Köszönöm megtisztelő felkérésüket a Fiume emléknap fővédnöki tisztére. Mondanivalómat Jókai Üdv Fiumének verséből vett részlettel kezdtem, amivel jeles írónk a fiumei városi színházban első alkalommal fellépő magyar színtársulat előadását köszöntötte.
Jókai több szállal kötődött a kikötővároshoz. Fogadott unokája, Jókai Róza a város dómjában, a Szent Vitus templomban tartotta esküvőjét Feszty Árpáddal. Országgyűlési beszédeiben többször dicsérte a lendületes iparosítást, és elismeréssel szólt a város autonómiájáról. Az író tisztában volt a Monarchia, illetve a Magyar Királyság tengeri kapujának rendkívüli gazdasági, kulturális jelentőségével. Köszöntő versében is a több nemzetiség lakta város harmonikus életére utal, amely biztosítéka az ott élők jólétének.
Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió polihisztor szerkesztője Fiume emlékezete címmel 2009-ben kiállítást rendezett az Országos Széchenyi Könyvtárban, amit további tíz városban, köztük Fiumében is bemutattak. A kiállítás katalógusának bevezetőjében a város akkori horvát polgármestere, Vojko Obersnel egy XIX. század közepén megjelent francia utazó leírásából idéz: „Fiume olyan magyar város, melyben olaszul beszélő horvátok élnek.” Skultéty kicsit ironikusan meg is jegyezte: ha ő írta volna ezt, akkoriban jócskán nacionalistának titulálták volna.
Jókai 1881 szeptemberében látogatott Fiumébe, ahol a város polgármestere Giovanni de Ciotta fogadta az írót, aki az akkori Európa szállóban szállt meg. A látogatás emlékére, a ma már hivatalként működő épület falára 2014-ben az eseményt megörökítő emléktábla került.
Csak mint érdekesség jegyzem meg, a város is szívébe zárta Jókait. Írói munkásságának ötvenedik évfordulóján külön megemlékezéseket tartottak. Igaz, a város lakóinak mindössze 6%-a volt magyar, de a százkötetes életmű díszkiadására tizenheten fizettek elő.
Immár száz éve annak, hogy Fiume nem tartozik hazánkhoz. Huszadik századi története igencsak változatosnak mondható, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után további öt ország területéhez tartozott. Először egy rövid életű Fiumei Szabadállam jött létre, ahol még a magyar nyelv is hivatalos volt. 1924-től Olaszország, aztán a Harmadik Birodalom, majd Jugoszlávia, végül Horvátország része lett. 1910-ben még 6.500 magyar lakta a várost, de ez a szám 1925-re már 1.100-ra csökkent. Igaz a város lakói a száz év alatt szinte teljesen kicserélődtek, a magyarság száma néhány száz főre tehető.
De ha sétára indulunk a városban, egyre-másra tűnnek elő a magyar emlékek. A Belváros épületei a Monarchia hangulatát idézik. Mindenekelőtt a Hauszmann Alajos tervei alapján épült kormányzói palota. Ma Tengerészeti és Történelmi Múzeum, aminek falairól a kormányzók arcképei néznek a látogatókra, a megfestett hajókölteményeken pedig ott lobog a magyar zászló.
A kikötőben sikerült megőrizni a régi raktárakat, melyek a Monarchia első vasbeton épületei voltak. Baross Gábornak elévülhetetlen szerepe volt a vasúton túl a kikötő és a hajógyár építésében. Itt készült többek között a Szent István csatahajó, a Monarchia flottájának büszkesége. A vasminiszter emléktáblája megtalálható a Transzadria Székház falán, sőt az ő nevét vette fel az itt működő magyar egyesület is.
Van egy Budapest nevét viselő rakpartszakasz, de mindennél beszédesebb a kikötői vasbakokon a magyar felirat.
Fiume kapcsán okvetlenül beszélnünk kell a magyar-horvát kiegyezésről, annál is inkább mivel idén lesz százötven éve, hogy két éves tárgyalás után végül a két országgyűlés megállapodást kötött az államközösség fönntartására. Az érdemi tárgyalások az 1867-es kiegyezés után kezdődtek, okvetlenül szabályozni kellett a szabadságharc bukása utáni bizonytalan közjogi kapcsolatot. A Magyar Országgyűlés június 25-én fogadta el az egyezményt, az 1868. évi XXX. törvényben, amit az uralkodó november 17-én szentesített.
