Semjén Zsolt a III. Nomád Világjátékok megnyitóján
2018. szeptember 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel részt vett a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, ahol a magyar csapat is képviseltette magát, majd részt vettek a a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésén.
A III. Nomád Világjátékokon a magyarok öt sportágban összesen 16 versenyzővel állnak rajthoz: a küzdelmek vasárnap vették kezdetüket és szombatig tartanak Kirgizisztánban.
A megnyitót követően a kormányfő és miniszterei a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésére is ellátogattak a kirgizisztáni Csolpon-Atában.
(semjenzsolt.hu)
Boross Péter 90 éves
2018. augusztus 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kifejezte jókívánságait a kilencvenéves Boross Péter volt miniszterelnöknek, akit az Orbán-kormány mai ülésén köszöntöttek.
Orbán Viktor és miniszterei a szerdai kormányülésen fogadták Boross Pétert, majd a rövid ünnepi köszöntő után díszebédet adtak számára.
Az eseményen a volt kormányfő családtagjai, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a Boross-kormány több minisztere is részt vett.
(semjenzsolt.hu)
Moldávia külügyminiszterét fogadta Semjén Zsolt
2018. augusztus 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban fogadta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Tudor Ulianovschit a Moldovai Köztársaság külügy- és európai integrációs miniszterét kedden.
A találkozón Semjén Zsolt és Moldova külügyminisztere méltatta, hogy a két ország diplomáciai kapcsolata immár negyedszádos múltra tekinthet vissza.
A megbeszélésen a felek áttekintették a magyar-moldovai együttműködés jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit.
(Forrás: kormany.hu)
Hálaadó istentisztelet Szent István ünnepén
2018. augusztus 20.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházai és tagszervezetei szervezésében ezeréves történelmünk ünneplésének részeként állami ünnepünk előestéjén, 2018. augusztus 19-én (vasárnap) este a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban hálaadó ünnepi istentiszteletet tartottak.
Az ünnepi istentiszteleten a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) szolgálatában is együttműködő hazai egyházak (római katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, anglikán és ortodox) főpásztorai végeztek szolgálatot.
Igét hirdetett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke.
Az eseményen a hazai közélet neves szereplői között részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a kormány több minisztere, államtitkára és országgyűlési képviselők is.
Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán az Országházban.
Semjén Zsolt kiemelte: a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban – fogalmazott.
Úgy vélte, mindez azonban csak keret, “ebből még nem lesz élet”, mert akkor telik meg ez a keret “magyar élettel”, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: István szent király, államalapító király, de “a legpontosabb jelző az országépítő”. Szent István “materiális értelemben is országot épített”: templomokat, falvakat, városokat építtetett, de építette az országot a közigazgatás, az államszervezés szempontjából, megteremtette a keresztény magyar államiságot, az egyházszervezetet – sorolta.
Hangsúlyozta: Szent István “szellemi kisugárzása a mai napig egyben tartja a magyar nemzetet”. Akkor vagyunk hűségesek az örökségéhez, ha ebbe az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén; a kormányban, a parlamentben, az önkormányzatban, a tanári katedrán, az orvosi rendelőben, a földeken, a családban, ugyanis ez mind országépítés – magyarázta.
Semjén Zsolt szerint különösen így van ez a külhoni magyarság szervezeteinek vonatkozásában. A díjazottak “a Szent Istváni nemzetépítés olyan őrhelyén vannak, ahol különös felelősség és teher van rajtuk”, a határokon kívül a nemzet- és az országépítés a feladatuk – közölte.
Megjegyezte: a történelem viharai hozták, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon kívül él, “nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni”, hanem mert ilyen volt a történelem. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: “a Szent Istváni küldetés ma is aktuális”, a díjazottak megértették ezt, és folytatva Szent István művét, építik a magyar közösséget.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
A Külhoni Magyarságért Díj alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek a miniszterelnök évente tíz díjat adományoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával adják át.
Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt volt a Bayer-show vendége
2018. augusztus 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke volt Bayer Zsolt vendége az ECHO TV népszerű műsorában. Az alábbiakban a Bayer-show augusztus 19-ei adását tekinthetik meg, a beszélgetés 22:45-nél kezdődik.
