Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel. A magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott, az M1 aktuális csatornán is sugárzott interjúban a KDNP elnöke azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány kimondja, hogy felelősséget visel.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.
A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával – jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít – sorolta. „Saját nemzettestvéreinken” segíteni „természetes alkotmányos kötelességünk”, a struktúrát azonban brutálisan megtámadták – hangoztatta.
Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik – nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is „összerúgta a port”.
Úgy fogalmazott, hálát ad „a történelem urának”, amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.
Semjén Zsolt kijelentette: „a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van” arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.
A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze – vélekedett.
A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.
Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.
Úgy vélekedett, hogy „össznemzeti paradigmában” kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül – jegyezte meg.
Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz – mondta.
A miniszterelnök-helyettes a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tárgyalja meg és vegye komolyan az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét.
A kereszténydemokrata politikus szerint „nagy káosz van a fejekben”, amikor a szexuális kisebbségeket ugyanazzal a szóval jelölik. A nemzeti kisebbségek fogalma egészen mást jelöl, és bár például az újonnan érkezett kínaiakat is megilletik bizonyos jogok, ezek nem ugyanazok, mint amelyekkel a magyarországi horvátok vagy svábok rendelkeznek. Vagyis az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés mást jelöl, mint a nemzeti kisebbség.
„Teljes lendülettel azon vagyunk, hogy a szükséges milliónyi aláírást összegyűjtsük” – mondta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
A magyar kormány Lengyelország mellett áll
2017. november 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Szégyen és skandalum, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Lengyelországgal szemben – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar kormány Lengyelország mellett áll, ilyen határozat elfogadásáról szó sem lehet.
A miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt arra a kérdésre, ez jelentheti-e, hogy Magyarország akár vétót emel.
A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az EP plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.
A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.
(Forrás: MTI)
A HVG leleplezte a liberálisokat
2017. november 13.
Ossza meg ismerőseivel!
A hvg.hu hírportál vasárnap egyértelműen baloldalinak nyilvánította az 1994-es országgyűlési választásokon magát megmérettető Szabad Demokraták Szövetségét, amikor tudósított Semjén Zsolt KDNP elnök – a Fidesz kongresszusán elmondott – beszédéről. A hvg.hu számára – mint írják – „nem világos, milyen számok alapján állította Semjén Zsolt KDNP elnök, hogy 1994-ben a széttöredezett jobboldal – ahová ő bizonyos értelemben a MIÉP-et is besorolta – több voksot kapott volna, de mégis a baloldal szerzett kétharmadot.”
Hozzáteszik: „1994-ben az MSZP és az SZDSZ az első fordulóban több mint 52 százalékot ért el.”
Az 1994-es választás – HVG által idézett – első fordulójának eredményei a Nemzeti Választási Iroda honlapján a matematika akkori és mostani szabályai szerint is egyértelműen írják le a rendszerváltozás utáni politikatörténetünk fényesnek nem igazán mondható fejezetét a számok nyelvén.
Eszerint, a választáson induló MSZP, mint – manifeszt baloldali párt – 32,99 százalékot ért el. Míg a Semjén Zsolt által idézett töredezett jobboldal pártjainak – a MIÉP-et is beleértve – összesített szavazata: 36,17 százalék. A különbség tehát plusz 3,18 százalék a polgári oldal javára.
A magát szintén megmérettető Szabad Demokraták Szövetségének 19,73 százalék jutott a voksokból. Azé a párté, amelyik programjában indulásakoraz antikommunizmust és a nemzeti liberalizmust nevezte meg két fő tartóoszlopának. Ezek a fogalmak nem tartoznak a baloldal önmeghatározásának szókészletébe. Ennek alapján a korabeli SZDSZ még liberális önazonossággal szállhatott ringbe. Majd megkötötte a végromlásához vezető koalíciót.
(semjenzsolt.hu)
Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk!
