Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hétfőn az Országházban napirend előtti felszólalásában megemlékezett Boldog IV. Károly király koronázásának centenáriumáról. Beszédét a díszpáholyban a család képviseltében Habsburg György, az uralkodó unokája kísérte figyelemmel. Az alábbiakban Semjén Zsolt ülésteremben elmondott beszédét tesszük közzé.
December 30-án lesz száz éve, hogy ünnepi díszbe öltözött a főváros. Negyvenkilenc év után újra koronázásnak adott otthont a Budavári Nagyboldogasszony–templom.
A szertartást Csernoch János hercegprímás vezette, és Tisza Istvánnal, a nádor-helyettes miniszterelnökkel tették a király fejére Szent István koronáját. Majd az egész templom hosszasan éltette a királyt. És először hangzott fel koronázáskor a magyar himnusz.
De ez a koronázás nem az arisztokrácia kiváltsága volt, itt az egész ország ünnepelt.
Móricz Zsigmond így írt erről a másnapi Pesti Hírlapban. „Sűrű sorfalat álltak a Mátyás templom és a palota között a székely, a harisnyás góbé, meg az aranyrezgős, buzatoklászos bokrétás kalapú abauji; a szabolcsi magyar lobogós gatyában, és a borsodi palóc szironyos bundájában. Kimondhatatlan szeretettel legeltették a szemüket a levente királyon, aki emberül kiszabta Szent István pallósával a négy vágást.
Vidám szívű király, mondta egy alföldi bölcs egy bronzszobor méltóságos komolyságával. E békét köt, ha csak lehetséges, mert ennek nincsen a szívében semmi háborúság.”
Akkor már két éve dúlt a véres háború. Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és – minden kockázatot vállalva – tett is érte. Mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a Monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. A lapok Keleten Mackensen tábornok diadalmas előretöréséről számoltak be, és a nyugati fronton is folyamatos sikerekről olvashattunk.
De megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében.
IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak. Irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát. Például első intézkedései között eltörölte a hadseregben a testi fenyítést.
Sokat elmond róla a koronázás legmegrázóbb mozzanata is, amikor az ilyenkor szokásos arany sarkantyús lovagok avatáshoz a frontról jött, súlyosan sebesült csukaszürke ruhás katonatisztek sorakoztak fel. Első szobrát 1917 májusában Nagybecskereken, a 12. gyalogezred „lábadozó” katonái állítottak szeretett katonai vezetőjük tiszteletére. A város a trianoni döntéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ahol – mint annyi más emlékünknek – nyoma veszett.
Az Eckarstauban 1918. november 13-án adott nyilatkozatával lemondott „minden részvételről az államügyek vitelében”. „Nem akarom – írja –, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva…”
Halálos ágyán megbocsájtott mindenkinek, azoknak is, aki elárulták. Utolsó napján így fogalmazott: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.”
Sírja zarándokhely lett. Boldoggá avatására 2004 őszén került sor. II. János Pál pápa emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját jelölte ki. Ezzel ráirányítva a figyelmet, hogy a szentté válás egyik útja a házasság.
Hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg és Boldog IV. Károllyal tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira – Szent Istvántól Szent Lászlón át Boldog IV. Károlyig. Életpéldájukon túl, égi közbenjárásukban is bízhatunk!
(semjenzsolt.hu)
Megdöbbenéssel értesültünk a kairói kopt katedrális közelében elkövetett terrortámadásról
2016. december 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Szolidaritásunkat fejezzük ki a kopt keresztény közösség felé és az áldozatok hozzátartozóinak, akik hitüket bátran vállalják az üldöztetésben is.
Elítélünk minden, a kereszténység vagy más vallás szent helye és hívei ellen elkövetett támadást.
Magyarország kiáll a kiszolgáltatottságban és fenyegetettségben élő keleti keresztények mellett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke
Az erdészek a nemzetpolitika meghatározó szereplői, az erdészeti egyesületnek nemzetpolitikai jelentősége is van – mondta az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából pénteken, az Országházban tartott ünnepi közgyűlésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Ünnepi beszédében megjegyezte, hogy a vad része az erdőnek, és bejelentette, hogy a Magyarországon 2021-ben rendezendő Vadász Világkiállításon az erdőgazdálkodást is hangsúlyosan mutatják be.
