Nemzettársaink polgártársainkká válnak
2017. december 14.
Felemelő érzés, hogy a nemzetrészek középiskolás diákjai vetélkedésének az ország háza ad otthont – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
A politikus a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által Kárpát-medencei középiskolás diákoknak meghirdetett, Demokrácia 1×1 elnevezésű vetélkedő döntőjének megnyitóján, a Parlamentben felidézte: a kettős állampolgárságról szóló törvény célja az volt, hogy “nemzettársaink polgártársaink lehessenek”, az Országház pedig az egyetemes magyarság háza.
Azóta a Ház falai között sok esemény történt ennek szellemében, itt indult újra a Magyar Állandó Értekezlet és itt tette le a Szent Korona előtt esküjét a félmilliomodik honosított állampolgár, Böjte Csaba ferences szerzetes – mondta, hozzátéve, most pedig a Parlament a Kárpát-medencei fiatalok vetélkedésének ad otthont.
Kitért arra, volt időszak, amikor a tanulmányi, műveltségi vetélkedőket – a diákok túlterheltségére hivatkozva – igyekeztek kiiktatni az oktatásban, szerencsére – jegyezte meg – ez ma már másként van. Ennek szellemében hirdette meg az NVI a középiskolásoknak szóló vetélkedősorozatát néhány évvel ezelőtt – tette hozzá.
Mint mondta, 1948 után az iskolai tananyagból minden olyan ismeretanyag kikerült, ami a választásokra, a többpártrendszerre, a parlamenti működésre vonatkozott, de ez a tudásanyag kezd visszakerülni a tankönyvekbe.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a verseny értékes tudást nyújt, az NVI és a Miniszterelnökség által összeállított tananyag sokszínű és praktikus. Állampolgársági ismereteket tartalmaz, különös tekintettel a választásokra, az állampolgárságra, mindezt nemzetközi összehasonlításban, a történelmi távlatok összefüggésében – sorolta.
Kitért arra is, hogy az egymilliomodik honosított új magyar állampolgár a családjával szombaton teszi le az esküt a Sándor-palotában.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke kiemelte: a vetélkedővel az volt a céljuk, hogy megszólítsák a fiatalokat, akiknek a választási részvételi aránya hagyományosan alacsony.
Felidézte: két évvel ezelőtt indították a vetélkedősorozatot, az első két évben magyarországi diákoknak hirdették meg, majd a nagy sikerre tekintettel döntöttek arról, hogy idén Kárpát-medencei szinten tartják meg a versenyt.
Az NVI elnöke arról is beszélt, ők is tanulhatnak a fiataloktól, a többi között arról, hogyan lehet őket megnyerni a szavazáson való részvételre. Ugyanakkor – jegyezte meg – ha a fiatalok a verseny segítségével átlátják, hogyan néz ki a választási eljárás, milyen fontos szerepe van egy szavazatnak is, akkor át tudják adni ismerőseiknek, családtagjuknak is ezt a tudást.
A vetélkedő célja, hogy a fiatalok átfogó ismereteket szerezzenek a demokrácia, az emberi jogok, az állampolgárság, a választási rendszer és a nemzetközi intézmények témakörében. A versenyen 14-18 éves, szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi vagy szlovéniai, magyar tanítási nyelvű középiskolába járó diákok vehetnek részt.
A nevezési határidő lejártáig 159 csapat (636 külhoni magyar diák) jelentkezett: a Felvidékről 6, Kárpátaljáról 13, Erdélyből 62, a Vajdaságból 77, Horvátországból pedig egy csapat.
Az első fordulóban, novemberben a diákok a saját iskolájukban írták meg a tananyag alapján összeállított tesztet. A második, regionális fordulóban az elméleti tudáson kívül a tanulók gyakorlati tudásukról is számot adtak: voltak a vitakészséget, az érvelést mérő feladatok is.
