Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Szejm külföldön élő lengyelekkel való kapcsolattartás bizottságának küldöttségét fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán az Országházban.

A lengyel parlamenti bizottság elnöke, Anna Schmidt-Rodziewicz köszönetet mondott Magyarország Kormányának a Lengyelország melletti folyamatos kiállásért és megköszönte a hazánkban élő lengyel nemzetiség támogatását, amiből tapasztalat szerint is fontos programok és beruházások valósultak meg. Fontos és egyedülálló lépésnek nevezte, hogy a lengyel nemzetiség a parlamenti szószólója révén észt vehet a Magyar Országgyűlés munkájában.

A küldöttség érdeklődött a magyar nemzetpolitika iránt is, különösen is a határon túli és diaszpóra magyarsággal való kapcsolattartás formái és  az identitás megőrzését és a nyelvhasználatot célzó jó gyakorlatok iránt. Semjén Zsolt elmondta, hogy a az elmúlt években háromszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása, valamint beszámolt arról a szószólói rendszer hatékony működéséről, példaként említve a megbeszélésen is jelen lévő Csúcs Lászlóné lengyel szószóló aktív szerepvállalását és fontos munkáját.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt a honosítási folyamatokról, valamint a Nemzeti Regiszter működéséről és a határon túl élő, valamint a diaszpóra magyarsággal történő kapcsolattartás és a feléjük irányuló kormányzati támogatás formáiról és tapasztalatairól.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egy bő évezred magyar és lengyel történetét tárja az olvasók elé számos fotóval illusztrálva a Magyar emlékek Lengyelországban című kötet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiadvány keddi budapesti bemutatóján.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek vagy köszönőviszonyban sem állnak a valósággal. “Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk, nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla” – mondta.

Kiemelte: az Antall József Tudásközpont műhelyének gondozásában megjelent könyv találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával. Felidézte, hogy 2012-ben meghirdetették a Julianus-programot, amiben felhívást intéztek a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére. Megjegyezte: a Lengyelországban gyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetette a könyvben találhatókkal; sok átfedés volt, de a könyv több, teljesebb.

Hozzátette: Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhat az olvasó az emlékekben, bepillantást nyer egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, izgalmasan megírt történelmi epizódokkal – mutatott rá Semjén Zsolt, hangsúlyozva: bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni, óhatatlanul az jut az eszébe: “ezt látnia kell” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes a kötettel összefüggésben kitért a visegrádi négyek napjainkban meghatározó szerepére, amit a rendszerváltozás után Antall József hozott tető alá, Magyarország II. világháborús szerepére a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője idősebb Antall József volt. Felidézte 1956 megélését a két nép történelmében, aminek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé, a Szolidaritással való kapcsolatokat a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és Fidesz lengyel kapcsolatait, a szamizdat irodalmat.

Újdonságként említette, hogy a könyv részletesen beszámol a 21. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása visszatekintő a 21. századból a 20. századra – momdta Semjén Zsolt, aki végül Petőfi Sándor sorait idézte. “Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?”

Ünnepi köszöntőjében Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta: a kötet rendhagyó útikönyv, tükrözi a két nép barátságát, sors- és érdekközösségét. A magyarok mindig segítették, támogatták a lengyeleket szabadságuk elnyerésében – hangsúlyozta az igazgató, kiemelve a fotóművészek munkáit. Jelezte: a képek a Lengyel Intézetben is megtekinthetők.

Antall Péter, a tudásközpont igazgatója közölte: ez a kötet több, mint egy könyvsorozat része, tisztelgés saját családja előtt is.

Hozzátette: a könyv hiánypótló, amely lehetőséget kínál egy utazás előtt az otthoni felkészülésre, elmélyedésre, a fotóalbum és az útikönyv egységeként jellemezhető. 

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

Nagy fába vágta fejszéjét az Antall József Tudásközpont Könyvműhelye, amikor arra vállalkozott, hogy tematikus sorozatot indít a külhonban fellelhető magyar emlékekről. Két éve jelent meg a csehországi kötet, most pedig méltó folytatásként a Lengyelország magyar vonatkozású emlékeiről szóló munkát vehetjük kezünkbe.

Minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, egyszóval büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek, vagy köszönő viszonyban sem állnak a valósággal. Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk. Nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla.

A vállalkozás találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával is. Még 2012-ben meghirdettük a Julianus programot, amiben felhívást intéztünk a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére.

