Személyesen gratulálhattam Forró Krisztián elnök úrnak a szlovákiai magyar választási sikerhez. Hajrá, Magyarország, Hajrá, Felvidék! – olvasható Semjén Zsolt Facebook-bejegyzésében.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt személyesen gratulált a Szövetség elnökének a szlovákiai választási sikerhez
2022. november 08.
Semjén Zsolt fogadta David Pressmant, az Egyesült Államok nagykövetét
2022. november 07.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostor épületében fogadta David Pressmant, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetét, ahol a felek áttekintették az amerikai-magyar kapcsolatokat.
(semjenzsolt.hu)
Egyeztetés a magyar-örmény kapcsolatokról
2022. november 04.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Ashot Smbatyant, az Örmény Köztársaság georgiai nagykövetét pénteken a Karmelita Kolostorban. Megbeszélésük során áttekintették Magyarország és Örményország kapcsolatát, valamint a magyarországi örménység helyzetét. A felek hangsúlyozták az örmény és a magyar nép között fennálló történelmi és kulturális kapcsolat jelentőségét.
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség, Botár Gergely)
Semjén Zsolt Michael Wallace Banach apostoli nunciust fogadta
2022. november 04.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostorban fogadta pénteken a Szentatya nagykövetét, Michael Wallace Banach érseket, Magyarország új apostoli nunciusát.
(semjenzsolt.hu)
Szlovákiai megyei és önkormányzati választások: Semjén Zsolt gratulált a Szövetség választáson elért magabiztos eredményéhez
2022. október 30.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a választáson elért eredmény az egész szlovákiai magyarság közös sikere. A felvidéki magyarok összefogása meghozta gyümölcsét.
Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a választóktól kapott bizalommal, és erős magyar érdekképviseletet teremtenek.
(Forrás: MTI)
Példaként szolgál a magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása
2022. október 30.
Semjén Zsolt szerint példaként szolgál az egyetemes magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása.
A miniszterelnök-helyettes erről azon az ünnepségen beszélt, amelyet a magyar állami támogatásból megújult ajtoni református templom és a megfogyatkozott gyülekezet benépesítése érdekében felépített, 21 házból álló családsegítő központ felavatása alkalmából tartottak a Kolozsvár vonzáskörzetében található településen vasárnap.
A kereszténydemokrata politikus úgy értékelte: Ajton példakép lehet az egész Kárpát-medence számára, a magyar megmaradás jelképe, “nem valaminek a vége, hanem egy kezdet, nem végvár, hanem egy olyan tábor, ahol összegyűlnek, hogy egymást erősítsék a magyarok”. Szerinte az ajtoni gyülekezet és az erdélyi református egyház a templomfelújításával hite iránti, a családsegítő központ megépítésével pedig azon nemzet iránti hűségéről tett tanúbizonyságot, amelytől nyelvét, gondolkodását, kultúráját örökölte.
“Az a küldetésünk, hogy ezt az örökséget megőrizzük, kimunkáljuk, fölmutassuk és továbbadjuk” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten kiemelte: az egyháznak közösségbe kell szerveznie, és jövőt kell mutatnia az elárvult, elmagányosodott embereknek. A Jeremiás könyvét idézve, építkezésre, megtelepedésre, gyarapodásra és gyermekvállalásra buzdította az Ajtonra költöző református családokat.
“A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk. Itt vagyunk itthon. Itt kell lennünk, itt kell berendezkednünk végérvényesen, vagy legalábbis hosszú távra” – mondta a püspök.
A családsegítő központ avatóünnepségén Kató Béla rámutatott: a közösségrehabilitáló elképzelés Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkészétől és Ballai Zoltántól, az egyházkerület volt gazdasági előadótanácsosától származik. Mint kifejtette modellértékű kezdeményezés a fogyatkozó falusi gyülekezet megerősítését szolgálja oly módon, hogy közben lehetőséget teremt a tanulmányaik, vagy munkahelyük miatt a nagyvárosba költözött református családok közösségbe szervezésére segítve őket hitük, nyelvük és kultúrájuk megtartásában.
Vitus-Bulbuk István az MTI-nek elmondta: a Kolozsvártól 15 kilométernyire található, csaknem 500 lakosú faluban eddig 78 református hívő élt. Az elöregedő, egyre fogyó közösség létszáma most megkétszereződött. Az eredeti elképzelés csak arról szólt, az egyház parcellázza fel ezer négyzetméteres telkekre a falu szélén található öthektáros területét és ajánlja fel házépítésre a telkeket fiatal, református családoknak megtelepedésük, a gyülekezet benépesítése reményében. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek azonban továbbfejlesztette a kezdeményezést és – a magyar kormány támogatását is megszerezve – egy 21 házból álló közművesített, parkosított lakónegyedet építtessen Ajtonban.
Az egyenként 150 négyzetméternyi hasznos felefelületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő házakba pályáztatás révén válogattak jelentkezőket. Olyan, Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsvárra többnyire egyetemistaként került, ott már munkahellyel rendelkező, immár családos fiatalok bérelhették ki a házakat, akiknek már vannak gyermekeik (vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak) és legalább az egyik fél gyülekezeti életben jártas református.
