Bízunk a magyar nép józan eszében
2016. október 02.
A népszavazás következményeit mindenki viselni fogja generációkon keresztül, és ha most a magyar nép ezt elrontja, az nem reparálható – mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap újságíróknak, miután leadta szavazatát a főváros II. kerületében, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, felesége, Semjénné Menus Gabriella, fia, Semjén Álmos és édesanyja, Semjén Miklósné társaságában leadja szavazatát a főváros II. kerületében, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kialakított 63. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Semjén Zsolt kiemelte: ez nem olyan, mint egy választás, hogy majd négy év múlva választunk egy másik kormányt.
Amiről most döntünk, annak a következményeit nemcsak nekünk, hanem a gyermekeinknek, unokáinknak is viselnie kell – fogalmazott a kormányfő helyettese, hozzátéve: innentől nincs olyan, hogy jobboldali, meg baloldali szavazó.
A KDNP elnöke azt mondta, bízik a magyar nép “józan eszében és az önvédelmi reflexeiben”.
(Forrás: MTI)
Magyarország minden magyarnak az országa
2016. október 02.
Az öt éve elfogadott Alaptörvény minden magyar alkotmánya, Magyarország pedig minden magyarnak az országa – hangoztatta Semjén Zsolt előadásában, amelyet A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az alaptörvény tükrében címmel szombaton Ópusztaszeren tartott konferencián.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat záró programján kiemelte: az alkotmány és a hozzá kapcsolódó állampolgársági törvény megteremtette a lehetőséget a nemzet közjogi egyesítésére, ami az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára.
Minden magyar, bárhol éljen a világban, akár az utódállamokban, akár a diaszpórában, teljes jogú állampolgár lehet, mert egy magyar nemzet van – jelentette ki a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. Az alkotmány pedig nem pusztán az államszervezet megfogalmazása, hanem a nemzet politikai kifejezője.
Az Alaptörvény kimondja a más nemzetekkel való együttműködés szándékát, és minden nemzet értékeinek tiszteletét – fogalmazott, hozzátéve: ez alapján követelhető meg saját nemzeti értékeink tisztelete is.
Az új alkotmány megalkotását Deák Ferenc tettéhez hasonlította, aki az 1867-es kiegyezés után közjogilag is rendezte a helyzetet.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a mai magyar valóságot a történelmi hagyományainkkal összekötő Alaptörvény – a keresztény államalapítás és a keresztény Európához való kapcsolódás kapcsán – egyedül Szent Istvánt nevezi meg. Ennek kapcsán pedig a Szent Koronát, valamint a történelmi alkotmányhoz való viszonyt tételesen is említi – tette hozzá.
Semjén Zsolt emlékezetesnek nevezte Antal József kijelentését, aki azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Az utódállamok és az akkori ellenzék részéről nagy vihart kavaró bátor kiállás, azonban történelmi távlatból ma már „enyhe megfogalmazásnak” tekinthető – fogalmazott.
Ezért kulcsfontosságúnak nevezte az Alaptörvénybe bekerült mondatot, mely szerint Magyarország nemcsak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen a világban.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Bár az Alkotmányt 1949 és 1989 között több alkalommal módosították, 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya.
(Forrás: MTI)
A kormány a nemzet érdekeit védi
2016. október 01.
A KDNP soproni vezetésével találkozott Semjén Zsolt a párt elnöke pénteken. A népszavazási kampány finisében tartott rendezvényen Firtl Mátyás a város kereszténydemokrata országgyűlési képviselője és a soproni szervezet vezetői tájékoztatták a párt első emberét a helyi kampányban végzett munkáról.
Az aktivisták standolással és a részvételre buzdító levelek személyre szóló eljuttatásával is kivették részüket a sorsdöntő népszavazás sikerre vitele érdekében. Semjén Zsolt a NEM szavazatok fontosságát hangsúlyozta Magyarország és Európa keresztény értékei megvédése és megtartása érdekében. Hangsúlyozta, a miniszterelnök és kormány intézkedései és nemzetközi megnyilatkozásai nemzet érdekeit védik. Keresztény emberként kötelezettségeink vannak: caritas a szenvedő, üldözött ember iránt, védelem a szervezett migrációval szemben.
