Az ökumené nem az önfeladás vagy a relativizálás, hiszen a protestantizmus, az ortodoxia is a maga örökségét adja az egyetemes kereszténységnek – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Hozzátette: az égi hazához is hűtlen, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál. Cikkünk végén teljes terjedelmében közöljük a miniszterelnök-helyettesnek a Parlament felsőházi termében, a reformáció emlékülésen megtartott beszédét.
A politikusnak kötelessége, hogy megvallja hitét, azt, hogy vannak dolgok, amelyek a közéleti csatározások fölött állnak – jelentette ki Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a hitbeli hovatartozást és annak megvallását könnyű gúny tárgyává tenni, és ezt előszeretettel meg is teszik azok, akik nem értik, mit jelent hívő embernek lenni.
Balog Zoltán szerint azonban nemcsak el kell viselni, hanem örülni is kell a viccelődésnek és a gyalázkodásnak, mert jelzi, hogy “számítunk”, hogy ellenfélnek tekintenek azok, akik a vallást, az egyházakat ki szeretnék szorítni a közéletből.
A miniszter szólt arról is, hogy az a közéleti ember, akinek nincs megtartó, lelki közössége, az előbb-utóbb el fogja felejteni, hogy nem önmagáért, nem önmagának beszél, szónokol és hoz döntéseket.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt: mindannyiunknak fel kell tennie a kérdést, hogy a keleti és a nyugati kereszténység, majd a katolicizmus és a protestantizmus különválásával “nem szakítottuk-e el Krisztus varratlan köntösét”, hiszen ő “szenvedése előtt azt kötötte a lelkünkre, hogy legyetek egyek”.
Ha őszinte vagyok, felekezettől függetlenül foszlányokká szaggattuk Krisztus varratlan köntösét, mégis azt gondolom, hogy van okunk az ünnepre – fogalmazott, azzal magyarázva ezt, hogy “a Szentlélek valahogy mégis úgy intézte, hogy mégis mindannyiunknak a saját lelkiségében, a Szentlélek munkája által gyarapodtunk, és az egyetemes kereszténységben, a saját örökségünk révén gazdagítjuk egymást”.
Éppen ezért, hangsúlyozta, az ökumené nem az önfeladás vagy a relativizálás, hiszen a protestantizmus, az ortodoxia is a maga örökségét adja az egyetemes kereszténységnek. “Pont azért van okunk az ünneplésre, mert a Szentlelket ünnepeljük, aki a mi bűneinkből is valami jót tud kihozni mégpedig azt, hogy végeredményben mindannyian gazdagodtunk” – tette hozzá.
Semjén Zsolt megjegyezte: a protestantizmus a katolikus egyházat is saját elveinek tisztázására késztette, segítve a megszabadulást sok “történelmi portól, sártól”. Hozzátette: “katolikus hitünk sokat gazdagodott a protestantizmus kihívása és gazdagsága által”.
Szólt arról is: a magyar nemzet megmaradása szempontjából is lényeges volt a protestantizmus, hiszen elindította a nemzeti nyelviséget. “Azt is a protestantizmustól tanultuk, hogy Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, és azért valamiképpen az égi hazához is hűtlen, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke a reformáció emlékévet értékelve kiemelte: ügyelni kell, hogy “a lelkes ünneplés során ne veszítsük el a lényeget”. A cél, hogy emlékezzünk azokra az erős és jó lelki alapokra, amelyeket a reformáció a 16. században újra felfedezett és helyreállított.
Úgy fogalmazott: “ma, a nagy felejtés, értelem- és értékvesztés korában nagyon felértékelődik a józan és tartalmas emlékezés. Korunk egyik veszélye ugyanis a tömeges felejtés, az akut amnézia. Az információ és kommunikáció korában az emberiség rohamosan felejteni kezdett. És a ragályos felejtésben a legveszélyesebb az Istenfelejtés – tette hozzá az evangélikus püspök.
A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Kedves Testvérek!
Jézus Krisztus főpapi imájában, szenvedése előtt, azt kötötte a lelkünkre, hogy: legyetek egyek! Fel kell tenni tehát a kérdést mindannyiunknak, hogy nem szakítottuk-e szét Krisztus varratlan köntösét? Katolikusok és ortodoxok elszakítottuk 1054-ben. Aztán nyugaton továbbszakítottuk. Foszlányokká szaggattuk Krisztus varratlan köntösét.