Az ajtoni családsegítő központba 42 felnőtt és 40 gyermek érkezett, másfél hónapja kezdtek beköltözni. A közösségerősítő kezdeményezést a magyar kormány 1,55 milliárd forinttal támogatta – tájékoztatta az MTI-t a lelkész.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Kiss Gábor)
Semjén Zsolt fogadta Algéria Népi Gyűlésének elnökét
2022. október 27.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostorban fogadta Ibrahim Boughalit, Algéria Népi Gyűlésének elnökét.
(semjenzsolt.hu)
Széchenyi Zsigmond a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője
2022. október 14.
Széchenyi Zsigmond a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a névadó életét és munkásságát bemutató új állandó kiállításának pénteki megnyitóján, Hatvanban.
Semjén Zsolt kiemelte: a múzeum névadója a szóösszetétel konkrét jelentését tekintve nem vadász író és mégis a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője. Az a vadászirodalom ugyanis, amit ő megvalósított, egy teljesen önálló műfaj, egy speciális, külön világ, nem pusztán az irodalom és a vadászat részhalmaza – fogalmazott.
A vadászat mint a legeredendőbb emberi cselekvések egyike, magában foglalja a naturát és a kultúrát, ezáltal egy ívben ragadja meg az ember antropológiai lényegét – mondta. Mindennek legtökéletesebb kifejezése Széchenyi Zsigmond életműve, melyet megérthetővé és átélhetővé tesz az a személyes tárgyait, trófeáit és műveit bemutató tárlat, melyet második felesége, a múlt év szeptemberében elhunyt Hertelendy Margit hagyatékából válogatott darabokkal bővítettek és rendeztek újra a múzeum munkatársai.
Semjén Zsolt szavai szerint Hertelendy Margit nem csupán az életben, de az alkotásban is társa, a “történelmi hányattatások során” gondoskodó hátországa volt Széchenyi Zsigmondnak. A megújult és kibővült állandó tárlat a névadó életét kettőjük egységében mutatja – jegyezte meg. Aláhúzta: a kiállításnak olyan hangulata van, mintha a látogató Széchenyi Zsigmond és felesége egykori közös otthonában járna, miközben ők bármelyik pillanatban beléphetnek az ajtón sétájukból hazatérve.
A magyar vadászirodalom kimagasló jelentőségű géniuszai közül Fekete István sokkal nagyobb író volt, mint vadász, Kittenberger Kálmán pedig sokkal nagyobb vadász és természetbúvár, mint író – jelentette ki a politikus. Széchenyi Zsigmond viszont mindkét területen teljes értékűt, maradandót alkotott: művei közül több a vadászat szeretete nélkül is magával ragadó olvasmány, míg vadgazdálkodásról szóló alkotásai a szakma „vérprofi és tűpontos” alapművei – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a múzeum névadója hangulatát, életérzését, benyomásait tekintve pontos kortörténetet vázol fel alkotásaiban Afrikától Indián és Alaszkán át Erdélyig.
Nagy-Hanula Viktória, az intézmény igazgató-helyettese az eseményt követően az MTI-nek elmondta: a Széchenyi Zsigmond életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás korábban egy teremben volt látható, a tárlat most a névadó és felesége közös hagyatékából származó, több száz tárggyal bővült. Az anyagot – melynek újrarendezésében Birck Eszter, Hertelendy Margit lánya segítette a szakembereket – immár két teremben tekinthetik meg az érdeklődők.
(Forrás: MTI/kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak
2022. október 06.
Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
Úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta.
“A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák-orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.
A nagyhatalmi politika változására bő harminc évet kellett várni, mígnem azok a bizonyos törekvések Ausztria 1866-os königgrätzi vereségével kerülhettek újra napirendre – állapította meg beszédében Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés.
Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. “Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese magyarul és románul is elmondott beszédében szintén az emlékezetpolitika kérdéseire is kitért. Október 6-át a nemzeti emlékezet legbonyolultabb napjának nevezte, amely gyásznap is, amikor a forradalom mártírjaira emlékezünk, de ünnep is, amikor a több évtizedes késéssel győzedelmeskedő forradalmat idézzük, Aradon pedig az évtizedeken át rejtegetett Szabadság-szobor kiszabadításáról is meg kell emlékezni.
Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a közelünkben zajló háború megmutatta: a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot. Ezekért tenni kell.
“Ha van ma dolgunk, ha van tennivalónk, akkor az éppen ez: megőrizni a békét, megőrizni a szabadságot. A kettőt együtt. És akkor lesz lehetséges az emberhez méltó élet!” – jelentette ki a politikus.
Calin Bibart, Arad polgármestere azt hangsúlyozta beszédében: a tábornokok emléke él, míg évről évre ezrek eljönnek a városba, hogy az áldozatukat felidézzék.
Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen gyászszertartással és koszorúzással kezdődött. A minorita templomban tartott gyászmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálta.
Semjén Zsolt ünnepi beszéde itt olvasható.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadság hőseire
2022. október 06.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a nemzeti gyásznapon
Arad, 2022. október 6.
Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Polgármester úr!
Nemzet- és honfitársaim! Kedves Megemlékezők!
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt Hazám szolgálata.”
A magyar történeti hagyomány szerint ezek voltak gróf Dessewffy Arisztid utolsó szavai, mielőtt visszaadta a lelkét a Teremtőnek. Ma rá és tizenkét társára, a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre és a megtorlásnak áldozatul esett, mártírhalált halt több száz tisztre és polgárra emlékezünk.
„Hodie mihi, cras tibi”, vagyis „ma nekem, holnap neked”. E szavakat Nagy Sándor József mondta a kivégzésére készülő osztrák tisztnek. És a jóslat valóra vált.
Alois von Howiger, az aradi vár osztrák parancsnoka egy héttel a kivégzéseket követően büntetőfeladatot osztott ki a kényszersorozott katonákra, akik nem tudták, hogy az épület pincéjében még Damjanich várparancsnoksága idejéből robbanóanyagot halmoztak fel. Mikor égő fáklyával a kezükben tüzelőért mentek, az ott tárolt puskapor lángra kapott, s az épület felrobbant. Ugyan a romok közül még sikerült kimenteni a vezérőrnagyot, sérüléseibe kilenc nappal később belehalt. A történteket sokan Isten büntetéseként értelmezték. „Ez volt az aradi tragédia utolsó felvonása.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bár az önkény közel két évtizedig tartó időszakában megemlékezni is tilos volt, de „az október 6-iki gyászmisét a zsandárok és polizei spiclik orra előtt” – ahogy akkor mondták – országszerte megtartották. Eleink leleményességéről tesz tanúbizonyságot az az 1861-ben kelt cikk, mely a cenzúrán túljutva a Szegedi Híradó hasábjain jelent meg „A legdrágább paprikáshús” címmel. A szerző persze nem egy tradicionális szegedi receptet közölt, hanem szakácskönyvnek álcázva az aradi várban raboskodó honvédeknek és politikai foglyoknak állított emléket, elsők közt nevezve „zsarnokságnak” az osztrák uralmat.
Tisztelt Megemlékezők!
173 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án a hajnali órákban egy olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt itt, Aradon és Budapesten, a nemzet fővárosában, mely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti – nyilvánvalóan szükséges – kiegyezést húsz évvel elodázta.
A magyar törekvéseknek már akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat. Gondoljunk csak a szabadságharcunk sorsát is eldöntő münchengrätzi osztrák-orosz szerződésre, ami alapján ránk támadt Paszkievics orosz hadserege. A nagyhatalmi politika változására bő harminc évet kellett várni, mígnem azok a bizonyos törekvések – Ausztria 1866-os königgrätzi vereségével – kerülhettek újra napirendre.
Az aradi vértanúk és a szabadságharc hősei iránti gyász hivatalos formában először 1867-ben, a kiegyezés évében törhetett felszínre. Bár a kormány rendelete korlátozta az ekkor már szép számban életre hívott honvédegyletek országos gyűlését, magát a megemlékezést már nem tiltották.
A szabadságharc vértanúinak emléke – elsősorban az uralkodó, Ferenc József személyes érintettségéből adódóan – nehezen volt beilleszthető a kialakult új rendszer keretei közé. Így bár légkörében szabadon, de csak a kellő politikai tapintat megadása mellett lehetett a vértanúkról és a hősökről megemlékezni. E ki nem mondott kompromisszum része volt, hogy a kormány tagjai hivatalosan nem képviseltethették magukat sem 1848/49 évfordulóin, sem pedig Batthyány Lajos újratemetésén.
A kiegyezést követő években az október 6-i megemlékezések országszerte megszólították a nemzet egészét és egyre nagyobb visszhangot kaptak. Természetes, hogy ez idő tájt az ünnepségek helyszínei közül Arad – a tizenhárom vértanú tábornok mártíriumának színtere – kiemelkedett.
1874-ben – a kivégzések 25. évfordulójára – a város impozáns ünnepéllyel készült. Damjanich Jánosné gyászlobogót készíttetett, Jókai ez alkalomra költeményt írt. A házak nemzeti gyászlobogókkal voltak díszítve, miközben mintegy tízezres népsokaság gyűlt össze aznap Aradon. A helyi megemlékezések rendszerint a minorita templomban kezdődtek, majd a résztvevők az egykori vesztőhelyre zarándokoltak.
A vértanúk emlékezetét a város a későbbiekben is hűen őrizte: 1881-re elkészült az emlékmű, 1890. október 6-án pedig sor került Arad jelképének, a Zala György által készített Szabadság-szobornak a felavatására. Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai: Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia, illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György.
Tisztelt Megemlékezők!
Arad jelentősége a magyar emlékezetben vitathatatlan. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéből összegyűlünk, és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadság hőseire!
„Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.”
(semjenzsolt.hu)
Névjegy
- Semjén Zsolt
- Teológus, szociológus
- Nős, három gyermek édesapja
- A KDNP elnöke, kormányfő-helyettes
- Országgyűlési képviselő
- tovább Semjén Zsolt életrajzához
- Curriculum Vitae in English