(semjenzsolt.hu)
Magyar püspököt szenteltek Temesvárott
2018. augusztus 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte a magyar kormányt Pál József Csaba, az új – székely származású – temesvári püspök szentelésén. A kereszténydemokraták elnöke köszöntő beszédében kiemelte: a nyelvi sokszínűség, a kulturális különbözőség csak akkor jelenthet akadályt, ha nincs bennünk szeretet. A kereszténység mindig nemzetben gondolkodott, minden nemzet Isten gondolata az emberiségről. A kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem a megnemesítésével segítette annak kibontakozását.
A kereszténység mindig elutasította a két szélsőséget: a nemzetietlenséget és a sovinizmust. Keresztény politikusként a célunk csak az lehet, hogy minden nép a saját nyelvén, és minden felekezet a saját szokásai szerint dicsérhesse az Istent! – hangsúlyozta Semjén Zsolt
A három nyelven – németül, magyarul és románul – tartott szertartás keretében mintegy negyven romániai, magyarországi, szerbiai, horvátországi, németországi római katolikus, illetve görög katolikus püspök tette Pál József Csaba fejére a kezét.
A püspök felkenésének, a főpásztori jelképek átadásának ceremóniáját Martin Roos leköszönő püspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek, metropolita és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette.
Pál József Csaba a püspöki beköszönő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Isten ajándékaként kell tekinteni a másik emberre, a másik népre, és az „egység a sokszínűségben” elv követését tartotta kívánatosnak. Úgy vélte: a Temesvári egyházmegyében a magyarok, a románok, a németek, a horvátok, a bolgárok és a szlovákok “csak együtt tudják beteljesíteni az Úr rendelését”.
A szertartás keretében felolvasták Ferenc pápa üdvözletét és apostoli áldását
„Nagy felelősséggel és teherrel járó tisztséget kapsz. Ezért buzgón kérd az isteni támogatást, hogy a Megváltó erényeivel megerősödve Szent Gellért püspök és Nepomuki Szent János védőszentek közbenjárásával, és a máriaradnai Szűzanya oltalma alatt igyekezz hatékonyan terjeszteni az üdvösségszerző tanítást, amelyből a hívek a legnagyobb lelki gazdagságot meríthessék” – fogalmazott üzenetében Ferenc pápa.
A leköszönő Martin Roos püspök arra emlékeztetett, hogy az egykori Csanádi egyházmegyéből alakult temesvári, szegedi és nagybecskereki egyházmegyék ma is testvéri kapcsolatokat ápolnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen közös a történelmük.
A ceremónia végén a magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő üzenetét tolmácsoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a kereszténység mindig is nemzetben gondolkodott, és azt vallotta, hogy minden nemzet, nemzetrész és nemzetiség istennek egy gondolata, egyszeri és megismételhetetlen érték.
A miniszterelnök-helyettes felidézte: Jézus azt kérte híveitől, hogy „minden népeket” tegyenek tanítványaikká, és nem az egyes emberekre utalt. Hozzátette: a kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem a megnemesítésével lehetővé tette a nemzeti lét fennmaradását és kibontakozását, és mindig elutasított két szélsőséget: a nemzetietlenséget és a sovinizmust.
„Az egyháznak küldetése és feladata az is, hogy a sokszínűség és a gazdagság jegyében minden nemzetet tanítson, minden nemzethez eljuttassa Krisztus üzenetét, hogy minden nemzet, nemzetrész és kisebbség a saját anyanyelvén, a saját kultúrájában dicsőíthesse az Istent” – fogalmazott nagy tapsot aratva a miniszterelnök-helyettes.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára is arra hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében, hogy a hit és a vallás egyesíthet, és a találkozás helyévé válhat egy olyan világban, amelyet a széthúzás szelleme veszélyeztet. Az államtitkár úgy vélte: a vallási és etnikai sokszínűség fontos része a romániai identitásnak, és erre Temesvár és a Bánság jó példát nyújt.
A 64 éves, székelyföldi származású Pál József Csabát május 16-án nevezte ki Ferenc pápa a temesvári egyházmegye püspökévé. Az új püspök jelmondata: „Tartsd meg őket a te nevedben!”, ezt Jézus főpapi imájából választotta. Címerében pedig a székely eredetre utaló nap és hold, a szentháromság jelképe, valamint a bánsági egyházmegye hétnyelvűségére utaló jelkép szerepel.
