Kültéri mellszobor idézi IV.Károly utolsó magyar király alakját Budapesten, a műalkotást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel hétfőn.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltozás után is közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fejezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tüntetett fel negatív színben – vagy éppen ellenségként -, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül – mutatott rá.
Hozzátette: az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről – jegyezte meg.
Úgy látta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják – mondta. Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak.
Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében – mutatott rá. Hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát.
A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki. Ezzel – emelte ki Semjén Zsolt – ráirányította a figyelmet példás házaséletére, hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira – Szent Istvánra, Szent Lászlóra, Boldog IV. Károlyra – mondta.
Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a monarchiát szolgálta, s egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. IV. Károly életét felidézve kiemelte: az első pillanattól mindent megpróbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Kitért arra is, hogy számos szociális intézkedést vezetett be, az első szociális minisztérium felállítása az ő nevéhez fűződik. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak – mondta és köszönetét fejezte ki.
A szobor a főváros V. kerületében a Városháza parkban található, Juha Richárd alkotása.
(Forrás: MTI)
Az egyiptomi törvényhozás elnökét fogadta Semjén Zsolt
2016. november 24.
Ossza meg ismerőseivel!
Ali Abdel Aal elnök vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban az egyiptomi parlament delegációja. Az észak-afrikai térségben meghatározó szerepet betöltő ország törvényhozásának vezető képviselőit az Országházban fogadta szerdán Semjén Zsolt.
A megbeszélés során a magyar kormányfő helyettese méltatta, egyben Magyarország támogatásáról biztosította Egyiptom belpolitikai, biztonsági és gazdasági helyzetének konszolidálására tett erőfeszítéseit. Kifejtette, hogy Magyarország híd szerepet kíván betölteni Egyiptom számára az EU felé, megerősítette, hogy a kapcsolatok szorosabbra fűzését Brüsszelben is folyamatosan támogatjuk, megosztva tapasztalatainkat az unió felé való közeledésről.
Ali Abdel Aal kifejtette, országa gazdasága számára nagy erőfeszítést jelent az ott lévő ötmillió menekült ellátása, az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével való mindennapos szembenézés, illetve a szárazföldi és tengeri határvédelem megerősített fenntartása. Az egyiptomi törvényhozás elnöke beszámolt a legutóbbi választások eredményeként megalakul parlament összetételéről, melyben 39 kopt keresztény képviselő foglal helyet. Aláhúzta, Egyiptomban a vallások egyenrangúak, így a keresztényeket hitük miatt ne nem érheti hátrányos megkülönböztetés.
(semjenzsolt.hu)
Szükség van a tiszteletbeli konzulokra
2016. november 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Problémamentes és harmonikus az együttműködés a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetőkkel – mondta Semjén Zsolt egy szakdiplomáciai fórumon hétfőn, Budapesten.
A kormányfő helyettese kiemelte: napjainkban az együttműködés egyre szélesebb területet ölel fel, s a mostani gazdasági környezetben egyre nagyobb erőforrást jelent a tiszteletbeli konzuli intézmény. Kitért arra, hogy az illetékes tárcák dolgoznak a konzuli munkát segítő mentességek és kiváltságok harmonizálásán, így a konzuli képviselők számára adandó különleges rendszám ismételt bevezetésén is.
Semjén Zsolt a magyar kormány nevében köszönetet mondott a konzuli misszióvezetők szolgálataiért, amellyel Magyarország számára értéket teremtenek. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 85 országban nagykövettel, további 81 országban pedig tiszteletbeli konzulokon keresztül képviselteti magát. Hozzátette: gyakorlatilag a világ összes országával diplomáciai kapcsolatot tart fenn Magyarország, s az együttműködés több mint 80 százalékban nagyköveti szinten történik.
