Lelki erőműnek nevezte a csíksomlyói zarándoklatot a hegynyeregben tartott szentmise után a magyar sajtónak adott nyilatkozatában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki évről évre visszajár a zarándoklatra.
Semjén Zsolt kijelentette: az egyetemes magyarság gyűl össze Csíksomlyón évről évre felekezeti hovatartozástól függetlenül, azért, hogy megerősödjön magyarságában és keresztény küldetésében.
Felidézte: a prédikáció az élet védelméről szólt, és ezt azért is fontosnak tartja, mert úgy látja, talán soha nem volt annyi fiatal a zarándokok között, mint idén.
“Amikor ennyi fiatal van, különösen fontos a családalapítás kérdése, hiszen a magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha gyerekek születnek, akik magyar nyelven, magyar kultúrában, magyar történelmi tudatban nőnek fel” – fogalmazott.
Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Csíksomlyó Európának is üzen. Megállapította: Európa sebezhetősége abban áll, hogy elveszítette a keresztény identitását, ezért tud az iszlám ellenállás nélkül benyomulni a kontinensre.
“Csíksomlyónak az az üzenete, hogy akkor van megmaradás, ha megvan a kereszténységünk, a saját identitásunk, és az európai nemzetek büszkék az identitásukra. Ha a franciák büszkék, hogy franciák, a németek arra, hogy németek, a lengyelek, hogy lengyelek, mi pedig arra hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes szerint a több százezres tömeg a román centenáriumi évben Romániának azt üzeni, hogy a magyarok meg akarnak maradni.
“A saját szülőföldünkön jogunk van megmaradni. Az anyám erdélyi, én itthon vagyok” – fogalmazott a politikus. Elismételte: az erdélyi magyarság semmi mást nem követel Erdélyben, mint azt, amit az erdélyi románok száz éve megígértek neki a gyulafehérvári nyilatkozatban.
(Forrás: MTI)
Megtartotta alakuló ülését az új kormány
2018. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megtartotta alakuló ülését Magyarország új kormánya Budapesten, a Klebelsberg Kultúrkúriában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke péntek este.
Tájékoztatása szerint első ülésén a kabinet megalkotta a kormány tagjai feladat- és hatásköréről szóló rendeletét, valamint memorandumot fogadott el a kárpátaljai magyarság védelme érdekében, amelyet minden NATO-tagország miniszterelnöke és a szervezet főtitkára számára is eljuttatnak – mondta.
Hozzátette: a dokumentumban a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy a NATO-tagállamokhoz kötődő ukrajnai kisebbségek tagjai mentesüljenek a kisebbségi jogokat sértő ukrán törvények hatálya alól.
(Forrás: MTI)
Nekünk Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk
2018. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormánynak “Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országgyűlésben, ahol bemutatta az új kabinetet. Kijelentette: Semjén Zsoltra miniszterelnök-helyettesként és a nemzetstratégiai kabinet vezetőjeként számít a következő években.
A kormányfő hangsúlyozta: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. A világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel – hangoztatta, jelezve ugyanakkor: Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció.
A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – mondta Orbán Viktor, azt ígérve a kabinet nevében, hogy hűséggel szolgálják a nemzetet, és a nehéz időkben is fenntartás nélkül szeretik majd Magyarországot.
A kormányfő hangsúlyozta: olyan embereket kért fel miniszternek, akiknek közös szenvedélye Magyarország, akik azt gondolják, hogy “a mi életünkben a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születhettünk”.
Leszögezte: politikai közösségének tagjai bajtársi politikai közösséget alkotnak, és nem egymással versengő politikusok.
A kormány a nemzetet szolgálja, de helyünk Európában van
Új kormányát európai horizontúnak is nevezte Orbán Viktor, úgy fogalmazva, “a nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy munkájuk során törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra és jó kapcsolatokra. “Nekünk Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – mondta.
