Létünkben vagyunk fenyegetve
2017. szeptember 21.
Magyarország és Európa is a migránsok inváziója alatt áll, létünkben vagyunk fenyegetve – mondta Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országjáró kerekasztal-beszélgetésének sajószentpéteri állomása előtt tartott sajtótájékoztatón szerdán.
A miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott: Afrikából, Ázsiából akár milliók kelhetnek útnak Európa felé, “részint a Soros-féle ideológia készíti elő elindulásukat, uralva a brüsszeli bürokráciát, akik teljesen tudatosan akarják megváltoztatni Európa és Magyarország etnikai, kulturális, vallási arculatát”, anélkül, hogy erről megkérdezték volna az embereket.
Szólt arról is, hogy “ha egyszer muszlim tömegek telepednek le” Magyarországon és az Európai Unióban, “többet tőlük megszabadulni nem tudunk”.
A megoldás eleve az, hogy nem szabad beengedi a gazdasági menekülteket – jelentette ki, majd hozzátette: világosan meg lehet különböztetni azokat, akik politikai, etnikai, vallási ok miatt kénytelen az életüket mentve elhagyni országukat, ugyanakkor ennek az áradatnak az óriási hányadát olyanok teszi ki, akik nem az életükért menekülnek, hanem egy jobb élet reményében.
A világ összes szegény emberét sem Európa, sem Magyarország nem tudja befogadni, mi több, az iszlám tömegek nem tartják tiszteletben az európai civilizációt, a hagyományokat – hangoztatta a politikus.
Kijelentette: Brüsszel ne magyarázza meg, hogy kiket engedünk be, “soha nem írtunk alá az Európai Unióval olyan megállapodást, amelyben átengedtük volna nekik a szuverenitás legfontosabb elemét, azt, hogy mi magunk határozhassuk meg, hogy kivel akarunk együtt élni”.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy már korábban megkérdezték a magyar népet népszavazással, nemzeti konzultációval, és most a Soros-tervvel kapcsolatban ismét nemzeti konzultáció lesz.
Hozzátette: Magyarország nem akarja megmondani sem a németeknek, sem a franciáknak, hogy kivel éljenek együtt, “ha akarnak, éljenek együtt az iszlámmal”, ugyanakkor a magyar kultúrának és civilizációnak nem része az iszlám, “Magyarország keresztény ország Szent István óta, és nem akarjuk, hogy az ország kalifátus legyen”.
Demeter Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón azt mondta: a keresztény értelmiségnek hatalmas felelőssége van abban, hogy utat mutasson a változó világban a helyét kereső embernek, a közösségeknek.
Megfogalmazása szerint az ezeréves Magyarország keresztény alapon, keresztény értékek mentén szerveződött, és ez akkor is igaz, “ha a túlzott liberalizmus és a vad baloldaliság egyes képviselői a keresztény hitet és gondolkodást a templomok falai közé szeretnék rekeszteni”. A keresztény értelmiségnek hitből fakadó kötelezettsége van az ország és Európa iránt is – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta a stájer tartomány vezetőjét
2017. szeptember 20.
Ausztria negyedik legnépesebb tartományának vezetőjét, Stájerország tartományfőnökét fogata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán az Országházban.
A Hermann Schützenhöferrel folytatott megbeszélésen a magyar kormányfő helyettese hangsúlyozta, a közös történelmi, kulturális alapokra és a két nép barátságára épülő együttműködést tovább kívánjuk erősíteni, s ebben komolyan számítunk stájer partnerünkre.
A találkozón a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve az osztrák belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a migrációt érintő kérésekre és az októberi ausztriai választásokra. Semjén Zsolt kiemelte, a V4 országainak együttműködésében számítunk Ausztria partnerségére is, a térségünket érintő politikai és gazdasági kérdésekben.
(Forrás: kormany.hu)
Semjén Zsolt a szeptemberi KÉSZ-fórum vendége
2017. szeptember 17.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országjáró fórumán szeptember 20-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével és Fodor Csaba politológussal, a Nézőpont Intézet ügyvezetőjével beszélget Lanczendorfer Erzsébet, a Győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) „Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia.” (André Malraux) című országjáró kerekasztal-beszélgetését Sajószentpéteren tartja szeptember 20-án, szerdán este 6 órától a Rendezvények Házában (Hunyadi u. 11.)
