Az Európai Unió legjobb vadászati törvényének nevezte a hatályban lévő jogszabályokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szombaton, a 25. Magyar Vadásznap megnyitó ünnepségén, Mezőberényben.
Az Orbán-kormány által megalkotott törvény az elnök szerint a józan ész kompromisszuma, amely egyszerre szolgálja a vadászok, az agrárgazdálkodók és a természetvédők érdekeit, és mint ilyen, nemzetközi érdeklődést váltott ki.
Semjén Zsolt az elmúlt éveket elemezve kiemelte, hogy a törvényhozás segítségével sikerült helyreállítani a vadászat becsületét. Az új fegyvertörvény igazodik a való élethez, és kiküszöbölte a korábbi nem életszerű gyakorlatot például a vadászfegyverek szállítására, vagy azok árusítására vonatkozóan.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadásztársadalom időközben újjáépítette kapcsolatait a társszervekkel, így a földművelésügyi, valamint az igazságügyi tárcával, de a természetvédőkkel, közöttük a nemzeti parkokkal is.
Az új vadászati törvény részleteiről szólva kiemelte, hogy egy-egy vadásztársaság immár minimum háromezer hektár területen gazdálkodhat és húsz évre kötheti meg a haszonbérleti szerződést. A földtulajdonosok és a társaságok viszonyát korrektnek nevezete, hiszen a tulajdonosok dönthetik el, hogy kivel állapodnak meg az adott terület hasznosításáról.
A vadászkamara gazdálkodásának stabilitását erősíti az új kamarai törvény is, amelynek értelmében a vadászjegy-értékesítés bevételének száz százaléka helyben marad, sőt a külföldi vadászok által befizetett teljes összeg is. A megnövekedett bevételeket a társaságok és a kamara élőhelyfejlesztésre fordíthatja.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a vadásztársadalom készül a 2021-ben Magyarországon megrendezendő Vadászati Világkiállításra. Magyarország legutóbb 1971-ben rendezett hasonlót, és a tervek szerint az 50. évfordulós programon nemcsak a magyar történelem és kultúra integráns részét képező vadászati kultúrát mutatják meg a nagyvilágnak, hanem a rendezvényen felsorakoznak a rokonterületek képviselői is.
Így, egyebek mellett bemutatkoznak a lovassportot űzők, a kutyatenyésztők, a solymászok, a horgászok, a lövészek, az íjászok és a természetvédők képviselői is. Mindemellett a látogatók ízelítőt kaphatnak majd a vadászathoz kapcsolódó gasztrokultúráról, sőt a témához kapcsolódó művészeti alkotásokból is.
Semjén Zsolt hozzátette, az előkészületek javában tartanak, hiszen Károlyi József személyében már miniszteri biztost is kineveztek, és a részletes program várhatóan a következő év februárjában a kormány elé kerül.
A megnyitó ünnepségen Jámbor László, az Országos Vadászkamara elnöke elmondta, az új kamrai törvény eredményeképpen a támogatásuk elérte az évi kétmilliárd forintot, ami a korábbiak négyszerese. Ennek a forrásnak a fele a megyékhez kerül, míg a fennmaradó részből finanszírozzák, egyebek mellett a kiemelt programokat. Példaként említette, hogy rövidesen 650 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre a vadgazdálkodás segítésére. A pályázók 2017 november végéig nyújthatják be, 50 százalékos önrész mellett igényüket a megyei kamarákhoz, és a döntést követően, a jövő év márciusában a kifizetések is megkezdődhetnek.
(Forrás: MTI)
Minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben
2017. augusztus 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad, ez a magyar nemzet egyetemességéből következik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten.
A politikus a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program fiatal ösztöndíjasai előtt arról beszélt, akkor tud megmaradni a magyar nemzet, ha az erős anyaország anyagilag is támogatja az identitásmegőrzést, a kulturális, oktatási programokat. Az állampolgárság megadását “közjogi acélabroncsnak” nevezte, ami a magyar nemzetet egybefogja. “A magyar útlevél a zsebben”, a szavazati joggal pedig minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – mondta.