Felidézte emellett korábbi három kormányát, valamint rámutatott arra is, hogy az ország településein sok százan vállalják a vezetés felelősségét politikai közösségéből. Kijelentette: akár több kormányra való elkötelezett, kipróbált, szolgálatra kész emberrel rendelkeznek.
“Hogy mikor kit kérünk fel miniszteri munkára, azt mindig az ország előtt álló feladatok szabják meg. Kabáthoz a gombot, s nem fordítva. Mindig munkát ajánlunk, és sohasem pozíciót” – fogalmazott, hozzátéve: csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.
Orbán Viktor megerősítette: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. Szerinte nyolc év elteltével elmondható: nemcsak a magyar kormány, hanem az emberek is cselekvő szellemmel, bátorsággal és újító kedvvel álltak bele az új korszakba.
Köszönetet mondott a vállalkozóknak a munkahelyteremtésért, a munkanélküliség után újra munkába álló embereknek, a közfoglalkoztatottaknak, a családot alapító fiataloknak, valamint az időseknek, akik felnevelték a mai kor aktív és cselekvő nemzedékét. Az időseknek azért is köszönetet mondott, mert “nagy többségükben támogattak bennünket a politikai küzdelmeinkben”.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország és Közép-Európa országai adják ma az Európai Unió leggyorsabban fejlődő régióját.
Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik. “1990-ben még Európa volt a mi jövőnk, ma pedig mi vagyunk Európa jövője” – fogalmazott.
Megismételte álláspontját, hogy “régen álltak olyan jól a csillagok hazánk felett, mint éppen most, itt a lehetőség, hogy új dolgokba is belefogjunk”. Ezt meg is kell tenni szerinte, mert a biztató első nyolc év után is még csak a munka felénél tartanak.
Hozzátette: mély átalakítások, komoly küzdelmek és szívós munka áll mögöttük, de a világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel. Ehhez a kihíváshoz kellett igazítani az új kormány összetételét – jelezte a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette, a technológiai mellett biztonsági és szellemi fenyegetésekkel is szembe kell néznie az országnak. Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció, emberek tízmilliói állnak készen arra, hogy útra keljenek Európába, ezért a védelmi képességek erősítésére, a határ szilárd őrizetére és a biztonsági kockázatok higgadt kezelésére van szükség – fejtette ki.
A miniszterelnök azt mondta, a kormány nem hitelveket védelmez, hanem azokat a létformákat oltalmazza, amelyek a keresztény hitelvekből kisarjadtak. Ezért “védjük az emberi méltóságot, a családot, a hitbéli közösségeket és a nemzetet” – hangsúlyozta, megjegyezve: ha mindez kisebbségbe szorul, az egyszerre jelenti Európa végét és az ezeréves magyar államiság elvesztését. Ezért az új korszak küszöbén is kötelesség a keresztény kultúra megőrzése és az iskolák ennek szellemében való működtetése – mondta.
Negyedik kormánya tagjait bemutatva – a miniszterei nevében is megköszönve az országgyűlési képviselők bizalmát – a miniszterelnök elmondta: Bártfai-Mager Andreát nemzeti vagyonért felelős miniszternek kérte fel. Kiemelte: Magyarországot 1990 után komoly vagyonvesztés érte, nyolc év munkájával azonban sok mindent visszaszereztek. A miniszter feladata lesz, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, a stratégiai vagyont megtartsa, működtesse. Azt kívánta, sikerüljön a nagynevű előd, Mádl Ferenc elnök nyomába érnie.
Pintér Sándor a felelős mindannyiunk biztonságáért – mondta a kormányfő, megköszönve neki, hogy helyreállította a magyar rendőrség becsületét, fáradhatatlan volt és nem tűrt ellentmondást, amikor meg kellett védeni a határokat. Munkáját mostantól belügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként, a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjeként is végzi majd – közölte Orbán Viktor.
Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét úgy mutatta be, mint akinek vállát különös felelősség nyomja majd. Sikeres Magyarországhoz tanult, szilárd jellemű és egészséges magyar emberekre van szükség, ez a minisztérium “reneszánsz embert” követel, ráadásul olyat, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Átlátni, átfogni és összehangoltan irányítani egy ilyen hatalmas minisztérium gépezetét, olyan embert próbáló feladat, amelyre csak kevesen vállalkoznának – fogalmazott.
Benkő Tibor a hadsereg első számú katonájából lép elő honvédelmi miniszterré – folytatta a kormányfő, aki szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolni most, amikor szomszédaink hadseregei jóval előttünk járnak. Még nem késő, még utolérhetjük őket – mondta Orbán Viktor, azon meggyőződésének is hangot adva, hogy a tiszti állományban még óriási tartalékok rejlenek. Azt kérte a minisztertől, hozza ezeket felszínre.
Süli Jánosra a paksi erőmű bővítésért felelős miniszterként számít a továbbiakban is a miniszterelnök. Az atomerőmű bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzék a rezsicsökkentést és olcsó energiával növeljék a magyar vállalatok versenyképességét – jelezte.
Trócsányi Lászlónak az lesz a feladata – folytatta -, hogy az ország szuverenitását, a jog, különösen az európai jog területén megvédje. Értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését is. A miniszternek sűrű évei lesznek – fogalmazott a kormányfő.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a szilárd, elvi hozzáállása értékes lesz az új kormány számára is – emelte ki. Ő felel azért a bizonyos horgonykötélért, amely nem engedi, hogy “gyakorlatias munkánk során a kelleténél távolabbra sodródjunk eszmei kiindulópontjainktól” – mondta a kormányfő, megköszönve Semjén Zsoltnak a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése érdekében végzett tevékenységét is. Munkájára miniszterelnök-helyettesként és a nemzetstratégiai kabinet vezetőjeként számít a következő években Orbán Viktor.
Varga Mihály az új kormányban pénzügyminiszterként és a nemzetgazdasági kabinet vezetéséért felelős miniszterelnök-helyettesként szolgál majd – közölte a kormányfő. Kérte, mindig emlékeztesse őket arra: addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. Pénzügyi stabilitás, kiszámítható költségvetés, alacsony hiány, csökkenő államadósság – ezt várják tőle – mondta Orbán Viktor.
Palkovics Lászlóról elmondta: az újítás, az innováció, a technológiai megújulás feladatát kapta az új kormányban. Azért van szükség az új tárcára, mert az új, technológiainak mondott korszakban is “nyertesek akarunk lenni”, a magyar gazdaságnak az új technológiák alkotó és alakító befogadásában élen kell járnia – fejtette ki.
Nagy Istvánra bízzák az egyik húzóágazatot, az agráriumot – ismertette a miniszterelnök, azzal folytatva, hogy a magyar föld ezer éve tartja el a magyar embereket, meg kell őrizni és tovább kell adni a következő nemzedéknek. Az új agrárminisztertől olyan politikát vár el, amely megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző típusú agrárvállalkozásokat, és megvédi az érdekeket Brüsszelben is.
“Láthatják, hány európai országban nő a távolság napról napra az emberek és a demokratikusan megválasztott kormányok között. Hogy ez velünk és nálunk ne következzen be, ezért Rogán Antal lesz a felelős” – fejtette ki Orbán Viktor, azt kérve a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől, kitartóan keresse az emberek és a kormány közötti egyetértési pontokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az elmúlt években nehéz és bonyolult helyzetekben kellett helyt állnia, “ezekből most sem lesz hiány” – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: az országnak önálló, nemzeti érdekeket képviselő külpolitikára, a nemzetközi gazdasági versenyben pedig hatékony külgazdasági politikára van szüksége. Orbán Viktor szerint Magyarországnak évek óta Szijjártó Péter testesíti meg a nemzetközi kapcsolatokban a folyamatosságot és a terepismeretet.