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Lengyelországban begyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetettem a könyvben találhatókkal, és hál’ Istennek sok átfedést találtam. De a könyv több, teljesebb. És ez az első, amit szeretnék kiemelni.

Mert túl azon, hogy Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhatunk az emlékek során, bepillantást nyerünk egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, de ami a legfontosabb: izgalmasan megírt történelmi epizódokkal.

Bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni óhatatlanul az jut eszébe: nekem ezt látnom kell.

Mikor Antall Péter felkért a könyv bemutatására, hosszasan tűnődtem, miről is kéne beszélni a kötet kapcsán. Mondjuk a visegrádi négyek mai időben meghatározó szerepéről, amit a rendszerváltozás után édesapja, Antall József hozott tető alá. Vagy Magyarország II. világháborús szerepéről, a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője nagyapja, idősebb Antall József volt.

De hálás téma a háború utáni nem hivatalos lengyel-magyar kapcsolatok története is. 1956 megélése a két nép történelmében, amelynek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé. A Szolidaritással való kapcsolatok a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és FIDESZ lengyel kapcsolatok, a szamizdat irodalom.

Vagy beszélhetnénk azokról a személyekről, akik a két nép közötti barátság letéteményesei voltak, így Engelmayer Ákos, az Antall-kormány varsói nagykövete, akit a kiadó az előszóban a könyv mentorának említ, vagy a könyv szerzője Kovács István, hazánk első krakkói főkonzulja, aki kikutatta és közzétette az 1848/49-es szabadságharcunkban részt vevő lengyelek történelmét.

De gondolom az itt jelenlévők számára mindezek elég ismert tények. Így aztán úgy döntöttem, inkább magáról a könyvről beszélek, illetve abból is kiragadok néhány részt, ami számomra is újdonság volt, illetve nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.

Ne feledjük, ezer év történelme vonul el előttünk kövek, várak, templomok, szobrok, táblák, ékszerek képében. Egy emlékműre írt két sor mögött fantasztikus történelem húzódik meg. Az Árpád-ház és a Piast-ház kapcsolata, közös szentjeink, közös uralkodóink, közös harcaink. Egymás segítése szabadságküzdelmeinkben.

Ahogy Kovács István bevezetőjében írja: „A két nép közötti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Európa legstabilabb határa a XI. század és 1920 között fennálló lengyel- magyar határ volt, amely a történelem során legfeljebb csak húsz, huszonöt kilométeres szakaszon változott meg.”

Ami újdonság, hogy a könyv részletesen beszámol a XXI. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása pedig visszatekintő a XXI. századból a XX. századra.

2011-ben Varsóban emléktáblát állítottak az 1920-as lengyel – bolsevik háborúban aratott lengyel győzelemhez nyújtott magyar segítség emlékére. Elgondolkoztató, hogy Lengyelországot az I. világháború győztes hatalmai közül egy sem támogatta, csak a vesztes Magyarország.

Örömmel fedeztem fel a könyvben O’sváth László varsói szobrát – mondhatnám azt is ismerősként üdvözöltem – hiszen 2011-ben engem ért a megtiszteltetés, hogy felavathattam.

Akkor arról beszéltem, hogy 1939 őszén, Magyarországon valami példás összefogás alakult ki, kezdve attól, hogy visszautasítottuk a németek átvonulási igényét.  Méltán lehetünk büszkék erre az időszakra, mint a nemzeti összefogás történelmi példájára. Egyszerű emberektől kezdve a közigazgatás legfelsőbb szintjéig, a kormánytól az ellenzékig egyként tette mindenki a dolgát.

Természetesen sok minden kellett ehhez. Olyan miniszterelnökök, mint Teleki Pál és Kállay Miklós, olyan belügyminiszter, mint Keresztes-Fischer Ferenc, és olyan főtisztviselők, mint idősebb Antall József és O’sváth László. Ők és munkatársaik voltak azok, akik nemcsak annyit tettek, amit munkakörük, hatáskörük előírt, hanem messze túllépték azt. Az ő bátor helytállásuk nélkül nem lehetett volna kapcsolattartás a Honi Hadsereggel vagy az emigráns kormánnyal. És egyáltalán, így lehetett a magyar föld a lengyel menekültek második otthona.

