Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán.

Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

“A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A mindkét fél részéről tanúsított kompromisszumos kiegyezés után a két cég bizakodóan néz a jövőbe és ezután több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait a közösséggel, partnereivel, fogyasztóival, és így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez” – áll a közös közleményben.

A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, Magyarország kormányának, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.

A megegyezésre azt követően került sor, hogy pénteken Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta.

A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére; azok a multinacionális vállalatok pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát.

A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ellenzéknek a puszta megmaradás a tét – nyilatkozta Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Semjén Zsolt a Magyar Időknek adott interjút. Nagy Áron teljes írása ide kattintva olvasható el.

– Lassan lejár az idő, a ciklus végéig egymillió új magyar állampolgárt ígért. Mennyinél járunk?

– Kilencszáznegyvenezernél. Többségük a Kárpát-medencében él, akik kedvezményes honosítással szereztek állampolgárságot, és a diaszpórából is van nagyjából 110 ezer olyan új honfitársunk, akik – vagy akiknek a felmenői – a mai Magyarország területéről kerültek ki, jellemzően Nyugatra.

– A balliberális sajtó tele van a csalásokról, visszaélésekről szóló hírekkel, emiatt az ellenzék rendszeresen támadja a honosítást. Egyszer sem vetődött még fel, hogy szigorítani kellene?

– Amit állítanak – vagy inkább sugallnak –, az a honosítás egészét és lényegét tekintve szemenszedett hazugság. Mindazok, akik magyar állampolgárságért folyamodnak, szigorú államigazgatási eljáráson, köz- és nemzetbiztonsági ellenőrzéseken esnek át. Természetesen mindig vannak, akik megpróbálnak visszaélni egy adott joggal. De mivel a rendszer jól működik, eddig már 32 ezer kérvényt utasítottunk el. Az elutasítás két leggyakoribb oka a nyelvtudás hiányossága és a származást igazoló okmányok elégtelensége. Ez főleg Ukrajnában fordul elő. A nyelvtudás tekintetében egzakt módon nem mondható meg, hogy hány szót és milyen grammatikai alakzatot kell tudni, nyilván más várható el egy mondjuk Csíkszeredán, színmagyar közegben élő embertől, mint attól, aki a szórványban, vagy például Ausztráliában lakik. Az ő esetében, ha csak töredékesen beszél magyarul, de küzd azért, hogy megőrizze vagy tanulja a nyelvet, az identitását, azt is meg kell becsülni.

– A belügyminiszter nemrég ötvenöt olyan ügyről számolt be, amelyből büntetőeljárás lett.

– Ami elenyésző szám akár a 940 ezer új magyar állampolgárhoz, akár a 32 ezer elutasítotthoz viszonyítva. Ezek az esetek is a rendszer működőképességét, szigorát igazolják. És hogy a kritikusok kedélyét borzoljam, a rendszer inkább túlzottan is szigorú, ami a nyelvtudást illeti, ezért szerintem enyhíteni kellene a szabályokon. A ruszin-magyarok esetében például nagyvonalúbb lennék.

– Egyelőre úgy tűnik, hogy a környező országok sem emésztették még meg a kedvezményes honosítást. E tekintetben vár bármiféle változást?

– A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációja ellen. Ezt persze tudják az utódállamok is. Trianon óta, száz esztendeje legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésük a magyarság beolvasztása. Számukra a honosítás erre az asszimilációs politikára a legfőbb veszély, hiszen aki magyar állampolgárságot szerez, az közjogilag is a magyar nemzet részévé válik, és evidenciaszerűen megerősödik a magyar identitása. Ezért – nem meglepő módon – titkosszolgálati eszközökkel, így dezinformálással próbálják aláásni a honosítás tekintélyét, szócsőként használva bizonyos magyarországi médiumokat is, amelyek így akarva-akaratlanul, de a manipuláció eszközévé válnak. Mostanság például arról írtak, hogy Roman Naszirov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt egykori vezetője is magyar állampolgár, de a valóság az, hogy nem hogy nem magyar állampolgár, de még kérvényt sem adott be, semmilyen kapcsolatban sem volt a magyar honosítással. A bemutatott okmány gyenge hamisítvány. Csak a miheztartás végett mondom, hogy ellenséges titkosszolgálattal való tudatos együttműködés magyar nemzeti célokkal szemben: hazaárulás.