Meghívott vendégek: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Fodor Csaba politológus, a Nézőpont Intézet ügyvezetője. A rendezvény moderátora Lanczendorfer Erzsébet, a Győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke lesz.
A fórumot megelőzően 17.30 órától sajtótájékoztató lesz a helyszínen.
(Forrás: kdnp.hu)
Magyarország kiáll igazáért!
2017. szeptember 06.
Az Európai Bíróság elutasította hazánk és Szlovákia keresetét, amelyben sok ezer menedékkérő kötelező jellegű áttelepítési mechanizmusáról született döntést támadtuk meg. A magyar kormányzat – nagyon helyesen – fellépett a döntés ellen, amely meglátásunk szerint az előszobája lehet egy későbbi létszámlimit nélküli, hasonló módszer kötelező bevezetésének.
A KDNP továbbra is helytelennek tartja azt az eu-s politikai szándékot, amely erőből kívánja a tagállamokat megfosztani azon alapvető joguktól, hogy az egyes nemzetek maguk dönthessék el, kikkel kívánnak együtt élni.
Az látszik, hogy bár a szavak szintjén a legtöbb uniós állam támogatta a migránsok szétosztását, ugyanakkor vállalásaikat a mai napig alig-alig teljesítették. Kettős beszéd jellemzi ma az EU-t: a szavak szintjén sokan befogadóak, ugyanakkor amikor a tettekre kerülne a sor, látszik, hogy nem nagyon akarnak az egyes ország vezetők a lakosságuk tényleges akaratával szembemenni. Magyarország bátran kiáll igazáért még akkor is, ha ez ma nem népszerű a nemzetközi politikában.
Mi kereszténydemokraták továbbra is úgy látjuk, hogy a migráció súlyos problémáját a valóban elkeserítő helyzetben lévő kibocsájtó országok-, és az ott élők életkörülményeinek javításával lehetne hatékonyan kezelni. Ebben mindannyiunknak felelősségünk van!
(semjenzsolt.hu)
Kopt kórus hazánkban – a szolidaritás jegyében
2017. szeptember 04.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására hazánkba látogatott és két koncertet adott a kairói „Shabab El Anba Rewis” kopt egyházi kórus és kamarazenekar, mely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencések a kopt keresztények vendéglátásával kívánta kifejezni a szolidaritást a közel-keleti és afrikai keresztényekkel.
Az arab világ legnépesebb keresztény közössége az egyiptomi kopt ortodox egyház, amelynek gyökerei az újszövetségi időkig nyúlnak vissza. Ma sajnos ők is fenyegetettségben élnek. Az iszlám fundamentalisták terrorcselekményei következtében legújabb kori vértanúik száma szinte nap mint nap gyarapszik. Ezért is fontos, hogy a magyar keresztények imáikba foglalják, támogassák és szolidaritásukról biztosítsák őket.
Mindennek kifejezésre juttatására remek alkalom nyílt augusztus utolsó és szeptember első napján, ugyanis hazánkba látogatott és két szerzetesi templomban koncertet adott a kairói „Shabab El Anba Rewis” nevű kopt egyházi kórus és kamarazenekar.
Az együttes augusztus 31-én a pesti ferenceseknél, másnap, szeptember 1-jén pedig a tihanyi bencés apátsági templomban adott ízelítőt a kopt egyházzene gazdag és ősi kincsestárából.
A kopt kórus, amely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására érkezett hazánkba. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencés közösség a kopt keresztények vendéglátásával kívánják kifejezni keresztény szolidaritásukat a nehéz helyzetben lévő közel-keleti és afrikai keresztények iránt.
Az ötven fővel hazánkba érkezett vegyeskart és zenekart 1978-ban alapították. Az évtizedek során számos albumuk jelent meg, rendszeresen fellépnek Egyiptom nagyvárosainak templomaiban és koncerttermeiben, elsősorban biblikus témájú zeneművekkel.