Kitért arra is, hogy a tiszteletbeli konzulok működése a nemzetközi jog által elismert és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben foglaltak szerint történik. Ez komoly nemzetközi presztízst, magas szintű politikai és gazdasági beágyazottságot jelent a világ bármely országában. Tiszteletbeli konzulnak lenni egy különleges klubtagsághoz hasonlatos, ahová csak személyes érdemek, alkalmasság és komoly diplomáciai egyeztetéseket követően lehet bekerülni – fogalmazott.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: szükség van a tiszteletbeli konzulokra, kapcsolatrendszerük olyan mértékű, amelynek előnyét minden ország szívesen használja. Kiemelte: Magyarország számára elengedhetetlen a professzionális együttműködés, a politikai szintű kapcsolattartás, így a külügyi tárca egy éve miniszteri biztosi felügyeleten keresztül koordinálja a diplomáciai intézményrendszert.
Kitért arra is, hogy fontos, a külgazdasági célok mellett a misszióvezetők ismerjék a kormány külpolitikai stratégiájának más területeit is. Jelezte, évente két misszióvezetői fórumot tartanak, a hétfői a szakpolitikai területeket tekinti át.
Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy rendkívüli “turbulencia” van a nagyvilágban, ami nehezen kezelhető. Elkerülhetetlennek nevezte, hogy ezt “a káoszt” definiálják, és egyfajta új rendet hívjanak életre. A migrációs áramlatnak nincs vége. Bár egyelőre kontrollálni tudja Magyarország a helyzetet a határainál, de ehhez Európától túl sok segítséget nem kap – jegyezte meg, kiemelve: nincs globális program, amivel a helyzetet kezelni lehetne.
Kitért arra, hogy Magyarország exportvezérelt, nyitott gazdaság, s érdekelt azon globális tőkemozgásokban, amelyek nélkül a gazdasági prosperitás nem fenntartható. A legnagyobb probléma a gazdasági növekedés fenntarthatóságának a kérdése – hangoztatta Mikola István, aki fontosnak nevezete, hogy azokat a start-upokat megtalálják, amelyek képesek a nemzetközi tőkepiacokra kijutni. Hozzátette: a nyitott, exportvezérelt országok érdekeltek a szabadkereskedelmi megállapodásokban is, de fontos, hogy ezek jó megállapodások legyenek. Nem kiszolgáltatni akarják a magyar gazdaságot a tőkepiacoknak, hanem piacot szeretnének nyerni – hangsúlyozta az államtitkár, aki nagy fantáziát lát a keleti és déli nyitás politikájában.
A keleti nyitás egyértelműen sikeres, a déli területeken pedig nagy szükség van a magyar tudástőke alkalmazására – fejtette ki, és példaként említette élelmiszer-biztonsági láncok kiépítésének szükségességét. Megemlítette: csak akkor lehetnek sikeresek, ha azon országok kultúráját, történelmét ismerik, ahol piacokat szeretnének nyerni.
(Forrás: MTI)
Ülést tartott a Kormány és a Szuverén Máltai Lovagrend
2016. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország és a Szuverén Máltai Lovagrend 2010-ben megállapodást kötött, mely a kormányzat és a rend együttműködésének szabályozását foglalja magában. Ennek értelmében, a felek évente áttekintik az aktuális feladatokat és egyeztetik a közszolgálati tevékenység ellátásához szükséges intézkedéseket.
Az idei találkozóra november 18-án az Országházban került sor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ugron Imre nagykövet vezetésével.
Az ülésen kormányzati részről a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseltette magát. A lovagrendet – vezető tisztségviselői mellet – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, Kozma Imre atya és Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök képviselte.
A megbeszélés során az intézményi infrastruktúra fenntartásának kérdéseiről és a szeretetszolgálat által végzett karitatív segítségnyújtás feladatainak részleteiről egyeztettek a delegációk.
A boszniai parlament vezetőit fogadta Semjén Zsolt
2016. november 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Bosznia-Hercegovina parlamentjének háromtagú elnökségével, Mladen Bosic soros elnökkel, valamint Sefik Dzaferovic és Borjana Kristo soros alelnökökkel folytatott megbeszélést Budapesten, az Országházban – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár a kormany.hu-t.
A delegációhoz csatlakozott Aleksandar Dragicevic, Bosznia-Hercegovina Magyarországra akkreditált nagykövete is.
