Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A brüsszeli bürokráciával azonosítható mai Európai Unió (EU) olyan alma, amely nagyon messze gurult az alapító atyák fájától – mondta Semjén Zsolt.

A Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása című nemzetközi konferencián a politikus hangsúlyozta: az Európai Unió vezetőinek közkeletű tévedése, hogy Európa a görög kultúrára, a római jogra és a zsidó-keresztény etikára épül. Csakhogy a kereszténység nem építőkocka a katedrálisban, hanem maga a katedrális. A kereszténység építette fel a görög kultúra, a római jog, az ószövetségi etika és a germán államszervezés építőköveiből az európai civilizációt.

Kitért arra: II. János Pál tanításában világossá tette, hogy Európa nem keresztény múzeum, a keresztény civilizáció nem régi korokból itt maradt tiszteletre méltó múzeumi tárgy, hanem élő valóság.

A pápa egész működése, hitvallása és missziós útjai is arra a gondolatra épültek, hogy élő hittel kell újra megtölteni azt a “civilizációs csodát”, amelyet a kereszténység hozott létre.

A kereszténység és a nemzetek viszonyáról szólva rámutatott: e kettő egymással nemhogy nem ellentétes, hanem egymásra utaló valóság. “Minden nemzet Isten megismételhetetlen gondolata, ezért az égi hazához is hűtlen az, akik a földi haza sorskérdései elől dezertál.”

A katolicizmus, de még a protestantizmus is régebbi, mint az uniós országok többsége: a kereszténység tehát nem megfojtotta a nemzeteket, hanem lehetővé tette a nemzeti lét kibontakozását és fejlődését – mondta. Emlékeztetett: II. János Pál szerint a nemzetekkel kapcsolatos két tévedést kell elkerülni, az internacionalizmust, amely tagadja a nemzeti lét érték voltát és a sovinizmust, amely kétségbe vonja, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez.

Az Európai Unió és a nemzetek kapcsolatáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy miközben vannak európai népek, nincs olyan, hogy európai uniós nép. Az ilyen, kettős identitás a római birodalom jellemzője volt, amelynek polgárai egyszerre voltak saját nemzetük és a birodalom polgárai.

E kettős, birodalmi identitás létrehozása – amelyre Brüsszel olykor már nyíltan is törekszik – az ellentéte az alapító atyák szándékának, akik az uniót azért hozták létre, hogy az szolgálja az európai nemzetek megmaradását, nem pedig az európai nemzeteket kívánták az unió mint birodalom szolgálatába állítani – mondta Semjén Zsolt.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában ismertette: II. János Pál alapelvei között szerepelt, hogy Európa teljességét keleti és nyugati felének együttese alkotja, és hogy a földrész kulturális és erkölcsi alapját a kereszténység jelenti, amelynek értékei még elvilágiasodott formában is fellelhetők az európai népek életében és hivatalos struktúráiban.

Ugyanakkor a kereszténység értékei akkor válnak igazán termékennyé Európa számára, ha visszacsatolják őket eredeti vallási alapjukhoz és kiindulópontjukhoz. Mindez “az emberi megnemesedésnek és a kulturális gazdagságnak olyan termékeny közegét alakíthatja ki, amelynek küldetése lehet az egész emberiség számára” – mondta a bíboros.

Felidézte: II. János Pál Európáról szóló tanításának legreprezentatívabb összefoglalása az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítás. E dokumentum szól “a keresztény emlékezés elveszítéséről és a jövőtől való félelemről mint földrészünk sajátos jellemzőiről”, a közömbösségről, az individualizmusról és azokról a törekvésekről, amelyek “az európai kultúrát a saját történeti fejlődését és egyetemes elterjedését meghatározó keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni”.

II. János Pál a reményt a Krisztushoz való visszatérésben jelölte meg, és arra figyelmeztetett, hogy Európában egyrészt szükség van “a vallásilag közömbös tömegek körében az evangélium hirdetésének megújítására”, másrészt a szó szoros értelmében vett evangelizálásra is a meg nem kereszteltek körében – ismertette Erdő Péter.

Szólt arról, hogy a pápa szerint a tanúságtételnek meg kell nyilvánulnia a más vallásokkal való dialógusban is. Ki kell terjednie tovább a kultúra evangelizálására, ennek keretében pedig fontos szerepe van a katolikus iskoláknak, de a tudományos és egyetemi munkának is.

Fontos továbbá az egyházi kulturális javak megbecsülése, hiszen ezek “a kulturális értékek az évszázadokon át vallott hit eleven tanúi”, melyek “hatásos eszközei lehetnek az új evangelizálásnak…” – idézte a dokumentumot a bíboros.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a mai kor emberének keresnie kell a korábban bevált értékeket, és ebben a bizonytalanságban a fiatalok a legveszélyeztetettebbek.

A fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek, elismerésre, valahová tartozásra vágynak, és kulcskérdéssé vált, hogy ki adja ezt meg nekik elsőként: “mi, vagy azok, akik kívülről jövő, szélsőséges” ideológiákra tanítják őket.

A szülőknek, a politikusoknak, az egyházaknak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy “biztos, keresztény hiten alapuló életre” neveljék a fiatalokat – hangoztatta.

