Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján.
A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt.
Úgy vélte, hogy a nemzetegyesítés megalapozásában – a Tusványos egyik alapítójaként a megnyitón jelen lévő – Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének vitathatatlan érdemei vannak a státustörvény, a magyarigazolványok bevezetésével.
Felidézte, hogy a “2004. december 5-ei nemzetárulás” (a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) után az akkori balliberális kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkori ellenzék erre nemet mondott, mert “nincs A meg B-kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
“Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig kilencvenmilliárd” – mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: ebbe nem számolja bele azt, hogy most már a nemzetpolitika nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára -, hanem a gazdaságra is kiterjed, amelyre további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut. “Össznemzeti paradigmában” gondolkodik a kormány, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban – magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. Elmondta: a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig “részsikerekről” tud beszámolni az “Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban.
Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést.
Egyes országokkal sikerült megállapodni erről, de Románia nem tartozik közéjük. “Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén és megvettük a közvetítési jogokat” – közölte Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. Hozzátette, ez a következő nyári és téli olimpiákra és a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléseire vonatkozik.
A közönség soraiból felhangzó tapsra reagálva Semjén Zsolt megjegyezte: az elismerés jelentős része a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) illeti.
A Tusványost Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Kárpát-medence nemzetpolitikai “összegző” táborának, Németh Zsolt pedig egyfajta “politikai nagycsaládi találkozónak” nevezte a hivatalos megnyitón. A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke olyan sikertörténetként jellemezte a Tusványost, amely időtálló értékközösséget, az értelmes vitára mindig nyitott közösségi fórumot teremtett, amely olyan, azóta megvalósult gondolatok “szerzői jogával” büszkélkedhet, mint a magyarigazolvány, és a kettős állampolgárság.
Idén Tusványos – a biztos pont címmel rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombat hajnalig tartó programsorozatát a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet a székelyföldi Tusnádfürdőn.
(Forrás: MTI)
Egymillió állampolgársági kérelem
2017. július 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Már benyújthatták az egymilliomodik magyar állampolgársági kérelmet, az esküt tettek száma pedig novemberre, a Magyar Állandó Értekezlet idejére érheti el az egymilliót – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
Semjén Zsolt a héten rendezett 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról azt mondta, Tusványos már majdnem három évtizede az egyetemes magyarság egyik legfontosabb tanácskozási fóruma, ezért is lett az idei mottó “Tusványos – a biztos pont”.
A miniszterelnök-helyettes azzal kapcsolatban, hogy Klaus Iohannis román államfő kedden Székelyföldön járt, úgy vélekedett, komoly előrelépést jelent, hogy a látogatáson az elnök Iohannis ugyanis kapott egy székely zászlót, cserébe pedig adott egy románt.
Szintén fontos jelzés, hogy a román elnök állva végighallgatta a székely himnuszt, valamint azt mondta, hogy támogatja a regionális és önkormányzati autonómiát – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Végső búcsút vettünk Rubovszky Györgytől
2017. július 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Eltemették szombaton Rubovszky Györgyöt, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A kereszténydemokrata politikus végső búcsúztatását, a közös imát a Szent István-bazilikában, majd a gyászszertartást a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában tartották. A gyászszertartáson jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője és Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke is.
A június 21-én, 74. életévében elhunyt képviselő 1994 óta volt – kisebb megszakítással – a parlament tagja.
Rubovszky György 1989-ben a KDNP alapító tagjaként létesítette első párttagságát, 1991-től a KDNP budapesti szervezetének elnöke, 1992-től ügyvezető titkárként a párt országos elnökségének tagja, 2002-től a KDNP pártügyésze volt.
Az 1990-es őszi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlés tagja lett. 1994-ben a KDNP országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot, az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett. 1998-ban a Fidesz listáján szerzett parlamenti mandátumot, 2002-ben képviselőjelölt, majd 2003 nyarán az elhunyt Varga László helyére behívták az Országgyűlésbe, ahol ismét tagja lett az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak. 2006-ban közös jelöltként a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott mandátumhoz, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja lett, valamint a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Rubovszky György 2010-ben ismét a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, valamint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt, 2014-től pedig az igazságügyi bizottság elnöki posztját töltötte be és tagja volt a törvényalkotási bizottságnak.
