Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

“Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak!”

A megemlékezésen sokak mellett részt vett Semjén Zsolt, a magyar és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Határontúliak eskütétele az Operaházban, utána Bánk bán előadás.

Képriport az operaházi ünnepélyes alkalomról.

(semjenzsolt.hu, fotó Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta ma át a Karmelita kolostorban Csupó Gábor többszörös Emmy-díjas animációs-rendezőnek, producernek. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Mézga család, a Simpson család, a Fecsegő tipegők, A Thornberry család és a Jaj, a szörnyek!

Gratulálok az elismeréshez! – írja Semjén Zsolt csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitóbeszéde az AEWA részes felei nyolcadik találkozóján.

Budapest, 2022. szeptember 27.

Tisztelettel köszöntöm Önöket Budapesten, az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes feleinek 8. találkozóján. Örömmel tölt el, hogy a természetvédelem szempontjából hazánk számára ilyen fontos nemzetközi egyezmény ülését Magyarországon rendezhetjük meg. Bár az eredeti terveinket a Covid járvány felülírta, mindent megtettünk annak érdekében, hogy az ülést – bár egy év késéssel – de fizikai jelenléttel meg tudjuk rendezni.

Magyarország számára kiemelt jelentőségű a vizes élőhelyek, és a vízimadarak védelme, melyet hosszú évtizedek óta számos intézkedéssel igyekszünk biztosítani. Azt is tudjuk, hogy egyetlen ország erőfeszítései nem elegendőek a vízimadarak védelméhez, hiszen vonulásuk során számos veszélynek vannak kitéve.  Tehetünk mi bármit védelmükért, ha a vonulási útvonalon fekvő országokban nincsenek meg azok a jogi szabályozó eszközök és intézkedések, amelyek biztosítják megfelelő, nyugalmukhoz és életfeltételeikhez szükséges élőhelyeket, táplálkozó helyeket. Az is fontos, hogy ezeket az intézkedéseket összehangoljuk. Ez pedig nemzetközi összefogás nélkül elképzelhetetlen.

Éppen ezért hazánk 2003-ban csatlakozott az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelmét szolgáló megállapodáshoz. A megállapodás hatálya alá tartozó 254 vízimadárfaj között számos hazánkban is fészkelő, vagy hazánkon átvonuló faj található. Már a hazai természetvédelem első lépései is szorosan kötődtek a vízimadarak védelméhez. Engedjék meg, hogy kiemeljek egy hazánk számára igen fontos vándorló vízimadárfajt és azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt évtizedek során megtettünk védelme érdekében.

Ez a nagy kócsag, melyet a 20. század elejére a tollai iránti kereslet Európa-szerte a kipusztulás szélére juttatott. Utolsó megmaradt fészkelőállománya Magyarországon, a Kis-Balaton nádasaiban költött. Hogy a fajt az eltűnéstől megmentsék, pontosan 100 évvel ezelőtt, 1922-ben kinevezték az első kócsagőrt, azaz az első fizetett természetvédelmi alkalmazottat. Az azóta, a védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően megerősödött állományú, fokozottan védett nagy kócsag pedig a magyar természetvédelem címermadarává, jelképévé vált.

Az első kócsagőr kinevezése óta történt számos természetvédelmi intézkedésnek, törekvéseknek köszönhetően a védelemben részesülő területek az ország területének ma mintegy 22 százalékát teszik ki. Ennek a területnek több mint kétharmada pedig kifejezetten madarak, azon belül vízimadarak védelmét is szolgálja. Az elmúlt 10 évben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a magyar nemzeti parkok korábban soha nem látott mértékű természetvédelmi beruházásokat valósítottak meg. Ezen fejlesztések eredményeként összesen több mint 300 000 hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát. E területek jelentős részét a vizes élőhelyek, valamint a vízimadarak számára ugyancsak fontos gyepterületek teszik ki.

Amint már említettem, a vizes élőhelyekhez kötődő fészkelő és átvonuló madárfajok védelmének fontos feltétele az, hogy a számukra biztonságot és táplálékot jelentő területek összefüggő, országhatárokon átívelő hálózatot alkossanak.

Engedjék meg, hogy bemutathassam Önöknek ennek egyik kiváló példáját, a tavaly létrehozott, “Európa Amazonasza” névvel is illetett Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot. Ez a Bioszféra rezervátum a világ első, öt ország összefogásával megvalósult bioszféra-rezervátuma. Még 2011-ben, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökségi tisztségét, hazánk kezdeményezte Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia közös nevezését az érintett országok természetvédelemért felelős minisztereinél. Az egyedülálló bioszféra-rezervátum teljes területe megközelíti az egymillió hektárt. Ennek egyharmada Magyarországon található. Erre különösen büszkék vagyunk, hiszen az egész világon nincs még egy ilyen természetvédelmi formáció, amely öt ország együttműködésének eredményképpen jött létre.