Végül Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség új vezetőjét mutatta be, akinek feladata a stratégiai tervezés, “egy egész országot kell látnia”. Azt várja a tárcavezetőtől, hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet, az együttműködés kultúráját. Ez a minisztérium a kormány villámhárítója, ezért arra kérte a politikust, képviselje bátran a kormány érveit az országról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön is.
(Forrás: MTI)
Megalakult a negyedik Orbán-kormány
2018. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának minisztereit Áder János köztársasági elnök pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tagja az új magyar kormánynak.
Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor kezdődött kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét.
Ez alapján Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett.
Pintér Sándor vezeti a belügyi tárcát, Rogán Antal pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős, Süli János pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként vesz részt a kormány munkájában. Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, Trócsányi László az igazságügyi tárcát, Varga Mihály a Pénzügyminisztériumot vezeti.
A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal.
Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.
Orbán Viktor negyedik kormányának tagjai az Országgyűlés délelőtt kezdődő, egyórásra tervezett plenáris ülésén tesznek esküt.
Orbán Viktort május 10-én választotta újra miniszterelnökké a parlament.
A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket.
(Forrás: MTI)
Kereszténydemokrata miniszterek a kormányban
2018. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP országgyűlési frakciójának tagjai közül a mai napon ketten, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterként, Süli János pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként tett esküt.
A kereszténydemokraták – mint ahogyan eddig is tették – kormányzati szerepvállalásukkal minden magyar család megerősödését és a határokon átívelő nemzet sorsának jobbítását kívánják elősegíteni.
(Forrás: kdnp.hu)
Az őshonos kisebbségek a magyar nemzet államalkotó részei
2018. május 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Jelentősen bővültek a nemzetiségek támogatására fordított források az elmúlt időszakban, és a kormány a jövőben sem kíván filléreskedni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt kedden, Budapesten.
A tárca nélküli miniszteri posztra jelölt politikus kinevezése előtti meghallgatásán úgy fogalmazott: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra a törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.
Azoknak a nemzetiségeknek az esetében, amelyeknek van anyaországuk, létezik egyfajta küldetés is, amely arra irányul, hogy betöltsék a híd szerepét az adott állam és Magyarország között – mondta. Ha ugyanakkor nézeteltérés, vita van az adott országgal, abból semmilyen hátránya nem lehet az adott nemzetiségnek nálunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki külön megköszönte a vegyes bizottságokban való munkát, amelyet a nemzetiségek részéről példaértékűnek nevezett.
Kitért arra: minden kultúrát, minden népcsoportot, minden nemzetiséghez tartozót tisztelnek, becsülnek, de soha nem fogadják el, hogy egy pár éve idejött népcsoportnak hasonló jogai legyenek, mint az őshonos kisebbségeknek, amelyek a magyar nemzet államalkotó részei.
Szólt a nemzetiségi törvényről is, amely szerinte kiállja az idők próbáját, s történelmi tett volt a keresztülvitele. Jelezte: ha olyan szempontok merülnek fel, amely a nemzetiségeknek fontos, érdemi és szükséges a változtatás, és a bizottság helyesnek látja, akkor nyitottak a módosításra.
Az elmúlt időszakban 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségi intézmények száma – ismertette, hozzátéve: ő nagy híve az intézmények átvételének, egyházi és nemzetiségi vonatkozásban is. Ezen intézményeknél mindig van egyfajta plusz, ami gazdagabbá teszi őket – mondta.
Kitért arra is: háromszorosára nőtt a területre fordított összeg, most 10,5 milliárd forint. Azt ígérte, ha értelmes javaslat van, a kormány nem fog filléreskedni a jövőben sem.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő történelmet írt azzal, hogy mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben.