A csütörtöki döntőbe 11 csapat jutott be: egy-egy csapat a Felvidékről, illetve Kárpátaljáról, öt csapat Erdélyből, négy pedig a Vajdaságból. A döntőben a csapatoknak nem csak lexikális tudásukra, de kreativitásukra is szükségük van, az írásbeli feladatok mellett a zsűri értékeli előadásmódjukat és vitakészségüket is.
A győztes csapat tagjai értékes tárgynyereményt kapnak, a legjobb csapatok pedig 2018-ban az Európai Parlamentben tehetnek látogatást.
(Forrás: MTI)
A nemzet akkor tud erősödni, ha minden egyes része erősödik
2017. december 12.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vehette át kedden Budapesten a Duna Televízió által alapított, az idén hatodik alkalommal odaítélt Duna-díjat, amelyet az egy nemzetben gondolkodás előmozdításában partner személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda.
Ez a díj a magyarság érdekében, a nemzet ügyében végzett szolgálatot állítja példaképül a világ magyarsága elé – mondta méltatásában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy közéleti pályája során Pásztor István mindvégig kiemelt figyelmet fordított a Vajdaság politikai és gazdasági helyzetének javítására, “mert a célja a szülőföld megerősítése volt”, és ebben szerb partnereivel is konstruktívan működik együtt.
Felidézte: egy évtizede, Pásztor István pártelnökké választása után a VMSZ megerősödött, nyitott a többi vajdasági magyar párt és szervezet felé; ezek a szervezetek rövid időn belül korábban nem tapasztalt együttműködésre léptek.
Pásztor Istvánnak volt ereje és bátorsága ahhoz, hogy a VMSZ szerb politikai kapcsolatrendszerét is átstrukturálja – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a korábbi koalíciós partner, a Demokrata Párt “mintegy évtizedes, mind szorítóbbá váló öleléséből kilépve” újra az önálló vajdasági politizálás útjára lépett.
Eközben – hangsúlyozta – a VMSZ egyszerre nézett szembe a történelmi múlttal és tett a megbékélésért, amiben kiemelkedő Pásztor István szerepvállalása. Hozzátette, a tavalyi parlamenti választások eredményeként négy, a magyarok számára meghatározó területen delegálhatott államtitkárt a párt.
A kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal szemben a vajdaságiak jogai az utóbbi években nem szűkültek, ugyanakkor a magyar kormánnyal közösen sikeres gazdaságfejlesztési program működik a területen, és a vajdasági az egyik legszervezettebb magyar közösség a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt szerint az teszi Pásztor Istvánt a délvidéki magyarság meghatározó vezetőjévé, hogy “volt és van elképzelése arról, hogy az ott élőknek mire van szükségük a megmaradáshoz, a fejlődéshez, a gazdagodáshoz”, politikailag éleslátó, szókimondó, határozott vezetőként, napjaink egyik legkarizmatikusabb Kárpát-medencei vezetőjeként említve őt.
A díjazott az eseményen azt mondta: mindig magyarnak érezte és vallotta magát, és az elmúlt kilenc évtizedben először fordul elő, hogy ez Vajdaságban nem hátrányt jelent.
Magyarnak lenni ma a Vajdaságban előnyt, megbecsültséget jelent, mert sikerült elérni, hogy a szerb társadalomban “elfogadnak, megbecsülnek bennünket”, közösségileg és egyénileg is – mondta Pásztor István, mindezt a szülőföldön boldogulás alapfeltételeként említve.
Hozzátette: ez egy csaknem hét éve, a magyar kormánnyal közösen tett erőfeszítés eredménye, mert “meggyőződésünk, hogy a nemzet akkor tud épülni és erősödni, hogyha a nemzet minden egyes része épül és erősödik, és ezt a feladatot mindenkinek saját magának kell ellátnia”.
Mint mondta, az ehhez szükséges koordinált együttműködés az utóbbi években olyan szerteágazóvá és gazdaggá vált, amiről korábban nem is álmodtak, így az ott élő mintegy kétszázezer magyar meggyőződéssel vallja, hogy boldogulni tud a szülőföldjén.
