Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mi, kereszténydemokraták hiszünk a közösség erejében. Országunk jövője, biztonsága, keresztény kultúrája, identitása és függetlensége jelenleg is támadás alatt van. Mások akarják megmondani hogyan és kivel éljünk.

A Békemenet közössége erős, határozott kiállást tanúsított eddig is Magyarország mellett. Ezért a KDNP és az IKSZ is csatlakozik a Békemenethez, valamint erre biztatunk mindenkit. Álljunk ki a fiatalok jövőjéért és Magyarországért, álljunk ki értékeinkért. Találkozzunk március 15-én 12 órakor a budapesti Bem téren, ahonnan együtt vonulunk át meghallgatni Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét.

Semjén Zsolt                                    Nacsa Lőrinc

      elnök                                                 elnök

     KDNP                                                 IKSZ

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar megmaradás fundamentuma, hogy nemcsak az anyaországi magyarságot kell megőrizni, hanem a Kárpát-medencei magyarságot, a világ magyarságát is – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Kereskedőház által másodszorra megszervezett Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítás és Konferencia nevű rendezvényen.

Semjén Zsolt azt mondta, hogy ha bármely nemzetrész, például az erdélyi vagy a muraközi eltűnne, esetleg a diaszpóra magyarsága megroppanna, akkor az egyetemes magyarság lenne csonkább, és a magyar nemzet léte is veszélyeztetettebbé válna.

Feltette a kérdést: mi a magyar állam értelme és célja? Válasza szerint – azon túl, hogy egyebek mellett igazolványokat állít ki és biztosítja a közlekedést – az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ez akkor lehetséges, ha “összmagyar paradigmában” gondolkodunk – fogalmazott.

A világ magyarsága megőrzésének több feltétele is van – mondta, elsőként a gazdaságilag erős és nemzettudatában büszke Magyarországot említve. Ha nincs erős Magyarország, akkor nincs, aki finanszírozza például az identitásmegőrzést – nyomatékosította Semjén Zsolt.

Fontosnak nevezte a külhoni magyar politikai szervezetek támogatását. Fel lehet vállalni a Kárpát-medence etnikai magyar pártjainak dotálását – jelentette ki. Ha erre nem kerülne sor, akkor az adott kisebbség, nemzetrész politikai és egyéb érdekei kerülnének veszélybe – közölte, megjegyezve: egyáltalán nem mindegy, hogy magyar-e a polgármester egy székely településen.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a gazdasági dimenzió is lényeges. Ezért kulcsfontosságú, hogy a magyar állam támogatást nyújt a külhoni magyarságnak, ami nemcsak nekik jó a jobb életlehetőségek miatt, hanem az ottani többségi nemzetnek is, hiszen fejlődik a gazdaság. Ennek legszebb példájaként a Vajdaságot említette: a szerbek szintén belátták, hogy kedvez nekik a magyar gazdaságfejlesztés.

Semjén Zsolt az állampolgárság biztosításának szükségességét is kiemelte. Úgy fogalmazott, “ez az a közjogi abroncs, ami a magyarságnak különleges erejét adja”. A magyarság mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, aminek megtestesülése a Szent Korona – mondta. Az egyik legnagyobb teljesítménynek nevezte az egymillió új magyar állampolgárt.

Kulcsfontosságú az autonómia követelése. Nem vagyunk alávalóbbak más európai uniós népeknél, ezért a tételmondat az, hogy ami másnak – például a dél-tiroliaknak – jár, az nekünk úgyszintén – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az elszakított területek nemcsak önmagukért felelősek, hanem egymásért is, hiszen ami Erdélyben történik, az kihathat például a Felvidékre, és fordítva.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Határtalanul a Kárpát-medencében című előadásában Szabó Dezsőt idézve kiemelte: minden magyar felelős minden magyarért. A korábbi és a mostani időszak határon túli magyarokra irányuló politikája közötti különbség az, hogy míg az előző szemlélet szerint a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány azt mondja ki, hogy felelősséget visel – hangoztatta.

