Elkötelezettek vagyunk a szerb és magyar sorsközösség alapján való minél mélyebb barátság iránt – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a Porfirije szerb ortodox pátriárka által celebrált főpapi szent liturgián mondott beszédében Szentendrén.
A miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében köszönetét fejezte ki a pátriárkának, hogy megerősíti a magyarokat kereszténységükben, a szerb-magyar sorsközösségben és barátságban.
Szavai szerint a két keresztény történelmű ország, Szerbia és Magyarország ma is védelmezi a keresztény civilizációt.
“Napjainkban sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos egyházi csoportok nyugaton és északon nemcsak hogy tudomásul vesznek keresztény- és természetellenes ideológiákat, hanem sokszor még az egyházba is beengedik őket” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Hozzátette: Szerbia és a szerb ortodoxia mindig sziklaszilárdan állt a Szentírás és a szent hagyomány védelmezése mellett. Köszönettel tartozunk Magyarország és Szerbia, a magyarság és a szerbség közötti kiengesztelődésért, mert kiegyezni a politika is tud, kiengesztelődni azonban csak a lélek tud és csak az egyházak segítségével lehet – tette hozzá.
Semjén Zsolt felidézte: “az áldott emlékű Irinej pátriárka elindult ezen az úton” és Magyarország is elkötelezett a szerb és magyar sorsközösség alapján való minél mélyebb barátságnak.
Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki Lukijan püspöknek a magyar és a szerb barátság érdekében végzett munkájáért.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon Erdő Péter bíboros “nagy munkálója a szomszédos népek közötti kiengesztelődésnek”.
Az eseményen jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Vitályos Eszter a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára; Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
Semjén Zsolt a kormány nevében részvétét fejezte ki a kopt keresztények tragédiája miatt
2022. augusztus 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a kormány nevében részvétét fejezte ki II. Tavadrosz Alexandria pápája, egész Afrika pátriárkája részére a kopt keresztényeket ért kairói tragédiája miatt.
(semjenzsolt.hu)
A Szentatya kedves meglepetése a 60 éves Semjén Zsoltnak
2022. augusztus 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Őszentsége Ferenc pápa ezzel a kedves meglepetéssel köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, a KDNP elnökét:
(semjenzsolt.hu)
2022.08.09.
2022. augusztus 09.
Ossza meg ismerőseivel!
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt 60 éves
2022. augusztus 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke ma ünnepli 60. születésnapját.
Harsányi Gábor mondja Semjén Zsolt – 1981-ben írt – versét. Barátai ezzel kívánnak neki boldog születésnapot!
(semjenzsolt.hu)
A magyar kormány támogatásával megújult a tusnádfürdői református imaház, parókia és harangláb
2022. július 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Az épületet július 22-én adták át Semjén Zsolt, a magyar, és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettesének részvételével.
(Forrás: MTI)
Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – Semjén Zsolt beszédével frissítve
2022. július 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.
Semjén Zsolt a Kereszténység a nyugati világban című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció “katedrálisát”.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a nyugati világ mainstream ideológiája ezt a feltevést nem fogadja el, és azon igyekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, a vallást pedig “szabadidős magántevékenységgé” formálja.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, e felvetés szerint a vallásnak – különösen a kereszténységnek – el kell tűnnie a társadalomformáló erők közül és minden eszközzel vissza kell szorítani a magánéletbe. A mainstream brüsszeli bürokrácia – folytatta – “kifejezetten keresztényüldözést” folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így “végképp relativizálja” a kereszténységet – tette hozzá.
Ez nem fog sikerülni, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz – mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük – fogalmazott.
A panelbeszélgetésen részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke és David Lloyd Dusenbury filozófus-író.
Semjén Zsoltnak a beszélgetés után átadták az Urmánczy Nándor díjat.
(Forrás: MTI)
Halászati múzeum nyílt Ráckevén
2022. július 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A halászat és a horgászat ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, ezért is fontos, hogy több múzeuma legyen a területnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Ráckevén, a Halmúzeum átadó ünnepségén.