Pásztor István nagyrabecsülésének adott hangot a határon túliak számára “a közmédiát megkerülhetetlen hírforrássá és intellektuális táplálékká” tevő munkával kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a közösségek megtalálták a helyüket ebben a struktúrában, és részei lehetnek a nemzet közös terének.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az a negyedszázada elindult Duna Televízió hozta létre ezt az elismerést, amelynek feladata, hogy “a 20. században szétszabdalt területeket összekösse édes anyanyelvünkkel és a magyar kultúrával”.
Mint mondta, ma is szükség van olyan szervezetekre és hétköznapi hősökre, akik a nemzet összetartásának áldozatos munkáját elvégzik.
Az elismerést hatodik alkalommal ítélték oda; először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, tavaly pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt a díjazott.
A díjat jelképező szobor Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.
(Forrás: MTI)
Európát megtartani a kereszténységben
2017. december 05.
Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke, Szent II. János Pál pápa egykori titkára kapta idén a Petőfi-díjat. Semjén Zsolt méltatásában kijelentette: Szent II. János Pál pápa nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat most a Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is. A Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol-csoport kitüntetését kedden adták át a Terror Háza Múzeumban.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón kiemelte: a Petőfi-díj “nekünk fontos”, a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a “számunkra fontos” értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált.
A miniszter úgy fogalmazott: “Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne”.
Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység, – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is -, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz “nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója”. “Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól”.
A bíboros felidézte: Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse “ezen a nagyszerű és nehéz úton”.
Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz “diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt” negyed századon át a “világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása” volt. “Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is” – jegyezte meg.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet.
Hozzátette: a szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek – mondta a főigazgató.
A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.
Stanislaw Dziwisz a kitüntetetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért.
Elmondta: Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és “katalizátorként” segítette a kommunizmus bukását.
A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre.
Felidézte: a lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével.
Stanislaw Dziwisz elmondta, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. A KDNP elnöke kiemelte, a kommunizmus bukásához a lelki alapot Szent II. János Pál pápa tanítása és egyházfői szolgálata adta, Dziwisz bíboros a Szentatya titkáraként maga is részese volt a sorsfordító történelmi időknek. A világegyház szolgálatán keresztül egykor a nemzeti egyházakat is szolgálta, Krakkó érsekeként és bíborosként ma a nemzeti egyházon keresztül szolgálja a világegyház egészét. Semjén Zsolt kérte a lengyel főpapot, hogy segítse Európát megtartani a kereszténységben, mert ez az ami megőrizheti Lengyelországot és Magyarországot is.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: “1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról”. Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy “meg kell védeni magunkat” a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is – figyelmeztetett Semjén Zsolt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a “közös jó”, a szabadság ügyét.
A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.
(Forrás: MTI)
Magyarország kiáll az üldözött keresztények védelmében
2017. december 05.
A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök Alberto Bottari de Castello apostoli nunciusnak Magyarországon végzett diplomáciai missziója elismeréseként, a kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át hétfőn az Országházban – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-t.
Ismertetése szerint Semjén Zsolt búcsúlátogatáson fogadta Alberto Bottari de Castello apostoli nunciust hétfőn az Országházban. A Szentszék nagykövete 2011-ben megkezdett diplomáciai szolgálatának befejeztével rövidesen elhagyja budapesti állomáshelyét. Ez alkalomból a magyar kormányfő helyettese átnyújtotta a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést, melyet Áder János köztársasági elnök adományozott a szentszéki diplomatának.
Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a nunciusnak az elmúlt években a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának erősítése érdekében végzett munkájáért. A kormányfő helyettese kiemelte, Alberto Bottari de Castello működésének legjelentősebb állomásaként tekint arra, hogy 2013-ban aláírhatták a Szentszék és Magyarország közötti megállapodás módosítását. “A leköszönő diplomata méltatta Magyarországnak az üldözött keresztények védelmében tett erőfeszítéseit, külön kiemelve hazánk keresztény értékek melletti kiállását” – tájékoztatott Havasi Bertalan.
A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, valamint a nunciatúra diplomatái.