Semjén Zsolt a nemzetegyesítés kulcsfontosságú őrhelyének nevezte a Kőrösi Csoma- és a Petőfi-program ösztöndíjasainak tisztségét. Emlékeztetett, feladatuk az, hogy a határon túli – a diaszpórában, valamint az egykori monarchia területén élő – magyarságot szólítsák meg a helyi magyar csoportok közösségi és kulturális életének megszervezésével, illetve kapcsolják össze életüket az anyaországgal.
A miniszterelnök-helyettes szerint a magyar történelem első, igazán globális intézményes nemzetpolitikai lépése a két program, melyek keretében idén 30-cal több, összesen 180 ösztöndíjas fiatal indulhat útnak a Kárpát-medencében, továbbá a szórványban élő magyar közösségekhez.
Arról is beszélt, úgy kell átalakítani a diaszpórában élő szervezeteket, hogy azok már ne csak az 1990 előtti emigránsoké, hanem a később oda érkezőké, például az ott tanulóké, dolgozóké, vagy oda házasulóké is lehessenek. Tiszteljük és nagyra értékeljük az emigráns szervezeteket, hagyományőrzésüket, de e közösségeknek már minden magyar otthonaivá kell válniuk – mondta.
Az ösztöndíjasoknak egyebek mellett azt javasolta, hogy a harmadik-negyedik generációs magyaroknak először ne Bartók művészetét próbálják meg tolmácsolni, hanem előbb inkább a magyar konyhával ismertessék meg őket, a pörkölttel, a töltött káposztával, és biztassák őket arra is, látogassanak el Budapestre, Kárpát-medence központjába. Semjén Zsolt azt is mondta, az olyan országokból, mint most Venezuela, ahol a magyarok fizikai léte, élete is veszélybe kerülhet, “az a nemzeti érdek, hogy Magyarországra jöjjenek haza”. “Készek vagyunk az életkezdéshez segítséget nyújtani, azonnal kiállítjuk az állampolgárságot” – fogalmazott. Szerinte Magyarországnak ebben a kérdésben hasonlóképpen kell viselkednie, mint Izraelnek. A világon bárhol élő zsidó biztos lehet abban, hogy bármi történik, Izrael mindig ki fog állni az adott zsidó diaszpóra mellett, továbbá bármi történik, mindig hazamehet Izraelbe – mondta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a távol a világban élő magyarokat segítik a megmaradásban, az identitásuk megőrzésében, az állampolgárság megadásában, de ha bajba kerülnek, a magyar kormány, állam akkor sem felejti el őket, nem engedi el a kezüket, Magyarországra mindig hazajöhetnek.
Grezsa István, a Miniszterelnökség (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős) kormánybiztosa azt hangoztatta, hogy a két ösztöndíjprogram – melynek során idén már 180 fiatal rajzik ki szolgálatra a világba, hogy Magyarországot, a magyarságot és a magyar kormányt képviseljék – mára a magyar nemzetpolitika szerves részévé vált.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Állampolgárságának tájékoztatása szerint kezdeményezésükre jött létre 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Program, míg a Petőfi Sándor Program a harmadik ciklusát kezdi. Ismertetésük szerint a két programra idén 530 pályázat érkezett, és kétszáznál több fogadószervezet jelentkezett, ezért emelték meg 15-15 fővel az ösztöndíjasok létszámát. A Kőrösi-program ösztöndíjasai havi 550 ezer, míg a Petőfi-program ösztöndíjasai 400 ezer forintot kapnak.
Az ösztöndíjas fiatalok az elmúlt években egyebek mellett a Vajdaságba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Horvátországba, Szlovéniába, Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe, valamint Latin-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, a Dél-Afrikai Köztársaságba, Izraelbe, Kanadába, az Egyesült Államokba jutottak el, hogy segítsék a helyi magyar közösségek megmaradását, és összekapcsolják őket az anyaországgal.
(Forrás: MTI)
Szent István kapcsolattá vált a keleti és a nyugati kereszténység között
2017. augusztus 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország soha nem felejti el, hogy mivel tartozik a keleti kereszténységnek, sosem felejti el a kapcsolatot, amely a keleti kereszténységhez köti – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Budapesten, amikor átadta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának a Múzeum utca 11. számú épület kulcsait.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: Magyarország hálával tartozik I. Bartolomaiosz pátriárkának és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak, a most átadott épület pedig „szerény viszonzás”, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyház a jövőben is be tudja tölteni szolgálatát Magyarországon.
