A hétfői füzesabonyi lakossági fórum fő témája az ország védelme, külső és belső megerősítése volt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke rámutatott, hogy teljes erőnkkel fel kell lépni a migráció ellen, és ezzel párhuzamosan megerősíteni az ország gazdaságát, kulturális identitását. Ez a választás tétje. Erre jelenleg csak a Fidesz-KDNP képes. Semjén Zsolt a füzesabonyi választóknak Nyitrai Zsolt képviselőt ajánlotta.
(Forrás: kdnp.hu)
Benedikálták (megáldották) szerdán főapáti tisztségében a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikájában Hortobágyi T. Cirillt, akit a főmonostori konvent, a Pannonhalmához tartozó negyven örökfogadalmas szerzetes választott meg új főapáttá január 6-án, Ferenc pápa pedig február 16-án nevezett ki e tisztségre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar bencések mindig részt vettek a magyar nemzet építésében Szent István király óta és sorsközösséget vállalnak.
Az új főapát a 996-ban alapított monostor 87. apátja, Szent Asztrik 86. utódja. A mindenkori pannonhalmi főapát a Magyar Bencés Kongregáció főapátja is egyben.
A benedikálás szertartását ünnepi szentmise keretében tartották Szent Benedek, Európa védőszentje főünnepén, ezt Várszegi Asztrik emeritus főapát vezette. A benedikálást az emeritus főapát végezte, mellette állt Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Michael Reepen, a németországi Münsterschwarzach apátja.
Az apátbenedikálás liturgiájában felolvasták azt a pápai bullát, amely a kinevezést tartalmazza. Cirill atya ezt követően ígéretet tett arra, hogy elkötelezi magát ismét a szerzetesi élet, az állandó megtérés, a testvérek, a vendégek, valamint a szegények szolgálata mellett, egyben ígéretet tett a közösség vezetésére. Ezt követően az oltár elé borult, majd megkapta Várszegi Asztriktól az apáti jelvényeket, az infulát, a mellkeresztet, a gyűrűt és a pásztorbotot.
Az apáti jelvények mindegyike az apát küldetésére emlékeztet: az infula az elöljáró felelősségére figyelmeztet, a mellkereszt a hitvallás, a gyűrű a hűség jele, a pannonhalmi pásztorbot pedig a vezetés nemzedékről nemzedékre történő átadását jeleníti meg. Ezt a botot eredetileg Szennay András főapát használta, aki utódjának, Várszegi Asztriknak adta oda. Az emeritus főapát Isten áldását és kegyelmét kérte Cirill főapátra.
Gregory J. Polan, az egyetemes bencés rend prímás apátja homíliájában azt mondta, hogy egy közösségen keresztül Isten most Cirillt szólította meg. Neki címezve úgy fogalmazott: “a hitnek és a bizodalomnak egy új közösségét tapasztalod meg”.
Kitért arra: Szent Pál apostol arról írt, hogy az Istentől eredő béke felülmúl mindent, mert nem az a béke, ami adott esetben konfliktus hiányát jelöli, hanem az, ami átjár mindent. Az apát feladata ennek a békének a szolgálata. Ha ez elevenen árad a közösségben, akkor ez túlárad a közösségen túlra is – tette hozzá.
Hortobágyi T. Cirill benedikálása után a bazilikában azt mondta, a szerzetesek Isten országát építhetik az egyházban és a társadalomban, de ez a küldetés nem csak a szerzeteseké. A család, a munkahely, az iskola, a monostor, a püspökség, a plébánia, a minisztérium, a hivatal, a vállalat mind-mind meghívás, s lehetőség arra, hogy a világ “azon pici vagy éppen nagyobb részét, ahol élünk, ideálisan, ideálisabban rendezzük be, az evangélium értékrendje szerint”.
“Mi, keresztények Isten országát építjük (.), társadalmunk, az emberiség nagy konfliktusait a kibékülés felé vinni csak minden jóakaratú emberrel összefogva leszünk képesek” – hangoztatta, hozzátéve: ez nem fog sikerülni “elkülönülésben, elszigetelődésben, legyen az vallási, felekezeti, bőrszín szerinti, nemzeti vagy bármely elkülönülés”.
A benedikáláson részt vett Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybírság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, államtitkárok, polgármesterek, cégvezetők, valamint a társegyházak és szerzetesrendek képviselői.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a benedikálást követő fogadáson, köszöntőjében ígéretét fejezte ki a kormány részéről, hogy támogatja a főapátságot, egyben arra kérte az új főapátot, hogy tisztségéből fakadóan, ha kell, “intse meg” a kormányt.
Kitért arra: ahogy Szent Benedek kivonult Rómából és megalapította a rendet, úgy a magyar bencések Pannonhalmán vannak, de mindig részt vettek a magyar nemzet építésében Szent István király óta és sorsközösséget vállalnak.
Veres András, az MKPK elnöke támogatását fejezte ki a püspöki konferencia részéről, egyben jelezte, hogy Cirill főapátra is számítanak a püspöki kar munkájában.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Földi László, a KDNP országgyűlési képviselője (és -jelöltje) meghívására Abonyban tartott országjáró fórumot.
