli el, elmondta: ez az intézkedés a magyar településeket sújtja a leginkább. A magyarság megtartása szempontjából ezek az iskolák ugyanakkor rendkívül fontosak, ezért Berényi Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének kérésére a magyar kormány kész arra, hogy magyar költségvetési támogatást biztosítson ezen iskolák fenntartására.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár közölte: a Máért zárónyilatkozatát egyhangúlag fogadták el.

Nagy örömükre szolgált, hogy a határon túli képviselők teljes számban megjelentek és az itthoni pártok is jelen voltak – tette hozzá.

Értékelése szerint az egész ülés konstruktív, szinte már baráti hangulatban zajlott, sikerült megvitatni a nemzetpolitikai történéseket és meg tudták mutatni, milyen terveik vannak jövőre.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarság nemzeti értékeit ünnepelték 2015. december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett II. Hungarikum Gálán, ahol másodszor díjazták a hungarikumok képviselőit. A gála megrendezésének célja, hogy felhívja a figyelmet nemzeti értékeink védelmének, megbecsülésének fontosságára.

Az Országgyűlés több éves előkészítő munka után 2012 tavaszán fogadta el a nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt. A jogszabály megteremtette annak lehetőségét, hogy a közös kultúránk részét képező, jellemző tulajdonsága, egyedisége, különlegessége és minősége alapján a magyarság csúcsteljesítményeit jelentő értékeket intézményesített úton gyűjtsék össze a szakemberek.

Az I. Hungarikum Gálát a Hungarikum Bizottság 2013 decemberében szervezte azzal a hagyományteremtő céllal, hogy a nyilvánosság előtt kifejezze tiszteletét a magyarság hagyományai, nemzeti értékei és hungarikumai előtt, valamint, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült nemzeti értékeket a szélesebb közvélemény számára is megismerhetővé tegye. Az idei II. Hungarikum Gálán többek között kalocsai, szatmári, rábaközi, kalotaszegi táncokat, verses előadásokat, korhű zenés életképeket, népzenei produkciókat tekinthettek meg a meghívottak a Magyar Állami Népi Együttes, a Fitos Dezső Társulat, a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő versenyzői, valamint Herczku Ágnes, Greznár Roland, Radics Ferenc, Szabó Sipos Barnabás és Őze Áron művészek előadásában.

Az elmúlt két évben – a Hungarikum Bizottság döntései alapján – a hungarikumok száma 25-ről 54-re emelkedett.  A 29 új hungarikum képviselői, a gálaműsor részeként, ünnepélyes keretek között vehették át az elismerő okleveleket és a Hungarikum Díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, az est fővédnökétől, Lezsák Sándortól, az Országgyűlés alelnökétől, a Hungarikum Bizottság tagjától és V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkártól, aki szintén a Hungarikum Bizottság tagja. Az eseményen tiszteletét tette több állam nagykövete, állami tisztségviselők, a Hungarikum Bizottság tagjai, illetve a hungarikumaink és nemzeti értékeink képviselői.

„A hungarikumok olyan kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, termelési kultúránkhoz, melyekhez mi, a magyar nemzetet alkotók is ezer szállal kötődünk. Ez a beágyazódottság teszi őket alkalmassá arra, hogy a magyarság szimbólumaivá, azonosító jegyeivé váljanak” – mondta V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.

Beszédében kiemelte, az eseménnyel azt kívánják  demonstrálni, hogy a hungarikumok világa színes és gazdag, ezeket az értékeket pedig meg kell becsülni.

Emlékeztetett arra, hogy az első gálán adták át az első hungarikummá minősített szervezeteknek az erről szóló tanúsítványt és a díjat szimbolizáló kisplasztikát. A mostani rendezvényen 29 szervezet, magánszemély kap tanúsítványt. A következő, harmadik gálaesten a hungarikumok listája a jelenlegi 54-ről tovább bővül, a Hungarikum Bizottság ugyanis már csütörtökön összeül, és dönt az előtte lévő javaslatokról. A következő gálán tehát újabb hazai kiválóságokat ismerhet meg a közönség – közölte V. Németh Zsolt.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Diaszpóra Tanács sikeresnek ítéli a honosítást és az állampolgárság megállapítását, és bíznak benne, hogy a lehetőséggel minél többen élnek majd a jövőben. Többek között ezt tartalmazza a tanács V. ülésén, szerdán egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat, amelyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ismertetett sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt elmondta: 60 ezer állampolgársági megállapítást végeztek el, és a közel 740 ezer esküt tevővel együtt, az év végére mintegy 800 ezer új magyar állampolgár lesz. A ciklus végére egymillió lesz azok száma, akik magyar állampolgárrá válnak – erősítette meg.