Ján Figel, az EU unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottja, volt uniós biztos előadásában Szent II. János Pál pápa híd szerepét emelte ki: a pápa képes volt hidat építeni Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, de ugyanígy a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között is.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a konferenciát szervező Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében ismertette: az alapítvány e konferenciára készített, II. János Pál ismertségét vizsgáló közvélemény-kutatása szerint II. János Pál ismertsége és hatása még a magukat nem vallásosaknak mondók között is nagyobb, mint Ferenc pápáé vagy XVI. Benedek pápáé.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. A KDNP elnöke beszámolt arról is, hogy eddig 950 ezer új magyar állampolgár van az egyszerűsített honosításnak köszönhetően.
Semjén Zsolt kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt éves meghallgatásán rámutatott: amikor egy új programot bevezetnek az egységes szempontok alapján, átgondolt módon történik.
Ugyanakkor ha nincs erős gazdasági növekedés a pénzügyi támogatás is kétséges – mondta, és kiemelte a külhoni magyarság előre kiszámítható, tudatos gazdasági támogatását.
A terület támogatása 2009-ben 9 milliárd volt, tavaly 89 milliárdra nőtt – rögzítette a miniszterelnök-helyettes, jelezve: a határon túli gazdasági szereplőknek soha nem látott támogatást nyújtanak. Vajdasággal indult a program, amelyet Kárpátaljával folytattak, s kiterjesztik az egész Kárpát-medencére. A vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes hitellel segítik a külhoni fejlesztéseket, ez a magyarországi gazdaságnak is lendületet, expanziót ad.
Kitért arra is, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozását helyezték előtérbe az eseti, egyedi pályázatok helyett.
Az oktatási-nevelési támogatás újra 22 ezer forint felett van, ami minden jogosult gyermek után jár, s intézményes kapcsolatot hoz létre a magyar állammal – jelezte. Megjegyezte: a rászorultsági elvet nehéz ellenőrizni, ezt a külhoni magyarság sem igazán tudja megoldani.
Az oktatási rendszer támogatását külön is kiemelte, amely a teljes képzési rendszert lefedi. Óvodák fejlesztésére 17 milliárdot különítettek el, az a cél, hogy a magyar óvodarendszer minél inkább megerősödjön. Az a tapasztalat – mutatott rá Semjén Zsolt – ha egy gyermek magyar óvodában lép be az oktatási rendszerbe, akkor könnyebben meg is marad a magyar intézményrendszerben.
A miniszterelnök-helyettes rendkívül eredményesnek nevezte a tematikus éveket, majd kitért a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programokra is. Ezek a legsikeresebb innovációik – értékelt. Kiemelte: az ösztöndíjasok olyan missziót töltenek be, ami semmi mással nem pótolható. Mindkét program résztvevőinek száma 15-15 fővel bővült.
Jelezte: egységes demográfiai program készül, s minden lehetséges kezdeményezésbe a külhoni magyarságot is bevonják. Első lépés az anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy eddig 835 ezren tettek állampolgársági esküt, 115 ezer polgár esetében állapították meg az állampolgárságot, s 30 ezer elutasító határozat született, főként a nyelvtudás hiánya miatt. Megerősítette, hogy a ciklus végéig meglesz az egymillió új állampolgár.
Az autonómia kérdéséről újból rögzítette: ami más nemzeteket megillet az unióban, az megillet minket is. Megjegyezte: ahol az autonómia megvalósult, ott az utódállamok is jól jártak és profitáltak belőle. Kiemelte: Szerbiában a kulturális autonómia lényegében a megvalósulás állapotában van.
A külhoni magyar pártok támogatását külön pillérként említette. Az adott magyar nemzetrész érdekérvényesítése alapvetően függ attól, hogy milyen erős az ottani magyarság politikai értelemben is – közölte Semjén Zsolt, aki kiállt a magyar-magyar összefogás mellett. Erdélyben az RMDSZ és az MPP összefogása fordulatot hozott, s számszerűsíthető eredménnyel járt. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja a magyar állam partnere, a Híddal, ha meg tudnak állapodni, tegyék ezt, de ez az ő politikai felelősségük – mutatott rá. Megjegyezte: Kárpátalján szintén sikeres volt az összefogás, ez szükséges is, mert nehéz idők járnak az ottani magyarságra.
Potápi Árpád János államtitkár hozzátette: a Kárpát-medencében 12-13 millió a magyarság száma, a diaszpóra magyarsága 2,5 millió körül van. Ezért a diaszpóra-politikára folyamatosan hangsúlyt kell fektetni, amit a magyar kormány a 2010-es nemzetpolitikai paradigmaváltás után meg is tett.
Szabolcs Attila (Fidesz) azt az uniós problémát vetette fel, hogy az új határellenőrzési rendszer a határ mellett élőket „kegyetlenül érinti”, Semjén Zsolt, aki szerint az lehet a megoldás, ha mint a horvátok, figyelmen kívül hagyják az intézkedést, a jelenséget az unió abszurditásának nevezte. Jelezte: Pintér Sándor belügyminiszter „harcos lépéseket tett az ügyben.”
Szávay István (Jobbik) üdvözölte a Határtalanul! programban történt változásokat, a külhoni támogatások bővülését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok a párhuzamosság a rendszerben, s több eseten a Bethlen Gábor alaptól és minisztériumoktól is lehet támogatást kérni ugyanazon célokra. Kíváncsi volt arra, hogy az állampolgárság esetében utólagos szűrési lehetőség van-e, s felvetette, hogy a CEU-t érintő szabályozást nem használják-e majd fel az utódállamok magyarokkal nem szimpatizáló politikusai.
Semjén Zsolt szerint nincs semmilyen analógia a Sapientia vagy II. Rákóczi Ferenc Főiskola és a CEU működése között. Victor Ponta volt román kormányfő kijelentése egy hasonló törvényről, nem a magyar intézmények ellen irányul, hanem arra utal, hogy az ő életüket is megnehezítették „Soros-intézmények”. A BGA szerződések, támogatások nyilvánosak, bárki által megtekinthetők, ezeket nem kívánják titkosítani – jelezte. Arról, hogy a támogatások szétdaraboltak, azt mondta, a források jelentős része a nemzetpolitikai államtitkárságnál és a BGA-nál van, s bár vannak párhuzamosságok, de a minisztériumokat inspirálni szeretnék az aktív nemzetpolitikára.
L. Simon László (Fidesz) a közelgő évfordulóra tekintettel Trianon múzeum létesítését vetette fel, amelyet Semjén Zsolt támogathatónak tartott.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el, s a vonatkozó ügyiratot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 31-én írta alá, Budapesten – közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel.

Ezt azzal kapcsolatban írták, hogy korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász arról nyilatkozott: Semjén Zsolt Teheránban tartózkodott a jogszabálytervezet sürgősségi indítványának benyújtásakor, miközben azt Budapesten szignózta, és ez szerinte felveti a közokirat-hamisítás gyanúját.

A Miniszterelnökség közleményében kiemelte: az ügyirat kelteként nem az aláírást, hanem a benyújtás napját tüntették fel, amit semmilyen szabály nem zár ki. Kifejtették: “a kivételes eljárást a 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 61. paragrafus 3. bekezdése alapján a 34. paragrafus 1. bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a 2. bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza”.

Kitértek arra is, hogy a kivételes eljárást ennek alapján március 31-én 14 óráig, valamint április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat március 31-én került át a miniszterelnök-helyettes titkárságára és még aznap visszakerült az aktát gondozó főosztályhoz – közölték.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar emigráció napszámosaként jellemezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Deák Ernő történészt, akinek Az Öreghegytől Schneebergig című önéletrajzi könyvét kedden mutatták be Budapesten.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, tavaly nyílt először alkalom arra, hogy az 1956-os szabadságharc kerek évfordulóját méltó módon ünnepelhessék meg itthon. A rendszerváltozás előtt erre nyilván semmilyen lehetőség nem adódott, a további két kerek évforduló idején szocialista kormányok voltak, nekik nem állott érdekükben az ünnep jelentőségének hangsúlyozása.

