A magyar kormány segít a Németországban szerzett diplomák, oklevelek honosításában, a magyar állampolgárok Németországban született gyermekei pedig a konzulátusok közreműködése révén azonnal megkaphatják útlevelüket – mondta Semjén Zsolt, miután Münchenben tárgyalt a bajorországi magyar szervezetek vezetőivel.
Semjén Zsolt telefonon adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány “különös hangsúlyt helyez a diaszpórára”, hiszen korábban “nagyon elhanyagolt” volt a magyarságnak ez a része. Ezért a kormány “végigjárja” a közösségeket, nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is, és felméri, hogy miként segíthet a magyar identitás megőrzésében.
A bajorországi közösségek szervezeteinek vezetőivel folytatott megbeszélésen a résztvevők “nagyon örültek” a kormány azon vállalásának, hogy a magyar állampolgárok gyermekeinek születésük után rögtön kiállítják az útlevelet, mert a család így utazhat Magyarországra.
Tárgyaltak arról is, hogy míg Németországban elismerik a magyarországi felsőoktatásban szerzett diplomákat, okleveleket, fordítva ez nem mindig történik meg, ami azért gond, mert “sokan hazajönnének Magyarországra”, de a kint szerzett speciális végzettséget nem minden esetben ismerik el. Ezért a kormány áttekinti az ügyet, és a legrövidebb időn belül meghozza a szükséges határozatokat – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Fontos feladatnak nevezte az emigráns szervezetként alapított egyesületek, társulatok megújítását. Rámutatott, hogy 1990 után “a szó szerint vett emigráns szervezetnek nincs realitása, hiszen nincsenek emigránsok”. Ezért az a feladat, hogy a “gyökerében tiszteletre méltó emigráns szervezeteket átalakítsuk” olyan magyar szervezetté, amelyekben “otthon érzik magukat azok is, akik csak pár évre jöttek ki” tanulni vagy dolgozni, nyelvet tanulni, vagy éppen Bajorországba házasodtak – mondta Semjén Zsolt.
Bajorországban és a tartomány fővárosában, Münchenben “pezsgő magyar élet” van, és a helyi szervezetek vezetőivel folytatott tárgyaláson felmerült egy “magyar ház” alapításának gondolata is – tette hozzá Semjén Zsolt.
Az intézmény lehetne egyebek között a kultúra és a magyar nyelvoktatás központja. Létrejöttéhez az szükséges, hogy a helyi közösség “megszervezze és akarja”, és ebben az esetben a magyar állam is megteszi a dolgát, mint ahogy nemrégiben Torontóban, ahol egy ingatlan megvételével támogatta a magyar ház kialakítását – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a müncheni magyar közösség nagy létszáma önmagában is indokolja egy ilyen intézmény megalapítását.
A kormány az élet minden területén segít, hogy a diaszpóra tagjai “magyar életet élhessenek”, és a bajorországi magyarság is meg tudja őrizni identitását – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Ismét Deák András emlékverseny
2016. január 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Sporttal és közösségi együttléttel emlékezünk ismét Deák András barátunkra 2016. január 23-án, amikorra a KDNP Sportbizottsága és a Regnum Marianum SE hagyományos évenkénti asztalitenisz emlékversenyére hívjuk kereszténydemokrata valamint egyházi közösségekbe tartozó barátainkat. Az esemény helyszíne – az előző évekhez hasonlóan – a MOATSZ Ormai László asztalitenisz csarnoka. (Budapest, II. Marczibányi tér 13.).
A KDNP Sportbizottsága és a Regnum Marianum SE szervezésében 2016. január 23-án megrendezésre kerül a kilencedik alkalommal kiírt
Deák András asztalitenisz emlékverseny
Helyszín: A MOATSZ Ormai László Asztalitenisz Csarnoka (volt Statisztika csarnok) Budapest, II. Marczibányi tér 13.
Időpont: 2016. január 23. szombat 8.30-18.00 óra
Versenyszámok: férfi és női egyes illetve páros, vegyespáros
Nevezés: KDNP alapszervezetek, Regnumi közösségek, plébániák és egyházközségek nevezhetik versenyzőiket. Nevezési díj nincsen, a részvétel ingyenes.