A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága üdvözölte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek keretében százan utaznak ki a kinti közösségek megerősítésére. Idén már 26 országban tevékenykednek ösztöndíjasok, és a programra egymilliárd forint áll rendelkezésre. Az új állomások között említette Görögországot, Törökországot, Ciprust és Új-Zélandot.

A résztvevők, a zárónyilatkozat szerint, reményüket fejezték ki, hogy a program 2016-ban is folytatódik.

A tanács üdvözölte a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről gondoskodást vállaló Mikes Kelemen program eredményeit. Semjén Zsolt jelezte: a programot idén digitalizálással, történeti kutatásokkal és életút interjúk készítésével egészítették ki, ennek keretében 10 ösztöndíjas érkezett a diaszpóra szervezeteihez.

A dokumentum alapján a tanács támogatja azt a döntést is a diaszpóráról összegyűlt tudás bemutatására Emigrációs és Diaszpóra Központ jöjjön létre, amely vállalja a diaszpóra gyűjtemények adatbázisban való feldolgozását, az ott élőkkel való kapcsolat erősítését, és állandó, valamint időszaki kiállításokon mutatja be a magyar emigráció történetét, a témában tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, konferenciákat szervez.

Támogatják továbbá a világban fellelhető magyar értékeket és emlékeket bemutató Julianus Program folytatását, és üdvözlik, hogy általa már több száz magyar emlék vált elérhetővé a Nemzeti Regiszteren. Arra biztatják a tagszervezeteket, hogy adatszolgáltatásukkal, saját gyűjtésükkel járuljanak hozzá a kataszter folyamatos bővítéséhez.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a diszpóra tanács fontos szerepet játszik magyar államérdek szempontjából. A diaszpóra mára egységes és rendezett szervezet, amely nagy szolgálatot tesz Magyarországnak. Megrendítő az a hazafiasság, amivel kiálltak a magyarság mellett, amikor erre szükség volt – fogalmazott a kormányfő helyettese.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hozzátette: kiegészült a dokumentum Reconnect Hungary program folytatásával. (A 2012-ben indított ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”- programokkal rokon. Célja, hogy egy kéthetes magyarországi program keretében azon, magyar felmenőkkel rendelkező észak-amerikai fiatalok, akik keresik vagy erősíteni szeretnék magyar identitásukat, megismerkedhessenek az anyaország társadalmi, kulturális és gazdasági életével.)

Az ülésen, az államtitkár beszámolója szerint, kiemelték a résztvevők a kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor program jelentőségét is.

Kitértek arra is: a történelmi egyházak kiemelkedő munkát végeznek a nemzeti identitás megtartásában.

A Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit este vendégül látja a Parlamentben a Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Világnemzet vagyunk, és a diaszpóra magyarsága kapocs az összmagyarság vonatkozásában – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén szerdán, Budapesten.

A kormányfő helyettese a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő tanácskozást megnyitva kiemelte: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította. Emlékeztetett a különböző előjelű diktatúrákra, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére, a kényszerű emigrációra. Azt mondta: ebből a látszólagos hátrányból kellett megpróbálni előnyt kovácsolni, ami láthatóan sikerül is.

Világnemzet vagyunk, a világ minden részén vannak szervezett magyar közösségek, amelyek nem úgy viselkednek, mint “egy szabadcsapat vagy valamilyen partizánalakulatok, hanem rendezett hadseregként” – fogalmazott.

Semjén Zsolt megköszönte, hogy a diaszpóra magyarsága és szervezetei hazafiként álltak ki, amikor Magyarországot méltatlan támadások érték. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: ez nem volt könnyű feladat, ellenszélben megmaradni, és kiállni a magyar érdekek mellett, de megtették.

Hozzátette: ezt Magyarországról nehezebb lett volna így megoldani, hiszen ők ismerik az ottani miliőt és nyelvet. Azt is megköszönte, hogy amikor a Kárpát-medence magyarságát érte támadás, vagy méltánytalanság, akkor a világ magyarsága állt ki mellettük. Példaként említette a székely zászló ügyét, és azt mondta: amikor korlátozni akarják a székelyeket, hogy saját nemzeti szimbólumaikat használják, tiltakozásként nemcsak a magyar Országgyűlés épületén lobog a székely zászló, hanem a világ minden részén. Így az egész világon tudatosult, van olyan, hogy Székelyföld és székely zászló – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága elvégezte az emigráció szervezeteinek átalakítását, és azok ma már minden magyar otthonai lehetnek, akkor is, ha csak pár évre megy ki valaki dolgozni, vagy tanulni, vagy oda házasodik. Ez szintén nem volt könnyű munka – összegzett Semjén Zsolt.

