Felmérik a magyar többségű települések helyzetét
2016. március 09.
Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán a kormányfő helyettese beszélt az állampolgársági kérelmekről, a külhoni magyar fiatal vállalkozók tematikus évéről és a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról.
Semjén Zsolt tájékoztatta a nemzeti összetartozás bizottságát, hogy eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték.
Az állampolgársági kérelmek közül 28 ezret utasítottak el – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, ez reális szám.
Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. Attól, hogy kulturális területen biztosítják a magyar identitást, még nem biztos, hogy valaki a szülőföldjén marad, ha nehéz a gazdasági helyzet – indokolta a kezdeményezést. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Előbbiben 100 ösztöndíjas vesz részt és közel egymilliárdos a keret, utóbbiban 50 ösztöndíjast küldenek ki és 350 milliós forrás áll rendelkezésre. Szólt a testvér települési programról, amelyre 150 milliós keretet fordítanak. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.
Közlése szerint felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen a magyar, a diaszpórában a vegyes házasságokban, minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjen a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.
Kitért arra, hogy tavaly a nemzetpolitikai terület támogatása – a tárcák forrásait nem számítva – mintegy 22 milliárd volt, az összeg folyamatosan bővült az elmúlt esztendőkkel. Rögzítette: a kormány elsősorban katalizátor szerepre törekszik.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra idén is 500 millió áll rendelkezésre és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Az államtitkár szerint a Kárpát-medencében nem munkanélküliség, hanem munkaerő-hiány van, és a szülőföldön való boldogulás egyik eszköze lehet a szakképzés fejlesztése. Kitért az idei programra és jelezte: áprilisban pályázatot hirdetnek a külhoni magyar vállalkozóknak 525 milliós kerettel, egy-egy vállalkozó 3-6 millióra nyújthat be kérelmet. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel diaszpóra központ létrehozása, a források rendelkezésre állnak, felhasználják a Mikes és Julianus programok tapasztalatait, az összegyűlt értékeket. 80 millió forintot fordítanak a Márton Áron emlékévre, a programok már elindultak – jelezte.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta: Joggal Európában címmel áttekintést készítettek a különböző autonómia törekvésekről és a szomszédos országok jogi szabályozásáról, arról, mennyiben szolgálhatja az önrendelkezést. A megbízott hasonló látlelet készítene a szórvány magyarságról is.
Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román-magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Üdvözölte a gazdaságfejlesztési programot, de azt mondta, egyre kevésbé átláthatók ezek a források. Bírálta a pályázati pénzek elosztását is. Várható-e, hogy a Most-Híddal való kiegyezés a hétvégi szlovákiai választási eredmények ismeretében – kérdezte. Kiss László (MSZP) a külügy és a nemzetpolitika lépései között nem érez összhangot, szintén megjegyezte a rossz román-magyar kapcsolatokat, és provokációnak nevezte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását. Szászfalvi László (KDNP) szerint a szórványt középpontba kell állítani, és kiemelte az egyházak lehetséges szerepvállalását.
Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státusz, amit Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációt. Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentsék, de ezt nem szeretnék. Más kérdés kapcsán azt mondta, a Hídhoz való viszony fundamentális, ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik velük, akkor a magyar kormány nem ellenzi, de a Most-Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve – mondta Semjén Zsolt, akinek komoly fenntartásai vannak a párttal kapcsolatban. Kitért arra is, ha a polgármesterek kérik, készek közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogy Kárpátalja esetében is biztosítják a szükséges forrásokat. Jelezte: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatják, ők tudták az ottani magyar közösséget megszólítani.
(Forrás: kormany.hu)
Az embertelen rendszer egyben istentelen
2016. március 07.
Talán elkerülhetők lettek volna mind a nácizmus, mind a bolsevizmus borzalmai, ha a politika hallgatott volna az egyház tanítására – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól szóló konferenciakötet bemutatóján hétfőn Budapesten. Semjén Zsolt rámutatott: a katolikus egyház nem kizárólag a tanításával mutatott irányt, hanem aktívan mentette is az embereket a náci és a bolsevik időkben.