Varsóban, nem messze a magyar nagykövetség épületétől állították fel idősebb Antall József és Henrik Slawik szobrát. A két politikus asztal mellett ül és beszélget. Mondhatnánk, kordivatnak megfelelő zsánerszobor. De a beszélgetés mögött sok minden rejlik, hiszen emberek tízezreinek életéről szólt.

A varsói felkelés idején a város körül állomásozó magyar csapatok és a lengyel felkelők közötti kapcsolatokról, tárgyalásokról, és együttműködésről, a felkelőkhöz átállt magyar katonákról a szovjet megszállás idején írott tankönyvek mélyen hallgattak. Kovács István számos adattal látja el az olvasót. De mindennél beszédesebbek a város körüli ápolt magyar sírok, és megemlékező táblák.

Csak a fővároshoz közeli Milanówek város eseményeiről szólnék. A lengyelek részt vettek a magyar tábori miséken, a magyarok fegyverrel és lőszerrel látták el őket, sőt még gépjárművezetői tanfolyamot is szervezetek. De labdarugó- mérkőzés is volt magyarok és lengyelek között.

Aztán megismerhetjük a könyvből Varsó magyar utcáit is. Csak egy kis példa: „A Varga Béla plébános sétány és a Henrik Slawik sétány kereszteződésében lelünk rá a Magyar barátok terére. Nem messze innen található egy utca, amely idősebb Antall József nevét viseli, valamint egy O’sváth László rondóra keresztelt körforgalom. Ursynówban a Teleki Pál utcáról fordulhatunk be a Bogláriak utcájába és onnan vissza a Keresztes-Fischer Ferenc körtéren át rátérünk a Baló Zoltán ezredes utcára. Ennek közepén pedig megpihenhetünk az 1956-os magyar forradalom körtéren.”

És ekkor egy kicsit pironkodhatunk. Mikor lesz Budapesten Keresztes-Fischer, vagy Teleki Pál utca? A szocialista-liberális városvezetés még a szobrát is kiűzte a városból. Azt hiszem, e téren még akad teendőnk.

Az 1956-os forradalom napjaiban és utána több városban tartottak tüntetést, közülük az olsztyni volt a legnagyobb. A Vörös Hadsereg tér névtáblát lecserélték Magyar Felkelők terére. Ez persze sokáig nem maradhatott, de a hatalom nem merte visszaállítani a Vörös Hadsereg teret, így kompromisszumos megoldásként Bem tábornokról nevezték el. 2006-ban az eseményekre emlékező táblát helyeztek el a téren.

Szczecinben 1956. december 10-én a szovjet konzulátus épületét foglalták el a tüntetők. A poznaniak emléktábláján városuk és Budapest sorsa elválaszthatatlanul összefonódott 1956-ban. Ugyanitt egymás mellett emlékeznek Mansfeld Péterre és a tizenhárom évesen Poznanban lelőtt Romek Strzalkowskira.

Torunban az egyetemisták tiltakozásáról emlékezik tábla, Bydgoszczban Eryk Bazylczukra, a magyar forradalom résztvevőjére emlékeznek. De a sort hosszasan folytathatnánk.

2006. március 24-én Lech Kaczynski lengyel államfő és Sólyom László köztársasági elnök aláírták a győri nyilatkozatot, és felavatták a lengyel-magyar emlékművét Győrött a Bem téren. E kezdeményezés folytatásaként 2007. március 23-tól ünnepeljük a lengyel-magyar barátság napját. Két évre rá Jaroslawban is hasonló emlékművet állítottak.

Úgy gondolom a hely és az alkalom méltó arra, hogy itt emlékezzek meg az azóta elhunyt Ottófi Rudolfról, Győr kereszténydemokrata alpolgármesteréről, aki a barátság napja előkészítésének fáradhatatlan szorgalmazója, motorja volt.

Kedves Barátaim!

Hosszasan sorolhatnám még az emlékeket, idézhetném a történeteket. De inkább figyelmükbe ajánlom a könyvet, örömüket fogják lelni benne.

Nekem nem marad más hátra, mint köszönetet mondani mindazoknak, akik a könyv létrehozásán munkálkodtak. És megerősíteni mindnyájunkban a lengyel-magyar barátság eszményét. Ehhez Petőfi sorait hívom segítségül:

Két nemzet van egyesülve bennünk,

S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar!

Van-e sors, amely hatalmasabb, mint

E két nemzet, ha egy célt akar?