Az esemény elején Pleskó László, a Dél-afrikai Magyar Szövetség elnöke felmutatott egy transzparenst, amelyen az állt: Nándorfehérvár 1456 = Röszke 2015.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A miniszterelnök-helyettes hétfőn hivatalában fogadta Saber Hossain Chowdhury urat, az Interparlamentáris Unió elnökét, aki a megalapításának 120. évfordulóját ünneplő IPU Magyar Nemzeti Csoportjának köszöntésére látogatott Budapestre.

Semjén Zsolt Magyarország Kormánya nevében méltatta az IPU nemzetközi missziójának jelentőségét, benne a nagy múltú magyar szervezet részvételét, melynek első vezető tisztségviselői történelmünk neves személyiségei voltak. A csoport megalakulását Bánffy Dezső miniszterelnök ösztönözte 1895-ben, az elnöki tisztet Jókai Mór író, országgyűlési képviselő, a főrendi ház tagja töltötte be.

Az Interparlamentáris Unió ma a világ 167 országának parlamentjét tömörítő genfi székhelyű parlamenti világszervezet, melynek alapító konferenciáját 1889-ben tartották Párizsban. 

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a kárpátaljai magyarság – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Szolyván, a kárpátaljai magyar férfilakosság szovjet lágerekbe történt 1944 novemberi elhurcolásáról való megemlékezésen.

A deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban Semjén Zsolt hangsúlyozta: “ahol állunk, temető, 15 ezer ártatlan honfitársunk tömegsírja”. Erről negyven esztendőn keresztül beszélni sem lehetett, holott nincs olyan kárpátaljai magyar család, amelyet a háború utáni megtorlás ne érintett volna – tette hozzá, megjegyezve, hogy változik a világ, s a Szovjetunió a történelem szemétdombjára került.

Abban a történelmi pillanatban – folytatta – voltak, akik úgy érezték, hogy méltó emléket kell állítani a mártíroknak. Az 1989-es gondolatot tettek követték, és 1994. november 22-én felavatták az emlékparkot – emlékeztetett. “Nagy esemény volt ez az ötvenedik évfordulón, de mégsem örülhettünk felhőtlenül. Magyarországon, az akkori kormányzatot hidegen hagyta a határon túli magyarok sorsa, sem a televízió, sem a napilapok nem tudósítottak az eseményről; és addigra már a kárpátaljai magyarság soraiban is felütötte a fejét a megosztottság” – mutatott rá.

Semjén Zsolt kifejtette, az elmúlt húsz évre visszatekintve az eredményeket kell hangsúlyozni: a kárpátaljai magyarság önszerveződését, a kulturális és karitatív szervezetek megalakulását és áldozatos munkájukat. De nem mehetünk el szó nélkül az ellentétek mellett sem, mert a megosztottságnak az egész magyarság látta kárát – mondta, megállapítva, hogy a nemzet szolyvai Golgotáján már tavaly csírájában megjelent a megegyezés lehetősége, hiszen a Munkács-Szolyva utat végig gyalogló, örvendetesen nagy létszámú fiatal nemzedék felemelő módon adta meg a tiszteletet az áldozatoknak. “Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a magyarság” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az októberi ukrajnai önkormányzati választások mindennél ékesebben bizonyították, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.

“Nagy siker ez a kárpátaljai magyar közösség számára: a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet (a Szolyván hosszú idő óta először közösen emlékező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)) összefogásának köszönhetően kiemelkedő eredmény született. A kárpátaljai magyar közösség megmutatta erejét, és bebizonyította, hogy képes kiállni saját érdekeiért” – hangoztatta.

Úgy vélte, ezáltal sikerült megállítani, sőt visszafordítani az elmúlt tíz évben kialakult negatív tendenciát, hiszen a kárpátaljai magyar közösségeknek lesz érdekképviselete a megyei, járási, városi és helyi önkormányzatokban, és magyar képviselők nélkül ezek a testületek nem hozhatnak döntést.