Az általános iskolás 5.-8. osztályosok és a középiskolások külön korcsoportokban versenyezhetnek. Nevezési alsó korhatár: 2005-ös születésűek.
A versenyt két kategóriában rendezzük:
1. amatőrök (nem rendszeresen játszók),
2. igazolt és regisztrált versenyzők (a kerületi bajnokságokban rendszeresen játszók is).
Az amatőrök páros versenyszámai kivételével minden más kategóriában kizárólag előre, email-en történő bejelentkezéssel lehet csak nevezni az alábbi nevezési lapon, az alábbi címen:
2016.deakandras.emlekverseny@gmail.com
Nevezési határidő: 2016. január 20. szerda 24 h (éjfél)
Kérjük a nevezési lap pontos kitöltését és a nevezési határidő betartását, mivel ezek nélkülözhetetlen feltételei az előzetes sorsolás elkészítésének. Hiányos nevezést sajnos nem tudunk figyelembe venni.
Az amatőrök páros versenyszámaira (férfi páros, női páros, vegyes páros) a helyszínen lehet majd nevezni.
A verseny lebonyolítási rendszere függ a résztvevők számától, csoportokon belüli körmérkőzések és egyenes kieséses rendszer kombinációjaként. Ütőt mindenki hozzon magával és kérjük az asztalitenisz szabályainak megfelelő ruházatot (nem fehér felső)!
Szeretettel várunk a fenti nevezési feltételeknek megfelelő minden sportolni vágyót!
Zaymus Vince Fodor Artur
KDNP Sportbizottság elnök Regnum Marianum SE elnök
N E V E Z É S I L A P
Deák András asztalitenisz emlékverseny 2016. január 23.
(Kérjük hogy a rendszeresen játszók ne az amatőr kategóriába nevezzenek!)
Az alábbiakat az amatőröknek nem kell kitölteni:
(az amatőröknek csak egyénibe kell előzetesen nevezni!)
Nevezel-e párosba és/vagy vegyespárosba?
Párosba nevezés esetén a páros társad neve és születési éve:
(Ha nincs páros társad, akkor is nevezhetsz, próbálunk biztosítani számodra páros társat)
Vegyespárosba nevezés esetén a vegyespáros társad neve és születési éve:
(Ha nincs vegyespáros társad, akkor is nevezhetsz, próbálunk biztosítani számodra vegyespáros társat)
Nevezési határidő: 2016. január 20. szerda 24h (éjfél)
(semjenzsolt.hu)
Az együttműködés nemzeti parancs
2016. január 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt. A miniszterelnök-helyettes ezt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában jelentette ki csütörtökön.
Év- és helyzetértékelésében elmondta, hogy most már “zökkenő nélkül” működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek “minden magyarnak az otthonai lehetnek”, azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni – jegyezte meg.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpát-medencére is. A Petőfi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórának.
Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek “egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják”. Úgy fogalmazott: az első “finomhangolás” az volt, amikor a szakképzésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha “nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni”.
Kifejtette, hogy a Vajdaságban egy példátlan kezdeményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás, részint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehetővé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Ukrajnában “részben háborús, részben anarchikus” állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor “a legnagyobb probléma a létbizonytalanság”, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.
Szlovákiáról és Romániáról Semjén Zsolt azt mondta, hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is a rendelkezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a támogatások odaítélésénél elsősorban Szerbiára és Ukrajnára összpontosít.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok” a Felvidéken, és a visegrádi együttműködés keretében a politikai kapcsolatok is jobbak, mint valaha. Úgy fogalmazott: “történelmi dolog”, hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ védelmében. Mindez “megágyaz” annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel – nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz.
A magyar-román viszony ugyanakkor nagyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát “sajnos visszalépésről kell hírt adnunk” – mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor “tudatosan rombolták” a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “ha a jobbközép végre összeszedi magát” Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja “összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldöntötték, hogy az RMDSZ a legerősebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttműködés “nemzeti parancs”.
