Befejeződött Kállay Miklós (1887-1967) egykori miniszterelnök családi kastélyának, valamint a mellette álló Wolkenstein-kastélynak a rekonstrukciója Kállósemjénben. A csaknem 1,2 milliárd forintba kerülő beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközségben.
A kereszténydemokrata politikus beszédében emlékeztetett arra, hogy a Kállayak és a család ősi fészkéül szolgáló korábbi Szabolcs vármegye története évszázadokon át összefonódott, együtt küzdöttek a török ellen és kivették részüket a szabadságharcokból úgy Rákóczi mellett, mint 1848-ban. A Kállay család és a magyar érdekek képviselete összetartozik, amelyet Kállay Miklós miniszterelnöksége bizonyít – tette hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes történelmi visszatekintésében felidézte, Kállay Miklós Magyarország 20. századi történelmének legválságosabb éveiben állt az ország élén, miniszterelnöksége idején az ország már hadban állt a Szovjetunióval és hadüzenetet kapott a nyugati szövetséges hatalmaktól.
Kállayra jutott az a szerep, hogy Bárdossy László miniszterelnöksége után megpróbálja a lehetetlent, azaz a magyar érdekek képviseletét – fogalmazott a kormányfő-helyettes. Elmondta, hogy a két nagyhatalom, Németország és Szovjetunió között “vergődő” Magyarország miniszterelnökeként az volt a feladata, hogy a legkisebb veszteséggel kormányozza ki országát a háborúból, ezt pedig a nyugati szövetségesek irányába történő diplomáciai nyitással kívánta elérni.
Emlékiratai az ország 1942 és 1944 közötti történelmének az egyik legfontosabb memoárja, amelyben a kormányfő a bel- és külpolitikai helyzetértékeléséről és tisztánlátásáról ad tanúbizonyságot – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Kállay Miklós mellett Teleki Pál, Tisza István és Bethlen István élete is azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban nem volt könnyű Magyarország miniszterelnökeként dolgozni. “Személyükben a nemzetért felelősséget vállaló, hazájukat őszintén szerető, javáért munkálkodó, igazi államférfiakat tisztelhetünk, akiknek sorsukban végzetük is közös volt: a hazájukért éltek és haltak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Köszöntőjében Belicza László, Kállósemjén Fidesz-KDNP-s polgármestere a beruházás részleteiről szólva elmondta, hogy a műemléki és természeti védettséget élvező kúria felújítására több mint egymilliárd forintot fordítottak egy európai uniós és állami támogatású pályázat révén. Kállay Miklós és családja részére barokk stílusban, 1763-ban felépített, az elmúlt évtizedekben erősen leromlott állapotú kúria a beruházás révén – a mellette lévő, eddig magtárként használt Wolkenstein-kastéllyal együtt – teljesen megújulhatott.
A komplex fejlesztés során a két épület külső és belső rekonstrukción esett át, a kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A projekt a Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállításával. Az ide látogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
A hathektáros területen található a szintén felújított, a család több tagjának és Kállay Miklósnak a hamvait őrző Kállay-kápolna, a különleges növényekkel díszített kastélyparkba pedig zenepavilont, a régi időket idéző futball- és teniszpályát létesítettek és gyermekjátékokat telepítettek. A műemlék volt urasági kiszolgáló épületében korabeli cselédszobát és kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, egy eredeti, működőképes 1928-as Ford A-modell révén pedig autóval is körbejárható a kúria és a kastélypark. Az ünnepségen a Kállay család leszármazottai mellett a kormányzat képviselői és tisztségviselői, valamint a megyei politika szereplői is részt vettek.
(Forrás: MTI)
Társadalmi kampányt indít a KDNP
2016. április 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciója nem szavazza meg, tartózkodni fog a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonásáról tartandó parlamenti szavazáson – mondta Semjén Zsolt pártelnök hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A kisebbik kormánypárt elnöke úgy fogalmazott: nem adják fel a harcot, társadalmi kampányt indítanak, amelynek célja, hogy megszerezzék a társadalmi többséget a szabad vasárnap mellett.