Kijelentette, hogy “világmagyarság vagyunk”. Egyre inkább ebben a logikában gondolkodnak: hogyan tudnák minden magyarnak megadni azokat a támogatásokat, amelyeket a magyarországi magyaroknak – közölte.

Nagyszerűnek nevezte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül gazdaságfejlesztést valósítanak meg a Kárpát-medencében.

Magyarnak lenni felemelő érzés, “most már legyen jó üzlet is” – mondta Balog Zoltán.

Közölte: jó döntésnek tartja, hogy nem tekintik szakpolitikának a határon kívüli politikát, bár erről sokat vitáztak a kormánytagok. Minden intézkedés esetében végig kell gondolni, hogy miként hat a külhoni magyarokra – ismertette.

“A határon túli magyar közösségek csak akkor maradhatnak hosszú távon gazdasági és politikai tényezők a többségi nemzeteken belül, ha a nyelvi, kulturális fejlődést és a kedvező demográfiai folyamatokat elősegítő humán szakterületek megfelelő anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásban részesülnek a magyar anyaország részéről és viszont” – idézte a miniszter a nemzetpolitikai jelentésüket.

Kitért a Köldökzsinór programra: januártól bárhol születik a világon magyar gyermek, ugyanazt a támogatást kapja, mint aki Magyarországon született. A megítélt babakötvény mellé elhelyezett összegeket az infláció felett 3 százalékos kamattal növeli az állam, így 18 évesen 2-3 millió forintot is kaphat a fiatal.

Bölcsőde- és óvodaprogramot indítottak; az iskolaprogram, a Határtalanul program fontos célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az első nyolc osztályt, hogy nem járt legalább egyszer határon kívüli magyar közösségben az állam pénzén. Eddig 185 ezren utaztak ki a kezdeményezés keretében, és nagyjából negyedennyi fiatalt fogadtak Magyarországon – közölte Balog Zoltán.

Az egységes Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térben úgy kötötték össze a magyar felsőoktatási intézményeket a határon kívüli régiókban, hogy nem Budapesten keresztül zajlik a kapcsolatfelvétel; Pozsony például közvetlenül Szabadkával kommunikálhat. Ebben a tanévben mintegy 350 millió forintot fordítottak hallgatói ösztöndíjakra, rögtön az első körben 400 hallgató jelentkezett – ismertette.

A miniszter a Nemzeti Tehetség Programról is beszélt. Míg hét éve még csupán 50 ezren ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát, tavaly már 350 ezren. A 2010-től 2017-ig tartó időszakban 15 milliárd forintot fordítottak tehetséggondozásra, ebből 1 milliárdot adtak határon kívülre.

Balog Zoltán a gazdaságba és a kultúrába fektetett pénzek kölcsönhatására is felhívta a figyelmet.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Szolidaritás szakszervezet által is támogatott, a lengyel parlament által november végén jóváhagyott törvényt értelmében a márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lesznek nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lép életbe.

A boltzár nem vonatkozik a pályaudvarokon, a benzinkutakon működő boltokra, valamint a cukrászdákra és a pékségekre.

(Forrás: magyaridok.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt nemcsak, hogy nem titkolta, hogy büszke magyar vadász egy vadászcsaládból, hanem a közéletben is vállalta a vadászat ügyének képviseletét!

2010-től az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács, a CIC egyik legmagasabb rangú vezetője, munkájáért 2016-ban az USA-ban megkapta az SCI-től az “Év törvényhozója” elismerést. A szakmaiság jegyében pedig 2014-ben elvégezte a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán a Vadgazdálkodási szakot. Mindez olvasható a Parlamenti Almanachban.

Mindebből következően, sok barátja van a világ neves vadászai közül, akiknek híres vadászterületeik, vagy nemzetközi vadászati irodáik vannak, s akik vendégükként hívták magukkal vadászútjaikra. Minden külföldi vadászút meghívásukra, jóvoltukból történt.