A legjelentősebb keresztény közösség a Közel-Keleten
A koptok Egyiptom lakosságának tíz százalékát alkotják, hívek száma több mint tíz millió. Az utóbbi években ellenük elkövetett merényletek ellenére is az övék a legerősebb keresztény közösség a Közel- és Közép-Keleten. A hagyomány szerint a kopt egyház alapítója Szent Márk evangélista. Jézus születését követően a Szent Család évekig élt Egyiptomban, és a rájuk emlékeztető szent helyek a kopt keresztények féltve őrzött kincsei.
Az ókeresztény évszázadok egyik legfontosabb központja Alexandria volt. Itt élt és alkotott az egyház kiemelkedő teológusai közül például Origenész, Alexandriai Kelemen, Szent Athanáz és Alexandriai Szent Kürillosz. A keresztény szerzetesség gyökerei is Egyiptomban keresendők. Érdekes, hogy a koptok időszámítása nem Krisztus születésétől, hanem a Diocletianus császár által megkezdett keresztényüldözéstől számítják, amely számukra a „mártírium éve”.
Az önálló kopt ortodox egyház a Kalkedoni Egyetemes Zsinatot követően, Kr. u. 451-ben jött létre. Ez a zsinat elítélte a monofizita eretnekséget, de ezt a döntést az egyiptomi keresztények nem fogadták el, s ez vezetett az egyházszakadáshoz. Az egyik oldalon voltak a zsinatot elfogadó melkiták, a másikon a zsinatellenesek, akik csak Krisztus egy természetét fogadták el. Ezekből nőtt ki a kopt egyház.
A másfél évezredes teológiai ellentét részlegesen feloldódott, amikor 1973-ban VI. Pál pápa tisztázta III. Senuda kopt pátriárkával a monofizitizmusból fakadó legfőbb félreértést. Eszerint a koptok sohasem tagadták Krisztus valódi ember voltát, csupán hangsúlyozni szerették volna Isten és az ember Krisztusban megvalósuló, harmonikus egységét.
A 639-ben kezdődő arab-muzulmán inváziót követően született keresztényeket sújtó törvények részben napjainkig fennmaradtak Egyiptomban. Minden üldözés ellenére azonban egyetlen egyház sem volt olyan ellenállóképes az észak-afrikai iszlámosítás ellen, mint a kopt. Még ha a muzulmán üldözés következtében kisebbségbe is kerültek, a koptok bátran kiálltak és kiállnak ma is a hitükért..
Az egyiptomi keresztények 93 százaléka a kopt egyházhoz tartozik. Ferenc pápa idén tavasszal Egyiptomba látogatott és találkozott II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárkával, vagyis a kopt „pápával”, akit Szent Márk 118. utódaként tartanak számon. Ferenc pápa a kopt egyházi vezetőnek többek között ezt mondta: „A vértanúk ártatlan vére összeköt minket. A kopt ortodoxok és a katolikusok közös nyelve az irgalmas szeretet, melyet a mindennapi konkrét tanúságtételben mutathatunk meg.”
A „Shabab El Anba Rewis” Kórus névadója
A kórust Szent Rewis-ről nevezték el, aki a XIV. században született keresztény szülők gyermekeként az Al Gharbiyah Kormányzóságban. A faluját elhagyta és idegen vándorként élt Egyiptom különböző vidékein az üldöztetés alatt. A nevét akkor változtatta Freig-ről Rewis-re.
Magányos aszkétaként idejét túlnyomórészt imádsággal és böjtöléssel töltötte. Isten megáldotta őt a csodatevés képességével és végül remeteként folytatta életét. Tiszta élete miatt Barquq szultán nagyon vágyott arra, hogy találkozzék vele, de Sodon herceg fogságába került és kínzásnak vetették alá. Krisztus akkor megjelent neki, megáldotta, gyógyulást és békét bocsájtott rá.
Szent Rewis I. Metheous – Alexandria 87. pápája – kortársa volt. Kilenc évig súlyos beteg volt, ez alatt meggyógyított minden beteget, aki hozzá ellátogatott, majd a mennybe távozott. Szűz Mária megjelent halálakor, ami az egyiptomi időszámítás második hónapjának 21. napján következett be. Ez a nap továbbra is Szűz Mária megemlékezésének a napja a Kopt Naptár szerint. Templomában temették el, aminek a neve Dair Al Khandaq, amit ma Al Anba Rewis monostornak hívnak.