Kiemelte Angelo Rotta apostoli nuncius szerepét, aki „sok zsidó honfitársunkat megmentette”, a nácizmus bukása után, a bolsevizmus idején mégis fasisztaként ítélték el és kiutasították az országból. Személye és sorsa mutatja a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, és azt a tanulságot, hogy az istentelen rendszer mindig embertelen, az embertelen rendszer pedig mindig istentelen is egyben – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt felidézte: hol helyettes államtitkárként hol miniszterelnök-helyettesként végig részt vett a szentszéki-magyar vegyes bizottságok munkájában. E munka során a legszembeötlőbb az volt számára, hogy nem létezik a magyar társadalomnak olyan területe, ahol ne lenne jelen az „egyház szolgálata” – mondta.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: az Apostoli Szentszék delegációjával tárgyalni a „legizgalmasabb, legpezsgőbb dolog”, hiszen a világegyház éppen világegyház voltából kifolyólag el tudja mondani, hogy egy bizonyos problémát hogyan kezelnek más országok. Ezért ezek a tárgyalások az egész állam működése szempontjából is tanulságosak és inspirálók voltak.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: az Apostoli Szentszék az egész katolikus egyházat képviseli, így Magyarország kapcsolata a Szentszékkel a „saját valóságunkkal, saját kultúránkkal és életünkkel való kapcsolat is”.
A bíboros szólt arról, hogy Magyarországnak mindig volt kapcsolata a Szentszékkel, még ha nem is mindig közvetlen diplomáciai kapcsolat. Magyarország számára ez a kapcsolat nagyon értékes, és fontossága mutatja azt is, hogy hogyan szeretne Magyarország az európai népek családjában helyet foglalni.
Erdő Péter szerint a kereszténység olyan közös eleme az európai népek kultúrájának, amely lehetővé teszi, hogy minden nép megtartsa saját azonosságát, ugyanakkor az azonos értékek mentén közös cselekvésre is képessé teszi őket.
Alberto Bottari de Castello, apostoli nuncius köszöntőjében úgy fogalmazott, a most megjelent kötet „közös értékeinkhez való szeretetteljes ragaszkodásunk jele”.
A Magyarország és a Szentszék 1920 és 2015 között diplomáciai kapcsolatait bemutató kötet a 2015 áprilisában a Parlamentben és 2015 júniusában a Római Magyar Akadémián tartott konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és előadások szerepelnek. A könyv törzsanyagát a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetével foglalkozó tanulmányok teszik ki. A kötet harmadik része a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállítását és az elmúlt 25 év kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.
(Forrás: kdnp.hu)
A hősök ma is velünk élnek
2016. február 25.
A hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait, az ő életpályájuk legyen tanulság mindannyiunk számára – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten, a Gulág-emlékműnél tartott koszorúzáson. A megemlékezés virágai között helyezték el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes koszorúját.
Vargha Tamás közölte: a mi generációnk számára az ártatlanul civilként kényszermunkára a Gulágra elhurcolt magyar férfiak, nők és gyermekek sorsát magába zárta “a feledés emlékműve”. Ezen a “sivatagi közönyön” átlépve a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 1993-ban állított emlékművet, főhajtásul azok előtt, akik soha nem térhettek már haza a Gulágról.
Hozzátette, a mai tiszteletadás “nemzeti történelmünk keserves pillanataira is figyelmeztet bennünket”, arra, hogy a második világháború utáni magyarság súlyos vesztesége, hogy “a korszakváltás nem a magyar szellemiségben kimunkált erkölcsi értékek mentén történt, hanem a nemzetet elnyomó, idegen nagyhatalom érdekei szerint”.
Ezért az emlékmű hivatása – a megalázottaknak és megnyomorítottaknak vigaszt nyújtani, abban a reményben, hogy egyszer minden gyalázatosságra fény derül – többet is jelent számunkra. Mert a hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait. Az ő életpályájuk legyen tanulsággá mindannyiunk számára – fogalmazott.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt: azért vittek 1944-45-ben “tízezreket, százezreket” kényszermunkára, közülük tízezreket a Gulágra, “mert egy ország háborút veszített, s a győztesek között volt olyan hatalom, amely úgy gondolta, az országot, amelyet a háború során részben ez az ország is lerombolt, valakinek újra kell építeni”.
Mint mondta, a Gulág világában Európa szinte minden nemzete képviseltette magát. Feltette a kérdést, a Gulágra elhurcoltakat vajon ki kártalanítja, “ha nem is anyagilag, csak lélekben”. Megjegyezte: mi, magyarok “megpróbáljuk a sajátjainkat emlékünkben megőrizni, lélekben és egyébként kártalanítani”, de nem tudja, hogy a sztálini Szovjetunió vagy utódai mennyit tettek ennek érekében.