Semjén Zsolt hangsúlyosan számít rájuk nemzetközi vonatkozásban, itthon pedig a teljes magyar vadásztársadalomra, abban az általa bejelentett nagy munkában, hogy a 2021-es Budapesti Vadászati Világkiállítás tovább növelje a magyar vadgazdálkodás és vadászati hagyomány világhírnevét!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarországi látogatáson tartózkodó ugandai katolikus egyházi delegációt fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban csütörtökön.

Az afrikai ország katolikusait képviselő Lwanga Kizito Cyprian, a Kampalai Főegyházmegye érseke beszámolt az ugandai egyház működéséről, lelkipásztori és karitatív szolgálatáról.

Kiemelte, a helyi keresztény közösség a legnehezebb megpróbáltatások idején is kitart hite mellet. Ismert, hogy a térségeben iszlám szélsőségesek számos támadást indítottak templomok, közösségi intézmények ellen, sok pap és hívő szenvedett vértanúságot.

Semjén Zsolt tájékoztatta vendégeit, hogy Magyarország kiáll az üldözött kereszténynek védelmében. Rendszeresen nyújt támogatást helyi iskolák, egészségügyi intézmények, templomok, helyreállításához, új egyházi intézmények építéséhez. Kijelentette, az üldözött keresztény közösségek mindig számíthatnak Magyarország szolidaritására. A találkozón jelen volt Sir Gordon Wavamunno, Magyarország ugandai tiszteletbeli konzulja, és Kovács Péter, Uganda magyarországi tiszteletbeli konzulja.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarnak lenni kötelesség és küldetés is egyúttal, hogy a nemzetet megőrizzük – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. Kijelentette: a magyar állampolgárság jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.

Semjén Zsolt az Egymillió című, a nemzetegyesítéssel és a magyar kereszténydemokrata politika történetével foglalkozó könyvének bemutatóján kiemelte: ő maga családja, erdélyi gyökerei okán pontosan tudja, mit jelent, ha valakit generációkon át bozgornak, hazátlannak neveznek.

A KDNP elnöke rámutatott: az állam célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta.

Ugyanakkor látni kell a reális helyzetet is: Trianon után idegen hatalmak fennhatósága alá, kisebbségi sorsba került a Kárpát-medencei magyarság egy jelentős része. Ennek okán jelentős veszélyként jelentkezik a természetes asszimiláció – mondta. Szintén veszélyforrásként jelölte meg az uniós csatlakozás utáni elvándorlást, amely főleg Romániára jellemző.

Hozzátette: száz éve az utódállamok deklarált és következetes célja a területükön lévő magyarság eltüntetése, jobb esetben beolvasztás, rosszabb esetben a fizikai elüldözés formájában.

Kitért arra is: a 2004. december 5-ei „nemzetárulás, amit Gyurcsány Ferencék csináltak” lelki Trianon volt, brutális sebeket okozott a külhoni magyarságnak, és a velünk ellenséges államok malmára hajtották a vizet.

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, szükség van egy erős, gazdaságilag stabil anyaországra, külpolitikára, öntudatos és büszke magyarságra, amely a saját nemzeti értékeit tudja, vállalja, és kiáll az egyetemes nemzeti magyarság mellett – mondta. Szükség van a hagyományos támogatási formákra is – tette hozzá, jelezve: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyaroknak juttatott támogatásokat.

Kiemelte az elszakított területeken indított gazdaságfejlesztési programokat, és azt mondta: ez jó az ott élő magyarságnak, és mivel gazdasági fejlesztést visz oda, jó a többségi nemzetnek is.

Kitért a külhoni magyar etnikai pártok és szervezetek kormányzati támogatására is, és azt mondta: az ottani magyarság megmaradása szempontjából döntő jelentőségű, hogy az adott településen magyar a polgármester vagy sem, bent van-e a magyar párt az ottani parlamentben – akár kormányon – vagy sem.

Semjén Zsolt, akivel Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszélgetett, a Kölcsey kör rendezvényén személyes életcéljának nevezte a kettős állampolgárság megadását.