1968. június 25-én VI. Kirillos átvette Itáliból az evangelista és mártír Szent Márk ereklyéjét. Ezen az ünnepségen felavatta a Szent Márk Katedrálist a Szent Rewis Kolostorban. A szertatáson jelent volt Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, I. Hailé Szelasszié etióp császár, és még sok más egyházi vezető és képviselő. Köztük III. Ignatius Jacob, a szíriai orthodox antiochiai patriárka, a szíriai ortodox egyház feje. Ez a kolostor lett az egyházközség központja a III. pápai szinódus alatt.
A siker évtizedei
A kórus 1978-ban három ember alapította és nevezte el „Shabab Al anba Rewis” kórusnak. Nyolc év alatt számos albumot készítettek, 10 magnetofon kazettát adtak ki az „Agpeya Prayers” imádságos könyvhöz.
A kórus számos új taggal bővült az évek során. Rendszeresen felléptek – elsősorban a Szent Biblia könyveinek a feldolgozásával –, amely során egyes könyveket drámai zenedarab formájában adtak elő narrátor részvételével.
A kórus tagság ma több mint 80 fő, zenészekkel és énekesekkel együtt. Munkásságukkal Kairóban, Alexandriában és más területeken is jelen voltak.
2003-ban a kórus részt vett a Hanager Színházban a „Kopt Örökség Barátainak” [„Society for the Lovers of Coptic Heritage”] megrendezett ünnepségén. Előadást tartottak a kairói operaházban, ahol a Szimfonikus Zenekar, a kairói operaház zenekara és a Nemzeti Arab Zenekör is csatlakozott hozzájuk.
2008-ban a kórus koncertezett az Al Ranba Rewis színházban, ahol a DR Hanaa Tanyous Zenekar játszott. 2014. februárjában előadták a „Massihona Fawk Al Zaman” című operát (Jézusunk mindenek felett) az Al Gomhoya Színházban és a kairói Operaházban.
Mindezek mellett karácsonyi ünnepségeken, fiatalok rendezvényein és más rendezvényeken is részt vettek, de a lelki megújulás szolgálatában nyomornegyedekben és fogyatékkal élők körében is jelen vannak.
(Forrás: kdnp.hu)
Megvalósult a családi típusú jövedelemadózás
2017. szeptember 04.
Semjén Zsolt nemzetpolitikusként arra a legbüszkébb, hogy az össznemzeti paradigma evidenciává lett és megtörtént a nemzet közjogi egyesítése. Egyházpolitikusként pedig arra, hogy éles konfrontációkat vállalva is tudják képviselni a keresztény civilizáció normativitását. Kdnp.hu interjú.
– Emblematikus katolikus politikusként belefér az, hogy az ATV kérdésére – miszerint visszavonják-e Lázár Jánossal a Heineken elleni, nagy vihart kavart, a vöröscsillagos logót betiltó törvényjavaslatukat –, ön csak annyit válaszolt, hogy: „Frászt!”?
– Persze. Nézzük meg, hogy mi történt: a Heineken gátlástalan multi-mentalitással eltiport egy kis székelyföldi manufakturális sörfőzdét. Hargita megye elnöke segítségünket kérte, és mi segítettünk. Egy-két hét alatt kapitulációra kényszerítettük a Heinekent. Tehát tartalmilag helyes, nyelvileg meg kifejező volt a „frászt”.
– És a Tusnádon tett megjegyzése Lendvai Ildikóról? Mivel kritizálta az egyházi iskolák állami finanszírozását és a külhoni magyarok magyar állampolgárságát, ön szó szerint azt mondta, hogy „Lendvai Ildikó úgy kóvályog a magyar politikában, mint vasorrú bába a mágneses viharban”.
– Figyelembe véve egyház- és magyarellenes megátalkodottságát, illik rá a hasonlat.
– Miközben Hiller Istvánt a parlamentben Orbán Viktor professzor úrnak szólította, ön pedig az Origónak a napokban azt mondta róla, hogy kulturális téren nagyra értékeli és korrekt ember, addig Juhász Pétert egyikük se méltatta szóváltásra, sőt ön szerint csak egy destruktív drogos.