Semjén Zsolt szerint érdemes megfontolni: „a brüsszeli bürokraták, akik egyébként esküdt ellenségei a kereszténységnek, bűntudatot akarnak kelteni bennünk, mondván, hogy az a jó ember, aki befogadja a migránsokat, és az a rossz ember, aki nem fogadja be. Ez valójában azt jelenti, hogy Timmermans úr annyira jó ember, hogy ő vállalja annak a kockázatát, hogy az én gyerekemet fölrobbantsák. Avramopoulos EU-biztos úr annyira jó ember, hogy ő vállalja annak a kockázatát, hogy az itt élők lányait megerőszakolják. És Juncker úr annyira jó ember, hogy vállalja annak a kockázatát, hogy mi vértanúk legyünk.”
(Forrás: kdnp.hu)
Felavatták kedden a VADEX Mezőföldi Zrt. által építtetett Bence-hegyi kilátót a Fejér megyei Velencén. Avatóbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy 2010 óta a velencei a harminckilencedik újonnan épült kilátó, további harmincat pedig felújítottak.
Mint mondta, a kormányzat tudatosan próbálja a városban élőket közelebb vinni a természethez. Ebben óriási segítséget nyújtanak az erdőgazdaságok, amelyek turistaházakat, erdei létesítményeket hoznak létre és üzemeltetnek – tette hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy “a patriotizmus, a lokálpatriotizmusok összessége”. Úgy vélte, “akkor lehet valaki igazán patrióta, ha előbb lokálpatrióta, vagyis akkor tudja szeretni a hazát, ha szereti a lakóhelyét és akkor tudja szeretni szűkebb pátriáját, ha ismeri annak kultúráját, természeti adottságait” – jelentette ki, hozzátéve: minderre nagyszerű lehetőséget kínál az új velencei kilátó, amely tehát a lokálpatriotizmust erősíti.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt években megépült kilátók, csillagvizsgálók, kisvasutak, turistaházak több mint 15 milliárd forinttal gyarapították a nemzeti vagyont.
Közölte, hogy a velencei kilátó több mint 140 millió forintos beruházásból valósult meg, amelyet a kormány 80 millió forinttal támogatott.
Bitay Márton Örs emlékeztetett arra, hogy az állami erdőgazdaságok sok jóléti beruházást hajtanak végre: 2010 óta több mint 160 létesítményt adtak át. Úgy vélekedett, hogy helyes az út, hiszen a belföldi turizmus jelentősen nőtt a fejlesztések miatt is, miközben a hazánkba érkezők száma is rekordokat dönt.
Tessely Zoltán a térség országgyűlési képviselője a kilátó jelentőségét abban látja, hogy lehetőséget ad más szemszögből látni a világot. “Rádöbbenti az embert arra, hogy mennyi érték veszi körül a magyarságot” – mondta.
L. Simon László országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az egykori Vörösmarty-kilátó helyére három évtized után került új kilátó, pedig a velencei önkormányzat számos tervpályázatot hirdetett, de egyik sem vezetett eredményre. A legutóbbi azonban sikeres volt, s így egy kortárs művészeti alkotás születhetett, ami több mint egy egyszerű kilátó, ez a tó új szimbóluma – fűzte hozzá.
A kiosztott sajtóanyag szerint a korábbi acélkilátó – egy leselejtezett olajfúró torony – 1965 novemberében került a 210 méter magas Bence-hegy tetejére. A kilátót 1988-ban életveszélyesnek nyilvánították, s mivel felújítására nem volt pénz, felrobbantották.
A tó több mint negyedszázadra kilátó nélkül maradt, 2014 decemberében azonban pályázatot írtak ki egy új toronyra. Százötvenhat pályamunka érkezett be, a rangsoroló zsűri 2015 áprilisában választott ki három alkotást, melyek közül a velencei lakosok szavazása alapján a kőből, illetve színezett betonból készült, 1848 centiméter magas kilátószinttel rendelkező torony épült meg. A Kruppa Gábor és Merkel Tamás tervezte építményre 118 lépcsőfok vezet fel.
A torony építése 2016 júliusában indult el, de a 2017 januárjára tervezett átadás a fővállalkozó cég problémái miatt csúszott, így az építtető VADEX új közbeszerzést írt ki. Az új kivitelező év elejére végzett a munkákkal.
(Forrás: MTI)
Elfogadhatatlannak tartja és elítéli a Miniszterelnökség, hogy ismeretlen tettesek péntekre virradóra magyar rendszámú autókat rongáltak meg Beregszászon. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint sajnálatos, hogy miután a március 15-i ünnepi rendezvények incidensek nélkül zajlottak Kárpátalján, rögtön a nemzeti ünnepet követő napon újabb támadás éri a kárpátaljai magyar közösséget.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ez az akció is egyértelmű provokáció a kárpátaljai magyarság ellen, illeszkedik az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásainak sorába, amelyek közül a legsúlyosabb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházának felrobbantása volt.
A közleményben úgy fogalmaznak: elvárják az ukrán hatóságoktól, hogy a leghatározottabban lépjenek fel az ügyben, és mindent tegyenek meg a hasonló esetek megelőzése és kárpátaljai magyarság biztonságának garantálása érdekében.
Az ismételt kárpátaljai magyarellenes támadást leghatározottabban elítélte és visszataszítónak nevezte korábbi közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a magyaroknak félelemben kell élniük a szülőföldjükön, Kárpátalján.