Mint kiemelte: 2016-ban az ünnep végre nem csak formális koszorúzásban és operai gálaestben merült ki, felkészültek rá, igyekeztek magukévá tenni és a nemzet egészét megszólítani. “Újraírtuk az idáig a megszállók által ránk erőltetett, általuk megíratott történelmet, megjelentek újabb tényfeltáró munkák, és sorra láttak napvilágot a visszaemlékezések” – sorolta.

Kitért arra is, hogy a szabadságharc leverése után mintegy kétszázezer magyar lépte át a határokat, kényszerült emigrációba. Tanulhattak, munkát kaptak, beilleszkedtek. Voltak olyanok, akiknek ez is elég volt, de sokan voltak azok is, akik nem feledkeztek meg hazájukról, közösségekbe, egyesületekbe szerveződtek, és mindent megtettek azért, hogy felhívják a nagyvilág figyelmét Magyarország tragédiájára. A szabad Magyarország élete az emigrációban folytatódott – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kiemelte: a 60. évforduló kapcsán számos memoár jelent meg az emigráció történetéből, köztük a Magyar Napló kiadásában Deák Ernő önéletírása.

Az Öreghegytől Schneebergig című könyvet méltatva rámutatott: bár önéletrajzi írás, de ugyanakkor tükröt tart az emigráció életéről. Igaz, csak villanásszerűen, de sorra vonulnak fel a magyar emigráció emblematikus alakjai a svédországi Jakabffy Ernőtől, Hanák Tiboron, a jezsuita András Imrén át a Bajorországban élő Tollas Tiborig. A szerző egy-egy mondatban kiváló jellemrajzokat ad róluk – állapította meg Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy Deák Ernő életén keresztül bepillantás nyerhető a középiskolai és az egyetemi életbe, az ifjúsági mozgalmakba, az egyházi közösségek működésébe és a legkülönbözőbb magyar szervezkedésekbe.

Hozzátette: Deák Ernő a kötetben csak sorolja az eseményeket, de kevés olyan program van, ahol ne lett volna jelen, és kevés olyan ember van, akivel ne lett volna vitája, mégis állandóan munkálkodott.

Kiemelte: Deák Ernő a mai napig szervezi a nemzet sorskérdéseivel foglalkozó Kufstein-konferenciát, szerkeszti az európai magyar emigráció utolsó megmaradt lapját, a színvonalát változatlanul megőrző Bécsi Naplót. Vitába keveredik az egész emigrációval, és az európai emigráció mégis egyöntetűen választja a Nyugat-Európai Országos Magyar szervezetek Szövetsége elnökének Deák Ernőt, akit Semjén Zsolt az emigráció napszámosaként jellemzett.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a szerdán Szarvason a Nyelv és értékőrzés a nemzetiségi oktatásban címmel hatodik alkalommal megrendezett konferencia díszvendége a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karán.

Jó döntés volt az egyházi fenntartás

Beszédében Semjén Zsolt rámutatott: „Három év távlatából úgy tűnik, jó döntésnek bizonyult, hogy a közel kétszáz éves múltra visszatekintő szarvasi tanítóképzés a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább. Jó példája ennek ez a konferencia is, ami már több éves múltra tekint vissza, és a szervezők idén a nemzetiségi oktatáson belül a nyelv és értékőrzés fontosságát helyezték a középpontba” – fogalmazott.

Történelmileg indokolt Szarvas szerepe

A kormányfő-helyettes szerint az, hogy a román, szlovák és német óvodapedagógusi és tanító képzés Szarvason folyik, történelmileg is indokolt. Az egykori Csanádi Egyházmegye területe a százötven éves török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, a XVII. század végén és a XVIII. század elején ezért nagyszámban érkeztek nyugatról német, északról szlovák, keletről román telepesek, akik szorgos munkával újra termővé tették az iszlám uralom alatt elvadult földeket, újjáépítették az összedőlt falvakat, templomokat – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

„Hazánkat erősíti a nemzetiségek jelenléte”

„Bár a XX. század közepén a II. világháború véres csatái, a kitelepítések, a lakosságcsere és a malenkij robot erősen megrostálták az itt élők sorait, a rendszerváltozás után a nemzetiségek identitástudata új erőre kapott. Így a nemzetiségi oktatás mára már az ország délkeleti csücskének több száz iskolájában folyik” – emlékeztetett Semjén Zsolt, aki ennek kapcsán idézte a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökét, Kiss-Rigó Lászlót: „Hazánkat nem gyengíti, hanem erősíti a nemzetiségek jelenléte, hiszen identitásuk őrzése és fejlesztése a nyelvi, kulturális és hitbeli megerősödés eszközeivel lehetséges, ami az egész társadalom javát szolgálja.” Ezt a felfogást tükrözi Magyarország Alaptörvénye is, mely kimondja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”.

Európa első nemzetiségi törvényétől az Alaptörvény biztosítékáig

Magyarország miniszterelnök-helyettese emlékeztetet arra, hogy Európa első nemzetiségi törvényét 1849 júliusában a magyar Országgyűlés fogadta el. Teleki László franciaországi követünk – aki Adam Czartoryski hercegnek, a lengyel emigráció vezetőjének a közvetítésével tárgyalt a román, cseh és szerb emigránsokkal – 1849 májusában levélben figyelmeztette Kossuthot a nemzetiségek jogaira: „Liberté, Égalité, Fraternité még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni.” A szabadságharc végnapjaiban a törvény hatása már nem érvényesülhetett, az önkényuralmi rendszer idején pedig a császári oldalon küzdő nemzetiségek ugyanazt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésből.

A kiegyezés után azonban újabb fordulat jött: igen gyorsan, 1868-ban elkészült az Eötvös József nevével fémjelzett nemzetiségi törvény, mely mindenhol biztosította a kultúra és a nyelv gyakorlását, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 20%-ot. Bíróságokon, hivatalokban anyanyelvüket használhatták, nemzetiségi egyesületeket hozhattak létre, a nemzetiségi iskolahálózatot, sőt annak fenntartását az állam kötelességévé tették – idézte a történelmi tényeket a kereszténydemokrata pártvezető, szembeállítva az akkori gyakorlatot az 1945 utánival.