– Mi a kérdés? Hiller István komoly ember, akivel sok mindenben egyet értek, sok mindenben nem, de amit mond, azt mindig értelmes és érdemes megfontolni, néha pedig megfogadni. Kendermag-egyesületes Juhász Péter vele szemben se szellemi, se politikai értelemben nem létezik, pusztán egy izgága provokatőr. Erre mondja Nietzsche azt az Ecce Homoban, hogy: lenézett ellenféllel nem szabad hadakozni.
– Azzal viszont egyetértett egy korábbi nyilatkozatában, mikor azt írták önről, hogy nyelvezete „Aquinói Szent Tamás és Rejtő Jenő elegye”.
– Ez igaz és megtisztelő. Pontos tartalom és plasztikus nyelv. De nem ez kell a politikához?
– Akkor a nyelvtől a tartalomhoz térve: a ciklus végéhez közeledve, summázva a kormányzásukat, mit értek el, személy szerint mire a legbüszkébb?
– Az Orbán-kormány tagjaként, miniszterelnök-helyettesként: arra, hogy az országot kivezettük az államcsőd széléről – amit IMF-es és brüsszeli ellendrukkereink is kénytelenek elismerni -, és ma Magyarország erős, rendezett és magabiztos. És hogy a magyar identitásvédelem jegyében megállítottuk és kivédjük a migrációt. Nemzetpolitikusként: az össznemzeti paradigma evidenciává tételére és a nemzet közjogi egyesítésére. Egyházpolitikusként: arra, hogy éles konfrontációkat vállalva képviseljük – és nem is sikertelenül – a keresztény civilizáció normativitását. És persze rendesen „kistafíroztuk” a történelmi egyházakat. Kereszténydemokrata elnökként: arra, hogy megvalósult a családok prioritása, így a családi típusú jövedelemadózás lehetősége – amiért egy emberöltőn át harcoltunk –, és hogy a KDNP megkerülhetetlen értékhatalmi erő lett. Summa summarum: nem éltem hiába.
(Forrás: kdnp.hu)
2010 óta 500 iskola újult meg
2017. augusztus 31.
Elkötelezett a kormány az oktatás támogatása mellett, de mindez csak akkor ér valamit, ha olyan önkormányzatok és tantestületek vannak, mint Móron, ahol élni tudtak a felkínált lehetőségekkel – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületének avatóünnepségén.
Semjén Zsolt kiemelte: a magyar kormány segíteni próbálja az oktatást, amit jelez, hogy Közép-Európában – GDP-arányosan – Magyarország fordítja a legtöbbet oktatásra, a nemzeti össztermék 5,2 százalékát. Hozzátette: 2010 óta 500 iskola újult meg, a most bejelentett újabb fejlesztési programmal pedig több mint 80 milliárd forintból több mint 500 iskolát fognak felújítani hazai költségvetési forrásból.
A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte a 470 millió forintos beruházással megépített nyolc tantermes móri épületet, hiszen a fejlesztésért mindenki megtette a magáét, az állam, az önkormányzat és a pedagógusok is. Semjén Zsolt az iskoláról azt mondta, hogy a német nemzetiségi nyelvoktatás különleges, dupla előnyt jelent a fiatalok számára. Egyrészt a diákok magukévá tehetik a sváb identitást és büszkék lehetnek rá, hiszen a magyarországi svábság a tisztességes és becsületes munka jelképe, és Szent István óta államalkotó közössége az országnak. Másrészt megtanulják a német nyelvet, amit nem idegen nyelvként, hanem az ősök nyelveként, örökségeként sajátítanak el, ami mélyebb, organikusabb tudást eredményez.
Törő Gábor országgyűlési képviselő felidézte, hogy sokáig problémát okozott a tanulók elhelyezése az iskolának. Az alsósok sokszor méltatlan körülmények között tanultak: előfordult, hogy busszal vitték őket a város más pontján kijelölt tantermeikbe, de volt időszak, amikor a Radnóti iskola udvarán lévő épületben voltak elhelyezve. Mint mondta, a “vándorlás” az iskola fejlődésének gátja volt, de ez a mai nappal megszűnt.