– Nem érzi úgy, hogy pengeélen táncolnak és Magyarország szövetségesi politikáját kockáztatják?

– Ez a művészet a politikában. Egyensúlyozunk, de az adott külhoni nemzetrész feltétlen prioritás. Például Szlovákia tekintetében: a visegrádi országok szoros együttműködése és a magyar–szlovák gazdasági kapcsolatok szárnyalása teszi lehetővé, hogy kisebbségi magyar ügyekben is előre tudjunk lépni.

– A honosítottak élhetnek a szavazati jogukkal – ha akarnak. Az érvényes szavazatok száma azonban eddig nem tűnt kiemelkedőnek. Mi ennek az oka?

– A választási törvény megalkotásakor – biztonsági megfontolásokból – túl komplikált szabályokat állapítottunk meg a levélszavazásra. Pusztán azon, hogy két borítékba kell betenni a szavazólapot, sok szavazat veszett el formai érvénytelenség miatt. De problémát okoz az anya neve mint identifikációs adat, hiszen ez egy magyar sajátosság, a világ nagy részén nem használják. Aztán a betűelírás is érvénytelenítheti a szavazatot. Például a cirill betűs környezetben élők latin betűs átírásai. Épp most nyújtjuk be a mindezeket orvosló törvénymódosítási javaslatunkat.

– Mi a helyzet a lex Heinekennel? Az ellenzék soraiból sokan azt mondják, vissza kellene vonni. Miért szükséges megvédeni az Igazi Csíki Sört?

– Ha Magyarországon nemzeti elkötelezettségű, normális ellenzék lenne, akkor evidenciaszerűen sorakoztak volna fel a javaslat mögé. Mert itt egy nyilvánvaló nemzeti sérelem történt: egy multinacionális cég brutális módon eltaposott egy kis magyar manufakturális sörfőzdét, hiába állt oda mellé Hargita megye önkormányzata. Ha minimális nemzeti érzék lenne a baloldalban – ami láthatóan nincs –, akkor megértené, hogy ez az ügy nem a kormányról szól, hanem a székelység megmaradási küzdelméről, a csíki sör mögött egy szimbolikussá vált nemzeti ügy védelmében.

– Az önkényuralmi jelképekről szóló törvénymódosításukat a Heinekentől függetlenül is kritizálták, Európában általában, és a baloldalon sokan nem értik, miért szúrja a kormány szemét a vörös csillag.

– Abszurd, ahogy a balliberálisok azért sipítoznak, mert meg akarjuk tiltani, hogy önkényuralmi jelképeket – például horogkeresztet – anyagi haszonszerzés céljából fel lehessen használni kereskedelmi termékeknél. Különben igaz, ami igaz, ezt már eleve be kellett volna emelnünk az önkényuralmi jelképek tilalmáról szóló törvénybe, ha hibáztunk, az az volt, hogy ezt nem tettük meg akkor. Ezeknek a szimbólumoknak a jegyében több millió magyar embert öltek vagy nyomorítottak meg a XX. században. Nyugat-Európában nem értik, mit jelent a volt szovjet megszállási világban a vörös csillag. A holland heinekenesektől ezért azt kérdeztem: mit szólnának náluk, ha valaki horogkeresztes sört árulna, megcélozva a szélsőjobbos holland vásárlókat. Nyilván nem tolerálnák. Mi sem fogjuk.

– Alig több mint egy év múlva országgyűlési választásokat tartanak az országban. Mikor kezdődik a kampány?