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitika szinte ismeretlen és alig használt politikatörténeti fogalom a világ nagy részén, legalábbis a szerencsésebb országok esetében. Mert a politika eleve az adott nemzetről szól, jó esetben a nép irányítását, fejlődését, gazdagítását és boldogítását, az erre való törekvést jelenti. De nálunk, a Trianon-verte Magyarországon nagyon is élő fogalom, hiszen csaknem száz éve az ország területének és népességének kétharmada idegen államokhoz került.

A háború előtti magyar kormányok revíziós törekvéseit a történelem kegyetlenül elsodorta, az azt követő négy évtized kommunista internacionalizmusa pedig még a nemzet szót is negligálta. Nem tudván, hogy a nemzet több, mint az ország, a terület, az országhatár – mindezeknél magasabb rendű és magasztosabb fogalom. A közösségi lét legmagasabb formája. A nemzet közös ihlet – mondja József Attila, nem véletlenül.

A rendszerváltás aztán fordulatot hozott. Antall József, az első szabadon választott kormány miniszterelnöke már a választási győzelem estéjén kijelentette: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Sokszor és sokan bírálták vagy gúnyolták emiatt (hol vannak már a bírálók és az érveik?), pedig ezzel a mondattal jelölte ki a nemzetpolitika egyetlen lehetséges, ma is érvényes útját. És ezt követték a polgári kabinetek, aztán ezt rombolták a baloldali kormányok.

De az idő begyógyította a sebeket. 2010-ben megalakult a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amely a mai napig sikeresen szervezi és koordinálja – nevéhez híven – az összmagyarság politikai, gazdasági és kulturális ügyeit. És hogy ennek politikai felelőse miniszterelnök-helyettes, jelzi, hogy a Kormány komolyan gondolja a nemzetpolitikát, komolyan veszi a világban szétszóródott magyarság képviseletét.

És ezzel a kis kitérővel eljutottunk Semjén Zsolt: Egymillió című, legújabb könyvének ismertetéséhez. Legújabb, mert a politikus két-három évenként adja ki köteteit, amelyekben politikai beszédei, parlamenti felszólalásai, interjúi olvashatók. A szándék világos és hármas célt is szolgál: egyrészt betekintést nyerhetünk egy magas rangú magyar politikus és parlamenti képviselő munkájába, tetteibe, harcaiba és gondolkodásmódjába. Másrészt ez a fajta transzparencia az olvasók elé tárja a kormányzat szándékait, mindennapi küzdelmeit, azaz Magyarország és a világ jelenkori helyzetét és kilátásait. Harmadrészt pedig – és talán erre nem is gondoltak az alkotók – a jövő érdeklődő olvasói és kutatói számára kimeríthetetlen kincsesbánya lesz a Semjén-könyvek sorozata: hogyan is élt és mit akart Magyarország és a politikai vezetés a XXI. század első évtizedeiben.

A mostani kötet címe nem csak egy szám, végképp nem gazdasági adat – az egymillió expressis verbis egymillió embert, egymillió lelket, egymillió új magyar állampolgárt jelent. A mostani ciklus végéig ez volt a nemzetpolitikai célja, hogy végrehajtsa a nemzet közjogi egyesítését.

Természetesen ez a domináns eleme a könyvnek, hiszen már az előszót követő Kossuth téri idézet is ezt sugallja: 2010-ben Semjén Zsolt azt ígérte a miniszterelnöknek, hogy 2014-ben meglesz az ötszázezer új esküt tett magyar állampolgár. Most, 2014-ben pedig azt, hogy négy év múlva meglesz az egymillió. És meglett.

És akkor idéznünk kell az utószót is: „A 2010 utáni esztendők legnagyobb sikere, amire leginkább büszkék lehetünk: a nemzetegyesítés.” (Orbán Viktor szavai a MÁÉRT-en 2016. december 1-jén)

„Jelenthetem a nemzetnek, hogy letette az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár. Kormányzásunk kezdetén, a Kossuth téren ígértem meg, és mostanra megcselekedtük. Hálát adok érte a Történelem Urának!” (Semjén Zsolt szavai a MÁÉRT-en 2017. november 10-én.)

