A nemzetpolitika legsikeresebb kezdeményezéseinek nevezte a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két program 2017/2018-as szakaszának záró rendezvényén.
A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese kiemelte: a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-programot öt éve, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programot három éve indították útjára, és mára minden “olajozottan és cizelláltan” működik.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a korábbi kormányok idején a diaszpóra mindig kicsit “mostohagyerek volt”, háttérbe szorultak az ottani magyarság szempontjai. Ezért is döntöttek úgy, hogy külön szervezetet, Magyar Diaszpóra Tanácsot hoznak létre, amelyben “nem a futottak még” kategóriában vannak az ő szempontjaik.
A tanács delegáltjai részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet ülésein is, így a diaszpóra az egyetemes magyarság nemzetrészei között hasonló hangsúllyal jelenik meg – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a sikerekhez szükség volt a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasaira is. Arra, hogy az emigráns szervezeteket úgy alakítsák át, hogy azok minden magyar otthonává váljanak. Egyúttal pedig a fogadó- és mentorszervezeteknek is képesnek kellett lenniük az ösztöndíjasok fogadására – mondta Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: olyan sokrétű munka és küldetés, mint a két program esetében, nincs még egy, “valóban mindenesnek kell lenni”. Szükség van a magyar kultúra, a történelem tanítására, gasztronómiai ismeretekre, néptánctudásra, állampolgársági ismeretekre és egy nagy adag empátiára is.
Értékelése szerint mostanra “rendezett magyar világ van a diaszpórában”, az adott területen az ernyőszervezetek mondják meg, mi történjen, és a magyar kormány elfogadja iránymutatásaikat.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor-program 47 ösztöndíjassal indult. A következő pályázatokat 225 hellyel hirdették meg, ebből 150 a Kőrösi Csoma Sándor-program és 75 a Petőfi Sándor-program ösztöndíjkerete. Ugyanakkor nemcsak számában, hanem minőségében is gyarapodik mindkét program évről évre – összegzett.
Az eredmények közé sorolta, hogy a Petőfi Sándor-program keretében újraindult Brassóban a magyar népzene oktatása, Prágához közel magyar tanfolyamot indítottak, többen kaptak állampolgárságot az ösztöndíjasok munkájának köszönhetően, Moldvában elsőosztályos magyar tankönyv született.
A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében az ösztöndíjasok szerte a világban bekapcsolódtak a Mátyás király emlékévbe, gyermek- és családi programok indultak. Madridban erdélyi napot tartottak, Portugáliában virtuális könyvtár jött létre.
Kitért arra, hogy két új helyszínnel, Isztambullal és Kijevvel bővül a program.
A két program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzet közösségei távol Magyarországtól meg tudják őrizni identitásukat, kultúrájukat, és a hagyományápolás területén jelentős eredményeket lehessen elérni – jelentette ki az államtitkár.
(Forrás: MTI; kormany.hu)
A Fidesz–KDNP egy hatalmas, kétharmados erő
2018. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A Bayer-show vendége volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, aki elemezte az ellenzék magatartását, amit a választások alatt tanúsított. Elmondta, hogy Simicska Lajos és Vona Gábor is árulást követett el. Kitért arra is, hogy a választást nem az ellenzéki pártok vitték, hanem az ellenzéki média. Továbbá beszélt arról, milyen nagy szerepe van Magyarországnak Európa jövőjének befolyásolásában.
A miniszterelnök-helyettes értékelte az ellenzék magatartását, amit tanúsítottak a választás alatt, illetve azt követően.
A választás során két árulás történt az egyik Simicska Lajosé, aki egy Orbán Viktorral szembeni személyes bosszú miatt átállt az ellenoldalra, a másik pedig Vona Gáboré. De ez a kettő nyilván összefügg.
Vona Gábor elárulta a nemzeti radikalizmust, azt mondta: „én adtam a Jobbik lelkét, én vettem el” és egy balliberális irányba próbálta átvinni a pártot – tette hozzá.