– Ősztől eksztatikussá válhat, elnézve az ellenzék válságát. A Fidesz–KDNP-szövetség – paradox módon – az erőfölény nyilvánvaló volta miatt nincs olyan könnyű helyzetben, mint sokan vélik, hiszen sem a káoszos balliberális oldal, sem a Jobbik nem tekinthető reális kihívónak, és ezért nehéz lesz a jobbközép tábor veszélyérzetét felszítani és mozgósítani. Emiatt az gondolom, hogy brutális kampány lesz, mert az ellenzéknek a 2018-as választás igazi tétje a puszta megmaradás. Nemcsak az Együtt, Párbeszéd vagy a Momentum és társaik létezése forog kockán, hanem ez a szocialistáknál is így van, hiszen Molnár Gyulának igaza volt, amikor azt mondta, hogy egy újabb választási kudarc komolyan felveti a kérdést: van-e egyáltalán értelme az MSZP-t fönntartani? Ezek az emberek a politikai életben maradásukért küzdenek.

– A Jobbik viszont egységesebbnek tűnik, mint a baloldal. És bizonyos körök abban érdekeltek, hogy megszorongassák a kormányt. Okozhatnak meglepetést?
– A Jobbik esetében is ugyanez a helyzet. Vona Gábor egy rendkívül kockázatos lépésre szánta el magát, amikor feladta a saját ideológiáját – és velük a Jobbik törzsszavazóit –, hogy balra való nyitással megpróbáljon a Fidesz–KDNP kihívójává válni. Ez láthatóan reménytelen, a két szék közt a pad alá esés tipikus esete. Ráadásul Vonának az a deklarációja, hogy „én adtam a Jobbik lelkét és én vettem el”, a politikai és erkölcsi öngyilkossággal azonos. Egy ilyen lélekgyilkosságot – és azt is csak politikai értelemben – egyedül a sikerrel lehetne legitimálni, ennek viszont láthatóan nyoma sincs. Mind a baloldal, mind a Jobbik vezetőinek ezért a választás egzisztenciális kérdés, s ezért totális háborút fognak vívni. Mivel reális, életképes alternatív programjuk nincs, kétségbeesésükben csak a gyalázkodás marad. Főleg, ha ehhez külföldről megrendelést és muníciót kapnak.

– Elő sem fordulhat egy váratlan húzás, a Jobbik és a baloldali pártok összefogása?
– Erkölcsi skrupulusaik láthatóan nincsenek, próbálkozások vannak, de hát ennek kávéházi asztalnál kitalált politológusi spekuláció jellege van. Mindenekelőtt: a protest konglomerátum összeállás esetén együttvéve se lenne többségben, figyelembe véve az összeállás következtében leporló szavazatokat. Persze, ha kétfordulós lenne a választási rendszer, akkor az állva maradt protest jelölt mögött – legyen akár jobbikos, akár szocialista – az ellenzéki szavazatok összeadódhatnának. Viszont a választás egyetlen fordulóból áll. Ha viszont ehhez alkalmazkodva a balliberális és a szélsőjobb közös jelölteket állítana, az visszaütne, mindkét tábor törzs­szavazóit megtizedelné. A baloldali összefogás is kérdéses. Ez jól látszik Gyurcsány Ferenc mozgásán, aki őrült, de nem hülye. Őt nem érdekli a győzelem, csak a saját szerepe, az, hogy a romokon ő legyen a baloldal vezére.

– Ezek szerint elég lesz megint az egyszavas program, hogy folytatjuk?
– Nem. A nagy tanulság, amit minden választás előtt fel kell idéznünk, az: 2002. Az első Orbán-kormány teljesítményét az ellenzék sem vitatta érdemben, példátlanul imponáló eredmények voltak. Mégis a jó kormányzásból nem következett a választási győzelem. A Fidesz–KDNP-nek amellett, hogy a kormányzás eredményeit meg kell védenie, és persze fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy mivel járna, ha visszatérnének azok, akik egyszer már a csőd szélére lökték az országot. De a hangsúlynak nem a kormányzati eredmények apológiáján kell lenni, hanem azon, hogy milyen veszélyektől kell megvédenünk az országot és a magyar embereket Európában és itthon, a kihívásokat hogyan változtathatjuk lehetőséggé, és hogy az ország egészének és minden egyes társadalmi csoportnak milyen jövőképet adunk.