A magyarság mindig egy volt nyelvében, kultúrájában, és Szent István óta politikai nemzet is – emelte ki. Ahhoz, hogy az asszimilációt meg lehessen állítani, illetve fordítani, kell egy nagyon erős impulzus, ami az állampolgárság megadása minden magyarnak, éljen bárhol a világon. Kijelentette: nincs A és B kategóriájú magyar, egy magyar nemzet van, ugyanaz az állampolgárság illeti meg a külhoni magyarokat is, mint az anyaországiakat.

Azzal, hogy az egyetemes magyar nemzet egy politikai listára szavazhat, kifejezhető, hogy sorsközösség vagyunk és minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – tette hozzá.

Azt is mondta, hogy napjainkban „manifeszt keresztényüldözés” zajlik, és kifinomult módszerekkel ez történik Európában is; emberek veszítik el állásukat, mert keresztet viselnek. Az iszlám invázió mint kés a vajba, úgy tud benyomulni Európába – jelentette ki. Az iszlám nem keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuumba nyomul be, az elmúlt évtizedekben ugyanis tudatosan rombolták a keresztény civilizációt és identitást Európában – fejtegette.

A védekezés akkor lehetséges, ha mint állam megvédjük határainkat és keresztény identitásunkat, a keresztény civilizációt tudatosítjuk magunkban. Az is a keresztény civilizáció része, aki nem tartja magát hívőnek, nem jár templomba vagy bizonytalan – emelte ki Semjén Zsolt.

A hódmezővásárhelyi választást úgy értékelte: kampányhiba volt, hogy önkormányzati eredménykampányt folytattak, amikor országgyűlési előválasztási hangulat volt. Hozzátette: nem az történt, hogy a kormánypártok tábora eltűnt, hanem az ellenoldal testületileg ott volt, és olyan mozgósítást hajtott végre, hogy a bizonytalanok is elmentek.

Némileg megnőhet a részvételi szándék az ellenzék oldalán, de nincs egyenes analógia Hódmezővásárhely és a parlamenti választások között. Az élet- és az önvédelmi ösztönei ugyanis összerándultak a polgári oldalnak is, ami mozgósítani fog a kormánypárti szavazók körében is – elemezte a helyzetet. Az a magánvéleménye – folytatta -, hogy nem az ellenzéki pártok csinálják az ellenzéki politikát, hanem az ellenzéki média, az építette fel Márki-Zay Pétert is, de a pártlogikát a média nem értette meg. Napokon belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz több hódmezővásárhelyi példa – jelentette ki.

Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója a könyvet ismertetve a nemzetpolitikával összefüggésben a megtartott ígéretet hangsúlyozta, azt, hogy meglett az egymillió új magyar állampolgár a külhoni területekről. A nemzetpolitika akkor lesz valóban nemzetpolitika, ha az egész nemzetre irányul, ehhez pedig erős anyaországra, erős és vállalkozó szellemű kormányra van szükség, amely támaszt jelent a határon túl élőknek – közölte.

(Forrás: magyaridok.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Nemzeti Sírkert kereszténydemokrata parcellájában hajtott fejet a KDNP és Barankovics Alapítvány vezetése Zoltán bátyánk sírjánál.

Semjén Zsolt a KDNP elnöke, Latorcai János az Országos Választmány elnöke, valamint Mészáros József a Barankovics Alapítvány Kuratóriumának elnöke és kereszténydemokrata közösségünk képviselői imával és koszorúval tisztelegtek Kovács K. Zoltán emléke előtt. Felidézték áldozatos szervezői, pártépítői szolgálatát, mely nélkül ma nem teljesíthetné be a Kereszténydemokrata Néppárt, alapítójától, Barankovics Istvántól kapott küldetését.