Ez a két árulás pedig lehetővé tette a Simicska-és a Soros-világ szövetkezésére az Orbán-kormány megbuktatására. Semjén Zsolt kiemelte, a fő problémájuk az, hogy 2008-tól kezdve kialakult a centrális politikai erőtér, ahol a Fidesz–KDNP egy hatalmas, kétharmados erő középen.
A miniszterelnök-helyettes kitért az ellenzéki média szerepére is. A választást nem az ellenzéki pártok vitték, hanem az ellenzéki média.
Simicska és Soros György összeálltak és kitalálták, hogy visszahozzák a duális politikai erőt. Ezért a Jobbikot áthozták a radikális jobboldalról a balliberális oldalra, és ezt kellett az ellenzéki médiának levezényelni.
A miniszterelnök-helyettes kitért az ellenzéki média szerepére is. A választást nem az ellenzéki pártok vitték, hanem az ellenzéki média.
Simicska és Soros György összeálltak és kitalálták, hogy visszahozzák a duális politikai erőt. Ezért a Jobbikot áthozták a radikális jobboldalról a balliberális oldalra, és ezt kellett az ellenzéki médiának levezényelni.
(Forrás: ECHOTV)
A magyar nemzet túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát
2018. június 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról van szó – emelte ki Semjén Zsolt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei adásában. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor emlékeztetett: a nemzeti összetartozásról szóló törvény arról szól, hogy a magyar nemzet – a trianoni utódállamok egy részével ellentétben – túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát, erre pedig büszkék is lehetünk.
Semjén Zsolt égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, a feladatunk pedig szerinte az, hogy ezt tudatosítsuk magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, ami úgy szól, hogy „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” – és ehhez jön az 1918-as gyulafehérvári határozat szövege, ami – legalábbis a szavak szintjén – garantálta a kisebbségek jogait. Amit azután nem tartottak be, ám mi semmi mást nem kérünk most sem, csak azt, amit száz évvel ezelőtt ők megígértek.
A miniszterelnök-helyettes felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar kormány a nemzetegyesítést az állampolgárság kiterjesztésével képzeli el, mert ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Az a cél, hogy minden magyar – bárhol is éljen a világon – lehessen közjogi értelemben is a magyar nemzet tagja. Semjén Zsolt kiemelte: minden eszköz lehetőséget ad az identitás megőrzéséhez, az pedig egy valódi paradigmaváltás, hogy soha nem látott fejlesztések folynak az összes utódállam tekintetében, hogy biztosítani lehessen a helyben való megmaradás gazdasági lehetőségét.
A kereszténydemokrata politikus reális esélyt lát az asszimiláció megállítására, megfordítására. Hozzátette: a szórványban fogyunk, de a tömbmagyarságban először történik Trianon óta, hogy a vegyesházasságokat mi asszimiláljuk.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az autonómiáról soha nem szabad lemondani, mert az a magyar megmaradást jelenti, hiszen minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő.
„Nem vagyunk másodrangú európai polgárok, amit másnak lehet, nekünk is lehet” – fogalmazott.
A politikus összegezte: nekünk meg kell gyászolnunk Trianont, büszkének kell lennünk arra, hogy túléltük és be kell mutatni a történelmi igazságot. Semjén Zsolt szerint fontos megjegyezni, hogy sok ünneplésre nincs oka egyik utódállamnak sem. Eltekintve attól, hogy közjogilag nem volt legitim a gyulafehérvári gyűlés, a legkényesebb kérdésnek Romániát nevezte, hiszen napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén, Besszarábiában, a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt területen élő románság nem akar csatlakozni Romániához. Románia azáltal, hogy Moldávia nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tudnak feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése
– hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.
A régi Jugoszláviáról szólva felidézte: a szerbek elvesztették „Nagy-Szerbiát”, Montenegrót, Koszovót és Srebrenica után morálisan is megromlott állapotban vannak. A horvátoknak sincs okuk ünnepelni, hiszen számukra Jugoszlávia egy szerb megszállás volt. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte: Trianonban Csehszlovákia jött létre, ami bizonyos értelemben kvázi cseh megszállás volt a szuverén szlovák tudat szempontjából.