(Forrás: MTI)
A magyarság szolgálata örök
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta idén a Duna-díjat. A televíziós elismerést hétfőn Budapesten adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt méltatásában arról beszélt, hogy az 1949-ben létrejött, mára mintegy 50 ezres taglétszámú felvidéki civil szervezet mindig az ottani magyarság megmaradásáért küzdött.
A magyarság érdekében végzett munka elismeréseként adományozott díjat egy olyan kulturális egyesület kapta az idén, amely az “ahogy lehet körülményei között” mindig a nemzet szolgálatát végezte – fogalmazott.
Semjén Zsolt szólt arról: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, több mint hat évtizede létrehozott szervezet az idők során többször változott, de fennmaradt mint a magyarság érdekvédő képviselete. A pártutasításra létrehozott szervezet hamar a saját lábára állt és önálló utat kezdett – mutatott rá.
Semjén Zsolt azt mondta: a Csemadok-történet a kisebbségi magyar sors, az “ahogy lehet lét” tükre. A Csemadok üzenete az, hogy bárhogy változnak a korok, bármilyen politikai rezsimek és rendszerek vannak, “a magyarság és a magyarság szolgálata örök” – tette hozzá.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy 23 éve kezdte meg adását a Duna Televízió, amely azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított nemzetrészeket összekösse a magyar szóval és a magyar kultúra erejével.
Elmondta, a díjat azon személyek és egyesületek kapják, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért, és a magyar identitástudat megerősítéséért. Az elismerést immár negyedszer ítélték oda, azt először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész.
A díjat Semjén Zsolt és Dobos Menyhért adta át Bárdos Gyulának, a szövetség elnökének.
Bárdos Gyula a díj átvétele után arról beszélt, hogy bár a pártállam hozta létre a szervezetet, lehetőségük nyílott anyanyelvükön, a magyar kultúrát és hagyományaikat ápolni.
Ha nem volna Csemadok, akkor nagyon rossz szellemi kondícióban lenne a felvidéki magyarság – hangsúlyozta Bárdos Gyula.
Szavai szerint a díj is hozzásegíti őket ahhoz, hogy tevékenységüket még erőteljesebben végezzék.
“Mi is, felvidéki magyarok a magyar nemzet részét képezzük” – hangsúlyozta Bárdos Gyula.
A Duna-díjat a Duna Televízió fennállásának 20. évfordulója alkalmából, 2012-ben alapították. A díjat évente olyan alkotónak vagy szervezetnek ítélik oda, aki vagy amely a Duna Televízió működéséhez, tevékenységéhez és céljai eléréséhez tevékenyen hozzájárult. Utóbbiak közül kiemelendő a magyar kultúra ápolása a határon túl.
A Duna-díjjal oklevél, Bencsik János képzőművész bronz Madonna-szobra és egymillió forintos pénzjutalom jár.
(Forrás: MTI)
Megújult a sebészeti osztály
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet megújult sebészeti osztályát hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt az átadón azt mondta, karácsony előtt a felújított osztálynál szebb ajándékot nem is lehetett volna adni a betegeknek, hiszen gyógyulásukra hat a környezet is. Hozzátette, elsősorban az állam feladata a kórházak támogatása, de jó látni, hogy vannak magánemberek és cégek is, akik, illetve amelyek hálás betegként vagy barátként segítik egy kórház felújítását.
A 32 ágyas sebészeti osztály kilenc kórtermében kicserélték a nyílászárókat, kifestették a szobákat és a folyosót, kicserélték a padlót, valamint megújult a nővérpult is. A beruházás a csepeli önkormányzat és a Dunagép Zrt. támogatásával valósult meg a Magyar Sebészek Alapítványon keresztül.