Kérte, hogy a soproni kereszténydemokraták a kampány finisében is segítsék meggyőzni a polgárokat, hogy mindenki vegye ki részét hazánk védelméből és menjen el szavazni október 2-án.
(semjenzsolt.hu)
A természet hasson a társadalomra
2016. október 01.
Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál pénteken, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra.
Ezért támogatják “soha nem látott mértékben” a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó – fűzte hozzá.
A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is.
Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt.
Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.
Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.
A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium.
Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik.
Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.
Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül.
Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.
(Forrás: MTI)
A közösségekre tekintünk
2016. szeptember 30.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint máig érvényes, és a családpolitikát érintő hatása van XIII. Leo pápa idén 125 éves enciklikájának.
A kormányfő helyettese, a KDNP elnöke erről a Fókuszban: a mai Európa keresztény értékei a Rerum Novarum fényében címmel rendezett tanácskozáson beszélt csütörtökön a fővárosban.
Semjén Zsolt azt mondta: az, hogy hol van egy adott tudomány etika határa, nem szaktudományos, hanem erkölcsi kérdés. Ha az erkölcsöt, az etikát kivonnák a tudományból, a horror-sci-fi világába jutnának. Ha pedig a szakralitást kivonnák a művészetekből, szintén “nagyon sovány dolgot kapnánk” – tette hozzá, hangsúlyozva: az evangéliumnak küldetése van, szól a társadalomhoz. Az evangélium maga az igazság, és mindenkor, minden földrajzi ponton van relevanciája – fogalmazott Semjén Zsolt.
Kifejtette: amikor egy keresztény párt megalkotja a programját, azt az egyház társadalmi tanítására tekintve teszi. Egy párt politikai programja ugyanakkor nem következik egyenesen az evangéliumból vagy egy pápai enciklikából, de ihleti azt valamilyen formában. Az evangélium igazságait akarja megvalósítani “az itt és most keretei között” – mondta.
Semjén Zsolt szerint a kereszténység “zsenialitása”, hogy megment mind a marxi, negatív, pesszimista, mind a rousseau-i, optimista utópiától. Mint mondta, tudjuk, hogy mindig van lehetőség a jóra, hiszen “Isten képmására lettünk teremtve mindannyian, és az ember nem egy rossz állat”, amit meg kell formálni valamilyen gépezet által. Az adott korban, amikor az enciklika megjelent, a két utópia megjelent politikai ideológia formájában is – mutatott rá, hozzáfűzve: az optimista utópia, a korlátlan liberalizmus lényege a minél kevesebb állam, szabályozó szerep nélkül, a kommunizmus és marxizmus, mint másik utópia pedig azt mondja, hogy az ember eredendően rossz, s olyan társadalmi struktúrát kell létrehozni, amely a végén megteremti a szocialista, azaz a jó embertípust.
Ezen körülmények között születik meg a Rerum Novarum – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az említett ideológiákkal vitatkozva, de egységbe hozza mindazt, amire a liberalizmus és a szocializmus nem képes. Ugyanakkor rögzíteni kell: az egyház tanítása nem szintézise a liberális és a szocialista politikának.
Semjén Zsolt szerint ennek mára hatóan is komoly következményei vannak, a családtámogatásoknál így sikerült elérni, hogy az atomisztikus társadalmi szemlélet helyett a közösségre tekintsenek. Ennek jegyében tették választhatóvá a családi adózást, ami egyáltalán nem csak adótechnikai kérdés – hangsúlyozta.
A szolidaritásból pedig az következik, hogy nemcsak a családi adózást vezették be, hanem azt is, hogy az, aki a kedvezményeket nem tudja érvényesíteni, a társadalombiztosítás terhére megtehesse.