Az alábbiakban a teljes interjú megtekinthető:
(Forrás: ECHO TV)
Túléltük, itt vagyunk
2018. június 04.
Ossza meg ismerőseivel!
A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy “Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak az Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.
Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen “túléltük, itt vagyunk”.
A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, “a magyarságot megölik” azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak rendezett megemlékezésen a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban 2018. június 4-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös összetartozás napi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: “a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak”.
Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, melyek közül “Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz”.
Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok – Románia és Ukrajna kivételével – mind kisebbek, mint hazánk.
“Túléltük Trianont és hiszünk abban, hogy megmaradunk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért. Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitás megőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.
Takaró Mihály irodalomtörténész közölte, hogy a jelenlévők közül szinte mindenki Magyarországról jött volna Trianon előtt, tehát máig hat az akkori döntés. Úgy vélte, ahhoz, hogy valaki jó magyar legyen, ma már nem kell fegyvert fogni, ököllel verni a falat, de van néhány teendő: törvényes párkapcsolatot, gyermekeket kell vállalni, fel kell nevelni és magyar iskolába járatni őket. Mert “aki magyarul ír, olvas, gondolkodik, ismeri a kultúra minden szegletét, annak a magyarság nem gúnya, hanem bőr, vagyis levehetetlen” – jelentette ki.
(Forrás: MTI; kormany.hu)
Nem mondhatunk le a gyermekek jövőjéről
2018. június 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Kolozsvárott hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében szombaton felavatták az Apáczai Csere János Gimnázium – magyar állami támogatással – kibővített, felújított épületét.
A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentisztelet után mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes lényegesnek nevezte, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, „ha fogytán a muníció”. Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve köszönetet mondott a kolozsvári magyarságnak azért, hogy nem veszítette el a lényeglátását.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.
A miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy az intézmény stabil építőköve legyen az erdélyi magyarság megmaradásának. Bánfi Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, „a magyarság ügye is el van és el lesz intézve”.
A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)
A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült. A püspök úgy vélte: az építkezés csak most, az új épületrész felépítésével fejeződött be.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.
(Forrás: MTI)
Köszönet a zsidó közösségek sokrétű támogatásáért
2018. június 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken az Országházban fogadta a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartózkodó alelnökét és igazgatóját, Robert Singert – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-t.
Robert Singer köszönetet mondott a magyar kormány által az itt élő zsidó közösségnek nyújtott sokrétű támogatásért.
Az alelnök kiemelte Magyarország és Izrael jó kapcsolatát – mondta a sajtófőnök, hozzátéve: Semjén Zsolt és Soltész Miklós kifejezte a kormány szándékát, hogy a jövőben is segíti a zsidó felekezetek magyarországi tevékenységét.
Robert Singer – a közlés szerint – pozitív várakozással tekint a negyedik Orbán-kormány tevékenységére; a Zsidó Világkongresszus részéről kifejezte maximális együttműködési készségét.
A megbeszélésen részt vett Heisler András, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke is, aki megköszönte az elmúlt négy év támogatásait és együttműködését, kérve annak hasonló szellemben történő folytatását.
(Forrás: MTI)
Európa nem csupán kultúra, adottság, hanem lélek
2018. június 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az Europassio szövetség 34. kongresszusának résztvevői nemcsak kulturális szereplők, hanem missziót teljesítenek, a mai ellenszélben óvják, őrzik az évszázados európai hagyományokat. A kormányfő helyettese erről a kongresszus vendégeit köszöntve beszélt pénteken a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a résztvevők ápolják és idehozták az európai keresztény kultúra egyik lényeges művészeti ágát, a középkori hagyományokon nyugvó szakrális passiók világát. Mostanra azonban már nem csupán művészeti és esztétikai kérdésekről van szó – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: Európa nem csupán kultúra, nem csupán életérzés, nem csupán földrajzi és gazdasági adottság, hanem lélek. “De most ez az Európa, a mi szeretett Európánk, Michelangelo és Mozart, Kant és Shakespeare, Goethe és Raffaello, Salvador Dalí és Bartók Béla Európája félelmetesen megváltozott. Hogy mennyire, azt naponta látjuk.” – fogalmazott.
