A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Veysi Kajnak török miniszterelnök-helyettest kedden az Országházban fogadta Semjén Zsolt.
A magyar kormányfő helyettese és török partnere kölcsönösen méltatták a két ország közötti kapcsolatokat, melyek mind gazdasági, mind kulturális téren sok szállal kötik egymáshoz nemzeteinket.
Veysi Kajnak köszönetet mondott Magyarország Kormányának, hogy határozottan kiállt a demokratikusan megválasztott török kormány mellett. Semjén Zsolt és török kollégája méltatta a budapesti Rózsadombon lévő Gül Baba türbe felújítását.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Ince pápának múlhatatlan érdemei vannak Európa keresztény öntudatának felrázásában, Magyarország török megszállás alóli felszabadításában és az iszlám hódítás megállításában.
A miniszterelnök-helyettes pénteken a főváros I. kerületében beszélt erről, amikor Buda 1686-os visszahódításának alkalmából megemlékezést tartottak és megkoszorúzták a pápa egész alakos szobrát. Semjén Zsolt felidézte a történelmi előzményeket és kitért az 1456-os nándorfehérvári diadalra, amely – emelte ki – azért következhetett be, mert a nemzet egységes volt, le tudták verni a törököt, meg tudták védeni Európát, meg tudták állítani az iszlám hódítást. Ez a nemzeti egység már nem volt elmondható 1526-ban, a mohácsi vésznél, amikor a kiállítható keresztény sereg harmada ment csupán a királlyal a mohácsi síkra. Nem volt egységes az ország és gyenge kezű volt a király is – idézte fel.
1541-ben Buda elvesztése következett, aminek örökre szóló tanulsága van – emelte ki Semjén Zsolt, aki kitért arra, hogy a nép felét a török hódítás alatt kiirtották, az országot romba döntötték, és Magyarország a Mohács előtti nagyságát, erejét, már nem tudta visszaszerezni.
Megmaradásunk annak köszönhető, hogy sikerült visszafoglalni a török hódítóktól Budát – hangsúlyozta a kormányfő helyettese. Kiemelte: akkor volt egy nagy pápa, aki felrázta Európa keresztény lelkiismeretét, pénzt és segítséget küldött a magyaroknak. Ince pápa ki merte mondani, a keresztény Magyarországnak küldetése ellenállni az iszlám hódításnak, a török megszállásnak, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, keresztény magyarok és keresztény európaiak – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kívánja, hogy Ince pápa példája meghallgatásra találjon a magyarok szívében és Európa fülében.
A Budavári Önkormányzat tizennegyedszer rendezi meg a Magyar nyelv és könyv ünnepét péntektől vasárnapig. Az ünnepségsorozat első napján hagyományőrzők által kísért menet indult az 1686-os emlékparkból. Az eseménysorozatot délután Czakó Gábor Kossuth-díjas író nyitja meg.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta Ukrajna új nagykövetét
2016. szeptember 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Bemutatkozó látogatáson fogadta Nepop Ljuba asszonyt, Ukrajna Magyarországra akkreditált új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban.
A találkozó során áttekintették a két ország kapcsolatát, a gazdasági fejlesztések lehetőségeit, kitérve a kárpátaljai vonatkozásokra is. Az új nagykövet már két alkalommal is teljesített diplomáciai szolgálatot hazánkban, 1997-2000 között attaséként, 2007-2008 között pedig követ-tanácsosi beosztásban.
A magyar és a horvát nép szorosan összetartozik – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Horvát Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitóján.
Semjén Zsolt rámutatott: a horvátokat és a magyarságot nem csupán a közös múlt, hanem 800 év államközössége köti össze.
Felidézte a két ország közös múltját, történelmét, és kitért többek között arra, hogy a 20. század vérzivataros tragédiái beláthatatlan veszteségeket okoztak az akkorra már közjogilag kettévált két ország népének. A 90-es évek délszláv háborúiban újra egymásra talált a két nemzet, majd Antall József és kormánya az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét.