(Forrás: MTI)
Test és lélek összetartozik
2016. szeptember 29.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel csütörtökön a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban a Szent Lázár feltámasztása című szobrot. Az ünnepségen azt kérte, hogy a szobor figyelmeztessen mindenkit a szegények és betegek iránti kötelességére.
A Szent Lázár nevét 15 éve viselő salgótarjáni megyei kórházban Semjén Zsolt szólt arról, hogy Lázár neve összefonódott a betegápolással és a gyógyítással, erre utal a keresztes hadjáratok idején a betegek istápolására létrehozott Szent Lázár Lovagrend, és kórházuk, a főként leprásokat gyógyító Lazaret is.
A salgótarjáni Szent Lázár Kórház természetesen nem Lazaretum, hanem olyan hely, ahol elhivatott orvosok és ápolók szakszerűen, lelkiismeretesen látják el a város és környék betegeit, szolgálják mielőbbi felépülésüket; tudatában vannak annak, hogy test és lélek összetartozik, lelketlenül a testet sem lehet gyógyítani – mondta Semjén Zsolt.
Ismertette azt is: János evangéliumának egyik ismert jelenete az, amikor Jézus feltámasztja Lázárt, Mária és Márta testvérét; a feltámadt Lázár alakja erősen inspirálta a művészetet az ókortól napjainkig, az evangéliumokban a feltámasztott Lázár mellett a szegény Lázár történetét is olvashatjuk.
Bercsényi Lajos főigazgató az ünnepségen elmondta, a csaknem ezer dolgozót alkalmazó kórház Nógrád megye legnagyobb intézménye, a fekvőbetegek száma évi 24 ezer, a járóbetegeké több százezer.
Úgy fogalmazott: a gyógyításhoz szükséges feltételek, műszerek, segédeszközök és a naprakész szakmai tudás rendelkezésre állnak, de a gyógyításhoz hitre is szükség van a gyógyító és a gyógyított ember között.
A főigazgató köszönetet mondott a kórházat 25 éve segítő Szent Lázár Lovagrendnek, és mindazoknak, akik adományai révén elkészülhetett Molnár Péter szobrászművész egészalakos szobra, amelynek talapzatán ez a mondat áll János evangéliumából: “De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked.”
Az aulában felállított alkotást méltató, szintén salgótarjáni Földi Péter festőművész elmondta: kőbe faragottan látjuk, hogy a sziklasír mélyéből tétova léptekkel kilép Lázár, magán tartva a halotti leplet, arcán az a felismerés, hogy ő a krisztusi csoda bizonyítéka.
A Szent Lázár feltámasztása című szobrot Beer Miklós váci megyéspüspök áldotta meg, imádságában azt kérve, hogy Jézus barátja, Szent Lázár, aki visszajött a halálból, adjon reménységet minden betegnek, hogy az élet ura vissza tudja adni az egészséget, és ő az, aki végül örök életet szán nekünk.
(Forrás: MTI)
Tévedés összekeverni a menekültek ügyét a munkaerőhiánnyal
2016. szeptember 21.
A miniszterelnök-helyettes a legsúlyosabb tévedésnek nevezte a menekültek ügyének összekeverését a munkaerőhiány és a demográfia kérdésével.
Semjén Zsolt kedden, a Fejér megyei Polgárdiban tartott lakossági fórum előtt újságíróknak azt mondta: bebizonyosodott, hogy “a magyar kormány járt a józan ész útján, a német politika pedig életidegen vonalon mozgott”. A miniszterelnök KDNP-s helyettese közölte: aki valóban menekült, arról humanitárius és keresztény kötelesség gondoskodni, azonban csak az tekinthető menekültnek, akinek élete nemzeti, vallási vagy politikai meggyőződése miatt veszélyben van. Ez azonban az érkezők töredékére igaz csak, és a valódi menekültekről is elsősorban a szülőföldjükön kell gondoskodni – tette hozzá.
