Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével először tárgyaltak hétfőn a kormány és a Magyarországi Református Egyház (MRE) képviselői az állam és az egyház közötti megállapodás megújításáról – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya az MTI-vel.

A közlemény szerint a találkozón részt vett mások mellett Bogárdi Szabó István, az MRE zsinatának lelkészi elnöke, Huszár Pál, az MRE világi elnöke, kormányzati oldalról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A felek egyetértettek abban, hogy „a különvált állami és egyházi működés mellett üdvözlendő az állam és az egyház szoros együttműködése, különösen a közös közfeladat-ellátás terén”.

Úgy fogalmaztak: „Az elmúlt években jelentősen megnőtt az igény az egyházi felsőoktatás, az egyházi fenntartású szociális intézmények, valamint a Kárpát-medencén túli magyar diaszpóra hitéletének támogatása iránt, így a megújuló megállapodásnak ezekre is tekintettel kell lennie”.

A református egyház javaslata szerint a megállapodás módosítása a kormány Szentszékkel kötött megállapodásának „tartalma mentén történne”, és ezzel a kormányzati oldal képviselői is egyetértettek – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Andrei Galburt, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének helyettesét fogadta Budapesten az Országházban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormany.hu-t.

Hozzátette, a külügyekért és az európai integrációért is felelős politikussal a megbeszélés során áttekintették a térség aktuális politikai helyzetét, különös tekintettel az integráció kérdésére.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Ausztriai Metropólia és Magyarországi Exarchátus Arany Érdemkeresztjét vette át hétfőn a Parlament Gobelin termében.

Az elismeréseket Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha adta át.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megtartotta névadó szenátusi ülését csütörtök délután a Soproni Egyetem, ahol a felszólalók mindegyike fontosnak nevezte a felsőoktatási intézmény háromszáz éves hagyományain, a gyakorlati tapasztalaton és a megújuláson alapuló tudás átadását.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a Soproni Egyetem, amely február 1-jétől viseli ezt a nevet, a magyar nemzethez és a magyar nyelvhez is hűséges. Kifejtette, hogy a nemzethez való hűségét több alkalommal bizonyította: amikor a még Selmecbányán lévő intézmény hallgatói és oktatói 1849-ben beálltak Görgei Artúr seregébe, az 1921-es ágfalvi csatához való csatlakozáskor, amely a soproni népszavazáshoz vezetett és ami egy olyan történelmi tett volt, amely “a magyar nemzet aranylapjain ott lesz mindig”. 1956-ban pedig a “nemzeti önvédelem mellé álltak” a hallgatók és oktatók, vállalva a későbbi kanadai emigrálást.

Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekben mélyen sajátítsák el a diákok az idegen nyelveket, ugyanakkor sokkal jobban lehet anyanyelven gondolkodni, mert a nemzet elválaszthatatlan a nyelvétől. Ha a nyelv hanyatlik, akkor a nemzet is hanyatlásnak indul, de ha a nyelv erősödik, akkor a nemzet is erőssé válik – fűzte hozzá.

Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy az egyetem bírja a kormány és a szakma támogatását, feladata pedig az, hogy olyan embereket képezzen, akik irányítani és vezetni tudják az ország meghatározó szakmai intézményeit.

Az államtitkár szerint a február 1-jétől négy karral – Benedek Elek Pedagógiai Kar, Simonyi Károly Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, valamint az Erdészeti Kar – működő Soproni Egyetem a magas szintű oktatási innovációs és társadalmi szerepvállalást tűzte ki célul.

Hozzátette, hogy a minőség megtartása érdekében a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy vonzóvá tegye a pedagógus életpályát, mert az a cél, hogy kiválóan és magasan képzett pedagógusok dolgozzanak, amely kiemelkedő európai szintű oktatási rendszerhez vezethet. Az új nemzeti alaptanterv társadalmi egyeztetése a jövő héten elkezdődik.

Beszélt arról is, hogy a következő időszakban az agrárképzés megújításával is foglakozik a kormány, mert az ipar után ez a terület a legjelentősebb hazánkban. A cél, hogy nagyobb arányban válasszák a hallgatók az agrárképzés területeit, mint jelenleg, s ebben a Soproni Egyetemnek kiemelt szerepet szánnak.

Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a szakmák piacképessége azon is múlik, hogy mennyire tudnak megfelelni és alkalmazkodni a kihívásokhoz, amely az erdőgazdálkodás tekintetében jelenleg a klímaváltozás. A Soproni Egyetem ennek a kihívásnak meg tud felelni, mert az erdészeti és a vadgazdálkodási szakok piacképes tudást tudnak adni.

Faragó Sándor rektor hangsúlyozta, hogy az intézmény fejlesztési terve szerint magas színvonalú oktatási, kutatási és innovációs felsőoktatási intézményként folyamatosan megújuló mérték és érték központként szeretne működni Európában. A folyamatos megújulásra való képessége lehetővé teszi, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos szférát tovább gazdagítsa.

Az egyetem stratégiáját 2015-ben kezdték kialakítani, középpontjában az értékközpontúság, a környezettudatosság, a kreativitás, a gyakorlatorientált szemlélet és az együttműködések állnak.