Vályi-Nagy István, a ferencvárosi kórház főigazgatója elmondta, az intézményben jelenleg is zajlik egy több mint kétmilliárd forintos fejlesztés, ennek részeként átállnak a digitális képalkotó vizsgálatok végzésére, ultrahang-berendezéseket vásároltak, továbbá zajlik a többi telephely épületeinek felújítása is. A jövő évre tervezik a számítástechnikai rendszer egységesítését, amely a Szent László és a Szent István kórház egyesítése óta várat magára – tette hozzá.
A Szent István és a Szent László kórház is az 1800-as évek végén nyílt meg a IX. kerületben, ezeket 2007. július 1-jén egyesítették, ma az egyesített intézményhez tartozik a Merényi Gusztáv Kórház és a Jahn Ferenc Rehabilitációs Centrum is.
(Forrás: MTI)
Migráció: karitáció és önvédelem
2015. december 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Példátlanul sikeres a Fidesz és a KDNP szövetsége – közölte Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Értékelése szerint sem a magyar, sem az unió politikatörténetében nincs példa arra, hogy egy politikai közösség a hetedik választást nyeri meg abszolút többséggel. A KDNP elnöke úgy fogalmazott: nagy dolgokat tettek, és ezért nagy erők mozdulnak meg ellenük.
Magyarország 2010-ben nem csak az államcsődöt kerülte el, de azóta növekszik hazánkban a gazdaság, csökkentek az adóterhek, az államháztartási hiány és gyakorlatilag nincs infláció – mondta Semjén Zsolt a műsorban. A kormány véghezvitte a történelem legnagyobb rezsicsökkentését – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki az idei év nemzetpolitikai summájaként a nemzetegyesítést említette: közel nyolcszázezer fő kapott magyar állampolgárságot, főként a kedvezményes honosítással.
Semjén Zsolt szerint ez nem csak adminisztratív, de érzelmi kapcsolatot is jelent, hiszen az állampolgárság jogi kereteit a kulturális nemzethez tartozással kell kitölteni. Egyszerre vagyunk kultúr- és politikai nemzet. „Az állampolgárság tekintetében nem csak az érték-, hanem az érdekközösség is egy legitim dolog.” Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarságnak az állampolgárság a menekülést is jelenti egy olyan katonai szolgálat alól, amihez semmi közük.
Az első ciklusban inkább olyan szimbolikus dolgokon volt a hangsúly, ami az identitás megőrzésére irányult, például az állampolgárság, kulturális támogatás, de eljött az idő, hogy konkrét gazdasági segítséget nyújtsunk. Megjegyezte, hogy például a vajdaság tekintetében 50 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a magyar vállalkozások számára.
A legnagyobb kihívást most a migráció kérdése jelenti – mondta a miniszterelnök-helyettes. Magyarország bebizonyította a világnak, hogy meg tudja védeni a határait. „Az Európai Unió konferenciákat tart csupán, de nem volt eredményes.” Karitáció a migránsokkal szemben, de önvédelem a migrációval szemben – Semjén Zsolt szerint egyre elfogadottabb az uniós polgárok körében ez a gondolat.
A miniszterelnök-helyettes szerint az ellenzék tettei ellentétesek a józan ésszel és a természetes önvédelmi ösztönökkel. Mélységesen antidemokratikus és törvénytelen, amit tesznek. „Nem kérdezték meg az európai polgárokat, hogy akarnak-e együtt élni tömegével érkezett migránsokkal, akik párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ellenségnek tekintik a mi civilizációnkat és egyáltalán nem akarják betartani a törvényeinket.”
Más a menekült és más a gazdasági bevándorló, akik tekintetében nincs kötelezettségünk – jelentette ki Semjén Zsolt. Az ellenzék összekeveri a humanitárius segítséget a demográfiai kérdéssel, a népesség pótlásával, a kettőnek egymáshoz semmi köze. Semjén Zsolt szerint az a helyes, ha Magyarországon a népességhiányt családtámogatással oldja meg a kormány. „Ha mégis kívülről kívánjuk pótolni a hiányt, olyanokat kell az országba behívni, akik az európai kultúrkörben vannak, mert ők tudnak majd integrálódni és asszimilálódni.”