A vonuló madarakat számos, sokszor az emberi tevékenységekre visszavezethető veszélyeztető tényező tizedeli hosszabb-rövidebb vándorútjuk során.  Nemzetközi viszonylatban óriási kihívást jelent az illegális elejtések visszaszorítása, illetve a túlhasználat mérséklése. A globálisan veszélyeztetett vízivadfajok drasztikus állománycsökkenésének legfőbb okai a vizes élőhelyek bolygatása, megváltoztatása, az ilyen területeken megvalósuló beruházások, a vonalas létesítmények, a légvezetékek és szélerőművek által okozott pusztulás, valamint a nem fenntartható vadászat.

A fajmegőrzés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a a vízivadak számára zavartalanságot biztosító, kellően nagy kiterjedésű vízfelületeket és azzal szomszédos táplálkozóterületet magába foglaló kíméleti területek álljanak rendelkezésre a vándorlási útvonalat érintő valamennyi országban. Mindannyiunk közös feladata és felelőssége, hogy ezeket a feltételek vándorló vízimadaraink számára biztosítsuk!

Mindezeket szem előtt tartva kívánok Önöknek sikeres tárgyalást az elkövetkező napokra. Bízom abban, hogy a találkozó által hozott döntések hosszú távon fogják szolgálni veszélyeztetett vízimadaraink védelmét, állományaik megőrzését.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország számára kiemelten fontos a vizes élőhelyek és a vízimadarak védelme, ezt évtizedek óta számos intézkedéssel igyekszünk biztosítani – mondta Semjén Zsolt kedden egy budapesti nemzetközi konferencián.

A miniszterelnök-helyettes az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes felei találkozójának megnyitóján beszélt. Hangsúlyozta: Magyarország 2003-ban csatlakozott az AEWA-hoz, ennek hatálya alá 253 vízimadár tartozik, köztük számos hazánkban is fészkelő vagy itt átvonuló faj.

Semjén Zsolt szólt arról, hogy a már a hazai természetvédelem első lépése szorosan kötődött a vízimadarak védelméhez. Kitért azokra az elmúlt évtizedekben tett intézkedésekre, amelyeket Magyarország a nagykócsag védelmében tett. A 20. század elejére a kipusztulás szélére jutott vándorló vízimadár állománya ezeknek köszönhetően megerősödött, a nagykócsag a magyar természetvédelem címermadarává vált – tette hozzá.

“A védelemben részesülő területek az országnak ma mintegy 22 százalékát teszik ki, ennek több mint kétharmada pedig kifejezetten a madarak, azon belül a vízimadarak védelmét is szolgálja. A magyar nemzeti parkok az elmúlt tíz évben korábban soha nem látott mértékű természetvédelmi beruházásokat valósítottak meg. Összesen több mint 300 ezer hektáron javítottuk az élőhelyek állapotát” – szögezte le Semjén Zsolt.

Kitért arra, hogy a vándorló vízimadarak számos veszélynek vannak kitéve vonulásuk alatt, ezért nemzetközi összefogás, az érintett útvonalakon jogi szabályozás szükséges védelmük érdekében, hiszen megfelelő nyugalmat, élő- és táplálkozóhelyeket kell biztosítani számukra.

Szólt a 2011-ben magyar kezdeményezésre öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) részvételével létrehozott Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátumról, amely – mint mondta – világviszonylatban egyedülálló összefogás. “A bioszféra rezervátum teljes területe megközelíti az egymillió hektárt, ennek egyharmada Magyarországon található” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy óriási kihívást jelent az illegális elejtések visszaszorítása, a túlhasznosítás mértéke.

“A globálisan veszélyeztetett vízi vadfajok drasztikus állománycsökkenésének legfőbb oka a vizes élőhelyek bolygatása, megváltoztatása, az ilyen területeken megvalósuló beruházások. Ilyenek a vonalas létesítmények, a légvezetékek és szélerőművek által okozott pusztulás, valamint a nem fenntartható vadászat” – mondta Semjén Zsolt. A fajmegőrzés szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy kellően nagy kiterjedésű vízfelületeket és ezzel szomszédos táplálkozóterületeket magában foglaló kíméleti területek álljanak rendelkezésre.

Bár a koronavírus-járvány miatt a konferenciát a tervezetthez képest egy évvel később tartják, Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy Magyarország a természetvédelem szempontjából ilyen fontos egyezmény 8. találkozójának otthont adhat.

A megnyitón felszólalt Mohlago Flora Mokgohloa, a dél-afrikai erdészeti, halászati és környezetvédelmi minisztérium főigazgató-helyettese, aki a fehérarcú fütyülő kacsa és az afrikai pingvin populációjának védelmére tett intézkedésekről is beszélt.