Az egykori Nyugat-magyarországi Egyetem idén február 1-jétől viseli a Soproni Egyetem nevet, miután a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került, az Országgyűlés tavaly novemberi döntése értelmében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Tisztújító kongresszust tartott Szatmárnémetiben az erdélyi Magyar Polgári Párt. A kongresszus szerepét betöltő országos tanács módosította a párt alapszabályát és programját, valamint megválasztotta a párt vezetőtestületeit, ugyanakkor megerősítette tisztségében a régi-új elnököt, Biró Zsoltot. A kongresszuson részt vett a magyar kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is.

A román, magyar valamint a székely himnusz eléneklésével kezdődött el a Magyar Polgári Párt ötödik Országos Tanácsa Szatmárnémetiben. A kongresszust Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester házigazdaként köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt összefogásaként ma Szatmárnémetinek magyar városvezetője lehet.

Egy ilyen közösségben, ahol a magyarság számaránya 35 százalék alatt van, csak úgy lehetünk sikeresek, ha együtt gondolkodunk, ha nemzetben gondolkodunk, és ez megvalósult már a júniusi helyhatósági választásokon, amikor az MPP-vel és a Német Demokrata Fórummal együtt indultunk és támogatták a jelöltségemet, én azt gondolom, hogy ez a siker, ez a közös siker az egész szatmári magyarságnak a sikere volt – mondta Kereskényi Gábor.

A magyar kormány üdvözletét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tolmácsolta.

Ha nem ülünk az asztalnál, akkor föltálalnak minket az asztalon, és csak akkor tudunk az asztalnál ülni, hogyha összefogunk, ez látszott a mostani választásokon is – hangoztatta a kormányfőhelyettes, aki üdvözölte az RMDSZ és az MPP közötti megállapodást. Ugyanakkor elmondta, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatni fogja a külhoni magyarság törekvéseit.

Kell egy erős anyaország, kell egy komoly támogatás az iskoláktól, a kulturális programokon át az élet minden területén. Fontos az állampolgárságnak a megadása, ami a nemzet közjogi egyesítése, de mindez akkor tudja a magyar nemzetrész biztos megmaradását szolgálni, hogyha olyan erős a magyar politika az adott nemzetrészben, ami megkerülhetetlen erővé teszi a többségi nemzet számára is. Ezért kulcsfontosságú, hogy Erdélyben a magyar összefogáson keresztül a bukaresti parlamentben megkerülhetetlen erő legyünk – nyilatkozta Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök köszöntőbeszédében elmondta, hogy erdélyi magyarok akaratát teljesítették a széles körű összefogással.

Az RMDSZ nyitott volt minden irányba, aki velünk párbeszédet akart, aki velünk együttműködni akart, mi arra megteremtettük a lehetőséget és a Magyar Polgári Párt 2014-ben elfogadta a kinyújtott kezet, mi is elfogadtuk a kinyújtott kezet, leültünk, megbeszéltük a dolgainkat és egy stratégiai megállapodást kötöttünk – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Szili Katalin az autonómia fontosságáról beszélt.

Ez nem elszakadás kérdése, ez egyszerűen egy közösségi és egy közösségi megmaradásának a lehetőségét biztosítja. Ebből a szempontból az autonómia nem cél, hanem éppen eszköz a közösség fennmaradása érdekében. Mivel Európában ez bárhol bevett szokás, én úgy látom, és úgy érzékelem, hogy a magyarság számára ezt biztosítani kell, hiszen hogyha a demográfiai trendeket tekintjük, akkor sajnos, ha ezt most nem tudjuk kivívni, akkor távlatosan a történelem fogja zárójelbe tenni ezt a kérdést – fogalmazott.

A kongresszuson szó esett arról is, hogy az Európai Unió alakítson ki egy kisebbségi keretszabályozást.

Ezt a Minority Safepack kezdeményezést érdemben meg kell vizsgálnia, és minden egyes intézkedési javaslatunkra véleményt kell mondania, és én bízom abban, hogy ebben olyan pozitív elemek lesznek, amelynek nyomán elindíthatjuk az egymillió aláírás összegyűjtését, és majd egy éven keresztül Európában arról beszélhetünk, hogy miért fontos Európának, hogy a lakossága nyolc százalékát alkotó nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok elismerésben részesüljenek, védje őket az Európai Unió – érvelt Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke.

Biró Zsolt pártelnök elmondta, a Magyar Polgári Párt életében új korszakot jelent, hogy most már a parlamentben is jelen vannak két képviselővel.

A Magyar Polgári Párt immár parlamenti pártként, megnövekedett [7]önkormányzati testülettel vehet részt a közügyek alakításában, ehhez próbáltuk igazítani vagy gombolni újra a mellényt ahogy szokták mondani, ezért kellett hozzányúlni az alapszabályzatunkhoz is – emelte ki.

A kongresszus küldöttei újraválasztották négy évre Biró Zsoltot a párt élére.