Soltész Miklós, aki a területet a jövőben is államtitkárként felügyeli, azt mondta: az eredmények a közös munkának köszönhetők. Hatalmas lépést tettek, sokkal magasabb szintre kerültek az anyagi támogatások, a lehetőségek bővültek, az anyaországok felé is.
Ritter Imre, a bizottság elnöke, német nemzetiségi képviselő visszatekintett az előző ciklusra, és megköszönte Lázár János és Balog Zoltán miniszter nemzetiségeket segítő tevékenységét. Felvetette, hogy a nemzetiségek költségvetését a kormányzati változtatások hogyan érintik majd.
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szintén köszönetét fejezte ki a kormánynak. Azt mondta, az elmúlt 8 évben a magyarországi nemzetiségek jelentős előrelépést érhettek meg, ezt nemzetközileg elismerik, ez a szlovén politikusok véleménye is.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló kiemelte, gond nélkül működhetnek intézményeik. Gordiuszi csomónak nevezte ugyanakkor, ami a magyar-román kapcsolatokat is nehezíti, hogy a vegyes bizottság egy helyben topog.
Alexov Lyubomir szerb szószóló arról szólt, nagyon sok támogatást kaptak a kormánytól, több intézményt vettek át, és a fejlesztésekhez források is járultak. A szerb ortodox egyház segítését külön megköszönte.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a köznevelési intézmények működéséhez juttatandó állami támogatás fontosságát emelte ki, különös tekintettel a készülő költségvetésre. Felvetette a nemzetiségek választásánál az eljárás finomítását.
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a nemzetiségi támogatásokat kezelő szervezetet érintő elképzelésekről érdeklődött.
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy kapcsolatuk erősödött az anyaországgal az elmúlt években.
Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy a támogatás bővülése a legszembetűnőbb volt az esetükben. A választási törvény finomítását szükségesnek nevezte, szerinte itt nagyon sok a probléma.
Farkas Félix roma szószóló a Cziffra György kulturális centrum mellett egy leendő holokauszt-emlékhely létesítését vetette fel.
Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló szintén köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Úgy látja, a “lengyel-magyar híd elég stabil”, s fontosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök első útja Lengyelországba vezetett a választások után.
Sianos Tamás görög szószóló egyik kulturális intézményük felújításához kért segítséget.
Szuperák Brigitta ukrán szószóló megköszönte a magyar állami támogatásokat, amelyeket Ukrajna nehéz helyzetében nyújtottak. Jelezte, szeretnének kulturális központot létrehozni Budapesten, ehhez kérte a magyar fél segítségét.
Semjén Zsolt úgy reagált: nem akarnak felforgatni semmit, ami eredmény, megállapodás megszületett, az érvényes, azt tiszteletben tartják. Változtatás akkor lesz, ha a nemzetiségek kérik, szervezeti változást nem terveznek.
Nem látja reálisnak, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét aláírják. Nem tudják ezt megtenni, ha az RMDSZ nem látja azt aláírhatónak – mondta, hozzátéve, hogy ha van értelmes dolog, azt megcsinálják, akár benne van a jegyzőkönyvben, akár nincs.
A jogszabályi változtatásokat érintő felvetésekre közölte: a magyar kormány partner minden finomításban, de azt nem szeretné, ha a kormány, az államigazgatás mondaná meg, ki a román, a szerb.
A szószólók egyhangúlag támogatták Semjén Zsolt kinevezését, a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.
(Forrás: MTI)
Folytatódnak a külhoni gazdaságfejlesztési programok
2018. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A külhoni magyarságot segítő gazdaságfejlesztési programok folytatását ígérte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszterjelölt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
Kinevezés előtti meghallgatásán a politikus úgy értékelt: a magyar gazdaság jelenlétét egyre inkább elfogadják “az utódállamok”. A gazdaságfejlesztési programok mellett erős anyaország, az identitást erősítő támogatás, illetve a külhoni magyar pártokkal való kapcsolattartás, valamint a honosítás szükséges ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon – hangoztatta.