Tény, hogy nem tudták meggyőzni a társadalmat a vasárnapi munkavégzés tilalmáról, holott meggyőződése, hogy igazuk van – közölte a pártelnök, aki szerint ugyanakkor tudomásul kell venni az emberek véleményét.
Semjén Zsolt szerint mindenkinek joga van vasárnap vásárolni, de senkinek nincs joga arra, hogy másokat vasárnapi munkavégzésre kényszerítsen. A félmillió kereskedelmi dolgozónak is joga van ahhoz, hogy vasárnap a családjával legyen és a vasárnap, az vasárnap legyen – fejtette ki.
Ha a kereskedelmi dolgozók kényszeríthetők arra, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen, akkor például a fodrászok, a suszterek vagy az államigazgatásban dolgozók miért nem? Vagy az iskolákban miért nem tartanak ügyeletet? – tette fel a kérdést. Szerinte ebben a kérdésben a KDNP képviseli az egyetlen konzekvens baloldali álláspontot.
Utalt arra is, hogy Németországban és Ausztriában is zárva vannak vasárnap a boltok, majd megjegyezte: a németek, az osztrákok nem hülyék, és Franciaországban is van szabad vasárnap. Megjegyezte: a riogatások sem váltak valóra, a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal nőtt, az ott foglalkoztatottak száma 3300-zal emelkedett. A nagy multiktól a közepes kereskedelmi egységek felé mozdult el a bevásárlás, tehát a társadalmi cél is tökéletesen megvalósult – fejtette ki.
Semjén Zsolt azt mondta: a Fidesz elnökségi ülésén és a hétfői kormányülésen is „markáns vélemények” fogalmazódtak meg a kérdésben; a Fideszen belül is „színes volt a véleményskála”. Kérdésre azt mondta, a szavazáson a tartózkodásuk „egy udvarias nem”.
A KDNP elnöke kritikát fogalmazott meg a saját kommunikációjukat illetően, mondván, míg az ellenoldal véleménye dübörgött a médiában, az eredményeik csak nagyon nehézkesen jelentek meg.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője felidézte a szabad vasárnap chartát, amelyet a párt holdudvara munkált ki. Kifejtette: ezt többek között aláírta az MSZOSZ is, és az a szakszervezet, amely a kereskedelmi dolgozók érdekeit képviselte, melléjük állt, ők hozták a szakszervezeti adatokat. Miután azonban a szocialisták nyomást gyakoroltak rájuk, kihátráltak – mondta, hozzátéve: ez egy politikai árulás volt.
A törvényt jelentős társadalmi és politikai megalapozottsággal terjesztették be, de azután az ellenérdekeltek jelentős kampányba kezdtek – közölte. Az ellenérdekeltek között nemcsak ideológiai, hanem gazdasági társaságot is értenek, nagyvállalkozókat, a nemzetközi áruházláncok képviselőit. Utóbbiak ma már azt is mondják, hogy a szabad vasárnap betiltásával akár árváltozás is történhet, mert nagyobb lesz a költségük, amit majd az árakban kell érvényesíteniük – fogalmazott. Megerősítette, ha lehetőségük lesz, a jövőben is a munkavállalók és nem a munkaadók oldalán fognak állni.
Nem engedjük Brüsszel lengyelellenes kettős mércéjét
2016. április 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A lengyel-magyar barátságnak nem csak az elmúlt ezer évben, hanem ma is vannak aktualitásai – jelentette ki Semjén Zsolt pénteken a győri városházán, ahol a tizedszer megrendezett lengyel-magyar barátság napján Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnökre emlékeztek.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a történelem viharában már többször kipróbált barátság kifejezi a magyar-lengyel testvéri kötődést, egységünket közös érdekeink képviseletében, “így a visegrádi négyek keretében való önvédelmi szolidaritásunkat migrációs ügyben, de azt is, hogy nem engedjük Brüsszel lengyelellenes kettős mércéjét a lengyel kormánnyal és Lengyelországgal szemben”.