A törvény a Pragmatica Sanctioból lett levezetve. A magyar koronázás Horvátországra is érvényes. Magyarország és Horvátország egy államközösséget alkot egyfelől más országokkal, másfelől a Monarchia többi részeivel szemben. Az államon belül pedig Horvát-Szlavónország külön territóriummal bíró politikai nemzet lett.
Az egyezség a horvátok részére teljes belügyi autonómiát biztosított. Hivatalos nyelv lett a horvát, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a vallás és közoktatásügy teljes mértékben a zágrábi kormány hatáskörébe került, az adók 45%-a maradt helyben. A horvát honvédségnél horvát lett a vezényleti nyelv.
Közös ügy maradt az udvartartás költsége, a véderő, az újoncállítás. A zágrábi kormányt a bán vezette, a magyar kormányban külön horvát-dalmát-szlavón tárca nélküli miniszter volt, aki a két ország kapcsolatáért volt felelős. A Szábor, a horvát országgyűlés 42 képviselőt delegált a Magyar Országgyűlésbe.
A XIX. századi nemzeti törekvések, majd a horvát–magyar kiegyezés megítélésében a két ország történészei nincsenek mindenben közös véleményen. Igaz, akkor Európában páratlan belügyi autonómia jött létre – megjegyzem ma is irigylésre méltó – de a horvát nemzeti, önállósági törekvések is felerősödtek. Sérelmezték, hogy Dalmácia továbbra is Ausztria része maradt, Fiume pedig a magyar koronához csatolt testként a magyar kormány fennhatósága alá tartozott, amit a törvényben is szentesítettek. Bár az utóbbi években több szó esik arról, hogy például 1868 után állt növekvő pályára a horvát gazdaság.
Miroslav Krleza, a világhírű horvát író találóan ír a magyar és a horvát nép történelméről: a két nép között a történelem során annyi probléma adódott, hogy arról könyveket lehetne írni. De a magyarokat és a horvátokat oly sok minden köti össze a történelemben, hogy arról egy egész könyvtárnyi irodalom szól!
A XX. század háborúi, vérzivataros évei tragikus veszteségeket okoztak – az akkorra már közjogilag is különvált – mindkét ország népeinek. De a kilencvenes években újra egymásra talált a két nemzet. Antall József és kormánya az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét, önvédő harcában is nagy jelentőségű segítséget nyújtott. A XXI. században pedig az Orbán-kormány határozottan segítette szomszédunk európai uniós csatlakozását.
Fiume ma Horvátország legnagyobb kikötője. A város virágkora, fejlődése a Monarchia idején érte el csúcspontját. Idáig futott a Déli vasút, korszerű kikötő épült, a hajógyár nagy kapacitással működött. A városban óriási építkezések indultak, a historizmus és szecesszió épületeiben mai napig gyönyörködhetünk, ahogy kiemelkednek a későbbi olasz funkcionalista, és a jugoszláv időket idéző szocreál házak tömegéből.
Fiumét szeretni kell, ahogy tette ezt legnagyobb írónk is. Befejezésként visszatérnék verséhez, ahogy Magyarország és a város kapcsolatáról ír:
„…a szerelem Közted és közöttünk,
Miként a kőr, s a tenger végtelen!”
(semjenzsolt.hu)
A madárvédelemben további intézkedések szükségesek
2018. február 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Évente közel százezer madarat ér halálos áramütés Magyarországon, amelyek természetvédelmi értéke megközelíti az egymilliárd forintot, de eszmei értékük ennél sokkal magasabb lehet, ezért is szükséges védelmük – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn sajtótájékoztatón.
A légvezetékek földkábeles kiváltásáról szóló Akadálymentes égbolt megállapodást tíz évvel ezelőtt írta alá az akkori három magyarországi áramszolgáltató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME).
Semjén Zsolt igazi hungarikumnak nevezte, hogy az 1900-as évek elejétől törvényi szinten védik az országban a madarakat. Megjegyezte, hogy míg 1940-ben 8000 gólya élt az országban, 1980-ra számuk – egyebek mellett az áramütések következtében – 4000-re csökkent. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a populáció azóta 5000-re bővült, ami jelzi az intézkedések szükségességét – tette hozzá.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korszakos jelentőségűnek nevezte a tíz évvel ezelőtti Akadálymentes égbolt-megállapodást, amelyben a környezetvédelmi tárca, az áramszolgáltatók és a madárvédők megállapodtak abban, hogy megpróbálják kiváltani a madarak életét veszélyeztető technológiákat. Szavai szerint az elmúlt tíz évben jelentős volt az előrelépés ezen a területen. Ismertette, hogy 3500 kilométer hosszú szakaszt tettek védetté a szolgáltatók az áramütés ellen, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 darab láthatósági eszközt helyeztek ki együttműködve a nemzeti parkokkal és a madártani egyesületekkel.