Az Európai Unió vezetőinek rögeszméjévé vált az Európai Egyesült Államok, úgy hisznek ebben, mint a kommunisták a kommunizmusban. Szerintük minden problémára ez a megoldás, és ennek állnak útjában az nemzetállamok. „A nemzetállamok szétverése érdekében Európán kívülről releváns tömegeket hoznak be, amelyeket kötelezően akarnak szétteríteni, mert ezek az emberek könnyen szembefordíthatók a nemzeti érdekekkel.” Semjén Zsolt szerint az EU-nak csupán egy eszköznek kellene lennie a magyarság boldogulásához. Nem hazánknak kellene provinciává változnia a Brüsszel által uralt Európai Egyesült Államokban – zárta le az interjút a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: hirado.hu)
Kiemelt szerep a Keleti Nyitásnak
2015. december 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Tan Sri Pandikar Amin Haji Muliát, a malajziai képviselőház elnökét.
A megbeszélésen mindkét fél nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország újra megnyitotta a nagykövetséget Kuala Lumpurban. A kormányfő-helyettese a tárgyalás során hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya mind a diplomáciában, mind a gazdasági élet terén kiemelt szerepet szán a Keleti Nyitás politikájának, melynek keretében a térség jelentős államaként tekint Malajziára.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program keretében lehetőséget teremtünk a délkelet-ázsiai országból érkező hallgatók számára, hogy hazánkban bővíthessék felsőfokú szakmai ismereteket. A malajziai parlament elnöke hangsúlyozta, országa szívesen lát magyar ösztöndíjasokat, hogy megismerjék Malajziát, az ottani gazdaság és kultúra világát együttműködésünk erősítése érdekében.
(Miniszterelnökség)
Kitüntetés a kereszténydemokrata értékrend képviseletéért
2015. december 06.
Ossza meg ismerőseivel!
A kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Barankovics Emlékéremmel tüntette ki át Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterét és Farkas Lászlót, a párt Etikai Bizottságának elnökét, akik a párt Országos Választmányának ülésén vették át a kitüntetést.
Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások minisztere1958-ban született Ózdon,nős, öt gyermek édesapja. Hitben elkötelezett életútjának állomásaibizonyságát adják annak, hogy a mag jó fölbe hullott és bő termést hozott. „A hit hűség és bizonyosság egyben, ezzel van értelme és célja az életnek”– tett tanúságot egyik legutóbbi beszédében.
Életútja az esztergályosságtól, a lelkészi szolgálaton át, a polgári Magyarország eszméje melletti közéleti szerepvállalásig, majdaz országgyűlési képviselőségen keresztül, az államtitkárságtól, egészen a miniszteri tárcáig vezet.Főtanácsadóként segítette Orbán Viktor miniszterelnök urat, és Mádl Ferenc köztársasági elnök úr egyik vezető munkatársa volt. Keresztény küldetésében mindenkor felelősséget viseltaz emberi erőforrásokért, hogy a közösség az egyén kiteljesedését szolgálhassa, aki viszont egyéni érdekei helyett, a közösség javára legyen tekintettel.
Teológiai tanulmányai és lelkészi szolgálata alatt erős szálakkal kötődött azegykor Kelet-német területen élők hitéletéhez és civil világához. Dolgozott békeszolgálati önkéntesként egyházi épületek újjáépítési és renoválási munkálatain. Teológiát tanult Kelet-Berlinben, az Egyesült Protestáns Egyház vendéghallgatójaként és ezekben az években aktívan részt vett az evangélikus egyház akcióiban. Tanult Halle-ban, a Luther Márton Egyetem Teológia Tanszékén. Volt a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa és publikált az egyházak és kommunizmus Magyarországon és az NDK-ban témakörben. Összekötő szerepet játszott a keletnémet „békefolyamat“ és a budapesti „Dialógus-békecsoport” között. 1989 szeptemberében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából a Kelet-Németországból menekültek lelkészeként működött a csillebérci menekülttáborban.