Kiemelte: ma, amikor a keresztények üldözése világprogram lett, ma, amikor Európa elutasítja a keresztény jelképeket, ma, amikor meghatározó európai hatalmak vezetői tétlenül nézik egy másik világvallás erőszakosan térhódító hatalmát, akkor “befejezhetjük az esztétikai elemzéseket”.
A miniszterelnök-helyettes szerint ki kell mondani: a kongresszus résztvevői, akik jóhiszeműen összegyűltek egy művészeti seregszemlére, az európai keresztény passiók találkozójára, már nemcsak kulturális szereplők, nemcsak egy régi európai hagyomány mai képviselői.
Ők már egy misszió résztvevői, akik a mai ellenszélben óvják és őrzik az évszázados európai hagyományokat, akik ragaszkodnak elődeik évszázados hagyományaihoz. Egy misszió képviselői, akik látják a mai gyorsuló világ eltorzulását és mégis azt választják, hogy megőrzik a múlt értékeit, megőrzik Európát, megőrzik a keresztény civilizációt – mutatott rá a kormányfő helyettese.
Hozzátette: soha nem hitte volna, hogy életében még egyáltalán hősies tett és feladat, és nem is veszélytelen feladat lesz Európában, “a mi Európánkban” a kereszténység melletti kiállás. Ezt legalább még a dómok őrzik, az építészet, mint a megfagyott zene ódon köveivel még mutatja az irányt – fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy Budaörs rendezi az idei találkozót, ami szavai szerint nem véletlen, hiszen itt 1933-ban rendeztek először sokszereplős passiót az oberammergaui játékok mintájára. Kezdeményezője, szövegírója és rendezője Bató Géza volt – idézte fel, hozzátéve: a háború utáni kommunista évtizedekben nem engedélyezték a nagy létszámú és nyilvános egyházi rendezvényeket. Csak a rendszerváltás után, 2003-ban újították fel, Merényi Anna átdolgozásában és kiegészítéseivel – ismertette.
Semjén Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy napjainkban reneszánszát éli ez a szakrális műfaj, egyre több ország egyre több településén mutatják be különböző csoportok a passiójátékot, gyakran hatalmas, több száz fős statisztériával.
A Europassion egy európai passiójátszó-csoportokat tömörítő szervezet. A tagság minden olyan csoport számára lehetséges, akik Krisztus szenvedését állítják színpadra, és készen állnak a csatlakozásra.
(Forrás: MTI)
Európa léte vagy nemléte a kérdés
2018. május 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A Breitbart amerikai konzervatív portál kikérte Semjén Zsolt véleményét a tömeges bevándorlásról. Magyarország miniszterelnök-helyettesének, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének véleménye az alábbiakban olvasható.
„Európa sorsfordító pillanatok előtt áll. Ha a bevándorlás kihívására rossz válaszokat adunk, soha nem fogjuk tudni jóvátenni. Itt Európa léte vagy nem léte a kérdés. Mert Európa annyiban Európa, amennyiben nemcsak egy semleges földrajzi fogalom, hanem szellemi valóság is. Amennyiben pedig szellemi valóság, annyiban a zsidó-keresztény civilizációt jelenti. Ez az európai civilizáció, amely most végveszélyben van, két ok miatt.
