Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2018. július 19-én magánlátogatáson Betlehemben járt. 

Magyarország miniszterelnök-helyettesét a Születés Templomában fogadta Ziad al-Bandak, a palesztin elnök keresztény ügyekért felelős főtanácsadója, és közösen megtekintették a templomban zajló felújítási munkálatokat, amelyhez Magyarország 2011-ben és 2018-ban is pénzadománnyal járult hozzá.

A palesztin partner bemutatta a munkálatok helyzetét, illetve köszönetet mondott hazánk töretlen támogatásáért. A Születés Templomának támogatásával Magyarország nem  csak Palesztinának és a helyi keresztény közösségnek nyújtott támogatást, de hozzájárul a kereszténység egyik legfontosabb szent helyének megőrzéséhez is.

Semjén Zsolt aláhúzta, Magyarország 2011-ben első külföldi államként járult hozzá a templom rekonstrukciójához. Hazánk kiemelten kezeli a közel-keleti keresztény egyházak és közösségek támogatását, erre a támogatásunkra a jövőben is számíthatnak. A megbeszélést követően a miniszterelnök-helyettes Nasszar Khamisz, Magyarország betlehemi tiszteletbeli konzulja kíséretében megtekintette a Betlehemben tervezett magyar zarándokház lehetséges helyszíneit.

Semjén Zsolt Orbán Viktor izraeli látogatása kíséretében érkezett Jeruzsálembe.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetiségeink és a határon túli magyarok is “mi vagyunk”, együtt alkotva az egyetemes magyarságot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Levéltár Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállításának megnyitóján szerda este Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyarországi nemzetiségek egyszerre jelenítik meg anyanemzetüket, az egyetemes magyarságot, ugyanakkor azt a sajátos értéket is, amelyet magyarországi nemzetiségként egyedül ők képesek adni az anyanemzetnek, a magyarságnak és az emberiségnek.

Kitért arra: a magyarországi nemzetiségeket bemutató kiállításon “saját magunknak mutatkozunk be”, hiszen talán nincs is olyan ma Magyarországon élő magyar, aki ősei között kutatva ne találna határon túli magyart és valamilyen nemzetiséget is.

Hozzátette: nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként egységben látja feladatát, hogy szolgálja a külhoni magyarságot és a magyarországi nemzetiségeket.

Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója köszöntőjében ismertette: amikor a kiállítást tervezték, szerették volna végigkövetni, hogy ezer év alatt hányszor találkozott a magyarság más nemzetekkel. Volt, amikor hívtuk őket, volt, amikor hívatlanul jöttek, volt, hogy barátok lettek és volt, hogy asszimilálódtak – mondta.

“Előfordult, hogy megsértettük a nemzetiségeinket” és az is, hogy “ők nem értették meg, amit a haza kínált nekik”, de “együtt éltünk a bajban” és közösek voltak a “sikereink is” – tette hozzá a főigazgató.

A kiállítás eredeti oklevelek, iratok, tárgyak segítségével ismerteti Magyarország nemzetiségeinek történetét.

A tárlat választ keres arra, miként viszonyultak az itt élők egymáshoz, mennyire volt ellenséges, barátságos vagy éppen közömbös a viszonyuk, és milyen mértékben integrálódtak vagy asszimilálódtak a nem magyar ajkúak.

A kiállításon megtekinthető rövidfilmeken bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, zsidók, valamint mára eltűnt etnikumok képviselői jelennek meg, a látogatók így megismerkedhetnek a nyelvükkel, zenéjükkel is.

A nagyközönség a kiállítást egy évig láthatja az országos levéltár Bécsi kapu téri épületében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Országházban fogadta  Dara Murphy-t, az Európai Néppárt alelnökét, a 2019-es Európai parlamenti választási kampány kampányfőnökét.

A kereszténydemokrata pártelnök hangsúlyozta: a következő választás tétje, hogy megőrizhessük Európa alapító atyáinak örökségét, a zsidó-keresztény alapértékeket, a családok biztonságát, a nemzetek szuverenitását.