A politikus kiemelte: a több mint hétszázezres táborával a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a legnagyobb magyar társadalmi szervezet. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: összehasonlítva a vadászok hetvenezres táborával és azzal, hogy mennyi vadászati múzeum van Magyarországon, meglepően és elszomorítóan kevés horgász és halászati témájú múzeum van, pedig a magyar halászati örökség, horgászati jelen megérdemelné azt, hogy hasonló nagyságrendben legyenek kiállítóhelyei mint a méltán világhírű magyar vadászatnak.
Semjén Zsolt kiemelte: a társadalom számára kulcsfontosságú a rekreáció lehetősége, amelynek egyik legnagyszerűbb formája a horgászat a természetjárás és a vadászat mellett. Ráadásul a halászati és horgászati hagyományok mindig nagyon mélyen hozzátartoztak a magyar nemzethez, már a honfoglaláskori időből származó emlékeink is erről tanúskodnak. Már a honfoglalókat is megdöbbentette, hogy itt a Kárpát-medencében, ha egy kosarat belemerítettek a vízbe, akár a Dunába, akár a Tiszába, abban hal volt – mondta. Semjén Zsolt a horgászat ősi hagyományai közé sorolta a pákászatot, a horgászat tekintetében pedig a kutyogtatást.
A horgászat tehát ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, őseink öröksége és napjaink kikapcsolódása egybeesik a horgászatban, ezért is fontos, hogy minél több múzeuma legyen a területnek – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy Ráckevénél nem is lehetne jobb helyszíne a múzeumnak, hiszen a Csepel-szigeten, Árpád vezér egykori szálláshelyén a horgász-, halászhagyományok mindig is meghatározóak voltak.
A politikus továbbá örömét fejezte ki, hogy a múzeum egy most megújult 1510-ben épült házban kapott helyet, amely méltó helyszíne az intézménynek.
Semjén Zsolt a Karmelita kertjében köszöntötte 70. születésnapján Erdő Pétert
2022. június 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt köszöntője az alábbiakban olvasható. Elhangzott a Miniszterelnökség Karmelita Kolostor épületének kertjében, 2022. június 27-én.
Eminenciás Atya!
Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
Erdő Péter sokunk számára a Tanár Úr, a Professzor. Sokunknak prímásként Magyarország főpapja, lelkiatya, és sokunknak barátja. Én most csak három aspektusát emelem ki mindennek, ami Erdő Péter attribútumait jelentik.
Erdő Péter az egyházszabadság megingathatatlan védelmezője. Ő a Cluny gondolat XXI. századi örököse és megjelenítője. Azé a gondolaté, amely az egyház szabadságának védelmében az invesztitúra háborút is vállalta annak idején. Vagyis: Az immanens, világi, profán állam nem illetékes transzcendens, dogmatikai, ecclesiológiai ügyekben. Aquinói Szent Tamás nyomán állítjuk, hogy két tökéletes társaság – societas perfecta – van, az állam és az egyház. Tökéletes, mert léte nem vezethető vissza egy eredendőbb közösségre és mert céljának eléréséhez szükséges eszközökkel mintegy önmagától rendelkezik, nem pedig a másik kegyelméből. Az állam az emberek társulásának legmagasabb valósága, célja az emberek anyagi-szellemi legteljesebb jóléte. Ennek eléréséhez rendelkezik például jogrenddel. Az Egyház létét nem az államtól kapja, hanem végeredményben Isteni Alapítójától, amint eszközeit is – hitvallás, szentségek, kánonjog -, céljának, az üdvösségnek szolgálatára. Ezért az Egyház nem az állami intézményrendszer valamilyen speciális alrendszere, nem is pusztán egy sui generis entitás amit autonómia illet meg, hanem az állammal azonos rendű valóság. Ezért nem lehet állam-egyház viszonyában alá-fölé rendeltség, csak a legszigorúbb mellérendeltség.