A miniszter tájékoztatása szerint: március 16-án hajnalban ismeretlen elkövetők betörték hét magyar rendszámú gépkocsi ablakait Beregszászban. A hosszú, keskeny becsapódások alapján feltételezhető, hogy a rongálást baseball-ütővel követték el. A lakótelep, ahol a rongálás történt, a forgalomból teljesen kiesik, a parkolót kizárólag az ott lakók használják – írta.
A külgazdasági és külügyminiszter ismételten felszólította az ukrán hatóságokat, hogy védjék meg a magyar embereket a szélsőséges erők támadásaitól.
Sajnos ez az eset is bizonyítja, hogy indokolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet speciális megfigyelő csoportjának kárpátaljai folyamatos jelenléte – fogalmazott a tárcavezető.
A mukchevo.net munkácsi hírportált a rendőrség úgy tájékoztatta, hogy reggel hét óra előtt kapták a bejelentést egy Sevcsenko utcai lakostól, aki elmondta, a házból kilépve hét olyan autót látott, amelyeknek be volt zúzva az első vagy hátsó szélvédője, a rendőrség szakemberei kivonultak a helyszínre.
A hírportál szerint a helyi lakosok úgy vélik, a vandál cselekedet provokáció, mivel az elkövetők csak magyar rendszámú autókat rongáltak meg, a mellettük parkoló ukrán rendszámú járművekhez nem nyúltak.
Szerdán fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak Kárpátalján a hatóságok a március 15-i magyar és ukrán évfordulós ünnepi rendezvényekre az esetleges provokációk megelőzése érdekében.
Sajtóértesülések szerint csütörtök délelőtt Lemberg (Lviv) irányából négy járművel Kárpátaljára tartó, baseballütőkkel, boxerekkel és késekkel felszerelt 29 embert tartóztattak fel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai.
Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán szerdán arra kérte a magyarországi magyar állampolgárok figyelmét, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára.
(Forrás: MTI)
A romániai prefektúrák erdélyi magyar önkormányzati vezetőket büntettek a Március 15-i nemzeti ünnepünkön kihelyezett magyar szimbólumok miatt Kovásza és Hargita megyékben. Mindez súlyos támadás a román és a magyar közösség kölcsönös tisztelete ellen.
Elfogadhatatlan és botrányos, hogy különösen nemzeti ünnepünkön büntetik nemzeti szimbólumaink használatát. Magyarországon természetes, hogy nemzeti kisebbségeink – így a magyarországi románság – teljes szabadságban használhatják nemzeti és kisebbségi szimbólumaikat. Ugyanez alapvető elvárásnak kell lennie Románia tekintetében is.
A magyar kormány nemzetpolitikai minisztereként teljes szolidaritásomat fejezem ki az erdélyi magyarság és a megtámadott magyar vezetők iránt. Magyarország Kormánya mögöttük áll!
Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
+
Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármesterére is öt-ötezer lejes (330 ezer forintos) pénzbírságot szabott ki szerdán a prefektusi hivatal a március 15-i nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött magyar jelképek miatt.
Mind a Székelyudvarhely esetében intézkedő Hargita megyei, mind pedig a Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön bírságoló Kovászna megyei prefektus azt kifogásolta, hogy a városháza nem tett román zászlót is minden magyar lobogó mellé.
A székelyföldi megyék prefektusai a román zászlótörvényre hivatkoznak, amely előírja, hogy más államok lobogóit csak Románia zászlajával együtt, kizárólag külföldi hivatalosságok látogatása, nemzetközi találkozók vagy ünnepségek alkalmából, hivatalos épületeken vagy a helyhatóságok által kijelölt köztereken szabad kitűzni.
(MTI – semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt szerint ma a magyar állampolgárság kiterjesztése által valósul meg a magyar nemzet közjogi egyesítése, ami a 170 éve megfogalmazott 12 pontban úgy jelent meg, hogy “unió Erdéllyel”.
A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes Kolozsváron a Magyar Opera nagytermében beszélt erről szerda este a Magyarország főkonzulátusa által szervezett ünnepi gálaműsor szónokaként. Hozzátette, hogy a honosított magyar állampolgárok nem csak statisztikai számok, hiszen valamennyi állampolgár mögött egy élettörténet, egy szenvedéstörténet áll. Úgy vélte, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése egyfajta történelmi jóvátétel a mai lehetőségek keretei között.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes jogú állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, amihez nemcsak magyar útlevél, hanem szavazati jog is tartozik. Úgy vélte: ez azért fontos, mert így a magyar Országgyűlésben az egyetemes magyarság politikai akarata testesül meg.
Semjén Zsolt elmondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen. Így minden nemzetnek – a magyarságnak is – az a küldetése az egyetemes emberiséggel szemben, hogy magyarságát kimunkálja és továbbadja. Úgy vélte, ezt a nézetet két téveszme veszélyezteti. Az egyik a nemzetietlenség, a másik a sovinizmus. Az egyik szerint a nemzet fogalma fölött eljárt már az idő, a másik viszont kétségbe vonja más nemzetek jogát a létezéshez. “Mi minden nemzetet tisztelünk, de elvárjuk, hogy minket is tiszteljenek” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a háromlábú székhez hasonlította a magyar nemzetet, melynek egyik lába a magyarországi, másik a Kárpát-medencei, harmadik pedig a nagyvilágban szétszórt magyarság. Úgy vélte, a nemzetnek mindhárom lábra támaszkodnia kell. Ha bármelyik láb megroggyan, az egész nemzet kerül veszélybe.