Semjén Zsolt a tárgyalás során tájékoztatta a hivatalos látogatásra érkezett vendégeket, hogy a magyarországi egyetemek várják a Bosznia-Hercegovinából érkező diákok jelentkezését, ráadásul a magyar állam évente ötven felsőoktatási ösztöndíjat biztosít részükre.
A magyar kormányfő helyettese kijelentette: fontosnak tartja, hogy a két fővárost, Szarajevót és Budapestet összekötő repülőjárat mielőbb beinduljon.
A delegáció figyelmébe ajánlotta továbbá a Bosznia-Hercegovinában élő, néhány száz fős magyar kisebbséget – mondta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrész megmarad – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes a magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott interjújában, amelyből a szerdai 180 percben közöltek részletet.
A miniszterelnök-helyettes közölte: történelmi okok miatt háromból egy magyar nem él Magyarországon, “részint, mert a trianoni határok elszakítottak minket egymástól, részben a háborúk után, illetve a kommunista rendszer elől menekültek a nagyvilágba”.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: csak akkor van magyar megmaradás, ha minden egyes nemzetrész megmarad. Ehhez erős anyaországra van szükség, valamint meg kell erősíteni a Kárpát-medence történelmi magyarlakta térségeit, és meg kell tartani a nyugati világban való diaszpórát.
A Kárpát-medencében élő tömb magyarság – először Trianon óta – létszámában és százalékosan is erősödött, sőt a vegyes házasságoknál a magyarok asszimilálják a többségi nemzethez tartozókat. Ez a jellemző Székelyföldön, a Csallóközben, azonban “a szórványban súlyos a fogyás” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az állampolgárság nagyon fontos, mert személyes köteléket hoz létre a magyar állam és a külhoni magyar között.
A szórványban élők létszámának csökkentésével kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy “hídfőállásszerűen” mindenütt legyenek magyar iskolák, a nagyobb iskolaközpontok körül pedig kollégiumok, hogy így biztosítsák, mindenkinek meglegyen hozzáférési lehetősége a magyar oktatáshoz.
Kiemelte a vasárnapi iskolák jelentőségét, ahol a magyar nyelvet szórványkörnyezetben is tanítani lehet, és azt, hogy a magyar iskolák, kollégiumok legalább olyan szintűek legyenek, mint a többségi társadalomé, hogy intellektuális előny legyen oda járni.
(Forrás: MTI)
Megvédjük a templomot és az iskolát!
2016. november 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Petneházy Attila fideszes képviselő a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellen irányult román támadással kapcsolatban kérdezte hétfőn a parlamentben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány a külhoni magyar közösségek védelme érdekében. A KDNP elnöke válaszában a kormány teljes szolidaritásáról biztosította az üldözött vezetőket és megígérte, hogy minden nemzetközi fórumon föl fog lépni a magyar kormány ez ellen az aljas támadás ellen.
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján Petneházy Attila fideszes képviselő azonnali kérdést intézett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez „Nyílt román támadás a magyarság ellen” címmel, amelyben emlékeztetett, hogy a trianoni békediktátum óta a külhoni magyarok számára a megmaradás mindennapos küzdelem és emberfeletti munka, manapság pedig bárkit és bármikor különösebb indoklás nélkül hurcolhat el a román korrupcióellenes ügyészség.
A román hatóságok legutóbbi támadása a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ellen irányult, eljárást indítottak az iskolaigazgató és a főtanfelügyelő ellen, akik az ügyészség véleménye szerint annak ellenére járultak hozzá a gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában a tanintézet nem kapta meg a működéshez szükséges engedélyeket – foglalta össze az ügyet a Fidesz képviselője. Petneházy Attila úgy látja, hogy az ehhez hasonló intézkedések napról napra elszívják a külhoni magyarok életerejét és az élhető jövőbe vetett reményüket, ezért azt kérdezte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárcanélküli minisztertől, hogy meddig tűrhetjük még a külhoni magyar közösségek elleni nyílt támadásokat és mit tehetünk védelmük érdekében?