(Forrás: hirado.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megkezdődtek az előkészületek a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 24. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Semjén Zsolt, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke hozzátette: az esemény megrendezését nagyban segíti, hogy az utóbbi években megújították a magyar vadgazdálkodás feltételrendszerét. Ennek során ésszerűbbé tették a fegyvertörvényt, új vadászati törvényt fogadott el az Országgyűlés, a kamarai törvény átalakítása megteremtette az Országos Magyar Vadászkamara finanszírozását, továbbfejlesztették a vadászok társadalmi kapcsolatrendszerét.

Kiemelte, hogy a fegyvertörvényt nemcsak ésszerűsítették, hanem bürokráciamentessé tették, példaként említette a felesleges engedélyek kivezetését, és elmondta, hogy a szakmai szervezetekkel tovább mélyítették az együttműködést. Az új vadászati törvény pedig a vadászat feltételeit modernizálta, így az véleménye szerint Európa legjobbjának számít, amit az is mutat, hogy az Országgyűlés konszenzussal fogadta el. Az új szabályozásban az üzemterv készítést a korábbi 10-ről 20 évre növelték, ami jobban igazodik a vadgazdálkodási ciklusokhoz, és rendezték a vadkárok megtérítésének módját is.

Kifejtette, a kamarai törvény lehetővé teszi, hogy a vadászkamara forrásként megkapja a vadászjegyekből származó bevételt, sőt még a külföldiek vadászjegyeit is a kamara adhatja ki. Ez lehetővé teszi, hogy működjön a vadgazdálkodási alap is. Javaslatot tett arra is, hogy a hatvani vadászati múzeum kerüljön a vadászkamara felügyelete alá, ezt az Országgyűlés elé is beterjesztik majd.

Jelezte: a 2021-es budapesti vadászati világkiállítás az első magyarországi vadászati világkiállítás fél évszázados jubileumával esik majd egybe. Az esemény megrendezésének előkészületeit megkezdték, a világkiállítást három helyszínen, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, a hatvani vadászati múzeumban, és a megújult Budapesti Állatkertben tartják majd. A rendezvény előkészítésének folyamatáról az évenkénti FeHoVa kiállításokon tájékoztatják a közvéleményt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bejelentette: a tárca indítványozza a vadhús és halhús áfájának 5 százalékra mérséklését, annak érdekében, hogy az egészséges, jórészt bio élelmiszerek szélesebb fogyasztói rétegekhez juthassanak el. Az indítványt várhatóan a következő költségvetés előkészítésekor nyújtják be, az áfacsökkentés fehéríti az ágazatot, munkahelyeket teremt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a FeHoVa a magyar vadászok ünnepe, idén 10 százalékkal több, 310 kiállító van jelen 17 országból, ami az esemény jelentőségét is mutatja. Ismertette: Magyarországon nőtt a vadhúsfogyasztás, a lőtt vad a vadgazdálkodási ágazat meghatározó bevételi forrása lett, 2005-höz képest 15-ről 25 százalékra nőtt  aránya az árbevételben, 2010-óta az értékesítési bevétel megduplázódott, 6 milliárd forint volt 2015-ben – ismertette.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kiállítást idén február 9 és 12. között rendezik, a négynapos rendezvény kínálatában fegyverbemutatók, vadászíjász-, solymász-, és kisállatbemutatók lesznek, a 22 állami erdészet bemutatja vadász- és kirándulóterületeit, megrendezik a FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokságot is.

A kiállítás résztvevőit köszöntötte Gabriel Csicsai, a díszvendég Szlovákia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, és George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szervezet Magyarország legnagyobb tagsággal rendelkező civil szervezete lett, mintegy 70 ezer taggal 400 ezerre bővült a létszáma. A FeHoVa – amely a régió legjelentősebb fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítása – tavaly 60 ezer látogatót vonzott a világ minden tájáról, idén sem számítanak kevesebb vendégre.

A kiállítás díszvendége Szlovákia, a rendezvényen látható Híres felfedezők jeles trófeái című kiállítás, 26 magyar világutazó legszebb trófeáinak tárlata, vagy a gróf Széchenyi Zsigmond halálának 50. évfordulójáról szóló megemlékezés, illetve I. Ferenc Józsefről mint vadászról szóló emlékkiállítás is.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédének teljes szövegét.

Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A FEHOVA alkalmat ad arra, hogy évről-évre összefoglaljuk azt, hogy mi az, amit már megtettünk, és mik azok, amik még előttünk állnak. A legfontosabb feladatunk a 2021-es Világkiállításunknak a professzionális előkészítése és megvalósítása. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, előtte a saját házunk táján kellett rendet tenni, és négy olyan fontos pillért felépíteni itt Magyarországon, amire rá tudjuk építeni nemzetközi vonatkozásban is a világkiállítást.