Az egyik egy külső ok: az iszlám invázió. Szeretném hangsúlyozni, hogy én egy nagy civilizációnak, egy nagy világvallásnak tartom az iszlámot. De ez nem változtat azon, amit a Biblia úgy mond, hogy „mindenki a saját fügefája alatt.” Tehát az európai civilizációnak nem része az iszlám. Következésképpen: ha iszlám tömegek özönlenek Európába, figyelembe véve a családegyesítést, a demográfiai trendeket, azt, hogy az iszlám nem akar nemhogy asszimilálódni, de még integrálódni sem az európai civilizációba – mindez azt jelenti, hogy nagyon hamar kisebbségbe kerülhetünk a saját kontinensünkön. Először párhuzamos társadalmak alakulnak ki, majd végül mi magunk is a saría árnyékában élhetünk. Úgy gondolom, hogy ez az utolsó pillanat, amikor ezt a folyamatot még meg lehet állítani, sőt szerintem vannak olyanok, akik már elvesztek – megkockáztatom, hogy ez az utolsó francia generáció, amely Franciaországban még francia életet élhet…
A második ok: abban, hogy az iszlám úgy hatol be Európába, mint kés a vajba, vastagon benne van a jakobinus, kommunista, ’68-as egyházellenesség is, amely évszázadok óta tudatosan próbálta elfojtani, száműzni Európa keresztény identitását. Ez a folyamat az utóbbi évtizedben brutálisan felerősödött. Ezért van, hogy az iszlám nem a zsidó-keresztény civilizáció ellenállásával találkozik, hanem egy vákuummal. A keresztény civilizációt az EU döntéshozói belülről relativizálták, mállasztották szét. Ráadásul olyan devianciákat erőltettek Európára, amelyeknek következménye például a családellenesség, hogy nem születik elég gyerek. És ennek következménye a drogliberalizáció, a házasság relativizálása is, amely az iszlám megvetését joggal váltja ki.
Ahhoz, hogy ezzel szemben védekezni tudjunk, először a saját keresztény civilizációnk önbecsülését és büszkeségét kell feléleszteni! Itt nagyon fontos látni, hogy a keresztény civilizációt a keresztény hit és vallás hozta létre, de ennek a civilizációnak tagjai azok is, akik nem templomba járó emberek. Ez tehát nem egy szoros értelemben vett vallási kérdés Isten és az én személyes kapcsolatom tekintetében (persze jó, ha van ilyen). A keresztény civilizáció azoknak is lételeme, akik a valódi európai identitás hívei. Ezért itt valójában európai önvédelemről van szó…
A kis, 10 milliós Magyarország a határain meg tudta állítani ezt az inváziót. A V4-ekkel együttműködve egy megkerülhetetlen európai tényező lett, ellentmondva a brüsszeli diktátumoknak. Azoknak, akik azt mondták, hogy a migrációt úgyse lehet megállítani, sőt igazából nem is kell, végül is jó dolog, mert minek ide kereszténység, minek ide nemzetállamok! Ebben a kérdésben lassan Európában is egyre nagyobb egységfront látszik kialakulni. Velünk tart már Ausztria, az olasz választások pedig fekete-fehéren megmutatták, hogy az olaszok nagy része sem akar bevándorlóország lenni, nem akarja feladni az olasz életstílust, a keresztény civilizációját.
Ez szerintem ma egy olyan éledő erő, hogy elgondolkodnak a német és a francia polgárok is, hogy ha Magyarországon meg tudták állítani a bevándorlást, és nem lesznek bevándorlóország, akkor talán nekik is van még esélyük más utat választani. És azért támadnak minket az EU vezetői minden fórumon, mindenféle hazugságokkal, mert be akarják bizonyítani, hogy nem lehet megállítani a migrációt – ezért akarják tönkretenni Magyarországot, és megdönteni a magyar kormányt!”
A csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar-cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől Dominik Duka bíboros, Prága érseke szerdán a Parlamentben.
Az ünnepségen, amelyen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: Dominik Duka bíboros az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja.
Kiemelkedően sokat tett a népeink közötti megértés elmélyítéséért, a csehországi magyarság hitéletének gazdagításáért, közösen vallott “hagyományos értékeink felmutatásáért és védelméért”. Ezekért az érdemekért méltán illeti meg a kitüntetés, amelynek átadásával “ma egész nemzetünk nevében fejezzük ki elismerésünket és őszinte köszönetünket” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kormányfő egyházügyekért felelős helyettese kitért arra is, hogy a bíboros az 1956-os forradalom 60. évfordulóján személyesen kezdeményezte, hogy Prágában gyászmise keretében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről, és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett. Kiemelte, hogy az 1970-ben pappá szentelt Dominik Duka gyakran felkeresi hazánkat, és templomainkban rendszeresen celebrál szentmisét. Szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is: kérésüket meghallgatva lehetővé tette, hogy több éves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Ennek érdekében ő kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, valamint rendelkezésre bocsátotta a belvárosi Szent Henrik-templomot és a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet – sorolta Semjén Zsolt.