A történész szerint “az a lényeg, hogy akik átélték, megélték és túlélték, azok emléke itt megmaradjon bennünk és közöttünk”. Úgy fogalmazott: “amíg a szívünkben élnek, megmaradnak nekünk, ha már nem lesznek a szívünkben, akkor szégyellnünk kell magunkat”.
“Legyünk büszkék azokra, akik embertelen körülmények között is emberek maradtak, emberek és magyarok és továbbadták mindazt, ami kell egy nemzetben: hit, tisztesség, becsület” – fogalmazott.
A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezte. A megemlékezésen koszorút helyeztek el Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Honvédelmi Minisztérium, Belváros-Lipótváros önkormányzata, a Nemzeti Örökség Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, valamint több társadalmi szervezet nevében.
A Gulág áldozatainak emlékkövét 1993-ban avatták fel Budapesten, a Honvéd téren. A keresztet szimbolizáló emlékművet a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány hozta létre, azóta minden október második szombatján – az első hazaérkezők emlékére – és február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartanak itt megemlékezéseket.
(Forrás: MTI)
Vadászati világkiállítást rendez Magyarország
2016. február 18.
Megnyílt Budapesten a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás, a nemzetközi kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez.
Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.
Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog – tette hozzá.
Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot – mondta.
Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg. A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik – a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet – hangsúlyozta.
Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára. Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe.
Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát – jelezte. A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket – mondta Szűcs Lajos.
A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.
(Forrás: MTI)
Parlamenti vitanap a migrációról
2016. február 12.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezetője a kormánypártok évadnyitó frakcióülését követő pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kötelező betelepítési kvóta terve a kultúrára és a biztonságra nézve is veszélyes.
A háromnapos kihelyezett tanácskozás után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: határozati javaslatban kérik majd a kormányt arra, indítson tájékoztatási kampányt a külföldre utazóknak, elsősorban a fiataloknak, felhívva a figyelmet a veszélyekre, a mindennapok közbiztonsága ugyanis rendkívüli mértékben romlott Európában.
Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel az európai nagybizottságban tájékoztatja a frakcióvezetőket, a bizottsági elnököket és a parlamenti tisztségviselőket a jövő héten esedékes tárgyalásokról. Hétfőn V4-egyeztetés lesz, a hét második felében pedig brüsszeli csúcstalálkozó.
A Fidesz-KDNP által kezdeményezett migrációs vitanap a február 29-i üléshéten várható az Országgyűlésben.
A frakcióülésen téma volt az oktatás helyzete is, amellyel kapcsolatban Harrach Péter hangsúlyozta, hogy az oktatási kerekasztal nagy reményekre jogosít. “Olyan iskolában kell gondolkodnunk, ahonnan a gyermekek versenyképes tudással és a tisztességes élet esélyével kerülnek ki” – fogalmazott.
A frakcióülés témái közül kiemelte az otthonteremtési programot, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése.
A KDNP frakcióvezetője szólt az építésügyi bürokráciacsökkentésről is, azon belül a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok építésügyi engedélyezési kötelezettségének eltörléséről. A politikus hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy bárhogyan épülhetnek majd ezek az ingatlanok, hiszen a helyi és országos szabályok továbbra is érvényesek. Harrach Péter rámutatott, hogy ezután azonban nagyobb felelősség hárul a tervezőkre.
(Forrás: MTI-kdnp.hu)
Egy évszázados életút elismerése
2016. február 10.
Semjén Zsolt a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át Dr. Bernáth Zoltán jogtudósnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma a Parlament épületében a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át Dr. Bernáth Zoltán jogtudósnak, a hazai igazságszolgáltatás területén a jogszerűség és az igazságosság iránti elkötelezettséggel több évtizeden át kimagasló színvonalon végzett szakmai munkája, nagyhatású tudományos és oktatói tevékenysége, valamint példamutató életútja elismeréseként.
A kitüntetést a századik életévét most betöltő jogtudósnak a Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára adományozta.
(Forrás: kormany.hu)
Az ellenzéki pártok képtelenek az ország vezetésére
2016. február 09.