A 21. században az Orbán-kormány hathatósan segítette elő déli szomszédunk európai uniós csatlakozását – idézte fel Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy jövő héten Szigetváron találkozik a két ország elnöke a Zrínyi-emlékév eseményei kapcsán.
A diákokhoz fordulva azt mondta: a jövő bennük teljesedik ki, ők adják tovább a magyar és a horvát nyelvet, ápolják a két nemzet hagyományait. Rájuk vár a hídépítés folytatása, “az időutazás, ami lépcsőt emel a jövőnek” – mondta.
Bojtár Anna igazgató elmondta, az intézmény, ahová 255-en járnak, önállóvá válása óta a 23. tanévét kezdi meg.
Az iskolakezdés egybeesik az Zrínyi-emlékév eseményeivel – tette hozzá az intézményvezető, kiemelve: a tanévnyitó ünnepi műsorában a közös hősök és példaképek emléke előtt is tisztelegnek.
Hitvallásuk szerint semmilyen iskola nem lehet tudásgyár, egy nemzetiségi iskola különösen nem lehet az. A tanítás egyúttal küldetés is – mutatott rá az igazgató, aki célként fogalmazta meg, hogy versenyképes és korszerű tudást adjanak át a diákoknak, és ösztönözzék a továbbtanulásukat. Olyan fiatalokat szeretnének nevelni, akik megőrzik horvát identitásukat, egyaránt elkötelezettek a horvát és a magyar nemzet iránt – mondta.
Gordan Grlic-Radman horvát nagykövet megköszönte azt a kiemelt figyelmet és támogatást, amiben a magyar állam részesíti az intézményt. Horvátország a maga részéről szintén igyekszik a horvát kultúra és hagyományok megőrzéséhez és ápolásához minden segítséget megadni – jelezte.
(Forrás: MTI)
Luigi Borriello átvette Magyar Érdemrend tisztikeresztjét
2016. augusztus 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ma délelőtt ünnepség keretében adta át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Luigi Borriello-nak, a lelkiségi teológia és misztika professzorának, a Szerzetesi Kongregáció konzultorának.
Áder János köztársasági elnök a kitüntetést Marcell kármelita szerzetes boldoggá avatása, valamint Marcell atya személyének és lelkiségének magyarországi és külföldi megismertetése érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként adományozta.
A miniszterelnök-helyettes a kitüntetést követő beszédében kitért arra, hogy a kormánynak nemcsak az ország gazdasági gyarapodása a feladata, az erkölcsi kérdések ugyanolyan súllyal bírnak. Külön köszönetet mondott Boriello professzornak Márton Marcell atya boldoggá avatási eljárásában nyújtott önzetlen munkálkodásáért, amivel országunk jó hírnevét öregbíti.
Boriello atya viszontválaszában Márton Marcell kapcsán, túl az egyházi jelentőségen, a magyar nemzet dicsőséges történelmére emlékezett.
Őszinte részvéttel osztozunk Családja és a felvidéki magyarság gyászában.
Ilonka néni életműve a magyarság iránti hűség és a nemzet határok feletti egysége melletti tanúságtétel. A szlovákiai magyarság nemzedékeinek nevelésében végzett tanári szolgálata és a magyar állampolgárságáért vállalt bátor kiállása példát állított mindannyiunk elé.
Életműve, áldozatvállalása: Nemzeti Hitvallás. Szülődföldje állampolgárságát ugyan elvehették tőle földi hatalmak, de mennyei állampolgárságától soha senki nem foszthatja meg.
Semjén Zsolt
(semjenzsolt.hu)
Nem lehet vallás és vallás közé egyenlőségjelet tenni
2016. augusztus 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormányzati kommunikáció elégtelensége és a gazdasági tárca kellő támogatásának hiánya is közrejátszott Semjén Zsolt szerint abban, hogy a szabad vasárnapot eltörölték. A KDNP elnöke emellett az egyházügyi törvény alkotmányellenes passzusát illetően is utalt a kormánytöbbség felelősségére lapunknak adott interjújában, amelyben beszélt a kedvezményes honosítás miatt hazánkra nehezedő titkosszolgálati nyomásról, és Angela Merkel mellett bírálta a pápa retorikáját is.