*

Kovács K. Zoltán (1924. március 27. – 2008. március 5.) politikai pályájának három korszaka volt: az 1947-es országgyűlés, az emigráció évei, majd pedig a rendszerváltozástól 2008-ban bekövetkezett haláláig terjedő időszak. Az 1947-es országgyűlésbe a Demokrata Néppárt és az országgyűlés legfiatalabb képviselőjeként került be. 1949 februárjában emigrációba kényszerült, ahol előbb Salzburgban Barankovics István titkáraként, majd Németországban Zoltán Károly néven évtizedeken keresztül a Szabad Európa Rádió munkatársaként és a kereszténydemokrata mozgalom aktivistájaként dolgozott. 44 emigrációban eltöltött év után tért vissza Magyarországra, ahol meghatározó szerepet játszott a rendszerváltás utáni magyarországi kereszténydemokrácia szervezésében. Számos maradandó műve és meghatározó közéleti szerepe mellett Kovács K. Zoltán a Barankovics István Alapítvány létrehozója volt.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferencia-sorozatának 51. rendezvényén Semjén Zsolt: Egymillió című kötetét mutatják be március 6-án (kedden) 18 órakor Budapesten, a Polgárok Házában. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke beszélget majd.

A rendezvényen Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője mond köszöntőt, majd Semjén Zsolt Egymillió című kötetét Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatója ismerteti.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével ezt követően Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke beszélget.

A rendezvény 2018. március 6-án, kedden 18.00 órakor kezdődik, helyszíne a Polgárok Háza (1089 Budapest, Visi Imre utca 6.).

A rendezvény támogatója a Lakitelek Népfőiskola. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az áprilisi országgyűlési választások tétje az, hogy bevándorlóország leszünk kevert népességgel, vagy sem – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón pénteken.

A KDNP-s politikus az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló Fiume-emléknapot megelőző sajtótájékoztatón arra buzdította a választókat, ha megengedhetik maguknak, utazzanak el Párizsba és nézzék meg, hova jutott egy bevándorlóország. „Végig kell nézni a lakosságon, az arcokon, az öltözeteken, s végig kell gondolni, akarjuk-e, hogy ilyen sorsra jussunk-e, vagy sem” – fogalmazott.

Semjén Zsolt úgy vélte, a franciák már „elvesztek”, a mostani az utolsó francia generáció, amely még francia életet élhet Franciaországban. „Mi magyarok azonban még nem vesztünk el” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes Ausztriáról azt mondta, hogy az ország „az utolsó pillanatban van”, „a borotva élén áll”, Bécsben tavaly szeptemberben az általános iskola első osztályába beíratott gyermekek többsége muzulmán volt.

A menekültkvótákról azt mondta: amit Brüsszel ránk akar erőltetni, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt.

Indoklása szerint azért törvénytelen, mert nem tartják be a határvédelmet, a dublini szerződést, a schengeni szerződést azzal, hogy beengedik az illegális migrációt, sőt, hívják az illegális migránsokat. Antidemokratikus, mert Magyarországgal ellentétben Franciaországban és Németországban, az unióban sem kérdezték meg az embereket, akarnak-e bevándorlóországot. Inkorrekt, mert „amikor már ott van a baj” a bevándorlókat szét akarják osztani Kelet-Európában, miután kiválogatják közülük azokat, akikről hihető, meg tudják tanulni az ország nyelvét és dolgozni kezdenek.

Ez a migrációs politika azokkal az országokkal szemben is inkorrekt, akiknek állampolgárait kvázi meghívják Európába, mert azok jönnek el onnan, akiknek van szakmájuk, akik akarnak valamit az élettől – vetette fel.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy Magyarország ezzel szemben betartja a törvényeket, demokratikusan járt el, mert megkérdezte a lakosságot, és korrekt, mert világosan megmondta, nem engedi be az illegális bevándorlókat, ugyanakkor erején felül hozzájárul ahhoz, hogy emberi életet élhessenek saját országukban.

Személy szerint megtámadtak azzal, miért segítünk a keresztényeknek Keleten. Azért, mert keresztény civilizáció vagyunk és a keresztények üldözött kisebbség tagjai az iszlám tengerben – közölte.

A politikus kiemelte: a választás tétje az, hogy bevándorláspárti, vagy a bevándorlástól védelmet adó nemzeti politika lesz-e Magyarországon.