A kommunista rendszer – az internacionalizmus szellemében – a nemzetiségekkel nem sokat törődött, a kérdést rendeletekkel szabályozta. A törvényi szabályozás a rendszerváltozás utáni magyar parlamentre várt, 1993-ban megszületett a Nemzetiségi törvény. Ez meghatározta a Magyarországon őshonos nemzetiségeket, és megnyitotta a lehetőséget a kisebbségi önkormányzatok működése előtt. „Az Orbán-kormány teljesítette be mindezt az Alaptörvény biztosítékával és a nemzetiségek parlamenti jelenlétével” – zárta a nemzetiségi kérdést történelmi távlatokban vizsgáló beszédét Semjén Zsolt.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A „Soros-hálózat” mozgósító képessége nemzetbiztonsági ügy, mert kívülről vezérelt hálózat: Soros György a szervezeteivel destabilizálni akarja a magyar kormányt, végső célja a totális migráció, a kerítés lebontása, közölte az atv.hu-nak adott interjúban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. 

Ön szerint mi köze van ahhoz a magyar államnak, hogy valaki mire kap amerikai diplomát?

Ami Magyarországon történik, ahhoz Magyarországnak köze van. A CEU leányegyeteme egy amerikai egyetemnek, de ez az anyaegyetem nem létezik. A CEU egy olyan leány, akinek nincs anyja.

A CEU-nak van akkreditációja, amerikai sztenderdek alapján angol nyelvű képzést folytat, és amerikai diplomát ad.

Az Open Society-nél van kiírva egy cédula, hogy ez a CEU, de ott egyetem nincsen, következésképpen ez így szélhámosságnak tűnik. És azon is el kellene gondolkodni egyébként, hogy Amerikában hogy ismerhetnek el egy olyan egyetemet, egy olyan leányegyetemet, aminek nincs Amerikában anyaegyeteme?

New York állam szuverén amerikai tagállam. Ez New York állam belügye. Önök beavatkoznak az amerikai belügyekbe?

Ők azt ismernek el, amit akarnak, és olyan oktatást csinálnak, amilyet akarnak, az Egyesült Államokban. De Magyarország Magyarország, nem pedig az Egyesült Államok tagállama. Magyarországon olyan képzés működhet, ami a magyar jogszabályoknak megfelel. Ha a CEU az Egyesült Államokban lenne, akkor minket egyáltalán nem érdekelne, hogy mit csinálnak. Az Egyesült Államokban olyan képzést folytatnak, amilyet akarnak, és amire az amerikai törvények vonatkoznak! De jelen esetben a két állam nem állapodott meg egymással. És itt az ideje, nézzük meg, hogy megfelel-e az egyenlőség kritériumainak, és nézzük meg, hogy az Egyesült Államok óhajt-e Magyarországgal ezzel kapcsolatban megállapodást kötni. Ennyire egyszerű.

Washington, azaz az amerikai kormány nem köt olyan kétoldalú megállapodást a CEU-ról a magyar kormánnyal, amilyet Önök szeretnének, erről Noyt Yee, egy amerikai külügyi helyettes államtitkár, aki Budapesten volt két napig, már nyilatkozott. 

 Lehet, hogy ő ezt mondta, de még az is lehet, hogy más majd mást mond. Két állam közötti megállapodás komoly dolog, amit diplomáciai keretek között intézünk.

Ha nincs megállapodás az amerikai kormánnyal, akkor Ön szerint vigyék haza az Egyesült Államokba, és akkor működjön ott a CEU? Soros György és a CEU rektora azt üzente, soha nem hagyják el Budapestet.

Akkor tartsák be a magyar törvényeket, és ne arra hivatkozzanak, hogy mi van Amerikában.

Módosítsák az amerikai alkotmányt, hogy Donald Trump vagy a kormánya egy előzetes elvi engedélyt adjon New York állam kormányzójának, hogy Budapesten a CEU működhessen?

Ez egy nagyon kifacsart gondolkodás, mert ez azt tételezi fel, hogy nekünk a világ összes országának a bonyolult államszervezetét kellene figyelembe vennünk, amikor mi egy magyarországi törvényt hozunk. Mi a józan ész alapján hozunk törvényt. Hogy az amerikaiak hogy oldják meg az Egyesült Államokban ennek az államigazgatási lebonyolítását, az az ő dolguk. Ez nem befolyásolja, és nem is befolyásolhatja a magyar törvényalkotást. A magyar törvény ésszerű, sőt evidentikus.

Önök úgy képzelik, hogy egyszer csak Donald Trump felemeli a telefont, és felhívja Orbán Viktort? Vagy Soros Györgynek vagy Michael Ignatieffnek kell kezdeményeznie valamit New York állam kormányzójánál?

Van ennek a kérdésnek értelme? Nekem kellene megmondani, hogy az Egyesült Államokban egy egyetemi kérdésben egy másik országgal való tárgyalásnak mi az államigazgatási metodológiája?

Akkor kinek?

Honnan kéne nekem ezt tudnom? Meg mi közöm nekem ehhez? Ez az ő dolguk. Mi csak ahhoz ragaszkodunk, hogy Magyarországon a magyar törvényeket tartsák be, olyan leányegyetem legyen, aminek van anyaegyeteme, és az adott ország támogassa azt, hogy Magyarországon ez a képzés legyen.

Már nincs ember a Földön, aki ne kérte volna, hogy vonják önök vissza a Lex CEU-t, Donald Trump még nem…

Hát bocsánat, azért az emberiség…

…a Harvard Egyetem, az oxfordi, magyar jogtudósok, Sólyom László…

Tehát az az állítás, hogy nincs ember a földön, aki ezt ne kérte volna, ez kissé túlzásnak tűnik…

Túlzás?

…az emberiségnek egy elenyészően pici hányada kérte ezt, még a politikai életre értve is. A helyzet az, hogy Magyarországon a magyar törvények az irányadóak. Hogy Donald Trump mit kér, azt honnan tudjam én, hogy ő kér valamit, vagy nem kér valamit? Ha majd mond valamit, akkor majd megfontoljuk, de addig teljes fikció az egész felvetés.

Az amerikai Külügyminisztérium és a nagykövetség is tiltakozott és nagyon súlyos aggályokat fogalmazott meg ezzel a módosítással kapcsolatban.

Ez nagyon érdekes, majd megfontoljuk. De a helyzet az, hogy a magyar törvényeket a magyar Országgyűlés hozza, nem pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma.

Viktor Ponta egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy nem kell támadni ezt a törvényt, inkább majd ők is megfontolják.

Nagyon bölcs mondat.