Kiemelte, hogy az Országos Erdészeti Egyesület nemcsak az erdészek közössége, hanem olyan erő, amely képes a szakmai szempontokat is közvetíteni. A rendszerváltás után az erdészek szakmai munkájának meghatározó szerepe volt abban, hogy a piaci elvárásokat és a társadalmi igényeket össze lehetett egyeztetni. Példaként említette, hogy az egyesület segítette az erdőstratégia elkészítését, amely tekintettel van a faanyag iránti igényre, és biztosítja a természetvédelmet is.
Zambó Péter, az OEE elnöke kiemelte, az erdészet szellemi bázisa az egyesületben összpontosul, a civil szervezet a munkájával az erdővagyont a gazdasági felemelkedés szolgálatába állította.
Az OEE elnöke a magyar erdők érdekében végzett munkájuk közül egyebek között kiemelte a jövő szempontjából fontos környezeti nevelést, a fiatalok felkarolását, a szakképzés segítését, a tapasztalatok átadását.
Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára beszédében rámutatott arra, hogy az állami erdőgazdálkodás a társadalom igényeit elégítik ki.
Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt a szaktárca épületében kezdődött a jubileumi év, és méltatta az egyesület fontosságát, szerepét az erdészeti szakmában, a jogszabályalkotásban.
(Forrás: MTI)
Sosem fogom Bayer Zsoltot megtagadni
2016. december 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján Harangozó Tamás MSZP-s képviselő Bayer Zsolt kitüntetése kapcsán intézett azonnali kérdést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez. A KDNP elnöke válaszában elmondta, hogy a gulág rabtelepein fogva tartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért kérte a kitüntetés odaítélését. Bayer Zsolt a magyarság mellett állt ki, ezt kellene tenniük a szocialistáknak is. Az alábbiakban az Országgyűlés plenáris ülésén elhangzottak vonatkozó részletét közöljük.
Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Tamás, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Hajlandó-e vállalni a politikai felelősséget, és nyilvánosan bocsánatot kérni azért, hogy Bayer Zsoltot állami kitüntetésre javasolta, aki szerint cigány gyerek elgázolása esetén bele kell taposni a gázba, aki a pesti zsidó újságírókról úgy vélekedik, hogy ők az indok-zsidók, akiknek puszta létezése indokolja az antiszemitizmust, továbbá aki szerint a pápa vagy egy demens vénember, vagy egy gazember?” címmel. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán nem is kellene tovább kommentálni, de azért aki esetleg nem tudja, hogy miről van szó: Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Bayer Zsoltnak. Figyelemmel Bayer Zsolt társadalmat megosztó, a keresztény szellemiséggel és erkölccsel élesen szemben álló nyilatkozatainak sokaságára, részletesebb magyarázatot várt volna a magyar közvélemény, ezért írásbeli kérdéssel próbáltam ezt kideríteni.
Számtalan, sértegető hangnemben megfogalmazott, törvényellenes módon érdemi válasz nélkül hagyott kérdés után végül egy közérdekű adatigénylésre adott válaszból derült ki, hogy nem Rogán Antal és nem is Lázár János, hanem ön volt az, aki e botrányos javaslatot megtette. Eléggé érdekes ez, tekintve, hogy Bayer Zsolt milyen vállalhatatlan megnyilvánulásokat tett az elmúlt időszakban. Idézek is még egyszer egy-kettőt: tehát a cigány gyerekek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba; a pesti zsidósággal kapcsolatban azt mondja, hogy ők azok az indok-zsidók, akik létükkel igazolják az antiszemitizmust, és Ferenc pápáról pedig nem kevesebbet állított nyilvános publicisztikájában, mint hogy a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.
Fentiek tükrében szeretném kérdezni, hogy ön szerint ez az otromba hangnemben valóban példa értékű újságírói tevékenysége, ön szerint ez lenne-e az egyetemes emberi értékek gyarapítása, ami alapján egy ilyen kitüntetésre érdemessé lehet válni. És kérdezem önt, mert nemcsak a kormány miniszterelnök-helyettese, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is: ön a Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként felterjeszt egy olyan embert, aki nyilvánosan a katolikus pápáról ilyeneket ír? Várom válaszát, miniszterelnök-helyettes úr.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon!
DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyné Pintér Jolán, a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelyettese a következő szövegű felterjesztést, javaslatot tette: „A gulág rabtelepein fogva tartottakkal való érzelmi azonosulásért, az erdélyi magyarság életének hiteles bemutatásáért.” Én hajszálpontosan ezt a szöveget hagytam jóvá és írtam alá.
Más vonatkozásban, indulatból írt szerencsétlen mondataiért Bayer Zsolt bocsánatot kért.
Személyes vonatkozásban pedig: gyerekkorában Bayer Zsolt mellettem ült az iskolapadban. Mellettem fog állni a halálos ágyamon is. Én Bayer Zsoltot sosem fogom megtagadni. Önöknek, a Szocialista Pártnak csak azt kívánom, hogy legyen legalább néhány olyan ember, olyan publicista az önök holdudvarában, aki magyarságban és tehetségben megközelíti Bayer Zsoltot.
ELNÖK: Köszönöm miniszterelnök-helyettes úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Képviselőtársaim, hallgassuk meg egymást, azt gondolom, ez a leghelyesebb! Öné a szó, képviselő úr.
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nagyon remélem, nagyon remélem, hogy egyszer sem kell szégyenkeznem, hogy ilyen szöveget egyáltalán előadó vezető politikus mellett kelljen ülnöm bármikor, mint amit ön itt most előadott gyalázatos módon. Egyetlenegy gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló embert nem lehet ennek a nemzetnek a nevében közös kitüntetésre felterjeszteni, akkor sem, ha a maga haverja! Szégyellje magát! Tudja, mi a különbség még mindig Bayer Zsolt és ön között? Hogy ezek szerint állítólag Bayer Zsolt bocsánatot kért. Én nem hallottam. Tegyük fel, hogy most nem hazudott. Ön bocsánatot kért ezek után, hogy felterjesztette a magyar nemzet nevében közös kitüntetésre? Miniszterelnök-helyettes úr, ha ön ezt most nem teszi meg a következő egy percben, akkor ön szégyene ennek az országnak! Szégyene ennek az országnak, és szégyene a kereszténydemokráciának is úgy, ahogy van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök-helyettes úr!
DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Az én javaslatomban két dologról van szó: a gulágról és a határon túli magyarságról. A 60. évfordulója van a gulágnak. Önöknek – mint jogutód pártnak – ebben a kérdésben mérsékeltebben kellene viselkedni és nagyobb empátiával azok iránt, akik az ön elődjük eszmerendszere miatt jutottak a gulágra.
A másik, hogy 2016. december 5-e van, az önök pártja hazaárulásának és nemzetárulásának a napja. Bayer Zsolt a magyarság mellett állt ki, ezért javasoltam kitüntetésre. Önöknek a mai napon a legnagyobb csendben és szégyenben kell lenni a hazaárulásuk miatt!
ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök-helyettes úr.
(Forrás: kdnp.hu)
Minden magyar szavazata számít a romániai választáson
2016. december 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Sordöntő a december 11-i romániai választás az erdélyi magyarság szempontjából – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a testület ülése utáni hétfői budapesti sajtótájékoztatón. A bizottság ülésén Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki képviselőlistájának vezetője tartott tájékoztatót az erdélyi magyarság helyzetéről.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ együttműködve a Magyar Polgári Párttal, átlépje az öt százalékos küszöböt, és ott legyen a bukaresti parlamentben. Ha egyszer nem jutnak be, akkor más sem kerül be helyettük és az erdélyi magyar értelmiség ideológiai alapon betagozódik a román pártstruktúrába. Ez a magyar képviselet végét jelentené – hangsúlyozta.
Kitért arra is: ha nem, vagy nem kellő súllyal lesz jelen az RMDSZ a román parlamentben, akkor megcsinálják az új régiós felosztást és a Székelyföldet beolvasztják egy román tömbbe, ahol kisebbségben lesznek.
Minden magyarnak erkölcsi és nemzeti kötelessége az egyetlen magyar pártszövetségre voksolni – hangsúlyozta.