A legelső volt – miután az Országos Magyar Vadászati védegylet elnökévé választottak -, hogy ésszerű fegyvertörvényt hozzunk, ami megszünteti a vadászok, a sportlövők, a fegyvergyűjtőknek az értelmetlen, bürokratikus vegzálását. Azt kell mondanom, hogy a lehető legjobb fegyvertörvényt tudtuk megalkotni. Gondolok arra, hogy nem szükséges most már minden fegyver megszerzéséhez külön végigcsinálni az engedélyeztetési eljárást. Hiszen ha van három fegyverem és szeretnék egy negyediket, akkor miért kell ezért végigcsinálni elölről az egész engedélyezést, hiszen vagy alkalmas vagyok fegyvertartásra vagy nem. Ha alkalmas vagyok, akkor lehessen egy negyedik is, ha pedig nem, akkor egyáltalán ne tarthassak fegyvert. Hasonlóképpen nincs értelme annak, ami korábban volt, hogy lejár a fegyvertartási engedély. Miért járna le? Ha valaki pl. bűncselekményt követ el, akkor vonják be a fegyvertartási engedélyét, de annak nincs értelme, hogy ötévente újra és újra hosszabbítgatni kell. Vagy például az az abszurd dolog, ami korábban volt, hogy ha elmentünk valahova vadászni, és bementünk egy étterembe ebédelni, vagy a mosdóba, akkor vinni kellett magunkkal a puskát, mert a lezárt csomagtartóban nem lehetett otthagyni. Teljesen ésszerűtlen, életszerűtlen dolog volt, ezt is megszüntettük. Különösen fontosnak tartom azt, hogy megszüntettük a fegyvereknek tízévente kötelező műszaki vizsgáztatását, hiszen ez is csak „pénzkiszedés” volt a vadászoktól. Lehetővé tettük a lőszerek újratöltését, vagy például olyan dolgokat is, hogy korábban tiltották a fegyverek reklámozását. Micsoda őrültség az, hogy egy fegyverbolt nem reklámozhat fegyvert? Ez ugyanolyan hülyeség, mintha egy cipőbolt nem reklámozhatna cipőt. Vagy gondoljunk arra, hogy korábban megbüntették azt a vadászt, akinél zsigerelő kés volt. Most a vadászok vihetik magukkal a vadászkést. Tehát az első pillér, amit megcselekedtünk, az a fegyvertörvénynek az ésszerűsítése, és a fölösleges bürokráciának a lebontása.

A második nagy pillér a megállapodások megkötése a vadászattal szorosan összefüggő szervezetekkel, különböző minisztériumokkal, hazai és nemzetközi szinten. Például az Igazságügyi Minisztériummal, következésképpen nem kerülhet olyan jogszabály a kormány vagy az Országgyűlés elé, – ami a vadászokat érinti -, hogy ne lenne egyeztetve a vadászati szervezetekkel. Példás az együttműködés a Földművelésügyi Minisztériummal, minden, ami a vadászati ágazatot érinti, korrekt módon megtárgyalásra kerül a szakminisztériummal. Döntő fontosságúnak tartom a természetvédőkkel való megállapodás aláírását. Sokan azt mondták, hogy kibékíthetetlen ellentét van a természetvédők és a vadászok között. Bebizonyítottuk, hogy nem így van. Ésszerű egyességre tudtunk jutni minden fontos kérdésben, gondoljunk például a szalonka monitoringra. Fontos megállapodásunk van a horgászokkal, a MOHOSZ-szal, így 60 ezer vadász kapott 420 ezer horgász szövetségest, de megjegyzem horgász barátaink is igen jól jártak, mert Fazekas Sándorral együtt nem kis szerepünk volt abban, hogy minden természetes víz horgász-kezelésbe került, és a hústermelési célú, hogy úgy mondjam ipari halászatnak véget vetettünk a természetes vizeken, s horgász barátaink megkapták  a természetes vizeket. Nemzetközi vonatkozásban a C.I.C.-vel és az SCI-vel állapodtunk meg. Azért ha visszatekintünk egy évtizeddel korábbi állapotra, akkor láthatjuk, hogy mind a sajtóban, mind a társadalomban nagyon sokat javult Magyarországon a vadászat megítélése és elfogadottsága. CITES ügyekben is ésszerű módon egyszerűsítettük a bürokráciát, ha valakinek van papírja arról, hogy ő szabályosan ejtette el az adott vadat, akkor nem kell további nemzeti parki engedély, meg valamelyik iskola szertárának a hozzájárulása, meg ilyen bürokratikus dolgok. Hasonlóképp örömmel jelentem, hogy az Európai Unióban is – Hölvényi György EP képviselő úr vezetésével – a fenntartható vadászat érvrendszerével megakadályozzuk a vadászat ellenes mesterkedések megvalósulását.