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tisztánlátás érdekében válaszában először áttekintette a romániai helyzetet, a magyarság vezetői ellen indított koncepciós eljárásokat, majd az iskolák visszaállamosítását. A kormányfő helyettese szerint a mai romániai helyzet leginkább a jakobinus rémuralom emlékeztet, ahol a közvádló vádja önmagában bizonyítás, és bárki, valamely csoporthoz való tartozása, politikai nézete miatt támadható volt, vagy csak pusztán azért, mert éppen vitában volt valamelyik közvádlóval.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke leszögezte, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, de itt nem arról, hanem a magyar vezetők elleni koncepciós támadásról van szó. Pontosan azokat az önkormányzati vezetőket támadják Semjén Zsolt szerint, akikre a helyi közösség hallgat, és akik kiállnak az értékek és érdekek mellett, a magyarság értéke és érdeke mellett, és az autonómia mellett. Ebbe a sorba tartozik a magyar iskolák elleni támadás is, ami abszurd, egyrészt azért is, mert a román oktatási minisztérium szeptember elején részletes vizsgálatot tartott, és mindent rendben talált, másrészt azért, mert a korrupciós ügyészség intézkedik egy olyan ügyben, ami a vád szerint is legfeljebb egy adminisztrációs hiba – mutatott rá a visszásságokra a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint az, hogy Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelőt, egy becsületes, derék román embert házi őrizetbe vágtak, Tamási Zsolt igazgatót pedig hatósági felügyelet alá helyezték azt mutatja, hogy az iskoláink ellen indult támadás. Ezeket az iskolákat és azoknak a vezetőit hazai és nemzetközi fórumokon meg fogjuk védeni – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Petneházy Attila egyetértett Semjén Zsolt megállapításával, hogy a román hatóságok a korrupcióellenes tevékenység ruhájába burkolózva követik el ezt az elvtelen orvtámadást. A Nemzeti összetartozás bizottságának tagjaként a fideszes képviselő személyes tapasztalatból tudja, hogy mit is jelent egy-egy magyar közösség számára a saját iskolája, ezért különösen fontos a költői gondolat, hogy megvédjük a templomot és az iskolát.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyetértett ezzel a gondolattal, és rámutatott, hogy ez az ügy azért is fontos mert Erdélyben a magyar iskolarendszer az egyházi intézményrendszeren nyugszik és nem lehet nem látni a kísérteties hasonlóságot a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium elleni támadás és most a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum ellen. A Ceauşescu-időszakban megnyomorgatott egyházaknak és a kommunista rendszer által államosított egyházi ingatlanoknak egy töredékét vérrel-verejtékkel visszaszerezte a magyar kormány és most megpróbálják még ezeket is visszaállamosítani, és ezáltal ellehetetleníteni az egyházi oktatást és ezen keresztül a magyarság iskolarendszerét – foglalta össze a helyzetet Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes a kormány teljes szolidaritásáról biztosította az Erdély városaiban tüntetőket, minden segítséget megígért az üldözött vezetőknek és azt, hogy a magyar kormány minden nemzetközi fórumon föl fog lépni az ellen a botrány ellen, hogy a Ceauşescu-időket állítsák vissza Romániában.
(semjenzsolt.hu)
Kiállunk az ártatlanul üldözött magyar közösségi vezetők mellett
2016. november 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország mindig kiáll a magyarság megmaradását, értékeit és érdekeit szolgáló, ártatlanul üldözött magyar közösségi vezetők mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csíkszeredában, amikor négy székelyföldi önkormányzati vezetőnek átadta a Külhoni Magyarságért Díjakat.
Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét az államalapítás ünnepe alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök tüntette ki.
A négy székelyföldi elöljáró ellen feltételezett közigazgatási vétségekért indított büntetőeljárást a román vádhatóság, korrupcióként értelmezve az esetleges ügyintézési szabálytalanságokat. Az erdélyi magyar érdekképviselet azt feltételezi, hogy a román hatóságok csak ürügyként használják fel az országban zajló korrupcióellenes hadjáratot arra, hogy a legnagyobb népszerűségnek örvendő, a magyarság megmaradásáért, nemzeti jelképei szabad használatáért síkraszálló közösségi vezetőket is lejárassa és meghátrálásra késztesse.