(Forrás: Magyar Idők)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Elképzelhetetlen a lex Heineken visszavonása – nyilatkozta az atv.hu-nak Lázár János miniszter. A másik előterjesztő, Semjén Zsolt a hvg.hu hírét azzal cáfolta: “Frászt!” A nemzetpolitikáért felelős miniszter szerint “erkölcsileg, politikailag és jogilag is helyes és védhető” a javaslatuk.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A külhoni magyarság megmaradása attól függ, hogy az autonómia területén sikerül-e előrelépni vagy sem, a magyar érdekérvényesítés pedig egyenesen arányos a külhoni magyar pártok választási sikerével – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten.

A kormányfő helyettese a Kisebbségi jogok, érdekképviselet, autonómia című kiadvány aktuális köteteinek bemutatóján a tudomány, a közigazgatás és a politika szövetségét hangsúlyozta. Ha ezek közül a bármelyik is hiányzik, meggyengül a külhoni magyarok érdekérvényesítő képessége – magyarázta.

Semjén Zsolt a külhoni magyar pártok választási eredményeit elemző kötetről kiemelte: a magyar érdekérvényesítés a külhoni magyar pártok sikerétől függ. Akkor lehet védeni a magyar érdekeket, ha a magyar pártok ott vannak az önkormányzatokban és lehetőleg ott vannak az adott ország parlamentjében, vagy kormányzati szerepet vállalnak. Magyarországról azt támogatják, hogy az adott nemzetrész minél egységesebben jelenjen meg – mutatott rá, és úgy fogalmazott: ha egység van, eredmény is van.

Ez különösen a parlamenti választásokon fontos – folytatta Semjén Zsolt, aki szerint nem engedhető meg, hogy olyan konstrukciók induljanak, amelyeknek nincs reális esélyük a parlamentbe való bekerülésre, csak néhány szavazatot elvisznek. Megjegyezte: helyes, hogy a külhoni magyar pártok részei az európai pártcsaládoknak, de egy határon túli magyar párttól olyan “ideológiai ortodoxia” nem várható el, mint egy magyarországi tömörüléstől.

Összegzése szerint a magyar karakter, a magyar közösség érdekképviselete mellett az is fontos, hogy a külhoni magyar pártoknak a többségi nemzet felé is legyen világos és vállalható mondanivalójuk. Semjén Zsolt példaként a Vajdasági Magyar Szövetséget hozta.

Kitért arra is, hogy a környező utódállamok a magyarság asszimilálásában érdekeltek, míg Magyarország a magyarság fennmaradásában. A miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány rendezvényén a nemzetközi témákról szóló kötet kapcsán hangsúlyozta: a nemzetközi jogon és precedensen alapul minden követelésük. Az autonómia témáját körüljáró kötetről szólva kijelentette: a külhoni magyarság megmaradása attól függ, hogy az autonómia területén előre tudnak-e lépni.

Az autonómia egyfelől cél, másfelől jövőkép, az autonómiaköveteléseket soha nem szabad feladni – rögzítette. Megerősítette: minden közösségnek a saját koncepcióját kell elkészítenie, nincs egységes elv, és nem Budapestről kívánják megmondani, mi a jó az adott magyar közösségnek. A kimunkáláshoz ugyanakkor minden segítséget megadnak – jelezte.