A fegyvertörvény és a különböző szervezetekkel való megállapodás után a harmadik – és talán legfontosabb – pillér az új vadászati törvénynek az elfogadása, amit lényegében konszenzussal fogadott el a Magyar Országgyűlés. Itt azt kell mondanom, hogy ez megint forradalmi újdonság volt, hogy kétszer is megkérdeztük az összes vadászatra jogosultat, hivatásos vadászt, hogy ők mit gondolnak, milyen problémákat látnak, milyen törvényt szeretnének. A beérkezett javaslatokat feldolgoztuk és így egy koherens javaslattal tudtunk menni a Földművelésügyi Minisztériumhoz, akik nagyon komoly szakmai munkával a kodifikációt elvégezték, és ezt a konszenzusos, kiérlelt, minden érdekelt racionális szempontjait érvényesítő vadászati törvényt az Országgyűlés elfogadta, és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez ma Európa legjobb vadászati törvénye. Nem véletlen, hogy sok ország átveszi. Most csak három dolgot emelek ki: először is a 20 éves haszonbérleti üzemtervi ciklust, tehát a vadászati ciklus 20 év lett 10 helyett. Ez teljesen ésszerű, hiszen a szarvasbika golyóéretté válása 12 év, akkor nyilvánvalóan 10 év alatt nem lehet felelős vadgazdálkodást folytatni. Az arasson, ki vetett. A 20 év elsősorban a magyar vadállomány védelmét jelenti és biztonságot a vadászatra jogosultaknak. Az is fontos, hogy meg tudtuk védeni a 3000 hektáros minimális területnagyságot, mert ha ez nem lett volna, akkor az átmenő vad lelövésére rendezkedtek volna be, amire tragikus példákat láthatunk tőlünk nyugatra… A felelős vadgazdálkodás érdekében visszaállítottuk a trófeabírálatnál a mínusz pontokat. Kifejezetten az ökológia jegyében a tájegységeket meghatároztuk, amelyeknek élén egy-egy tájegységi fővadász áll, akiket a magyar állam fizet. Itt külön szeretném a két egyetemnek – Sopronnak és Gödöllőnek – megköszönni a szakmai munkáját, Csányi professzor úrnak és Faragó rektor úrnak és munkatársaiknak.  A legneuralgikusabb kérdésben, a vadkár-kérdésben is kompromisszumra jutottunk. Itt szeretném megköszönni az Agrárkamarának és a Vadászkamarának, hogy ezt a nagyon kényes megállapodást létre tudtuk hozni, amivel mind a gazdák, mind a vadászatra jogosultak a józanész és a közös felelősség alapján jól járnak.  Az, hogy földtulajdonosi alapon van a vadászat, ez a rendszerváltoztatáskor eldőlt, de az elő-haszonbérleti jogot ki tudtuk kötni a törvényben, ennek köszönhetően mindazok, akik korrekt módon gazdálkodtak, kifizették a földtulajdonosoknak a haszonbérleti díjat, tisztességesen rendezték a gazdákkal a vadkárt és nem kerültek összetűzésbe a vadászati hatósággal, mert betartották az üzemtervet és a vadászati jogszabályokat, azok folytathatják a vadászatot. A probléma ott van, akik a földtulajdonossal – legyen az magántulajdonos vagy az állam -, nem jöttek ki, akik nem fizették ki a vadkárt a gazdáknak, vagy akik – és ez a legjellemzőbb –, társaságon belül összevesztek, – azokkal nem tudtunk mit kezdeni. De nagyon fontosnak tartom – és ez Szabó Ferenc barátunknak és csapatának a munkáját dicséri-, hogy tízből nyolc vadászatra jogosult ugyanaz maradt, mint aki korábban volt. Akik tehát tisztességgel gazdálkodtak, kijöttek a gazdákkal, és betartották a szabályokat, azok jellemzően folytathatják a következő 20 évben is a vadgazdálkodást. Örömmel jelentem Önöknek, hogy a földtulajdonosi gyűlések kb. 97 százaléka lezajlott, úgyhogy március elsejével zökkenő nélkül indulhat a 20 éves új ciklus. És csak a károgóknak szeretném jelezni, hogy míg 10 évvel ezelőtt ezer fölötti fellebbezés, per és bírósági ügy volt, most mindössze százvalahány, tehát a 10 évvel ezelőtti jogi hercehurcáknak mindössze kb. 10 százaléka! Pedig a tét a duplája, hiszen nem 10, hanem 20 évről van szó. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy az a gentleman agreement, ami korábban köttetett az állami erdészetek üzemi területei és a vadásztársasági területek között, az korrekt módon betartásra került: az állami üzemi területek és a vadásztársasági területek aránya lényegében nem változott, sőt egy kicsit elmozdult a vadásztársaságok javára, de alapvetően maradt a konszenzus. Összefoglalólag: az új vadászati törvény Európa legjobb vadászati törvénye, ami radikálisan csökkentette a felesleges bürokráciát, és az értelmetlen anyagi terheket.

A negyedik nagy pillér – tehát a fegyvertörvény, a megállapodások és vadászati törvény után – a kamarai törvény. Itt Lázár Jánossal közösen benyújtott törvényjavaslatunkra az Országgyűlés meghozta azt a törvényt, ami a vadászjegyek bevételét teljes egészében meghagyja a Vadászkamaránál, és a külföldi vadászok jegyét is a kamara adja ki, következésképpen ezután igen nagy összeggel gazdálkodhat a Vadászkamara. Rövidesen pedig benyújtjuk az Országgyűlésnek, hogy a hatvani múzeum a Vadászkamara tulajdonába kerüljön, mert az a normális és az a helyes, hogy ha a vadászati múzeum a vadászoknál van, nem pedig az önkormányzatnál vagy az államnál. A működést természetesen a magyar állam anyagilag garantálja. Nem csinálok titkot, Suba Imrét szeretném majd felkérni arra, hogy ennek az intézménynek az igazgatója legyen, erősítve a szlovák-magyar kapcsolatot is.