A miniszterelnök-helyettes szerint a magyarság mindegyik részének szüksége van arra, hogy Magyarország erős legyen. Ha Magyarország gyenge, a külhoni nemzetrészek is bajba kerülnek. Hozzátette: Magyarország ma már belátta, hogy a gazdaságfejlesztési programok is fontosak a határon túli magyarok nemzettudatának a megerősítéséhez. Azt is megemlítette: az etnikai alapú magyar szervezeteket továbbra is támogatni kell, mert nem mindegy, hogy van-e magyar polgármester, ott van-e a magyar képviselet az ország parlamentjében.
Semjén Zsolt azt is kijelentette: ha a magyarság elfogadná, hogy nem járnak neki az autonómia különböző formái, azt fogadná el, hogy másodrangú nemzet Európában.
A miniszterelnök-helyettes beszéde után a közönség irodalmi és népzenei gálaműsort tekinthetett meg.
(Forrás: MTI)
KOLOZSVÁR, 2018. március 14.
Tisztelt Honfitársaim!
Ma, 2018. március 14-én, 1 nappal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója előtt, alig egy hónappal a nemzeti önállóságunk és megmaradásunk szempontjából is sorsdöntő magyarországi országgyűlési választások előtt, nagy meghatottsággal mondom ki ezeket a szavakat:
Tisztelt Honfitársaim!
Meg kell mondjam, hogy nem nagyon szoktam meghatódni – a politikában azért megkeményedik az ember –, de amikor itt Kolozsváron, Mátyás király szülőföldjén, ahol Márton Áron 1944-ben elmondta híres püspöki beszédét az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában, és ahol nemrégiben Tőkés László is letette állampolgári esküjét előttem – ha erre gondolok, és arra a több mint 1 millió honfitársamra, akit kormányzásunk alatt sikerült a nemzet vérkeringésébe visszakapcsolnunk – akkor az ember megrendül. Szent Pál szavai jutnak eszembe: tagjai vagyunk egymásnak!
Tisztelt Honfitársaim!
Ma bármelyik magyar, éljen bárhol a világban, biztos lehet benne, hogy ha üldözik, vagy máshol nem tud boldogulni, van egy hazája, ahová bármikor visszatérhet. A kormány nemcsak szavakkal, de tettekkel is folyamatosan támogatta a Haza további fogyatkozás nélküli megmaradását. 2010-ben 163 millió forintot fordítottak erre a célra, idén pedig már 3,2 milliárd forint – közel húszszorosa – jutott rá. Az elmúlt években a kormány támogatta 26 új templom felépítését, és mintegy 300 felújítását, hozzájárult egyházi óvodák, iskolák, kollégiumok, parókiák, lelkészi és közösségi házak megújulásához, valamint segítette közösségi programok, zarándoklatok, katolikus táborok megvalósulását is. De ehhez szükség van az állampolgárságra, amelynek szerves része a szavazati jog, mert ez biztosítja, hogy Önök is részt tudjanak venni azoknak a döntéseknek a meghozatalában, melyeknek az egész magyar nemzetre, így az Önök életére is fontos kihatása van. „Semmit rólunk nálunk nélkül” – mondja a legnagyobb magyar, és a mi nemzetpolitikánk nem tesz mást, mint megpróbál ennek az alapelvnek következetesen érvényt szerezni. Ez a nemzet közjogi egyesítése, hogy nemzettársaink valóban a honfitársaink lehessenek!
Tisztelt Honfitársaim!
Önök is tudják, hogy ezt nem mindenki gondolja így. Az a helyzet, hogy 2009-ben még a szocialistákkal alkudoztam, mert úgy tűnt, hogy mégiscsak elfogadnak egy állampolgársági törvényt, mivel ők is érezték, hogy Gyurcsánnyal a homlokuk közepére beleégették a nemzetárulás bélyegét, amiből próbáltak volna már szabadulni. A színfalak mögött volt egy tárgyalás, és be is nyújtottam Németh Zsolt képviselő úrral egy állampolgársági javaslatot, de ezt a szocialisták csak akkor fogadták volna el, ha belemegyünk abba, hogy legyen magyarországi magyar állampolgár és külhoni magyar állampolgár. A külhoni magyar állampolgároknak persze csak korlátozott jogaik lettek volna, választójoguk például nem. Mivel ezt a magyarságon belüli megkülönböztetést – részleges jogfosztást – nem tudtam és nem is akartam elfogadni, inkább visszavontam az egész javaslatot azzal, hogy ha nem megy, nem megy, megvárjuk a választást, aztán a választások után majd alkotunk egy olyan törvényt, ami szívünk szerint való. A Kárpát-medencei magyarság és az emigráció magyarsága nem valami kvázi állampolgárságot vár, mert nem kvázi magyar, hanem ugyanolyan magyar állampolgárságot, mint ami nekünk van. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal. A választást, mint tudják, óriási fölénnyel megnyertük, és megalkottunk egy olyan törvényt, amivel reményeink szerint letörölhetetlen pecsétet tettünk a nemzeti összetartozás ügyére. De, tisztelt honfitársaim, nyilván Önök is tudják, hogy a veszély nem múlt el. A baloldal (legalábbis a többségük) hozzáállása egy jottányit sem változott ebben az ügyben, Gyurcsány Ferenc pedig a második nemzetárulást követi el, amikor az Önök szavazati joga ellen kampányol. Tisztelt Honfitársaim! Ne becsüljük alá a veszélyt, mert Önök is tudják, hogy a bosszúvágy és a hatalmi megszállottság talán a legerősebb hajtóerők az életben. Ezért én úgy gondolom, hogy az Önök számára – és ezáltal számunkra is – ez a magyarországi választás elsődleges tétje: megőrizni vagy feladni nemzetünk sok munka és szenvedés árán megvalósult újraegyesítését.