Az ellenzéki pártok nem fognak tudni közös jelölteket állítani, semmilyen konstrukcióban nem képesek ellenzékként fellépni, ezért képtelenek az ország vezetésére – jelentette ki Semjén Zsolt Salgótarjánban, Simon Tibor (Fidesz-KDNP) polgármesterjelölt lakossági fórumán kedden. A miniszterelnök-helyettes az ország politikai helyzetét elemezve kifejtette: az ellenzéki pártok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint bármelyikük a Fidesz-KDNP-től.
Az “ellenzék” szónak ezért nincs is értelme, mert összességében sem képviselnek komoly erőt és egymással is teljesen ellentétesek. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-KDNP azért ennyire erős, mert a keresztény, nemzeti, polgári tábor egyben van. Nagy tanulságnak nevezte, hogy az 1994-es választásokon a jobboldal több szavazatot kapott, mint a baloldal, mégsem szerezte meg a mandátumok egyharmadát sem, mert a szavazatokat külön-külön kapta a Fidesz, a kisgazdapárt, az MDF, a KDNP, míg a baloldal egyben volt.
A kereszténydemokrata politikus a migráció kérdéséről is beszélt. Mi olyan nép vagyunk, amelyik százötven éven keresztül a testével védte a keresztény Európát az iszlám hódítástól (…), nekünk történelmi jogunk van arra, hogy a józan eszünknél legyünk – mondta a KDNP elnöke. A menekültek befogadásának kérdése semmilyen összefüggésben nem lehet demográfiai és munkaerőkérdésekkel. Az Európai Unió vezetői antidemokratikusan és törvénytelenül járnak el ebben az ügyben, mert a schengeni szerződés nem ad jogot arra, hogy személyi kontroll nélkül tömegek özönöljenek be Európába, az európai polgárokat pedig nem kérdezték meg, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal.
A magyar kormány meg fogja védeni Magyarország határait, meg fogja védeni a magyar emberek akaratát, és látszik, hogy az európai politika is fordul. Semjén Zsolt kifejtette: biztos benne, hogy előbb-utóbb olyan politikai erők fognak választásokat nyerni, amelyek megvédik az európai világot, csak az a probléma, hogy ez minél később történik meg, annál több szenvedéssel és könnyel fog járni; a migránsok szempontjából is. Mert sokkal tisztességesebb lenne azt mondani ezeknek az embereknek, akik egyébként áldozatok, hogy ne gyertek, mert nem tudunk befogadni titeket.
A fórumon a kormánypárti polgármesterjelölt mellett érvelve a miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy az a jó egy városnak, ha olyan vezetője van, aki szót tud érteni a megyével, a kormányhivatallal, a kormánnyal, pályázatokat tud beadni és lobbizni is tud a forrásokért.
Simon Tibor arról beszélt, hogy Salgótarján csődközelben van; 2014-ben a kormány teljes egészében konszolidálta az önkormányzat adósságállományát, a leköszönő Fidesz-KDNP-s vezetőség 2014 végén csaknem egymilliárd forint plusszal adta át a kasszát, de most 1,2 milliárd forintos a hiány. Bírálta azt is, hogy a választási kampány miatt a törvényes, február 15-ei határidőig nem lesz költségvetése a városnak, és azt mondta, nem korrekt, hogy az idei büdzsét már az új polgármester fogja beterjeszteni. Február 28-án azért lesz polgármester-választás Salgótarjánban, mert a 2014 októberében megválasztott szocialista polgármester, Dóra Ottó tavaly novemberben meghalt.
(Forrás: MTI)
Amerikai elismerést kapott Semjén Zsolt
2016. február 07.
Az Év nemzetközi törvényhozója díjat (International Legislator Award) adták át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az amerikai székhelyű vadászati világszervezet (SCI) Las Vegas-i konvencióján. Az utazás és a rendezvényen való részvétel költségeit – a szokásoknak megfelelően – a meghívó szervezet fedezte.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kiemelte, a kormányfő helyettese, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést pénteken.
A konvención nagy számban vettek részt az Egyesült Államok vezető gazdasági és politikai személyiségei, akik előtt Semjén Zsolt ismertette az új magyar vadászati törvényt, és meghívta a nemzetközi szervezetet a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra – tette hozzá Havasi Bertalan.
Egyes sajtótermékekben megjelent híresztelésekkel szemben a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményt adott ki, miszerint a Népszava és más médiumok valótlan állításával ellentétben, az utazás és a rendezvényen való részvétel minden költségét – a szokásoknak megfelelően – a meghívó szervezet fedezte.