– A vasárnapi boltzár bevezetését tavaly a KDNP legnagyobb sikerei közé sorolta, ám az intézkedést azóta eltörölték. Mégsem volt akkora siker?
– Önmagában az is eredmény, hogy keresztül tudtuk vinni, és még fontosabb, hogy az elmúlt évben beigazolódott: a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak. A munkavállalók kifejezetten jól jártak vele, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kapnak pihenőnapot, mivel a vasárnap helyett kiadott hétköznapon sokkal kevesebb lehetőségük van együtt lenni családjukkal. A probléma az, hogy a lakosság jelentős része szabadságkorlátozásként élte meg és nem sok szolidaritást mutatott a kereskedelmi dolgozókkal.
– Egyesek szerint azért visszakoztak, mert féltek attól, hogy az ellenzék végigvisz egy sikeres népszavazást.
– Persze. Mérlegelni kellett, hogy mi a következménye, ha a két népszavazást (a migrációról szólót és a szabad vasárnapról szólót) egy időben kell megtartani. A kvótareferendum élet-halál kérdés a nemzet számára, ennek eredményét nem lehetett kockára tenni, így nem volt más választás, mint visszavonni.
– Stratégiai visszavonulás?
– Inkább taktikai. Szívem szerint én beleálltam volna a népszavazásba, annál is inkább, mert ebben a tárgyban a kormányzati kommunikáció a kezdetektől fogva felemás és bizonytalan volt, a kommunikációnk – nem akarván felemelni a témát – lényegében hallgatott. És ami azt illeti – és ezt nem Varga Mihály személyére mondom – a gazdasági tárca fél, vagy inkább negyed szívvel állt csak az ügy mellé, voltaképpen sose támogatták. A kampány lehetőséget adott volna az eredmények bemutatására, például arra, hogy mennyire megnőtt a hétvégi családi programok száma. Ráadásul én a szabad vasárnapot kiterjeszteném más ágazatokra is a munkavállalók védelmében.
– Hamarosan kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. Van új javaslatuk ezzel kapcsolatban?
– Azt kell elérni, hogy a szakszervezetek is tűzzék végre a zászlajukra a kérdést. Mutassuk be a pozitív tapasztalatokat, és így győzzük meg az embereket. Különben 1989 óta lépésről lépésre minden fontos programpontunkat sikerült kitartó munkával megvalósítani: a magzati élet védelme bekerült az alaptörvénybe, bevezettük a családi adózást – szóval a szabad vasárnapot sem adjuk fel.
– A kudarcoknál maradva, az Alkotmánybíróság (AB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által is kifogásolt egyházügyi törvény módosítását máig nem sikerült keresztülvinni. Letettek róla?
– A ballib média állításaival szemben a törvény legfontosabb céljait elérte és működik. Gondoljon csak arra, hogy a rendszerváltozás után több mint 300 olyan társulatot jegyeztek be egyházként, amelynek jelentős része nem is folytatott vallási tevékenységet. Ezeket kipenderítettük az egyház kategóriából és az abból következő kedvezményekből. Bár botrányosnak tartom, hogy a szcientológusok székházat építhettek Budapesten, de legalább nem vallási, hanem civil szervezetként tehették ezt. A visszaélések, a destruktív álegyházak ellen tehát nagy lépést tettünk előre. És maga a törvény lényegi része kiállta az idők próbáját. Hiszen csak azon van vita, hogy a szektaszerű képződmények közül melyik egyház és melyik nem.
– Attól tartok, a bírák ezt másként látják.