És mégis van okunk erre az ünnepségre. Az ünnep pedig az, hogy a Szentlékek valahogy mégis úgy intézte, hogy gazdagodtunk. Az egyetemes kereszténységben a saját örökségünk révén gazdagítjuk egymást. Az ökumené nem az önfeladás és nem is a relativizálás, hanem pontosan az, hogy a protestantizmus a protestáns örökséget adja az egyetemes kereszténységnek, így például a Szentírás szeretetét, vagy ugyanígy az ortodoxia a liturgiáját, az ikonokat, mindenki a saját lelkiségét. Az ökumené az öltés, amivel valamiképpen összevarrjuk Krisztus köntösét. Pont azért van okunk az ünnepségre, mert a Szentlelket ünnepeljük, aki a mi bűneinkből is valami jót tud kihozni. Mégpedig azt, hogy végeredményben mindannyian gazdagodtunk egymás által. Az egyetemes kereszténység gazdagsága az ortodox, katolikus, protestáns gazdagság összességében áll fenn.
Katolikusként is hadd mondjam azt, hogy ha nem lett volna protestantizmus, akkor aligha lett volna Tridenti Zsinat, ahol a római egyháznak el kellett dönteni, hogy mi az, ami a katolikus hitletétemény, és mi az, ami nem. Mennyi történelmi törmeléktől szabadultunk meg ezáltal! Kalkedon és a II. Vatikáni Zsinat közötti ezer év legnagyobb zsinata a Tridenti Zsinat volt, ami nem lett volna, ha nincs protestantizmus, ha nincs a három sola. Ez kényszerítette a katolikus egyházat, hogy tisztázza a hitét a szabad akarathoz, a jócselekedetekhez, a szenthagyományhoz, az eucharisztiához. Ezért mondom, hogy a protestantizmus kihívását és gazdagságát katolikus szempontból is értékelnünk kell. Ami emberi rárakódás, az eltűnik, de ami az Istentől van, az megmarad. Az ökumené Istentől van, hogy az egyetemes kereszténységünket gazdagítsa a protestantizmus öröksége, az ortodoxia öröksége, a katolikusság öröksége.
Hasonlóan van ez a magyar nemzet vonatkozásában is. Nem ülnénk itt magyarként és nem beszélnénk most magyarul, s talán magyar nemzet sem lenne, ha nem lett volna – szimbolikusan szólva – Szenczi Molnár Albert és Pázmány Péter, – és megkockáztatom – ha nem lett volna reformáció és nem lett volna ellenreformáció, mert ha nem lett volna magyar nyelvű Biblia, magyar hitvitázó irodalom, a magyar nyelvünk sem lenne ilyen erős. Ezért a mi vezércsillagunk az, amit a katolikus Pázmány küldött Bethlen Gábor protestáns Erdélyébe, hogy: „mi azért tartsunk jó korrespondenciát, mert különben gallérunk alá pökik az nímöt”. A mindenkori nímöt.
És a magyar nyelvű Szentírás tudatosította: hogy Jézus Krisztusban minden nemzet története üdvtörténetté lett. Így, mivel minden nemzet története valamiképpen az üdvtörténet része, így a mi magyar nemzetünknek a története is üdvtörténet. Ezért Isten népeként, Isten magyar népeként, a láthatatlan egyház tagjaiként látható egyházainkban zarándokolunk Isten Országa felé. Ezért mondhatjuk ma egy lélekkel: Omnia ad maiorem Dei gloriam, Soli Deo gloria!
(Forrás: MTI)
Kölcsönös érdekünk, hogy fejlődjenek idegenforgalmi kapcsolataink
2017. október 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes csütörtök este a dél-törökországi Antalya városában újra megnyitotta a tiszteletbeli konzuli hivatalt, amelynek működése a korábbi tiszteletbeli konzul lemondásával 2016 júliusától ideiglenesen szünetelt.
A tisztséget mostantól Kaan Karakaya idegenforgalomban tevékenykedő török üzletember tölti be. Hivatalának kiemelt szerepe lesz a Magyarország és Törökörszág közötti turizmus fellendítésében, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a kereskedelem élénkítésében és a magyar állampolgárok érdekvédelmében is.