A második attribútum, a magyar nemzet iránti elkötelezettség abból vezethető le, hogy az Egyháznak lényeges, meghatározó jegye az egyetemesség, a katolicitás. De az egyetemes Egyház mindig elismerte, hogy az ember antropológiájának lényeges, meghatározó jegye a nemzeti lét. Hiszen a nemzettől kapjuk a nyelvünket, kultúránkat, történelmi tudatunkat, sajátos észjárásunkat. Ezért mondhatjuk, hogy a nemzeti lét az emberiség termőformája. Nem vak véletlen, hogy magyarnak születtünk, hanem a Gondviselés akaratából: küldetés. Küldetésünk tehát nemzetünk sorskérdéseivel törődnünk. A katolikus morális szóhasználatával: állapotbeli kötelességünk. Magyarország prímásai – Pázmány Péter, Mindszenty József – hűségesen teljesítették állapotbeli, állampolgári, közjogi kötelességüket. Ma Erdő Péter segít minket meglátásaival, tanácsaival, prófétai feddésével. És ennek mély bibliai gyökere van. Ismerjük a Szentírásból Isten ószövetségi népének üdvtörténetét. De Jézus Krisztusban minden nép története üdvtörténetté vált! És a mi küldetésünk -állapotbeli kötelességünk -, hogy Isten magyar népének történetét üdvtörténetté alakítsuk!
Számomra Erdő Péter: a Főtisztelendő 1752-es kánon. Ez a Codex Iuris Canonici utolsó kánonja, amely a plébánosok áthelyezésének eljárási szabályairól szól, és mint utolsó kánon, szimbolizálja magát az egész törvénykönyvet. Erdő Péter sziporkázóan ecsetelte a kánonjog belső logikáját, például a római jog és a mózesi törvény hagyományainak harmóniáját, fejlődését a justiniánusi nagy kodifikációtól az 1917-es kódexen át napjainkig. Ahogy egy nagy zeneszerző magyarázhatja a partitúra összhangzattani megoldásait. Majd a kánon második fele azt mondja, hogy mindezt a kánonjogi méltányossággal kell kezelni, tehát jóindulattal és empátiával. Itt látszott meg Erdő Péter emberi jósága. (Megjegyzem, ez a méltányossági szempont Magyarország Alaptörvényébe is bekerült, Orbán Viktor kifejezett intenciójára.) De az 1752-es kánon – és ezzel az egész törvénykönyv – zárómondatrésze a döntő: mindezt a lelkek üdvösségére figyelve kell tenni, mert: „a lelkek üdvösségének az Egyházban mindig a legfőbb törvénynek kell lenni!„ Ekkor vált a hűvös intellektusú jogtudósból lángoló lelkű hitvalló pap. Ezért számomra, számunkra Erdő Péter: a főtisztelendő 1752-es kánon!
Bíboros Atya, Isten éltessen és tartson meg az Egyház, a Haza és mindnyájunk javára!
Ünnepi fogadást tartottak hétfő este a Karmelita kolostorban abból az alkalomból, hogy Erdő Péter Széchenyi-díjas katolikus teológus, bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása, akadémikus, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje június 25-én lett 70 éves – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő beszédében méltatta az egyházi vezető szolgálatát, és arra kérte Erdő Pétert, hogy továbbra is szeresse és támogassa Magyarországot, tüntesse ki figyelmével a világi vezetőket. “Tudjuk, hogy a járványok, a háborúk, a békétlenség korszakába léptünk, és nyilvánvaló, hogy ha nem lesz keresztény egység a béke és a keresztény örökség megvédése kérdésében, akkor el fogunk veszni. A magyar nemzet csak békében tud megmaradni, ehhez kérjük a bíboros úr, valamint katolikus, ortodox és protestáns testvéreink segítségét is” – hangoztatta a miniszterelnök.
Erdő Péter bíboros felszólalásában szintén a béke fontosságáról beszélt, azt mondta, most mindannyian a békéért imádkozunk, mert “minden ezen alapul”.