A kötet a nemzetpolitikai sorskérdések mellett más aktuális témákat is tartalmaz. Nívós előadást olvashatunk a 70 éves Kereszténydemokrata Néppárt történetéről, felszólalást a reformáció 500 éves jubileumáról. De nem maradtak ki korunk jelenlegi égető problémái, a migráció, a brüsszeli politika vagy az LMBTQ. A Teremtésvédelem című fejezet pedig tudományos igénnyel, mégis plasztikusan magyarázza a zöldek és a konzervatívok közötti felfogásbeli különbségeket.

Néhány cikkben – a szerzőhöz némileg szokatlan módon – a magánélet rejtelmeibe is betekinthetünk. Szó van iskolai csínytevésekről, Bayer Zsolt barátságáról és a családtól örökölt hobbiról, a vadászatról is.

Semjén Zsolt ebben a kötetben nem tett mást, mint rögzítette négy évi munkásságát. És ha belegondolunk, politikus ennél többet nem tehet.

(Recenzió Semjén Zsolt: Egymillió című kötetéhez.)

A kötetet digitális formában ide kattintva Ön is elolvashatja! Ha pedig érdeklik Semjén Zsolt, illetve más kereszténydemokrata politikusok által írt művek, ezen a linken e-könyv formájában megtalálja azokat.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A migráció esetében az a helyzet: ha elrontjuk, soha többé nem tehető jóvá, és nemcsak a mi életünk megy rá, hanem a gyermekeink és az unokáink élete is, sőt az ő életük még inkább – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Bayer-show című műsor vasárnapi adásában az ECHO TV-n. A kormánypárti politikus szerint a birodalmi politikát pártoló brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a birodalmi Európa legnagyobb ellenfeleit, a nemzetállamokat, és ehhez segítséget az Európán kívüli migrációban, a nemzeti kötődés nélküli migránsokban látja.

A KDNP elnöke úgy véli, Brüsszel vezető politikusai súlyos veszélynek teszik ki az európai polgárokat, miközben a jó ember szerepében tetszelegnek, amikor arról beszélnek, hogy a „jó emberek befogadják a migránsokat, a rossz emberek pedig nem”. Semjén Zsolt szerint az egész migrációs válság következményeit a jövő generációi fogják viselni és a bevándorláspárti EU-s vezetők neve egy idő után szitokszó lesz az európai kultúrkörben. A politikus nem zárja ki, hogy kvázi polgárháborús veszély fenyeget.

Lángba borulhatnak a külvárosok

Mi fog történni? Egy migráns hátterű fiatalember meg fog erőszakolni egy tizenéves német kislányt, az apja pedig majd agyonlövi. A migránsgettóban lázadás lesz, meg fogják támadni a német falut, azok pedig meg fogják védeni magukat. Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig és égni fognak a külvárosok – figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre Semjén Zsolt.

Magyarországot folyamatosan súlyos kritikák érik a migrációs politikája miatt és támadás érte a magyar kormányt azért is, mert az üldözött keresztényeknek nyújt segítséget – hívta fel rá a figyelmet a műsorban Magyarország miniszterelnök-helyettese. A kereszténydemokrata politikus közlése szerint hazánk azzal, hogy helybe viszi a segítséget, az erejéhez mérten sokkal nagyobb támaszt nyújt, mint a gazdag nyugati országok. Semjén Zsolt kiemelte: a keresztényeket is fenyegeti ugyanaz a veszélyeztetettség és nyomor, mint az adott régióban élő összes többi embert, de ráadásul – ahogy fogalmazott – a keresztények a muszlim tengerben duplán veszélyeztetettek.

Jogunk van az önvédelemhez

A józan ész alapján el kell ismerni, hogy a nemzeteknek joga van az identitáshoz és az önvédelemhez, a mi elsődleges állami feladatunk, hogy a magyar embereket és az európai polgárokat megvédjük. A segítséget oda vigyük, ahol baj van, mert ez következik a józan észből, és ez következik a keresztény etikából is – emelte ki a KDNP elnöke. Szerinte akik humanista szerepben tetszelegnek, egyáltalán nem gondoskodnak sem a családtagjaikról, sem pedig a nemzetükről, de nagy általánosságban „az emberiséget akarják boldogítani”. A kereszténydemokrata álláspont ugyanakkor az, hogy állapotbeli kötelességünk és felelősségünk sorrendje: család, nemzet, majd az emberiség.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy Brüsszelben sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak sem pedig Csehországnak nem akarják elfogadja a szolidaritás azon formáját, hogy Ukrajnából elmenekült emberek sokaságát fogadták be. „Ez is rávilágít arra, hogy ők miért nyomják az Európán kívüli migrációt. Az Európán kívülről érkezett migránsok soha nem lesznek európaiak, soha nem lesz nemzeti kötődésük, hanem mindig is egy idegen test lesznek a keresztény európai civilizációban” – magyarázta a politikus. Rámutatott: az Európai Uniót birodalomként felfogó brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a nemzetállamokat.