Nem tart attól, hogy a Sapientia Egyetemmel szemben is valami hasonló törvényjavaslattal vagy jogszabállyal élnek olyan feltételt támasztva, például a nyelvhasználatot, hogy ellehetetlenítsék?

Nyilvánvalóan nem, tekintve, hogy se a Sapientia, se a II. Rákóczi Ferenc Főiskola – vagyis a körülöttünk lévő országokban működő magyar nyelvű egyetemek – nem magyarországi egyetemeknek a Romániában lévő leányegyetemei, hanem Romániában létrehozott, román törvényeknek megfelelő egyetem.

Minden ilyen analógia rossz?

A Sapientia és a CEU között a világon semmi analógia sincs. Ezt nyilván kínjában a Jobbik találta ki. A Jobbik lehetetlen helyzetben van. A Jobbik attitűdjéből kifolyólag elképzelhetetlen lenne a Soros-egyetem védelmére kelnie, de miután a kormánnyal szemben áll, és az új Vona-féle doktrína miatt erre úgy tűnik, hogy rákényszerül, ezért találták ki azt az álérvet, hogy „de akkor mi van például a Sapientiával”.

Mi az új Vona-doktrína?

Cukiság kampány, balra menni, a jobbközepet támadni.

És Önök szerint a Jobbik Soros Györgyöt is szereti? 

Mintha most már Sorost is szeretnék.

Hogy értékeli a CEU melletti tüntetéseket?

Ez egy szabad ország. Mindenki úgy tüntet, ahogy akar, mindenki úgy mondja el a véleményét, ahogy akarja. Korlátlan a véleménynyilvánítási szabadság, mindenki elmondhatja a véleményét. De attól még a józan érvek, józan érvek.

A tüntetők követelését nem veszik figyelembe?

Mi mindent figyelembe veszünk, mi mindenkinek a véleményét figyelembe vesszük, ha épeszű érvet mond.

Akkor miért nem módosítják a lex CEU-t?

Azzal kapcsolatban egyetlen épeszű érvet nem hallottam, hogy Magyarországon miért ne a magyar törvények legyenek érvényesek. Hogy Magyarországon úgy működhessen egy másik ország anyaegyetemének a magyarországi leányegyeteme, hogy erről a két ország megállapodik, és ilyen anyaegyetem létezzen. Ezek evidenciák. Ehhez képest, ezzel kapcsolatban egyetlen érv nem volt. Egy politikai indíttatású hisztériakeltés zajlik, ami a napnál világosabban mutatja a Soros-hálózat mozgósító képességét. Ami megfontolandó nemzetbiztonsági szempontból is.

A „Soros-hálózatnak” mi a kapcsolata nemzetbiztonsági szemponttal?

Az, hogy Magyarországon egy kívülről vezérelt hálózat működik. Ilyen lehetséges, csak akkor azt világosan kell látni, hogy pontosan milyen pénzekből, kik által. Mert hogy is szokták mondani? Az rendeli a nótát, aki fizet.

Soros György rendeli a nótát?

Ön ezt nem látja? Nem nyilvánvaló, hogy a Soros által pénzelt szervezetek egy irányba mozognak, amikor erre jelzést kapnak?

Hogy megdöntsék az Orbán-kormányt?

Hát azért ez egy túl ambiciózus dolog lenne.

Hogy destabilizálják?

Azért láttunk már ilyet a világban. Ukrajnától Csehországon át Romániáig…

A CEU egy hadsereg tiszti iskolája lenne, amelyik idegen érdekeket szolgál, ad abszurdum az amerikai titkosszolgálatokkal destabilizálják Orbán Viktor kormányát – ahogy Harrach Péter mondta? Ez Önök szerint a pontos helyzetleírás?

Van egy Soros György nevű ember, akinek van egy politikai doktrínája. Ennek a politikai doktrínának a szolgálatára létrehozott különböző intézményrendszereket, az Open Society-től kezdve…

Harminc éve hozta létre. Sokan voltak Soros ösztöndíjasok, a kormányszóvivő, fideszesek, a miniszterelnök…

…számos NGO-típusú szervezetet, és ezeket jelentős összegekkel pénzeli. Ezek ugyan függetlennek mondják magukat, de az anyagi támogatásuk Soros Györgytől jön. Következésképpen, nyilván, aki a pénzt fizeti, az meg is határozza, hogy milyen irányultságot és milyen cselekvéseket produkáljanak. Beleértve a politikaformálást is. Sőt leginkább azt. Ez persze lehetséges, csak látni kell, hogy pontosan ki finanszírozza ezeket a szervezeteket, és akkor világossá válik, hogy milyen szándékok vezetik.

Soros Györgynek miért lenne érdeke destabilizálni Orbán Viktor kormányát?

Minden szempontból. Először is ideológiailag mélységesen szemben áll azzal a nemzeti, keresztény, konzervatív értékrenddel, amit mi képviselünk.

Ezt mondta valahol?

Erről szól az egész mesterkedése kezdetektől. Másodszor meg kell nézni a migrációkérdésben való álláspontját. Nem csinált belőle titkot, hogy az ő ideálja a totális migráció.

Nem a totális. De mi lenne a célja a totális migrációnak?

Totális migrációt akar, ami által olyan világot képzel el, ahol a nemzetek eltűnnek, ahol a tradíciók, vallási, kulturális hagyományok relatívvá válnak, így a tömeges migráció határozza meg a következő generációk életét.

És a muszlimok soha nem szavaznak konzervatív kormányra?

Ez most hogy jön ide? Mi ennek az ellentétében hiszünk, tehát mi Soros számára ellenségek vagyunk, mert az ő ideáljának a legfőbb akadálya mi vagyunk. A Soros-hálózat a Helsinki Bizottságtól a Transparency-n keresztül és még sokáig lehetne sorolni azokat a szervezeteket…

A CEU is ide tartozik? 

…amelyeket ő finanszíroz, azokról joggal elmondható, hogy az ő ideológiáját és doktrínáját képviselik. Ennek a következménye az lesz, hogyha a Soros-befolyás nő, és az általa támogatott szervezetek és ez a politikai irányultság meghatározóvá válik, akkor le fogják bontani a kerítést, mert az ő céljuk a migránsok betelepítése Magyarországra. Ez ellentétes a mi céljainkkal és ellentétes a magyar nemzet legalapvetőbb életérdekeivel. A Soros-féle mesterkedés ellentétes a magyar nemzet életérdekeivel. Ezért a Sorossal szembeni védekezés alapvetően nemzeti ügy, mégpedig azért, mert mi nem akarunk tömeges migrációt, ők pedig akarnak.