Képzeljen mindenki maga elé egy olyan kormányülést, amelyen Szél Bernadett a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a pénzügyminiszter, Vona Gábor a belügyminiszter, Juhász Péter az oktatási és kulturális miniszter, majd képzeljék el, mi lesz az országgal, ha rázúdul az iszlám invázió és jönnek a brüsszeli  ultimátumok – mondta Semjén Zsolt.

Hozzáfűzte: „nagy kultúrának, nagy civilizációnak tekintjük az iszlámot”, de ott, ahol van, „mi pedig egy keresztény kultúrkör vagyunk”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A horvát-magyar az egyik legszorosabb sorsközösség a közép-európai térség történetében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Csurgón pénteken.

Az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló, Fiume-emléknapon tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett rá: Horvátország és Magyarország államszövetsége Szent László király uralkodása idején kezdődött, az éppen 150 évvel ezelőtti, 1868-as horvát-magyar kiegyezés pedig a két országnak, azon belül Fiume gazdasági, kulturális fellendülésének fénykora is volt.

A magyarság a Kárpát-medencében boldog lenne, ha annak az autonómiának a töredéke megilletné, mint ami a kiegyezés után Horvátországot, horvát barátainkat megillette – jegyezte meg a Fiume Barátai Egyesületnek és a csurgói önkormányzatnak a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázumban tartott eseményén.

Kitért rá: Horvátország Antall József miniszterelnöksége idején óriási segítséget kapott önvédelmi háborújához, abban pedig, hogy az ország csatlakozhatott az Európai Unióhoz, nagy szerepe van Orbán Viktornak, aki a magyar elnökséget kihasználva „keresztülpréselte” az ország felvételét a közösségbe.

Semjén Zsolt az emléknap keretében rendezett tudományos konferencián mondott beszédében utalt rá, hogy Fiume immár 100 éve nem tartozik Magyarországhoz. Felidézte, a város az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után öt országhoz tartozott: először egy rövid életű szabad államként működött, később Olaszország, a Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, majd Horvátország része lett.

Fiumét 1910-ben még 6500 magyar lakta, számuk 1925-re 1100-ra, mára néhány százra csökkent – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a belváros a monarchia hangulatát idézi és tele van magyar emlékekkel. Példaként a kormányzópalotát, a régi raktárépületeket, Baross Gábor „vasminszter” emléktábláját, a Budapest nevét viselő rakpartszakaszt, s egyebek mellett a magyar felirattal ellátott kikötői vasbakokat említette.

Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő arról szólt, hogy az elmúlt évszázadok bizonyították: a horvát és a magyar nép mindig barátságot ápolt. Erre épülnek azok a határ menti együttműködések, amelyek célja kihasználni a közös múltban, kultúrában, természeti értékekben rejlő lehetőségeket.

Hozzáfűzte, mindkét ország kiemelten kezeli a Dráva menti területek fejlesztését, emellett fontosnak tartják a mindennapi kapcsolattartást a határ közelében működő intézmények, a horvát és magyar lakosság kapcsolattartását.

Neszményi Zsolt Somogy megyei kormánymegbízott azt hangoztatta, hogy Magyarország, azon belül Somogy megye igyekszik mindent megtenni a Fiuméban élő magyarság megmaradásáért, Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere pedig felidézte, hogy a város gimnáziumába egykor fiumei diákok is jártak, köszönhetően a Budapest-Csurgó-Gyékényes-Rijeka vasútvonal átadásának is.

Inkei-Farkas Márton, a Fiume Barátai Egyesület ügyvezetője azt mondta, a 2016-ban, Pécsett alakult szervezet szerint Fiume közös örökség, a magyar, a horvát és az olasz identitás része, megőrzését kiemelt feladatnak tekintik. Szeretnének Fiuméval kapcsolatos tudományos kutatások támogatni, továbbá elérni, hogy a városban magyar konzulátus működhessen, magyar ház nyílhasson.

Az ügyvezető az MTI-nek azt mondta: ma már kevesen tudják, hogy Fiume mennyire fontos volt Magyarországnak: azért, hogy „kijusson a tengerhez”, egykor három megyét engedett át cserébe Horvátországnak.