Tisztelt Honfitársaim!
El kellett mondanom ezeket a tényeket, mert úgy gondolom, hogy mi magyarok álljunk mindig két lábbal a földön. De szűkkeblűség volna az aktuálpolitikára szűkíteni ezt a nagyszerű ünnepet, amelyben a magyar nemzet egyetemes küldetése is benne rejlik. Ahogy a keresztény hagyomány egy szép szövege fogalmaz: „taníts meg minket (Urunk) arra, hogy a földi dolgokról okosan gondolkodjunk, és az égiekhez ragaszkodjunk!” Miben is rejlik ez az egyetemes küldetés? Talán a forradalom és szabadságharc ünnepén nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a magyar nép történelmi küldetése: a szabadság. Egy volt miniszterelnök mondta: nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar. Amikor az idegen elnyomás rajtunk eluralkodik, akkor gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket: ez történt Rákóczi fejedelem idején, ez történt 1848-49-ben és végül, de nem utolsósorban 1956-ban is. És ezek nem akármilyen szabadságharcok, hanem egész Európa sorsára kiható, világraszóló szabadságharcok voltak, amelyeket bár mindig levertek, utána már nem lehetett ugyanúgy folytatni, ahogy előtte tették velünk az elnyomó hatalmak. Ebben a szabadságszeretetben, ebben a páratlan és áldozatot nem kímélő szabadságszeretetben áll nézetem szerint nemzetünk géniusza.
Tisztelt Honfitársaim!
Amikor az Önök nagy püspöke – aki tehát az én püspököm is –, szóval amikor Márton Áron az ő emlékezetes beszédét ugyanebben a városban elmondta, a rettenetes csonkolásból alig ocsúdott nemzet két pogány hatalom között, a barna és a vörös diktatúra szorításában őrlődött. Mi a helyzet ma? Habár az európai egységesítő mozgalmaknak sikerült elérniük azt, hogy ma a kontinens nagy részén már viszonylag békés és demokratikus keretek között élhetünk (ezért is volt olyan kirívó 2006 máig feldolgozatlan tapasztalata), az elnyomó rendszerek szellemi örökösei ma is köztünk élnek. Az egyik oldalon a túlzók, a kirekesztők, az örök hőbörgők, akiknek a vezetője ma ráadásul olyan gyorsan változtatja az elképzeléseit (a hatalom megszerzése érdekében), mint más ember az alsónadrágját. A másik oldalon az örök besúgók, akik abban lelik örömüket, találják meg perverz hivatásukat, ha a saját nemzeti érdekeik ellen ténykedhetnek Brüsszelben, az európai kozmopolitizmus fővárosában. Mondanom se kell, hogy a veszélyes és torz eszményeket kergető spekuláns kapva kap az ilyen embereken és hazai szövetségeseiken, hogy lejárassa velük hagyományos értékeinket, és ellenállás nélkül terjeszthesse a maga rögeszméjét, amit „nyílt társadalomnak” neveznek.
Tisztelt Honfitársaim!
Ez egy agyrém. Ha valaki, akkor Önök pontosan tudják, mit jelent ez az asszimilációs nyomás, mit jelent nap mint nap nap küzdeni olyan alapvető jogokért, mint az anyanyelv ápolása, a saját ünnepeink békés megünneplése, a hagyományok zavartalan továbbadása. Én nem tudom az emberiség nagyobb megszegényesülését elképzelni, mint ha a francia nem lenne francia, a német német, a lengyel lengyel és a magyar magyar. A kozmopolita felfogás nem az ember kiteljesítése, hanem mintegy antropológiai megcsonkítása. Nem véletlen, hogy a keresztény felfogás nemzetben gondolkodik, minden nemzetet értéknek tekint, és azt tanítja, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez, sőt minden nemzetnek éppen az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelessége, hogy a saját értékgazdgságát kibontakoztassa, és az egyetemes emberiség számára elérhetővé tegye. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk. Ezért valamiképpen az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazájának sorskérdései elől elmenekül. Európa északi és nyugati része pedig ehhez úgy viszonyul, mint a torony iránt haladó három székely góbé az anekdotában, akiktől valaki megkérdezi:
– Hová-hová ilyen sietősen?
– Mi bizon Kolozsvárra!
– És tudja-e kend, hogy merre van Kolozsvár? – kérdi az egyiktől.
– Nem én.
– Hát kend?
– Én sem tudom.
– Hát kend?
– Én sem tudom, de tudjuk mi együtt!