(Forrás: MTI)
A külhoni magyarság gazdaságilag is erősödjön meg
2016. január 29.
A kormány 750 millió forinttal támogatja a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programot – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a tematikus év nyitókonferenciáján elmondta: a program célja, hogy gazdaságilag megerősödjön a magyarság a külhoni területeken. További célként jelölte meg, hogy emelkedjen a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkavállalókat alkalmaznak, valamint, hogy minél nagyobb vagyon összpontosuljon magyar kézben.
A miniszterelnök-helyettes arra számít, az idei tematikus évre biztosított kormányzati támogatás sok más forintot is megmozgat majd, és elkezdi “pörgetni” a gazdasági életet a Kárpát-medencében.
A keret magában foglalja forrástérkép készítését, munkaerőpiaci kutatásokat, konzultációkat, képzéseket, valamint hitelt és vissza nem térítendő támogatásokat.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar nemzet a szülőföldjén megmaradjon, fontos a kulturális támogatás, a közjogi kötelék az állampolgárság megadásával, de emellett az anyagi hátteret is biztosítani kell. Ezért az utóbbi egy évben kiemelt hangsúlyt fektettek a gazdasági támogatásra, ami a tematikus évek meghirdetésében is látható – mutatott rá, és felidézte, hogy előző évben a külhoni magyar szakképzést segítették.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra is: a kormány Délvidéken 50 milliárdot biztosít, részint hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában, a gazdaság megerősítésére.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: az a cél, hogy minél több magyar gyermek szülessen, és minél többen járjanak magyar intézményekbe. Csak rájuk fókuszálva, építve lehet a nemzetet fejleszteni – fogalmazott.
Elmondta: a program keretéből 525 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege, ebből 3-6 millió forintra pályázhatnak az egyes, 40 év alatti külhoni magyar vállalkozók. Számításai szerint mintegy 120 nyertes pályázó lesz.
Az a cél, hogy minden szempontból egy gazdasági egységként fogják fel a Kárpát-medencét, és a gazdaságpolitikai szemléletet erősítsék a nemzetpolitikában is – jelezte, és kitért arra is, hogy folytatják a szakképzés támogatását is.
Szeretnék felmérni azt is, milyen elképzeléseik vannak a külhoni magyar fiatal vállalkozóknak, mire van szükségük – jelezte.
A tanácskozáson, amelyen 187 fiatal magyar külhoni vállalkozó vett részt, a közreműködő tárcák és háttérintézmények elvi megállapodást írtak alá a program megvalósításáról. A program technikai lebonyolítását a Bethlen Gábor alapkezelő végzi.
(Forrás: MTI)
Középpontban a magyar kulturális értékek megőrzése
2016. január 29.
Passauban tárgyalt csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bajorországi látogatása során, Franz Meyer alsó-bajorországi járási vezető meghívására, ahol a baráti légkörű megbeszélésen a hosszú évekre visszamenő bajor-magyar történelmi kapcsolatokat és a szoros barátságot méltatták – tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint az egyeztetésen szóba került a migrációs válság, melynek kapcsán a miniszterelnök-helyettes tájékoztatta vendéglátóit a magyar kormány hivatalos álláspontjáról. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális bevándorlás megszüntetése.
Semjén Zsolt a niedernburgi kolostorban Szent István király felesége, Boldog Gizella királyné sírjánál rótta le tiszteletét, mely az évezredes múltú bajor-magyar barátság egyik legfontosabb jelképe. A koszorúzás után találkozott a kolostorban működő Gizella Leányiskola magyar gyökerű diákjaival. A beszélgetést követően egyeztetett a Passauban működő magyar szervezetek vezetőivel, a megbeszélés középpontjában a magyar kulturális értékek megőrzése állt – áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a miniszterelnök-helyettes szerdán este Münchenben a Bajor Vadászati Egyesület újévi fogadásának nemzetközi fővédnökeként megbeszélést folytatott Helmut Brunner bajor élelmiszeripari, mezőgazdasági és erdészeti ügyekért felelős miniszterrel, Joachim Hermann belügyminiszterrel, Ludwig Spaenle oktatásért, kultúráért tudományért és művészetekért felelős miniszterrel, Winfried Bausback igazságügyi miniszterrel, valamint Ulrike Scharf környezet- és fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel. A rendezvényen mintegy 80 bajor parlamenti képviselő, valamint a bajor politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége vett részt.
(Forrás: MTI)