Ez nemzetbiztonsági kérdés, és ők ügynökök?

Hogyne lenne nemzetbiztonsági kérdés?

A civil szervezetek…

Hogyne lenne nemzetbiztonsági kérdés az, amikor ő fizet kiadványokat és szervezeteket, akik a magyar törvények megsértésével illegális migránsokat zúdítanak az országra? Hát ha ez nem nemzetbiztonsági kérdés, akkor semmi. A migráció, először is önmagában fenyegeti a magyar emberek biztonságát, az illegális migráció szó szerint létében fenyegeti – a terrorfenyegetés miatt – a magyar embereket, az ezzel szemben való védekezés a legalapvetőbb nemzetbiztonsági követelmény. Persze még messzebb mennek a dolgok, csak ez meghaladja egy interjú keretét.

Az Arab tavasz, aminek következménye a – persze kritizálható, de mégiscsak működőképes – rendszerek megdöntése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ami megnyitotta potenciálisan százmilliós migrációs tömegek útját Európa felé. Ebben is nyilvánvaló, – ideológiailag is és gyakorlatilag is – Soros és szervezeteinek szerepe, ami nem elválasztható a Clinton-féle ideológiától, doktrinától.

Én csak azt tudom mondani azoknak a magyaroknak, akik hajlanak itt a Soros-féle ideológiára és így a korlátlan migrációra és az ezt képviselő pártoknak a támogatására, hogy senkinek ne legyen illúziója: hogyha a balliberális oldal hatalomra kerülne, akkor lebontanák a kerítést. És ha lebontanák a kerítést, ránk zúdulna az illegális migráció. És csak azt tudom nekik mondani, hogy ezek a balliberális emberek, akik ma ennek a legfőbb szószólói, azoknak a fejét fogják először levágni.

A liberálisokét?

Volt egy tanulságos beszélgetésem nem olyan régen, ilyen Pride-os emberrel, aki a tömeges migráció lelkes aktivistája. Mondtam neki, hogy barátom, a te fejedet fogják először levágni, ha itt tömeges migráció és a végén sarija lesz. A miénket majd csak a sor végén. A liberális ideológia és – mondjuk így – életforma az az iszlám fundamentalizmus szempontjából a legnagyobb ellenség, ami csak létezik. Következésképpen, azok vannak a legnagyobb veszélyben, paradox módon, akik ultraliberális alapon a legnagyobb hívei a tömeges bevándorlásnak. Itt csak az a probléma, hogy mire észbe fognak kapni, addigra már késő lesz, lásd Franciaországot. Mert – és ez a legnagyobb probléma a migrációban –, hogy nem lehet utólag visszacsinálni. Ha most elrontjuk, utólag nem lehet jóvátenni. Tehát következésképpen most kell megállítani a migrációt, most kell megvédeni a kerítést, most kell megállítani a Soros-szervezeteket. Erről szól végső soron ez az egész küzdelem.

A CEU is ide tartozik mint Soros-szervezet?

Ideológiailag mindenképpen, hiszen a Soros-hálózat része. De a felsőoktatási törvény arról szól, hogy a törvényeket be kell tartani. Soros úr láthatólag nem akarja betartani a magyar törvényeket, se a CEU esetében, se például a migráns párti szervezetei esetében, mert nyíltan a magyar törvények megsértésére uszítanak.

De Önök azt nem is feltételezik, hogy ők nem ügynökök, hanem egyszerűen liberálisok és a saját elveik és emberi jogi vagy humánus szempontból védik például a két bangladesi menekültet? Miért lennének „Soros-ügynökök”?

Mert őnekik ezért pénzt fizet Soros. Tanulságos, hogy akik a leghangosabbak, azokat Soros fizeti. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: lássa a nép, és láthassa mindenki, hogy ezek a szervezetek kitől kapják a pénzt. Mi ebben a probléma?

És ez valóban orosz mintára megy?

Milyen orosz mintára?

A civil szervezeteknek megbélyegzése. Hiszen Oroszországban minősítik őket „nemkívánatos szervezeteknek”.

Bocsánat, ez egy teljes hülyeség.

Regisztrálniuk kell az Önök törvényjavaslata szerint is, és mindenhol feltüntetni öt éven keresztül, amíg kapják a pénzt, hogy „külföldről támogatott szervezet”. 

Halvány fogalmam nincs arról, hogy Oroszországban milyen az NGO-król szóló törvény. A mienk a józan ész alapján biztosítja azt, hogy a népnek joga van tudni, hogy azok a szervezetek, amik függetlennek mondják magukat, milyen pénzből aktivistáskodnak. Ennyire egyszerű, ehhez semmi köze Oroszországnak.

Izraelben van még hasonló szabályozás…

Mivel ez az ésszerű, máshol se lehet nagyon másként.

A KDNP-ből a múlt héten kilépett egy doktorandusz, a Barankovics Alapítvány projektmenedzsere, Lukácsi Katalin. Nyilatkozott a Klubrádiónak és azt mondta, innentől kezdve ő csak Jézus Krisztus útmutatásait, üzeneteit fontolja meg, csak benne bízik, mert benne még nem csalódott. A lex CEU volt az utolsó történés, és azért is lép ki, mert a KDNP-ben, még a KDNP vezetésében is például a pápát le Soros-bérencezték.

Nem ismerem a hölgyet, de képtelenség azt állítani, hogy a pápát a KDNP-ben le „Soros-bérencezték”.

Ez nem igaz?

Nem. Az pedig, hogy Jézus Krisztust követi, nagyon helyes, én is igyekszem az Úr Jézust követni. Azért megkérdezném tőle, hogy például, mondjuk, CEU-ügyben magán kinyilatkoztatást kapott az Úr Jézustól? Vagy milyen értelemben gondolja azt, hogy őt közvetlenül az Úr Jézus vezeti CEU-ügyben?

Áder János hétfő este aláírta a felsőoktatási törvénymódosítást. Annak ellenére, hogy az MTA elnöke, Sólyom László, a Bibó Szakkollégium, számos külföldi egyetem, Nobel-díjasok sora, szerkesztőségek, például a New York Times, de a tüntetők is kérték, „János, ne írd alá”.

Áder János a józan észt, a lelkiismeretét és a hatályos törvényeket követte. És nagyon helyesen nem a New York Times hisztériakeltését, ami nemhogy nem normatív, hanem ebben a vonatkozásban teljesen érdektelen.

És Sólyom László véleménye? Volt államfő és az Alkotmánybíróság alapító elnöke.

Sólyom László véleménye egy vélemény.