Szándéknyilatkozatot írt alá a magyar és a török kormány
2017. július 01.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács harmadik, Ankarában tartott ülése keretében a török Miniszterelnökség Külhoni Törökök és Rokonnépek Elnökségének vezetőivel folytatott pénteken megbeszélést a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának delegációja.
A megbeszélésen a felek megvitatták a magyar és török diaszpórapolitika aktuális helyzetét és megállapodást kötöttek a diaszpórapolitika területén való jövőbeli együttműködésről. Az együttműködési szándéknyilatkozatot Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes írta alá.
A Külhoni Törökök és Rokonnépek Elnökségének vezetőivel folytatott megbeszélésen Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy Magyarország Kormánya 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a szomszédos országokban és a diaszpórában élő magyarság támogatására. E célt szolgálja a külhoni magyarságnak nyújtott, évről évre növekvő anyagi támogatás, valamint számtalan kormányzati program és kezdeményezés, amelyek legfőbb célja a magyar közösségek identitásának erősítése és a szülőfölön való boldogulás elősegítése.
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy a magyarokat és a törököket nagyon sok szál köti össze, nem csak történelmükben számtalan a közös pont, de a külhoni nemzettársakat érintő politikájukat is rengeteg hasonlóság jellemzi. A diaszpórapolitika területén való együttműködés megerősítése, a diaszpóra-ügyekkel kapcsolatos tudás, tapasztalat és jó gyakorlatok megosztása így rendkívül fontos lépés.
A megbeszélésen Wetzel Tamás miniszteri biztos elmondta, hogy az elmúlt évek magyar nemzetpolitikájának egyik legfőbb lépése az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése volt, amelynek köszönhetően már meghaladta a 950 ezret az új magyar állampolgárok száma. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója ismertette az intézet által a külhoni magyar közösségekkel kapcsolatban végzett legújabb kutatásokat, kiemelve, hogy azok legfőbb célja a megszerzett információk politika számára is hasznosítható formában való közvetítése.
Orbán Viktor és Semjén Zsolt fogadta a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzóját
2017. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök kedden délelőtt az Országházban fogadta Tyihon podolszki püspököt, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzóját. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is.
Márciusban írták alá a magyar állam és az ortodox egyház vezetői azt a megállapodást, amelynek értelmében három magyarországi ortodox templom felújítását és egynek az építését támogatja a kormány 2,4 milliárd forint értékben – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Hozzátette: Tyihon püspök köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért támogatja a keresztény értékeket Magyarországon.
Magyarország megvédéséhez meg kell állítani a migrációt, támogatni kell a magyar családokat és meg kell erősíteni a keresztény identitást – jelentette ki a KDNP elnöke a nemzeti konzultációt kísérő országjáró rendezvénysorozat záróeseményén.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzeti konzultáción a magyar nemzet “tanúságot tett” a józan ész, az életösztön és az önvédelem mellett.
Kijelentette: a migrációban az a legveszélyesebb, hogy nem visszacsinálható.
A migránsok befogadásáról azt mondta, a keresztény válasz erre az “állapotbeli kötelességről” szóló tanítás. Kifejtette: egy embernek elsődleges kötelessége a családja iránt van, majd a barátai, rokonai iránt, azt követően a nemzet, és végül az emberiség iránt.
Nem keresztény lennék, hanem elmebeteg, ha 20 hajléktalant beraknék a fürdőszobába és a konyhába a feleségem, az anyám és a három gyermekem mellé” – fogalmazott.
Semjén Zsolt szerint amit a magyar kormány tesz, az pontosan a keresztény tanítás: sokkal több segítséget nyújt Magyarország a bajba jutott embereknek a szülőföldjükön, mint a sokkal gazdagabb nyugati országok.
A családok megerősítéséről közölte: olyan családpolitikát kell folytatni, amely lehetővé teszi, hogy a magyar gyerekek magyar családokban, magyar kultúrában nőjenek fel. Szerinte nincs még egy kormány, amely annyit tett volna a családokért, mint a mostani.
A miniszterelnök-helyettes a keresztény identitás megerősítéséről azt mondta, “a spirituális megerősítést” segíti Magyarország alaptörvénye, amely hangsúlyozza a keresztény értékeket és amely Szent István örökségét állítja például a nemzet elé.
Semjén Zsolt közölte: Barankovics István óta, 73 éve nem volt olyan befolyásos a KDNP, soha nem volt akkora súlya, soha nem volt olyan “értékhatalmi ereje”, mint ma Európa “legkereszténydemokratább” kormányában.