Hozzátette: a bíboros és Magyarország bensőséges kapcsolatának másik pillére a hittérítő Szent Adalbert személye. Azé a nagy formátumú egyházi férfiúé, aki a legendák szerint Szent István királyunk megkeresztelője – vagy talán bérmálója – volt, s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel. Nem véletlen, hogy bíborosként celebrált első szentmiséjén Dominik Duka a prágai székesegyházban éppen Szent Adalbert, a közép-európai népek e kiemelkedő közös személyiségének emléke előtt tisztelgett – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Dominik Duka köszönetet mondott a kitüntetését, azért, hogy azt a Parlament épületében vehette át, amelyet a feltámadás jelképének nevezett. Szent Adalbert személyét méltatva rámutatott: már hajdanán összekötötte nemzetünket, s jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát. Ebben a vonatkozásban említette meg III. Ottó német császárt, I. Mieszko lengyel fejedelmet, valamint II. János Pál pápát, szavai szerint az ő szellemi hagyatékuk, üzenetük él tovább a visegrádi országok együttműködésében is.
Kitért arra is, hogy a 15-18. században Magyarország, az akkori magyar királyság jelentős áldozatot hozott a török terjeszkedés megállítására, és sajnálatos, hogy ezeket a történelmi tényeket ma más sokan elfeledik.
Méltatta Mindszenty József bíboros alakját is, akinek magatartása, kiállása inspiráló volt. Hozzátette: nagy tiszteletet ébreszt benne a bátor magyar nép 1956-os felkelése.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsoltot idézi a Breitbart amerikai konzervatív portál
2018. május 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország az identitásvesztés veszélyeire figyelmezteti Európát – Az iszlám ellenállás nélkül szivárog be Európába címmel közölt cikket pünkösd hétfőn a mértékadó amerikai konzervatív-jobboldali hírportál, a Breitbart.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese figyelmeztetett: a keresztény hit és a nemzeti identitás elhalványulásával az iszlám ellenállás nélkül szivárog be Európába – olvashatjuk Jack Montgomery cikkében. „Semjén, aki a magyar országgyűlésben az Orbán Viktor vezette Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, a romániai Csíksomlyóban (Sumuleu Ciuc) összegyűlt nagyszámú zarándoktömeg előtt beszélt erről – a népes romániai magyar kisebbség otthonában” – teszi hozzá. A cikk szerint „az egyetemes magyarság gyűlik össze Csíksomlyón évről évre, felekezeti hovatartozástól függetlenül azért, hogy megerősödjön magyarságában és keresztény küldetésében” – idézi a KDNP-elnököt az írás. A zarándoklatnak „az az üzenete, hogy akkor van megmaradás, ha megvan a kereszténységünk, a saját identitásunk, és az európai nemzetek büszkék az identitásukra” – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy kormánya – mely áprilisban „földcsuszamlásszerű, abszolút többséget eredményező győzelemmel tért vissza a hatalomba” az európai politikai elit és Soros György „civil” szervezeteinek nagy megrökönyödésére, akik ellenzik a magyar vezető szigorú határvédelmi politikáját – a „zátonyra futott »liberális« demokrácia bütykölése helyett” inkább felépítette „a XXI. századi kereszténydemokráciát.”
A választás előtt arra figyelmeztetett, hogy „a minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hitetlen is ma még, velünk is megtörténhet.”
Beszédében utalt „Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportjára” is, amely „egy olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát”. Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy kormánya ellenáll ennek a törekvésnek.
„Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten” – fogalmazott.