Hozzátette: az épület tudományos műhellyé is válik, gazdagítva „kereszténységünket”, az egyházakat, minden magyart és embert.
Semjén Zsolt felidézte: Magyarország és a magyar nemzet „csodálatos ajándékot kapott” 2000-ben, amikor I. Bartolomaiosz kihirdette Szent István király szentként való tiszteletét az ortodox egyházban, így az államalapító a keleti és a nyugati kereszténység közötti kapcsolattá vált.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: egy kormánynak azok a maradandó döntései, amelyek az ország történelmében és kultúrájában gyökereznek. Ilyen döntés volt, hogy Magyarország újra felvette és megerősíti kapcsolatát a keleti kereszténységgel és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátussal, hiszen a magyar nemzet életében mindig jelen volt a Kelet és a Nyugat.
A miniszter kitért arra: egy maradandó döntéshez szükség van személyes elköteleződésre is, és kellett hozzá mindazok döntése, akik a kormánytöbbséget meghaladóan támogatták a Múzeum utcai épület átadását.
Hozzátette: ritka pillanat, amikor az ellenzék és a kormánypártok összefognak, így az ortodox egyház kérésével ahhoz is hozzájárult, hogy legyen példa ilyen összefogásra.
I. Bartolomaiosz megköszönte a „felbecsülhetetlen érétkű, történelmi épületkomplexumot”, amelyre – mint mondta – az egyháznak „égető szüksége van” „sokrétű pasztorációs, missziós és kulturális feladatai ellátásához”.
Kiemelte, az épület új fejezetet nyit a patriarchátushoz tartozó Magyarországi Ortodox Exarchátus történetében, és a találkozás, a párbeszéd, a kultúra és a misszió központja lesz.
Úgy fogalmazott: a központ „új lendületet és erősebb hangot biztosíthat exarchátusunknak addig is, amíg folytatódik a görögök budapesti, Nagyboldogasszonyról nevezett templomának megszállása orosz ortodox testvéreink részéről”.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett: ma államalapító Szent István ünnepe van, akit szentként tisztel a katolikus és a keleti ortodox egyház. Az egykori király államalapításával képes volt az összetartozást erősíteni, felülemelkedni a megosztottságon, és államot, országot, nemzetet, keresztény nemzetet alapított, amely Krisztust akarta követni és az evangéliumi értékek alapján élni, fejlődni – mutatott rá.
Szent István lelkületében ott volt a keleti kereszténység is. Hitből, hittel élt – mondta az uralkodóról Seszták Miklós.
Mint mondta, az egyházi központ átadási ünnepségen „elődjeink, nagyjaink példáját, tevékeny hitét kell látnunk, mert ebből meríthetünk erőt, bátorságot, és magunknak is hitből, hittel kell élnünk és munkálkodnunk”.
A miniszter az átadásról szóló országgyűlési döntést ismertetve közölte: az egyház oktatási, szociális közfeladatai és hitéleti feladatai segítésére adják át az ingatlant.
Balog Zoltán és Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha 2016 decemberében írt együttműködési megállapodást közfeladat ellátásáról, és arról, hogy a patriarchátus létrehoz egy pasztorális, kulturális, missziós központot Budapesten.
I. Bartolomaiosz Magyarország miniszterelnökének meghívására tartózkodik Budapesten. A pátriárka délután találkozik Áder János köztársasági elnökkel, majd részt vesz a Szent Jobb-körmeneten.
Az épületátadó ünnepségen részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területe sokkal kisebb, mint eredetileg volt, jelenleg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá.
A Görög Ortodox Egyház autokefállá válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez, bár ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll.
Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.
(Forrás: MTI)
Magyarországnak minden magyart meg kell védenie
2017. augusztus 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, Izrael példája alapján, meg kell védenie minden magyart, bárhol él a világban. A politikus erről pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán beszélt Országházban.