Azt kérte, minden erdélyi magyar és itt Magyarországon, érvényes román okmányokkal bíró polgár, menjen el választani, és adja le a szavazatát a magyar listára. Néhány szavazaton is múlhat, megvan-e az öt százalék – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Megjegyezte: Magyarországnak nemzeti érdeke a Romániával való minél szorosabb együttműködés és minél jobb viszony. A mi kezünk mindig ki volt nyújtva, most is ki van, nem rajtunk múlt, hogy idáig jutottak a kétoldalú kapcsolatok – fogalmazott.
Értékelése szerint nem hogy előre léptek volna, hanem folyamatos támadásnak van kitéve az erdélyi magyarság, s olyan dolgok történnek, amit korábban elképzelni sem tudtak. Igazságszolgáltatásnak álcázott, kifejezetten magyarellenes lépések történnek és a magyarság legfontosabb vezetőit érik támadások.
Kitért arra is, hogy a visszaszerzett egyházi ingatlanokat a Ceausescu-időket idéző módon próbálják visszaállamosítani, s kriminalizálják a magyar vezetőket, hogy ne vállaljanak politikai szerepet.
A miniszterelnök-helyettes kérdésre azt mondta, a megromlott viszonyban a magyar diplomáciának nincs felelőssége, ha kritika illeti, csak abból a szempontból, hogy “nem vágtak előbb az asztalra”. Világosan meg kell mondani, a románok átlépték a határt, amit még a magyarság el tudna viselni.
Németh Zsolt azt mondta: a magyar-román viszony rendkívül kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban. Úgy látta: december 11-e esély a viszony javítására, és nagyon fontos, hogy minél nagyobb arányban éljen ezzel az eséllyel minden érintett.
Az RMDSZ számára is esély a voksolás, hiszen a párt a romániai magyarság parlamenti képviselettel rendelkező pártja. Minél erősebb képviselettel bír a romániai magyarság, annál nagyobb az esélye, hogy sikerül megváltoztatni a magyar-román viszonyt.
Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el és adják le szavazatukat a magyar listára. Ehhez az elkövetkező néhány napban nagyon a mozgósítás, s erre kért mindenkit. A voksolás tétjéről szólva kiemelte: az erdélyi magyarság egyértelműben megfogalmazta, hogy az autonómia stratégiai cél. Ennek megvalósítása nem lehetséges, ha nincs jó magyar-román viszony – mutatott rá.
Benkő Erika, Kovászna megyei tanácsos arról beszélt, hogy tájékoztatta a bizottság tagjait, 2007 óta egyáltalán nem javult helyzet, az erdélyi magyarság jogaiban egyfajta visszarendeződés tapasztalható.
Nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviselete legyen a román parlamentben – hangsúlyozta.
Kitért arra: két év múlva lesz 100 éve annak, hogy Erdélyt Romániához csatolták.
Nagyon fontos megakadályozni azon törekvéseket, amiket ezen centenárium kapcsán a magyar közösség ellen hoznának. Kihívásként tekintenek a tervezett közigazgatási átszervezés elé is – jelezte.
A jelenlegi terv az, hogy megarégióba tagolják be a székelyföldi magyarságot. Ebben 23-25 százalékos kisebbségben lennének, ezzel a veszéllyel szembe kell nézni – rögzítette az RMDSZ háromszéki képviselőlistájának vezetője.
(Forrás: MTI)
Ülésezett a KDNP Országos Választmánya
2016. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Ülésezett a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya szombaton, ahol a küldöttek többek között Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes; Harrach Péter parlamenti frakcióvezető, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke; Latorcai János, az Országgyűlés elnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke és Simicskó István KDNP-alelnök, honvédelmi miniszter beszámolóját is meghallgathatták az aktuális politikai kérdésekről.
Ülést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya szombaton Budapesten, amelyet Latorcai János, a választmány elnöke nyitott meg, beszédében rávilágítva a kereszténydemokrácia működésére ható hazai és nemzetközi folyamatokra.
A küldötteket Harrach Péter, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke, Nacsa Lőrinc az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke köszöntötte és tájékoztatta.