A Temesvári egyházmegyét 1990 óta német ajkú püspökök, Sebastian Krauter, majd Martin Roos vezették. Martin Roos 19 évi püspöki szolgálat után előrehaladott életkorára hivatkozva kérte felmentését. A soknemzetiségű egyházmegye etnikai összetétele a bánsági svábok tömeges elvándorlása után radikálisan átalakult. A mára csaknem 109 ezer hívet számláló egyházmegyében a hívek 44,1 százaléka magyar, 27,1 százaléka román, 10,9 százaléka német, 4,8 százaléka horvát, 4,4 százaléka bolgár, 2,2 százaléka szlovák, 2,6 százaléka roma és 1,8 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát.
Tények a 1918-as gyulafehérvári nyilatkozattal kapcsolatban
2018. augusztus 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Reagálás a LARICS (a román Információs Háború és Stratégiai Kommunikáció Elemzésének Laboratóriuma) állásfoglalására az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozattal kapcsolatban. A VERITAS Történetkutató Intézet közleményét szó szerint közöljük.
A Román Királyság vezetői 1883-ban titokban aláírták azt a szerződést, mely által csatlakoztak az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország alkotta úgynevezett hármas szövetséghez. Románia azért döntött a szerződés aláírása mellett, mert veszélyben érezte magát Oroszországgal szemben. A szerződést az első világháború kitöréséig ötévente mindig meghosszabbították, legutoljára 1913-ban. A szerződő államok vállalták, hogy békében élnek egymás mellett és nem kötnek másokkal olyan szövetséget, amely a szerződő felek valamelyike ellen irányul. A Monarchia vállalta, hogy a románokat segíti, ha azokat nem provokált támadás érné. A románok arra kötelezték magukat, hogy támogatják egy háborúban a Monarchiát, ha azt a románokkal szomszédos állam megtámadná.
Az első világháborúban Románia a semlegességet választotta. Azonban a román miniszterelnök már 1914. október elsején megszerezte Oroszország jóváhagyását ahhoz, hogy Románia Erdélyt és Magyarország románok lakta egyéb területeit bekebelezhesse. Majd 1916. augusztus 17-én titkos megállapodást írt alá valamennyi antant hatalommal. Ennek keretében vállalta, hogy támadást indít az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Cserébe az antant felajánlotta a Monarchiához tartozó Bukovinát, a Magyar Királyság részét képező Erdélyt, Kelet-Magyarországot (Vásárosnamény-Mátészalka-Gyula-Békéscsaba-Makó vonalig), a Bánságot a Tisza és a Duna vonaláig. Románia azt vállalta a területszerzés érdekében, hogy a szerződéskötést követő tíz napon belül megtámadja a Monarchiát, és a háború folyamán nem köt a központi hatalmakkal különbékét.
Az antanttal kötött szerződés értelmében Románia megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát és betört Erdélybe. A központi hatalmak seregei azonban az ősz folyamán kiűzték a hódítókat, ellentámadásuk folyamán elfoglalták Bukarestet és a Regát területeinek jelentős részét.
Az antanttal kötött megállapodás ellenére a román kormány 1918. május 7-én külön békeszerződést írt alá a központi hatalmakkal, melyet a parlament június folyamán ratifikált. Ferdinánd király azonban nem írta alá a törvényt. Ezzel érvelt 1918 őszétől a román kormány az antant vezetőinél, hogy a királyi aláírás elmaradása miatt semmisnek tekinthető a különbéke.
Az 1918. novemberi belgrádi fegyverszüneti egyezmény előtti utolsó pillanatban Románia újra belépett az antant oldalán a háborúba és seregei megindultak Erdély ellen.
Az erdélyi székelyek 1918. november 28. marosvásárhelyi gyűlésükön deklarálták, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni a jövőben és ezen állam égisze alatt kértek egyenlő bánásmódot és jogokat minden erdélyi nemzet számára.