A köztársasági elnök este felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalni az érintettekkel. Ha Noyt Yee, az amerikai külügyminisztériumnak a helyettes államtitkára, aki az európai ügyekért és az eurázsiai ügyekért felel, és a CEU-ügy aggodalmától vezérelve utazott Budapestre. Tárgyalt volna vele?

Persze. Én nagyon szívesen leülök szinte bárkivel beszélgetni, ha úgy gondolja, hogy velem óhajt beszélgetni.

És utána sem változik semmi? A soha nem látott össztűz, ami Európából, az Európai Néppártból, Amerikából, a világ különböző tájáról zúdul az Orbán-kormányra a lex CEU miatt, nem készteti önöket arra, hogy vonják vissza? Vagy annak mérlegelésére, hogy a civilekről szóló, már a parlament előtt fekvő törvényjavaslatot inkább vonják vissza? Vagy bármi áron megszavazzák? 

Egy rövid pontosítás: mások a civil szervezetek, és mások az NGO-k. Ez sajnos a magyar nyelvben összemosódott, holott itt két teljesen különböző dologról van szó. A civil szervezet az, amikor magyar emberek összejönnek, és létrehoznak egy egyesületet. Az NGO ezzel szemben egy külföldi szervezet, aminek nemzetközi hálózata van, és aminek Magyarországon ügynöksége van. A kettő messze nem azonos.

Nem tántorítja el Önöket a törvény megszavazásától, hogy a Néppárt ki akarja zárni a Fideszt, az Európai Bizottság pedig holnap vizsgálja a CEU-ügyet, és akár az uniós atombombát is élesítheti Brüsszel, azaz a magyar szavazati jog megvonását? 

Nem. Sőt engem mindez megerősít. Mégpedig, azért, mert pont azt támasztja alá és pont azt bizonyítja, hogy micsoda hálózataik vannak, micsoda óriási pénzeket tudnak mozgósítani. A nemzeti önvédelem megerősítése az életösztönből következik. És itt jutunk el az ügy szívéhez: a Soros-doktrínához, hogy ő milyen világot akar, milyen világot akar ránk kényszeríteni. Ő egy szimbolikus figurája mindennek, nemcsak egy organizátora. Ő egy olyan világot képzel el, amiben nem lesznek nemzetek, végképp nem lesznek nemzetállamok, eltűnnek a tradicionális értékek, a vallás legfeljebb a magánéletbe szorul vissza. Ennek a nemzet- és világrontásnak eszköze: a tömeges migráció. Mi ezzel szemben hiszünk a nemzetben, a nemzetek védelmét szolgáló nemzetállamokban, hiszünk a tradícióban, hiszünk abban, hogy a vallásnak van mondanivalója az egész társadalom számára. Hiszünk a családban, ezért ezeket az értékeinket meg akarjuk védeni.

Ráadásul a tömeges migráció kezelhetetlen állapotokat fog okozni, sőt már okoz: párhuzamos társadalmat, a terrorizmus veszélyét, az életformánk eltűnését. Mondok egy példát: az a francia generáció, amelyik ma Franciaországban él, az az utolsó generáció, aki még francia életet élhet Franciaországban. A következő generációnak persze lesz valamilyen élete, de az nem az a francia élet lesz, ami volt. És ők már valójában nem is dönthetnek, mert elvesztek. Mi nem akarunk a saría árnyékában élni, ezért meg fogjuk védeni határainkat, meg fogjuk védeni a magyar nemzetet és annak a biztonságát. Erre ma a legnagyobb fenyegetés Soros és az ideológiája és ügynökhálózata. És mivel az Orbán-kormány európai mértékben is a tömeges migráció legnagyobb ellenfele, ezért minden eszközével, szervezeteivel és ügynökeivel az Orbán-kormánnyal szemben, végeredményben a magyar önvédelemmel szemben lép föl. Következésképpen a legelemibb nemzeti életösztön, hogy ezzel szemben védekezünk.

És mindenkinek azt kell eldönteni, akár jobboldali, baloldali, egyetlen kérdésre kell válaszolni: akar-e egy olyan országban élni, ahol százezrek jönnek be, párhuzamos társadalmat hoznak létre, beleértve az iszlamista radikalizmust, terrorizmust. Aki azt mondja, hogy igen, így akar élni, az támogassa a tömeges migrációt, az támogassa a Helsinki Bizottságot és az egész Soros-féle világot.

Tehát nem vonják vissza a civilekről szóló törvényt?

Miért kellene a civiltörvényt visszavonni? Mi a probléma azzal, hogy mindenki láthatja, hogy kitől kapják a pénzt? Aki Soros érdekeltségektől kapja a pénzt, a Soros ideológiának a képviselője, az miért gondolja problémának, hogy nyilvánvalóvá válik, hogy ő mennyi pénzt kapott Soros Györgytől?

Mert ez a megbélyegzésük.

Mitől megbélyegzés? Ők kérték és kapták ezt a pénzt. Az a probléma, hogy hazudnak, mert úgy állítják be magukat, mintha civilek lennének, holott ők fizetett ügynökök. Ez a problémájuk, ezt nem akarják, hogy ez kiderüljön. Például, ha KDNP a CSU-tól kapna támogatást, nekem nem probléma az, hogy mindenki lássa, hogy a KDNP kapott a CSU-tól támogatást. Itt az a probléma, hogy ők ezt el akarják titkolni a nép elől, azért, hogy függetlennek álcázzák magukat, amikor nem azok.

Konrád György a CEU-ellehetetlenítése és a Sorosozás kapcsán „bújtatott antiszemitizmussal” vádolja Önöket.

A kormány és a kormánypártok részéről soha ennek még az árnyalata sem volt. Ha már Konrád György ezt előhozta: mi mindig Soros György magyar származású üzletemberről beszéltünk, semmilyen más aspektusát Soros Györgynek nem említettük, semmilyen formában! Tehát, amit Konrád György állít, az tényszerűen nem igaz. Torkig vagyok azzal, aminek az Antall-kormány óta tanúi lehetünk, hogyha van valami, ami egy bizonyos balliberális körnek nem tetszik, akkor abban a pillanatban előhozzák: ez antiszemitizmus. A magyarországi zsidóság vezetőinek most kellene megszólalnia, amikor egy politikai vita keretében megpróbálják a zsidóságot belerángatni egy olyan ügybe, aminek ehhez az adott szituációban semmi köze.

(Forrás: atv.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar-iráni kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, ezen belül a nukleáris biztonsági együttműködésről is tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Iránban – tájékoztatta az MTI-t vasárnap Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Véget ért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatása Iránban. A delegáció tagja volt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára – olvasható a sajtófőnök tájékoztatásában.