A rendezvény második felében Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes tartott beszámolót az aktuális politikai kérdésekről és tennivalókról. Hasonló témában tartott előadást és helyzetértékelést Simicskó István, a honvédelmi tárca vezetője is. A tanácskozáson szóba kerültek többek között az árubemutatók szabályozása kapcsán elért eredmények és a további tervek a fogyasztóvédelem megerősítésének irányába. Megfogalmazódott a szándék, hogy az internetes csalások elleni hatékonyabb fellépést segítse jogalkotói munkájával a parlamenti frakció. A jelenlévők áttekintették a családi csőd intézményének bevezetése óta összegyűlt tapasztalatokat és a kiszolgáltatottak könnyebb hozzáférési lehetőségét a segítség ezen formájához. Szóba került a korábban gyermeket vállalt, már nyugdíjas korú szülők elismerésének lehetősége, ennek lehetséges módozatai. Ma hazánk legégetőbb problémája, és emiatt megkerülhetetlen kérdése az aggasztó demográfiai helyzet, amely kapcsán a pártszövetség cselekvési lehetőségeiről is tárgyaltak.
(Forrás: kdnp.hu)
Segítség lépésről lépésre
2016. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Egészen biztos, hogy a Kárpát-medencében, de nem Magyarországon élő magyar közösségek helyzetéről, a nekik nyújtható és nyújtandó segítség mértékéről és állapotáról más képe van egy magas posztot betöltő kormányzati tisztviselőnek, mint az érintetteknek. A MÁÉRT idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét kérdezte a felvidek.ma. Az interjút teljes terjedelmében közöljük.
– Ön szerint milyen helyzetben van ma a felvidéki Magyar Közösség Pártja?
– A Magyar Közösség Pártja stabilizálta a helyét, ami egy rendkívül komoly teljesítmény. Nagyon erős és elkötelezett szavazóbázisa van, ami magas szlovákiai szavazói részvétel esetén viszont nem elég a pozsonyi parlamentbe szükséges 5 %-hoz, hanem annál ugyan nem sokkal, de alacsonyabb. Szerény szlovákiai választói aktivitás esetén viszont elég! Ugyanakkor akár bent vannak a pozsonyi parlamentben, akár nem, vitathatatlan, hogy a magyarlakta országrészekben regionális pártként ők a meghatározó erő. A Magyar Kormány számára nem elengedhetetlenül szükséges, hogy partnere parlamenti párt legyen az adott országban. Természetesen mi örülünk annak, ha ez mégis így van, és többnyire minden támogatást meg is adunk ehhez, de azt is nagyon nagy értéknek tekintjük, ha a magyar közösség egy stabil, regionális párttal rendelkezik. És az MKP ilyen!
A szavazóbázisa biztos, megújuló, és erős pártstruktúrával is rendelkezik. Ráadásul, miután a felvidéki magyarok a szlovák-magyar határ mentén élnek, ezért az ottani települések szoros együttműködést alakítottak ki a szomszédos magyarországi megyékkel. Ennek is szerepe van abban, hogy az MKP hosszú távon kiszámítható, komoly erő, amiből az is következik, hogy akár a következőkben is átlendülhet a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöbön, és akkor immár parlamenti párt lehet!
– Mi a véleménye a vegyes pártot illetőleg?
– A Most-Híd kérdését sem kívánom megkerülni, hiszen ők is Szlovákia politikai életének a formálói. Szerencsétlen és tragikus, hogy a magyarság abba a helyzetbe került, hogy egy tisztán etnikai és egy vegyes párt közül kellett választania! Ráadásul sokan arra a következtetésre jutottak, ha a helyzet ilyen, akkor inkább egyáltalán nem vesznek részt a választásokon, vagyis a magyar szavazóbázis széthullott!
Ha a Felvidéken többen lennénk, akkor megkerülhetetlenek lennénk. Akkor Szlovákiában nem lenne ilyen nyelvtörvény, és az állampolgársági törvény is más lenne, a V4-ek együttműködése pedig gyorsabb, és sikeresebb lenne, hiszen olajozottabban működne. A fő problémánk a Híddal a Kárpát-medencében főként az, hogy megalapozza a félelmünket. Ugyanis ha létrejön egy vegyes párt, utána könnyen bekövetkezhet, hogy ebben a vegyes szlovák pártban előbb lesz egy magyar tagozat, majd a magyar tagozat esetleges felbomlása esetén néhány magyar képviselő marad.