“A két nép közötti erős kötelék olyan minőség, amit nem szabad veszni hagyni, a kölcsönös, évszázadok alatt is megszakítatlan barátságot a mai körülmények között is ápolni kell” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében emlékeztetett arra is, hogy tíz éve, 2006. március 24-én Győrben avatta fel a két akkori köztársasági elnök, Lech Kaczynski és Sólyom László a lengyel-magyar barátságot kifejező mészkőszobrot, a két, egymásba fonódó tölgyfát a Bem téren. A győri kezdeményezést pedig egy évvel később a magyar és a lengyel parlament is felkarolta, és március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.
Semjén Zsolt beszédében felidézte Lech Kaczynski életét és 2010. április 10-ei tragikus halálát, amikor a szmolenszki repülőtéren leszállás közben lezuhant az a repülőgép, amely őt, feleségét és a lengyel politikai elit több más tagját szállította. A delegáció az oroszországi Katynba tartott, hogy fejet hajtson a 70 évvel korábban meggyilkolt több ezer lengyel katonatiszt emléke előtt.
“Lech Kaczynski úgy halt meg, ahogy élt, hazáját szolgálva” – fűzet hozzá Semjén Zsolt.
A lengyel-magyar barátság napjának tizedik évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián Piotr Naimski, a lengyel-magyar parlamenti csoport elnöke Jaroslaw Kaczynski üzenetét tolmácsolva elmondta, hogy az egykori államfő magyarokkal kapcsolatos politikája és tevékenysége az ezeréves barátságot tükrözte mindig.
A győri lengyel nemzetiségi önkormányzat által szervezett esemény végén a Győri Nemzeti Színház aulájában emléktáblát avatnak majd, Lebó Ferenc győri szobrászművész fehér márványból készült alkotását. A táblán felül Lech Kaczynski domborképe, alsó részén a lengyel-magyar barátság jelképe, az összefonódó két tölgyfa látható. Alatta magyarul és lengyelül is az olvasható, hogy “Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök győri látogatásának tizedik évfordulójára”.
(Forrás: MTI)
Gazdaságfejlesztési programot indít a kormány Kárpátalján
2016. április 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.
A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.
Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.
Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.
Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, “arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.
Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.
Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen 150-en vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.
Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a 100 ezredik magyar diák látott el külhoni magyar területre.
Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése – mutatott rá.
A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.
A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának – mutatott rá.
A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.
A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
A KMKF plenáris ülése délután zárónyilatkozat elfogadásával zárul.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta a grúz külügyminisztert
2016. március 30.
Ossza meg ismerőseivel!
A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Mikheil Janelidze grúz külügyminisztert szerdán a Parlamentben fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A vendéglátó hangsúlyozta, Magyarország támogatja az EU vízumliberalizáció lehetőség szerinti mielőbbi bevezetését Grúziára vonatkozóan. A tárgyalás során a felek reményüket fejezték ki, hogy a befektetési és gazdasági kapcsolataink is hamarosan a kétoldalú politikai aktivitás szintjét fogják tükrözni. A gazdasági együttműködés perspektivikus területei lehetnek, többek között: a mezőgazdaság, az energetika, a vízgazdálkodás, valamit a gyógyszeripar.
A miniszterelnök-helyettes üdvözölte az országaink között korábban megindult közvetlen légi járatok adta lehetőségeket is. A két politikus nagy jelentőséget tulajdonított a kétoldalú oktatási csereprogramnak, a Stipendium Hungaricumnak, mely lehetővé teszi egyetemi hallgatók kölcsönös fogadását, ami mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálja.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt fogadta a belorusz külügyminisztert
2016. március 17.
Ossza meg ismerőseivel!
A Keleti nyitás politikájáról és a kétoldalú gazdasági együttműködés jövőbeni lehetőségeiről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Vladimir Makei belorusz külügyminiszter Budapesten.