– Zárójelben mondom, az eredeti – az egyházbejegyzési rész tekintetében is kompromisszumos – KDNP-s javaslatot az utolsó pillanatban írták át, és azt az átírt részt támadta csak az AB és az EJEB. Azért meszelték el a törvényt, mert szerintük az Országgyűlés nem dönthet az egyházak bejegyzéséről. Ugyanakkor ezek a testületek egyszer sem emeltek szót az ellen, hogy a nemzetiségek elismeréséről szintén az Országgyűlés dönt. Márpedig az egyházi és nemzetiségi ügyek emberi jogi szempontból paralel módon vannak.
– Szóval, mikor módosítják végre az egyházügyi törvényt?
– Amint újra kétharmadunk lesz.
– Nem lenne egyszerűbb kompromisszumos javaslattal előállni?
– Próbáltuk, de az ellenzéki frakciók folyamatosan változtatják az álláspontjukat. Legalább tíz egymásnak ellentmondó MSZP-s álláspontot tudnék Kósáné Kovács Magdától Lendvai Ildikón keresztül a mostani vezetésig felsorolni. A Jobbik is kihátrált a szükséges módosítás mögül.
– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évek óta növekszik a házasságkötések száma Magyarországon. Ellenben ha a születési és halálozási adatokat egybevetjük, nem igazán látszik, hogy nagy áttörést sikerült volna elérni az elmúlt években.
– A demográfia az egyik legfontosabb kérdés a nemzet megmaradása szempontjából. A kormány olyan családtámogatási rendszert hozott létre, amely anyagilag is ösztönzi a gyermekvállalást. Például a háromgyerekeseknél havi százezer forint marad, tehát lényegében nem fizetnek személyi jövedelemadót, a családok igénybe vehetik a családi otthonteremtési kedvezményt stb. Fontos az is, hogy azokat támogatjuk, akik a gyermekeikért élnek, és nem azokat, akik a gyerekeikből akarnak megélni.
– Van egy sokat emlegetett céljuk: egymillió új magyar állampolgár a ciklus végig. Meglesz?
– Reális cél, ami a nemzet közjogi egyesítését jelenti. És ha megenged egy személyes megjegyzést – ez az életcélom. Eddig 780 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével és tettek állampolgársági esküt azok közül, akiknek a felmenői a Magyar Királyság polgárai voltak és beszélik a nyelvünket, a diaszpóra tagjai közül pedig 70 ezer embernek állapítottuk már meg az állampolgárságát. Összességében tehát 850 ezernél járunk!
– Számos visszaélés vetett árnyékot a kedvezményes honosításra. Előfordult, hogy az irodájából vitték el a jegyzőt a rendőrök. Sikerül megakadályozni a további csalásokat?
– Nem véletlen, hogy a honosítási eljárást áttettük a kormányhivatalokhoz. A honosítás a magyar államrezon talán legnagyobb feladata, minden kérelmező államigazgatási, közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenőrzésen megy át. Persze ahol emberek vannak, van ügyeskedés is, de az „árnyékvetés” mögött nem egy esetben bizonyos ellenérdekű országok titkosszolgálati akciói álltak, amelyek így próbálták megakadályozni, de legalább nehezíteni a kedvezményes honosítást. Ehhez megnyertek magyarországi újságírókat is: egyeseket beugrattak, másokat talán meg is fizettek.
– Az utóbbi időben úgy tűnik, megerősödött a politikai kapcsolat a környező országokkal, a migrációs válság és a Brüsszel elleni harc mögött azonban elveszni látszik a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése. Szlovákia hozzáállása a felvidéki magyarsághoz például nem nagyon javult… Miért nem lépnek fel a magyarokat sújtó jogsértések ellen?