A magyar kormány kezdettől fogva kezdeményezője és támogatója volt a két magyar szervezet összefogásának, s a kárpátaljai magyar közösség az összefogással megragadta a történelmi lehetőséget – mondta Semjén Zsolt.

Kifejtette: ismerve az áldatlan ukrajnai állapotokat, a magyar állam segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, így a magyar kormány külön pályázati támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar pedagógusokat, lelkészeket, hitoktatókat, egészségügyi dolgozókat, valamint az óvodai gyermekétkeztetést. A magyar kormány számára fontos – az etnikai határokon átlépve – az egész kárpátaljai magyar közösség segítése, így például a magyarországi önkormányzatok által felajánlott támogatások, illetve a kárpátaljai gyerekek magyarországi táboroztatása – emelte ki.

Elődeink hamvai fölött kérem önöket, hogy emlékezzünk a világháború és az azt követő terror összes magyar áldozatára, tudatában annak, hogy csak így tudjuk megadni nekik az őket megillető végtisztességet – mondta emlékező beszéde zárásaként a politikus, hozzáfűzve: “soha ne felejtsük, hogy a halál után jön a feltámadás mind az egyes ember, mind a nemzet életében, ennek a szimbóluma a mai nap”.

Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyar mártírok áldozata nem volt hiábavaló. Utalva a 70 évvel ezelőtti háborús eseményekre a kelet-ukrajnai háborús konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazta.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke emlékezésében kifogásolta, hogy az ukrán állam még mindig nem rehabilitálta a 71 évvel ezelőtti kárpátaljai deportálások ártatlan magyar áldozatait. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán parlament hamarosan megszavazza azt a törvénytervezetet, amelyet képviselőként még Gajdos István terjesztett a törvényhozás elé a bolsevik terror ártatlan kárpátaljai magyar áldozatainak hivatalos megkövetéséről.

Először vett részt szolyvai megemlékezésen Kárpátalja megye kormányzója Hennagyij Moszkal személyében, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján mindig békében éltek a különböző nemzetiségek. Hangsúlyozta, hogy soha nem ismétlődhetnek meg a hét évtizeddel ezelőtti tragikus események.

A kárpátaljai magyar történelmi egyházak püspökeinek gyászszertartása után Semjén Zsolt, az ukrajnai magyar diplomáciai képviselet és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői, a magyar és az ukrán parlament jelen lévő képviselői, valamint Kárpátalja megye kormányzója megkoszorúzta a sztálini terror magyar áldozatainak emlékművét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

“Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló” – mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

“A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére” – jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Utóbbiak részeként, 2013 februárjában a Hargita megyei román kormánymegbízott személyesen nyújtotta át Bíró László csíkmadarasi polgármesternek azt a határozatot, amely 4000 lejes bírsággal sújtotta a magyar nemzeti lobogó használatát. Mindez a 21. században elfogadhatatlan – mondta a székely zászló debreceni avatásán Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

A polgármester elmondta azt is, hogy a városházára is minden alkalommal kitűzik a székely lobogót, amikor erdélyi magyarok tesznek állampolgársági esküt. Debrecenben eddig 13500 külhoni magyar ember tett állampolgársági esküt – közölte Papp László.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy “együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket” – mondta.

“Mit akarunk mi?” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is: szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed. Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

“Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (…), de “nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a “székely zászló” elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik “közös ügyekben együtt tudtak lépni”.

“Közös ügyeinkért Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Felvidéken képesek vagyunk együtt gondolkodni, együtt lépni” – mondta a romániai magyar politikus.

A debreceni Székelyek parkjában ezt követően felvonták a székely lobogót.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A gyermekek kórházi ápolási idejére a szülők ott tartózkodását szolgáló épületet adtak át a budapesti Bethesda Gyermekkórházban. Az Anyák háza az állam, az egyház, a zuglói önkormányzat és a vállalati szféra összefogásával jött létre.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében azt mondta, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza nemhogy az országban, de egész Közép-Európában az egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórház, viselve ennek minden előnyét és hátrányát. “A korábbi kormányzat alatt ugyanis súlyos hátrányban voltak az egyházi kórházak az állami, önkormányzati intézményekhez képest is. Természetes kötelességünk volt, hogy biztosítsuk az egyenlő finanszírozást” – fogalmazott.

Mint mondta, a Bethesda jó példát mutatva felismerte, hogy a gyógyuláshoz nem elég az orvosi szakértelem, a jó ápolás, a testen kívül a lelkek gyógyításához is hozzá kell járulni.