Fenyves Péter polgármester emlékeztetett arra, hogy tíz éve terv volt az új épületrész kialakítása, akkor indított intézményfejlesztési programot a város. Közölte: már csak néhány lépés van hátra, hogy minden gyermek korszerű körülmények között fejleszthesse tudását akár iskolába, akár óvodába jár Móron.
Groszeibl Andrea igazgató tanévnyitó beszédében kiemelte: az új épület nagy álmuk volt, kitartottak mellette és végül megvalósult. Elmondta, hogy az állam és az önkormányzat támogatása mellett a székesfehérvári tankerület a berendezéshez és a biztonsági rendszerhez nyújtott anyagi támogatást.
A móri Petőfi Sándor Általános Iskola új épülete állami és önkormányzati közös beruházás eredményeként jött létre, az állam 200 millió, az önkormányzat 250 millió forinttal járult hozzá. Az új épületben az alsós osztályokat helyezik el péntektől.
A Petőfi Sándor Általános Iskola (Grundschule Sándor Petőfi) több száz éves múltra tekint vissza. A katolikus egyház alapította első móri iskola épületeinek alapjait 1774-ben rakták le. Az államosítás után Állami Fiúiskola néven működött, 1963-ban az 1. sz. Általános Iskola elnevezést kapta. 1964-től bevezették a német nemzetiségi nyelvoktatást felmenő rendszerben. Az intézmény 1972-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.
(Forrás: MTI)
A Cseh Köztársaság a 2018-as FeHoVa díszvendége
2017. augusztus 30.
A 2021-es Vadászati Világkiállítás szakmai előkészítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a kormány biztosítja, a szakmai védnökséget pedig a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) látja el a kormány és a nemzetközi vadászszervezet közötti korábbi megállapodás szerdán aláírt módosítása alapján.
Az együttműködési megállapodás módosítását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke és Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) vezérigazgatója írta alá az Országházban. Semjén Zsolt elmondta: a kormány 2021-ig, elosztva, 387,5 millió forinttal járul hozzá a Magyarországon rendezendő világkiállítás szakmai anyagainak előkészítéséhez.
Kitért arra is, hogy a világkiállítás egyik emblematikus helyszíne a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont, a másik a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, a harmadik pedig a Fővárosi Állat- és Növénykert lesz.
A kormány az Állatkert felújítására 25 milliárd forintot fordított, a HUNGEXPO átalakításához szükséges tervek előkészítésére több mint 1,5 milliárd forintot ad, a 2018. január 1-jétől az Országos Magyar Vadászkamara használatába kerülő hatvani múzeum működését pedig 2020-ig, elosztva, egymilliárd forinttal támogatja.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, a 2018-as FeHoVa (Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás) díszvendégének a Cseh Köztársaságot hívták.
Marghescu Tamás, a CIC vezérigazgatója bejelentette, hogy a világkiállításon tartja majd éves közgyűlését a CIC, illetve a 2021-es kongresszusát az IUGB (International Union for Game Biologist). Hozzátette, a CIC a többi között tárgyalást folytat több nemzetközi szervezettel, amelyek nemzetközi vadvédelmi fórumot rendeznének a világkiállítás alatt. A megállapodás aláírásán részt vett Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára, és Sárkány Árpád, a CIC alelnöke.
(Forrás: MTI)
A magas művészet erőt és büszkeséget ad
2017. augusztus 30.
Jövő hétfőn indul a Magyar Állami Operaház egyik legnagyobb vállalkozása, a Kárpát-Haza OperaTúra, amelynek első részében, szeptember 4. és 21. között Erdély nyolc városában mutatja be a társulat a Hunyadi László című operát és a Víg özvegy című operettből készült balettelőadást.
A szeptemberi fejezet állomásai Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár.
“Egy kihívást lehetőséggé változtattunk” – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a keddi budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: az Operaház épületének másfél évig tartó teljes felújítása adta az apropót ahhoz, hogy a társulat a Kárpát-medencei magyarságnak, a magyar lakta területeken is bemutatkozzon. Az Operaház nagyszabású turnéjának egyik célja, hogy a magas művészeten keresztül erőt és büszkeséget adjon a külhoni magyarságnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A Kárpát-Haza OperaTúra két részből áll, először Erdélyben, majd 2018 februárjában a Délvidék, a Felvidék és Kárpátalja városaiban lép fel a társulat – mondta el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a dalszínház 130 éves fennállása óta a társulat először indul ilyen jelentős turnéra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Operaház főépületének felújítása, valamint az Erkel Színház mellett a világ nagy operaházaihoz méltó megoldásként újul meg az Eiffel-csarnok, amely a Magyar Állami Operaház műhely- és raktárháza, illetve próbacentruma lesz és remélhetőleg jövőre készül el.