(Forrás: MTI)
Magyarország támogatja a bajban lévő keresztény közösségeket
2018. február 22.
Magyarországnak a világkereszténységen belüli kötelességeiről és feladatairól is tárgyalt Mar Abrisz Juhana erbíli püspökkel Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön az Országházban.
A megbeszélésen – amelyen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is – megállapították: Magyarország és Európa keresztény alapjainak megerősítése nem lehetséges anélkül, hogy ne törődnénk az ősi, keleti keresztény közösségekkel.
Magyarország nem személytelenül akar segíteni az üldözött keleti keresztényeknek, ezért döntött úgy, hogy nem a nagy nemzetközi szervezeteken keresztül segít, hanem közvetlenül a bajban lévő közösségeket támogatja. Az elmúlt időszak eredményei megmutatták: sikeres és ma már sokak által követett megoldás, hogy nem a bajt hozzuk hozzánk, hanem a segítséget visszük oda, ahol az emberek nélkülözéstől és üldöztetéstől szenvednek. A magyar támogatás már eddig is sok ezer közel-keleti keresztényt segített hozzá ahhoz, hogy szülőföldjén maradhasson, és ne kelljen a menekültek életét élnie.
(Forrás: MTI)
Legyünk büszkék közös sikereinkre
2018. február 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP szerint amíg az ellenzék pozícióharcot vív és gyűlölködik, addig a miniszterelnök felelős államférfiként szólt évértékelő beszédében az ország jelenéről és jövőjéről, pontos áttekintést nyújtva az elmúlt nyolc esztendő eredményeiről.
A kisebbik kormánypárt közölte: megmutatkozott a miniszterelnök lényeglátása a helyzetértékelésben, határozottsága a feladatok kijelölésében.
„Legyünk büszkék közös sikereinkre és mondjuk ki bátran: a polgári-keresztény kormányzás többet ért el Magyarország számára, mint amiben reménykedhettünk” – fogalmaz a közlemény, hozzátéve: a KDNP mint a családok pártja egyetért a kormányfő és a kormányzat „munka, család, haza” fókuszpontjaival, amelyek a további fejlődés zálogai.
A kereszténydemokraták osztják a miniszterelnök migrációs kérdésben kifejtett álláspontját, úgy gondolják, hogy Magyarország biztonságának fenntartása és a keresztény kultúra megőrzése nem kerülhet veszélybe. Ebben a küzdelemben számíthatnak szövetségeseikre; Magyarország nincs egyedül – hangsúlyozza a közlemény.
A KDNP, a pártszövetség tagjaként joggal bízhat benne, hogy az elmúlt évek sikeres kormányzását követően a magyar választók – az évértékelőn is bemutatott pártpaletta áttekintése után – felelős választ adnak majd az előttük álló kihívásokra.
(Forrás: MTI)
Kambodzsai kollégáját fogadta Semjén Zsolt
2018. február 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti vallásközi konferenciájára érkezett Hor Namhongot, a Kambodzsai Királyság miniszterelnök-helyettesét fogadta magyar kollégája, Semjén Zsolt pénteken az Országházban.
A kambodzsai politikus köszönetet mondott Magyarország sokirányú támogatásáért, melyet a kegyetlen és embertelen diktatúra pusztításaiból újjáépülő Délkelet-ázsiai országnak nyújtott. Sok fiatal tanult felsőoktatási intézményeinkben, nálunk szerzett tudásukat Kambodzsa felemelkedésének szolgálatába állították. Mindemellett hidat képeznek országaink és kultúráink között. Hor Namhong kifejtette, hogy mostani látogatása a vallásközi párbeszéd folytatása mellett, országaink együttműködésének erősítését is szolgálja.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a Keleti Nyitás politikája és a Magyar Nemzeti Kereskedőházak rendszere az ázsiai országok irányában folytatott gazdasági stratégiánk meghatározó eszközei. Hazánk Kambodzsa agráriumának fejlesztésében, a fenntartható vízgazdálkodás és az árvízvédelem szakmai kérdéseiben, valamint a Stipendium Hungaricum felsőoktatási diákprogram keretén belül, ösztöndíjasok fogadásával a jövőben még szorosabbá teszi együttműködésünket. Semjén Zsolt hozzátette, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország szerepet vállalhatott a páratlan Angkor világörökség feltárásában, melynek keretében kulturális szakembereink nemzetközi elismerésre méltó munkát végeztek.