A magyarországi hivatalos látogatáson tartózkodó politikust csütörtökön a Parlamentben fogadta a magyar kormányfő helyettese. Semjén Zsolt a tárgyaláson hangsúlyozta, hazánk bízik abban, hogy a politikai kapcsolatok aktivitása hamarosan visszatükröződik a kétoldalú kereskedelmi forgalomban és jelentős projektekben is.
Magyarország az elmúlt időszakban aktívan támogatta az EU-Belarusz kapcsolatok új alapokra helyezését, különösen az uniós szankciók feloldására vonatkozóan. A belorusz diplomácia vezetője kifejtette, Belarusz hagyományos piaca a magyar gyógyszeriparnak és a jövőben szeretnék tovább erősíteni az együttműködést ezen a számukra fontos területen is.
A felek megállapodtak a kulturális kapcsolatok erősítésében, annak érdekében, hogy a két ország rendezvénysorozatok keretében jobban megismerhesse egymás értékeit.
(Forrás: MTI)
A migráns válságról tárgyalt Jordániában Semjén Zsolt
2016. március 15.
Ossza meg ismerőseivel!
A jordániai látogatáson tartózkodó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma Ammanban találkozott a jordán Parlament vezetőivel. Átef Tarawnével a Képviselőház, ill. Faiszal Fajezzel, a Szenátus elnökével véleményt cseréltek kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséről, valamint nemzetközi kérdésekről.
A felek mindkét részről méltatták a magyar-jordán kormány- és parlamentközi kapcsolatok alakulását. Semjén Zsolt átadta a jordán szenátusi elnök számára Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének hivatalos meghívását.
A parlamenti vezetők mellett a jordán kormány több tagjával találkozva Semjén Zsolt hangsúlyozta Magyarország érdekeltségét az atomenergetikai, a vízügyi együttműködés fejlesztésében, kereskedelmi és befektetési kapcsolataink dinamizálásában. Aláhúzta: fontosnak tartjuk a Stipendium Hungaricum ösztöndíj kínálta lehetőséget több száz jordán diák magyarországi felsőoktatására. A Machaerus-i magyar régészeti feltárások megtekintése után Semjén Zsolt rámutatott a kulturális és tudományos együttműködés fejlesztésében rejlő lehetőségekre is.
A két ország közös kihívásként tekint a szélsőség és a terrorizmus elleni fellépésre. A jelenlegi migráns és menekült válság kezelésekor kiemelten fontos ennek figyelembe vétele. Magyar és jordán részről is a szíriai háború mielőbbi, tárgyalásos rendezését hangsúlyozták, mint a válságból kivezető egyetlen utat. Magyarország nagyra értékeli Jordánia szerepét a szíriai menekültek befogadásában, s támogatja, hogy az ország minden segítséget megkapjon az Európai Uniótól az ezzel kapcsolatos terhek viselésében.
A miniszterelnök-helyettes ma részt vesz az ammani nagykövetség Március 15-i nemzeti ünnepi megemlékezésén is.
(semjenzsolt.hu)
Magyarság, keresztyénség, reformáció
2016. március 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Nagykanizsai Református Egyházközség és a Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány 17. alkalommal rendezte meg a Kanizsai Esték előadássorozatot. Központi témájuk a Magyarság, keresztyénség, reformáció. Pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke volt az est előadója.
A KDNP elnöke előadásában hangsúlyozta, a magyar kormány egész politikája arra irányul, hogy az egyetemes magyarság megmaradjon. Semjén Zsolt hozzátette, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátosságok ötvözete, amit csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Ezért nagyon fontos identitásunk, hagyományaink, kultúránk megőrzése és ápolása.
A miniszterelnök-helyettes előadásában beszélt az Európai Unió felépítéséről, valamint a migránshelyzetről is. Azt mondta különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági migránsok között. Előbbiek segítése humanitárius kötelességünk, míg utóbbiak befogadása nemzetünk, és keresztény kultúránk végét jelentheti.