Bizony ma Európa nagy része ebbe az irányba halad: nem veszik észre, hogy a tömeges migráció egy olyan probléma, amit csak egyszer lehet elrontani, és utólag már szinte lehetetlen visszacsinálni. Ne tartsanak túlzottan pesszimistának, ha azt mondom, hogy Európa nyugati fele – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismertünk – már nagyrészt elveszett. De mi még tartjuk magunkat, és ahogy 1848-49-ben, most is elszántan küzdünk a szabadságunkért, a nemzeti önrendelkezésünkért és a hagyományaink megőrzéséért. És ebben a küzdelemben, bár egyedül kezdtük, magunkra vonva ezzel – ha emlékeznek – csaknem egész Európa haragját, ma már korántsem vagyunk teljesen egyedül. Sőt – ritka fejlemény ez a történelmünkben – olyan erős szövetségesekre támaszkodhatunk, mint az Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália, és legszorosabb szövetségeseink, a V4-országok…
Tisztelt Honfitársaim!
Ez a magyarországi választások másik, rajtunk jócskán túlmutató tétje: sikerül-e megőrizni Európának legalább ezt a részét magyarnak, szlováknak, lengyelnek vagy éppen románnak. A másik lehetőség, hogy tanult német kollégám, az azóta egyébiránt megbukott Martin Schulz lázálmának megfelelően itt is megvalósul a sajátos nemzeti karaktert egészében nélkülöző, leginkább valamiféle bürokratikus és pénzügyi masszára hasonlító Európai Egyesült Államok. Én ezt nem szeretném, és feltételezem, hogy Önök sem, hiszen már évszázadok óta elszántan küzdenek a nemzeti önazonosságuk megőrzéséért egy kulturálisan idegen közegben – amely azonban még mindig 100-szor közelebb áll hozzánk, keresztény magyarokhoz, mint azoké a hatalmas tömegeké, akiket most hozzánk és előbb-utóbb Önökhöz is be akarnak telepíteni.
Tisztelt Honfitársaim!
Az esélyeink ebben a harcban nem rosszak, de folyamatosan résen kell lennünk, mivel az ellenfél nem válogat eszközökben, mindennap ránk uszítja láncos médiakutyáit és Brüsszelbe vagy akár a magyar fővárosba előretolt hadtesteit. Egy olyan politikai erő van Magyarországon, ami ennek a rettenetes nyomásnak következetesen ellen tud állni, és az az Orbán Viktoré. Ha ezt a küzdelmet – az Önök segítségével – sikerül megvívnunk, akkor a költő szavaival mi is elmondhatjuk magunkról: „A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy hiréhez.” Ha pedig a túlerő nyomásával szemben valamiért mégis alulmaradnánk, ahogy az végül (de facto) 1849-ben történt, akkor is megismételhetjük a magyar közmondást: „A szerencse forgandó, a becsület állandó.” Van-e szebb dolog, mint magyarnak lenni?
Köszönöm figyelmüket!
(semjenzsolt.hu)
A következő négyszáz évhez kívánt sikert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a partiumi Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium felújított épületének avatóünnepségén.
A római katolikus egyházi tulajdonban levő iskolaépület felújítását a magyar kormány 700 millió forinttal támogatta. Ünnepi beszédében Semjén Zsolt Szatmárnémetinek a magyar történelemben játszott szerepét, majd a szatmárnémeti magyar oktatás történetét idézte fel. Kijelentette: a felújított intézmény elődei már akkor oktatták a szatmárnémetieket, amikor Shakespeare még élt, Galilei a Jupiter holdjait figyelte és Johann Sebastian Bach még meg sem született.
Semjén Zsolt kijelentette: nem személyének, hanem annak a magyar kormánynak jár a köszönet, amely nyolc éve a figyelme fókuszába helyezte a nemzetpolitikát. Megjegyezte: a nemzetpolitika fogalmát gyakran el kell magyarázni, hiszen a magyarság számára ez mást jelent, mint a dánok, svájciak vagy portugálok számára. “Minket a sors egy plusz feladattal is ellátott, kötelezettséget rótt ránk” – magyarázta, utalván a magyar nemzet szétszakítottságából fakadó feladatokra.
Kijelentette: a magyar gazdaságpolitika sikerességének köszönhetően ma már lehetőség van arra, hogy az anyaország konkrét anyagi eszközökkel is segítse a határon túl élő nemzeti közösségeket.
A román kormány kisebbségi oktatásért felelős államtitkára, Kovács Irén-Erzsébet azért mondott köszönetet a magyar kormánynak, hogy szívügyeként tekint a romániai magyar oktatásra. Az államtitkár azt is méltányolta beszédében, hogy Szatmár megyéből nem kap panaszokat, itt harmonikusan fejlődhet a magyar nyelvű oktatás.
Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke arra figyelmeztetett, hogy amíg vannak magyar gyermekek, addig érdemes megjavítani a tetőt, az épületet. Hozzátette: az iskolafelújítás hitet adott a szatmárnémeti magyaroknak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus kijelentette: folytatódik az együttműködés “a nemzet kormányával”, és “amikor kell a szatmári magyarok ott lesznek, hogy ilyen kormányuk maradjon”.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere is azt hangoztatta: a magyar kormány támogatásával újult meg az iskolaépület, és “ahogy ők mellettünk állnak, mi is mellettük állunk”.