2017. november 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége. Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat. A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, “kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan, mint egy tál skorpió – mondta. Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár. (Forrás: MTI-fidesz.hu)
MÁÉRT: egyhangú nem a gyurcsányi politikai haszonszerzésre
2017. november 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozata, amelyben – mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után pénteken ismertette: teljes konszenzus volt a résztvevők között.
A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról. Olyan ügyről van szó, amely nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. Semjén Zsolt és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Máért plenáris ülése után, a sajtó képviselői előtt írta alá a kezdeményezést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte a Máért tagszervezeteinek a kezdeményezés támogatását. Kiemelte: tudják, hogy ez egy nehéz és hosszú ügy, aminek nem lesz rögtön eredménye. Bíznak azonban benne, hogy az unió változni fog, és odafigyel az őshonos kisebbségekre, arra az 50 millió emberre, aki az unió államaiban él. Arra kérte a pártokat, segítsék, hogy összegyűljön az egymillió aláírás.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke azt mondta: egyértelműnek kellene lennie, hogy védelmet élveznek az őshonos kisebbségek, de ez ma nincs így, a kérdés jelenleg nemzeti hatáskörbe tartozik.
Semjén Zsolt elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés reményében dobta be, és Szél Bernadett (LMP), valamint Mesterházy Attila (MSZP) is megfogalmazta tiltakozását – mutatott rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében szintén teljes egyetértés volt.
Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, illetve, hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre – ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott: első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcíme. A kormány szándéka ugyanakkor, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, amit lehet, kiterjesztenek a külhoniakra is.
A Máért zárónyilatkozata üdvözli, hogy a nemzet közjogi egyesítésének eredményeképp az elmúlt hat és fél évben több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot és várhatóan idén leteszi az egymilliomodik állampolgár az esküt.
Üdvözlik, hogy 65 ösztöndíjas részvételével folytatódik a szórványban működő magyar szervezetek munkáját segítő Petőfi Sándor-program, illetve a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddig elért eredményeit. Örömüknek adnak hangot, hogy a program 2018-ban újabb források bevonásával folytatódik.
Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokban tevékenykedő magyar állami vagy magyar magántulajdonú részesedéssel rendelkező vállalatok termékeiken és szolgáltatási tevékenységük során törekedjenek a magyar nyelvhasználatra.
A zárónyilatkozatban – amelybe ellenzéki javaslatokat is beépítettek – aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ott élő nemzeti kisebbségek jogait. Szorgalmazzák továbbá egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
Erdélyt illetően megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyelik azok sűrűsödését és kiszélesítését.
Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott vezetőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy adminisztratív hibára való hivatkozással felfüggesztették a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését. Bíznak abban, hogy az iskola ügyében mihamarabb törvény által biztosított kedvező megoldás születik, és a 2018/2019-es tanév beiskolázási tervében az intézmény státusa a magyar közösségre nézve kedvező módon jelenik meg. Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy településen élő, 5000-nél kisebb lélekszámú magyar közösségeket is megillesse az anyanyelvhasználat joga.
Felvidékkel összefüggésben szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákia megfeleljen nemzetközi vállalásainak, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazzák a Győr-Csallóköz közötti autópálya megépítésének elősegítését is.
Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítják meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, reményüknek adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kislétszámú osztályok esetében.
(Forrás: MTI)
Megvan az egymilliomodik magyar állampolgár
2017. november 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: töretlen lendülettel és növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Jelezte: idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket.
Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Sikeresen teljesült, hogy a Magyarországhoz köthető emigráns szervezetek minden magyar otthonát jelentsék az adott országban – tette hozzá.
Ismertette: folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el.
A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500, diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.
Három új támogatási formáról is beszámolt: 213 hétvégi magyar iskolát kérdeztek meg arról, mire van szükségük, és ennek alapján pályázati úton kapnak támogatást például eszközökre, tanárok kiküldetésére.
Külön pályázati keretet különítettek el a külhoni szervezetek támogatására, és azokat a lelkészeket is segítik, akik a diaszpórában élő gyülekezeteket gondozzák.
Megerősítette: bármely magyarnak, éljen a világ bármely részén, mindig van hová hazajönnie.