(Forrás: MTI)
Közös családi nap
2017. június 25.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP másfélezer tagja érkezett vasárnap szerte az országból Gyomaendrődre, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) évadzáró családi napjára. A jó hangulatú rendezvényen többek között Semjén Zsolt pártelnök, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és az MKDSZ elnöke, valamint Latorcai János, a KDNP Országos Választmányának elnöke mondott beszédet.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Szent István országa nem lesz kalifátus!
Historia est magistra vitae. 1541, az örök tanulság. Jó évtizeddel Mohács után, Szulejmán nem tudja elfoglalni Budát. Még áll az arche regnum. Ekkor a szultán ebédre hívja a magyarság vezetőit. A hosszú ebéd alatt egyre több és több török, mint jámbor városnézők sétálnak be Budavárba. És mire jön a fekete kávé, belülről elfoglalták Budát. S ahogy Arany írja: „Boldogasszony tornya tetejében, félhold ragyog a kereszt helyében”. Utána jött másfél évszázados hódoltság, az ország felét porig rombolták, a népünk felét kiirtották. Azóta se tudjuk kitölteni a Kárpát-medencét, azóta se tudtuk kiheverni.
Amikor ezt elmondtam egy CDU-s fórumon Németországban, síri csend lett. Persze Európa tanulhatott volna a történelemből, hogy mit jelent az iszlám hódítás. Elég megnézni Kis-Ázsiát vagy Észak-Afrikát, hogy az iszlám uralom alatt mi lett Antiochiából vagy Alexandriából, az egykor szellemi pezsgéséről híres keresztény központokból? Kő kövön nem maradt. És mi lesz például Párizsból, Franciaországból, az „Egyház legidősebb leányából” a saría árnyékában? Valóban úgy van, hogy ez az utolsó francia generáció, akik még francia életet élhetnek Franciaországban…
Európában vannak, akik már elvesztek, vagy az elveszés állapotában vannak, és vagyunk még Magyarországon és Közép-Európában, akik harcolunk. Magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok, hogy magyar, lengyel, cseh és szlovák életet élhessünk, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában.
Mi magyarok hiszünk a magyar történelem kontinuitásában, az örök magyarságban, hogy Szent István, Mátyás, Széchenyi; Pázmány, Arany János és Bartók örökségét, a történelmünket, a kultúránkat, a nyelvünket, az észjárásunkat tovább adjuk fiainknak. Mert a magyar megmaradás a Duna-Tisza táján 1100 éves küldetés!
Márfi Gyula érsek atya volt bátor kimondani, hogy a saría a világot Dar al-islamra – vagyis az iszlámnak meghódolt -, és Dar al-harb-ra – a háború területére – osztja. Mi – egyenlőre – ebben vagyunk. A keresztény civilizációnk elleni dzsihád földjén. Az Európának nevezhető Európa Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika sorsára jutásának létkérdésénél. És ebből következően a terror és – bizonyos értelemben vett – polgárháború fenyegetettségében.
És nem kerülhető meg a kérdés: hogy jutott ide Európa? A jakubinus-bolsevik-szabadkőműves ideológia, az antikrisztiánus mesterkedés kétszáz éve minden eszközzel relativizálja-támadja-üldözi a kereszténységet, előidézve az identitásvesztés vákuumát. És – el kell ismernünk – hogy a devianciák propagálása pedig joggal váltja ki ennek megvetését, utálatát a muszlimok részéről. Furcsa, de nem veszik észre, hogy miután – az identitásvesztés, a dekadencia és tömeges iszlám migráció miatt – keresztény európai civilizációnk elesett, az iszlamisták az ő fejüket fogják levágni először, a miénket csak majd a sor végén.
Metsző élességgel kell látnunk: ha most a migráció ügyében hibázunk, az többé nem csinálható vissza.