Semjén Zsolt az ünnepélyes beiktatáson hangsúlyozta: az utóbbi évek során Magyarország és Törökország kapcsolatai immár a stratégiai partnerség – azaz a kölcsönös értékek, érdekek és bizalom – jegyében fejlődnek. A politikus elmondta: Budapest és Ankara célja az, hogy minél több nagy volumenű és hosszú távon is meghatározó közös projektet indítson be mindenekelőtt a gazdaság, de más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen is.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: ezt a törekvést tükrözte, illetve erősítette Orbán Viktor miniszterelnök június végi ankarai látogatása és a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ehhez kapcsolódó harmadik ülése.
Semjén Zsolt rámutatott: a kormányok és az irányításuk alá tartozó intézmények meghatározó szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, ugyanakkor a baráti kapcsolatok fenntartásában és erősítésében legalább ennyire fontos a civil szféra területén megvalósuló együttműködés is.
Kifejtette: Antalya városa, de az egész tartomány, sőt a térség a törökországi idegenforgalom méltán híressé vált egyik fontos központja, amely a magyar turisták számára is vonzó úti cél. Kölcsönös érdekünk, hogy fejlődjenek idegenforgalmi kapcsolataink, egymás országait állampolgáraink minél nagyobb számban keressék fel. A kétoldalú turizmus fejlődése országaink között nem csupán anyagi haszonnal jár, hanem a civil kapcsolatok további bővüléséhez is vezet.
A miniszterelnök-helyettes végül jelezte: a magyar kormány elhatározott szándéka, hogy Törökországban tovább bővítse a tiszteletbeli konzulok hálózatát.
Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet beszédében hangsúlyozta: Antalya esetében nagy szükség van a folyamatos magyar jelenlétre, a tiszteletbeli konzul vezette képviseletre. Antalyába és környékére egyre nagyobb számban érkeznek magyar turisták is. Ahhoz, hogy ez a tendencia folytatódjon, további népszerűsítő kampányokra és minél több elégedetten távozó vendégre van szükség – hívta fel a figyelmet Kiss Gábor.
Az új tiszteletbeli konzul hatásköre Antalya székhellyel Burdur és Isparta tartományokra terjed ki.
Magyarországnak jelenleg világszerte 103 országban 244 tiszteletbeli konzul nyújt segítséget ahhoz, hogy az adott térségben Budapest tovább erősítse kapcsolatait és jelenlétét. Törökországban Rodostó, Kütahya, Izmit, Izmir, Kayseri és Adana központú tiszteletbeli konzulátusok működnek.
A csütörtöki ceremónián sokak mellett részt vett Ahmet Yildiz török külügyminiszter-helyettes, Nurettin Ates, Antalya tartomány kormányzójának helyettese, valamint Erdogan Erken, aki Rodostóban (Tekirdag) már több évtizede betölti a tiszteletbeli konzuli tisztséget.
(Forrás: MTI)
Ne legyen tömeges áttelepítés!
2017. október 24.
Ossza meg ismerőseivel!
A történelmi tapasztalat arra kötelez bennünket, hogy “Magyarország soha többet nem eshet el”, nem eshet el az iszlám hódítás által, és nem engedhetjük meg, hogy “belülről foglalják el Magyarországot” – jelentette ki Semjén Zsolt.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórum előtt, sajtótájékoztatón azt mondta: ami most az Európai Unióban történik, kísértetiesen hasonlít arra, ahogy 1541-ben az iszlámhitűek mint “városnézők” elfoglalták Buda várát, mivel “most éppen migránsként foglalják el belülről Európát”.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az illegális migráció kezelésével kapcsolatban “Brüsszel politikája három jelzővel illethető: törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt”.
Kifejtette: törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amely szerint illegálisan senki nem léphet be az EU területére. A brüsszeli bürokrácia, “amelyik azon mesterkedik, hogy az illegális migráció bejöjjön Európába”, megsérti a dublini szerződést, ugyanakkor Magyarország azt “pontosan és precízen betartja”.
Brüsszel politikáját antidemokratikusnak nevezte a KDNP elnöke, mert “elfelejtették” megkérdezni a német vagy az európai polgárokat, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal. A magyar kormány demokratikus, mert népszavazáson és nemzeti konzultáción is megkérdezte erről az embereket, “és a magyar nép azt mondta, hogy nem akar”.