Semjén Zsolt a munkaerőkérdésről szólva kifejtette: ha igaz lenne a németek állítása, hogy munkaerőhiány miatt támogatják a bevándorlást, akkor Spanyolországból vinnének dolgozókat, ahol rendkívül magas a munkanélküliség. Ráadásul a migránsok jó része soha az életben nem fog integrálódni, nem akar dolgozni, nem akar megtanulni németül, nincs szakmája és analfabéta – mondta.
Ha Magyarországon több százezer muszlim lesz, akkor létrejön egy párhuzamos társadalom, és állandó társadalmi konfliktusok alakulnak ki – figyelmeztetett. Miután pedig jobbak a demográfiai mutatóik, “pillanatokon belül” felforgatják a befogadó ország életformáját, kultúráját, nemzetiségi, vallási örökségét, aminek beláthatatlanok a következményei – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes szerint Angela Merkel német kancellár politikája törvénytelen és antidemokratikus: törvénytelen, mert nem tartotta be a schengeni megállapodást és “úgy hívott ide milliókat, hogy nem kérdezte meg a többi országot”, antidemokratikus, mert elfelejtette megkérdezni a német népet, kivel akarnak együtt élni.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a migráció kérdésében nem szabad hibázni. “Ha most hibázunk, azt nem lehet helyrehozni: ha itt lesz több százezer muszlim, soha többet nem lehet őket innen kitenni, gyerekeink fejkendősök között járnak majd iskolába és a saría fenyegetése alatt kell élnünk” – fogalmazott.
Törő Gábor a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a mintegy százötven jelenlévő előtt kijelentette: sorsfordító népszavazás lesz október 2-án, amely párbeszédet teremthet a magyar kormány és Brüsszel között.
(Forrás: MTI)
Megalakult a Nemzeti Címer Bizottság
2016. szeptember 15.
Megtartotta alakuló ülését a Nemzeti Címer Bizottság az Országházban kedden. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével és heraldikai szakértők – Bertényi Iván és Pandula Attila professzorok – részvételével működő testület feladata, hogy segítse a helyi és nemzetiségi önkormányzatok jelképeinek szakszerű megalkotását – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.
Az alakuló ülésen elmondott elnöki köszöntőjében Semjén Zsolt hangsúlyozta a szimbólumok fontosságát a közösségek életében, identitásuk kialakulásában és megerősítésében. Kifejtette, hogy a testület munkájával ehhez kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti Címer Bizottság első ülésén elfogadta ügyrendjét, majd a Felsőlajos, Szombathely, Kiskunlacháza, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címerével kapcsolatos javaslatokat tárgyalta meg – tudatta Havasi Bertalan.
A testület évente legalább négy alkalommal vizsgálja heraldikai szempontból a bizottság elé terjesztett önkormányzati címertervezeteket. Szükség esetén ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, valamint segítséget nyújt a heraldikai szabályoknak megfelelő jelképek megalkotása érdekében.
A kormány a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi törvény felhatalmazása alapján egy júniusi rendeletében intézkedett a Nemzeti Címer Bizottság felállításáról.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta Ukrajna új nagykövetét
2016. szeptember 12.
Bemutatkozó látogatáson fogadta Nepop Ljuba asszonyt, Ukrajna Magyarországra akkreditált új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban.
A találkozó során áttekintették a két ország kapcsolatát, a gazdasági fejlesztések lehetőségeit, kitérve a kárpátaljai vonatkozásokra is. Az új nagykövet már két alkalommal is teljesített diplomáciai szolgálatot hazánkban, 1997-2000 között attaséként, 2007-2008 között pedig követ-tanácsosi beosztásban.
(Forrás: kormany.hu)
Közösen újítjuk fel a Gül Baba türbét
2016. szeptember 08.
A kiváló török-magyar kapcsolatok bizonyítékaként tekintettek a török és a magyar kormány tagjai a Gül Baba türbe és környezete közös finanszírozású rekonstrukciós munkálataira a felújítás kezdete előtt tartott keddi helyszíni sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felidézte: Recep Tayyip Erdogan elnök magyarországi látogatásán állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a két fél közösen újítja fel az emlékhelyet és környezetét Budapesten. Ehhez a hátteret a kiváló török-magyar kapcsolatok adják, hiszen “mindketten türk népek vagyunk” – fogalmazott.