“Ugyanazt kell csinálnunk, mint Izraelnek, ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Izrael állam lényege az, hogy minden zsidó, bárhol él a világban, biztos lehet abban, hogy van egy ország, van egy hazája, és ha valahol üldözik, akkor oda haza tud menni, és az az ország minden körülmények között, minden befolyásával, látható és nem látható befolyásával meg fogja védeni” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Szerinte Magyarországnak ugyanez a feladata: minden magyart meg kell védenie, bárhol él a világban.
A miniszterelnök-helyettes a Külhoni Magyarságért Díj tizenegy díjazottja közül kiemelte a venezuelai magyar közösséget, amelyet bár nem üldöznek, de kaotikus, nyilvánvalóan diktatórikus állapotban, létbizonytalanságban él. Semjén Zsolt ezért a venezuelai magyarságnak azt üzente: Magyarország a hazájuk, bármikor jöhetnek, családostul is, és azok is, akik már nem tudnak magyarul, mert Magyarország minden segítséget meg fog adni nekik. Hangsúlyozta: a venezuelai magyaroknak tudniuk kell, hogy ők ide nem menekülnek, nem emigrálnak, hanem hazajönnek.
“Ez üzenet minden magyarnak a világban, hogy bármi történik, Magyarország a hazájuk, Magyarország tárt karokkal várja őket” – jelentette ki.
Semjén Zsolt felidézte, hogy tavaly a díjat zömmel olyanok kapták, akiket Romániában üldöznek és joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják őket, mert a magyar nemzet emblematikus képviselői. Szerinte ez a tendencia nem ért véget, ezért a díjazottak közül külön szólt Horváth Annáról, Kolozsvár volt alpolgármesteréről, akit szerinte “egyfajta vértanúságot szenvedett”, és “nyilvánvalóan koncepciós, mondvacsinált, nevetséges, aljas magyarellenes támadás” áldozata lett.
Hangsúlyozta: a magyar állam nem engedi el a kezét, ahogyan egyetlen nemzetrésznek és magyarnak sem, akit azért üldöznek, mert magyar.
A miniszterelnök-helyettes szerint a Külhoni Magyarságért Díj annak a szimbóluma, hogy elszakíthatatlan egymástól az anyaországi és a külhoni magyarság. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság felelős magáért, a többi elszakított nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is, míg a magyar államnak az egyetemes magyarság megmaradása érdekében büszkének és erősnek kell lennie, valamint biztosítania kell a forrásokat az identitás megőrzéséhez és gazdaságilag is a támogatnia kell a külhoni magyarságot. Hozzátette: az állampolgárság biztosítása pedig a közjogi keret, ami “acélabroncsként” fogja egybe a magyarságot.
Közölte: a Magyar Állandó Értekezlet november eleji ülésére meglesz az egymillió új esküt tett magyar állampolgár.
Semjén Zsolt a díjátadás után újságíróknak Horváth Anna kitüntetését demonstratív kiállásnak nevezte, szerinte természetes, hogy a magyar állam minden segítséget megad neki romániai és nemzetközi fórumokon is. A venezuelai magyar közösséggel kapcsolatban megjegyezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel előkészítették a megfelelő államigazgatási és egyéb területen a hazajövetelüket.
Arra a kérdésre, hogy egy sajtóhír szerint megmondták a nagyköveteknek, hogy fűzzék bele augusztus 20-i beszédükbe Soros Györgyöt, Semjén Zsolt úgy reagált: alapvetően Szent Istvánról és a magyar ezer évről kell szólnia az ünnepségeknek, de farizeus dolog lenne, ha csak a történelembe mennének vissza és az aktuális helyzetre nem térnének ki.
Hozzátette: Soros György támadást intézett Magyarországgal szemben, és nemzetközi színtéren, az Egyesült Államokban és Brüsszelben is Magyarország-ellenes propagandát folytat, és a magyar nép “életérdekeivel” ellentétes célokat finanszíroz. “Az önvédelemből és az életösztönből következik, hogy világosítsuk fel a világot, hogy mi Soros György mesterkedése” – mondta Semjén Zsolt, aki szerint következéseképpen helyes, ha a nagykövetek a magyar önvédelmet a középpontba állítják.
Idén tizenegy ember, illetve szervezet kapta meg Külhoni Magyarságért Díjat, amelynek alapításáról 2011-ben döntött a kormány.
A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezőségben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és a külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.