Ezért a MÁÉRT a statútumában ki is mondta, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek kizárólag az etnikai magyar pártokat tekinti. De abban például mi nem foglalunk állást, ha az MKP a Híddal tárgyal. Ha az ottani legitim magyar civil szervezetek: a Csemadoktól, a pedagógusok szövetségén át a Via Nováig ezt fontosnak látják, és ebben megegyezésre is tudnak jutni, nem fogjuk őket ebben akadályozni.
– Mi a helyzet ugyanebben a kérdésben Erdélyben? Ott december 11-én parlamenti választások lesznek.
– Erdélyi vonatkozásban tisztában kell lenni azzal, és itt a személyes pártszimpátiáknak nem szabad szerepet játszaniuk, hogy ha az RMDSZ megroppan és – ne adj Isten! – nem, vagy csak nagyon megroggyant állapotában jut be a bukaresti parlamentbe, mondjuk 5% alatti eredménnyel, akkor ennek nem az lesz a következménye, hogy egy másik magyar párt jut oda be, hanem nem lesz ott a magyarok közül senki.
Veszélyes, hogy a magyar értelmiség ideológiailag a román pártstruktúrába kezd el integrálódni, hogy a székelyföldi polgármesterek esetleg elkezdenek kliensrendszeri alapon helyezkedni, hogy valamiképpen mégiscsak juthassanak forrásokhoz, mert ez az erdélyi magyar érdekképviselet végét jelentené!
Ezért van minden összefogásra és szavazatra szükség, és ezért kulcsfontosságú, hogy december 11-én legyen meg az 5 százalék, már csak azért is, mert Romániában az úgynevezett regionalizáció réme is fenyeget bennünket, melynek során Maros, Hargita és Kovászna megye tömbmagyarságát különböző régiókba sorolnák be. Ha a három megyével ezt megteszik, és egyiküket Brassóhoz, másikukat a kolozsvári régióhoz csatolják, ahol e jelentős iparterületek óriási román többséggel rendelkeznek, akkor ott a magyarság nyomasztó kisebbségbe szorul, ami a magyar érdekérvényesítés megroppanását jelentené. Mindezt csak úgy tudjuk megakadályozni, hogy az RMDSZ kellő súllyal jelen van a bukaresti parlamentben.
A MÁÉRT és a Magyar Kormány is felszólította a román állampolgársággal is rendelkező magyarokat, hogy vegyenek részt a választásokon. Ez végül is nem személyes szimpátia kérdése, mert Kövér László házelnök úrról például tudható, hogy volt konfliktusa az RMDSZ-szel. De az adott helyzetben a kérdés nem az, hogy valaki nekem szimpatikus-e, vagy volt-e vele vitám, hanem létfontosságú, hogy a magyar párt, a Magyar Összefogás bent legyen a bukaresti parlamentben!
Az utóbbi hónapokban a Vajdaság, majd utána Kárpátalja kapott jelentős gazdasági támogatást. A felvidéki politikusok között van, aki sérelmezi, hogy különösen a Felvidék keleti része: az Ipolyságtól a Királyhelmecig húzódó területsáv mostohagyermeke a szlovák államnak. Úgy látják, hogy a helyzet itt rosszabb, mint bárhol másutt. Erre persze a magyar politikusok mondhatják, hogy az aggteleki térség, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákia határával érintkező járásai szintén Magyarország mostohagyermekeinek számítanak.
– Voltak-e, vannak-e az említett régió felemelésével kapcsolatos elképzeléseik, vagy a helyzet az, hogy bár voltak ilyenek, de egyszerűen nem jut rá anyagi erő?