A delegációt fogadta Esak Dzsahangiri, az iszlám köztársaság első alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ös látogatásának házigazdája, Ali Laridzsáni, a parlament elnöke, és külön találkozott Maszud Pezeskiján parlamenti alelnökkel.

Semjén Zsolt megbeszélést folytatott Hoszein Ali Amiri parlamenti kapcsolatokért felelős alelnökkel, Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszterrel.

A miniszterelnök-helyettes és kísérete tárgyalt Ali Akbár Szálehi alelnökkel, az iráni atomenergetikai szervezet vezetőjével. A találkozó alkalmával aláírták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió normáinak megfelelő szándéknyilatkozatot a két ország együttműködéséről a nukleáris energia, elsősorban annak biztonsága területén – közölte Havasi Bertalan.

A látogatás során a delegáció megbeszéléseket folytatott négy iráni tartomány kormányzójával, továbbá találkozott az Iránban élő vallási közösségek vezetőivel, Nászer Makárem Sirázi nagyajatollahhal, Ramzi Garmuval, az iráni katolikus püspöki tanács elnökével, Sipan Kahijánnal, az iszfaháni Vank székesegyház segédpüspökével, az örmény ortodox egyház vezetőjével.

A látogatáson a magyar fél bejelentette, hogy az Európai Bizottság határozata alapján készen áll a beruházásvédelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére. Ez a dokumentum, együtt az év elején életbe lépett kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezménnyel, a Gazdasági Együttműködési Megállapodással, a február elején lezajlott Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén aláírt dokumentumokkal széles egyezményes alapot biztosít a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez – áll Havasi Bertalan közleményében.

(MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Máltán tartja kongresszusát az Európai Néppárt.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke delegáció élén vesz részt a tanácskozáson, ahol a külhoni magyar pártok, az RMDSZ és a Magyar Közösség Pártja is képviselteti magát, Kelemen Hunor, illetve Menyhárt József elnökök vezetésével. A kongresszuson magyar részről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az EPP alelnöke mondott beszédet.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke iránytűként jellemezte Kovács K. Zoltán egykori kereszténydemokrata politikus életét és munkásságát a magyar kereszténydemokrácia számára. A kisebbik kormánypárt elnöke hétfőn Budapesten a Kovács K. Zoltán írásaiból megjelent kötet bemutatóján felidézte, hogy nem volt egyszerű feladat a keresztényszociális mozgalmakból induló történelmi hagyományokat és az európai kereszténydemokráciát egyaránt megjeleníteni.

Semjén Zsolt kiemelte: Kovács K. Zoltán volt az, aki egységben volt képes látni és láttatni a kereszténydemokrácia magyar hagyományait és a legmodernebb európai kereszténydemokrata felfogást. Ő volt az, aki törés nélkül e kettő értékeit konkrét politikai programba tudta foglalni és politikai gyakorlatként meg tudta valósítani – tette hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Kitért arra is, hogy a kereszténydemokrácia dilemmája: ha egy kereszténydemokrata párt egyházi értelemben keresztény, akkor ezzel behatárolja szavazóbázisát, kizárólag ezzel a programmal például választást biztosan nem lehet nyerni; ugyanakkor ha feladja egyházi jellegét, akkor bár a szavazóbázis növelhető, felmerülhet a kérdés, mitől lesz keresztény.

Erre megoldás – amit Kovács K. Zoltán is képviselt – a polgári szövetség. Ebben a szövetségben a KDNP képviseli a világnézeti jelleget, és a Fidesszel mint néppárttal elérhet olyan szavazói réteget is, amit egyedül nem tudna, mert akkor alapelveinek feladására kényszerülne – mondta Semjén Zsolt, aki kiemelte a 2008-ban elhunyt politikus szerepét a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség megszervezésében.

A KDNP elnöke szólt arról is, hogy nemzet és kereszténység nem áll szemben egymással. Kovács K. Zoltán mélyen elkötelezett katolikus és egyúttal elkötelezett, igaz magyar ember volt – fogalmazott.

Semjén Zsolt szerint két tévedés létezik a nemzet vonatkozásában. Kifejtette: az egyik az internacionalizmus, ami az egyetemesség nevében tagadja a nemzet létét, a másik pedig – ami szintén vállalhatatlan – ha egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek élethez való jogát. Kovács K. Zoltán az tanította, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, megjegyezve: azt is világossá tette Kovács K. Zoltán, hogy szélsőjobb és szélsőbal egy tőről fogad, azaz mindkettő „neopogány”.

Kovács K. Zoltán 1924-ben született, a Demokrata Néppárt – a KDNP elődpártja – országgyűlési képviselője, a Szabad Európa Rádió szerkesztője, a Barankovics István Alapítvány egyik alapítója volt.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes magas állami kitüntetést adott át a Parlamentben Daniel Hershkowitz professzornak, korábbi izraeli tanügyi miniszternek a magyar–izraeli tudományos és társadalmi kapcsolatok elmélyítését szolgáló sokrétű és elkötelezett tevékenysége elismeréseként.

Áder János köztársasági elnök – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta a magyar származású tudósnak, az izraeli Bar Ilan Egyetem elnökének, a Magyar–Izraeli Tudományos Társaság tiszteletbeli elnökének.

Daniel Hershkowitz professzor 1953-ban született Haifán, magyarországi szülőktől. Nemzetközi hírű egyetemek vendégprofesszora, tudományos munkája mellett aktív a közéletben, és szülővárosa egyik városnegyedének vallási vezetőjeként is tevékenykedik. Nemzetközi tudományos társaságok tagja, némelyiknek az elnöke is volt. Számos matematikai díj kitüntetettje. Hershkowitz professzor 2009-től Izrael tudományos és technológiai minisztere volt, 2011 novemberében beszédet mondott a World Science Forum budapesti ülésén.

Mint az izraeli Bar Ilan Egyetem elnöke azon munkálkodik, hogy szülei, nagyszülei szülőföldje és Izrael között magas szintű tudományos és közéleti kapcsolatok jöjjenek létre. Ennek elősegítésére aktív szerepet vállalt a Magyar-Izraeli Tudományos Társaság megalakításában, mely magyar származású izraeli kutatóknak kíván szakmai és kulturális fórumot teremteni. A szervezet tiszteletbeli elnökeként a kétoldalú társadalmi kapcsolatok fejlesztésének töretlen igénye és támogatása jellemzi.

(Forrás: kormany.hu)