Jelezte: 2009-ben 9 milliárd jutott az identitás megőrzésére, tavaly pedig már 100 milliárd feletti volt ez az összeg. Oktatási-nevelési támogatásban 250 ezer gyermek részesül – fűzte hozzá.
Kiemelte: az egyetemes magyarság akkor tartható meg, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért gondolkodnak össznemzeti paradigmában, s abban, hogy minden támogatás, ami kiterjeszthető Magyarország területén kívülre, azt terjesszék ki.
Kitért a Máért újraindítására, a szervezet döntése a nemzeti jelentőségű intézmények meghatározása. Megemlítette a diaszpóra tanács létrehozását is.
Szólt a tematikus évekről, amelyeket az óvodákkal nyitottak, ezen intézménytípus fejlesztésére közel 40 milliárdos forrás jut. 102 új óvoda, bölcsőde létesült, és 412-t újítottak fel Kárpát-medence szerte – mutatott rá. Szólt a Kőrösi Csoma Sándor programról, az emlékévekről, amelyek szintén rendkívül sikeresek.
A magyar etnikai alapú pártok támogatásában nem kell szemérmesnek lenni – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve: nem kell ideológiai ortodoxiára törekedni, egyetlen fontos dolog van, a magyar érdekek képviselete. Ezen pártok nélkül pedig nem lehet reális a külhoni magyarság érdekképviselete.
A honosításról szólva kiemelte: aki fel akarta venni, felvehette a magyar állampolgárságot, a diaszpórában vannak még nagyobb tartalékok. Megerősítette: aki magyar állampolgár, annak a gyermekei is azok lesznek.
A Kárpát-medencében 885 ezer kedvezményes honosítás történt és 135 ezer állampolgársági megállapítás. Összesen 1 millió 20 ezer feletti azok száma, akik állampolgárságot szerzett. 35 ezer elutasítás volt, például a nyelvtudás hiánya vagy nemzetbiztonsági okok miatt – jelezte, hozzátéve: ő enyhítene a nyelvtudás követelményén, nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben írják elő. Ha valaki Csíkszeredában nem tud magyarul, “menjen a fenébe”, de aki Rahóban, a hegyek tetején, a szórványban él, annak a kis magyar nyelvtudását is meg kell becsülni – fogalmazott.
A szavazati joggal összefüggésben elmondta: 225 ezer érvényes szavazat érkezett a külhoni magyarságtól, ami duplája a 2014-esnek. Ugyanakkor megjegyezte: hozzá kell nyúlni a választójogi törvényhez, egyszerűsíteni kell a szabályokat. Szerinte nem érdemes fenntartani az anyja neve adatot például, mert Magyarországon kívül ezt identifikációs adatként nem használják.
Ungár Péter (LMP), aki tanácskozási joggal volt jelen a bizottságban, azt kérdezte: a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre (NSKI) fordított adóforintokat megfelelően költötték-e el, volt-e ellenőrzés, hogy értékeli az intézet munkáját. Kíváncsi volt a marosvásárhelyi magyar gimnázium körüli jelenlegi helyzetre is.
Szávay István (Jobbik) szerint fontos lépések történtek a nemzet közjogi egyesítésében, a külhoni közösségek támogatásban. Azt a fajta bántó érzéketlenséget, ami a szocialistákat jellemezte, sikerült meghaladni. Legyenek ugyanakkor világosabban a magyar nyelvhasználathoz kötöttek a gazdasági támogatások – vetette fel. Szóvá tette, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés helyett újabb és újabb feladatokat vállaltak át az utódállamoktól. Az autonómiáról kiemelte: ezt Brüsszelben nem képviselte a kormány megfelelően. Erről szerinte nem csak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) utáni sajtótájékoztatókon kell beszélni. Hozzátette: a Máért-et nem tartja az összmagyarság fórumának, onnan önkényesen, szelektív módon rekesztettek ki szervezeteket.