 +

„Fiumét szeretni kell”

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a csurgói Fiume-emléknapon

„Rakpartodon pihenni nem tudó
Emberraj, életzaj; — dicső zene!
Ipar, munka szerszáminak zaja!
Melynél nincsen dicsőbb harmónia.
S nincs többé nyelvviszály; rég elfeledték!
Dolgátul arra senki rá nem ér.
Százféle nyelven szól, s megérti egymást.”

Tisztelt Konferencia!

Köszönöm megtisztelő felkérésüket a Fiume emléknap fővédnöki tisztére. Mondanivalómat Jókai Üdv Fiumének verséből vett részlettel kezdtem, amivel jeles írónk a fiumei városi színházban első alkalommal fellépő magyar színtársulat előadását köszöntötte.

Jókai több szállal kötődött a kikötővároshoz. Fogadott unokája, Jókai Róza a város dómjában, a Szent Vitus templomban tartotta esküvőjét Feszty Árpáddal. Országgyűlési beszédeiben többször dicsérte a lendületes iparosítást, és elismeréssel szólt a város autonómiájáról. Az író tisztában volt a Monarchia, illetve a Magyar Királyság tengeri kapujának rendkívüli gazdasági, kulturális jelentőségével. Köszöntő versében is a több nemzetiség lakta város harmonikus életére utal, amely biztosítéka az ott élők jólétének.

Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió polihisztor szerkesztője Fiume emlékezete címmel 2009-ben kiállítást rendezett az Országos Széchenyi Könyvtárban, amit további tíz városban, köztük Fiumében is bemutattak. A kiállítás katalógusának bevezetőjében a város akkori horvát polgármestere, Vojko Obersnel egy XIX. század közepén megjelent francia utazó leírásából idéz: „Fiume olyan magyar város, melyben olaszul beszélő horvátok élnek.” Skultéty kicsit ironikusan meg is jegyezte: ha ő írta volna ezt, akkoriban jócskán nacionalistának titulálták volna.

Jókai 1881 szeptemberében látogatott Fiumébe, ahol a város polgármestere Giovanni de Ciotta fogadta az írót, aki az akkori Európa szállóban szállt meg. A látogatás emlékére, a ma már hivatalként működő épület falára 2014-ben az eseményt megörökítő emléktábla került.

Csak mint érdekesség jegyzem meg, a város is szívébe zárta Jókait. Írói munkásságának ötvenedik évfordulóján külön megemlékezéseket tartottak. Igaz, a város lakóinak mindössze 6%-a volt magyar, de a százkötetes életmű díszkiadására tizenheten fizettek elő.

Immár száz éve annak, hogy Fiume nem tartozik hazánkhoz. Huszadik századi története igencsak változatosnak mondható, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után további öt ország területéhez tartozott. Először egy rövid életű Fiumei Szabadállam jött létre, ahol még a magyar nyelv is hivatalos volt. 1924-től Olaszország, aztán a Harmadik Birodalom, majd Jugoszlávia, végül Horvátország része lett. 1910-ben még 6.500 magyar lakta a várost, de ez a szám 1925-re már 1.100-ra csökkent. Igaz a város lakói a száz év alatt szinte teljesen kicserélődtek, a magyarság száma néhány száz főre tehető.

De ha sétára indulunk a városban, egyre-másra tűnnek elő a magyar emlékek. A Belváros épületei a Monarchia hangulatát idézik. Mindenekelőtt a Hauszmann Alajos tervei alapján épült kormányzói palota. Ma Tengerészeti és Történelmi Múzeum, aminek falairól a kormányzók arcképei néznek a látogatókra, a megfestett hajókölteményeken pedig ott lobog a magyar zászló.

A kikötőben sikerült megőrizni a régi raktárakat, melyek a Monarchia első vasbeton épületei voltak. Baross Gábornak elévülhetetlen szerepe volt a vasúton túl a kikötő és a hajógyár építésében. Itt készült többek között a Szent István csatahajó, a Monarchia flottájának büszkesége. A vasminiszter emléktáblája megtalálható a Transzadria Székház falán, sőt az ő nevét vette fel az itt működő magyar egyesület is.