1918. december elsején a gyulafehérvári román nagygyűlésen a jelenlévők döntöttek a Romániával való egyesülésről. Egyúttal kimondták azt is, milyen formában képzelik az Erdélyben élő különböző népek együttélését. Ideiglenes autonómiát kértek a területekre egy alkotmányozó parlament összeüléséig és nemzeti szabadságot az ott élő népeknek. Az erdélyi románság e nyilatkozattal akarta elfogadtatni az erdélyi magyarsággal az impériumváltást, a regáti államhoz való csatlakozást. A nyilatkozat azonban politikai deklaráció volt, nem kötelezően betartandó jogszabály. Mint ilyen, erkölcsileg jelentett kötelezettségvállalást megfogalmazói, elfogadói részéről, de ennek nem tettek eleget.
Az elfogadott dokumentumot egy román delegáció vitte az uralkodóhoz. Ferdinánd király 1918. december 24-én dekrétumban megerősítette a gyulafehérvári nyilatkozatban említett területek egyesülését Romániával. Viszont e jogszabályban már egy szó sem esett az újonnan szerzett területek autonómiájáról és az ott élő etnikumok nemzetiségi jogairól.
1918. december 22-én Kolozsváron az erdélyi magyarság deklarálta, hogy nem kíván Romániához tartozni, hanem a wilsoni elvek alapján, önrendelkezési jogukkal élve Magyarországhoz való tartozás mellett foglaltak állást. Két nappal később Kolozsvárra is megérkezett a román hadsereg.
1919. január 8-án az erdélyi szászok a medgyesi gyűlésükön a gyulafehérvári nyilatkozatot saját korábbi autonómiájuk (szász székek) visszaállítása garanciájának tekintve, egyeztek bele a Romániával való egyesülésbe.
A gyulafehérvári nyilatkozattal ellentétben az erdélyi területekre bevonuló román hadsereg nem autonómiát, hanem katonai közigazgatást vezetett be, elűzve az addigi magyar hivatalnokokat, a románokra esküt tevő szász hivatalnokokat pedig fokozatosan leváltották.
A wilsoni elvek alapján kérte a magyar békedelegáció elnöke 1920. január 16. meghallgatásán az antant vezetőitől, hogy a Magyarországtól elcsatolni szándékozott területek lakosságának körében tartsanak népszavazást, melyen az érintett területek lakossága véleményt mondhat arról, hogy mely állam impériuma alá kíván tartozni. Ezt a kérést az antant vezetői nem támogatták, Wilson elnök 14 pontja ellenére a békekonferencia csak a győztesek igényeit vette figyelembe, az elcsatolt területeken élő magyarság önrendelkezési igényeit nem.
Az első világháborút követő békerendszerben a területileg megnövekedett Romániában 1923-ban új alkotmányt fogadtak el. Ebben a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak és a kisebbségi jogok nem kaptak helyet.
A LARICS közleményét ide kattintva találhatja meg eredeti – román – nyelven, az erről szóló magyar nyelvű cikk pedig itt olvasható.
(Forrás: MTI)
Magyarország nyitott az együttműködésre
2018. július 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot pénteken Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök-helyettes a Bálványosi Nyári Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán kérdésre válaszolva fejtette ki: tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri, ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.
“Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér” – fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.
A politikus – a külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével tartott rendezvényen a hallgatóság soraiból érkezett felvetésre reagálva – bírálta azt a kezdeményezést, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel.
Semjén Zsolt élesen bírálta azokat is, akik aláírásgyűjtéssel és más módszerekkel nemzetiségként próbálják elismertetni a székelységet Magyarországon.
“Aki ezt elindította, az vagy provokátor, vagy hülye, vagy mindkettő, ugyanis a székelység a magyar nemzet elidegeníthetetlen része” – szögezte le Semjén Zsolt. Mint fogalmazott: szó sem lehet arról, és csak az ő testén keresztül ismerheti el a magyar Országgyűlés 14. nemzetiségként a székelységet, mert “ez árulás lenne a magyarsággal szemben, árulás lenne a székelységgel szemben és árulás lenne a történelmi igazsággal szemben”.
Semjén Zsolt a fórumon tartott előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy Magyarország nyitott az együttműködésre, arra, hogy múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival.
“Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba, ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben” – mondta Semjén Zsolt.
Rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus “győztes-győztes” helyzetről van szó.
A román-magyar közös érdekekre példaként Európa észak-déli infrastrukturális tengelyének megépítését hozta fel a miniszterelnök-helyettes, és kiemelte, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépésben is Románia és Magyarország kiválóan együttműködik.