(Forrás: kanizsatv.hu)
Hálaadó szentmisét tartottak Ferenc pápáért
2016. március 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius főcelebrálásával mutattak be szentmisét március 10-én a budapesti Szent István-bazilikában, hálaadásként Szentatyánkért, Ferenc pápáért megválasztása harmadik évfordulója alkalmából. A hálaadó szentmisén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
A szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és az MKPK tagjai.
A hálaadó szentmisén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Darák Péter, a Kúria elnöke, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, Ilan Mor, Izrael nagykövete, a diplomácia testület tagjai és az állami hivatalok képviselői.
Jorge Mario Bergoglio, addigi Buenos Aires-i érsek 2013. március 13-án lett Krisztus 266. helytartója. Ő az első Dél-Amerikából származó és az első jezsuita pápa.
Alberto Bottari de Castello szentbeszéde
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindnyájuknak, akik ma itt nagy számban összegyűltek, hogy megünnepeljük Ferenc pápa, a Katolikus Egyház főpapja megválasztásának harmadik évfordulóját. Számunkra ez az évforduló mély lelki jelentőséget hordoz, mert szemünk elé állítja azt a momentumot, amelyben a katolikusok Krisztus szavainak megvalósulását látják: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.”
Különleges számunkra ez a mai alkalom, az emlékezésé és az ünneplésé, amelyen imádkozunk Ferenc pápáért, aki három évvel ezelőtt foglalta el Szent Péter székét.
Ferenc pápa azóta viseli az egész egyház vezetésének a felelősségét ezekben a nehéz időkben. Pontifikátusát az első pillanattól kezdve az egyház lelki megújulásának szentelte, így akarva bennünket átvezetni az evangelizáció egy új fejezetén. Ferenc pápa nemrég megosztotta velünk, hogy élénken foglalkoztatja a kérdés, miként tudná az egyház betölteni küldetését, mégpedig azt, hogy tanúságot tegyen az irgalmasságról. Ezért határozta el, hogy ezt az esztendőt az irgalmasság rendkívüli szentévének nyilvánítja, amely a Szeplőtelen Fogantatás ünnepével vette kezdetét 2015. december 8-án és idén november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul majd be.
Szándékát Ferenc pápa így magyarázza: „Az irgalmasság az Evangélium alapvető üzenete, hiszen az irgalmas Isten az, aki minden férfit és nőt arra hív, hogy térjenek vissza őhozzá.” A Szentatya továbbá sürget bennünket, hogy az Úr szavainak fényénél éljük életünket: „Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” „Az Egyház számára újra elérkezett az idő, hogy a megbocsátás örömteli hirdetésének adja át magát. Itt az ideje, hogy visszatérjünk a lényegeshez, és magunkra vállaljuk fivéreink és nővéreink nehézségeit és gyöngeségeit. A megbocsátás olyan erő, amely föltámaszt az új életre, és megajándékoz a bátorsággal, hogy reménnyel tekintsünk a jövőbe.”
Ferenc pápa az irgalmasság szemével tekint a világba, és így értelmezi a napjainkban végbemenő fájdalmas eseményeket is, az erőszak terjedését, a terrorcselekményeket és a humanitárius katasztrófákat, amelyek számtalan áldozatot követelnek szerte a világban. Az emberiségnek ezekre a tragédiáira reagálva Ferenc pápa nemrég egy Úrangyala imádság alkalmával megjegyezte: „A menekültek és a tömeges elvándorlás kihívás elé állít bennünket.” A Szentatya buzdít bennünket, hogy „cseréljük fel a félelem, a közöny és a kirekesztés magatartásformáit, amelyek végül is az »eldobás kultúráját« jelentik, egy olyan magatartással, amelynek alapját a »találkozás kultúrája« képezi. Egyedül ezáltal sikerül felépíteni az igazságosabb, testvériesebb és jobb világot.”
Ferenc pápa arra int bennünket, hogy tiszteljük az emberi méltóságot, legyünk részvéttel mások sorsa iránt és tápláljuk az igaz testvériség lelkületét, ahogy béke világnapi üzenetében mondta: „A testvériség a béke alapja és útja, mely arra hív, hogy legyőzzük a közömbösséget.”