Semjén Zsolt hozzátette, ennek érdekében a KDNP a Fidesszel együtt aktívan részt vesz az Európai Néppárt kampányában.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

David B. Cornstein amerikai nagykövet fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 242. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián 2018. július 3-án.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A szarvasi Ótemplomban tartott ünnepi istentiszteleten iktatták hivatalába 2018. június 30-án a Déli Evangélikus Egyházkerület megválasztott új püspökét, a korábban a Kelet-Békési Egyházmegye esperesi tisztségét betöltő békéscsabai lelkészt, Kondor Pétert.

Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki köszöntő szavait követően átadta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, melyet Kondor Péternek írt hivatalba lépése alkalmából. Ebben a kormányfő rámutatott, fontos, hogy legyenek olyan hívő közösségek, melyeknek tagjai egymást erősítve nemcsak a hagyományok ápolását, hanem a keresztény értékek őrzését és továbbadást is küldetésünknek érzik

(Forrás: evangelikus.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarországi bolgár nemzetiség 32 tagja tette le ünnepélyes keretek között a magyar állampolgársági esküt vasárnap a Magyarországi Bolgárok Egyesületének budapesti székházában.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében kifejtette: “amennyire természetes az, hogy a külhoni magyarság megkaphatja a magyar állampolgárságot, ugyanolyan egyértelmű az is, hogy a Magyarországon élő, állam- és nemzetalkotó nemzetek tagjai magyar állampolgárok lehetnek”.

Mint elmondta, ezért döntött úgy, hogy segíti e gyakran évtizedek óta Magyarországon élő, vagy már itt született bolgárokat abban, hogy minél előbb megkaphassák a magyar állampolgárságot, miután Varga Szimeon, a bolgár nemzetiség szószólója megkereste őt ez ügyben.

A kérelmeket Áder János köztársasági elnök hagyta jóvá.

Muszev Dancsó, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke beszédében kitért arra, hogy a Magyarországi Bolgárok Egyesülete már 1914 óta működik, tehát több mint egy évszázada vezet a közösség intézményes életet Magyarországon.

“A mai esemény, a fogadalomtétel jelképe annak, hogyan találtunk új hazára, hogyan váltunk annak szerves részévé és integrálódtunk úgy, hogy megőriztük saját nyelvünket és kultúránkat is” – emelte ki.

Muszev Dancsó az MTI-nek kifejtette: speciális helyzet alakult ki a közösségen belül, mivel nagyon sok aktív közösségi tagnak nem volt állampolgársága különböző okokból. A most állampolgárságot kapottak között van egyházbizottsági tag, egyesületi elnökségi tag, pedagógus, igazgató, kulturális intézmény vezetője. Bár mind aktív közösségi tagok, közjogi értelemben eddig nem tudtak részt venni az önkormányzati közösségi életben, mivel nem volt szavazati joguk.

A vasárnap magyar állampolgárrá vált bolgárok között sokan már évtizedek, akár 40 év óta is Magyarországon élnek, többen már itt születtek és családjuk sokadik generációjaként élnek az országban.

Az utolsó népszámlálás adatai szerint a magyarországi bolgár nemzetiséghez tartozók száma mintegy 6000. A bolgár önkormányzat elnöke szerint közöttük az elmúlt 5-6 évben minimálisra csökkent azok száma, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal.

Az ünnepélyes eskütételen jelen volt többek között Soltész Miklós a Miniszterelnökség államtitkára, Wetzel tamás miniszteri biztos és Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Fekete Madonna zarándokvonat utasai kedden ünnepi szentmisén vettek részt a lengyelországi Czestochowában, a misét Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke és a zarándokvonat egyik lelki vezetője mutatta be, jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

A lengyelországi pálos Mária-kegyhelyen bemutatott mise végén Semjén Zsolt jelenlétét a zarándokok nevében Tamás József püspök megköszönte.

A szentmise elején a pálosok az úgynevezett konfráteri címet adományozták a pappá szentelésének 50. évfordulóját idén ünneplő Tamás püspöknek. Amint kifejtették, az egyházi méltóság a lelkipásztori tevékenységében évek óta a pálos rendi közösséghez kötődik, most pedig a konfráteri fogadalom által a rend “tiszteletbeli tagjaként” a pálos lelkiségben részesül – hangzott el.

A zarándokokat Marian Waligóra czestochowai pálos házfőnök köszöntötte, és átadta Tamás püspöknek a czestochowai Fekete Madonna másolatát.