Ezért a magyarság szó szerinti létérdeke, létparancsa, hogy olyan családpolitikánk legyen, hogy magyar családokban magyar gyerekek szülessenek, magyar kultúrában felnőve. És ha még így is rászorulunk népesség pótlásra, akkor az csak olyan lehet, akik asszimilálhatók, de legalább integrálhatók. Kik integrálhatók? Akik akarnak integrálódni, és akiket a nép elfogad. Vagyis biztosan nem azok, akik illegális migránsok, akik nem tisztelik az életformánkat, a kultúránkat, a hagyományainkat; akik idegen – sőt velünk ellenséges – civilizációból vagy civilizálatlanságból törnek ránk. Ha nem akarunk, mi és a gyerekeink, párhuzamos társadalomban, no go zónák és a terror fenyegetettségében, mondjuk ki: a saría árnyékában élni, akkor – hogy pc módon kíséreljem meg megfogalmazni -: csak olyanokat szabad beengedni, akik kulturális-vallási és etnikai értelemben az európai civilizációhoz köthetők!
Szabó Dezső, a nagy protestáns gondolkodó mondta azt, hogy aki nem akarja, hogy megegyék, ne hagyja, hogy megegyék!
Amiről a nemzeti konzultációval tanúságot tett a magyar nemzet: az a józan ész, az életösztön és az önvédelem.
Rubovszky György személyében a magyar kereszténydemokrácia tiszteletre méltó, kiemelkedő alakja távozott közülünk. Meghatározó szerepe és múlhatatlan érdeme volt abban, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt Barankovics István örökségét a magyarországi rendszerváltoztató pártok közé emelte, a keresztény értékek legfőbb képviselőjévé tette a magyar politikai életben.
Rubovszky György személyében a magyar kereszténydemokrácia tiszteletre méltó, kiemelkedő alakja távozott közülünk. Meghatározó szerepe és múlhatatlan érdeme volt abban, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt Barankovics István örökségét a magyarországi rendszerváltoztató pártok közé emelte, a keresztény értékek legfőbb képviselőjévé tette a magyar politikai életben.
Emberi tartása, tudása és bölcsessége – a magyar parlamentarizmus nemes hagyományait idéző – alakja maradandó életművet hagyott örökül az utókor számára. Személyére az elmúlt negyed század parlamenti pártjainak képviselői is megbecsüléssel tekintettek.
Rubovszky György 1944-ben született Budapesten. Jogi diplomáját 1970-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, 1972-ben lett ügyvéd. 1989-ben a KDNP alapító tagjaként létesítette első párttagságát, 1991-től a KDNP budapesti szervezetének elnöke, 1992-től a párt országos elnökségének tagja, mint ügyvezető titkár, 2002-től a KDNP pártügyésze.
1990-ben az őszi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlés tagja lett. 1994-ben a KDNP országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot, az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett. 1998-ban a Fidesz listáján szerzett parlamenti mandátumot, 2002-ben képviselőjelölt, majd 2003 nyarán az elhunyt Varga László helyére behívták az Országgyűlésbe, ahol ismét tagja lett az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak. 2006-ban közös jelöltként a Fidesz-KDNP országos listáról jutott mandátumhoz és az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja lett, illetve a KDNP frakcióvezető-helyettese.
2010-ben ismét a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot, a KDNP frakcióvezető-helyettese, illetve a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, valamint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt, 2014-től pedig az igazságügyi bizottság elnöke és a törvényalkotási bizottság tagja volt.
Lelkét a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk, emlékét tisztelettel megőrizzük.
Kereszténydemokrata Néppárt
(semjenzsolt.hu)
Egyetemes magyarságban gondolkodunk
2017. június 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitásának megerősítésében, a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésében és a honosítás területén egyaránt kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai – értékelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a két program idei zárókonferenciáján.
A kormányfő helyettese a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-program és a szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program ösztöndíjasait köszöntve rámutatott: a nemzetpolitika fundamentuma 2010-től, hogy egyetemes magyarságban gondolkodnak. Az egyetemes magyarságnak integráns és megkerülhetetlen része a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága egyaránt – hangsúlyozta.
Kiemelte: a külhoni magyarságot nem zárványszerűen kezelik, hanem a magyarság oszthatatlan részeként, és arra törekednek, hogy minden, ami Magyarországon megvalósul és “tárgyilag kiterjeszthető”, vonatkozzon rájuk is. Példaként említette a demográfiai támogatásokat, közte az anyasági támogatást, ami szorosan nem kötődik a területi elvhez, de jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.
Semjén Zsolt az ösztöndíjasok munkáját értékelve kiemelte, hogy a magyarság kulturális, identitásbeli megerősítése kitűnően sikerült. Kitért a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére és rámutatott: e téren is fontos lépések történtek.