Calin Durla Pasca Szatmár megyei főtanfelügyelő abban látta a szatmári magyar oktatás sikerének titkát, hogy a kölcsönös tisztelet és a professzionalizmus jellemzi a tanfelügyelőség kapcsolatait a római katolikus egyházzal, valamint a város és a megye vezetőivel.
A felújított épületet Schönberger Jenő római katolikus püspök áldotta meg.
Az eredetileg református tanintézetként alakult gimnázium nyolc éve költözött a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott épületbe. Szatmárnémeti reprezentatív magyar iskolájában ma 1071 gyermek tanul.
+
A továbbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Szatmárnémeti, 2018. március 14.
Hass, alkoss, gyarapíts – üzeni máig ható érvénnyel Himnuszunk költője, az iskola névadója, Kölcsey Ferenc. Ünnepelni jöttünk ide, mert egy közösség számára mindig ünnep, ha gyarapodik. És Szatmárnémeti gyarapodott.
Az ünnep perceiben tisztelettel megköszönöm a meghívást, és tudom, hogy ez a magyar kormánynak szól. Annak a magyar kormánynak, amely nyolc éve figyelme fókuszába helyezte a nemzetpolitikát.
Miféle politikát? – kérik számon világpolgár barátaink. Hát nem azért vannak a világon mindenütt a kormányok, hogy saját népük boldogulásán munkálkodjanak? Létezik dán, svájci vagy portugál nemzetpolitika? Bizonyára – a mi általunk használt értelemben – nem. De minket a sors egy plusz feladattal is ellátott, kötelezettséget rótt ránk.
Mindjárt száz esztendeje annak – és ezt ezen a helyen nem kell Önöknek különösebben magyarázni -, hogy a trianoni döntés az ezer éves nemzet testét szétszakította. A fájdalom maradt, de azért történtek kísérletek az enyhítésre. A bonyolult revíziós politikát a második világháború elsodorta. A négy évtizedes kommunista diktatúra szőnyeg alá söpörte, elhallgatta, pontosabban fel sem fogta a határon túliak ügyét, mondván, a baráti szocialista testvérpártok majd megoldják a problémát. Hát nem oldották meg.
A rendszerváltáskor felcsillant némi remény, Antall József legendás kijelentése, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, évtizedek óta elfojtott érzelmeket szabadított fel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A 2010-ben alakult második Orbán-kormány előtt megnyílt a lehetőség, hogy – élve a választók széleskörű felhatalmazásával – gyakorlati lépéseket is tegyen. Alaptörvénybe iktatta és megvalósította a kettős állampolgárságot, ami nem más, mint a nemzet közjogi egyesítése. Megadta a választójogot, hogy a külhoni állampolgárok ugyanúgy élhessenek jogaikkal, mint az anyaországban élők. Halkan azért hozzátenném, hogy ezek a döntések nem csak a mi kormányunk egyedi és zseniális ötletei, mert ez a világ számos országában elfogadott és természetes dolog. Dél-Amerikában élő olaszok, spanyolok és más nációk tízezrei szavazhatnak anélkül, hogy hazájukban élnének, vagy ott adót fizetnének. Ezt valahogy elfelejtik világpolgár barátaink, amikor minket támadnak. S ahogy elnézem, hiszen választások előtt vagyunk, egyre vadabban.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A magyar gazdaságpolitika sikerességének köszönhetően a nemzetpolitika az utóbbi három évben új dimenziókat és utakat nyitott. Most már lehetőség van arra, hogy az anyaország konkrét anyagi eszközökkel is segítse a határon túl élő nemzeti közösségeket. Vállalkozásokat támogatunk, egyházi és világi épületeket, műemlékeket újítunk fel, ahol pedig a legnagyobb a szükség, Kárpátalján, oda eszközöket, tankönyveket, orvosi műszereket, most épp oltóanyagot viszünk.
Segíteni jó és felemelő érzés, különösen akkor, ha ez sokaknak okoz örömet. Itt állunk a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnál, ahol a magyar kormány 700 millió forintos támogatásával elkészült a felújítás.
Szatmárnémeti igazán büszke lehet a múltjára, mert az gazdag és mindenkor küzdelmes volt. Szatmárt Árpád magyarjai belakták, míg Szent István felesége, a bajor Gizella német vadászokat telepített ide, így alakult ki Németi. Az első magyar szabad királyi városunk egyike, melyet II. András pecsételt meg levelében. A tatárjárás elpusztította az Árpád-kori várat, de hamar újjáépítették és jött az újabb aranykor. V. István a szatmári vendégnépeknek kiváltságokat adott, III. András, majd Károly Róbert is megerősítette a szatmári polgárok szabadságlevelét. I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek, Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban Apafi Mihály sikertelenül ostromolta a várat.
Szatmár legemlékezetesebb történelmi pillanata 1711. április 30. Itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békét, ami Debrecenben kezdetett, Károlyban folytattatott és Szatmárban bevégeztetett gróf Pálffy János nádor közbenjárására. Mi ez, ha nem a magyar történelem?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ideje szólni az iskoláról is, hiszen ezért gyűltünk össze, ezt ünnepeljük.
Az iskola összetett fogalom, falaival, lépcsőivel, osztálytermeivel, szellemiségével, levegőjével, tanáraival az élet sűrítménye. És a mindenkori hamvas ifjúság bájával, lendületével és jövőbe vetett álmaival. Tudjuk, hogy ezek a falak nem azok a falak, hiszen ez az iskola is sok harcot vívott az idők során a megmaradásért, de a szellemiség és a diákok álmai ma is ugyanazok.