A pálos kolostor Lovagtermében felavatják még kedd délután a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által készített vándorkiállítást, melyben a magyar művészek a Boldogasszony és a magyarság kapcsolatát ábrázolják.

Szerdán a magyar zarándokok Krakkóba látogatnak, csütörtökön pedig a délkelet-lengyelországi Tarnówban részt vesznek a lengyel-magyar barátság díszpadjának avatásán. Itt jelen lesz Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára.

A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

Manapság Czestochowát évente hívek milliói keresik fel, a világ egyik legismertebb Mária-kegyhelyének, Lengyelország legfontosabb zarándokhelyének számít. Miközben a világ többi Mária-kegyhelyének népszerűsége az egyház által elismert Szűzanya-jelenésekkel függ össze, Czestochowa népszerűségét nem az ilyen eseményekhez, hanem a Fekete Madonna csodaképéhez, az ezzel összefüggő Mária-kultuszhoz kötik.

A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre 2011-ben Székely János püspök kezdeményezésére szervezték meg először. A szombathelyi megyés püspök idén is a zarándokvonat másik lelki vezetője.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzet érdeke a megmaradás és a gyarapodás – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Lőrincz Csaba-díj átadásán pénteken Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A díj névadójáról szólva a kormánypárti politikus elmondta: ahhoz az erdélyi nemzedékhez tartozott, amelyet beárnyékolt a Ceausescu-diktatúra. Ez Lőrincz Csabát a szabadság természetének mélyebb megismerésére ösztönözte. Társaival kisebbségvédelmi politikát épített fel.

Az idei díjazott Vizi Balázs jogász, politológus, egyetemi docens, az MTA köztestületének tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője.

Semjén Zsolt a díjazottról azt mondta: már egy új erdélyi nemzedék képviselője, aki Lőrinc Csaba nyomdokain járva a kisebbségkutatás jelentős alakja.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a díj névadójáról elmondta: 1959-ben született Erdélyben, 1986-ban települt át Magyarországra, a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértője volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be. 2008-ben hunyt el.

Vizi Balázsról a fideszes politikus elmondta: a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából fontos a kisebbségkutatás tudományos hátterének építése. A kisebbségek helyzetén akkor lehet javítani, ha európai és jogi üggyé válik, ahogy ez az őshonos európai kisebbségek jogi védelmének megteremtéséért mások mellett magyar politikusok által indított polgári kezdeményezés, a Minority SafePack esetében megfigyelhető.

Martonyi János volt külügyminiszter előadásában azt emelte ki, hogy a nemzetközi jogrend a legfontosabb eszköz a kisebbségi magyarság gondjainak megoldására. Ennek része, hogy Európa-szerte elfogadtassák például az őshonos nemzeti kisebbség gondolatát.

Hosszú küzdelem lesz, de nem szabad feladni, ahhoz pedig, hogy sikeres legyen, nemcsak szívvel, de ésszel is kell támogatni a nemzeti kisebbségek ügyét. Az ebben részt vevő szakemberekről szól a Lőrincz Csaba-díj – fűzte hozzá a volt külügyminiszter.

Vizi Balázs előadásában többi között arról beszélt, hogy a kisebbségi jogoknál még nem történt meg az az áttörés, amely az emberi jogoknál igen.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított díj a fiatalon elhunyt erdélyi magyar értelmiségi, Lőrincz Csaba (1959-2008) emlékét, szellemiségét őrzi, és tudósok, szakértők, kutatók, írók, újságírók kiemelkedő kül- illetve nemzetpolitikai és kisebbségekkel kapcsolatos tudományos tevékenységét jutalmazza. Az elismerést minden év júniusában adják át a szomszédos országokban élő magyaroknak kedvezményeket biztosító státusztörvény 2001. júniusi elfogadásához igazodva.