Díjat kapott Zupko Mária (Szlovákia) gyógypedagógus, Vadkerti Imre (Szlovákia) színész-énekes, Verebes Krnács Erika (Szerbia) előadóművész, Pénzes János (Szerbia) szabadkai megyéspüspök, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon (Ukrajna), Cár Anna (Szlovénia) tanár, Lengyel Ferenc és Lengyel Melinda (Ausztria) tanár és a venezuelai magyar közösség. A miniszterelnök díjat adományozott továbbá Horváth Annának, Kolozsvár volt alpolgármesterének, Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének és Tamási Zsolt Józsefnek, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum volt igazgatójának.
(Forrás: MTI)
A horvátországi magyarság számíthat a magyar kormányra
2017. augusztus 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyarság és a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha mindenki a maga helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a szlavóniai Dályhegyen, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) Szent István-napi központi rendezvényén.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: Szent István király úgy él a nemzet emlékezetében, mint országépítő, amilyen valójában volt.
„Azok az egyházmegyék és azok a vármegyék, amelyeket létrehozott, a mai napig fennállnak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyarság azért maradt meg, mert a Szent István-i úton járt, aminek az a lényege, hogy egyszerre volt hűséges a nyugati kereszténységhez és elkötelezett a nemzeti szuverenitás iránt.
Ünnepi beszédében felidézte, hogy a térségben élő magyarság és horvátság milyen szenvedéseken ment keresztül az 1991-1994-es délszláv háborúban. Hozzátette: a most átadott új kultúrotthon ezért szimbóluma az ott élő magyarok megmaradni akarásának.
Második szimbólumként a horvát-magyar sorsközösséget említette. Megköszönte a horvát kormánynak, a megyének és a járásnak a támogatást. „Kicsiben is láthatjuk azt a horvát-magyar sorsközösséget, amelyet nagyban Szent László óta bemutatott a közös államiság és a horvát-magyar sorsközösség” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A napi politikában lehetnek ugyan „villódzások”, de a helyzet az, hogy a horvátságnak és a magyarságnak példátlan az egymásra utaltsága, ami meghatározó volt a két nép számára – mondta a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.
A miniszterelnök-helyettes szerint a kultúrotthon annak is szimbóluma, hogy a magyar állam anyagilag és diplomáciailag is hozzájárul minden létező módon az itteni magyarság megmaradásához.
„A magyarság csak akkor maradhat meg, ha minden egyes nemzetrésze megmarad. Amennyiben eltűnnek az erdélyi, a felvidék, a délvidéki, a horvátországi vagy a muravidéki magyarok, akkor az egyetemes magyarság lenne csonkább és szegényebb. Hogy a magyarság meg tudjon maradni a történelemben, ahhoz szükséges, hogy minden nemzetrész megmaradjon” – jelentette ki.
Semjén Zsolt végezetül ígéretet tett, hogy a horvátországi maroknyi magyarság minden gondjában-bajában számíthat a magyar kormányra, mint ahogy Magyarország is számít a horvátországi magyarokra.
Jakab Sándor, a HMDK elnöke megmaradásra és felelősségre szólította fel a horvátországi magyarokat és vezetőiket. „Ne az általatok betöltött tisztségek által akarjatok nagyok lenni, hanem ti tegyétek naggyá azt a tisztséget, amelyet a sors vagy a választóink rátok bíztak” – fogalmazott Jakab Sándor”.
Semjén Zsolt az ünnepi műsor előtt Magyarország kormánya nevében koszorút helyezett el a dályhegyi temetőben a 2011-ben a délszláv háború ártatlan magyar áldozatainak emlékére állított emlékhelynél, valamint felavatta a magyar kormány által 80 millió forinttal támogatott dályhegyi kultúrotthont. Továbbá átnyújtotta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést dr. Szántó Tibornak, a HMDK elnökségi tagjának.
(Forrás: MTI)
Hazánkba látogat I. Bartholomaiosz
2017. augusztus 13.
Ossza meg ismerőseivel!
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka az augusztus 20-ai ünnepre Magyarországra látogat.
20-án reggel felszenteli az egyház magyarországi exarchátusának új épületét, és ugyanott Istentiszteletet tart. Délután részt vesz a Szent Jobb körmeneten.