Semjén Zsolt úgy reagált: az NSKI eddig nem tartozott a felügyelete alá, nem tud arról, hogy ott zajlott-e ellenőrzés.
A marosvásárhelyi gimnázium súlyos ügy, s a vérlázító az, hogy egy törvényi kötelezettség mellett abszurd vádakkal lehetetlenítik el az iskolát. Nem pusztán nemzetiségi ügyről, hanem egy súlyos vallási sérelemről is szó van.
“Az RMDSZ-nek minden támogatást megadunk. Ami rajtunk áll, megtesszük” – fogalmazott.
A külhoni vállalkozásoknál, beruházásoknál az alkalmazottak, feliratok esetében a magyar nyelvhasználat megkövetelésével egyetértett Szávay Istvánnal, mint mondta, igyekeznek üdvös pressziót folytatni.
Szólt arról, Erdélyben orvosképzésnek lennie kell, és ezért harcolni is fognak. Ugyanakkor a MOGYE nélkül az intézmény ügyében nem kívánnak lépni.
Kitért még arra is: négy politikai kabinet működik a jövőben, a nemzetpolitikai kabinetben minden minisztérium, államigazgatási egység által kifizetett forrásra rálátnak majd. Rögzítette: a direkt párhuzamosságokat nem engedik meg.
A bizottság hat kormánypárti igen és egy ellenzéki nem szavazattal támogatta Semjén Zsolt kinevezését, aki miniszterelnök-helyettesként a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt kész újragondolni az szja egy százalékok rendszerét
2018. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, aki erről kinevezés előtti meghallgatásán beszélt hétfőn a parlament igazságügyi bizottságában.
A kereszténydemokrata politikus példaként hozta, hogy az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez.
Mint mondta, megvan benne a nyitottság a változtatáshoz, ugyanakkor mivel az 1 százalékot jelenleg kiegészítik a teljes összegre, működhet a rendszer így is a továbbiakban. A jelölt kiállt az állam és az egyház mellérendeltsége és a vallásszabadság mellett.
Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma. Ismertette, a közoktatásban 6-ról 13, a szociális területen 11-ről 23 százalékra nőtt ez az arány. Híve annak, hogy lakossági igény esetén az egyházak további intézményeket is átvegyenek – erősítette meg.
Beszámolt arról, hogy jelenleg 270 ezer gyermek tanul hittant, az egyházak költségvetési támogatása pedig a 2010-es 24 milliárdról 55 milliárdra bővült. Emellett 80 százalékkal nőtt a kitelepülési lelkészek jövedelme, emelkednek a határon túli egyházi támogatások, a kormány számos óvodafejlesztést és programot támogatott. Utóbbiak közé sorolta a reformáció évét és a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítését.
A miniszterjelölt szólt az egyházügyi törvényről is, értékelése szerint csak az egyházalapítás kapott nagy médiafigyelmet, pedig az csak egy kis szelete volt egy jól kidolgozott jogszabálynak. Kiállt amellett, hogy külön kell választani a több száz éves egyházakat a “most kitalált vallási kísérletektől”.
A DK-s Arató Gergely – egyetlen kérdezőként – az emberi jogok európai bíróságának ítéletéről, az egyházi intézmények finanszírozásáról és a svédországi vadászatáról faggatta Semjén Zsoltot.
A miniszterjelölt azt felelte: kétharmados parlamenti többséggel megnyugtatóan rendezni fogják az ítéletében foglaltakat. Felidézte: a kormány már az előző ciklusban benyújtotta a módosítást, annak elfogadásában azonban az ellenzék nem volt partner. Tárgyalásokat folytattak és nagyrészt kompromisszumra jutottak – hangoztatta.
Semjén Zsolt visszautasította, hogy az egyházi intézmények háromszor annyi finanszírozást kapnának, mint az államiak. Diszkrimináció az MSZP-SZDSZ-kormány alatt volt, most egyenlő finanszírozás van – jelentette ki.