Kitért arra, hogy “borzasztó állapotok” vannak Venezuelában, ellehetetlenült az egyébként jól szituált magyarok helyzete. Számukra lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek Magyarországra – mondta, akár soron kívüli honosítást, letelepedési engedélyt is kilátásba helyezve nem magyar házastársak esetében.
A segítségnyújtás formái között megemlítette a diplomák soron kívüli honosítását, a munkahelykeresés támogatását, és a nyelvtanulás biztosítását.
Aki úgy érzi, el kell jönnie, Magyarország biztosítja, hogy hazajöhet – rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: sokezres magyar közösségről van szó Venezuelában, és szerinte mintegy 100 család fontolgatja, hogy Magyarországra jöjjön.
Jelezte, hogy megvan az egymilliomodik magyar állampolgár. Jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió ezernyolcszázötvenkilenc. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az eskütétel december 5-én lesz.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-an képviseltették magukat.
Az ülés zárónyilatkozattal fejeződik be délután, ebben várhatóan szerepel, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek el. A résztvevők szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar iskolákkal, és támogatják a Minority SavePack kezdeményezést is.
(Forrás: MTI)
Ha az iszlám invázió elözönli Magyarországot, többé nem szabadulunk meg tőlük
2017. november 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint, ha nem állunk a sarkunkra, úgy járunk, mint az egyszeri béka, amelyik észre sem vette, hogy szépen lassan megfőzték. A KDNP elnöke Szegeden, a Heller Ödön Művelődési Házban tartott nemzeti konzultációs lakossági fórumon rámutatott: úgy főzték meg Európát, úgy váltak bizonyos nyugati államai kevert népességű és bevándorló országgá, hogy az őslakosság, ez európaiak észre sem vették.
– Ami ma Európával történik, az kísértetiesen emlékeztet arra ez elég szörnyű kísérletre, amit békafőzésnek hívnak – szólt az egybegyűltekhez nemzeti konzultációs fórumán Tápén Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Heller Ödön Művelődési Házban elmondta, ha betesznek egy fazék hideg vízbe egy békát, s hirtelen melegítik, akkor kiugrik, mert működik életösztöne. Ám ha lassan kezdik melegíteni a vizet, akkor az állat nem érzékeli, hogy felforr a víz és elpusztul. Semjén Zsolt szerint ugyanez történik migrációs ügyben Európában. – Úgy főzték meg Európát, úgy váltak bizonyos nyugati államai kevert népességű és bevándorló országgá, hogy az őslakosság, ez európaiak észre sem vették – magyarázta.
Semjén Zsolt a migrációban azt látja a legnagyobb problémának, hogy a folyamat nem fordítható vissza, nem lehet meg nem történtté tenni. Példaként elmondta, 2010 előtti szocialista kormányok az államcsőd szélére vitték hazánkat, brutális volt a gazdasági visszaesés, az egekben volt az államadósság. Ezen azonban évek kemény munkájával túlvan hazánk. Mint ahogy egy lerombolt épületet is újra lehet húzni, még ha sok pénzbe is kerül, újra lehet telepíteni egy gyümölcsöst, amely a tűz martalékává válik, ám a migrációs folyamatot nem lehet visszacsinálni. – Amelyik ország elesett a migráció által, az soha többé nem lesz az, mint korábban volt. Ha egyszer az iszlám invázió elözönli Magyarországot, soha többé nem fogunk tudni tőlük megszabadulni – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, ezért nem szabad most hagynunk, hogy megfőzzenek minket, mint a békát a fazékban.
(Forrás: szeged.ma)
Az állampolgárságtól elválaszthatatlan a szavazati jog
2017. november 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint „Gyurcsány Ferenc egy senkiházi hazaáruló”. Ezt a Hír Tv-nek és az Echo Tv-nek nyilatkozva mondta el hétfő este a KDNP elnöke, amikor a külhoni magyarság szavazati joga elleni aláírásgyűjtésről kérdezték. A kereszténydemokrata politikus rámutatott: „a magyar társadalomban teljes konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, az pedig, hogy ez a Gyurcsány nevű ember mit beszél a parlamenten kívülről, teljesen érdektelen”.