– Most jutottunk el először oda, hogy Magyarországon stabil állapotok vannak. A bővülő gazdaság gyümölcsét mindenki élvezheti: fizetés- és nyugdíjemelésről is szó van. Nagy összegű gazdasági támogatást tudunk ezért nyújtani – elsősorban a Vajdaságnak, majd Kárpátaljának is. Miért pont nekik? Azért, mert ők vannak az unión kívül. Vagyis uniós pénzekhez ők ilyen formában nem tudnak hozzájutni. Gazdasági értelemben Szlovákia nem szegényebb, mint Magyarország, Románia pedig szintén az Európai Unió része. Tehát nekünk az első segítséget oda kellett juttatni, ahol az ínség a legnagyobb és egy nem uniós ország nyilvánvalóan nehezebb helyzetben van, például azért is, mert nincs módja uniós pályázatokhoz hozzájutni. Ráadásul Kárpátalján kvázi háborús helyzet van…
– Aminek következtében bármikor menekülésbe kezdhetnek az emberek…
– Behívhatják őket katonának, vagyis a katonai behívó, de a nyomor és a kilátástalanság elől is útra kelhetnek. Kétségtelen, hogy a Felvidék keleti részén nehéz a helyzet. Persze az is igaz, hogy Miskolc és Kassa között a helyzet szintén hasonló, sőt, ettől keletre a magyar oldalon sem Kánaán például Borsod északi része. De azért mégsem hasonlítható össze azokkal az állapotokkal, amelyekkel Kárpátalján találkozik az ember.
Mindemellett nem teszünk le arról, hogy lépésről lépésre a Délvidék és Kárpátalja mellett az erdélyi és felvidéki vállalkozóknak is nyújtsunk segítséget.
(Forrás: felvidek.ma)
Gazdaságilag is támogatjuk a megmaradást
2016. december 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások – jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is – jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.
Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.
A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat.
Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre – jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat.
(Forrás: MTI)
920 ezer új állampolgár
2016. november 30.
Ossza meg ismerőseivel!
A honosítás kezdete óta 920 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Közlése szerint a diaszpórában közel 100 ezer az úgynevezett állampolgársági megállapítások a száma, és emellett 820 ezren vannak, akik honosítással magyar állampolgárságot szereztek. A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy tartani fogják ígéretüket és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár.
Beszámolt arról is, hogy negyven ország diaszpóra gyakorlatát tekintették át, kiemelve abból a leghasználhatóbb elemeket. Szólt arról a diaszpóra stratégiáról is, amit várhatóan tanácskozáson fogadnak majd el, ennek része lesz diaszpóra központ létrehozása, a magyar nyelv tanításának erősítése és a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok erősítése.
Semjén Zsolt kitért a Kőrösi Csoma Sándor programra, amelynek célja a diaszpóra magyarságának segítése. A program keretében immár 100 ösztöndíjast küldenek ki, akik többek között magyar nyelvet, néptáncot tanítanak. A cél a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezetek létrehozása, ami minden magyar otthona lehet – mutatott rá a kormányfő helyettese.
Beszélt a Mikes-programról is, amelynek lényege a hagyatékok összegyűjtése. Ezek közül a rendkívüli értékek gyűjteményekbe kerülnek, a többit kárpátaljai iskoláknak küldik el. Szintén a magyarság értékeinek számbevételét célozza a Julianus-program – jelezte, s felhívta a figyelmet a nemzeti regiszterre is, ahol magyar és angol nyelven lehet tájékozódni.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: míg a Kádár-rendszer idején a diaszpórát ellenségnek, majd mostohagyereknek tartották, a mostani kormány családtagként tekint rá. Rögzítette: a magyar kormány számára minden magyar egyaránt fontos felekezettől, világnézettől függetlenül. Egyúttal azonban azt is jelezte, hogy a diaszpóra szervezetek esetleges vitáiban a magyar állam és kormány nem kíván igazságot tenni.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a tanács immár hatodik alkalommal ült össze. 2011-ben még 49 szervezet vett részt munkájában, a mostani ülésen 76 tömörülés képviselői vannak jelen. A testület négy kontinentális és egy interkontinentális szekciót működtet, s közreműködnek tevékenységében az egyházak és a cserkészek is. Reményei szerint a jövőben tovább bővül a részt vevő tagszervezetek, illetve képviselők száma.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a következő években szeretnék a diaszpóra magyarságát ezer szállal kötni a Magyarországhoz. Ehhez erős anyaországra van szükség, olyanra, amelyikre a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők is feltekintenek. A tanácskozás végén a résztvevők várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el.