A Szentatya különös figyelmet szentel a vallásközi párbeszéd előmozdításának is. A béke embereként ismerik, aki a testvériség hídjait építi az összes vallás között. „A nem keresztény vallásokkal folytatandó párbeszédet – a különböző nehézségek, különösen a mindkét félnél mutatkozó fundamentalizmus ellenére is – az igazságban és szeretetben nyitott magatartásnak kell jellemeznie.”
Ennek az évnek egy különleges momentuma volt Ferenc pápa és Őszentsége Kirill pátriárka találkozója Kubában. A történelemben első alkalommal találkozott egy pápa és az Orosz Ortodox Egyház pátriárkája, ami történelmi előrelépést jelent a párbeszéd és az együttműködés útján.
Számos apostoli út is gazdagította az elmúlt három esztendőt. Novemberben, első afrikai útja során Ferenc pápa látogatást tett Kenyában, Ugandában és a Közép-afrikai Köztársaságban, hogy elvigye a béke, a kiengesztelődés és a belső megosztottságot legyőző párbeszéd üzenetét. Nemrég Mexikóban járt, ahol a Guadalupei Szűzanya kegyhelyénél imádkozott, eljuttatva a remény és a szolidaritás üzenetét, amelyek oly fontosak az illető országnak. Már javában folynak az előkészületek a soron következő XXXI. Ifjúsági Világtalálkozóra, amelyre júliusban Krakkóban kerül sor, és amely az irgalmasság témája köré épül föl: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.”
A világot mélyen megérintette a Laudato si’ kezdetű enciklika, amelyben a pápa társadalmunk valós problémájáról, a súlyos környezetszennyezésről értekezik. A Szentatya kéri, legyünk alázattal a környezet felé, hogy megvédjük közös otthonunkat, Földanya nővérünket, minden természeti kincsével együtt.
Ferenc pápára emlékezünk ma, akik összegyűltünk a Szent István-bazilikában. Mi, katolikusok, imáinkba zárjuk a Szentatyát, Péter utódját, akit Isten arra választott ki, hogy megerősítsen bennünket hitünkben. Mindannyian szeretjük őt, és remélem, ezt személyesen át tudom adni neki jövő hónapban, amikor találkozunk. Akik pedig közülünk más felekezet vagy vallás követői, eljöttek, hogy kifejezzék tiszteletüket és megbecsülésüket e nagy személyiség, Ferenc pápa iránt, aki hivatkozási pont a jobb, békésebb világért folytatott párbeszédben és kölcsönös megértésben.
Szívből örülünk, hogy itt vannak, és hálásak vagyunk figyelmességükért. Köszönjük.
Isten áldja Ferenc pápát, Isten áldja az egyházat, Isten áldja Magyarországot, Isten áldja az egész világot. Amen.
(Forrás: magyarkurir.hu)
Európát felkészületlenül érte a migráció
2016. március 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák” az Európai Unióban jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Semjén Zsolt pénteken Pascal Fontaine Út Európa szívébe című könyvének budapesti bemutatóján Pilinszky János költőt idézve azt mondta: az Európai Unió olyan állapotban van, hogy erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák”, mert a gazdasági válság és a migráció képében Európát két olyan kihívás érte, amelyre nem volt felkészülve.
A KDNP elnöke a kereszténydemokrata képviselőcsoport és az Európai Néppárt 1953 és 2009 közötti európai parlamenti történetéről szóló könyv bővített magyar kiadásának bemutatóján, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a kereszténydemokrácia által képviselt örök értékeket és józan észt állította szembe az Európai Unió bürokráciáját szerinte uraló “68-as társaság” erkölcsi relativizmusával és doktrinerségével.