Amy Fraenkel, a vándorló vadon élő álltfajok védelméről szóló egyezmény (CMS) főtitkára az 1995 óta létező, 121 országot tömörítő AEWA fontos szerepéről szólt.

Jacques Trouvilliez, az AEWA főtitkára pedig arról, hogy a civil társadalmaknak és a kormányoknak össze kell fogniuk az élőhelyek megmentéséért.

A konferenciára küldött videoüzenetében Inger Andersen, az ENSZ helyettes főtitkára, a világszervezet környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója a klímaváltozás, a biodiverzitás-csökkenés és a környezetszennyezés káros hatásait nevezte a vándorló vízimadarakat fenyegető legégetőbb problémának.

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes feleinek találkozója pénteken zárul Budapesten.

Semjén Zsolt nyitóbeszéde itt olvasható.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megkezdődött a Parlament őszi ülésszaka: a kormány a béke, az ellenzék a háború mellett.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetiségi lét érték, amelyet a magyar kormány támogat – mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten, a szlovák nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek képviselőinek az idei népszámlálásra való felkészülés jegyében az Országházban szervezett tájékoztatón.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a 13 őshonos magyar nemzetiség integráns része a saját nemzetének és Magyarországnak is, és olyan sajátos kultúrát képvisel, amelyet senki más nem tud adni és megőrizni.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzeti alapon gondolkodik, azaz minden nemzetnek joga és kötelessége, hogy értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, mert rajta kívül erre senki más sem képes, és ha egy nemzet eltűnik, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb.

A magyarországi szlovákságról szólva azt mondta, hogy fontos részét képezi az egyetemes szlovákságnak és az egyetemes magyar nemzetnek is, és számos olyan értéket hordoz, amelyet rajta kívül sem Szlovákia, sem Magyarország nem tudna felmutatni.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a visegrádi országok (V4) együttműködése minél szorosabb legyen, mert ez teszi lehetővé “az értékeink és érdekeink hatékony képviseletét”.

A magyarországi szlovákság fontos szerepet játszik abban, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok is minél szorosabbak legyenek – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes a kormány nemzetiségeket támogató intézkedéseiről szólva felidézte, az alaptörvényt úgy módosították, hogy az őshonos nemzetiségeket államalkotó tényezőként elismerték, teljes mértékben megvalósult a háromszintű önkormányzatiság, és bevezették a parlamenti szószólók intézményét is.

Továbbá ötszörösére emelték a nemzetiségek költségvetési támogatását, és azon az intézmények tulajdonjogát, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok működtetnek, átadták a nemzetiségi fenntartóknak – sorolta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a legfontosabb projektként a budapesti Rákóczi útra tervezett szlovák központot említette, amelynek köszönhetően a magyarországi szlovákság saját történelmi helyén – az egykori pesti szlovák evangélikus templom épületében -, 21. századi körülmények között tudja a nemzetiségi életét folytatni.

Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy az idei népszámláláson tisztább, valós adatokat kapnak majd, mint a 2011-esen, és többen fogják majd magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak vallani.

Azért fontos a nemzetiséghez tartozás bevallása, mert a népszámláláson kapott adatok törvények alapját képezik, valamint ezek alapján írják majd ki a következő nemzetiségi választásokat is – hívta fel rá a figyelmet Ritter Imre.

Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője szintén kiemelte, hogy a nemzetiségeket illetően különösen fontosak a népszámláláson kapott az adatok, hiszen közvetlen jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk: a népszámlálási adatokat tekintik mérvadónak a települési nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához, valamint nyelvhasználati jogok is függnek tőle.

Elmondta, hogy a nagy világnyelvek mellett az őshonos nemzetiségek nyelvén is elérhetőek lesznek a kérdőívek, és négy kérdés vonatkozik majd a nemzetiségi kötődésre: melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, van-e másik nemzetiséghez kötődése, mi az anyanyelve, és családi, baráti körben milyen nyelvet használ. Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A katolikus egyetemek tevékenysége a világ, az ember és Isten titkainak megismerésére irányul – mondta Semjén Zsolt szerdán Szegeden.

A katolikus egyetemek lényege a világ titkainak kutatása a kinyilatkoztatás bölcsességének fényében – idézte II. János Pál pápát a miniszterelnök-helyettes a Gál Ferenc Egyetem (GFE) a szegedi székesegyházban rendezett tanévnyitó ünnepi szentmiséjét követően.

Az egyetemek feladata az igazság keresése, felfedezése és közvetítése – mondta a politikus. Hangsúlyozta, a világ, az ember és az Isten titkait csonkítatlanul, a maguk teljességében kell kutatni, ahogy azt a katolikus egyetemek teszik.