És így jutunk el a világkiállításhoz, amit az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulójára rendezzük meg. A sajtó egy része nekem esett azzal a hülyeséggel, hogy akkor ez most Kádár János megdicsőülését jelenti-e? Az a helyzet, hogy a magyar vadgazdálkodásnak két csúcspontja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere a két világháború között,  a második világháború után pedig a ’71-es Vadászati Világkiállítást. Ahogy az 1920-30-as évek Tótmegyere nem Horthy Miklósról szól, ugyanúgy ’71 sem Kádár Jánosról, hanem a magyar vadgazdálkodásról! De most mondom, hogy történelem-hamisítást nem fogunk elkövetni, és ha a bemutatott trófeát Horthy lőtte, akkor az lesz odaírva. Ha Kádár lőtte, akkor Kádár János lesz odaírva, vagy ha román barátaink trófeákat hoznak, és az van ráírva, hogy elejtette Nicolae Ceaușescu, vagy Mihály király, akkor az lesz ráírva. Mert ilyen volt a történelem. Ez a Világkiállítás a vadgazdálkodásról szól és nem a politika-történetről. A Vadászati Világkiállítás egy virtigli vadászati világkiállítás lesz a fenntarthatóság jegyében, a közép-európai és nemzeti hagyományaink jegyében, a nagyszerű magyar vadgazdálkodás jegyében, de szeretnénk, hogy minél szélesebb beágyazottsága legyen, ezért nagyon hangsúlyos programsorozat lesz a horgászattal kapcsolatban, a lovas sporttal kapcsolatban, vagy kutyás és solymász barátainkkal kapcsolatban. De ugyanígy a sportlövészet, az erdészet, a természetvédelem, a művészetek – a vadászat a művészetben és művészet a vadászatban – illetve a gasztronómia és borászat tekintetében is. Két nagyszabású kerekasztal megbeszélést bonyolítottunk le eddig a legfontosabb területeket megjelenítő mintegy félszáz szervezet képviselőivel. Megállapodtunk, hogy mindenki leírja azt a víziót, azt az álmot, azt az elképzelést, amit ő szeretne, majd ezt egységes egésszé, egymást erősítő programsorozattá fogjuk rendezni. A C.I.C. a szakmai védnökséget és segítséget vállalta. Köszönöm gróf Károlyi Józsefnek – Gróf Károlyi Lajos unokájának -, hogy elvállalta a miniszteri biztos szerepet. Három központi helyszíne lesz a világkiállításnak: a Hungexpo, a hatvani vadászati múzeum (addigra már a kamara égisze alatt), illetve az Állatkert, ami addigra Európa legmodernebb állatkertje lesz. Tehát ez a grandiózus három helyszín, de piramisszerűen az egész ország be tud mutatkozni, a különböző tájegységek – beleértve a magánjellegű gyűjtemények is, mint pl. Hídvégi Béla keszthelyi múzeuma, vagy Kiss B. Zoltánnak a vásárosnaményi gyűjteménye -, de ugyanígy a kisebb településeken is legyen egy-egy vadászszoba, ahol a helyi értékeket be tudják mutatni.

 Összefoglalólag tehát, minden barátunktól – horgászok, lovasok, kutyások, művészeti ágak, gasztronómia – azt kértük, hogy mindenki írja le, hogy mi a vízió, álom, elképzelés, amit szeretne, majd a következő lépésben, ennek az évnek a második felében ezt egységes programmá szerkesztjük, úgy, hogy a különböző időpontok és események egymást erősítsék, egymásra épüljenek, és jövő ilyenkor a Fehován már azt fogjuk bejelenteni Önöknek, hogy a megvalósítás is elindul.

Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg az idei Fehovát!

(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjújában.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia egyetemet említette.

Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.

Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.

Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, “az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”.

Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben “minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik “a védelmi lépéseket”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor – mint mondta – “megtettük azokat a lépéseket”, hogy “senkinek a haja szála” ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.

Szlovákiával “szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok” a visegrádi együttműködésen (V4) belül – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt.

Semjén Zsolt szerint, aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, “kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket “fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a kisiskolák megmentését említette.

Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás megőrzéséhez szükséges támogatást.

Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülnie.

Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont “abszurd”, hogy “nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat “nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják – hangoztatta -, példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.

Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia “de facto megvalósult a Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. “Ki gondolta volna ezt (…) a milosevici időben?” – tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.

A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány – közölte. “Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

IV. Károly, az utolsó magyar király koronázásának centenáriuma alkalmából tartottak szentmisét december 30-án Budapesten, a Mátyás-templomban. A szertartáson Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke mellett részt vett a kormány több tagja.

Boldog IV. Károly életpéldája az Istenbe vetett feltétlen bizalomra tanít – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Erdő Péter homíliájában kiemelte: „akkor emlékezünk méltón utolsó apostoli királyunk koronázására, ha megújítjuk magunkban a közösségért vállalt felelősséget és a bizalmat a gondviselő Istenben, aki a mi életünket is az örök boldogság távlatában szemléli”.