Semjén Zsolt kifejtette: „a magyar társadalomban teljes konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság. (….) Az állampolgárságtól elválaszthatatlan a szavazati jog, és a külhoni magyarságot megilleti az autonómiáknak a különböző formái.”
Arra a kérdésre, hogy mi történik abban az esetben, ha a külhoni magyarság szavazati joga ellen gyűjtött aláírások meglesznek, és Gyurcsányék valamilyen módon népszavazást szeretnének, a KDNP elnöke így válaszolt: „Természetesen nem lesznek meg az ilyen aláírások és ez a kérdés alkotmányosan eldőlt. Az, hogy néhány nemzetáruló csatlakozik hozzá (Gyurcsány Ferenchez), ennek megint csak nincs jelentősége.”
(semjenzsolt.hu)
Mindszenty erkölcsi iránytű mindnyájunk számára
2017. november 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén hétfőn Budapesten, a VIII. kerületben.
Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros iránytű szerepéről beszélt.
Kijelentette, a bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással.
Úgy fogalmazott: “akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának; aki fölemelte szavát a nyilas időkben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista időkben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkettő neopogány, mindkettő istentelen és embertelen.”
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése “felnyitotta a szemét” azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érződik az anyaországtól elszakított magyar közösségek életében.
Semjén Zsolt szólt arról, évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy – mutatott rá a KDNP-s politikus – az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. Személye meghatározó volt a 20. századi magyar történelemben, kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit.
Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki.
Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló akkori ÁVH-s börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát.
Mindszenty József egészalakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászművész alkotását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.
Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.
Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.
(Forrás: MTI)
Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor a Nemzet Művésze
2017. november 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Csukás István író, költő; Kiss Anna költő, drámaíró és Dévényi Sándor építész vehette át a Nemzet Művésze elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Fekete Györgytől, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) leköszönő elnökétől pénteken a fővárosi Pesti Vigadóban.
Az ünnepélyes díjátadón Fekete György hangsúlyozta: a díjat kiérdemelt alkotók az elmúlt évtizedekben képességeik kivirágoztatásával egyfolytában bizonyították a nemzet iránti hűségüket.
A címmel kitüntetett alkotók “küldöttek”, akik nem tekintik véletlennek az életüket, hanem úgy gondolnak képességeikre, tehetségükre, mint amit meg kell termékenyíteni, műalkotásokban visszaadni a Teremtőnek – fogalmazott.
Csukás István sokműfajú életművéért, valamint az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Korai költészetében a nagyvárosba került értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számol be, későbbi verseiben központi elem a himnikus életszeretet, amelynek más hangvételű dalai az elmúlásról szóló versei – hangzott el a laudációban.
A mesealakjaival hatalmas népszerűséget szerző Csukás István a díj átvétele után azt mondta: nincs csodálatosabb, mint a magyar gyermekirodalom, amely egyenrangú társa a felnőtteknek szóló magyar irodalomnak.
Kiss Anna különleges, népi folklorisztikus elemekkel átszőtt nagyhatású költői világa, a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A laudáció szerint a költőnő alkotásai a folklór, a mese, a ballada, az archaikus népdal, a régi magyar költői nyelv elemeiből építkeznek. Életművének középpontjában a régi idők civilizációs tartalmait, az archaikus és népi kultúrát integráló művei állnak, de jelentősek a saját koráról írt versei és nyolc mesekönyve is.
A művészetek hatása rendkívüli az emberi életre – emelte ki Kiss Anna, aki felidézte: orvostanhallgatóként egy katartikus zenei élmény – Bartók Béla első hegedűversenye – hatására döntött élete megváltoztatása és a költészet mellett.
Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.
Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához – fogalmazott Dévényi Sándor, az MMA alelnöke.
A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére azzal a céllal hozta létre az országgyűlés 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában.
Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó, Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó számára adományozható.