Őszentsége tizenhét évvel ezelőtt már járt hazánkba. Akkor a Szent István Bazilika előtt, az ünnepi szentmise keretében hirdette ki a bullát, ami első királyunknak a keleti egyházban is szentként való tiszteletéről szól.
Ezeket a perceket idézi fel az alább látható filmösszeállítás.
(semjenzsolt.hu)
Magyarország fogadhat be egy kiutasított keresztény lányt
2017. augusztus 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Ha segítséget kér hazánkban, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba, dacára annak, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülne az élete – közölte a Magyar Időkkel az Orbán Viktor szabadsága miatt jelenleg kormányfői teendőket is ellátó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Elmondta: ha Aideen Strandsson menedéket kér Magyarországtól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van.
– Mi a kezdetektől fogva különbséget tettünk a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között. Magyarországot megvédjük a migránsok inváziójától, de akik valódi menekültek, tehát mindazok, akiknek az élete közvetlen veszélyben van vallásuk, nemzetiségük vagy politikai beállítottságuk miatt, azokon segítünk – fogalmazott Semjén Zsolt.
Hozzátette: az üldözött keresztények befogadása egyszerre erkölcsi és alkotmányos kötelességünk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a keresztények könnyen integrálhatók a keresztény európai civilizációba, szemben a muszlimokkal, akik nem akarnak integrálódni.
Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti – írta a Magyar Idők a CitizenGo című európai civil portált idézve.
(Forrás: MTI)
Európai lovas játékok és vadászati világkiállítás 2021-ben
2017. július 31.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány a következő években 387,5 millió forintot fordít a 2021-es vadászati világkiállítás megrendezésére – az erről szóló kormányhatározat hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke tavaly februárban jelentette be, hogy – 1971 után – Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez.
A kormányhatározat szerint a kormány felhatalmazza a miniszterelnök általános helyettesét, Semjén Zsoltot, hogy a kormány képviseletében írja alá a megállapodást Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanáccsal augusztus 31-ig.
A világkiállítás megrendezésére idén 41,4 millió forintot, 2018-ban 61 millió, 2019-ben 72,4 millió, 2020-ban 93,6 millió, 2021-ben pedig 119,1 millió forintot, összesen 387,5 millió forintot fordítanak.
A határozat kitér arra is, hogy a vadászati világkiállítással egy időben megrendezik Magyarországon az európai lovas játékokat a Kincsem Parkban. A Magyar Lovassport Szövetség elnökét, Lázár Vilmost arra kérik, dolgozzák ki a rendezvény részletes programját.
(Forrás: MTI)
Magyarként akarunk megmaradni
2017. július 23.
Ossza meg ismerőseivel!
A kornak megfelelő választ kell adni Trianon kihívására, ma ilyen például a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, egy pénteki fórumon. A KDNP elnöke a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nemzetpolitikai fórumán, kérdésre reagálva fejtette ki álláspontját az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumáról.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, a tudományos műhelyeknek meg kell adni minden állami támogatást ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően megírhassák az első világháború, Trianon és az idegen impériumokba szakadt magyarság történetét, mert „ha azok írják meg, akik velünk szemben állnak és álltak, abból nem fogunk jól kijönni”.
Trianon tekintetében a miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a magyar nemzet megélje fájdalmát, hiszen emberek millióinak életét nyomorították meg, de büszkének kell lennie arra, hogy túlélte a „brutális csonkítást”.
„Akármi történt, meg akarunk maradni, és magyarként akarunk megmaradni” – szögezte le Semjén Zsolt.
Kifejezte meggyőződését: a trianoni döntés csak részben a világháború elvesztésének következménye, legalább ilyen fontos, hogy „egy nemzetietlen és hazaáruló banda Budapesten szétverte a magyar államiságot, a magyar önvédelmet, és tudatosan lefegyverezte a magyar hadsereget”.
A miniszterelnök-helyettes szerint a központi hatalmak által elvesztett első világháborúnak lett területi következménye, de nem volt szükségszerű, hogy ilyen „brutális” területi és népességi veszteség érje a magyarságot, ezt bizonyítja Törökország példája.