Elmondta: a kormány az erdélyi turnéra 1,6 milliárd forintos támogatást nyújt, és ugyanekkora összeget biztosít a jövő februári turnéra is. “Összességében ez a 3,2 milliárd forint biztosítja a költségvetési hátterét a 400 fős apparátus finanszírozásának, valamint a díszletek elszállításának” – tette hozzá.
Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora úgy fogalmazott, hogy “példaértékű ez a kezdeményezés abban a mai Romániában, ahol magyar kisebbségként nap mint nap küzdünk azzal, hogy használhassuk az anyanyelvünket”.
Kiemelte, hogy az előadások által a romániai magyarság bekapcsolódhat az anyaország vérkeringésébe, amely hozzásegíthet a közös jövő építéshez, de az erdélyi turné a közösségi együttlétet is hivatott szolgálni. Erdélyben nyolc helyszínen csaknem 55-60 ezer ember láthatja majd az előadásokat – mutatott rá.
A turné alkalmával kettős szereposztásban adják elő Erkel első mesteroperáját. A főbb szerepekben Miklósa Erikát vagy Kolonits Klárát, de számos erdélyi születésű művészt, így a címszerepet alakító Kiss B. Atillát és Pataki Adorjánt, valamint Gara Mária szerepében Kriszta Kingát is láthatja a közönség.
Minden városban két napot időzik a társulat, az első napon a Hunyadi László, a másodikon Lehár Ferenc világhírű operettjének zenéjére készített balett, A víg özvegy lesz látható a brit Ronald Hynd koreografálásában – emelte ki a főigazgató.
Ronald Hynd brit koreográfus pályafutását felidézve elmondta: táncos éveiben a londoni The Royal Ballet táncművésze volt, később Münchenben balettigazgatóként dolgozott. 1975-ben kapott felkérést az ausztrál balett igazgatójától, hogy koreográfiát készítsen Lehár Víg özvegyére. Az előadás nagy sikert aratott, és tíz évvel később Bécsben is bemutatták.
A Magyar Nemzeti Balett társulata erős és jó színvonalú együttes – hangsúlyozta a brit koreográfus.
(Forrás: MTI)
Kitüntették a holland nagykövetség attaséját
2017. augusztus 28.
A magyar mezőgazdaság, valamint hazánk külföldi jó hírnevének erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Gábor Dzsingisznek, a budapesti holland nagykövetség attaséjának Magyarország Köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta. A magas elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke adta át az Országházban.
Gábor Dzsingisz az 1956-os forradalom után, 16 évesen menekültként érkezett Hollandiába. 1965-ben doktorált a Tilburgi Katolikus Egyetemen, a gazdasági fakultás nemzetközi jog és nemzetközi kapcsolatok tanszékén. Tanulmányai elvégzése után a Gazdasági Minisztériumban helyezkedett el. 1972 és 90 között a holland kereszténydemokrata párt, a CDA színeiben különböző önkormányzati tisztségeket töltött be, 1983-1990-ig Haaksbergen polgármestere, majd 1990-től 94-ig mezőgazdasági államtitkárként a holland kormány tagja volt. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar és a holland kereszténydemokrata irányultságú pártok közötti jó viszony kialakításában. 1994-ben parlamenti képviselőnek választották, 1998-ban pedig diplomataként került a budapesti holland nagykövetségre, ahol agrárattaséként számos PHARE és SAPARD program beindításával nyújtott segítséget.
2006 óta a Kereszténydemokrata Néppárt Barankovics Alapítványának kuratóriumi tagja. Az elmúlt években számos cikkben, tv-interjúban és felszólalásában állt ki Magyarország mellett, támogatva hazánk erőfeszítéseit nemzeti érdekeink megvédésében.
(semjenzsolt.hu)