Értékelése szerint ez a “68-as vonal” uralja a EU parlamentjét, az uniós bürokráciát, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol zöldnek nevezve magát, és erkölcsi értelemben mindent relativizál, ugyanakkor doktriner módon a saját ideológiájához akkor is ragaszkodik, ha az a valósággal teljesen ellenétben van. Az értékek relativizálására példaként a svéd liberálisokat hozta fel, akik a nekrofíliát és az egyenes ági rokonok közötti szexuális kapcsolatot akarták legalizálni.
A migráció kérdésével kapcsolatban leszögezte: katasztrofális következményekkel jár, ha összekeverik a menekültek ügyét, a munkaerő behívását és a demográfiai kérdéseket. Szerinte ugyanis a világtól elszakadt doktriner ideológia éppen ezt teszi. Hangsúlyozta, hogy a demográfiai kérdéseket az országoknak saját maguknak kell megoldaniuk, ezért evidensnek nevezte annak támogatását, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Értékelése szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az európai kultúrkörön kulturális és etnikai értelemben kívülről engedünk be tömegeket, demográfiai okokra hivatkozva.
“Ezt egyszer lehet elrontani (…), és velük kell együtt élni, nemcsak nekünk, hanem a gyerekeinknek és az unokáinknak is” – fogalmazott. Semjén Zsolt emberi jogi alapon, a keresztény humanitás jegyében természetesnek tartja az életükért menekülők befogadását, de szerinte ezt csak annyi ideig kell megtenni, amíg a menekült életének veszélyeztetése ténylegesen fennáll. “Ha ez megszűnt, akkor szépen menjen haza” – mondta. Hangsúlyozta: a menekültkérdésnek a munkaerőhiányhoz sincs semmi köze. “Ha Németországnak munkaerőhiánya van, akkor miért nem Spanyolországból visznek át, európai kultúrkörből munkásokat, akik ráadásul nem analfabéták, európai nyelvet beszélnek, nem tekintik ellenségnek a német civilizációt?” – tette fel a kérdést.
A KDNP elnöke szerint a “68-as társulattal” szemben a kereszténydemokrácia az örök értékeket, a tízparancsolatot és a józan észt képviseli. Hangsúlyozta: ma Magyarországon a KDNP az egyetlen történelmi, világnézeti és keresztényszociális párt.
Rocco Buttiglione, a kereszténydemokrata Unione di Centro Italia párt országos tanácsának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az evidenciák valóban elbukni látszanak Európában a nő és férfi közötti kapcsolat esetében is. Hangsúlyozta: ezért mondanak nemet az azonos neműek házasságára és mindenekelőtt az azonos nemű párok örökbefogadási jogára. Szerinte ma egész Európa keresi az identitását, a néppártok és a kereszténydemokrácia is válságban van és populista mozgalmak kerülnek előtérbe.
Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő az alapértékek képviseletét hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a hitben élő ember, legyen keresztény, muzulmán vagy zsidó, megérti egymást, mert az alapvető értékek minden vallásban fellelhetők.
A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma Szényei Gábor alelnök kezdeményezésére még 2013-ban döntött arról, hogy kiadja Pascal Fontaine munkáját. Az európai fordítások sorában a magyar kötet egyedülálló abból a szempontból, hogy az eredeti szöveg kibővült a hazai kereszténydemokrácia párhuzamos történetének bemutatásával.
A könyv szerzője, Pascal Fontaine politológus 1974 és 1979 között Jean Monnet, az unió egyik alapító atyjának titkáraként dolgozott, majd előbb adminisztrátorként, később kabinetfőnökként az Európai Parlament egyik elnöke, Pierre Pflimlin munkáját segítette, végül 1995 és 2008 között az EP-frakció főtitkárhelyettese volt. A monográfia frakcióülések és tanácskozások, valamint az európai parlamenti viták jegyzőkönyveinek felhasználásával készült, amelyeket belső használatra készített jegyzetek, memoárok, a legfontosabb főszereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.
A mintegy 150 oldalas magyar kiegészítést a Barankovics István Alapítvány kereszténydemokrácia tudásbázis kutatócsoportja – Szabó Róbert muzeológus, Petrás Éva történész és Kiss Mária Rita, történész és politológus – készítette.