„Ha nemzetietlen hatalom van Budapesten, akkor az egyetemes magyarság ügye mindig rosszul fog állni” – vonta le a következtetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
A nemzetrészek nemcsak önmagukért felelősek, hanem a teljes magyarságért is
2017. július 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint “nem a mi készülékünkben van a hiba”, ha a román-magyar viszony még mindig nem megfelelően alakul. A miniszterelnök-helyettes erről péntek reggel beszélt Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) mini-Máértnek is nevezett nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén, melyen valamennyi nemzetrész és a magyar kormány képviselői vettek részt.
Nemzetpolitikai áttekintésében Semjén Zsolt úgy vélte: valamennyi magyar nemzetrész pozitív példaként használhatja fel jogkövetelésében, hogy Szerbiában a megvalósulás fázisában van a magyar közösség kulturális autonómiája. Szerinte Magyarország és a magyarság a történelmi sebeken túllépve őszintén kiegyezett és kibékült Szerbiával, és bizalmi, baráti, szoros a két ország együttműködése nemzetközi téren is. “Ha velük meg tudtuk csinálni, nem hiszem, hogy a mi készülékünkben van a hiba, ha a románokkal nem tudjuk” – fogalmazott a politikus.
Pozitív példaként hozta fel azt is, hogy a visegrádi együttműködés keretében szlovák katonák is védték a magyar határt, és Szlovákia magyarul beszélő katonákat küldött Magyarországra. “Nem gondolom, hogy a mi hibánk az, hogy a románokkal hasonló nem alakult ki” – tette hozzá.
A felhozott példák kapcsán megállapította: a nemzetrészek nemcsak önmagukért felelősek, hanem a teljes magyarságért is, mert ami egyik vagy másik nemzetrészben történik, az kihat a többire is.
Áttekintésében Semjén Zsolt kijelentette: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ezért a legtermészetesebbnek tartotta, hogy az anyaország támogatja a határon túli nemzetrészeket és a világban szétszóródott magyarságot.
Amint összefoglalta, a támogatás első hagyományos pillére az oktatás, kultúra, identitásmegőrzés támogatása. Az erre fordított összeget 2010 óta megtízszerezte a kormány, és ez most eléri a 90 milliárd forintot. Magyarországnak azonban mára már megvan a gazdasági ereje ahhoz, hogy ne csak az identitás megőrzését támogassa, hanem hasonló összeget szánjon arra is, hogy a határon túli magyarok meg tudjanak élni a szülőföldjükön.
A nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését tartotta a nemzetpolitika harmadik tényezőjének. Úgy vélte, ez olyan “acélabroncs, amely a kulturális identitáson túl egybefogja a magyar nemzetet”.
“A szavazati jog azt jelenti, hogy a határon túliak politikai akarata is megtestesül a magyar Országgyűlésben” – fogalmazott. Azért tartotta ezt fontosnak, mert – mint fogalmazott – a külhoni magyarság száz év múlva is rá tudja kényszeríteni a szavazatával a mindenkori magyar kormányt arra, hogy vegye komolyan a külhoni nemzetrészeket.
Semjén Zsolt a külhoni magyar szervezetek támogatását is fontosnak tartotta. Mint fogalmazott, nem mindegy, hogy a magyar szervezetek mekkora erővel vannak jelen a Magyarországgal szomszédos államok parlamentjeiben, részei-e a kormánykoalícióknak. “Ahhoz, hogy a magyarság érdekérvényesítése megtörténjen, fontos, hogy a helyi politikai pozíciókban minél magasabb szinten minél több magyar legyen” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes katalizátor jellegűnek minősítette a magyar állam által nyújtott támogatást. Szerinte az igazi megtartó erőt azok a személyes szálak, barátságok és szerelmek alakítják ki, amelyek Tusványoson és a hasonló rendezvényeken kialakulnak.
Semjén Zsolt Lendvai Ildikó szocialista politikusnak egy, a szavazati jog kiterjesztését bíráló kijelentésére is reagált. Felidézte, hogy annak idején nem fogadták el azt a szocialista javaslatot, hogy szavazati jog nélküli adjanak állampolgárságot a határon túliaknak, és ezzel “B kategóriás állampolgárokká” tegyék őket. Hozzátette: “Lendvai Ildikó úgy kóvályog magyar belpolitikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban”.