(Forrás: MTI)
Az együttműködés a siker kulcsa
2018. július 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A Minority SafePack polgári kezdeményezés, Magyarország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programja és a felívelő pályán lévő szerb-magyar kapcsolatok jelentette pozitívumok mellett romániai igazságszolgáltatás helyzete és a kárpátaljai magyarság elleni támadások is kiemelt szerepet kaptak Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. Elhangzott, érdemes lenne az erdélyi magyarok összefogását a politikai pártok szintjére is „kiterjeszteni”.
Első felszólalóként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese megköszönte azt „a nemzetpolitika sikerességét visszaigazoló és elismerő” támogatást, amelyet külhoni magyaroktól kaptak az országgyűlési választásokon. Az elszakadt nemzetrészekben élő magyar állampolgárok 96,4 százaléka szavazott Fidesz-KDNP-re. Semjén ugyanakkor kiemelte, ez a visszaigazolás megerősítése is annak, hogy minden nemzetrész felelős nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.
A miniszterelnök-helyettes örömének adott hangot továbbá azért, hogy „a Vajdaságban a megvalósulás útjára lépett a magyarok kulturális autonómiája”, ez pedig megfogalmazása szerint olyan történelmi kiegyezés volt Szerbiával, ami Bukarest számára is jelzésértékű lehet. Az egyes nemzetrészek által elért hasonló sikerek hivatkozási alapok a többi számára is – tette hozzá –, a nehéz helyzetben lévő elszakított országrészekkel – Kárpátaljával vagy Erdéllyel – pedig éreztetni kell, hogy az összmagyarság mellettük áll.
Magyarellenes kampány Kárpátalján
A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta, az ukrajnai magyar kisebbség egy súlyos geopolitikai konfliktus színterére került, és ez sajnos várhatóan még hosszú ideig nem oldódik meg. Meglátása szerint Ukrajnában a nemzet átalakítása zajlik, olyan környezetben, ahol az alkotmányra fittyet hányó politikusok rendkívüli mértékben szűkítik a kisebbségi jogokat.
Ennek „ráadásaként” – folytatta – állandó magyarellenes kampányok miatt is szenvedniük kell, majd emlékeztetett ennek kicsúcsosodására, a február 27-én hajnalban Ungvár belvárosában a KMKSZ központi irodájánál elkövetett robbantásra. Borúlátó jövőképet festve Brenzovics elmondta, az elhúzódó belpolitikai válság megoldására a nemzetközi nyomás ellenére sem számít belátható időn belül, és biztos abban, hogy „a következő választások után sem fogunk a demokrácia jegyében ünnepelni”. „Ettől függetlenül kitartunk, megőrizve magyarságunkat” – jelentette ki.
Történelmi lehetőségek előtt
A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés” előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott, „ez egy olyan nyugalmi időszak, amikor megpróbáljuk közösen begyógyítani a múlt sebeit”. Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét”.
Emellett néhány hete egy újabb „csomag” – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni.” A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja. „Emberemlékezet ilyen lehetősége a külhoni magyar magyarságnak nem volt” – fogalmazott.
Együttműködésben a siker kulcsa
A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy „a centenáriumot ünneplő Románia nekünk, erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre”. Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben egy újabb magyarellenes „hadszíntér” alakult: az igazságszolgáltatás.
Mint mondta, „ez nem a tömegek harca”, hanem a román „mesterlövészeké”, akik egy-egy jól irányzott „lövéssel” munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára” – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.
Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít – emelte ki.
Bíró Zsolt MPP-elnök igyekezett a pozitívumokat kiemelni, bár „romániai magyar közösség ellehetetlenítését célzó ítéleteket” ő sem hagyhatta figyelmen kívül. Nagyszerű eredmények értékelte ugyanakkor a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, „a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi önkormányzati választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere, a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek” – értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”. „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik, a székely autonómia követelése a legerősebb lojalitásnyiltakozat a mi részünkről a román állam irányába” – mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását.
Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak. „Mindenkinek van hely a nap alatt, vannak, akik kis lépésekkel akarnak haladni, vannak, akik nagyobbakkal, de az biztos, hogy egy helyben nem toporoghatunk” – zárta beszédét.