A kitüntetettet Nagy János felvidéki képzőművész bronz emlékplakettjével, emléklappal és anyagi elismeréssel jutalmazzák, továbbá megnevezhet egy egyetemi hallgatót, aki egy hónapos brüsszeli ösztöndíjat kap az Európai Néppárt frakciójánál.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Van okunk büszkének lenni arra, hogy túléltük Trianont, noha azt akarták, hogy ne legyen életképes Magyarország, a magyarság ne élje túl. Mégis erősödünk, soha nem látott gazdaságfejlesztést hajtunk végre a Kárpát-medencében, a nemzet közjogi egyesítése és az ehhez kapcsolódó nemzetpolitikai intézkedések rendszere sikertörténet – mondta a Demokratának Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, akivel a belpolitika árulásairól, a keresztény civilizáció és a patriotizmus védelmének szükségességéről és a trianoni utódállamok meghasonlottságairól is nyilatkozott.

– Mi az elmúlt két kormányzati ciklus nemzetpolitikai mérlege?

– Édesanyám erdélyi, ezért személyesen is életcélom volt egymillió magyar nemzettársunk honosítása. Ezt nem egészen nyolc esztendő alatt túl is szárnyaltuk, egymillió-huszonötezer magyart honosítottunk 2010 óta, őket reálisan még negyedmillióan követhetik az elkövetkező években. A honosítottak a magyarországi választáson is ki tudják nyilvánítani az akaratukat, idén 378 ezren regisztráltak a voksolásra, közülük 252 ezren adtak le levélszavazatot. Sokkal nagyobb volt az érdeklődés és a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. A Gondviselés nagy dramaturg, hiszen ahogy négy évvel ezelőtt, úgy idén is a határon túli magyarok szavazataival lett meg a kétharmad. Ezek a honosítási számok persze nem puszta statisztikai adatok, mögöttük emberek, családok története, kálváriája, nemzethűsége van. A kedvezményes honosítás történelmi igazságtétel, és egyben az egyetlen ma reá­lisan adható válasz Trianonra. 1920 óta először a tömbmagyar területeken lélekszámban és százalékos arányban is erősödött a magyarság, és vegyes házasságok tekintetében az is egyre gyakoribb, hogy mi asszimiláljuk a többségi nemzethez tartozókat. A nemzet közjogi egyesítése és az ehhez kapcsolódó nemzetpolitikai intézkedések rendszere az identitásőrzéstől a gazdaságfejlesztésig egyértelműen sikertörténet.

– Ám egyes trianoni utódállamok jogfosztással torolják meg, ha polgáraik más állammal is közjogi kapcsolatot létesítenek. Mit tehet a visegrádi csoportban főszerepet játszó Magyarország például a szlovák állampolgársági törvény ellen?

– A szlovák–magyar államközi viszony a történelemben soha nem volt ilyen jó, mint most, mindkét ország elemi érdeke a V4-es együttműködés, hiszen így tudjuk érvényesíteni érdekeinket európai szinten. Ez az együttműködés megágyaz a jó gazdasági kapcsolatoknak, mindezek együttese pedig lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre a kényesebb kérdésekben is előrelépjünk. Látni kell, hogy a szlovák állampolgársági ellentörvény kárvallottjai 95 százalékban azok a szlovákok, akik Angliában, Németországban és Csehországban élnek, dolgoznak, és akik fölvették ezen országok állampolgárságát, így elveszítették a szlovákot. Ez a szlovák nemzeti érdek szempontjából is őrültség. Ezért előbb-utóbb Csehországhoz hasonlóan Szlovákia is lehetővé fogja tenni a kettős állampolgárságot.

– A magyar parlamentben is hallatszanak magyarellenes, jogfosztást követelő hangok, a Gyurcsány-féle szélsőséges párt továbbra is kirekesztené a nemzet harmadát. Mintha az ellenzék semmit nem tanult volna április nyolcadikából.

– Szögezzük le: ilyen még nem volt a politikatörténetben, hogy valamely politikai közösség háromszor egymás után kétharmados parlamenti felhatalmazást nyerjen, ráadásul különlegesen erős legitimációt adó magas részvétel mellett. Kimondható, hogy a szociális népszavazásunk, 2008 óta minden országos választást megnyerő Fidesz–KDNP-szövetség a hazai és az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója. Az ellenzék mostani csúfos bukásának számos oka van, például nincs válasza arra a kérdésre, hogy miért ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök.

– Korrupció, vágják rá kapásból.