Itthonvállalt lelkészi és közéleti szolgálatában egyaránt a dolgok nehezebbik feléből vette ki a részét. A Budapesti Németajkú Református Egyházközség megválasztott lelkészeként az egyházközösség keretében működő Protestáns Fórum vezetőjeként közéleti és karitatív tevékenységet folytatott: Kábítószerfüggők tanácsadó szolgálata, erdélyi egyházi és emberjogi kezdeményezések támogatása. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnökeként a 2006 őszi rendőri brutalitás parlamenti kivizsgálásának kezdeményezője, 2009-ben pedig a roma gyilkosságok áldozatai családjainak segítője. A Református Egyház törvényeinek megfelelően mandátuma idejére, lelkészi szolgálatát szünetelteti. Természetesen a palásttól nem vált meg, az aratás Urának munkásaként hűségesen szolgál ma is.Jézus krisztus tanúságtavője nem csak az egyházban, de a társadalomban és a közéletben is
Farkas László
Farkas László a Kereszténydemokrata Néppárt Etikai Bizottságának elnöke. 1938-ban született Szegeden, alsóvárosi gazda családban. A család az államosításig a saját földjeiken paprikatermesztéssel foglalkozott. Farkas László nős, egy fia van.
Érettségi vizsgáját az esztergomi ferencesek gimnáziumában tette le. 1956-ban a forradalom és szabadságharc kitörésekor társaival és néhány tanárával együtt részt vett a tüntetéseken Budapesten. A középiskola elvégzése után a Szegedi Egyetem Jogi Karának hallgatója, diplomája megszerzését követően a Szegedi Tervező Szövetkezetnél volt jogtanácsos, majd ügyvédjelölt lett. A szakvizsga letétele után a 3. számú Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott, egészen a rendszerváltásig.
Ott volt a KDNP Szegedi Szervezetének 1989-es alapításánál, majd 1990-ben a szervezet elnöke lett. Meghatározó munkát végzett a helyi szervezésben és székházat is szerzett a pártnak Szegeden. 1990-ben, az önkormányzati választásokat követően tagja lett Szeged Város Közgyűlésnek. Erről a megbízatásáról lemondott, amikor felkérték a köztársasági megbízotti tisztségre, így államtitkárként tagja lett az Antall-kormánynak. 1994 nyaráig, nyugdíjazásáig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor, több dél-alföldi iskola egyházhoz történő visszakerülését segítette. A kormányváltás után, 1994-2002 között, majd 2006-tól egészen mostanáig önkormányzati képviselőként vett részt a közéleti munkában. A KDNP-ben több fontos tisztséget töltött be, jelenleg a párt Etikai Bizottságának elnöke.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének birtokosa, és hosszú ideje a Boross Péter miniszterelnök úr által vezetett 56-os Szövetség alelnöke. Munkája mellett mindig fordított időt a kertészkedésre és a gazdálkodásra. Sok egyéb megbízatást vállalt magára, volt felügyelőbizottsági és igazgatósági tag is. Több vállalkozásban is fontos szerepet játszott, így közreműködött a Szegedi Nagybani Virágpiac létrehozásában, mely a déli régió legfontosabb kertészeti központja lett.
(Forrás: kdnp.hu)
Európai önvédelem
2015. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
A modernkori népvándorlás okozta nehézségekről és az azzal szembeni európai önvédelemről beszélt Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szombaton a párt országos választmánya előtt Budapesten. A rendezvényen Barankovics-emlékérmet vehetett át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként.
Ülést tartott szombaton a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya. A párt budapesti rendezvényén Barankovics Emlékérmet vehetett át Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, a kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként. Mellette Farkas László, az Etikai Bizottság elnöke is ebben az elismerésben részesült.
A tanácskozáson Semjén Zsolt, a párt elnöke, miniszterelnök-helyettes értékelte a hazai és a nemzetközi politikai helyzetet, különös tekintettel a modernkori népvándorlás okozta nehézségekre. Kiemelte a bevándorlással szembeni európai önvédelem, és az egyes migránsokat megsegítő karitatív hozzáállás fontosságát.