Az is fontos, hogy az adott ország közössége “szokja” az autonómia gondolatát – vélte, hozzátéve: először “őrjöngés, kiborulás, támadás, utána hümmögés, elutasítás, a végén párbeszéd” van. Hozzátette: a magyarság soha nem kért olyat, amire az unióban ne lenne precedens, és amit ne tudnának alátámasztani. Ha elfogadják, hogy létezik olyan jog, ami más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, alávalóbbak vagyunk más nemzeteknél – jelentette ki Semjén Zsolt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyar állampolgársági esküt tett P. Henri Boulad S.J. egyiptomi jezsuita szerzetes csütörtökön Budapesten, az Országházban.

Henri Boulad maga kérte, hogy felvehesse a magyar állampolgárságot, mert egyetért a magyar kormány keresztényeket és a keresztény értékeket védő törekvéseivel.

Az ünnepélyes eskütételen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Magyarország immár ezer esztendeje keresztény ország, és az új magyar alkotmány a kereszténység értékeire fekteti a hangsúlyt.

Kiemelte: Magyarország, mint ahogy az egyetemes kereszténység, keletről kapta a hitet és az evangéliumot, s tudja a kötelességét a keleti keresztények felé most, amikor nehéz helyzetben vannak.

Szavai szerint egy olyan teológus, világhírű professzor tette le a magyar állampolgársági esküt, akit nagy tekintélyként tartanak számon. Hozzátette: nagy megtiszteltetés Magyarországnak és a kormánynak, hogy az állampolgárság kötelékében és Szent István örökségében egyek lehetnek.

Henri Boulad Alexandriában született 1931-ben, szíriai családból származik, édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. A jezsuita rendbe 1950-ben lépett be, majd 1963-ban szentelték pappá Bejrútban.

Három doktorátust szerzett és – visszatérve Egyiptomba – az ifjúság nevelése és a szociális munka területén dolgozott, valamint lelkigyakorlatok vezetője lett. Kalkuttai Szent Teréz anyával egyetértésben szervezte meg az egyiptomi CARITAS-t. Menekülttáborokat szervezett, küzdött a szudáni népirtás megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért. “Teljesen önfeláldozásnak szentelt életéért” megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét.

Évente előadókörutakat tartott Európában, beszédeit gyakran a rádiók is közvetítették. 2004-ben lett a jezsuiták kairói kollégiumának vezetője. Rendszeresen jár Magyarországra előadásokat tartani, jelenleg március 24-ig tartózkodik itt, ezalatt több lelkigyakorlatot is tart, amelyek szinte pillanatokkal a meghirdetés után beteltek.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítését is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes.

A kormányfő helyettese csütörtökön Budapesten újságírók előtt ezzel indokolta azt a törvényjavaslatot, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt jegyeznek. Kérdésre jelezte: a kormány kész állami támogatást nyújtani az Igazi Csíki Sör gyártásához és helyzetbe hozná a kézműves söröket is.

Semjén Zsolt elmondta: a javaslattal, amelyet jövő héten kezd tárgyalni az Országgyűlés, az önkényuralmi jelképek tilalmát kiterjesztik majd a kereskedelmi célú termékekre is.

Rámutatott: Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

Semjén Zsolt a törvényjavaslatot “absztrakt erkölcsi megfontolással” indokolta, ugyanakkor kérdésre nem cáfolta, hogy összefüggés van a Heineken cégérével és az Igazi Csíki Sör forgalmazásának akadályozásával.

Megjegyezte: a Heineken logójában vörös csillag szerepel, ami nyilvánvaló politikai tartalom. Felidézte, hogy 1951-ben a vörös csillagot levették a sörről, majd 1991-ben a Szovjetunió megszűnése után visszatették. Semjén Zsolt kiemelte: Magyarországon emberek millióit nyomorították meg ennek a jelképnek a jegyében, ezért ezt nem fogják engedni. A miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta a hollandoknak, gondolják végig, mit szólnának ahhoz, ha megjelenne egy olyan sör Hollandiában, amelyen horogkereszt lenne.

Kérdésre kitért arra is, hogy a kormány a jövőben kész állami támogatást nyújtani majd az Igazi Csíki Sör gyártásához és a kézműves sörök előállításához.

Ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, hatályba lép, akkor amennyiben ilyen jellegű bejelentés érkezik a lakosságtól, az arra hivatott szerv dönteni fog, lehet-e forgalmazni a Heineken vörös csillagú logóval ellátott söreit.

Semjén Zsolt jelezte: a törvényjavaslatban annyi engedmény szerepel, hogy indokolt esetben a kormány felmentést adhat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Bácskossuthfalván ünnepelte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóját.

Hagyományosan, ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a megemlékezés. A református templomban Móricz Árpád hirdetett igét, Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes imát mondott, Paskó Csaba római katolikus plébános pedig alkalmi prédikációjában beszélt a forradalomról.

Az ünnepség a 121 éve felállított Kossuth-szobornál folytatódott, ahol a himnusz eléneklése és alkalmi szavalatok után Seffer Attila, a helyi közösség tanácselnöke köszöntőjében kiemelte, hogy bár a forradalom elbukott, mégsem volt hiábavaló az áldozat, mert a feudalizmus béklyója mégis örökre lehullott. „Ma is az akkorihoz hasonló elszántságra van szükség” – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette, tisztában kell lenni azzal, hogy egyetemes magyarság van, és bármelyik nemzetrész megroppanna vagy elveszne, az egyetemes magyarság válna sérülékennyé. A forradalom tanúsága azt mutatja, hogy egyszerre kell a nemzeti szuverenitást, a szabadságot kivívni és megteremteni a szükséges polgári átalakulást. „Csak az erős Magyarország tud segíteni az elszakított területen élő magyaroknak” – mondta a KDNP elnöke.

Pásztor István a VMSZ elnöke rövid sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elmúlt közel 170 évben a mindenkori magyarság részére az, ami 1848/49-ben történt – a túlerővel való szembefordulás, a szabadságvágy – olyan példával szolgál nem csak nekünk, hanem az utánunk jövő nemzedékeknek is, ami megtartja a magyarságot bármilyen nehéz körülmények között.

Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselő alkalmi beszédében hangsúlyozta, hogy a forradalom kezdete egybeesett a tavasz kezdetével akárcsak a tavasz, a szabadságharc is a megújulás reményével tölt el bennünket. „Egy nép akkor válik nemzetté, ha hisz saját erejében és hagyományaiban” – mondta.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete olvasta fel. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint egyházi és közéleti személyiségek, az MNT, a szerb parlament, a tartományi képviselőház, az önkormányzatok és intézmények képviselői és tisztségviselői, valamint kulturális élet több képviselője. A megemlékezés végén a jelenlevők megkoszorúzták a világ hetedik legrégibb Kossuth-szobrát.

_{(Forrás: vajma.info)}

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

“Különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei” – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ünnepi beszédében szerdán Szabadkán.

A vajdasági központi megemlékezésen a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke kiemelte: ha meg akarjuk érteni az ünnepet, akkor a 169 évvel ezelőtti események egészét kell megvizsgálni, mégpedig a jelen felől. “Mert a jelen kihívásaira való válaszok a történelmi tapasztalatban vannak, a döntésekben” – tette hozzá.

Pásztor István úgy fogalmazott: a történelmi események, tragédiák, veszteségek ideje alatt kitartó, alapos munkával, emberséggel, a jó szomszédságba vetett hittel a magyarság keményen és elszántan követte a haza bölcsének, Deák Ferencnek a tanítását, miszerint “semmiről, amit megszereztünk, félelemből, és ehhez hozzáteszem, személyes dölyfből, finnyásságból, egyéni érdekből vagy olyan érdekből, ami nem a nemzet, a közösség boldogulását helyezi előtérbe, nem mondhatunk le”.