Semjén Zsolt elmondása szerint a beruházás terveinek elkészítésekor hasonlóan fontos szempont a történelmi hűség és az, hogy a környék lakói is kedvüket leljék az emlékhelyben. A felújítást ezért komoly régészeti feltárás előzte meg; a rekonstrukció egyaránt figyelembe veszi a középkori, de a későbbi emlékeket is – számolt be.
Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes kiemelte: a történelemben időnként egymással versengő török és magyar nép szoros rokonságot és barátságot ápol. Ehhez a barátsághoz sokat adott hozzá Gül Baba, aki 1541-ben, Nagy Szulejmán hívására jött Budára, hogy kolostort hozzon létre – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Gül Baba a béke és együttélés hirdetője volt, a rekonstrukció ezért a két fél számára egyaránt fontos. A török miniszterelnök-helyettes külön köszönetet mondott a beruházás támogatásáért Magyarország miniszterelnökének.
Veysi Kaynak nagy fontosságúnak értékelte, hogy a türbe környékének egyik utcáját nemrég a török fővárosról nevezték el. Mint felidézte, Törökországban júliusban “fontos és szomorú esemény” történt, a puccskísérlet, megjegyezte azonban: “egy olyan Európában, amely a jogra, a szabadságra és a demokráciára alapul, ilyesmi nem mengedhető”. Magyarország a többi európai országnál gyorsabban reagált és Európából a magyar külügyminiszter látogatott először Törökországba – méltatta Szijjártó Péter ankarai vizitjét.
Veysi Kaynak elmondása szerint szerdán Szulejmán és Zrínyi halálnak évfordulójára rendeznek ünnepséget Szigetváron, ennek során a török miniszterelnök-helyettes találkozik a magyar és a horvát államfőkkel, és átadja Recep Tayyip Erdogan elnök üdvözletét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte a két ország bővülő gazdasági és kereskedelmi együttműködését. Beszámolója szerint csaknem 900 török diák tanul ma Magyarországon, 2014-ben észak-ciprusi érdekképviselet nyílt Budapesten és több mint félezer török vállalat működik Magyarországon. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke jelzésértékűen emelkedett, 2015-ben már elérte a 2,8 milliárd dollárt, miközben több magyar vállalat is megvetette a lábát Törökországban, amely a második legnépszerűbb tengerparti üdülőhely a magyarok számára – közölte a miniszter. Mint hangsúlyozta, Magyarország bízik a keleti nyitásban és abban, hogy Törökország az EU kapujaként tekint hazánkra.
Varga Mihály a kerület országgyűlési képviselőjeként reményét fejezte ki, hogy a 2,5 milliárd forintból megvalósuló komplex felújítás új tartalommal bíró közösségi tér lesz Buda és a II. kerület életében. A 2017-re elkészülő beruházással a környék újabb része válik rendezetté és otthonosabbá – hangsúlyozta.
Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere emlékeztetett: 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, a szent életű török dervis, sírja azóta is a legnyugatibb és legészakibb török zarándokhely, melyet utoljára húsz éve újítottak fel.
A beruházás keretében nemcsak a síremlék, hanem annak teljes környezete is megújul, így az ide vezető utcák, az érintett közterületek, a vízelvezető-rendszer, valamint az egykori Wagner-villához tartozó teraszos kert is újjáépül.
Tizenkét sírkőmásolattal idézik meg az egykor ott lévő török temetőt, az emlékhely környezetében kávézót, múzeumot, közösségi tereket álmodtak meg,Gül Baba türbéje így remélhetőleg az ott élőknek és a turistáknak – köztük számos török vendégnek – is kedvelt helye lesz – mondta el Láng Zsolt.
(Forrás: MTI)