– A mai ellenzék kormányzása idején nagyságrenddel nagyobb volt a korrupció, ráadásul például a közmű-privatizáció során a nemzeti érdekkel szöges ellentétben, és az is világos, hogy erre a vádaskodásra hangszereli a külső támadásokat a Soros-hálózat, ahogy tette ezt a Majdantól Prágáig, Bukaresttől Pozsonyig. De a gazdaság erősödik, négy százalék felett nő a GDP, az államadósság folyamatosan zsugorodik, ráadásul külföldi kitettsége töredékére csökkent az elmúlt években. Radikálisan emelkednek a reáljövedelmek, nőnek a megtakarítások, bővül a belső fogyasztás, az államháztartás hiánya egyre kisebb. Nem utolsósorban Magyarország helyes választ adott a tömeges illegális migrációra, megvédve identitását és polgárai biztonságát. A primér gyűlöleten túl normális, észszerű válasz tehát nincs arra a kérdésre, hogy miért is kellene a kormányt, a miniszterelnököt leváltani. Pláne alternatívaként azt állítani, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Gyurcsány pénzügyminiszter, Vona belügyminiszter… A Soros–Simicska perverz koalíció totálisan megbukott.

– Volt ilyen koalíció?

– 2010-től a politikai helyzetet a Fidesz–KDNP jelentette nagy centrális erőtér határozza meg, tőle balra a balliberális pártok és az elhelyezhetetlen LMP, tőle jobbra az eredeti Jobbik, melyek egymással nem kompatibilisek. Simicska Lajos személyes bosszúvágya és a Soros-hálózat ideológiai-gazdasági törekvései e centrális erőtér megszüntetésére, egy duális erőtér létrehozására szövetkeztek. Ezért az ellenzéki médiájuk átvette az irányítást, az volt a terv, hogy a Jobbikot a Hír TV-től a 444-ig, Simicskától Sorosig terjedő palettán egy kottából játszva átpozicionálják, és így kompatibilissé tegyék a balliberális pártokkal. Mert így az egyik oldalon a kormánypártok, a másikon az egész ellenzék állt volna, vagyis duális erőtér alakult volna ki.

– Vagyis az ellenzéki média inszeminátori szerepet játszott?

– Érdekes hasonlat. Két árulás volt: Simicskáé és Vonáé. Simicska árulása így rántotta magával Vona Gábor vallási jellegű, illetve politikai árulását. A Jobbik bukott elnökének az a mondata, mely szerint az iszlám az emberiség utolsó reménysége, keresztény szempontból hittagadás, vagyis aposztázia, mert az emberiség utolsó reménye Jézus Krisztus. Vona Gábor ugyanezt politikai síkon is elkövette, amikor azt mondta, hogy ő adta a Jobbik lelkét, és ő is vette el. Ezzel elárulta és megtagadta a nemzeti radikalizmust, a Gárdától eljutott a Spinoza Házig, Budaházytól Heller Ágnesig. Jézus azt mondta: „ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább”. Ez a mai Jobbik mint párt Simicska és Vona kettős árulásának a mérgezett gyümölcse. Az ellenzéki média nagy terve teljes kudarccal végződött, pártjaik pedig szétesőfélben vannak.

– Az európai színtéren viszont töretlen az erejük, folyamatosan támadják és megtorlással fenyegetik az érdekeit védő Magyarországot. Mire számít a jövő évi európai parlamenti választáson, amely jól láthatóan két világnézet küzdelme lesz?

– Angela Merkel, ha 180 fokot nem is, de körülbelül 140 fokot már fordult a Willkommenskulturhoz képest, nemrég azt mondta, Magyarország Németországot is védi a kerítéssel. Ausztria messzire jutott az oldalsó szárnyakkal felszerelt kapu bárgyúságától, ki emlékszik már Faymann kancellárra vagy utódjára, Kernre? Olaszországban is jelentéktelenné vált Matteo Renzi. Az új római belügyminiszter, Matteo Salvini korábban elképzelhetetlen dolgokat mond és tesz Brüsszel döbbenetére. Egész Európában megfigyelhető a migrációellenes és a nemzetállami szuverenitást védő politika megerősödése, ezért arra számítok, hogy jövőre a globalista erők jelentősen visszaszorulnak az Európai Parlamentben, és a mostani Bizottság tagjaiból is csak hírmondó marad. Nekünk a keresztény civilizáció védelmét és a nemzeti szuverenitást kell a zászlónkra írni!