Március 15. a nemzet nemzetté válásának és vállalásának, saját sorsunk akarásának és irányításának ünnepe – hangsúlyozta. “A módszerek, a lehetőségek változnak, változhatnak, a cél sohasem” – fogalmazott Pásztor István, majd úgy folytatta: “minden hősi tett a hétköznapi, kitartó, a közösséget, a nemzetet és az elért eredményeket megtartó munkában nyer értelmet”. A döntések, amiket meghozunk, nem alapulhatnak pillanatnyi szeszélyen, egyéni szimpátián, nem alapulhatnak mindig a szívünk tetszése szerint, de nem is ez a lényeg – magyarázta Pásztor István. “A lényeg az, hogy közösen és jó döntést hozzunk. Jónak és közösnek pedig csak az számít, amivel megtartjuk erőnket, haladni tudunk, és fel nem adunk semmit abból, amiért a márciusi ifjak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei az életüket adták”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a nemzeti függetlenség, szuverenitás és az ország megerősödése szempontjából a magyarságnak ma is hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint 169 évvel ezelőtt. “Például amikor a magyar szuverenitást Brüsszelből vonják kétségbe, mondván, hogy ők mondják meg, nekünk kikkel kell együtt élnünk”. Semjén Zsolt leszögezte: a nemzeti szuverenitás azt jelenti, hogy “a magyar nemzet majd eldönti, hogy kivel akar együtt élni és kivel nem”.

Hozzátette: ma az ország megerősítése a feladat, az erős Magyarország pedig azért kulcsfontosságú, “mert mi egyetemes magyar nemzetben gondolkodunk és az csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes nemzetrésze megmarad”. Ha bármely nemzetrész megrokkan vagy eltűnik, akkor az egyetemes magyarság lesz pótolhatatlanul szegényebb, csonkább, és az egyetemes magyar nemzet fennmaradása kerül veszélybe – fűzte hozzá.

A magyar patriotizmus lényege a nemzetrészek lokálpatriotizmusa – hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint éppen ezért a forradalom és a szabadságharc történetét sem lehet szétszabdalni nemzetrészek szerint. Mindazonáltal fontos az is, hogy “minden nemzetrész külön is tudatosítsa magában a saját értékeit, a saját hőstetteit, mindazt, amit ő adott az egyetemes magyarságnak”.

A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a külhoni nemzetrészek támogatását az erős Magyarország teszi lehetővé, de hasonlóan fontos szempont az, hogy “az adott nemzetrészek meg tudják szervezni önmagukat, képesek legyenek az ott élő magyar emberek értékeinek és érdekeinek kifejezésére”. Mint mondta: a Délvidéken erre van példa, mert erős, szervezett magyarság él Szerbiában, amely meg tudja szervezni saját kulturális autonómiáját, és akit komolyan vesznek Belgrádban.

Semjén Zsolt hozzátette még, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a délvidéki magyarságnak azokat a kulturális autonómia-törekvéseit, amelyek a magyarság megmaradását biztosítják. A magyar nemzet soha nem kért olyat, amire ne tudnánk példát mondani az Európai Unióban – folytatta, “mert ha másnak lehet, akkor nekünk is lehet, ha másoknak jár, akkor nekünk is jár”.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP gratulált Áder Jánosnak, akit az Országgyűlés ma ismét Magyarország köztársasági elnökévé választott.

A kereszténydemokraták számára az államfő eddigi tevékenysége a biztosíték, hogy munkája során továbbra is mindenekelőtt a magyarság helyzetének javítását és teremtett környezetünk védelmét helyezi középpontba. „Hallassa hangját, szóljon mindannyiunkhoz és őrködjön hazánk jogállami működése fölött!” – fogalmaz a KDNP közleménye.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Titkosszolgálati módszerekkel próbálják meg lejáratni a kettős állampolgárság intézményét – jelentette ki a KarcFM-nek adott interjúban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke az Álláspont című műsorban beszélt arról is, hogy az előterjesztése alapján munkaszüneti nap lett nagypéntek és szintén kereszténydemokrata javaslatra a hitelcsapdába került családok érdekében módosították a végrehajtási törvényt.

Az interjú teljes terjedelmében itt hallgatható meg.

(semjenzsolt.hu)