Alberto Bottari de Castello 1942-ben született az északkelet-olaszországi Montebellunában. 1966-ban szentelték pappá. Rómában kánonjogi tanulmányokat folytatott és elvégezte a vatikáni diplomata akadémiát. 1973-ban kánonjogból doktorált, ezt követően állt szentszéki diplomáciai szolgálatba. Ecuadorban, Szíriában, Zaire-ben, majd az Egyesült Államokban teljesített külmissziót.
1987-ben kérte, hogy misszionáriusi szolgálatra osszák be: Kamerunban a XXIII. János pápáról nevezett kisszeminárium rektora lett. Több mint egy évtized elteltével tért vissza újra a diplomáciai szolgálatba. 1999-ben II. János Pál pápa Foratiana címzetes érsekévé és Libéria pápai nunciusává nevezte ki, egyúttal megbízva a Szentszék képviseletével Gambiában, Guineában és Sierra Leonéban. 2000. január 6-án szentelte püspökké – Erdő Péterrel és Veres Andrással együtt – II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában. 2005. április 1-jén helyezték át a tokiói nunciatúra élére, 2007-ben új érseki címet kapott, XVI. Benedek pápa Oderzo címzetes érseke címet adományozta részére. 2011. június 6-án a pápa magyarországi szentszéki nagykövetnek nevezte ki.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt búcsúztatta Kína miniszterelnökét
2017. november 29.
Semjén Zsolt, a magyar kormányfő helyettese búcsúztatta szerdán délelőtt Li Ko-Csiang kínai miniszterelnököt a Ferihegyi Repülőtéren. A kínai kormányfő elutazása előtt, négynapos látogatása zárásaként a magyar miniszterelnök-helyettessel megkoszorúzta Budapesten a Hősök Emlékkövét.
(semjenzsolt.hu)
Az ukrajnai kisebbségi Jogokról egyeztetett Semjén Zsolt
2017. november 27.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Nesztor Sufrics ukrán parlamenti képviselővel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A találkozón az ukrán-magyar kapcsolatok, az ukrajnai magyarság, illetve a magyarországi ukránság éltével összefüggő kérdések mellett érintették a jelenlegi ukrajnai politikai helyzetet.
A felek egyetértettek a többes állampolgárság szabadságában, valamint a kisebbségek szerzett jogainak védelmében – mondta a sajtófőnök.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta az Ukrán Világkongresszus elnökét
2017. november 27.
Magyarországra látogatott Eugene Czolij, az Ukrán Világkongresszus elnöke és Maryna Iarosevych a szervezet brüsszeli képviselője, akiket Hartyányi Jaroszlavaval, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójával együtt az Országházban fogadott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A felek a hétfői találkozón a nemrégiben elfogadott ukrán oktatási törvény nyomán kialakult helyzetet tekintették át. Semjén Zsolt leszögezte, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Eugene Czolij a Velencei Bizottság állásfoglalásának és a párbeszédnek a jelentőségét hangsúlyozta, és áttekintést adott az Ukrán Világkongresszus munkájáról.
(Forrás: MTI)
Magyar művészek svájci támogatóját tüntette ki Semjén Zsolt
2017. november 27.
A magyar kultúra nemzetközi népszerűsítését, valamint a külföldön élő magyar művészek támogatását szolgáló tevékenysége elismeréseként Bartha Miklós István Svájcban élő műkereskedőnek, a baseli Von Bartha Galéria tulajdonosának Áder János, Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Az elismerést hétfőn a Parlamentben nyújtotta át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
–
Bartha Miklós 1946. május 27-én született Budapesten. Édesapja Nagyborosnyói Bartha Albert miniszter fia volt. Anyai nagyapja a második világháború alatt a „Donne Suisse” nevű szervezetnek dolgozott. A család 1957 februárjában elhagyta Magyarországot, és Svájcban telepedett le.
Bartha Miklós iskoláit Baselben és Beromünsterben, egy katolikus intézetben végezte. Európa leghíresebb grafikai iskolájában, a baseli Kunstgewerbeschuleban Armin Hofmann, a világhírű grafikus tanítványa volt, akinek plakátjai, tervei még a New York-i Museum of Modern Art gyűjteményében is szerepelnek.