Van egy Budapest nevét viselő rakpartszakasz, de mindennél beszédesebb a kikötői vasbakokon a magyar felirat.
Fiume kapcsán okvetlenül beszélnünk kell a magyar-horvát kiegyezésről, annál is inkább mivel idén lesz százötven éve, hogy két éves tárgyalás után végül a két országgyűlés megállapodást kötött az államközösség fönntartására. Az érdemi tárgyalások az 1867-es kiegyezés után kezdődtek, okvetlenül szabályozni kellett a szabadságharc bukása utáni bizonytalan közjogi kapcsolatot. A Magyar Országgyűlés június 25-én fogadta el az egyezményt, az 1868. évi XXX. törvényben, amit az uralkodó november 17-én szentesített.

A törvény a Pragmatica Sanctioból lett levezetve. A magyar koronázás Horvátországra is érvényes. Magyarország és Horvátország egy államközösséget alkot egyfelől más országokkal, másfelől a Monarchia többi részeivel szemben. Az államon belül pedig Horvát-Szlavónország külön territóriummal bíró politikai nemzet lett.

Az egyezség a horvátok részére teljes belügyi autonómiát biztosított. Hivatalos nyelv lett a horvát, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a vallás és közoktatásügy teljes mértékben a zágrábi kormány hatáskörébe került, az adók 45%-a maradt helyben. A horvát honvédségnél horvát lett a vezényleti nyelv.

Közös ügy maradt az udvartartás költsége, a véderő, az újoncállítás. A zágrábi kormányt a bán vezette, a magyar kormányban külön horvát-dalmát-szlavón tárca nélküli miniszter volt, aki a két ország kapcsolatáért volt felelős. A Szábor, a horvát országgyűlés 42 képviselőt delegált a Magyar Országgyűlésbe.

A XIX. századi nemzeti törekvések, majd a horvát–magyar kiegyezés megítélésében a két ország történészei nincsenek mindenben közös véleményen. Igaz, akkor Európában páratlan belügyi autonómia jött létre – megjegyzem ma is irigylésre méltó – de a horvát nemzeti, önállósági törekvések is felerősödtek. Sérelmezték, hogy Dalmácia továbbra is Ausztria része maradt, Fiume pedig a magyar koronához csatolt testként a magyar kormány fennhatósága alá tartozott, amit a törvényben is szentesítettek. Bár az utóbbi években több szó esik arról, hogy például 1868 után állt növekvő pályára a horvát gazdaság.

Miroslav Krleza, a világhírű horvát író találóan ír a magyar és a horvát nép történelméről: a két nép között a történelem során annyi probléma adódott, hogy arról könyveket lehetne írni. De a magyarokat és a horvátokat oly sok minden köti össze a történelemben, hogy arról egy egész könyvtárnyi irodalom szól!

A XX. század háborúi, vérzivataros évei tragikus veszteségeket okoztak – az akkorra már közjogilag is különvált – mindkét ország népeinek. De a kilencvenes években újra egymásra talált a két nemzet. Antall József és kormánya az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét, önvédő harcában is nagy jelentőségű segítséget nyújtott. A XXI. században pedig az Orbán-kormány határozottan segítette szomszédunk európai uniós csatlakozását.

Fiume ma Horvátország legnagyobb kikötője. A város virágkora, fejlődése a Monarchia idején érte el csúcspontját. Idáig futott a Déli vasút, korszerű kikötő épült, a hajógyár nagy kapacitással működött. A városban óriási építkezések indultak, a historizmus és szecesszió épületeiben mai napig gyönyörködhetünk, ahogy kiemelkednek a későbbi olasz funkcionalista, és a jugoszláv időket idéző szocreál házak tömegéből.

Fiumét szeretni kell, ahogy tette ezt legnagyobb írónk is. Befejezésként visszatérnék verséhez, ahogy Magyarország és a város kapcsolatáról ír:

„…a szerelem Közted és közöttünk,
Miként a kőr, s a tenger végtelen!”

(Forrás: kdnp.hu)