Annak lehetősége, hogy a szülők jó körülmények között maradhatnak gyermekeik mellett egy hosszú kezelés idején, betegcentrikus és családbarát elgondolás volt – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy itt nem csak a fizikai körülmények adottak, hanem a lelki támogatás is, ami nagyon fontos a betegség vagy a rehabilitáció ideje alatt.

Semjén Zsolt hozzátette, Magyarországon számos kórház működik kiváló orvosokkal és áldozatos ápoló személyzettel, megküzdve ezernyi nehézséggel, de ami mégis kiemeli és különlegessé teszi ezt a kórházat, az a lelkisége.

Velkey György, az intézmény főigazgatója ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az Anyák háza létrehozása példás együttműködése az állami, az önkormányzati, az egyházi és a vállalati szférának. Kitért arra, hogy a szülőknek nem csak lakhatást ad az Anyák háza, de szociális munkás, pszichológus, vagy a kórházi lelkész szakértelmét is igénybe vehetik.

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete úgy fogalmazott, a szülő jelenlétére minden élethelyzetben szükség van, főként akkor, ha a gyermek több napos kórházi ellátásra szorul. Mint mondta, a gyermek szükségletei nem változnak meg, a kórházban is szeretetre, biztonságra vágynak. A lélek gyógyulására is szükség van, és ebben nagy szerepe van a családnak, hiszen a szülő jelenléte csökkenti a gyermek szenvedéseit – fűzte hozzá.

Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke modellértékűnek nevezve a beruházást, azt mondta, a Bethesda kórház megvalósította azt, hogy egy rendkívüli, extrém helyzetbe, mint a kórházi ápolás, bevigye a rendet, vagyis a családot.

Karácsony Gergely (PM), Zugló polgármestere szerint is az együttműködés kultúrája mutatkozott meg az Anyák háza megvalósítása kapcsán, és kifejtette, nincs más, ami jobban gyógyítana, mint a szülői szeretet.

Az Anyák háza kialakításában nagy szerepet játszott a svéd SCA Hygiene Product Kft., a Spar Magyarország Kft., a Hungaropharma Zrt.

A ház kialakítására eddig 60 millió forintot fordítottak. A gyermekeiket a tartós kórházi kezelésre kísérők elszállásolására egy használaton kívüli épületet alakítottak át. A tíz helyiségből öt a szülők, öt pedig a kórház személyzete számára nyújt szálláslehetőséget. Az épület energetikai korszerűsítése a jövő évben fog megtörténni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gyertyagyújtással és közös imával emlékezett a párizsi merénylet áldozataira Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Nemzeti Gyásznapon, vasárnap a Pálos Rend gellérthegyi Sziklatemplomának Lourdes barlangjánál.

Az imádságon, melyet P. Győrfi Béla Szabolcs pálos házfőnök atya vezetett, részt vett Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, valamint Csallóközi Zoltán főtanácsadó és Jenik Péter kabinefőnök a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet képviseletében.

Az áldozatokat és a sebesülteket Isten irgalmába ajánlva, egyben Európa kereszténységben való megerősödésért is imádkoztak a kereszténydemokrata közösség képviseletében.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erkölcsi kötelességünk megakadályozni a szórványban élő magyarság fogyását – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar szórvány napján rendezett tematikus napon.

Semjén Zsolt az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, a szórvány magyarságra nagy figyelmet kell fordítani, ezért is indult számos kormányzati program.

A szórványban élők megtartásának egyik legfontosabb feltétele a magyar állampolgárság, “ugyanis ez olyan közjogi kötődést ad a magyar nemzethez, ami generációról generációra megmarad”, a másik pedig úgynevezett “szórvány központokat” kell létrehozni, elsősorban iskolákat, líceumokat – fejtette ki.

Semjén Zsolt kiemelte a szórványmagyarságot segítő Petőfi-programot, ahol fiatalok vállalják a szórványban élők tanítását, és a helyi szervezeteket is segítik abban, hogy a magyar identitás őrzői legyenek.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy csak azt lehet megtartani magyarságában, aki meg is akar maradni. De aki e mellett dönt, annak minden segíteni meg kell adni, anyagilag, állampolgársággal, oktatással.

Az Országgyűlés november elején nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává. Erről a napról néhány éve az erdélyi magyarság már megemlékezik, az anyaországi kezdeményezésbe pedig a tematikus nappal a közmédia is bekapcsolódik.

(Forrás: MTI)