Bartha Miklós tanulmányai elvégzése után első feleségével galériát nyitott Baselben. Kezdetektől magyar művészek is előfordultak a galéria programjában, így Fajó János, Hencze Tamás és Haraszty István. Az 1975-ben szervezett magyar avantgarde kiállítás katalógusát és teljes anyagát két német és egy svájci galéria is átvette, egy részét pedig több európai múzeum is felhasználta a kiállításaihoz.
Bartha Miklós a mai napig hű maradt ehhez az irányzathoz, sokat foglalkozik a magyar avantgarde-dal. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor és más jelentős magyar művészek alkotásai gyakran szerepelnek a galéria programján. Kiállításokat rendeznek és nemzetközi vásárokon is bemutatják a magyar avantgarde alkotásait.
Bartha Miklós szenvedélyesen gyűjti az erdélyi kerámiákat, festett paraszt bútorokat és szőtteseket, és büszke arra, hogy bár évtizedek óta külföldön él, anyanyelvét nem felejtette el, ma is kiválóan beszéli.
(semjenzsolt.hu)
Európa stabilitását csak erős nemzetállamokkal lehet garantálni
2017. november 24.
Belgrádban fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét a szerb ortodox egyház vezetője. Semjén Zsolt átadta Orbán Viktor miniszterelnök meghívását Irinej pátriárkának, Belgrád metropolitájának. A pátriárka várhatóan jövőre látogat Magyarországra. A csütörtöki találkozón részt vett Soltész Miklós, az Emmmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke.
A szerb ortodoxia vezetőjét a magyar kormány nemzetpolitikájáról Semjén Zsolt, egyház- és nemzetiségpolitikájáról Soltész Miklós tájékoztatta.
A miniszterelnök-helyettes a találkozón elmondta: a határon túli magyarok támogatása nem gyengíti, hanem erősíti azokat az országokat, ahol élnek. Az államtitkár beszámolt a Magyarországon élő szerbek támogatásairól, valamint részletesen áttekintette a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye folyamatban levő ügyeit, fejlesztéseit.
A pátriárka a két nép kapcsolata és Európa keresztény identitásának megőrzése szempontjából egyaránt nagyon előremutatónak nevezte a magyar kormány pozitív viszonyulását a szerb nemzetiséghez és a Magyarországon működő szerb egyházhoz – olvasható a közleményben.
Irinej pátriárka elismeréssel szólt a szerb-magyar politikai és társadalmi kapcsolatok javulásáról, valamint kifejezte meggyőződését, hogy Európa stabilitását csak erős nemzetállamokkal lehet garantálni.
A kontinensre nehezedő migrációs nyomás kapcsán a szerb ortodoxia vezetője hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia joga, hogy a saját jövőjéről szabadon, minden külső kényszertől mentesen dönthessen. A pátriárka szerint történelmi felelősség a keresztény gyökerű és kultúrájú közép-európai nemzetek összefogásának, valamint a keresztény egyházak egységének előmozdítása.
A tárgyalást követően Semjén Zsolt, Soltész Miklós és Pantelic Lukijan, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspöke felkeresték a belgrádi osztrák-magyar hősi temetőt, ahol a püspök imádsága után megkoszorúzták az I. világháborúban elesett katonák sírját. A megemlékezésen részt vett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.
(Forrás: MTI)
Vitanap az uniós források felhasználásáról
2017. november 17.
Politikai vitanapot kezdeményez a kormány a 2014-20 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásról. Az erről szóló javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke nyújtotta be pénteken az Országgyűlésnek.
A kezdeményezést a benyújtó miniszterelnök-helyettes azzal a 2016-os kormányhatározattal indokolja, amely előírta, hogy félévente az Országgyűlésben tartsanak politikai vitát a programok tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével, továbbá a teljesítések ellenőrzésével kapcsolatban.
(Forrás: MTI)