Balog Zoltán miniszter beszédében hangsúlyozta a keresztény értékrend kormányzati jelenlétét, annak valós megnyilvánulásait az adórendszertől kezdve a családpolitikán át az oktatásig.
A kormányzati munkáról, a jelen helyzet adta kihívásokról és feladatokról, valamint a különböző lehetőségekről és tervekről beszélt Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Simicskó István, a honvédelmi tárca vezetője.
A KDNP parlamenti munkáját Harrach Péter frakcióvezető értékelte.
(Forrás: kdnp.hu)
Együttműködik az IKSZ és a MIÉRT
2015. december 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) üdvözli, hogy 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz – többek között ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet közös budapesti elnökségi ülésükön fogadtak el. A két ifjúsági szervezet tanácskozásán a résztvevőket köszöntötte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke elmondta: a nyilatkozatban rögzítették, fontosnak tartják az anyanyelv és a kultúra megőrzését, valamint, hogy a magyar fiatalok az elcsatolt nemzetrészeken, a szórványban és a diaszpórában is helyben próbáljanak boldogulni, megőrizve magyarságukat és nemzeti identitásukat.
Álláspontjuk szerint erős Magyarország és erős magyar nemzet elképzelhetetlen erős magyar gazdaság nélkül, amihez viszont szükség van aktív és sikeres magyar fiatalokra. Ennek érdekében támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a fiatalok munkához jutását. Kiemelten fontosnak tartják a munkahelyvédelmi és a munkahely-teremtési programokat, szakképzési programokat, a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programokat.
Üdvözölik a Magyar Állandó Értekezlet azon döntését, hogy a 2016-os évet a külhoni fiatal magyar vállalkozók évévé nyilvánította.
Kifejezték azon szándékunkat is, hogy jövő év folyamán közösen szervezett tematikus programokkal (konferenciák, képzések, tapasztalatcserék), valamint az értékteremtő példaképeket bemutató „Sikeres fiatalok” programmal csatlakozni kívánnak a kezdeményezéshez.
Szorgalmazzák a kereskedelmi kapcsolatok erősítését erdélyi és anyaországi fiatal vállalkozók között. Fontosnak tartják a Magyarországon bevált üzleti modellek Erdélyben való gyakorlatba ültetésének támogatását, ezen keresztül is erősítve a munkahelyteremtés fontosságát és lehetőségét, ugyanakkor a szülőföldön való boldogulást. Kezdeményezik különböző csereprogramok kialakítását specifikus területeken dolgozó fiatalok és fiatal vállalkozók között – mondta, és kitért művészeti csereprogram elindítására, valamint az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemisták és a Budapesten tanuló erdélyi egyetemisták érdekképviseletének erősítésére.
Szorgalmazzák egy kolozsvári helyszínű Ifjúsági Központ kialakítását, inkubátor jelleggel.
Kérik az illetékes szerveket és hatóságokat, hogy tegyék lehetővé és elérhetővé Erdélyben is a magyar nyelvű sportközvetítéseket. Kitért arra is, az ülésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelezte, a kormány kész székelyföldi jégcsarnokok építését támogatni.
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke közölte: a jövő évi romániai önkormányzati és parlamenti választás fényében kiemelten fontosnak tartják a fiatalokban tudatosítani, hogy a közélet róluk is szól. Üdvözölnek és támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely erősíti a fiatalok részvételét mind az országos, mind a helyi politikában és arra buzdítjuk a magyar fiatalok, hogy részvételükkel az erős magyar érdekképviselet megteremtését és megtartását támogassák.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke az együttes ülésről az MTI-nek kiemelte, hogy az összefogásra, együttműködésre való törekvések mindig üdvözlendők, még inkább így van ez, ha azok az anyaország és a külhoni nemzettársak egy-egy intézménye vagy szervezete között valósulnak meg. Hangsúlyozta, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet két olyan szervezet, melyeknek a mindenkori magyar kormány hálával tartozik, mert tevékenységükkel, üzenetükkel a társadalomnak azt a rétegét szólítják meg, amelynek kezében nemzetünk jövője van: a fiatalokat.