Meg akarják dönteni a nemzetállamokat

A balliberális erők nem elég erősek, hogy meg tudják gyengíteni a nemzeti erőket, ezért hozzák be az Európán kívüli idegeneket, akik soha sem fognak a nemzeti erőkhöz kötődni. Ők és a balliberális erők összeadódva azt gondolják, hogy meg tudják dönteni a nemzetállamokat és így létrehozni azt az európai egyesült államokat, amiben ők ugyanúgy hisznek, mint a kommunisták a kommunizmusban, ami pontosan ugyanolyan utópia is egyébként – tette hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Az ECHO TV Bayer-show című műsorának január 7-ei adása ide kattintva teljes egészében megtekinthető, a Semjén Zsolt KDNP-elnökkel készített interjú 22:00 percnél kezdődik.

A műsor ismétlése az ECHO Televízióban is megtekinthető a következő időpontokban:

január 8. 01.50

január 8. 09.05

január 12. 13.05

január 13. 00.05

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke lesz a Bayer-show következő vendége az ECHO TV-n. Az adás 2018. január 7-én, vasárnap este 21.05-től tekinthető meg.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdai döntését, amellyel megindította az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.

Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.

Elfogadhatatlan – folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat.

Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd “politikai alapon eljárást indít” a lengyel kormány ellen.

Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel – jelentette ki a kormányfő helyettese.

Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.

“A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, “megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben”.

Az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az üldözött közel-keleti keresztényeknek nyújtott további magyar segítségről is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Clément Jeanbart aleppói görögkatolikus érsekkel szerdán az Országházban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A magyar kormányfő munkaebéden látta vendégül az egyházi vezetőt; az eseményen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Elhangzott: Magyarország anyagi támogatást nyújt a szíriai harcokban lerombolt egyik iskola újjáépítéséhez. További segítséget jelent a helyi keresztény közösségnek ottani diákok magyarországi ösztöndíj-lehetőségének biztosítása – tette hozzá a sajtófőnök.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Politikai nemzetünk egységét ünnepeljük – hangoztatta Áder János köztársasági elnök szombaton Budapesten, a Sándor-palotában, az egymilliomodikként honosított külhoni magyar és családja ünnepélyes állampolgársági eskütételén. Az ünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint Semjén Zsolt kormányfő-helyettes is.

Az államfő úgy fogalmazott: ma egy gunarasi gazdálkodó, Lajkó Miklós és felesége mutatták meg, mi a magyarság.

Magyar állampolgárok szeretnének lenni, mert magyarnak tartják magukat, magyar az anyanyelvük, magyar iskolát végeztek, és mert őseik is magyarok voltak. Nekünk, anyaországiaknak nincs más feladatunk, mint megköszönni ezt nekik, megköszönni, hogy nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, hogy magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak a gyermekeikhez és magyarul álmodnak – mondta Áder János.

A 135 évvel ezelőtt született Kodály Zoltánt többször is idéző köztársasági elnök szavai szerint “nagyobb veszteség aligha érhet minket, mintha közömbösség, igazodási kényszer, külső elvárások vagy múló divat okán elhagynánk létünk fundamentumát: a szüleinktől kapott tanítást, hitünket, nemzeti összetartozásunkat”.

Ezért akarta minden magyarhoz elvinni Kodály Zoltán a népzenét és a népdalt – emelte ki az államfő, aki az eskütételről szólva úgy fogalmazott: “együtt ünnepelhetjük – ahogy Kodály írta – a magyar lelket, amely egy-ugyanaz a vajdasági Gunarastól Budapestig”.

Az egymilliomodikként honosított külhoni magyar, Lajkó Miklós 1981-ben született Topolyán. Gunarasban, egy kis vajdasági magyar faluban él családjával, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.

A magyar állampolgárság megszerzése számomra érzelmi dolog. Igazán szeretnék Magyarország teljes jogú állampolgára lenni, hiszen elődeim is azok voltak” – idézett az esküt tevő önéletrajzából beszédében Áder János.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európa jövője iránti felelősséget hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kormánypárt országos választmányának szombati budapesti ülésén.