Semjén Zsolt szerint inkorrekt, amit Brüsszel csinál, mert a migránsok közül kiválogatják azokat, akiknek szakmájuk van, nyelvet tudnak és “használhatók”, őket megtartják, “a többit pedig átlőcsölik a magyaroknak, cseheknek, lengyeleknek, románoknak és a többieknek”. Ez az eljárás inkorrekt a migránsokkal szemben is, mert “ők áldozatok”.
Ezek az emberek a clintoni amerikai külpolitika áldozatai, amely “az arab tavasznak nevezett folyamat során ideológiai okokból tönkretette – az olyan, amilyen, de – működő államokat” Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Aszad Szíriája “nem volt leányálom, de kisebb rossz volt, mint az Iszlám Állam” – hangoztatta a politikus.
Úgy folytatta, hogy az amerikai politika megnyitotta Ázsia és Észak-Afrika felől a “migránsáradatot” Európa felé, miközben ezek a migránsok áldozatai saját rossz kormányuknak és az embercsempészeknek is. Ezekkel az emberekkel elhitették, hogy Angela Merkel német kancellár és az európai uniós bürokrácia “meghívta őket”, elvergődtek idáig, de most a németek azt mondják, mégsem fogadják be őket.
“Ennél sokkal korrektebb, amit mi mondunk, hogy ne induljatok el, ne égessétek fel magatok mögött a házatokat, otthonotokat, mert nem fogunk beengedni titeket.” Mi azt ajánljuk, hogy Magyarország erején felül segítséget küld oda, ahol ezek az emberek élnek, “építsünk ott kórházat, iskolát, segítsünk nekik, hogy emberi életet élhessenek a szülőföldjükön” – mondta Semjén Zsolt.
Azért fontos a nemzeti konzultáció, hogy azt tudjuk mondani, “a magyar társadalom a kormány mögött van, s ezzel az erővel tudjunk harcolni Brüsszellel azért, hogy ne legyen illegális migráció, ne legyen tömeges áttelepítés”, Magyarország ne legyen kitéve sem a terrorizmus, sem a bűnözés veszélyének – hangoztatta.
A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: nem szeretné, hogy a gyermekei és az unokái “a saría árnyékában éljenek”, márpedig ahol tömegesen megjelenik az iszlám, “ott előbb-utóbb követelni fogják az iszlám jog bevezetését, “nemcsak a muszlimokra, hanem mindenkire, aki az adott területen lakik”. Azt akarjuk, hogy “Szent István országa ne legyen kalifátus”.
Bizonyos nyugati országok véleménye azért “nem releváns, mert ők már elvesztek”. Franciaországban ez az utolsó francia generáció, “amelyik még francia életet élhet”, a németek pedig az “elveszés állapotában vannak” – hangsúlyozta.
Mi, a közép-európai V4-ek “még biztosan élhetünk magyar, cseh, lengyel, szlovák életet”. Mi nem akarjuk megmondani a franciáknak, hogy kivel éljenek együtt, “de ők se akarják megmondani, hogy mi kivel éljünk együtt”, soha nem írtunk alá az EU-val olyan megállapodást, “amelyben lemondtunk volna a szuverenitásunkról, hogy kit engedjünk be az országunkba” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Vigh László, Zalaegerszeg térségének fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton jár, Zalaegerszegen sem kell egy rendezvény miatt “betontömböket kirakni az utca elejére, hogy a kamionokat megfékezzük”, nem kell biztonsági szolgálatokat felkérni arra, hogy védjék meg a polgárok testi épségét. “Ez egy nyugodt, békés, konzervatív ország, mi ezt a miliőt szeretnénk megőrizni”, ehhez kell az emberek felhatalmazása a nemzeti konzultáción.
(Forrás: MTI)
Számíthatnak Magyarország segítő kezére
2017. október 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországi gyógykezelést ajánl a magyar kormány a csütörtöki kairói terrortámadásban megsérült kopt papnak – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Az egyiptomi kopt ortodox egyház sajtóirodája pénteken közölte, hogy meggyilkoltak egy kopt keresztény papot Kairó északkeleti Asz-Szalam nevű külvárosában. Egy kairói férfi volt a támadó, akit őrizetbe vettek. Kopt portálok tudósítása szerint a támadásban egy másik kopt pap megsebesült.