A bíboros felidézte: a száz évvel ezelőtti ceremónia minden részletét bonyolult protokoll határozta meg. Az előkelő családok tagjai és a politikai vezetők egymás között kínos pontossággal rögzítették, hogy kinek mi a feladata, mi a rangsor, hogyan alakítsák ki a legapróbb részleteket is. Az előkészületek leírását olvasva „szinte fáj a feszültség a háborúba sodródott ország végső erőfeszítései és az előkészületek túlérett cicomája között” – mondta.

A versengés és a pompa mögött már ott rejtőzött a szomorúság és a tragédia. Ezt IV. Károly jobban látta, mint bárki más az ünneplők közül. Erről tanúskodik az ünnepi ebéd története is. A pohárköszöntők elhangzása után ugyanis a király véget vetett az ebédnek, a meg sem kezdett ételeket pedig a város kórházaiba küldte a sebesült katonáknak – ismertette a bíboros.

Erdő Péter kitért arra: a külső tragédia és a belső világosság feszültsége jellemzi Károly király száműzetésének éveit is. Mélyen átérezte a felelősséget, amely a királykoronázás és a krizmával (szentelt olajjal) történő felkenés vallási szertartása révén a vállára került. Az eskü is a vallási kötelesség tudatát erősítette az uralkodó lelkében. Ezért nem fogadta el Károly azt az ajánlatot, hogy mondjon le a trónról és ennek árán mentse meg családi vagyonát.

Hozzátette: ez a döntése anyagi szükséget és száműzetést hozott számára, de nem fájt a szíve a hatalom és a dicsőség után, mert „meglátta az eseményekben az isteni gondviselés titokzatos tervének bontakozását”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében hangsúlyozta: az Európát létrehozó, az Európai Uniót megalkotó lelki és szellemi értékeket ma Közép-Európa nemzetei képviselik a legerőteljesebben. Úgy fogalmazott: „napjainkban a közép-európai gondolat újjáéledésének vagyunk tanúi. Megkötöttük és készek vagyunk megkötni a magunk békéit, hogy a kommunizmus által sújtott nemzetek szövetségre lépve egymással elfoglalhassák méltó helyüket a nemzetközi, az európai színtéren”.

Szavai szerint olyan új európai együttműködésre van szükség, amely felelősséget vállal a jelenért és a jövőért is: a megmaradásért, az összetartozásért, a gyarapodásért anyagi, szellemi, lelki és erkölcsi értelemben.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy „a keresztény magyar királyság története egy szenttel kezdődik és egy boldoggal ért véget. Ez a két név kijelöli azt a magasságot, ahonnan rátekinthetünk Európára, Magyarországra és a saját életünkre is”.

Szent István és Boldog IV. Károly képesek életük példájával „felemelni a tekintetünket a legmagasabb magasság felé” – tette hozzá a miniszter.

Habsburg Károly – Habsburg Ottó egyik fia – köszöntőjében elmondta: a családi emlékezet megőrizte azt a „mély szimpátiát”, amellyel Károly király Magyarország és a magyarok iránt viseltetett. E vonzalomnak volt köszönhető, hogy a Ferenc József császár halála utáni egyetlen koronázási ünnepségre a háború viszontagságai ellenére is Budapesten, Szent István koronájával került sor.

A száz évvel ezelőtti szertartás helyszínén, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban, közismert nevén a Mátyás-templomban megtartott szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke; Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter; Harrach Péter, a KDNP alelnöke, parlamenti frakcióvezető; Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, a KDNP országos választmányának elnöke; Soltész Miklós államtitkár, a KDNP alelnöke; Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a KDNP Országos Választmányának titkára, valamint a diplomáciai testület képviselői, a Habsburg-család és más történelmi családok tagjai.

Mint ismert, Habsburg-Lotharingiai Károly 1887. augusztus 27-én született, apja Habsburg Ottó főherceg, Ferenc József unokaöccse volt, édesanyja Mária Jozefa szász királylány. Károlyt nem nevelték uralkodónak, és ő sem számított arra, hogy császár és király lesz. Apja 1906-ban bekövetkezett halála után azonban egyre előrébb került a trónöröklési sorban.

Miután Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, Ferenc József 1916-ban bekövetkezett halála után Károlyt koronázták osztrák császárrá és apostoli magyar királlyá.

Az uralkodó 1917-ben menesztette Tisza Istvánt a magyar kormány éléről, a Monarchiát pedig választójogi reformmal, a nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta egyben tartani. Helyzete a katonai összeomlás után tarthatatlanná vált, 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án Magyarországon is lemondott a kormányzásról, de trónigényét fenntartotta. A birodalom széthullása után Svájcba költözött, de politikai ambíciói megmaradtak.

Károly 1921-ben kétszer is megpróbálkozott a magyar trón visszaszerzésével, de mindkét kísérlete kudarcba fulladt. Madeira szigetén, száműzetésben halt meg 1922. április 1-jén.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kapta idén a Duna-díjat. Az elismerést szerdán Budapesten adták át.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatásában arról beszélt, hogy volt idő, amikor a magyarság összetartozásának alkotmányos értékét kizárólag a Duna Televízió képviselte. A 2010-es választások után az Országgyűlés tanúságot tett a nemzeti összetartozásról, a nemzet egységét alkotmányba foglalták, így a Duna Televízió “már nem magányos farkasként küzd” – tette hozzá.