“A korrupcióellenes harc ürügyén a magyarság megfélemlítése zajlik” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette: természetesen helyesnek tartja a korrupció elleni harcot, és az sem mondható el, hogy arányaiban több magyart vádoltak volna meg, mint románt, a Romániában uralkodó állapotok mégis a jakobinus rémuralomra emlékeztetik. Csak akkor volt olyan, hogy bárkit meg lehetett vádolni pusztán azért, mert valamely közösséghez tartozott, vagy politikailag nem tetszett az aktuális irányzatnak, és a közvádló vádja önmagában bizonyításnak minősült – magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint nyilvánvaló, hogy Romániában azokat a magyar vezetőket érte támadás, akik meghatározó szerepet játszanak közösségükben, akikre hallgatnak az emberek, és akiknek fontos szerepük van a magyarság megmaradásában.
Hozzátette: a kitüntetés a személyes teljesítménynek és az adott közösségnek szól, de azt nem titkolta, hogy a mostani kitüntetés egyben világos üzenet is “barátnak és ellenségnek” egyaránt.
“Magyarország soha nem fogja elengedni ezeknek az embereknek a kezét, (…) mindig számíthatnak Magyarországra, arra, hogy minden segítséget megadunk, minden létező fórumon, a nemzetközieket is beleértve, ki fogunk állni az üldözött magyar vezetők mellett, akik kiállnak a magyarság megmaradása, értékei és érdekei mellett” – szögezte le Semjén Zsolt.
A díjakat egyházi méltóságok, a székelyföldi megyék önkormányzati vezetői és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelenlétében Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának eskütermében adták át. Zsigmond Barna főkonzul szerint visszahonosított magyarok tízezrei – és többen a kitüntettek közül is – ebben a teremben tették le a magyar állampolgári esküt.
A Külhoni Magyarságért Díjat Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek adományozza.
(Forrás: MTI)
Soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk
2016. november 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország javítani fogja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, “soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk, hanem a Demokrata Párt ideológiájával” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek nyilatkozva, miután a Vatikánban találkozott Ferenc pápával a szerdai általános audiencián.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke üdvözölte Donald Trump megválasztását, hangsúlyozva, hogy a KDNP mindig is a republikánusokat tekintette testvérpártnak.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a balliberális nyomás ellenére az amerikai nép “nem hagyta magát belekényszeríteni az establishmentbe”. Hozzátette, hogy Magyarország javítani fogja kapcsolatait az Egyesült Államokkal: “nekünk soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk, hanem a Demokrata Párt ideológiájával” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.
Úgy vélte, Donald Trump lehetőség arra, hogy visszatérjen a korábban Ronald Reagan képviselte republikánus politika, “ami nekünk a szabadságot, Amerikának a nagyságot jelentette”.
Semjén Zsolt a Vatikán közelében október 13-án felállított Misericordia (Irgalmasság) című magyar képzőművészeti projekt (misericordiaroma.com) záróeseményére érkezett az olasz fővárosba. Részt vett Ferenc pápának a Szent Péter téren tartott szerdai általános audienciáján, amelyen gyűrűcsókra járult az egyházfőhöz.
A pápával folytatott találkozón Semjén Zsolt szólt a magyar művészi installációról, amely Magyarország tisztelgése kívánt lenni a pápa által meghirdetett irgalmasság szentéve előtt, valamint a magyar művészet bemutatását is szolgálta. Semjén Zsolt elmondta az egyházfőnek, hogy az installáció jövő pünkösdre Csíksomlyóra kerül át.
A miniszterelnök-helyettes Szent Márton ezüstérmét adott át Ferenc pápának a szent november 11-i ünnepe és a magyarországi Szent Márton-emlékév alkalmából.