Semjén Zsolt kifejtette, a Gál Ferenc Egyetem olyan tudást nyújt, amely egyaránt hasznára van az egyes embernek és a társadalomnak. A politikus szerint ez különösen fontos egy olyan korban, ahol – különösen az Egyesült Államok egyetemeiről kiindulva – olyan “neopogány és kifejezetten barbár” ideológia nyer teret, amely megtagadja mindazt az értéket, amit az emberiség létrehozott.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, különösen örül annak, hogy oly sok határon túli magyar tanul a Gál Ferenc Egyetemen. Az intézmény így sokak számára lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, így a hétköznapi nyelv mellett az egységes szakmai nyelv is tovább él a teljes magyarság körében.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök felidézte, idén ünnepli szegedi működésének századik évét a Szegedi Tudományegyetem, és egy évszázada érkezett a városba a Gál Ferenc Egyetem elődje, a katolikus teológia is Temesvárról. Klebelsberg Kunó száz éve lett kultuszminiszter, ő és Glattfelder Gyula püspök sokat dolgoztak a többi közt a szegedi felsőoktatásért.

Dux László rektor kifejtette, a GFE küldetése a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Délkelet-Magyarország és tágabb értelemben az egész Kárpát-medence biztos keresztény erkölcsi alapokon álló, szakmáját magas szinten, felelősséggel művelő értelmiségének képzése és továbbképzése.

A GFE fenntartója a Szeged-Csanádi egyházmegye. A felsőoktatási intézményben négy kar és két intézet működik: Szegeden a Teológiai Kar, valamint az Egészségnevelési és Sportintézet, Szarvason a Pedagógiai Kar, Gyulán az Egészség- és Szociális Tudományi Kar, Békéscsabán a Gazdasági Kar, Mezőtúron a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet. Az egyetem két köznevelési intézetet is fenntart: a szarvasi Gyakorló Óvoda és Általános Iskolát, illetve a mezőgazdasági képzés bázisiskolájaként a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumot. Békési székhellyel egy felnőttképzési központ is működik a GFE részeként.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átadták a több mint másfél milliárd forintból felépített, közösségi és lelki térként funkcionáló Megmaradás Házát csütörtökön az erdélyi Szatmárnémetiben.

Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a római katolikus székesegyház mögött kialakított, nagyobbrészt a magyar kormány támogatásával létrehozott épület avatóján hangsúlyozta, ez a létesítmény egyszerre jelenti és jelzi a magyarok kereszténységhez, illetve magyarsághoz való hűségét.

A nemzet és a kereszténység nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság, minden nemzetnek, nemzetrésznek és nemzetiségnek pedig az küldetése, hogy ezt a valóságot megtartsa.

A kereszténység és a magyarság összetartozását hangsúlyozva azt mondta, a Szent István által felépített magyar nemzeten “nem fognak az évszázadok”, történelmében akkor volt lehetőség gazdagodásra, amikor hűséges volt az államalapító örökséghez, és akkor torkollott ez katasztrófába, amikor akár jobbra, akár balra “lecsúsztunk a Szent István-i útról” – fejtette ki.

Az épület létrehozásához nyújtott kormányzati segítségégre utalva Semjén Zsolt azt mondta, az egyes véleményekkel ellentétben a kabinet nem “másokat” támogat, hanem “önmagunkat támogatjuk, mert az országhatárokon belül és kívül egy nemzet vagyunk”.

Csak akkor van magyar megmaradás, ha minden nemzetrész megmarad – hangoztatta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, ezt kötelessége támogatnia a magyar államnak.

Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök az eseményen elmondta, a 2500 négyzetméter alapterületű, többfunkciós épületben olyan közösségi tereket hoztak létre, ahol bemutatókat, időszakos kiállításokat, rendezvényeket, valamint lelki foglalkozásokat és előadásokat egyaránt rendezhetnek.

A több mint másfél milliárd forint értékű beruházás során az épületet összekötötték a mellette lévő 4400 négyzetméteres, a fejlesztés során parkosított területtel, valamint építészetileg és esztétikailag is összhangba hozták a 2021-ben felújított székesegyház külső homlokzatával – mondta a megyéspüspök.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, a székesegyház tavalyi rekonstrukcióját követően folytatódik Szatmárnémeti történelmi városközpontjának fejlesztése.

Az önkormányzat felújíttatta saját ingatlanjait, folytatja a magánépületek rekonstrukcióját és tervben van a Pannónia Szálló megújítása is – tette hozzá a városvezető.

Az eseményen köszöntőt mondott Turós Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.

A háromszintes épületben imatermeket, egy nagyobb, 190 férőhelyes és négy kisebb előadótermet, illetve 160 ember befogadására alkalmas rendezvénytermet alakítottak ki. Az itt megszálló vendégek pedig tíz, egyenként két-két ággyal és saját fürdőszobával rendelkező vendégszobát használhatnak, az ő kényelmüket kávézó és 52 férőhelyes parkoló egyaránt szolgálja.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, MTI))