A politikus értékelése szerint „Brüsszel kettős bűne miatt” veszélyben van a keresztény civilizáció. Kifejtette: az egyház-, család- és nemzetellenesség tudatosan rombolja a keresztény értékeket. Semjén Zsolt a jakobinus, kommunista, liberális és ’68-as ideológiákat mind a szabadkőműves hagyományokra vezette vissza, elítélve a kereszténység relativizálását.

A demográfiai vákuum okaként jelölte meg a család tudatos rombolását, az anyaság „zárójelbe tételét”, a férfi és nő házasságának megkérdőjelezését. A nemzetellenességről szólva pedig kijelentette: az európai világot megvető iszlám ellenállás nélkül, mint kés a vajban hatol át.

A miniszterelnök-helyettes Brüsszel másik bűneként a migráció megszervezését azonosította, inkorrektnek nevezve a helyzetet a bevándorlást elutasítókkal és magukkal a migránsokkal szemben is.

Vitatta az arab tavasz kirobbantásának értelmét, utalva arra, hogy keresztényüldözéshez, romboláshoz vezetett.

Semjén Zsolt megjegyezte: ebben a helyzetben az embercsempészek NGO-kkal (nem kormányzati szervezetekkel) együttműködve szervezték meg a migrációt, Angela Merkel német kancellár pedig saját állampolgárai és más tagállamok megkérdezése nélkül, korlátlanul meghívta a bevándorlókat. Antidemokratikusnak, törvénytelennek és inkorrektnek nevezte a történteket, bírálva, hogy amikor ott kezelhetetlenné vált a helyzet, akkor „ide akarják lőcsölni” azokat, akik nem elég képzettek ahhoz, hogy Németországban dolgozzanak.

A kereszténydemokrata politikus aggodalmának adott hangot, hogy először ugyan csak 100, majd 1000 bevándorlóról van szó, később párhuzamos társadalmak jönnek létre, és végül a saría árnyékában kell élniük az embereknek a saját hazájukban. Felvetette ezzel kapcsolatban: miért nem a dúsgazdag olajállamok fogadják be saját hittestvéreiket?

Az nyeri a választást, aki egyben van

Semjén Zsolt a belpolitikáról szólva örök tanulságnak nevezte, hogy az nyeri a választást, aki egyben van.

Az egész polgári jobbközép világ ma egy táborban van, a baloldal és a „nehezen meghatározható Jobbik” pedig darabokban – mutatott rá, meghatározónak nevezve Orbán Viktor miniszterelnökkel való kipróbált barátságát, továbbá a Fidesz és a KDNP bajtársi szövetségét.

Ezzel szembeállítva a politikus egy tál skorpióhoz hasonlította a baloldalt, ahol a szereplők marják egymást, hiányzik „az emberi minőség”, és ezért nem képesek életképes szövetségre.

Semjén Zsolt a részvevőknek azt is bejelentette: Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter a KDNP színeiben indul a parlamenti választásokon, Hollik István pedig Budapest belvárosában, Rogán Antal jelenlegi körzetében lesz a kormánypártok jelöltje.

A pártelnök méltatta a KDNP-s minisztereknek és államtitkároknak a családi adózás és az egyházi oktatás területén elért eredményeit, és további aktivitást szorgalmazott párttársainál.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Unió nem maradhat fenn másként, mint az európai értékek alapján, ami nem más, mint a keresztény civilizáció és az európai nemzetek sorsközössége – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk címmel csütörtökön Budapesten rendezett konferencián.

Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi. Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra – mondta.

Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon hangzott el.

Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.

S bár a tagság nem “fenékig tejfel”, de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, ami Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, s “időtávban mérve” Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.

Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is – fogalmazott.

Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, s aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció “katedrálisát” a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.

Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.

Vannak emellett “természetjogi valóságok is” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a gender-ideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is.

A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, s kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.

Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amiben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, s most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.

Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű.

A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.

”Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki” – tette hozzá.

Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és “saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez”.”Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel”, Isten ajándékát, amelyet “őriznünk, védenünk kell” – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: “imádkozunk és dolgozunk” egy olyan Európáért, amely “tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig”, “befogadó a családok iránt”, “tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot”, és elismeri a népek lehetőségét, hogy “méltó módon tiszteljék” a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot – mondta.

(Forrás: MTI)