– Fellépünk. És mindenekelőtt arra szeretném biztatni a felvidéki magyarokat, hogy jöjjenek át és bátran kérvényezzék a magyar állampolgárságot. Magyarország senkinek nem adja ki az adataikat, így – ha csak ők maguk nem jelzik az ottani hatóságoknak – nem érheti őket retorzió. De hogy a konkrét kérdésre válaszoljak: például a Jobbik szerint amíg a nemzetiségi kérdés nem jut nyugvópontra, minden más irányú kapcsolatot be kellene fagyasztanunk Pozsonnyal. Én viszont azt gondolom, hogy az erős politikai és gazdasági kapcsolatok megágyaznak annak, hogy a kényes kérdésekről is őszintén tudjunk beszélni. A V4-ek tekintetében kialakult egy bizalmi viszony, ez lehet az előrelépés egyik alapja.
– Szűk másfél hónap van a kvótareferendumig. Tartogatnak valamilyen nagy dobást, hogyan akarják felpörgetni a kampányt?
– Azt tudatosítjuk, hogy ha most mi, magyarok, hibázunk, akkor azt később nem lehet helyrehozni. Október 2-án a magyar nemzetnek azt kell eldöntenie, hogy akar-e iszlám tömeggel együtt élni vagy sem. Én nem akarom, hogy a gyermekeink, unokáink a saría árnyékában éljenek. Sarkosan fogalmazva: Szent István országa soha nem lehet kalifátus! De azt sem engedhetjük meg, hogy úgynevezett párhuzamos társadalom alakuljon ki. Nézze, a három vallás összehasonlítása tekintetében: a zsidóság egyetlen nem zsidót sem akar zsidóvá tenni, a kereszténység pedig egy missziós vallás, nem kényszerít senkit semmire, mivel a hit kegyelem, amit csak szabad akarattal lehet elfogadni. Az iszlám viszont hódító vallás. El kell olvasni a Koránt és az iszlám történetét. Megjegyzem, a szó is meghódolást jelent. Én tisztelem az iszlámot mint világvallást és nagy kultúrát, de látom azt is, hogy a saría bevezetésének kísérlete és a dzsihadizmus előbb-utóbb a valóság része lesz. Ettől kell megóvnunk a nemzetet. Különben 150 éves tapasztalatunk van róla…
– Az unió vezetőit a vallási-kulturális kérdéseknél nyilvánvalóan jobban érdekli a humanizmus, a munkaerőhiány és a kontinens demográfiai válsága.
– A három összekeverése azonos a nemzet – és Európa – öngyilkosságával. A személyében politikai, etnikai, vallási üldözést szenvedett embereknek természetesen védelmet kell adni addig, amíg az életük veszélyben van. A foglalkoztatás tekintetében, ha tényleg munkaerőhiány miatt van szükség a migrációra, akkor miért nem például Spanyolországból hoznak be munkaerőt, ahol óriási a munkanélküliség? Ami pedig a demográfiát illeti, Európának saját magát kell fenntartania: a családok megerősítésén, a gyermekvállalás anyagi és morális ösztönzésén keresztül. És ha mégis arra szorul egy ország, hogy kívülről kell népességét pótolnia, az integrálhatóság, a józan ész és az életösztön szabályai szerint akkor is csak olyan csoportokat szabad beengedni, akik kulturális-vallási és etnikai szempontból is európainak tekinthetők.
– Amit ön állít, az szöges ellentétben áll a szintén kereszténydemokrata Angela Merkel elképzeléseivel.
– Ez politikailag valóban nem könnyű, hiszen egy pártcsaládhoz, az EPP-hez tartozunk. A CDU a kereszténydemokrata pártok zászlóshajója, noha egyre kérdésesebb a C betű létjogosultsága az önfeladásuk miatt. Sajnos az a politika, amit migrációügyben művelnek, részint törvénytelen, részint pedig antidemokratikus. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, és antidemokratikus, mert elfelejtették megkérdezni a német népet, hogy akar-e tömeges idegen kultúrákból való bevándorlást, akar-e a német nép együtt élni az iszlámmal. Attól tartok, e politika képviselőinek neve történelmi távlatban szitokszó lesz Németországban és szerte Európában.