Beszámolt az egyházfőnek arról, hogy nemrég Buenos Airesben az ott élő magyar közösséggel találkozott, amelynek tagjait az argentin származású pápa is jól ismeri. A világban élő magyarság összefogása, a nemzeti identitás megőrzése nagyon fontos – mondta Ferenc pápa, aki magyarul, “Isten éltessével” köszöntötte a magyar kormány képviselőit.
Semjén Zsoltot Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kísérte.
Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta, a Vatikán elismeréssel fogadta, hogy a magyar kormány keresztényüldözés elleni államtitkárságot hozott létre. Jelenleg a világban 250 millió embert üldöznek vallásáért, köztük 200 millió a keresztény, és erről a keresztény Nyugat nem vesz tudomást – mondta. Kiemelte, hogy az államtitkárságnak “erős az üzenete”, mivel Magyarország az első, amely a keresztényüldözés elleni fellépést nem egy NGO-ra, vagyis egy nem kormányzati szervezetre bízta, hanem beemelte az államrendszerbe, így deklarálva, hogy különleges a kapcsolata a kereszténységgel.
(Forrás: MTI)
Duray Miklós a magyarság intellektuális iránytűje
2016. november 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A felvidéki és az egyetemes magyarság életében Duray Miklós intellektuális értelemben mindig is az iránytű szerepét töltötte be – jellemezte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar politikust, könyvének bemutatóján kedden, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című kétkötetes könyvének bemutatóján kiemelte: bár sűrűn tapasztalhatjuk, hogy a mögöttünk hagyott időszak igen bizonytalan, de a saját történelmünket nekünk kell megírni.
Kitért arra, hogy első találkozásuk a politikussal bő negyedszázada volt, de már hallott róla korábban is. Hallhattak róla a Kádár-korszak Pestjén, még ha a hatalom szerette volna is azt a látszatot kelteni, mintha nem is létezne. Felidézte Duray Miklós életútját, és kitért a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulására, amelynek vezetője lett.
1968. augusztus 21-én a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4-én Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel – mondta.
A bevonulás tanulsága Duray Miklós szerint az volt, hogy Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa. Az első világháború végétől ötven évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a három közép-európai történelmi nemzet, a lengyel, a cseh és a magyar eljusson a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére – idézte Semjén Zsolt a felvidéki magyar politikust.
A miniszterelnök-helyettes kitért a 26 évvel ezelőtti rendszerváltozásra, és kiemelte: emblematikus személyek álltak a lengyel, vagy litván kommunistaellenes mozgalmak élén, akiknek akkoriban megtanulta a világ a nevét.
Ilyen szerepet játszott a felvidéki magyarság életében Duray Miklós. Vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét, de sem Duray Miklóst, sem az Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki Semjén Zsolt.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke személyes emlékeit idézte fel, majd kiemelte: Duray Miklós túlélt minden nehéz történelmi időszakot, ahogy Wittner Mária ’56-os forradalmár, vagy Tőkés László.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyarság Házában tartott rendezvényen azt mondta: Duray Miklós életútját követi a két kötet. Kitért a felvidéki magyar politikusnak a státusztörvény kezdeményezésében játszott szerepére, és arra, hogy Duray Miklós később teljes mellszélességgel kiállt mellette.
Hajthatatlan volt amikor szabadlábon, és akkor is, amikor börtönben képviselte a felvidéki magyarság érdekeit, és következetesen és egyúttal kíméletlenül teszi ezt a mai napig – mutatott rá.
Duray Miklóssal mindig nagyon jó találkozni. Duray Miklós egyszerre tájékozódik jól nemzetközi területen, de ugyanakkor jól eligazodik Budapesten is, tudja a felvidéki magyarságot kívülről látni – fogalmazott. Felvidéki magyarnak lenni ma sokszor kilátástalansághoz közeli állapotot, felvidéki magyar politikusnak pedig a csalódások sorát jelenti – tette hozzá Németh Zsolt, aki szerint a rendszerváltással a demokrácia csak a szlovákoknak jött el. Az unióban pedig csak addig harcolnak a kisebbségi jogokért, amíg be nem lép egy ország a szervezetbe – jegyezte meg.
A rendezvényen részt vett Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