– Két év múlva lesz Trianon centenáriuma, Románia már idén az Erdély elszakítását kimondó gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulójának lázában ég. Nem túl sok az ékekkel végtelenségig feszíthető ellenérdek?

– A románságnak azt üzenem, ha ennyire ünneplik a gyulafehérvári gyűlést, akkor annak deklarációját a magyar autonómiáról alaposan tanulmányozzák át, és tartsák be. Trianonnal három teendőnk van. A nemzeti gyász természetes, de nem válhat kizárólagossá. Okunk van büszkének lenni arra, hogy túléltük Trianont, noha azt akarták, hogy ne legyen életképes Magyarország, a magyarság ne élje túl. Mégis erősödünk, soha nem látott gazdaságfejlesztést hajtunk végre a Kárpát-medencében. A trianoni utódállamok nagy része ellenben eltűnt, Csehszlovákia békésen, Jugoszlávia véres polgárháború során. Az emlékezés és a büszkeség arra is kötelez minket, hogy bemutassuk a történelmi igazságot magunknak, a nagyvilágnak és az utódállamoknak is, szerintem különösen fontos, hogy az ő nyelvükön is. Megjegyzem, ebben a Magyar Tudományos Akadémiának főszerepet kellene vinnie, de amit eddig letettek az asztalra, az nemcsak halovány, hanem nem tűnt fel, hogy a magyar ügy szószólói lennének…

– Romsics Ignác akadémikus nemrég egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Erdélyt örökre elveszítettük, ezt Raffay Ernő történészprofesszor elvtelen, reménytelenséget tápláló mondatnak minősítette…

– Nem ismerem a szövegkörnyezetet, amiben akadémikus úr – akinek műveit rendszeresen olvasom – szavai elhangzottak, de ez így nyilvánvalóan nem igaz, és tényleg reményt vesztő. Azt persze lehet mondani, hogy a határok megváltoztatása ma az EU-ban nem reális, vagy hogy persze látjuk az etnikai arányokat, 100 év intézményes magyarellenességének a következményét. De amíg másfél millió erdélyi magyar Erdélyben meg akar maradni magyarnak, addig hogy veszett volna el a magyarság számára Erdély? Ezt a románok is tudják, azért a székely zászló tilalma, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megfojtása, és órákig lehetne sorolni. Különben a románságnak súlyos nemzetpolitikai válsággal kell most szembenéznie: Moldávia nem akar csatlakozni Romániához.

– Meglep.

– Pedig így van. Hogy képzeletbeli példával érzékeltessem a magyar olvasónak: képzeljük el, hogy van egy magyar nyelvű állam Magyarország határán, és ők azt mondják nekünk, hogy mi nem akarunk csatlakozni hozzátok. Azért ez megrendítené a nemzeti büszkeségünket… De a többi utódállamnak sincs oka triumfálni. Jugoszlávia felbomlása után Szerbia elveszítette a szerb nemzet bölcsőjének tekintett Koszovót és a tengeri kijáratot jelentő Montenegrót, és morálisan feldolgozhatatlan Srebrenica is. A horvát nemzettudatban súlyos ellentmondás, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával nem a függetlenség jött el, hanem a magyar–horvát kiegyezéshez képest rosszabb helyzetbe, gyakorlatilag szerb dominancia alá kerültek. És ott van a kérdés: hogy viszonyulnak az usztasa államhoz? Végül is Horvátország kétszer is kilépett Jugoszláviából. Csehszlovákia cseh dominanciával jött létre. A Tiso-féle bábállam nem vállalható történelmi előképként, de tény, hogy végül is Mečiarral Szlovákia különvált Csehországtól. Fontos, hogy a szlovák nyelv két szót használ Magyarország megnevezésére: Mad’arsko a mai Magyarországot jelöli, Uhorsko ellenben a történelmi Magyarországot, melynek a szlovákság is része volt, és amelynek királyait, például Szent Istvánt ők is magukénak vallják. A mi feladatunk, hogy ezt a pozitív tartalmú Uhorsko-gondolatot erősítsük, és minden lehetséges alkalommal rávilágítsunk, hogy az államhatároktól függetlenül a Kárpát-medence a természetes egység.

(Forrás: demokrata.hu)