A reformáció ezen a tájon máig tartó nagy hatással van, ezért nem meglepő, hogy 1608-ban, Milotai Nyilas Istvánpüspöksége idején vásárolta meg a telket a református egyház iskolaépítés céljából, és az épület 1610 óta folyamatosan oktatási célokat szolgál.
1610. Hogy jobban érzékeljük és felfoghassuk a dátumot, gondoljuk el, hogy Shakespeare még élt ekkor, és Galilei a Jupiter holdjait figyelte. Híre sem volt az angol polgári forradalomnak, és még nem született meg Johann Sebastian Bach sem. Itt pedig már iskola működött, és működik ma is, négy évszázad után megújulva.
A várost és az iskolát a történelem viharai korbácsolták, de megmaradtak. Mert meg tudtak maradni. Régi bölcsek esszenciája, hogy az életben a legnagyobb dolog túlélni és megmaradni. Nemzetnek, hitnek, családnak, egyénnek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ez az iskola kiállta az évszázadok próbáját, nem könnyen, de kiállta Trianon traumáját is. A legtöbbet a román kommunizmus alatt kellett elszenvednie. Gyökerei összefonódtak a nagy múltú egyházi iskolákkal, mondhatni azok törzséből nőtt ki, amikor 1948-ban az egyházi tanintézmények államosítása következtében megszületett.
A Református Gimnázium épületében Állami Magyar Fiúlíceum néven kezdte meg működését, amelynek tiszta magyar tannyelvű jellegét és az elnevezését is számtalanszor változtatta az állam. Volt Kölcsey Főgimnázium, mint a város egyetlen magyar többségű tanintézménye, aztán 1-es számú, majd 2-es, 3-as, 4-es, sőt 5-ös számú Ipari Líceum. Vajon mi motiválhatta a „mély intellektusú” döntéshozókat, hogy különböző sorszámokkal illessék a már nevében lefokozott, több évszázados intézményt? Aztán – talán megunva a számozást – Magyar Líceum, majd Kölcsey Líceum lett. Az emlékezők ma is büszkék, hogy a nehézségek ellenére elődeik 1957-ben kiharcolták a Kölcsey Ferenc Líceum elnevezést.
Az intézmény kiállta az idők próbáját. A szilárd alapokra szervesen építettek a mindig soron következő generációk, és az iskola tudásalapú, magyar öntudatú szellemisége az évtizedek során elismerést és tekintélyt vívott ki magának. Így jött el az 1989-es rendszerváltó fordulat, melynek hozadékaként a szatmári magyar szülői és diákközösség nyomására az iskola akkori vezetősége újra kiharcolta a magyar tannyelvűséget, tíz évre rá pedig elnyerte a minőségi oktatást nyújtó iskoláknak kijáró főgimnáziumi rangot.
Ez az iskola mindig is a szatmári magyar nyelvű oktatás egyik meghatározó intézménye volt. Nemcsak az itt folyó magas színvonalú oktatói–nevelői munka jogán, vagy mert a magyar diákokat a legnagyobb létszámban befogadó intézmény a megyében, hanem azért is, mert nyitott szellemiségű, értékelvű oktatáspolitikája más magyar intézmények bölcsőjévé tette.
2012-től óvodai oktatás, elemi osztályok és egészségügyi szakápoló képzés is indult. Ez utóbbi fontos feladatot vállal fel, hiszen magyar nyelvű egészségügyi szakképzés Erdélyben csupán Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen található, ezért komoly hiányt pótol.
Jelenleg 1071 diák tanul a Kölcseyben: 49 óvodás, 182 elemi iskolás, 119 általános iskolás, 613 középiskolás, 108 posztliceális diák – ismerteti a statisztika. Ez valóban tekintélyes szám, egy egész régió jövőjét alapozza meg. Hozzáteszem: ezernyi boldogság és felelősség is, hogy ennek a több mint ezer kisdiáknak a jövőjét alakítsuk. Mert az iskola az idő-dimenzió örök hármassága. A múltja, amiből táplálkozik, a jelen, amit megvalósít és a jövő, amire felkészít.
Tisztelt Ünneplő Közönség, Hölgyeim és Uraim!
A múlt felvázolása után csak annyit mondhatok: nemes, de nehéz küzdelem vár az iskola vezetőire, tanáraira és diákjaira. Meg kell őrizni azt a hitet és erőt, hogy magyar nyelven beszélnek és tanítanak.
Lelki erősítésként hívjuk segítségül Goethét, aki azt mondta, két dolog a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökereket és szárnyakat.
Sok sikert kívánok Önöknek és az iskolának a következő négyszáz évre, és őszintén örülök a magam és a magyar kormány nevében, hogy támogatásunkkal ehhez mi is hozzájárulhatunk.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke – aki második a Fidesz-KDNP 2018-as országgyűlési választási listáján – kedd esti püspökladányi fórumán reagált a kampányüzemmódba kapcsolt Simicska-hazugsággyár valótlan és igaztalan vádaskodásaira, megcáfolva azokat.
Semjén Zsolt reagálását ide kattintva, illetve az alábbiakban tekintheti meg:
(Forrás: kdnp.hu)