Hozzátette: befejeződött az a folyamat, amelynek célja az volt, hogy az emigránsszervezetekből minden magyar otthonát jelentővé alakítsák a diaszpóra szervezeteit. Ez alapvetően szintén az ösztöndíjasok munkájának köszönhető – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kitért a nemzet közjogi egyesítésére is, és közölte: a Magyar Állandó Értekezlet ülésére várhatóan elérik a kitűzött cél, és meglesz az egymillió új magyar állampolgár. A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – jegyezte meg. Hozzátette: Erdély, Kárpátalja és Délvidék adta a többségét az új állampolgároknak, de lelkileg hatalmas jelentősége volt annak, hogy mindez a diaszpóra magyarságának is elérhető.
A kormányfő helyettese közölte: a tapasztalatok alapján elszánt abban, hogy egyszerűsítsék az anyakönyvi vonatkozásokat, és akár a választási szabályokon is változtassanak. Azt kérte, hogy az ösztöndíjasok írják le, a honosításnál hol láttak olyan bürokratikus nehézségeket, amelyek aránytalan terheket rónak az ottaniakra, valamint, hogy a választásoknál mi jelentett problémát a szavazatok leadásánál.
Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy 150 ösztöndíjas teljesített hat, illetve kilenc hónapos szolgálatot. Hozzátette: az idén 530 jelentkezőből 180 ösztöndíjast választottak ki, és csaknem harmincan már el is utaztak a déli féltekére.
(Forrás: MTI)
Egy nemzetnek joga van az önvédelemhez
2017. június 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Az egyház és a nemzet szolgálata egymást erősíti – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Márfi Gyula veszprémi érsek aranymiséjén hétfőn, a veszprémi Szent Mihály Bazilikában.
Semjén Zsolt kiemelte: Márfi Gyula egyházi és nemzetszolgálata azon az alapon nyugszik, hogy Isten népe egyszerre tagja az anyaszentegyháznak és polgára a magyar hazának.
Szent István óta a kettő nem állítható egymással szembe, hanem a kettő egymásra mutat – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy Márfi Gyula mindig kiállt a család és a magzati élet védelme mellett.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy az érsek nem tér ki a kemény kérdések elől. A migrációra utalva azt, mondta, Márfi Gyula “nemcsak teológiai megalapozással, hanem prófétai módon mutatta ki azt, hogy egyfelől kötelességük a bajbajutottakon segíteni, másfelől viszont egy nemzetnek joga van az önvédelemhez”.
Az aranymisén felolvasták Áder János köztársasági elnök köszöntőlevelét, amelyben az államfő azt írta: Márfi Gyula “közössége jó pásztoraként” mindig a szeretet megélésére és cselekedeteinek gyakorlására buzdít.
Ezzel pedig megmutatja, hogy “az egyházak jelenléte természetes módon túlmutat saját kereteiken, és küldetésüket vállalva egy egész társadalom, egy nemzet erőforrását jelentik” – tudatta.
Szintén levélben köszöntötte az érseket Orbán Viktor miniszterelnök, aki kiemelte: Márfi Gyula az igehirdetés mellett nemcsak a szeretetteljes útmutatás szolgálatát vállalja fel, hanem “a kereszténységünkből fakadó felelősség keményebb szavainak kimondását is”. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is levélben üdvözölte Márfi Gyulát.
Alberto Bottari de Castello pápai nuncius Ferenc pápa jókívánságait kifejező üzenetét tolmácsolta, köszöntötte az érseket Steinbach József református püspök is.
Az aranymise után Erdő Péter bíboros az érseki palotában mondott pohárköszöntőjében arról beszélt: Márfi Gyula személyében, valamint az egyházmegye lelkiségében ott van a jelen és a jövő is.
Márfi Gyula 1943. december 17-én született a Zala megyei Pördeföldén, Pannonhalmán a bencés gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd 1967 június 18-án szentelték pappá Szombathelyen. Teológiából Budapesten doktorált 1969-ben, 1976-1978 között Párizsban tanult ösztöndíjasként. Káplánként dolgozott Pákán (1967-1968), Nyőgérben (1969-1973) és Kőszegen (1973-1976), 1995. december 2-án, Egerben szentelték püspökké. Veszprémi érseki hivatalába 1997. szeptember 6-án iktatták be. Jelmondata: “a szeretet soha el nem múlik”.