A vadászatról szólva azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága, az ügyészség és az adóhatóság is az ő álláspontját támasztotta alá, az eseményen nem képviselői minőségében vett részt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy sem adó-, sem illetékkötelezettsége nincs – tette hozzá. A miniszter kinevezését 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság.
(Forrás: MTI)
Elfogadhatatlan a tüntetők viselkedése
2018. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A tüntetés célja a provokáció volt, egyetlen dolgot akartak: egy olyan felvételt, amin egy vérző szájú tüntető szerepel – jelentette ki Semjén Zsolt az ECHO TV műsorában, melyet a televízió vasárnap este sugárzott.
A miniszterelnök-helyettes elfogadhatatlannak nevezte a demonstrálók viselkedését. Semjén Zsolt szerint a tüntetőket fel akartak használni arra, hogy provokálják a rendőröket. Ha esetleg valamelyik rendőr elveszti a fejét, és – emberileg érthetően – mondjuk odavág egyet azért. hogy megvédje magát, abban a pillanatban a világsajtót bejárta volna az, hogy tessék, az Orbán-kormány alatt verik a tüntetőket – fogalmazott a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a rendőröknek, akik a „legarcátlanabb provokációt is rendületlenül viselték”, illetve a Fidesz–KDNP szimpatizánsainak is, akik nem mentek ki a Kossuth térre.
Orbán Viktor beiktatási beszédével kapcsolatban elmondta, hogy a miniszterelnök nem holnapban és holnaputánban gondolkodik, mint ahogyan azt a Gyurcsány-kormány tette, számára fontosak a történelmi távlatok. „Aki államférfi, annak történelmi távlatokban kell előrelátni, hiszen aki elsőként reagál az európai kihívásokra, annak az országa előnyben lesz, és mi nem egy, hanem több lépéssel tudunk előbbre lenni” – hangsúlyozta a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hozzátette: a 2010-es válságot azért tudták kezelni, azért nem jutott hazánk Görögország sorsára, mert a kétharmados többség miatt gyorsan lehetett intézkedéseket hozni, ami óriási versenyelőnyt jelentett.
Megdöbbentő és felháborító a beregszászi református templomot ért támadás
2018. május 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Megdöbbentő és felháborító a beregszászi református templomot csütörtök hajnalban ért támadás, amelynek során ismeretlen tettesek megrongálták a városközpontot ékesítő épület falát, „festékkel meggyalázva egy szent helyet” és a helyi magyar közösségi élet fontos központját – hangsúlyozta a Miniszterelnökség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A közleményben, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a tárca nemzetpolitikáért felelős államtitkára jegyez, aggasztónak nevezték, hogy a kárpátaljai magyarságnak az utóbbi hónapokban atrocitások sorozatát kell elszenvednie, a legsúlyosabb ezek közül a KMKSZ-székház felrobbantása volt.
Úgy fogalmaztak: a csütörtök éjjeli támadás a helyi magyar egyházi élet fontos helyszínét érte, megsértve azt a vallási toleranciát, amely a Kárpátalján élőket mindig is jellemezte. A támadással az elkövetők nemcsak „a helyi magyar és református közösséget gyalázták meg”, hanem egyúttal azt a több mint két éve tartó, nagyszabású felújítási munkát is semmibe vették, amely jelenleg tart a templomban azért, hogy az a jövőben is az egyházi és közösségi élet méltó központja és a város ékessége legyen – tették hozzá.
Közölték: a magyar kormány szolidáris a kárpátaljai magyar közösséggel és elvárja az ukrán hatóságoktól, hogy minél előbb derítsék fel a támadás hátterét, találják meg az elkövetőket, és tegyenek meg mindent a hasonló esetek megelőzéséért és a kárpátaljai magyar közösség biztonságának garantálásáért.