– Még kellemetlenebb lehet, hogy a balliberális sajtó rendszeresen a kormányoldal orra alá dörgöli Ferenc pápa szavait. Vele sem ért egyet?
– Van egy bibliai kifejezés: „mindenki a saját fügefája alatt”. Nem a másé alatt – a sajátja alatt. Szent II. János Pál pápa nagyon pontosan kifejtette, hogy a nemzeteknek joguk van az identitásuk védelméhez. Amire a baloldali sajtó hivatkozik, az a pápának bizonyos lapinterjúkban ad hoc módon kifejtett személyes véleménye, amire természetesen nem vonatkozik a tévedhetetlenség. Én nem pusztán tisztelettel és jóakarattal, hanem imádságos lélekkel próbálom értelmezi a Szentatya szavait, de bevallom, hogy vannak nehézségeim. Érteni vélem Ferenc pápa egyetemes szempontját – azt, hogy a szegények pápájaként értelmezi a küldetését. A szegényeket pedig – jelen esetben – azonosítja a harmadik világból érkezett migránsokkal. Igen. De mi van velünk, középosztálybeli európaiakkal? A mi családjaink biztonságával? A nemzetünk és kultúránk identitásának önvédelmi jogával? Azok a keresztény püspökök egyébként, akik az iszlám szorításában működnek, árnyaltabban látják ezt a kérdést.
– Beszélgetésünk során többször szóba került Szent István király. Igaz, hogy ön járt közben azért, hogy ortodox szentté avassák?
– Valóban, és ezt tartom életem egyik legnagyobb sikerének, amit együtt vittünk végbe Mihail Sztaikosz, a Konstantinápolyi Patriarchátus azóta sajnos elhunyt magyarországi exarchájával. A szentté avatási bullát 2000-ben a bazilika előtt Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka jelenlétében olvashattam fel. Ez szó szerint történelmi esemény, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta Kelet és Nyugat első közös szentje a mi Szent István királyunk.
Fontos gesztusokat tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyette a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetéének megnyitóján.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk: az első világháború körüli gazdasági kivándorlás miatt, azért, mert a második világháború előtt és után több hullámban sokan kénytelenek voltak elmenekülni, továbbá nagy érvágás volt az 1956 leverése utáni menekültáradat, majd a Kádár-rendszer alatti disszidálások. Emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehetőséget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes szerint a diaszpóra a kezdetektől mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádár-rendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy élő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetből a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették – magyarázta.
Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása “az elszakított részek” magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenni nekik, megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még élőbb kapcsolatot az anyaországgal – idézte fel.
Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek voltak, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre őket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszpóra megmaradása miatt.
Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben “már csak pislákol” a magyar identitás, mert már sokadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése – hangoztatta.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra: a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak – vagy őseinek – az egyharmada határon túli területről érkezett. A cél “az egész világot behálózni a magyar üggyel”, ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböző részeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot – mutatott rá.
Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvevőinek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy “minden magyart szeretünk”. Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják őket az emberek és a szervezetek egymás közötti “belső intrikáiba”, konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük – vélekedett.
Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni őket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai.
A miniszterelnök-helyettes végül “a nemzet egyesítésének missziójaként” értékelte a program résztvevőinek tevékenységét.
A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-, és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a programokra 692-en jelentkeztek, közülük 92-en kizárólag a Petőfi Sándor-programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor-programot preferálta.
Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrétű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életút-interjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vehetnek részt.
(Forrás: MTI)
Nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét
2016. augusztus 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A Külhoni Magyarságért Díj egyik üzenete, a politikai azt fejezi ki, hogy nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, az elismerések budapesti átadásán.
A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket – jelentette ki Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.
A mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az “erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, “akiket koncepciós módon hurcoltak meg”.
Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet – fejtette ki Semjén Zsolt.
Kijelentette: világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét.
Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy akkor van megmaradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmarad, ha elvész valamelyik, akkor “az egyetemes magyarság csonkul”.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zártak le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az országos korrupcióellenes ügyosztály vizsgálatot indított.