Semjén Zsolt a kormány együttérzését fejezte ki az egyiptomi keresztény közösségnek a támadás miatt. “A kopt közösséget keresztény szolidaritásunkról biztosítjuk; a jövőben is számíthatnak Magyarország segítő kezére” – írta.
A megsérült papnak magyarországi gyógykezelést ajánl a kormány, ahogy azt egy korábbi merénylet esetében is tette – jelezte Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk.
Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia pénteki, zárónapján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg.
Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.
A kormányfő helyettese sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat.
Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés “lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint “kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes “mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.
Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében. Szólt arról is, hogy az EU-ban azon az állásponton voltak, hogy ezeket a feladatokat elláthatná egy államon kívüli NGO, emberi jogi szervezet is.
Beszámolt arról, hogy falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte.
Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte.
További felvetésre arról, hogy Törökországban erősödne a keresztényellenes hangulat, azt mondta: van egy bizonyos iszlamizáció, de ez nem állítható párhuzamba azokkal az iszlám országokkal, ahol keresztényüldözés zajlik. Törökországgal kitűnőek a kapcsolatok, és a keresztényeket állami szinten nem üldözik. Soha nem érkezett kifogás arra vonatkozóan sem, hogy az egyetemes patriarchátussal kiemelt kapcsolatot ápolnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek.
Hozzátette: szeretnének közép-európai összefogást megvalósítani, hogy ne csak az legyen, hogy “Hungary helps”, hanem az is legyen, hogy “Central-Europa helps”.
Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek közös érdeke, hogy az az aktív, munka- és tanulásképes ifjú generáció, amelynek tagjai közül sok millióan útra kelnek Európa és Észak-Amerika felé, azt az országot gyarapítsa, ahol született. Kitért arra is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében hatezer fiatal tanul Magyarországon, akik visszatérnek majd hazájukba. Megjegyezte: ezen fiatalok negyven százaléka moszlim hátterű, de őket is szívesen látják, amennyiben a kultúránkat és törvényeinket tiszteletben tartják.
A miniszter bemutatta a tárca területért felelős új helyettes államtitkárát Azbej Tristant és az utazó nagykövetet Heltai Pétert, aki az egyes, nem csak a keresztényeket támogató segélyprogramok koordinálását is végzi.
(Forrás: MTI)
Minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik
2017. október 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a romániai Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán.
Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon. Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem “valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt. Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák “fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak.
A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet “hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba.
A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is.
(Forrás: MTI)
Társadalmi párbeszéd a nemzetpolitikáról
2017. október 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke előadást tartott a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács szerdai plenáris ülésén a kormány nemzetpolitikájáról, külhoni közösségeinket támogató intézményrendszeréről, a honosítás jelenlegi állásáról. A rendezvénynek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Ráday Kollégiuma adott otthon, ahol a házigazda, Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a megjelenteket.
A kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület ülésén – mint a hazai társadalmi párbeszéd legátfogóbb fórumán – az egyházak, a munkavállalói érdekképviseletek, a külhoniakat támogató szövetségek és a tudomány képviselői, valamint a minisztériumok nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető tisztségviselő vettek részt.
(semjenzsolt.hu)
Az iszlám nem része az európai civilizációnak
2017. október 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint azért van szükség a nemzeti konzultációra, mert ebben a harcban nem elég a kormány álláspontja, szükség van arra, hogy a magyar emberek is mellé álljanak.
Semjén Zsolt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra reagált, hogy Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos pénteken Budapesten azt mondta, az Európai Bizottság saját logikája alapján alakítja migrációs politikáját, “a Soros-terv nem szerepel a bizottság munkatervében”.
A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vezetők Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől kezdve meghallgatják az EU-ban Soros Györgyöt, aki előttük mondja el programját. Az a helyzet, hogy Soros György “kezében és zsebében tartja azt a világot”, amelyben Navracsics Tibor munkája van – fogalmazott.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a hazájához hű az ember, egy szervezethez, munkaadóhoz lojális, ezért arra kérte Navracsics Tibort, hogy a hűség fogalmát gondolja át a nemzet és egy nemzetközi szervezet között. Hozzátette, reméli, hogy ez a megszólalása egy “újságírói félremagyarázás következménye”.