A KMKSZ-ról elmondta: a kárpátaljai magyarság 1989. február 26-án Ungváron alakult szervezete az első és máig legnagyobb létszámú társadalmi, érdekvédelmi szervezet, tagsága 2015-ben 45 ezer főt számlált.

Semjén Zsolt felidézte: 1972-ben több mint ezer kárpátaljai magyar írta alá azt a szovjet legfelső vezetésnek címzett beadványt, amelyben a kisebbségi jogaik biztosítását, a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgák bevezetését, az anyanyelvi oktatás bővítését, a magyar történelem oktatásának engedélyezését szorgalmazták. A szovjet rendszer meghurcolta a szervezőket: Fodó Sándor egyetemi tanárt, a szövetség későbbi alapító elnökét, S. Benedek András író-történészt, Kovács Vilmos írót; a dokumentum megkerülhetetlen előzménye volt mindannak, amit a kárpátaljai magyar érdekvédelemnek a rendszerváltoztatás után sikerült elérnie. Az akkori aláírók lettek a szövetség alapítói – mondta.

Ismertette: a KMKSZ célja a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti vagyonának, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint mindezek védelme. A szövetség megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét.

A szövetség múlhatatlan érdemei közé sorolta Semjén Zsolt, hogy megszervezte és elindította azt a folyamatot, amely a szovjet időszak után biztosította a kárpátaljai magyarság számára nemzeti ünnepeinek nyílt és szabad megünneplését. A történelmi múlt felelevenítése érdekében emlékműveket, emléktáblákat állítottak, valamint közreműködésükkel került vissza a helyére több olyan emlékmű, amelyeket a második világháború után a szovjet hatóságok távolítottak el – közölte.

Rámutatott: a szövetség kezdettől feladatának tekintette a kárpátaljai magyarságot ért múltbeli jogtalanságok és sérelmek orvoslását is, a meghurcoltak rehabilitálását. Kezdeményezésükre Kárpátalja csaknem minden magyarok lakta településén állítottak emlékművet az 1944 őszén jogtalanul elhurcolt és fogolytáborokban elpusztult kárpátaljai magyar férfiaknak, egyúttal kérték az ukrán parlamenttől büntetlenségük kimondását és kollektív politikai rehabilitációjukat.

A KMKSZ megkülönböztetett figyelemmel kezelte a magyar iskolák, az anyanyelvi oktatás jelentőségét; több évtizedes tevékenységüknek köszönhető, hogy Beregszászon működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház – jelezte a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra: a KMKSZ hangsúlyozott követelése a nemzetiségi önigazgatás, az autonómia megteremtése, célja az összmagyar kultúrán alapuló magyar kulturális intézményrendszer megteremtése.

A szövetség mindenkor szoros kapcsolatokra és együttműködésre törekedett a kárpátaljai történelmi egyházakkal, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése bekerült a legutóbbi választási megállapodásba, amelyet a KMKSZ a jelenlegi államelnökkel, Petro Porosenkóval kötött – mondta Semjén Zsolt.

Felidézte azt is, hogy a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség közti összefogás sikeres volt, a 2015-ös önkormányzati választáson a 64 fős megyei közgyűlésben a KMKSZ-frakciónak nyolc helyet sikerült megszereznie, amivel megkerülhetetlen politikai erővé vált a megye irányításában. Képviselettel rendelkezik a különböző szintű, helyi, városi, járási önkormányzatokban is.

A KMKSZ kapcsolatainak egyik súlypontját az anyaországgal való együttműködés jelenti, a szövetség a magyar kormány stratégiai partnere, az összefogás kifejezéseként ül a Fidesz-KDNP színeiben ül képviselőként Bocskor Andrea az Európai Parlamentben (EP) – jelezte.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: a Duna Televízió 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy köldökzsinórként kösse össze az elcsatolt területeket.

Felidézte: az alapítás húszéves évfordulóján döntöttek a Duna-díj alapításáról, amelyet azon személyek és egyesületek kapnak, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért és a magyar identitástudat megerősítéséért.

Az elismerést Brenzovics László, a KMKSZ elnöke vette át, aki különösen fontosnak nevezte a Duna Televízió 1992-es megalakulását, mondván, más szemléletet hozott a televíziózásba és hangsúlyosan kezelte a határon túli magyarság kérdéseit. Az elmúlt 27 évben árvizek, forradalmak, háborúk megpróbáltatásainak voltak kitéve a kárpátaljaiak, s ahhoz, hogy ezt átvészelték, a magyarországi médiának, a Duna Televíziónak is fontos szerepe volt – mondta.

Szólt arról is, hogy idén maga a díj is megújult: Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.

Az elismerést ötödszörre ítélték oda, azt először az idén elhunyt Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, EP-képviselő tavaly pedig a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta az elismerést.

(Forrás: MTI)