A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú – felerészben magyar ajkú közösségben – Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival.
Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. A kettézárt falu anyagának gyűjtése során jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki, hogy a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le, a faluban nyissanak határátkelőt. Ebben Zelei Miklós oroszlánrészt vállalt. Szelmencen 2005. december 23-án megnyílt átkelő.
Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
(Forrás: MTI)
Veres András a Győri Egyházmegye új püspöke
2016. július 17.
Ossza meg ismerőseivel!
A győri Nagyboldogassszony-székesegyházban ünnepélyes szentmise keretében iktatták be Veres Andrást, a Győri Egyházmegye új püspökét, szombaton. A beiktatáson részt vett Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. A kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, valamint Soltész Miklós államtitkár képviselte. A szentmisén részt vett Harrach Péter a kereszténydemokraták frakcióvezetője, Salamon László alkotmánybíró és Hölvényi György EP képviselő is.
Ferenc pápa idén május 17-én nevezte ki Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét a Győri Egyházmegye püspökévé, áthelyezve őt a szombathelyi egyházmegye éléről, ahol tíz évig szolgált.
Győrbe azért kellett új püspököt kinevezni, mert az egyházmegyét 1991 óta vezető Pápai Lajos 2015. szeptember 6-án betöltötte 75. életévét, és – a kánonjogi szabályok szerint – benyújtotta nyugdíjazási kérelmét Ferenc pápának. Veres András a Szent István által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye 78. püspöke.
A beiktatáson részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, az MKPK szinte valamennyi tagja. A kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár képviselte. Az ünnepélyes szentmisén részt vett Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője feleségével, Csilla asszonnyal, Hölvényi György, kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az EP vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke, Lanczendorfer Erzsébet, a győri Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tiszteletbeli elnöke, Firtl Mátyás kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, valamint Dr. Salamon László és Dr. Balsai István alkotmánybírók is.
Veres András az MTI-nek elmondta: abban, hogy Ferenc pápa új szolgálati helyre nevezte ki, mindenféleképpen az „atyai szeretet gesztusát is” látja, hiszen Győrből kevesebb mint feleannyi idő Budapestre érni, mint Szombathelyről, így reményei szerint lényegesen könnyebb lesz ellátnia MKPK-elnöki feladatait.
Veres András arról is beszélt, hogy új egyházmegyéjében először is tájékozódnia kell, meg kell ismernie az egyházmegye sajátosságait. Ugyanis bármilyen kicsi is Magyarország, mégis minden egyházmegye más, és mások a kormányzásával járó kihívások is. A Szombathelyi Egyházmegyében, amelynek eddig püspöke volt, többnyire kistelepülések vannak, a Győri Egyházmegyében ezzel szemben inkább nagyobb települések és városok, ez pedig másfajta lelkipásztori munkát igényel.
Hozzátette: támaszkodhat elődje, Pápai Lajos segítségére is, aki kispap korában elöljárója volt, és akivel azóta is „jó emberi kapcsolatban” van.
A Szombathelyi Egyházmegye jövőbeni vezetéséről Veres András elmondta: az egyházmegye tanácsadó testületének nyolc napon belül kormányzót kell választania, aki addig irányítja majd az egyházmegyét, amíg Ferenc pápa kijelöli az új püspököt.
Veres András 1959. november 30-án született Pócspetriben. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte, licenciátust morálteológiából szerzett a római Alfonsiana Egyetemen. 1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban, 1990-től 1996-ig az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996-tól 1998-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora volt. 1998-ban nevezték ki az MKPK titkárává.
Veres Andrást 2000. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: „Adduxit eum ad Jesum” (“Elvitte őt Jézushoz”). Szombathelyi megyés püspökké 2006. június 21-én XVI. Benedek pápa nevezte ki, az MKPK elnökének 2015 szeptemberében választotta meg a testület.