Magyarország soha nem írt alá olyan szerződést az EU-val, hogy bárki megmondhatná, ki éljen Magyarországon – emelte ki. Szerinte a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt “jakobinus, bolsevik verziója”, és a “sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog”, amely “szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat”, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat. Meg is akarja szüntetni őket és európai egyesült államokat akar létrehozni. Ezt Brüsszelből “személytelen, elszámoltathatatlan” bürokrácia irányítaná, különböző NGO-knak (nem kormányzati szervezeteknek) “átnyomva” a hatalmat – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
Úgy folytatta: a baloldali, liberális pártok láthatóan nem képesek legyőzni a nemzeti erőket, ezért kell behozni sok millió olyan embert, aki kötődik egyik nemzethez sem. Ők az európai nemzetekkel szemben ezekre a bevándorló iszlám tömegekre számíthatnak. Hangsúlyozta: bár az iszlám nagy kultúra, nem része az európai civilizációnak, különösen nem a magyar kultúrának, amely “az iszlámmal szemben definiálja önmagát mint a keresztény Európa védőpajzsa”.
A kereszténydemokrata politikus közölte: azért van szükség a nemzeti konzultációra, mert ebben a harcban nem elég a kormány álláspontja, szükség van arra, hogy a magyar emberek is mellé álljanak. “Az a különbség, hogy mi megkérdezzük az embereket” – hangsúlyozta.
Példaként említette, hogy szerinte a német politika, amikor meghívta a migránsokat, először is “törvénytelen” volt, hiszen nem tartották be a dublini szerződést, másodszor “antidemokratikus”, mert Angela Merkel kancellár nem kérdezte meg a német népet, hogy akar-e tömegesen együtt élni az iszlámmal és “inkorrekt” is például Magyarországgal szemben, de a migránsokkal szemben is. Mert ezek a “szerencsétlen emberek” pénzzé tették mindenüket, hogy Európába jussanak, most mégis visszaküldenék a nagy részüket. Úgy fogalmazott: ennél sokkal helyesebb, amit Magyarország képvisel, hogy a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni.
Semjén Zsolt szerint ennek a vége párhuzamos társadalmak kialakulása lesz, ezek az emberek egyre frusztráltabbak, mert nincs munkájuk és nem ismerik a nyelvet, egyre több lesz a bűncselekmény. Azt mondta: ha egy ilyen migráns “megerőszakol egy tízéves német kislányt, az apja agyonlövi, erre lázadás lesz a bevándorlók között”, megtámadnak egy német falut, az megvédi magát. “Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig, és égni fognak a külvárosok” – tette hozzá.
Meg kell védeni a határokat, és a humanitárius segítséget ezeknek az embereknek a szülőföldjére kell vinni – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
A beszélgetés a mediaklikk.hu oldalon meghallgatható.
Magyarország ereje a magyar családokban és gyerekekben rejlik, erős családok erős Magyarországot hoznak létre, ezért 2018 a családok éve lesz – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Szarvason, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) három évtizedes fennállása alkalmából rendezett ünnepségen.
A politikus mintegy ezer vendég előtt arról beszélt, hogy minden család és gyermek nemzetmegtartó érték, és hogy a magyar kormány az európai szinten is jelentkező demográfiai válságot nem betelepítéssel, hanem a házasságkötések és a születések számának emelésével kívánja megoldani. Hangsúlyozta, nem szabad hagyni, hogy Brüsszelből gazdasági bevándorlókat erőltessenek Magyarországra, a magyar identitás megőrzéséhez Magyarország etnikai összetételét kell megőrizni.
Az a cél, hogy “magyar családokban, magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek fel” – fogalmazott.
Semjén Zsolt kifejtette, a kormány eddig is kiemelten kezelte a családok támogatását, ez jövőre is fontos cél lesz. Emlékeztetett, 2010 és 2016 között a nagycsaládosok jövedelme nőtt a leginkább, a nettó jövedelem több mint kétharmadára, a reáljövedelem több mint másfélszeresére emelkedett. Otthonteremtésre a nagycsaládosok – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a támogatott hitel révén – 141 milliárd forintot kaptak; és a 142 ezer három vagy több gyermeket nevelő családból 120 ezernek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie – mondta.