A kambodzsai miniszterelnök-helyettes Orbán Viktorral is tárgyalt péntek délután.
Orbán Viktor szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. A miniszterelnök részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel szombaton a válaszúti gyászszertartáson.
A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé”.
Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik.
„Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.
A miniszterelnök megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival”. Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.
Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben.
A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett: aki egyszer kapcsolatba került vele, aki egyszer betette a lábát a táncházba, az más emberré vált.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke búcsúbeszédében Kallós Zoltánt, az “egyszemélyes intézményt” méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt. A politikus úgy fogalmazott: “az identitásformálás apostola” távozott az élők sorából.
„Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán integratív személyiség volt, aki sikeresen gyűjtötte össze, „virtuális nemzeti közösségbe integrálta” a Kárpát-medence és a világ magyarságát.
Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.
Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét.
Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.
Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni – tette hozzá.
Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.
Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat.
Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban.
Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely – turista- és vadászház – újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben – emelte ki.
Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét – tette hozzá.
Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is. A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését.
George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.
(Forrás: MTI)
Elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja
2018. február 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese erősítette meg az MTI-nek. A közlés szerint a neves néprajzkutatót rövid szenvedés után válaszúti otthonában érte a halál.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton (Rascruci). Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni. A fiatalok szokásrendjét, udvarlási hagyományait és népdalkincsét feldolgozó gyűjtőmunkájával első díjat nyert egy népdalpályázaton, és végleg eljegyezte magát a néprajzzal. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, a kalotaszegi Magyarvistán (Vistea) tanított.
+
Igaz magyar volt, de egész életét kisebbségi sorsban élte le. És a kisebbségeknél még kisebbet keresett és talált, a szórványban élő magyarságot. Az ő kultúrájukat kutatta és mentette át a jövőnek.
Kallós Zoltán a mezőségi Válaszúton született. Ott, ahol Wass Albert is. És Válaszúton halt meg most Hamvazószerdán. És ez a válaszút utat mutat, megy az égi haza felé, ahol már földije várja.
(semjenzsolt.hu)
Orbán Viktor és Semjén Zsolt a katolikus egyház vezetőivel tárgyalt
2018. február 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Állandó Tanácsának tagjaival tárgyalt – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a találkozón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Veres András, az MKPK elnöke, Ternyák Csaba egri érsek, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Udvardy György pécsi megyés püspök, és Mohos Gábor, a püspöki konferencia titkára volt jelen.
A megbeszélésen a felek tárgyaltak a katolikus egyház és a kormány együttműködését érintő aktuális kérdésekről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem további fejlesztési lehetőségeiről, valamint áttekintették a katolikus egyház óvodakoncepcióját – ismertette a miniszterelnök sajtófőnöke.
(Forrás: MTI)
Kiemelt projekt a Budapest-Belgrád vasútvonal
2018. február 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kínában tárgyal a pekingi és sanghaji politikai felső vezetés több képviselőjével – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden az MTI-t.
A közlemény szerint Semjén Zsolt február 3. és 9. között hivatalos látogatáson tartózkodik a Kínai Népköztársaságban, a kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális, illetve turisztikai kapcsolatok további fejlesztéséről tárgyal.
A miniszterelnök-helyettes találkozott kínai kollégájával, Liu Jen-tung miniszterelnök-helyettessel is.
A közlemény szerint a tárgyalásain Semjén Zsolt kiemelte, hogy a két ország gazdasági együttműködésének egyik legkiemelkedőbb, a közép-európai régióra is pozitív hatással bíró zászlósprojektje a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz köthető infrastrukturális beruházás, amelyet a magyar kormány továbbra is határozottan támogat.
A felek egyeztettek a két ország közötti újabb közvetlen légi járatok indításának lehetőségeiről, amely hatékonyan szolgálhatná a kétoldalú turisztikai kapcsolatok további fejlesztését. Áttekintették továbbá a magyar agrártermékekre vonatkozó exportengedélyek, valamint a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bővítésének lehetőségeit.
Az egyeztetéseken a fentieken kívül hangsúlyt kapott a kutatás-fejlesztés-, a kulturális-, oktatási- és sport területén való együttműködés további fejlesztése – olvasható a közleményben.