A nagycsaládosok gyermekei ingyen kapják a tankönyveket a jövőben a középiskola második, harmadik és negyedik osztályában is – közölte. Semjén Zsolt hozzátette, a nagycsaládosok gyerekei a bölcsődében és az óvodában ingyen, az általános iskolában fél áron ebédelhetnek.
Az erre fordított költségvetési keret jövőre nyolc százalékkal nő – húzta alá. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta, reményei szerint jövőre a NOE-tagok kézhez tudják venni az új nagycsaládos kártyát, amely a jelenleginél több kedvezményt ad és többen fogadják majd el.
Emlékeztetett, tavaly a kormány az éves támogatáson felül 300 millió forintos extra támogatást szavazott meg a NOE-nak, ebből kezdték el kidolgozni az új kedvezménykártya-rendszert. Az államtitkár szerint a NOE révén “egyre többen mernek belevágni a nagycsaládos életformába”, amely “a nemzet megmaradásának a záloga”.
Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke köszöntőjében elmondta, a NOE-tagokat a gyerekek és a családok szeretete, valamint az élet és az anyaság tisztelete köti össze, amelyet bemutatni, népszerűsíteni is kívánnak. Emlékeztetett, tavaly nyár óta a kormány stratégiai partnerként tekint az egyesületre.
A NOE az elmúlt három évtizedben mintegy 28 városban szervezett találkozót, amelyeken több mint százezer ember vett részt. A mostani őszi találkozó vendéglátója a Békés megyei Szarvas városa lett. Babák Mihály (Fidesz) polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, a nagycsaládosok hozzájárulnak a haza, a nemzet és az ország megmaradásához.
(Forrás: MTI)
Ha ezt most elrontjuk, többé nem lehet jóvátenni
2017. szeptember 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A legnagyobb probléma a migrációval, hogy “ha egyszer ide bejönnek, többet nem tudunk megszabadulni tőlük” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön egy váci fórumon, hozzátéve, “senkinek ne legyen illúziója, ha ezt most elrontjuk, többé nem lehet jóvátenni”.
A kormánypárti politikus a Magyar Magyarországot! Európai Európát! nevű rendezvényen kifejtette, a keresztény hagyományokat és a nemzettudatot támadó, valamint a gender-ideológiát és az ahhoz hasonló “devianciákat” kényszerítő liberalizmus teremtett olyan vákuumot Európában, amelyben az iszlám és a migráció úgy haladhat előre, mint kés a vajban.
Az európai társadalmakba nemhogy asszimilálódni, de még csak integrálódni sem tudó migránsok tömegei egyfajta folyamatos, lokális polgárháborús helyzetet alakíthatnak ki – mondta, később arra is kitérve, hogy “ahol muzulmánok vannak, ott előbb-utóbb a sáríát be kell vezetni”.
“Ott nincs lelkiismereti szabadság” – fűzte hozzá, megjegyezve, az iszlám egy nagy világvallás és kultúra, de nem féltétlenül Európában van a helye.
Semjén Zsolt aláhúzta, amíg Brüsszel az önvédelmi reflexek megbénításán dolgozik, addig a magyar kormány a józan ész talaján áll és a nemzeti önvédelem gondolata foglalkoztatja, az idő pedig Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány politikáját igazolja majd.
Rétvári Bence, a Fidesz-KDNP pártszövetség új helyi választókerületi elnöke nyitóbeszédében szintén a bevándorlást nevezte a leginkább sorsfordítóbb kérdésnek, amelyben szerinte minden választó lát veszélyt.
Hangsúlyozta, a kvótaper megnyitotta a teret a “Soros-terv” előtt, amely Európába évente egymillió migránst hozna, majd kötelező kvóták szerint szétosztaná őket a tagállamok között, fejenként 9 milliós támogatást adva nekik, az ezt fedező kötvények haszna pedig Soros Györgyé lenne.
A kormánypárti politikus kitért arra is, mára minden ellenzéki párt Soros György bevándorláspárti politikáját visszhangozza.
Az ellenzék, amely korábban a bevándorlás tényét, majd a kötelező kvótákat is tagadta, most azzal téveszti meg a magyar állampolgárokat, hogy nem is létezik a Soros-terv – fejtette ki Rétvári Bence.
